77
  • Tetsuo
    #77
    A moderátorok miért nem veszik észre az ilyen pöcsöket?? HE?
  • pipaxy
    #76
    Egyetértek.

    Az eredeti cikk címe:
    Ionizing Radiation Changes the Electronic Properties of Melanin and Enhances the Growth of Melanized Fungi

    Aztán ennek összefoglalója, amire az itteni cikk hivatkozik:
    Einstein researchers' discover 'radiation-eating' fungi

    Idézőjelben a sugárzás evés, de nem számít, harmadik átiratra egy gomba már sugárzással táplálkozik.
  • Epikurosz
    #75
    Rossz lehet neked. Mi fáj, mondd?
    Tipp: ha valaki valamit fölöslegesnek érez, azt sokszor emlegeti. :-)
  • kacsi01
    #74
    téged meg ki a faszom kérdezett?
  • Epikurosz
    #73
    Unalmas vagy, kismajom
  • kacsi01
    #72
    Hulladék vagy wanek. egy senki.
  • BiroAndras
    #71
    Nem hinném, hogy ez a gomba sugárzással táplálkozik. Ha ehhez elég energia lenne abban a sugárzásban, akkor még itt is belehalnánk. Inkább arról lehet szó, hogy olyan jól alkalmazkodott az erős háttérsugárzáshoz, hogy mostanra már igényli is. Ez megszokott jelenség minden extrém környezeti feltétel esetén.
  • magyarszurke
    #70
    akkor most én is:ogame.org 28-uni.regeljetek,kressetek rá a TheMine szövetsége az alliance menüben és írjsatok egy kérvényt,hogy be akartok lépni a szövetségbe.
    Egyébként ez egy online űrstratégia
    sry for off
  • Caro
    #69
    Azért hoztam fel az interferenciát, mert a de Broglie hullámhosszt akkor használjuk, ha a részecskék hullámjelenségeit akarjuk kimutatni.
    Ilyen esetben semmi köze nincs a sugárzás romboló hatásához, az általa okozott dózishoz, és ez alapján nem lehet összehasonlítani egy gamma fotonnal.
    És eleve sem a dózist sem az egyenérték-dózist nem a frekvenciából mérjük, hanem az átadott energiából, amibe még bőven beleszól az abszorpciós együttható is.
  • Rudicsek
    #68
    Tudom, h nem EM hullám, ezt még én tisztáztam a a második postban. Én csak szemléltetni akartam, hogy ahogy az EM hullámoknak is van hullámhosszuk és frekvenciájuk, úgy a béta sugárzásnak(elektronoknak) is van. Azt nem értem h az interferenciát miért kevered bele. Minden mozgó m tömegű testnek (legyen az részecske vagy kvantum) van frekvenciája, hullámhossza. Szóval az hogy "A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza." nem igaz semmiképpen sem.
  • Caro
    #67
    Igen, ha interferenciát akarsz csinálni, akkor hozzárendelhető, de nem EM hullám a béta.
  • TommyC
    #66
    np
  • Cuchulainn
    #65
    Ok, értem mit akartál írni, de maga a folyamat (a fotoszintézis) nem energiatermelő. Az hogy az egyes részlépésekben mi történik más kéréds. A felhasználható ATP a növényekben az állatokban a gombákban is általában a mitokondriumokban állítódik elő. Azért írtam, amit írtam, mert úgy láttam, hogy itt elég sokan úgy képzelik el a dolgot, hogy jön a sugárzás, a (növény vagy gomba itt) meg felveszi az energiát és akkor neki jó. Ha ezzel akárkit megbántottam volna akkor elnézést kérek.
    A melaninos dologban viszont teljesen igazad van, azt valóban elírtam.
  • Rudicsek
    #64
    "A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza.":D
    Ezt nem tudom honnan szedted... Minden m tömegű v sebességű testhez hozzárendelhető egy hullámhossz (de Broglie-féle hullámhossz). (A fényhez is és a minden más nyugalmi tömeggel nem rendelkező kvantumhoz is.)
  • KERI 15
    #63
    Helló!
    Ha valaki szerti az onlyne stratégiai játékokat az regisztráljon itt:
    http://www.travian.hu/?uc=hu1_16506
    Nekem tetszik! Sztem megéri!
  • TommyC
    #62
    Ráadásul a melanin gátolja a D-Vitamin termelődését
  • magyarszurke
    #61
    Talán Hohn Daviesnak van egy Ötödik csoda című könyve.Abban leírja,hogy a pánspermia-elméletet(az élet a Földre az űrből érkezett)alátámasztandó vírusokat és baktériumokat teszteltek,hogy meddig bírják olyan közegben ,minta mi az űrben van.A mozaikvírus nyert,a vírusok 99% százaléka túlélta az alap sugárzás többezerszeresét.
  • TommyC
    #60
    és bocs ha túlreagáltam, csak xarul esik ha leszólják az embert,hiszen idén érettségizem bioszból emeltszinten ráadásul angolul, és eddigis szín 5üs voltam biokémiából, de már értem "És persze akinek nem inge..."

  • TommyC
    #59
    \o/
    én ennyit írtam:"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."

    Te:"A fény szakaszban keletkező ATP a sötét szakaszban elhasználódik "

    Keletkezik ATP? Keletkezik.
    Az más kérdés,hogy el is használódik!...
  • Cuchulainn
    #58
    Pont azért nem keletkezik.
    A fény szakaszban keletkező ATP a sötét szakaszban elhasználódik a szén-dioxid fixálására.(Meg a Rubisco enzim összerakására) Olyan nincsen, hogy a növény fogja magát, és azt mondja, hogy hoppá ebből az ATPből inkább mégse szenet fixálok hanem elteszem későbbre, jól jön az még...
    A gombára én is azt mondtam, hogy szaprotóf, nem tudom miért írtad le nekem mégegyszer.
    Nem állt szándékomban leszólni senkit, de ha valaki ilyeneket ír "A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."
    az még egy középiskolai biológiadolgozaton is megbukik. Szvsz ha valamihez nem értek akkor nem szólok hozzá. És persze akinek nem inge...
  • TommyC
    #57
    És te is!
  • TommyC
    #56
    A gomba pedig szaprotróf, tehát korhadékevő,
    és vegyél vissza mielőtt leszólsz "egyeseket", szerintem!
  • TommyC
    #55
    De keletkezik,mert a Kálvinciklus igényli az ATP-t.

    Látod:
  • TommyC
    #54
    Nem.

    A növényekben a fotoszintézis fény szakaszában keletkezik az ATP, amikoris a H20 szétbomlik oxigénre és protonokra.A membránban a II. pigmenterendszerről, megflelő energiájú fény jelenlétében egy elektron leugrik és a citokrómok elvezetik az I. pigmentrendszerhez, ahol a bejövő elekron ledobja az I pigmentrendszer Mg+ elektronját, így az a membrán másik felére kerül és potenciált hoz létre.Ennek hatására a vízből származó protonok (H+) átáramlanek egy membránfehérjén ami a mi esetünkben egy ATP szintetáz és a proton áramlás ATP szintézist indukál.A beáramló protonok egyesülnek az elektronnal és H atomot hoznak létre amit majd a NAD molekulák elszálítanak a fontoszintézis sötét reakció részéhez, a kálvin ciklushoz.

    Cukor egyáltalán nem kell, az jön majd létre a CO2+ATP+NADH-ból.
    Mitokondrium szintén nem kell, az az aeorb sejtlégzés.
  • Cuchulainn
    #53
    Néhányan vegyék már elő a középiskolás biológiakönyvet! Súlyosan nagy baromságok hangzanak el errefelé.
    1.:A fotoszintézis NEM energiatermelő folyamat. NEM keletkezik közben ATP sem. Az ATP előállítása (ami még mindig nem energiatermelő hanem energiaigényes folyamat!) a növényekben éppúgy mint nálunk a mitokondriumokban történik. Az energiát az ATP elbomlása biztosítja majd. A fotoszintézis a növény testét felépítő és a növénynek energiaraktárul szolgáló széhidrátok alapját állítja elő. (A glülózt) A különlegessége csak az, hogy ehhez az energiát nem más élőlényeg makromolekuláinak elbontása biztosítja, hanem a nap.
    2.:Senki nem írta, hogy a gomba autotróf lenne, szvsz nem is lehet az. Valószínűleg egyszerűen az egyes lebontó enzimeinek a beindításához szükséges energiát nyeri a sugárzásból, hogy aztán kényelmesen csemegézhessen valami korhadákon. (Kb. ugyanezt csinálja mondjuk egy gyík amikor kifekszik a napra melegedni)
    3.:"És erre mi is képesek lennénk-e?" Már azok vagyunk, nem hülyeségből van a bőrünkben a melanin. A cikkíró/kérdésfeltevő hallott már a D vitaminról?
  • Caro
    #52
    Jó de a sejtek az ATP->ADP oxidációnál nem használják el a foszfort, csak a kémiai kötési energiát nyerik ki belőle, ahogy én tudom.
    Meg a fotoszintézis amúgy is cukrot állít elő nem?
  • babajaga
    #51
    Hát ha neked mindegy akkor akkor fény helyett használj foszfort.
  • babajaga
    #50
    Az ATP egy vegyület. Ennyit azért illő volna tudni.
  • L3zl13
    #49
    "A semmiből pedig nem lesz semmi."

    Na ezzel viszont tényleg vitába szállnék. A semmiből igenis lehet semmi. :D
  • L3zl13
    #48
    Foton vagy foszfor nem mindegy? :DD
  • babajaga
    #47
    "A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."

    Honnan van ez a totális kémiai analfabétizmus? A fényben és a vízben hol a rossebbe van foszfor? Mert az Adenozin-trifoszfát az foszfort tartalmaz.A semmiből pedig nem lesz semmi.
  • L3zl13
    #46
    Hát ő is a gombától nőtt szép nagyra... :D
  • bandypappa
    #45
    Mindjárt jön a Godzilla is.
  • L3zl13
    #44
    Á, csak trágyázzák a gombaföldet. :D
  • L3zl13
    #43
    Arra gondoltam, hogy az élet kialakulásánál milyen szerepet játszott, illetve hogy azáltal, hogy hibákat okoz osztódáskor ez az evolúció egyik mozgatórugója.

    Túlzott mértékű fogyasztása természetesen káros lehet az egészségre. :D
  • sathinel
    #42
    Lehet hogy igazad van, de eddig én az ilyesmi sugárzásnál csak néhány fajt halottam amik obban bírják(csótány, stb) de arról nem hogy ezzel táplálkozna. A sugárzás azért eléggé káros a sejtekre nézve ha jól tudom.
  • waterman
    #41
    "A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."

    és cukor, és mitokondrium, ahol működik az egész és foszfor molekulák.. adenozin-trifoszfát, már ha belegondolunk hogy milyen molekula lehet, több kell neki fénynél és víznél..
  • UnnameD
    #40
    Miez? Csak nem japánölő galóca? :)
  • L3zl13
    #39
    "Milyen érdekes hogy az amiről azt hittük minden élet kioltója, az valójában néhány természetes élőlénynek tápanyag."
    Miért lenne minden élet kioltója? Inkább az élet forrása.
  • Caro
    #38
    Az alfát meg a bétát esetleg, de a gammát meg a neutront nem.