255
eltűnik a régi haveri társaság, elfogynak az összejövetelek, beköszönt a magány
  • lord nihilus
    #255
    Jó kis írás, mintha a való életben ismerném is aki ezt írta.
    Kicsit nehéz átlendülni a dolgokon, de mintha most könnyebb lenne a szívem. Egy dolog van ami jól esne, ha lenne mellettem olyan akivel könnyebb lenne átlendülni, vagy legalább várna a "túloldalon". Meglátjuk mi lesz belőle(m).

    #254:
  • Aquir
    #254
    van élet a halál előtt?

  • commissioner
    #253
    "Elcsesztem az életem, anti-szoc hulladék státusz elnyerése felé haladok. Remélem kapok még valami mentőövet az élettől, bár egyre kevésbé érdemlem meg."

    Nem tudom, h olvastad-e ezt a hsz-t: [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1183619810&no=157]#157[/URL], ha még nem, akkor remélem, hogy ad némi segítséget.
  • mester1987
    #252
    Üdv. mindenknek.

    "eltűnik a régi haveri társaság, elfogynak az összejövetelek, beköszönt a magány"

    Elég érdekes, mert én is átestem ezen úgy tavaly.
    Kb. 5 emberrel nem tartom úgy, mint azelőtt a kapcsolatot.
    Az egyiknek vagy barátnője van és azért nem keres vagy nem aktív abban, amiben régen.
    Vagy a másik, akiről semmit sem tudok. Éli kis világát; dolgozik, eszik, iszik, hazamegy...
    Vagy aki leoltott, mert egy összejövetelt lemondtam, mert lemerült a telóm...

    Érdekes az tuti.
  • chhaya #251
    Vigyázni kell ezekkel az elvárásokkal. Már a felnőtté válással kapcsolatban, amit írtál. Ezek a tieid, vagy amit szerinted mások elvárnak? Nem szabad összekeverni, be tud tőle kattanni az ember...
    Az élet meg úgysem olyan egyszerű, sosem azt teszi eléd, amit éppen várnál vagy logikus lenne. De ha azt csinálod, amihez kedved van és szerinted helyes, akkor túl nagyot úgysem hibázhatsz.
  • Aquir
    #250
    nos, amit én megfigyeltem, hogy mindenkinek más a komfortzónája, és ha valaki nem szeret bizonyos helyeket vagy csak nem illik be bizonyos helyekre, akkor rajta múlik hogy tovább akar -e menni a bizonyos úton amit elgondolt és közben kellemetlen lesz - de kaphat valamit cserébe -, vagy lehet máshogy is élni és megtalálni más úton amit ő kedvel és felfedezni más dolgokat. Nekem az a véleményem - magammal szemben is - hogy ha egy nagyobb szerencsétlenség nem történik (feltéve hogy az illető nem maga gerjeszti a dolgokat magának), akkor maga a személy felelős azért amit a személyiségével ki tud hozni az életből hogy élvezhesse. Tehát jobb inkább pozitívan gondolkozni, mert többet ki lehet hozni belőle.

  • lord nihilus
    #249
    Életem kisebb fajta eset tanulmány lesz, már csak abból amiket ide beírkálok. A rossz döntések, önbizalom teljes hiánya, motiváció nélküliségből és még sorolhatnám.
    Mivel nem pörög a topic továbbra is kiönteném a lelkem ide.

    Lassan 24. születésnapom felé haladva gondolkodtam el a felnőtté válásról. Rájöttem nekem olyan nem lesz. A minap egy jó kis hc-s koncerthely búcsúbulijára mentem el. Többnyire tizenéves lányok-fiúk, jó ha 17 volt az átlagéletkor. A fellépőket imádom, mikor elindult a zúzda, mentem a közepébe (ott azért idősebbek voltak...), csurom víz voltam a végére, kicsit piásan. Mikor az estének vége lett, körbe néztem, mély sóhaj. Mögüllem a srác, aki a csoporttársam, és kicsit zúztunk együtt is eltűnt. Na mondom ez finom jelzés, hogy jobb ha elindulok haza. Soha nem éreztem magam ilyen jól és rosszul egyszerre. Elmegyek vagy két diszkó mellett, ahol már idősebb emberek vannak, mindenki díszes, trendi. Valszeg megvetéssel nézték a pólóm hátulján lévő szöveget: "Pull the trigger bitch" ...mert túl trendik, de kit izgat. Másnap hazajöttem, a házba ahol szüleim babusgattak 19 évig. Ismét oda ahonnan mindig elvágyódtam, hogy szerelmet, izgalmas életet találjak. De mindig amikor visszamegyek a főiskolába, hazavágyódok. Mert ott nem találtam azt amit kerestem. Otthon meg nem mindig érzem a csalódottságot. De örökké nem élhetek otthon, és nem is szándékszom.
    Visszatérve a bulihoz...olybá tűnik az elvárás (úgy általában) az hogy majd kinövöd azt a zenét (is), és egyszer csak lesz egy barátnőm, szépen kiöltözök és elegáns klubbokba járok. Szinte annak a koncert helynek a bezárása is azt sugallja, hogy ennyi volt, ne próbálj meg fiatal maradni. "spanom" sincs túl sok akikkel igazán lehetne zúzni. Már semmit nem értek. Ez csak egy dolog ami nem hagy nyugodni, sok egyéb dolog van még. Elcsesztem az életem, anti-szoc hulladék státusz elnyerése felé haladok. Remélem kapok még valami mentőövet az élettől, bár egyre kevésbé érdemlem meg.
  • sz4bolcs
    #248
    Ez a kedvenc vígjátékom, annyi dolog van benne, amit időről időre megtanulok, aztán elfelejtek..
  • IXEMGabeo
    #247
    az a film bármennyire is szar amerikai bugyutaságnak tűnt, elég sok tanulság volt benne főleg a kívánságok és a férfi női, élethelyzetek terén...
  • mindero
    #246
    Csatlakozom.
    Mondjuk nagy tapasztalatom nincs, de ami van az eléggé alátámasztja ezt. Mindig a Bájkeverő film jut eszembe ilyenkor: "nekem érzékeny férfi kell" aztán lelép az első két bunkóval :D
  • IXEMGabeo
    #245
    A nők annyira szélsőségesek, hogyha tudod is mit, hogyan, gondolkodsz és cselekszel akkor se biztos, hogy abszolút nyeregben vagy...Mai nők mindennél jobban szélsőségesek erre rátesz egy lapáttal, hogy mostmár nincs meg az az erkölcsi norma, amibe régen belekapaszkodtak túl sok mindent követelnek...
  • tomcsa4
    #244
    Lehetetlen nincs is, csak ha hagyod. Lépni kell, irányítani.
  • IXEMGabeo
    #243
    -félő...
  • IXEMGabeo
    #242
    szerintem sem ártana a mai fiataloknak (többek között rám is rám férne), oktatni mondjuk azt miképp kerüljünk nőkkel, nők pedig férfiakkal igazán közelebbi kapcsolatban az egyéb folyamatait kellene átvenni, amikkel esetlegesen nincsenek tisztában az emberek, nem hülyeség szerintem. Csak hát ki tudja mennyire venné mindenki komolyan félő hosszabb távon félő, hogy érdektelenné válik a diákok számára az egész ismerve a mai 1990 feletti korosztályt
  • IXEMGabeo
    #241
    azért az durva, hogy már te is a külföldi nők felé terelgeted...Jöttél itt a dumáddal régen, hogy nincs olyan, hogy lehetetlen helyzet a nőknél...
  • gercse
    #240
    alkalmi, laza kapcsolat sem olyan fasza
    egy idő után vagy ellaposodik az is, vagy többet akar valaki
    (hiába van kimondva mindkét fél szájából)
  • mindero
    #239
    Elég gusztustalan az egész dolog. Én azt nem bírom felfogni, hogy miért nem őszinték az emberek egymáshoz. Ha valaki csak ilyen alkalmi, laza kapcsolatot akar, akkor mondja meg. Te se úgy álltál volna hozzá a dologhoz gondolom, ha tudod hogy ez csak amolyan "éljünk a mának" kapcsolat lesz. (Persze nem mindig tudja az ember hogy mit akar pontosan stb.)

    Mindig kiröhögnek az emberek, ha azt mondom, hogy miért nincs párkapcsolati oktatás az általánosban. Az a válasz erre, hogy ezt úgyis mindenki tudja magától. Ja persze.
    4-5 osztályfőnöki órát kéne rááldozni, meghívnak egy pszichológust, beszélnének róla. Nem kezelnék úgy az emberek egymást mint egy tárgyat: ha nem kellesz mehetsz a francba. Régen ez nem volt gond, mert volt egyfajta általános erkölcs amihez több-kevésbé tartották magukat. Most meg nincs semmi példa (illetve van, bár ne lenne).

    A #237-esen is érdemes elgondolkozni. Addig nincs nagy gond amíg van kedved csajozni, csak tarts ki, előbb-utóbb biztos megtalálod akit keresel!
  • gercse
    #238
  • tomcsa4
    #237
    Nem. Manapság az emberek bebiztosítják magukat. A férfiak is, a nők meg pláne. Nézd több férfi születik, mint nő, de a serdülőkort több nő éri meg és ez a különbség egyre csak nő a kor előrehaladtával. Ergó kb a nők 10%-a egyedül marad. Mármost a fogamzásgátlók szabad hazsnálata elhozza a szex elterjedését, viszont a magányosodást is. A nők 25 év felett már paráznak, jön a biológia. (35 év feletti szülés esetén nagyobb a kockázat is, 40 éves kor felett meg mégtöbb a rizikó.) Tehát elkezdődik egyfajta "ámokfutás" a nők részéről. Ez nem baj, joguk van hozzá, csak éppen beleestél ebbe a csapdába. Ne aggódj, ha a pali dobja a csajt, majd menni fog hozzád is. De ezt Te ne várd meg.

    Férfiak biológiai órája 50 felett van, szóval mi ráérünk. :) Ma már csak keresnek maguknak egy társat az emberek és kész. Nincs ismerkedés, nincs semmi "előjáték". Bumm be és kész. Mire megismernék, már meg is unják egymást. Túl gyors az egész.

    Próbálj meg külföldi nőkkel ismerkedni (lehet a fővárosban is), vagy ha nem, akkor csak próbálj meg néha kiruccanni a közeledbe valahova és ott csajozni. (De ne messzire!)

    A legfontosabb, hogy magaddal tisztában légy. És a legfontosabb: a jelenben élj. Nem kell túl nagy dolgokat beleképzelni a kapcsolatoba, hisz azt majd úgyis állandóan ápolni kell. Tehát a fokozatosság fontos.
  • Aquir
    #236
    Figyelj, végül minden "automatikus". Ha olyan emberrel hoz össze a sors, talán először szeretni és utána utálni fogod, megint mással vice versa. Te - akár jó vagy rossz a környezet - a magad módján fogsz rá reagálni. Ezt értem "automatikus" alatt, ha bíztatást kapsz (akár itt) amit magad is megalapozottnak látsz, akkor jobb kedved lesz, ha folyton csak a negatívot akkor meg rosszabb. És persze hiába történik minden a maga módján, a rossz élményeket nem lehet megkerülni, de ha nem lennének (+ akár lelki vagy fizikai fájdalom), akkor nem ösztökélne senkit egy másik, jobb irányba, a rossz lehetőleg legközelebbi elkerülésére.
    Ha jobb életben (környezetben) lennél, akkor nem írtál volna ide, ha rosszabb körülmények között lennél, lehet meg sem születtél volna, ahhoz képest meg jobban állsz. Most azért írtál ide mert ilyen a helyzet. Mindennek van célja.
  • lord nihilus
    #235
    Tovább folytatom így karácsony alkalmával reménytelenül unalmas életem mesés napjait. Akiről korábban írtam lány, akit úgy fogadtam, mint a messiást, utólag kiderült, hogy egy másik fiúért dobott el pár nap járás után. A szakítás után ez fel se tűnt, csak hetekkel utána, az is kiderült, hogy mindvégig a hülyéjét járatta velem. Később az is kiderült, hogy a legjobb barátnője - akit közeli barátnak tartottam - is színészkedett, hogy velem szimpatizált és a lányt elítélte hogy így bánt velem. Persze utána jött is a jópofizás a részéről, amit rühellek. Messze lakok amúgy ettől a társaságtól, gondolom én vagyok azóta a szemét, sértődött stb. ember, mert nem jópofizok nekik, eztán se fogok senkinek. Undorodok tőlük. Aki kiáll mellettem mint barát alig látom mostanság, vannak haverok, meg italcimborák, de ez nem vigasztal...nyilván.
    Ha esetleg valaki ezt olvassa ezeket a sorokat, megkérdezném, hogy csak szerintem visszataszító kicsit ez a "több vasat tartok a tűzben" típusú társkeresés? Csak én vagyok ilyen konzervatív pöcs?
    Sokat tapasztalom, de én egy lányt is alig szoktam "találni" akivel érdemesnek tartanám, hogy megpróbáljam.
    Ismét köszönöm, hogy kiírhattam magamból.
  • Narxis
    #234
    Rám nem hat.
  • bcrics
    #233
    reménytelen vagy.
  • barca15
    #232
    Köszönöm mindenkinek a választ először is.

    Az a baj, h a türelem terén vannak gondjaim, de most majd kerülöm, nem hívom. Gond csak az, hogy a hostess munkái (ja mert azt nem mondtam, hogy már suli helyett is ez teszi ki az életét, ne is mondjátok, igen a környezete egytől eddig óriási élettapasztalattal rendelkező huszonéves hostess lányka).

    Én elmondtam neki most, igaz telefonban, emailben, mert nem jött át azóta, hogy örülök vmilyen szinten h így alakult, mert számomra nyilvánvaló lett h igazán értékes ember számomra, és még mindig szeretem. Érezte eddig is, hogy nem közömbös számomra.

    Most nem tudom mikor találkozunk legközelebb, mert nem akar eljönni sehova, mondán nekem pihentetnem kell a sérült lábam. Meg, hogy nagyon sok munkája lesz. Nem tudom, h oldódik ez meg, ha ő nem lép, akkor sehogy. Neki kell rájönnie dolgokra... de érdekesen viselkedik
  • bcrics
    #231
    Én most hagynám a helyedben még Szenvedni, mert az olyan mókás.
    Persze játszd el a sérült szenvedő felet, hátha ettől még egy kicsit rosszabb lesz neki.
    Midenzt azért mert ő más gyíkra mászott rá, csakúgy hipphopp, nemhiszem hogy verted vagy megcsaltad,esetleg fogvatartottad nemde?
    Akkor pedig megérdemli a sorsát.
    Aztán ha mindez megvan, mond el neki hogy van egy új nő Az életedben, csak nem tudod hogyan hódítsd meg, kijőttél már a gyakorlatból, és tőle kérj tanácsot, az nem ártana ha ehhez a fejezethez értek a beszélgetésben akkor az isteni wolf Kati eurovizíós dalát bejátszanád vhogyan a háttétben
    Wolfi béjbe. Love is Fall
    , az olyan Szívdöfés lenne, néma csend, stbb. a Többit rád bízom.
  • chhaya #230
    Kiélte magát, és most menne vissza a biztonságos kapcsolatba.
    De fogalmazhatunk úgy is, hogy rájött, mennyivel jobb neki veled, mint bulizgatni.
    Nézőpont kérdése. :)
  • Atomreaktor
    #229
    van egy 25é ves csaj, aki 6 éve benne van egy kapcsolatban, tetszett neki a dolog, stb. de pont kimaradt a bulizós évekből és most rájött a dolog, hogy ő még nem akar megállapodni. visszavetette magát a bulizásba, de már ott sem találja önmagát, viszont a barátnői mossák a fejét, hogy "haverok, buli, fanta".

    eredmény: szerintem jelenleg nincs esélyed. két lehetőség:
    1. kivárás (ez alatt lehet, h. beakad neki más)
    2. ha már beszélget veled 1 órát, akkor nem tud kitérni a téma elől, ha egyszer csak közbeszólsz és belevágsz a legeslegközepébe. akkor kiderülnek a dolgok, plusz ha kicsit felidegesíted, lehet hogy ki is fakad és akkor kiderülnek a mélyebben lévő igazi indokok.

  • Atomreaktor
    #228
    20-as évei közepén, azt írta.

  • Skill
    #227
    hja ő se tudja , hogy mi legyen. nem hogy pontosan xD
    arra tippelnék , hogy unatkozik , ha ló nincs jó a szamár is elv.
    indulj ki az alapokból: nő, 20 év körüli. ami erről beugrik az alapján máris jobban látod a dolgokat.
  • mindero
    #226
    Nem vagyok a téma nagy szakértője, de szerintem mindenképp vele kéne megbeszélned a dolgot, hogy ez most mi akar lenni.
    Lehet érez még valamit. Lehet h ő se tudja pontosan mit miért csinál. Lehet csak lelkiismeret furdalása van stb...
    Próbálj meg vele egy őszinte beszélgetést, ha nem akarja, akkor meg küldd el, fölösleges a régi sebeket tépkedni.
  • barca15
    #225
    Sziasztok! Lehet nem ez megfelelő topic. De véleményeteket szeretném kérni, részben azért mert már a társaságomban unják a témát sztem, és mindenhonnan csak azt kapom, hagyjam ezt a csajt, átvert, stb.

    4 hónapja szakítottunk, rájött az élés stb duma, sztem ismerős, kb visszament tinédzserbe (egyébként most 20as évei közepén van). 6 év után, kb 1 hónapos fejmosás a bnői által, telefon és vége, eltűnt, most pár napja találkoztunk újra (nekem kisebb balesetem volt). Én névnapi ajándékkal, virággal, kicsípve vártam, ő szintén kiöltözött, és tekintve h most mankóval járok, főzött nekem, ráadásul a kedvenc kajámat amit régen is kértem tőle mindig, beszélgettünk, de nem nagyon engedett szóhoz jutni, inkább csak ő beszélt általánosságokról, ezzel is kikerülve h én felhozzak a szakítással kapcsolatban bármit is (neki is lelkiismeret-furdalása lehet, ahogy intézte a dolgokat). Másnap megint jött, hajnalig dolgozott, de ismét a másik nagy kedvencemet főzte, majd idő hiányában most csak egy óra beszélgetés, de megint csak általánosságokról, de azért azt kiszedtem belőle, h a lakótárs bnője ellenzi h mi megint beszélünk... Most nem találkoztunk már 3 napja, mert dolgozik.

    Régen nagyon szerettük egymást, kérdésem az lenne tőletek, hogy ezt most miképpen értékeljem? Ajándék tőle, kedvenc kaja, lebaszott, h nem őt hívtam amikor hajnalban a kórházban ápoltak, mert ő jött volna, tőlem kapott parfüm volt rajta már másnap, azt mondta fiúk nincsenek neki most képben... vszínű érzi h én még mindig szeretem. De van értelme próbálkoznom?

    Nem vagyunk barátok, tehát baráti szívesség kizárva, teljesen úgy viselkedett mint régen. Nem zárkózott el a további találkozástól, sőt segítségét is felajánlotta, az ajándékomnak örült. Mi van most, mert én össze vagyok zavarodva..Köszi előre aki végigolvasta...
  • gercse
    #224
    Változatosság, ezt keresi mindenki.
    Ha mindig ugyanolyan vagy, mindegy hogy kedves, vagy bunkó, akkor nem kellesz. Lenni kell egy kicsit ilyennek is olyannak is, és persze a megfelelő időben és helyen :) Nem egyszerű. Erről most egy film részlet jutott eszembe:

    ,,...but, if I'm prepared
    to take a chance...
    I might just get to know
    the inner you:
    witty, adventurous,
    passionate, loving, loyal--
    Taxi!
    A little bit crazy,
    a little bit bad.
    But, hey, don't us girls
    just love that?"
  • IXEMGabeo
    #223
    jól van fáradt vagyok már ehhez a témához:D
  • chhaya #222
    Igen, furcsamód nem jönnek össze mindenkivel, aki kedves velük. :D
  • IXEMGabeo
    #221
    nem, aki megpróbál érzelgősködni velük (együttérzés miegyebek) semmibe veszik ezt, elkezdenek barátnak tekinteni és akkor esélyed sincs már szinte náluk. Másik dolog, hogyha törődsz velük és, ha mondjuk értékelik is egy idő után megunják és mást keresnek:D:D tehát ördögi kör...
  • Tetsuo
    #220
    Befolyasolja a kozizlest, befolyasolja a korulotted levo embereket es az egesz tarsadalmat amiben elsz, igy kozvetve hat rad is.
  • chhaya #219
    Mivel a legtöbb nő érzelmi alapon működik, ezért nem találni sokszor logikus magyarázatot a viselkedésükre.
    És aki nem tud az érzelmeire hagyatkozva gondolkozni, az nem is fogja érteni őket sose. :)
  • IXEMGabeo
    #218
    nőkkel kapcsolatban félreértettél, igazságszerint rajtuk bizonyos szemszögből nézve totál felesleges agyalni, ha úgyis tudja az ember, hogy bármikor benne van a csalódás...én itt a kapcsolatra, különböző taktikákra, féltékenységre és átverésekre gondoltam nem a maszturbálásra és a vágyakon való agyaláson...
  • Molnibalage
    #217
    N+1 dolgot hallottam már a tömegközlekedési eszközön. Szinte mindenki bulvárszennyet olvas a BKV-n, többnyire hülyeségekről beszélnek, ráadásul fennhangon. Egyik sincs rám hatással. Leszarom. Inkább csak mosolygok azon, hogy mennyi droid vesz körül...

    A cégnél néhány értelmesebbnek tűnú munkatárs is beszélgetett a mittomén melyik tehetségkutatóról és valóságshowról. Elég volt pár alkalommal mondani nekik, hogy mikor kérdeztenek, hogy "szerinted xy jó, véleményed stb." Mire én közöltem, hogy gőzöm sincs, mert nem nézek TV-t. Szökőévenként néha NatGeo, ha éppen elsuhanok a szoba előtt és a téma érdekes. 2008 vége óta nincs tuner kártyám, azóta nem néztem tervszerűen filmet TV-n. Csak sportot és dokumfilmet, de egyikből sem túl sokat...
  • zsoltioregon
    #216
    [kardiológus sikítás]
    az agy érez, ami biokémiai folyamat, amik a behatások, genetika, pillanatnyi állapot határoz meg. a gondolatok kialakulása meg nem hit kérdése. pl: ne gondolj egy almára. puff nyertem...rágondoltál :)

    "e aminek nincs értelme (pl a nők)" buzievagy?
    a maszturbálás (bármilyen neműre) az agyi folyamat eredménye. Ha fiatal vagy és nincs kedved még maszturbálni se, akkor agydoki javasolt.
    ha meg maszturbálsz, ami csakis fantáziára lehet, akkor meg beszari vagy, vagy szintén valami pszichobetegség min. depi. Ismételten pszichiáter jv.
    nem kötekedésből írtam ezeket, felőlem öngyili is lehetsz!