116
  • dez
    #116
    A "nem nagyon"-ba belefér ez az 1db. :)
  • lacalaca85
    #115
    Tessék, meg is találtam neked az infót:

    "NASA's Mars Exploration Rover Opportunity captured this view of "Burns Cliff" after driving right to the base of this southeastern portion of the inner wall of "Endurance Crater." The view combines frames taken by Opportunity's panoramic camera between the rover's 287th and 294th martian days (Nov. 13 to 20, 2004).

    This is a composite of 46 different images, each acquired in seven different Pancam filters. It is an approximately true-color rendering generated from the panoramic camera's 750-nanometer, 530-nanometer and 430-nanometer filters."
  • lacalaca85
    #114
    "A korábbi hsz-ekből az jött le, hogy nincs RGB, ezért nem is néztem utána. Ha ha van, akkor miért nem nagyon látni ilyen képeket?"
    "De egyébként szerintem a cikkbeli nagy kép nem monokrómból lett sárgásra színezve, hanem min. két szűrővel készült kép,[...]"

    Dehogynem láthatsz, szinte megcáfoltad önmagad meg a két hsz-ben. Vélhetően RGB kép van kitéve itt.
  • dez
    #113
    De egyébként szerintem a cikkbeli nagy kép nem monokrómból lett sárgásra színezve, hanem min. két szűrővel készült kép, mert az egyforma világosságú területek nem mindenhol ugyanolyan színárnyalatúak. Csak nem tudom, milyen szűrőkkel készült.
  • dez
    #112
    Nem látogatok ilyen oldalakat, viszont a NASA oldalait sem bogarászom ilyen képek után. A médiában meg nem nagyon mutogatják őket, így kb. annyit látok belőle (azaz kb. semmit), mint az emberek nagy része. :)
  • mrzool
    #111
    Szerintem meg látni eleget. Persze ha vki direkt az összeesküvés-elméleteket hiszi el, és csak azzal foglalkozó oldalakat látogat, akkor ne csodálkozzon, hogy ott nem találja meg a true color képeket.
  • dez
    #110
    A hétköznapi emberekről beszéltem, akik fejében ködösebb fantáziák vannak erről, amiket összetörhetne a rideg valóság. És akkor talán kevésbé érdekelné őket a dolog, ami az anyagi források megcsappanásához is vezethetne.
  • dez
    #109
    A korábbi hsz-ekből az jött le, hogy nincs RGB, ezért nem is néztem utána. Ha ha van, akkor miért nem nagyon látni ilyen képeket?
  • mrzool
    #108
    " Az én tippem: a túl élethű képek megmutatták volna a laikusoknak, hogy a mars egy egyszerű kietlen és barátságtalan kősivatag..."

    Hú, most aztán megmondtad a frankót, és leleplezted a szemeteket!

    Komolyra fordítva a szót: a Mars egy egyszerű kietlen és barátságtalan kősivatag, ezt potom 30 éve tudjuk. Igen, a tudósok és az űrkutatók is tudják. Szóval akkor mire is fel a nagy leleplezésed?
  • lacalaca85
    #107
    Nos, ha gugliznál öt percet, és egy pillantást a szűrősorzatra, láthatnád, hogy van R, G, B szűrő is a CCD-k előtt.

    Szűrősorozatok, kis színes képekkel.

    Ugyan ezek a szűrők keskenyebb sávszélességűek, mint a bolti fényképezőgépekben lévők, de itt leírják, hogyan hozzák létre belőle a truecolor képeket.
  • dez
    #106
    Ez egyszerű kimagyarázás... Semmiből sem ált volna a többi szűrő közé betenni még hármat (sima R, G, B). Tehát fenn marad a kérdés, miért nem tették mégsem...? Az én tippem: a túl élethű képek megmutatták volna a laikusoknak, hogy a mars egy egyszerű kietlen és barátságtalan kősivatag...
  • lacalaca85
    #105
    "Alap, hogy felrakhattak volna a járgányra egy Nikont, de ha már nem tették, a cserélhető szűrői közé mért nem raktak három olyat, amiből kikeverhetők lennének a valóságos színek?"

    Még szerencse hogy technikusok és kutatók tervezik meg az eszözöket. Tudtad, hogy pl. a földi távcsövekre sem EOS1D-t tekernek? És azt tudtad például, hogy a Hubble képei sem a valódi színeket ábrázolják? (Ez utóbbi kijelentéssel már sikerült egy embert romba döntenem... szegény) Hanem általában keskenysávú szűrőket használnak, amiből TUDOMÁNYOS eredmények nyerhetőek. A keverést meg úgy csinálják meg, hogy az a szemnek kellemes legyen pl. a teremtés oszlopai képen a zöld színt a H-alfa (hidrogén Balmer-sorozatának első vonala) csatorna kapta. A H-alfa vonal a valóságban mélyvörös.

    Teremtés oszlopai színek

    Visszatérve, tényleg jó dolog, hogy ki tudják keverni, hogy látnánk a szem nevű, érdekes működésű detektorunkkal a Mars felszínét. Csak épp a kutatóknak annál több (is) kell. Mondjuk ami azt is "meglátja", hogy milyen típusú kőzetek vannak a felszínen, vagy épp milyen melegek. Te ezt meg tudnád csinálni szabad szemmel, vagy a Nikonnal?

    Arról nem is beszélve, hogy a roverekek KÉT-KÉT kamera van, hogy térhatású képeket lehessen generálni. Egy-egy kameraegység 270 gramm (lsd. itt ).
  • L3zl13
    #104
    #66 petruszvaldesz : "ugyanugy ahogy vannak C alapu műanyagok és Si alapú !! (kémialag igen hasonló) igy az ammonia és a víz (H-kötésrendszere miatt) is hasnló tulajdonságú..."
    #67 hispan2: "Ha elolvasod, rájössz, mért igen valószínűtlen folyékony víz nélkül az élet... ...és milyen problémák lennének például a kén alapú élettel"
    #70 petruszvaldesz: "én a Si alapu életről beszéltem vagy az NH3 alapuról!"

    A fenti idézetekből teljesen egyértelmű, hogy petruszvaldesz az ammóniával a vizet akarja helyettesíteni.
    Erre te:
    #75 babajaga: "Láttál szilárd ammónia vegyületet? Mert én és még sok más nem."

    Hát LOL.
    Vagy azért akartál belekötni a szilárd "ammónia vegyületbe", mert szerinted mi a szenet akartuk vele helyettesíteni. Vagy szimplán nem vagy normális, és teljesen összefüggéstelen kérdéseket írogatsz.

    Én bizakodóan megelőlegeztem neked, hogy nem vagy elmebeteg. Ha tévedtem, elnézést.
  • babajaga
    #103
    "te voltál az aki a komplett NH3 molekulával akarta a C atomot helyettesíteni"

    Ezt a hülyeséget honnan vetted, és miért tulajdonítasz nekem ilyen baromságot?
  • szivar
    #102
    A filmes gépeknél 3 réteg -amely rétegek különböző színekre érzékenyek- végzi el a színszűrő és az adatrögzítő réteg feladatát.

    A kommersz videokamera :
    1. digitális. A CCD egyes pixelei különböző hullámhosszú fényre érzékenyek (dióhéjjban).
    2. Analóg. Féligáteresztő tükrök segítségével háromfelé választják a beérkező fényt, ezen fénysugarakat -hihetetlen módon- színszűrőkön keresztül engedik az érzékelő felületre, melyet egy elektronsugár pásztáz.

    A marsjárókon valószínűleg a kettő kombinációja található meg, amikor a szűrőkön áteresztett fény egy CCD modulra vetül. Ennek csak annyi az előnye, hogy nem csak 3 hullámhosszon (RGB) figyelhető meg a környezet, ugyanakkora felületen (CCD) nagyobb felbontás és kisebb képzaj érhető el.

    Sávszélességgel kacsolatba meg tűnődj el a hullámhosszakon, illetve az csillapításon, reflekción és tsai.

    Mellesleg te pontosan tudod, hogy mindent jobban tudsz, mégha másképpen is van mint a valóságban.
  • L3zl13
    #101
    "Alap, hogy felrakhattak volna a járgányra egy Nikont,"
    Már más is mondta, de vajon minek raktak volna a járgányra egy cuccot, ami úgysem élte volna túl a kilövést és a megérkezést? Ajándék levélnehezék a marslakóknak?

    "a cserélhető szűrői közé mért nem raktak három olyat, amiből kikeverhetők lennének a valóságos színek"
    A mostaniakból is kikeverhetők. Az, hogy az elemzésekhez nem feltétlenül ezek a legjobbak, és nem ezeket használják az nem jelenti azt, hogy nem képesek megtenni.

    "A videofelvételek legalább színhelyesek lennének, és látszódna rajtuk, hogy az amit nézünk folyékony-e vagy szilárd."
    Nem igazán látom egy videófelvételnek milyen tulajdonsága teszi alkalmasabbá azt a fenti feladatok ellátásra egy (illetve több) fényképnél.
  • mrzool
    #100
    Az a te bajod, hogy a szűrőről az a felcsatolható eszköz jut eszedbe, amit az objektív elé raknak. Mi nem ilyen szűrőkről beszélünk, de hát ha egyszer nem érted, nem fogok tovább szenvedni a magyarázással. Csomó oldal be lett linkelve, és google is van.

    "Én nem vagyok elájulva tőle."

    Mert nem vagy azon a szinten, hogy felfogd a rendszer egészét, és értékeld az elért műszaki és mérnöki teljesítményt. Nem baj ez, csak nem biztos, hogy érdemes mellveregetve hangoztatni a tudatlanságodat.
  • fv
    #99
    Tehát: a filmes gépeknél a filmszalag három különböző színű fényre érzékeny rétege választja szét a színeket. Videokameránál egy prizma.

    Alap, hogy felrakhattak volna a járgányra egy Nikont, de ha már nem tették, a cserélhető szűrői közé mért nem raktak három olyat, amiből kikeverhetők lennének a valóságos színek? (Persze ez se jó, mert az R, G és B képek különböző időben készültek volna, így a mozgó dolgok vagy furcsa színűek vagy furcsa alakúak lettek volna.)

    Mondjatok, amit akartok, szerintem egy béna csotrogányt küldtünk (vagyis kettőt) a Marsra - az odajuttatáshoz szükséges pénz töredékét kellett volna még ráfordítani, és sokkal használhatóbb lenne.

    Az erőforrásigényt is meg lehett volna oldani. Ha máshogy nem, akkor úgy, hogy ritkábban kapcsol be, a köztes időben töltődik a napenergiával. A sávszélességgel pedig ugyanez. A három év alatt azért eltolt volna jópár óra videót a Földre a sok fénykép mellett.

    A videofelvételek legalább színhelyesek lennének, és látszódna rajtuk, hogy az amit nézünk folyékony-e vagy szilárd.

    Persze biztos ennyi pénzt tudtak kirimánkodni a tudósok a kisérletre, egy fillérrel se többet. Úgyhogy mindegy. Én nem vagyok elájulva tőle.
  • L3zl13
    #98
    Kis pontosítás:
    Ezért ugyanolyan CCD-vel különböző szinű, de monokróm szűrőkkel külön-külön felvett, majd azokból összeállított kép mindig jobb minőségű lesz, mint a "szines".
  • mrzool
    #97
    "olyan érzékelőkkel szereltük föl, hogy a földi tudósok nem igazodnak ki az adatokon. Most víz az ott vagy por? - kérdezik. Hihetetlen. "

    Ki tudnak igazodni, bár mivel egy ismeretlen területről, ismeretlen környezetről van szó, ezért nyilván vannak találgatások és esetleges félreértések is. Ne az SG bulvárcikkeiből indulj ki, ez nem hiteles forrás.

    "Minimális elvárás lett volna, hogy mozgóképet rögzítsen."

    Áramfelhasználás? Memóriaigény? Sávszélesség? Szóval gondolkodj el az erőforrás-korlátokon, aztán hajrá. BTW az MSL-en HD kamera is lesz, mozgóképrögzítésre.

    A mozgókép témához: azért a sok kis pillanatfelvétellel elég frankó videókat készítettek a dust devilekről.

    "De hogyha nem megy, akkor meg hagyjuk az egészet, várjunk tíz évet vele (bár nem hinném, hogy a mai csúcstechnika ne lenne több mint elegendő)- így csak teljesen fölösleges pénzkidobás."

    Tudhatnád, hogy az űrbeli alkalmazásoknál szó sincs csúcstechnológiáról - a régóta bevált, megbízható rendszereket használják. A témához való hozzáállásod pedig enyhén szólva korlátolt, ha mindenki így gondolkozna, akkor nem lenne űrkutatás sem, sőt, Kolumbusz sem indult volna el.

    "Én pontosan tudom, hogy mire KELL és mire LEHET használni a szín- és egyéb szűrőket, tudom hogyan működik az analóg és a digitális fényképezőgép, a filmes és a videokamera, és elsusognám neked, hogy bizony a színes képek készítéséhet semmilyen szűrőre sincs szükség."

    Aha. Tehát hogyan tudja megkülönböztetni a CCD érzékelő a piros és a kék színeket? Ha ennyire tudod, akkor kérlek erre válaszolj. Ugyanígy elsusoghatnád, hogy mikor az analóg filmet fény éri, akkor ő honnan fogja tudni, hogy milyen színű is az a fény. Előre is köszönöm.
  • L3zl13
    #96
    Eddig azt hittem, hogy csak tájékozatlan vagy, mostanra azonban rájöttem, hogy hülye.
    Direkt NEKED megkerestem, és belinkeltem az 59-es hozzászólásban, hogy miért is beszél mindenki szűrőkről a szines digitális fényképezésben.
    Ott van a Bayer illetve az RGBE szűrő szépen lerajzolva. Némi logikával jól kikövetkeztethető, hogy az egyes szubpixelek csak bizonyos szinű fényre érzékenyek, ezáltal a beérkező fényinformáció jelentős része elvész. Ezért ugyanolyan CCD-vel különböző szinű, de monokróm szűrőkkel felvett kép mindig jobb minőségű lesz, mint a "szines". Ezért használ a NASA ilyet.

    Az meg, hogy egy fickó, aki nem jött rá, hogy 20 fokos lejtőn nem állhat meg folyékony víz nem tudja értelmezni a képeket nem éppen mérvadó.
  • L3zl13
    #95
    "Ha neked az amino csoport meg az ammónia egy akkor már baj van."

    Megbocsáss de csak te voltál az aki a komplett NH3 molekulával akarta a C atomot helyettesíteni. Ez pedig baromság.
    Egy ammónia alapú vegyületben nyilván nem fogsz ammóniát találni, mert akkor az nem vegyület, hanem max oldat, vagy elegy. Tehát igen Amikor egy kémiai reakció során az ammóni egyik hidrogénje lecserélődik egy szerves csoporttal, akkor az eredmény "ammónia vegyület".

    "Mégnagyobb baj ha elfelejted a szervesanyagok fő alkotórészét."

    Nem felejtettem el. Egyszerűen nem volt feltétel. Csak egy szilárd ammónia vegyületet kértél. :D

    Ha elolvastad volna az általam belinkelt alternatív biokémiák szócikket a winin, akkor azt is észrevetted volna, hogy magával az ammóniával nem a C kiváltását tartják lehetségesnek. Mint írtam egy komplett molekulával (nem csak csoporttal, aminek még vannak szabad elektronjai amik kötésbe léphetnek!) nem is lehet egy atomot helyettesíteni. Az ammóniával a víz helyettesítését tartják lehetségesnek alternatív biokémiákban.

    Megint más alternatív biokémiai rendszerben a C atomot N is helyettesítheti elméletileg. De ez esetben már nyilván nem NH3-ról van szó, mert az csak kémiai fogalomzavar amit viszont TE hoztál elő.
  • fv
    #94
    Amúgy utánnanéztem. Van rajta spektro-méter. Érdekes.
  • fv
    #93
    A flame-et szüneteltetve:

    Azért nagy nevetség, hogy elküldtünk egy másik bolygóra egy robotot, hogy feltérképezze nekünk a helyszínt, és olyan érzékelőkkel szereltük föl, hogy a földi tudósok nem igazodnak ki az adatokon. Most víz az ott vagy por? - kérdezik. Hihetetlen. A legkevesebb lett volna, hogy valami spektro-métert vagy mi a fenét rátegyenek, nem? Minimális elvárás lett volna, hogy mozgóképet rögzítsen. De hogyha nem megy, akkor meg hagyjuk az egészet, várjunk tíz évet vele (bár nem hinném, hogy a mai csúcstechnika ne lenne több mint elegendő)- így csak teljesen fölösleges pénzkidobás.

    Persze csináljon különböző színszűrőkön keresztül fekete-fehér képeket, de akkor annyi haszna legyen már, hogy meg lehessen állapítani a képeken, hogy mit látunk.

    És már három éve ott van!!!

    A flame-et folytatva:

    "Csak a laikusok és a hozzá nem értők számára újdonság." Nem tudom, te mi vagy, laikus-e vagy hozzánemértő, de én egyik sem. Én pontosan tudom, hogy mire KELL és mire LEHET használni a szín- és egyéb szűrőket, tudom hogyan működik az analóg és a digitális fényképezőgép, a filmes és a videokamera, és elsusognám neked, hogy bizony a színes képek készítéséhet semmilyen szűrőre sincs szükség.
  • archelf
    #92
    Csak a víz fontos a kutatásban, semmi más. Végül is mindegy, hogy víz mellett esetleg találnak-e nagy/kis/mikroszkopikus marslakókat a kutatás során... A víz úgyis csak arra kell, hogy megkönnyítse a terraformációt. Ha találnak valamit odakint, abból mintát vesznek, a maradékot meg megsemmisítik, mert valószínüleg veszélyes az emberi életre.

    AE
  • mrzool
    #91
    "The colors may be a little off, since the Panoramic Camera uses filters sensitive to colors outside the range of the human eye"
  • mrzool
    #90
    "ez mindenki számára újdonság."

    Csak a laikusok és a hozzá nem értők számára újdonság. De hát amúgy is lett már itt linkelve pár írás a témában, olvass utána.

    "És számomra és az egész emberiség számára fontos lett volna, hogy normális kamerákkal felszerelt gépet küldenek fel a Marsra"

    Normális kamerákat küldtek fel. Olyan minőségűeket, amiről csak álmodhatsz. Arról, hogy egyes ... (inkább nem írok jelzőt) emberek nem tudják értelmezni a képeket, talán nem a mérnökök tehetnek.

    "És a tudományos munkát is hátráltatja a képek színhelytelensége: lásd ezt a cikket."

    Ez szintén egy hazug állítás. A megfelelő ismeretekkel rendelkező tudósok munkáját éppenhogy elősegíti, hogy ennyi féle aspektusból vizslathatnak egy-egy marsi tájat. Az, hogy most néhány emberke lyukra futott... Hát megesik, de ez nem a kamerák, hanem az ő hibájuk. Amit mellesleg be is ismertek.
  • fv
    #89
    A pdf sajos nem nyílt meg, de nem is kérdőjelezem meg a tudományos vizsgálatok fontosságát és elsőbbségét. Amire reagáltam az ez volt (többek között):

    "Mitől lesz színhelyes egy kép? Többek között attól, hogy az emberi látásnak megfelelő szűrőkkel készítik. Ezek szerint számodra újdonság, hogy a mezei, boltban kapható fényképezőgépek és a profi kamerák is színszűrőket használnak? "

    mrzool - ez mindenki számára újdonság.

    És számomra és az egész emberiség számára fontos lett volna, hogy normális kamerákkal felszerelt gépet küldenek fel a Marsra, hogy ha már képeket közölnek róla, akkor azok úgy nézzenek ki, ahogy valójában kinéznek. Ahogy MI látnánk őket, ha ott lennénk. Például érdekelne, hogy milyen színű a Marson az ég, milyen színűek a kövek stb.

    És a tudományos munkát is hátráltatja a képek színhelytelensége: lásd ezt a cikket.

    Igenis megérte volna, bármennyibe is kerül felvinni azt a plusz egy kilós kamerát, amit bármelyik gyártó örömmel készített volna el a NASA számára ingyen akár - mondjuk a reklám miatt.
  • halgatyó
    #88
    Sokat töprengenek manapság az idegen életformákon, és sokféle automata ketyerét agyalgatnak, amelyek majd odaküldve elvégeznek valamilyen vizsgálatot amivel ki lehet mutatni valamelyik életjelenséget.

    Ez nem baj, meghát valahol el kelll kezdeni, de szerintem az élet ha valahol kialakul, akkor az egy nagyon kiterjedt komplex jelenség. Nem néhány baktérium egy élettelen sivatagban, hanem egy egész bioszféra kell hozzá.

    Az életet nem az fogja igazán elárulni, hogy valamelyeik talajvizsgáló robot gázfejlődést tapasztal vagy gömbszerű képződmények számának gyarapodását.

    Az életre az lesz leginkább jellemző, hogy 500millió féle vegyületet találnak, nagyon bonyulult struktúrába rendezve. Lehet hogy ezek szénvegyületek lesznek, de az is elképzelhető, hogy nem.
  • halgatyó
    #87
    Olvasta valaki Asimov "A páratlan" című novelláját? (Nekem megvolt, de valakinek kölcsönadtam, és most nincs meg)

    Pont ezt a kérdést feszegeti, aki tudja, olvassa el. Az író biokémikus volt civilben, és utánajárt a kérdésnek. A páratlan szó a szénatomra utal, amelynek tényleg egyedülálló képességei vannak. A C-C kötés energiája (ami visoznyítva a szénatom kis tömegéhez, jelentős energia/tömeg arányt jelent pl. a sziliciummal szmben)
    a kettős ill. hármas kötés, az ezekből adódó reakciók, vagy a C-O és C-N kötések jellemzői következtében az ismert széntartalmú ("szerves") vegyületek száma legalább egy nagyságrenddel haladja meg az összes többi vegyületek számát.

    Továbbá az oldószer, a víz. Néhány fizikai állandóját tekintve is kiemelkedő: forráshő, dielektromos állandó (ld. még hidrátburok), hidrogénhidak, vagy hogy 4fokon sűrűbb mint 0fokon, és megfagyva kitágul (a Föld nem így nézbe ki, ha ez nem lenne...)

    Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy létezsen más alapú élet, sőt intelligencia. De a mai tudásunk arra mutat, hogy mérhetetlen nehézségekkel lehet más elemekre alapozott bonyolult vegyületekkel ugyanazokat a funkciókat megvalósítani, mint a víz oldószerrel és szén alapú vegyületekkel.
  • mrzool
    #86
    A gyengébbek kedvéért itt fényképekkel vannak illusztrálva, hogy miben különböznek az egyes szűrőkkel készített felvételek: http://www.highmars.org/niac/education/mer/mer00a.html
  • mrzool
    #85
    "Tulajdonképpen mi helyett használod a "szűrő" szót?"

    Engedd meg, hogy én válaszoljak. A szűrő az szűrő, angolul filter. Hozzászólásodból egyértelműen kiderül, hogy fogalmad nincs az űrkutatásról, a használt eszközökből és az ezekkel szemben támasztott követelményekről. A roverek kamerájáról olvashatsz pl itt is, de a google megsegít. Igaz, ehhez akarni is kell, és urban legendeket + nyilvánvaló tévedéseket nyilván könnyebb terjeszteni...

    http://www.lpi.usra.edu/meetings/sixthmars2003/pdf/3029.pdf

    "a National Geographic szerkesztőit megkérdezik, akkor ők jó ötletnek tartották volna azt a hat megapixeles Nikont feldobni a gépre. Plusz százezer forintért. De ha kétmillió, akkor is eltörpül a többi költség mellett. (Az NG ki is fizette volna.)"

    Én azért örülök, hogy nem újságírók, hanem szakértő tudósok építik az űrszondákat. Szerinted egy bolti kamera kibírta volna a fellövést, az utazást, a 200 fokos hőmérsékletkülönbséget? Mekkora a súlya? Van róla fogalmad mekkora költsége van egyetlen gramm stuff Marsra juttatásának? Mennyire energiát fogyaszt? Hogyan irányítod? Hogyan küldöd vissza a Földre a képeket a dupla ISDN sebességen? Hogyan magyarázod meg a kongresszusnak és úgy általában a tudós társadalomnak, hogy bocs, most 1 hétig nem végzünk tudományos munkát, mert egy consumer fényképezőgéppel készített képet töltünk le?

    Hadd ne írjak több kérdést, pedig tudnék még. Inkább gondolkozz el.
  • halgatyó
    #84
    A kérdés jogos. Abszolút bizonyíték persze nincs, csak ha majd odamegyünk. (Ha tényleg kismértékben eltérőek bizonyso fizikai állandók, akkor bajban lehetnek az odamenők)

    Ám a természet (és az azt leíró tudomány) nem pusztán ismeretek kuszán egymásra dobált halmaza, hanem egy nagyon szerteágazó logikai háló részei. Minden összefügg mindennel. Egyetlen elemét nem lehet úgy megváltoztatni, hogy szinte az összes többi ne változzon meg.

    Az alapvető fizikai állandók apró változása is hatalmas eltéréseket okozhat az összes rájuk éülő rendszerben. Csak egy icipicit kell megváltoztatni például az alapvető kölcsönhatások egymáshoz viszonyított erősségét vagy hatótávolságát, az annyira más szerkezetű világot "állítan elő", amit észre lehetne venni. Például hogy nem épülnének fel hidrogénnél nehezebb elemek. Vagy az urábbál sokkal nehezebbek is léteznének. Vagy nem tudnának az atomok molekulákká egyesülni, vagy nagyon furcsa molekulák keletkeznének. Stb stb.

    Ezzel szemen a csillagászti észlelések arra mutatnak, hogy a sok százmillió fényévre levő világ is hasonlít valamennyirea Földre (persze minél távolabb megyünk, annál kevesebb konkrét adat lesz)

    Tudjuk, hogy az égitestek ott is keringenek egymás körül, hogy van Doppler effektus, a színképek elérulják, hogy ugyanazok a kémiai elemek vannak, mint a Földön, sőt vegyületek is (ammónia, amely a rádióhullám tartományban sugároz), egy sor vegyület, az 5000 foknál hidegebb csillagokban pl. TiO vonalai, vagy a csillagközi (por?) felhőkben tudtommal 20-nál több vegyületet találtak.

    Ott távol is ugyanúgy viselkedik a forró gázplazma a mágnese térben, ugyanúgy hasadnak fel a színképvonalak, stb.stb.
  • fv
    #83
    Tulajdonképpen mi helyett használod a "szűrő" szót? Nem nagyon tudok rájönni. Valahogy a ccd, a szűrő meg a prizma fogalmát mosod össze, ha jól értelek. Valaha fogtál már a kezedben fényképezőgépet? Vagy videokamerát? Mert az nem úgy megy, hogy rárakok egy szűrőt, és akkor az infravörös fényre lesz érzékeny a vörös helyett.

    Na mindegy. És megértem, hogy a tudományos kutatásokhoz fontosabb a fény egyéb tartományaiban való fényképezés, de azért le merném fogadni, hogy ha a National Geographic szerkesztőit megkérdezik, akkor ők jó ötletnek tartották volna azt a hat megapixeles Nikont feldobni a gépre. Plusz százezer forintért. De ha kétmillió, akkor is eltörpül a többi költség mellett. (Az NG ki is fizette volna.)

    A szerves anyagról pedig: eleinte az anyagok azon csoportját nevezték szervesnek, amik az élő dolgokat alkották. Mesterséges úton nem is tudtak szerves anyagot létrehozni. Aztán később sikerült. Sőt egy csomó olyan szerves anyagot is csináltak, amik az élő szervezetekben nem fordulnak elő. Sőt el is kezdtek ilyen dolgokat bányászni. (olaj) Ma azt hívjuk szerves anyagnak, ami tartalmaz szenet, és nem elemi szén, nem szén-dioxid és nem szénsav.

    Az Alfa-Centauri kis szőrös lényei ugyanilyen okokból hívhatják szerves anyagnak a szilícium-vegyületeket, és bányászhatják a szilikátolajat, amely a szilikát-alapú ősi erdejeikból alakult ki a bolygójuk felszíne alatt a nagy nyomás hatására.
  • petruszvaldesz
    #82
    babajaga
    te tényleg hülye vagy! ezegy feltételezés volt...
    itt a szerves anyagokat jelen esetben a C -nél feltételeztem hogy akár lehet helyette más atom is (pl.: Si)... de te annyira korlátolt vagy hogy még mindig az NH3nál tartassz!
    nembiztosám hogy minden bolygón ugyanolyan az élet,ugyanazok az életfeltételek! Amugy én már láttam szilárd ammoniát-.-

    "Ha neked az amino csoport meg az ammónia egy akkor már baj van. Mégnagyobb baj ha elfelejted a szervesanyagok fő alkotórészét."

    nem egy, de hasonló!!! De mit tudsz te ezekről??? purin pirimidin bázisokról???
  • babajaga
    #81
    "A testedet jelentős részben fehérjék alkotják amelyek közül az alfa aminosavak tartalmaznak NH2- csoportot."

    Ha neked az amino csoport meg az ammónia egy akkor már baj van. Mégnagyobb baj ha elfelejted a szervesanyagok fő alkotórészét.
  • L3zl13
    #80
    Babajaga. Légyszives ne folytasd, mert csupa ökörséget írsz.

    "Láttál szilárd ammónia vegyületet?"
    Néztél már tükörbe? A testedet jelentős részben fehérjék alkotják amelyek közül az alfa aminosavak tartalmaznak NH2- csoportot.

    "Ugyanazoknak az anyagoknak nincsenek teljesen eltérő reakciói, ez ennyire egyszerű."
    Eltérő körülmények között (nyomás, hőmérséklet)? Már hogy az istenbe ne lennének?

    ""Láttál szilárd ammónia vegyületet?"

    Ugyanis az ammónia szervetlen, élet pedig csak szerves lehet."

    Mi a köze a két mondatnak egymáshoz? Azért nem szilárd az ammónia, mert szervetlen?
    Basszus mindjárt átesek a kőpadlón!

    Ami pedig az élet szerves mivoltát illeti. Az életnek van rengeteg különböző definíciója. Biztos van köztük olyan is ahol az állításod igaz.
    És az is tény, hogy az általunk ismert biokémia mellett rengeteg dolog szól, ugyanakkor kategórikusan kijelenteni ilyet nem lehet.
    Főként, hogy léteznek az életnek olyan definíciója is, amihez még testre sincs szükség, és akár egy MI is kielégíthetné.
  • szivar
    #79
    Az inteligencia meg lehet szervetlen alapú is. Ha most valami||valaki (látatlanba, nem tudod hogy mi is vagy ki is az) értelmesen eltársalog veld, akkor az élő vagy nem élő? Meg lehet állapítani egyálltalán?

    Öööö, az élet mióta lehet csak szerves alapú? Azért mert itt a földön csak olyat ismerünk? Vajon az ammónia nem alakulhat át 'szerves' vagy szervetlen molekulákká? Estleg alacsony hőmérsékleten&||nagy nyomáson is létrejöhetnek formációk, amik a környezetük anyagát használják önmaguk reprodukálására.

    Az a baj az élet definíciójával, hogy szinte senkinek sincs foggalma róla hogy honnantól meddig terjed a fogalom érvényességi tartománya...
  • Gabe Dearborne
    #78
    Így születnek manapság a kacsák.
  • babajaga
    #77
    "Láttál szilárd ammónia vegyületet?"

    Ugyanis az ammónia szervetlen, élet pedig csak szerves lehet.