Dokkolás, leválás emberi segítség nélkül

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Tetsuo
#19
LOL magadnak mondsz ellent! 😊
A progival épp azt bizonygatod, h kézzel milyen nehéz..
Ill a progi mint írod 100% fizikai szimuláció.. tehát lehet rá programot írni.
A jelenség amit részletezel épp egy számítógépnek könnyû és embernek nehéz feladat.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#18
"A megközelítést manuálisn végzik.. 6 Km nem tûnik soknak, de az. Ott már az egymáshoz viszonyított sebességen kívül a keringési magasság, és sebesség is beleszól..."

Azt ne mond a zûrhajósok nem ugyanúgy számítógépek által elõre kiszámolt pályaadatok, fúvóka idõzítések és hasonlók alapján végzi a megközelítést.
Igaz, kézzel nyomkodják a gombokat, és nyilván van lehetõségük beavatkozni a dolgokba, ha úgy látják gond van, de pont a durva megközelítés az ami legegyszerûbben automatizálható. (Pár 10 méterig bezárólag.)
Sanyix
#17
A dokkolás még nem is olyan nehéz az orbiterben 😊 de ûrsikló robotkarral elkapni egy mûholdat, na az nagyon brutálisan nehéz. A sikló csak pár méterre van a mûhold mellett, de az a pár méter is más pályát jelent, így széplassan kúszik el egymástól mind2, mindig korrigálni kell (gondolom a valóságban van valami automatika erre, orbiterben is lehetne, ha valaki haxolna egyet). Szóval az a 6km is sok, tényleg.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

#16
Vártam mikor hozza fel valaki a Progresszt.. nekem is ez ugrott be elõször.. hogy mi itta a hÍr, hisz ez már rég mûködik az oroszoknál..

Csakhogy.. kicsit utánanéztem.. a Progresz a dokkolás legutolsó rövid szakaszát végzi autómatikusan.. magyarul attól a pillanattól hogy a kamerája látja az a kis keresztet amita tv-ben is mutogatnak mindíg..

Az utolsó 20 - 30 métert tesz mieg autómatikusan.

A megközelítést manuálisn végzik.. 6 Km nem tûnik soknak, de az. Ott már az egymáshoz viszonyított sebességen kívül a keringési magasság, és sebesség is beleszól...

Egyszerû példa... 60km-re vagy, gyorsítasz hogy utolérd.. de hopp, mert gyorsítottál a pályád magasabbra került mint a megközelítendõ tárgy.. magasabb pályán pedig LASSABBAN mozogsz.. így végül is annak ellenére hogy gyorsítottál, lassulsz...

Aki esetleg nem ismeri:
http:\\www.orbitersim.com

Itt lehet játszani, és tanulni mennyire bonyolult is egy megközelítés és dokkolás, nem is beszélve pl egy hold vagy marsutazásról... a progi 100% élethû fizikával rendelkezik...

Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!

#15
"elég vicces lenne, ha csak két olyan lenne, amelyeket nem lehetne egymástól függetlenül vezérelni"

A fuvokak vezerlesere van egy szabalyrendszer, ami az iranyvektor es a szukseges ero segitsegevel mehatarozza, hogy melyiknek mit kell csinalnia. Ezt ki lehet szamolni, a 3d-s iranyvektorok komponensekre torteno lebontasaval. Viszonylag egyszeru matematika, 3d-s vektorszamitasokbol all, a palya koordinatarendszerebol transzformaljuk az ero vektort a fuvokak koordinatarendszerebe.

A szetkapcsolodaskor csalnak egy picit, mivel eredetileg ossze voltak kapcsolva, ezert a tavolodaskor csak kis kulonbseg lesz a ket palya kozott, tehat csak a keringesi sebessegbeli kulonbseget kell kompenzalni, mikozben a keringesi palyara meroleges eltereseket korrigalni. Az osszes orosz progress automatikusan dokkol, mar jo ideje. Az egyetlen eset amikor kezzel probaltak meg vezerelni az egyiket az volt amikor a szallitoegyseg nekiment a mir-nek. Az orosz rendszer mar jo ideje kepes ugyanerre, csak ok kezierovel rakodnak at mig ez a rendszer csovek es egy robotkar segitsegevel.

A csoves uzemanyagattoltes nem nagy szam, a robotkar pedig alapvetoen fix helyrol fix helyre pakol, hiszen osszekapcsolva a ket egyseg egy merev targgya valik. A bemutato lenyege a penzugyi befektetok meggyozese, mivel igazan nem hoz sok ujat. (raadasul az iss-nek es az ursiklonak is van robotkarja, csak azokat meg ember iranyitja)
#14
"A fúvókákat nem 1enként kell vezérelni, hanem 1 processzor számítja az optimális mûködést a kívánt 3Ds útvonalhoz."

oké, kiszámította az optimális útvonalat. ettõl az összes fúvóka fogja tudni, hogy neki mikor kell bekapcsolni, mekkora intenzitással mûködni, és melyik fog kikapcsolni? 3d útvonalszámításra elég egy 286os bõven, 3d vektorokat az is tud kezelni...
hogyhogy nem egyenként kell vezérelni a fúvókákat? elég vicces lenne, ha csak két olyan lenne, amelyeket nem lehetne egymástól függetlenül vezérelni.

Life is death, death is life. No life, no death. Life is life, death is death.

#13
Figy, nem én mondtam az autós példát, hanem a program vezetõje. Õ meg csak tudja. 😄
#12
Ez igen! Hasznos fejlesztés!
Tetsuo
#11
A fúvókákat nem 1enként kell vezérelni, hanem 1 processzor számítja az optimális mûködést a kívánt 3Ds útvonalhoz..
Egy objektum távolságát, mozgását pedig nem nagy szám meghatározni, a dokkoló1séget azonosítani meg gyerekjáték, ha a másik fél ezt jelzi is (rádióhullámokkal, vmi szabványos formával, optikai jellel).
A kettõt összehangolni pedig 1szerûbb mint kifejleszteni 1 AI-t, ami magától közlekedik 1 úttesten, felbecsül sok idióta reakciót, elkerülve az ütközést.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#10
kicsit bonyolultabb a dolog, mégpedig pont azért, mert az autó pályájának modellezésére elegendõ egy 2d koordinátarendszer, plusz a hajtás sem valami egetrengetõ dolog. ûrhajónál/repülõnél a hajtást és az irányváltoztatást ugye fúvókák végzik precíziós manõverekkor, nem pedig a fõhajtómû. fúvókákból pedig nem 2 található meg a hajótesten, mint meghajtott kerékbõl egy átlagos autón, és nem is egy tengelyen történik az irányváltoztatás, szóval a dolog kicsit komplikáltabb, mint amilyennek elsõ ránézésre tûnik. nem is beszélve ugye arról, hogy ez ûrhajó/repülõ, nem repülõ, tehát a hajtás kikapcsolásakor a mozgás nem lassul, hanem állandósul. passzív fék sincs (gyk. motorfék).

Life is death, death is life. No life, no death. Life is life, death is death.

#9
korrekt, már csak a fluxuskondenzátor hiányzik. =)

Life is death, death is life. No life, no death. Life is life, death is death.

Sanyix
#8
Erre való az IDS(Instrument Docking System), az ILS ûrbéli megfelelõje. Minden dokkolóhelynek van egy IDS adója, ami egy meghatározott frekvencián sugároz, ez pedig térben elárulja a dokkolóhely helyzetét. Ez pár km-es hatótávolságú, nagyobb távolságról való megközelítést az XPDR adó segítségével végzik. Bár lehet hogy az IDS még nincs bevezetve, de az tuti hogy nem képfelismeréssel találja meg a dokkolóhelyet 😊

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

#7
dokkolni egyszerûbb, mint nekem jóváírni az SMS-t.

Kedves SG, we have a problem: miért nincsenek VIP jogaim????

Kara kánként folytatom tanításom.

#6
Tyû!

Kara kánként folytatom tanításom.

#5
a dokolás teljesen más
sokkal bonyolultabb,és nehezebb,mint a parkolás

hát,izé...

#4
Ha ez ilyen egyszerû lenne... tanultam kicsit pályaszámítást, és ha hozzávesszük, hogy a két mûholdnak fel kell ismerni egymást, megfelelõ szögben beállni... sõt, az egyik megfogta a másikat egy robotkarral... <#guluszem1>

Szerintem az autót tankolni küldeni egyszerûbb <#vigyor>

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#3
"Paul Geery szerint a végsõ mûveletet olyan lesz, mintha egy gombnyomással utasítanánk autónkat, hogy lavírozzon el a..."
Ha nem lenne forgalom az utakon, nem kellene azzal foglalkozni, hogy bizonyos dolgok (pl parkoló autók) nem mindig ugyanott helyezkednek el, akkor ez nem is lenne olyan megoldhatatlan feladat.
Az ûrben pedig nem nagyon van forgalom, és az ott keringõ tárgyak sem igen változtatják a pályájukat csak úgy ok nélkül.
#2
grat grat na végre! freelancer!

#1
Ügyes.. ez a dolog még nagyon hasznos lesz ha nagyobb hajókat karunk föld körüli pályán összerakni..

Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!