Atomcsapda kvantum­számító­gépekhez

Az biztos, hogy ha nem tudnak rá kitalálni semmi értelmes felhasználást, akkor sosem lesz belõle tömeggyártás, és nem fognak rajta Word-öt szerkeszteni.
Hacsak nem úgy, hogy ez lesz a szerver amihez 10 millió ember csatlakozik buta terminálokkal. :)

Abban igazad van, hogy tudományos alkalmazásokhoz lehet szükség nagy teljesítményre
Bár egy szupergépet általában szuper mennyiségû (és pontosságú) adattal sem árt tömni, mert minden számítás annyit ér, amennyit a bemenõ adatok:-)
Kíváncsi vagyok, mi lesz.

Lehet, hogy mondjuk fél perc alatt végigfuttatja a folding@home-ot, és megtalálja a rák, a Parkinson kór, az Alzheimer kót, ALS stb ellenszerét...

Uram isten :| Bírom, hogy amikor valahol felmerül az atom szó, akkor mindenki egybõl Csernobilra, meg Hirosimára gondol, meg hogy felrobban a számítógép.
Bezzeg mikor tüdõszûrõn állnak a röntgen gép elõtt, akkor nem jajveszékelnek, hogy mekkora sugárzás éri habtestüket.

Az a másik kérdés, hogy mire fognak felhasználni egy olyan számítógépet, aminek a teljesítménye mondjuk 10ezerszerese a mainak. Ahhoz hogy word doksikat és excel fileokat tologassunk, már a mai gépek teljesítménye is több mint elég (normális programokat feltételezve)

Sebaj, majd a Billy bácsiék írnak olyan szuper oprendszert, hogy egy Cray-1 se lesz elég a word 2020 futtatására

Akkor ez gyakorlatilag egy Turing-gép, ami egyszerre több számítást tud párhuzamosan futtatni, és a végén az eredményekbõl kiválasztja a helyeset?

Hát ez nagyon a kezdeti stádiumban levõ valami
vagy máshogyan mûködik, csak nem akarják elmagyarázni hogyan.

A számítógép apró elemei nem egészen a kvantummechanika alapelveinek az analógiájára mûködnek. A számítógépben a biteknek NEM valószínû tartalmuk van, ami aztán az alagút effektus segítségével vagy megváltozik, vagy nem... bizonyos idõ alatt bizonyos valószínûséggel.

Attól hogy egy számítógép nem 2-es hanem 24-es számrendszerben mûködik, nos attól semmi lényeges tulajdonsága nem fog megváltozni. Az eddigi számítógépeket is fel lehetne úgy építeni hogy akár 64-es számrendszerben mûködjenek, de minek?

Az nyilvánvaló, hogy a számítógépek teljesítménye a mai alapokon nem fokozható egy határon túl. Manapság is épp egy megtorpanási idõszak van, nem csoda hogy gõzerõvel keresik az új mûködési alapelveket.

A "kvantumszámítógép" elnevezés szerintem parasztvakítás. Ahogy az elemi egységek méretével egyre lejjebb mennek, persze hogy egyre nyilvánvalóbbak lesznek a kvantummechanikával leírható jelenségek.

Valószínûnek tartom, hogy a fény mint a leggyorsabb adatátviteli eszköz lebeg sok fejlesztõ és álmodozó szeme elõtt. "Csak" az adatok igen gyors egymásra hatását valamint a megbízható adattárolást kell valahogyan megoldani, és kész az új mûködési alapelv.

Én inkább másféle veszélyektõl félnék. Lásd #16. Tehát hogy egyes országok kisajátítják, és a többiek fölé kerekednek általa. Vagy akár együtt olyan dolgokra használjuk, amire nem kellene, stb.

Ez a csernobil dolog kb olyan volna, mintha most egy vírus hatására villámok csapnának ki a gépedbõl, és mindent szénné égetnének a közelben.

Hát már hogy ne. Nem egy egyszerû gõzgép üzemelt ott, hanem egy nukleáris meghajtású. És nem is volt túl fejlett a védelem, fõleg, hogy ki is kapcsolták.

Dez remélem neked van igazad de ha belegondolsz Csernobilt sem úgy tervezték hogy bármi is bekövetkezhetne.

Uhhahaha. Az egész tested "atomokkal mahinál". Nukleáris folyamatokról viszont szó sincs.

Egyébként a PC helyett nyugodtan írhatsz mai szuperszámítógépet is. Egy 64 qubites géphez képest a legnagyobb mai szupergép is ócska kacat lesz. :D Legalábbis ha "bárkinek" lehet majd kvantumszámítógépe. De lehet, hogy ez is olyan lesz, mint az atombomba. (Csak nem robban. :D)

Bocs. Természetesen 32 kubites számítógépnél 32 atom hasad (illetve nem hasad) szét...

Úr isten, vajon mi fog történni, ha egy 32 kubites számítógépben (ahol egy kubit egy atom) egy vírud beindítja a maghasadást.
Mind a 8 db atom széthasad, és a robbanás eltünik egy légy fingásában?

Egyébként már eleve az ötlet is képtelen. Nem úgy manipulálják az atomokat, hogy bármi ilyemi bekövetkezhetne.

Én sem értek hozzá de úgy hallottam egy tv müsorba hogy kb akkora lesz a különbség mai PC-k és a kvantumszámítógép között mint egy lovasszekés és egy sugárhajtású vadászgép között, ami jól hangzik viszont az hogy itt az atomokkal mahinálnak az kicsit elrémiszt, mit fognak ezentúl csinálni a vírusok, kissebfajta Csernobilt, és ezután akár igaz is lehet hogy a sok számítógéphasználat ártalmas de ezt se vennék sokan komolyan mig nem kezdene hullani a hajuk.

Ha megengeded, megpróbálom még érthetõbben. A qubitek tehát egy idõben lehetnek 0 és 1 állapotban. Ez a józan paraszti ész szerint lehetetlen persze, de mégis lehetséges. Még különösebb, hogy ha van pl. 8db ilyen, akkor õk egy idõben vannak 256 állapotban. Ha ez a ciklus-változó, egy hagyományos gép 256 lépésben hajtaná végre a ciklust. A kvantumgépnek ez egyetlen lépés (ha a cikluson belüli dolgok is így mennek)... Ez önmagában 256 szoros sebességnövekedés (ha itt egy számítás annyi idõ, mint a hagyományos gép egy számítása, ami nem biztos). De lépjünk tovább: ha a változónk nem 8 qubites, hanem mondjuk 32. Akkor kapásból 4 milliárdszoros. És akkor még nem számoltunk a cikluson belüli számítások gyorsulásával. (Tehát, ha itt 1-1 ilyen számítás mégsem olyan gyors, mint a hagyományos gép egy számítása, akkor is sokkal-sokkal gyorsabb lesz összességében.)

Szóval, hogy a hétköznapokhoz közelítsük a dolgokat, kb. olyanok a qubitekbõl fölépülõ változók (a számítások számokat tartalmazó elemei), mintha minden pillanatban végiglépkednének az összes variáción, ami kijöhet belõlük. És ha több ilyen összerakunk, akkor annak az összes variációja is. (De valójában nem futnak végig, hanem egy idõben léteznek.) És az egész úgy lesz megszerkesztve, hogy a helyes eredményt kiválasztva visszaesnek a hagyományos 0 v. 1 állapotba a qubitek, amit már csak le kell olvasni, mint eredmény. Tehát "varázslatosan" ott terem az eredmény.

Ha az elektron szót behelyettesíted bitre, akkor nagyjából helyt áll a megfogalmazásod. Csak azért, mert az elektron is többféle 'értéket' vehet fel, bár a technikai kivitelezése még egyenlõre erõsen sántít.

Azért csak nagyjából, mert egy atom(elektron, molekula, foton,stb - csak az atomok buzerálása tûnik jelenleg a legkönnyebb útnak) nem csak 1 v. 0 állapotban van, hanem mindekettõben, ezt csak a kiolvasása során tudják eldönteni. De ha van pl. 8 atomod - kapcsolt állapotban- akkor ha az egyik atom állapota megváltozik, akkor az hatással lesz a maradék 7-re is. Tehát ha el kívánsz végezni egy mûveletet ezen a 8 qbites 'számítógépen', akkor a mûvelet összes lehetséges eredménye egyidõben jelenik meg, mondhatni hogy csak a leolvasással kell törõdni.

Remélem érthetõ voltam...

Még csak nem is errõl van szó.
Nem csak annyi, hogy egy logikai egység 2 helyett x (x>2 de egy konkrét véges szám) értéket vehet fel. Ez csak annyit jelentene, hogy kettes helyett mondjuk 24-es számrendszerben mûködnének a számítógépek (x=24 esetén).
Ez még mindig simán valós (sõt egész) számokkal jellemezhetõ valami.
A kvantumsszámítógépek mûködése azonban mint mondtam csak hullámfüggvényekkel illetve komplex számokkal írható le.

Ennél jobban sajnos nem tudom elmondani, fõként, mert én sem értem teljesen.

Majd megírja rá a Mikroszoft a Windóz QB-t! <#zavart2>

L3zl13 - Már értem, köszi! Szóval egy atomnak sokkal több értéke lehet, mint egy elektronnak(0/1), ezért egy atomból jóval több információ nyerhetõ ugyanannyi idõ alatt, mint egy elektronból. Tehát ha eddig volt n darab elektronod, akkor abból 2^n adatot nyerhettél, ha viszont lesz n darab atomod, abból K^n adatot tusz kinyerni(K darab atomra jellemzõ, mérhetõ és megváltoztatható érték esetén)!

Bocs. Nem hullámegyenlet, hanem hullámfüggvény.

Én sem nagyon vágom, de kvantumszámítógépnél nem az a lényeg, hogy a méret le van csökkentve annyira, hogy egy atom hordoz egy bitnyi infót, vagy egy atom alkot egy logikai kaput pl. Ettõl ez még nem lesz kvantumszámítógép.

Valami olyasmirõl van szó, hogy a qubitek értékei nem csak konkrét értékek (pl egyesek és nullák) lehetnek hanem ezek szuperpozíciói is. És egy n kubitbõl álló regiszter értéke ezért nem csak 2^n különbözõ érték valamelyike lehet, hanem valamiféle bonyolult hullámegyenlettel leírható érték... Wiki - Quantum computer

há me az elektronok helyet atomok roangálnak az'áramkörbe' bár nemtom tök gyökér vok ehez :))

nem vágom én sem, de a lényege a kvantum szgépnek valami olyasmi hogy magát a tranzisztorokon alapuló számítási folyamatokat atomi szintre csökkentik. tehát egy kapu nem egy tranzisztor lesz mint a jelenlegi gépeknél hanem egy-egy atom, vagy valami ilyesmi. nem igazán értem a dolgot de jol hangzik :P meg azt hiszem hogy a fénnyel is mahinálnak valamit, optikai alapokra helyezik át a dolgot, amivel sokkal nagyobb sebesség érhetõ el... de mint mondottam, valoszinüleg most valami hatalmas baromságot mondtam :)

ez baromi jól hangzik, de az hogy atomi szinten legyenek a bitek, nem inkább az adattárolásban lenne hatalmas áttörés? nem értem hogy jön ehhez a hatalmas számításigény. valaki okos légyszi magyarázza már el :)

jó lesz, csak aztán nehogy elhasználják az összes atomot meg részecskét!
nem szabad azt hinni, hogy a bolygónk készletei kimeríthetetlenek! ;)

Végülis sokkal kisebb, mint annó a mai PC õse :)
De azért még nem tudom elképzelni az asztalomon... :D