22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • salsoul
    #22428
    kell idő még összeáll és megszilárdul valami jó szellemi alap, már ha valaki törekszik valami ilyesmire
  • videobaby
    #22427
    ahogy tapasztalom, pont ez az, ami a behatások miatt folyton változik. ezért nem állandó semmi, amit az életünk során felépítünk magunknak.
  • salsoul
    #22426
    minden az gondolatrendszereinktől függ, amik megadják nekünk, hogy ilyen és olyan helyzetekben mitévők lehetünk, illetve mik az opciók
  • videobaby
    #22425
    annyire egyértelműen állítod, hogy egyszer, s mindenkorra? 20+ év házasság után is ez lesz a véleményed anélkül, hogy soha mást nem akartál volna mondani erről, a világ legszerencsésebbje vagy.
  • norbre
    #22424
    bizonyos korlátok közt.. hiába gondolom hogy tudok repülni, nagy eséllyel nem fog menni
  • clio1616v
    #22423
    ami a fejedben gondolatként kialakul arra képes vagy

    másszavakkal: nem tudsz olyat kigondolni, amire ne lennél képes

    a gondolataink ugyanis személyes tapasztalásainkból születhetnek meg, a tudásunkból vannak információk a tudásunk ezen információk összekapcsolódásai a gondolataink pedig ezen összekapcsolódásoknak a zárt rendszere, ami ezen kívül van pl egy olyan információ, amiről nem tudunk, arra nem is gondolhatunk
  • Fresh Duke
    #22422
    A Ford gondolata szerintem hibás. Kijavítva: "Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, úgy se számít."
  • salsoul
    #22421
    Én úgy látom egyelőre - tapasztalatból - hogy ez olyasmi dolog lehet mint Ford ezen gondolata:

    "Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz."

    Tehát a mérleg objektíve mindig középre van beállítva, és egy ilyen vagy olyan irányú döntéssel billentjük ide vagy oda, szóval a "működik még tovább" és a "nem működik tovább" irányába.

    Akik pl a házasságot komolyan veszik, azok a mérleg mutatóját egyszer s mindenkorra kilendítik a "működik még tovább" irányba, és eszerint igyekeznek vezetni az életüket, kapcsolatukat, hisz a másik irányba való billenést kiküszöbölték.
  • Lali437
    #22420
    [moderálva]
  • clio1616v
    #22419
  • videobaby
    #22418
    aztaaa, ezt jól megfogalmaztam, de érted... :D
  • videobaby
    #22417
    jaaa, ha úgy értetted, hogy többet, nem pedig mindent, akkor így van. nem így értettem, mert úgy írtad, hogy mindent.
  • chhaya #22416
    Igazából nem tudom, hogy mit hogyan értesz. :D

    Arra akartam célozni, hogy a kezdeti rózsaszín ködben, amikor még fülig szerelmes valaki, több dolgot elnéz a másiknak, hajlamos kisebbíteni az ellene elkövetett apróságokat. Nyilván nem szó szerint kell érteni azt, hogy "mindent megbocsát"... De akkor még meg lehet magyarázni, hogy ez csak átmeneti állapot, és majd minden helyrejön stb (nevezhetjük önáltatásnak is), annyira nem akarja elveszíteni a másikat. De mindig megvan az a határ, amikor már elég volt és nem működik tovább a dolog.

    Aztán persze embere válogatja. :) Nekem ez a tapasztalatom.
  • videobaby
    #22415
    előbb azt írtad, hogy a fülig szerelemben mindent megbocsájt az ember, csak utána jut el az elégig. vagy félre értettem? :)
  • chhaya #22414
    Erről tépem a számat én is, hogy van az a határ, amikor már elég.
  • videobaby
    #22413
    nem bocsájt meg az ember akkor sem mindent a másiknak, ha fülig bele van szerelmesedve. én legalább is nem tettem. van az a határ, amit már nagyon nem kell feszegetni senkinek egy párkapcsolatban sem. max ez egyéni besorolás.
  • chhaya #22412
    Hát nincs olyan nagy eltérés aközött, amit beszélünk. :)

    Amit írsz, az a barátságra remekül igaz, ezzel egyetértek. A barátaiddal meg tudod tenni, hogy hetekig vagy évekig nem beszéltek, aztán ugyanott folytatjátok, ahol abbahagytátok. És persze addig is szereted és fontos neked. (Nekem is van ilyen barátnőm, évente kétszer találkozunk, de 10 perc után úgy egymásra hangolódunk, mint anno amikor minden nap együtt mászkáltunk.)

    Szerelemben, kapcsolatban viszont ez nem működik, mert egyoldalú lesz a dolog. Egy darabig el lehet viselni, ha fülig bele vagy zúgva a másikba, akkor meg is bocsátasz neki mindent. Pláne ha együtt is éltek már, akkor sokkal inkább felerősödik minden bántás, hisz minden nap látod, együtt alszotok... De te is írod, hogy attól, hogy szeretsz valakit, még nem lesz feltétlen működő a kapcsolat. A #22409 -ben írod is; ezt az állapotot nem lehet a végtelenségig eltűrni, bármennyire is fontos neked a másik. A többiben meg egyetértünk: ha a másik csak azért ad, hogy később ő is visszakapja és elvárja az ennek megfelelő bánásmódot, az nem szerelem, hanem üzlet.
  • videobaby
    #22411
    van olyan barátom, ismerősöm, akit ritkán látok, de attól függetlenül tudom szeretni a személyiségéért. így egyet értek veled ebben.
    sőt, olyan személyre is tudok szeretettel emlékezni, aki utóbbi időben leginkább csak piszkált, vitáink voltak, nem is kicsik. dobálóztunk egymásra mindent. nem lesz belőle újra barátság azt hiszem, de nem csak a marhaságaira tudok visszaemlékezni, hanem arra is, amikor törődő, kedves volt, megmutatta a jó tulajdonságait is. bár remekbeszabottan elcseszte a jó kapcsolatot kettőnk között, mégis tudok rá szeretettel gondolni annak ellenére is, hogy mostanában csak rosszat kaptam tőle. tuti van benne abból a jóból, amiért közel tudtam érezni magamhoz hónapokon keresztül.
  • Fresh Duke
    #22410
    Az ilyen embereket nem szeretni kell, hanem leszarni.
  • norbre
    #22409
    az lenne mazochizmus ha azt szeretném hogy fájdalmat okoz.. de én azt nem szeretem, így hosszú távon nyilván nem akarom elviselni ezt.. ha ez így lenne, akkor azt mondanám hoyg bár szeretlek, de ez a kapcsolat nem jó nekem
  • Fresh Duke
    #22408
    Például, van egy barátnőd, akit szeretsz, mert okos, szereti az állatokat, humoros és mondjuk még kedves is másokkal. ("szeretlek: szeretem azt aki te vagy")
    Viszont, az illető nem foglalkozik veled, fontosabb neki, hogy a barátaival legyen, vagy inkább egyedül lenne, és te azt veszed észre, hogy folyamatosan csak a háttérben vagy. Ez rossz esik neked. És ez mondjuk így megy nagyon sokáig. ("ha nem kapok tőled semmit akkor is fontos vagy a számomra")

    Szeretni valamit, ami fájdalmat okoz, mazochizmus.

    És ha azt mondod, hogy egy idő után szakítanál a hölggyel, mert hiába szereted, ez így nem mehet tovább, akkor lényegében elmondtad ezt: #22401.
  • norbre
    #22407
    szíved joga másképp gondolni..
  • Fresh Duke
    #22406
    #22328
  • norbre
    #22405
    ha a személyisége nem változik meg ahhoz képest amit én fontosnak és szerethetőnek tartok akkor igen..

    csak egy példa.. biztos nem én vagyok az egyetlen, akinek vannak olyan barátai aki felé szeretettel tud fordulni akkor is, ha mondjuk évente egyszer vagy kétszer beszélnek csak.. vagy jó érzéssel gondolsz valakire attól függetlenül, hogy ő tette-e érted mostanában valamit vagy sem..
  • Fresh Duke
    #22404
    Szóval, akkor szeretsz valakit, hogy ha fontos marad neked akkor is, ha ő már le se köp téged?
  • norbre
    #22403
    a/ szeretem azt amilyen vagy velem, hogy pozitív dolgokat kapok tőled
    b/ szeretlek: szeretem azt aki te vagy, a személyiségedet, a világnézetedet stb (az ellentéteink ellenére is)

    ez a kettő nem ugyanaz, ráadásul:
    a/ ha nem kapok tőled, vagy bántasz akkor az nem olyan jó nekem ezért nem szeretlek
    b/ ha nem kapok tőled semmit akkor is fontos vagy a számomra, és ha esetleg bántasz az nekem rossz ugyan, de mégis fontos vagy

    az emberek általában (korábban én is) az első esetben mondják valakinek hogy szeretlek..
    én egy jó ideje már csak akkor mondom ha úgy érzem eléggé megismertem valakit ahhoz, hogy őt magát értékeljem számomra pozitív emberként az életemben (még akkor is ha esetleg ő maga nem ad nekem semmit).. ezért is mondom ezt kevésszer

    btw az hogy valakit szeretek ("b"), még nem jelenti azt hogy az működő kapcsolatot is eredményezhet..

    szeretni a páromat?
    nem azért vagyok senkivel kedves hogy majd ő is kedves legyen velem.. azért vagyok kedves vele mert értékes ember számomra, és jól esik nekem hoyg adhatok neki..
    egy kapcsolat akkor működik szerintem jól, ha mindkét fél ilyen elven, önként akar adni a másiknak..

    lehetne mondani hogy nincs különbség, hiszen számomra is fontos hogy kapjak..
    a különbség ott van szerintem, hogy valamit elvárok cserében a másiktól, vagy hogy rábízom azt a döntést hogy mit és mikor ad..

    velem ne azért legyen senki kedves mert én azt elvárom.. legyen velem akkor kedves amikor őszintén felém tud fordulni, és azért mert neki jól esik adni

    ha tartósan mindig csak az egyik fél "ad", akkor ott nincs egyensúly, és akkor a kapcsolat nem működik
  • clio1616v
    #22402
    mjau =^·^=
  • chhaya #22401
    A húsleveses példa szvsz arra próbál rávilágítani, hogy mennyi negatívumot vagy hajlandó elviselni a párodtól és mikor éri el a hibáival/hozzáállásával/akármivel nálad azt a tűréshatárt, amikor már azt mondod, hogy nem éri meg fenntartani a kapcsolatot, mert nem lehet megoldani a felmerült problémát vagy a köztetek feszülő ellentétet.

    Ha eljön ez a pont, azon már semmilyen kompromisszum nem segít. :)
  • clio1616v
    #22400
    akkor neked mit jelent szeretni a párodat?
  • IXEMGabeo
    #22399
    tudom csak kérdezem...

    mert van olyan, aki nem is nagyon használja ezen szavakat
  • norbre
    #22398
    ilyet egy szóval nem mondtam szerintem
  • IXEMGabeo
    #22397
    Szerinted attól kevesebb lesz az ember, ha ezt a szót nem használja?:) én nem szoktam használni mégis jól kijövök anyámmal...igaz márcsak ő van nekem
  • norbre
    #22396
    mindig is szerettem volna tisztába kerülni az érzéseimmel, egy részével azt hiszem sikerült is.. de nem hinném hogy túlmisztifikálom, egyszerűen csak másra használom a "szeretlek" szót mint általában szokták..
    emiatt számomra tartósabb és értékesebb lesz mint azoknak akiknek ezt annyi is el tudja mulasztani ha a "szeretett" személy épp nem a kedvük szerint cselekszik..

    az hogy szeretem a húslevest, számomra nem ugyanaz a kategória mint amikor valakinek azt mondom hoyg szertlek, még akkor sem ha a "hagyományos" megközelítést használom..
    de akkor hogy a példánál maradjak.. az hogy a hideg húsleves nem ízlik, és lehet hogy meg kell várjam hogy megmelegszik, még jelenti azt hogy nem szeretem a húslevest..
  • clio1616v
    #22395
    túl misztifikálod ezt a szeret nem szeret dolgot

    ha jól érzed magad valami hatására, akkor szereted azt a valamit, függetlenül attól, hogy azt egy csaj okozza vagy egy cicus vagy egy tál húsleves vagy egy szem eper

    tisztába kell kerülnöd az érzéseiddel ez tény és ebben igazad van

    viszont, ha te eldöntöd, hogy szereted a húsleves, akkor az nem azt jelenti, hogy bármilyen körülmények között szeretni fogod - hidegen lehet hogy már nem, vagy ha el van sózva esetleg sótlan, vagy nincs benn elég tészta vagy túl sok tészta van benne és így tovább, tehát azért tenned kell neked is és a húslevesnek is, hogy az jó legyen neked és ezt a tökéletes húslevest kompromisszumok árán éred el, mivel dinamikus egyensúly van van olyan elsózott leves amit még megeszel, de van olyan amit már kiöntesz

    egy barátnőnél még több a feature, a változó
  • norbre
    #22394
    .. magyarán amikor már azt gondolom hogy ismerem annyira, hoyg ezt vállalhassam akkor is ha nem mindig áll hozzám pozitívan
  • norbre
    #22393
    az hogy nem vagy tisztában azzal hogy én mivel vagyok tisztában magammal, és az érzéseimmel kapcsolatban még nem jelenti azt hogy nekem nicsn meg a saját igazam, valamint azt sem hogy csak a te igazságod létezik

    azzal egyetértek hogy a legtöbb ember (korábban magamat is beleértve) gyakran esik abba a hibába, hogy akkor gondolja valakiről hogy szereti, ha a másik neki szeretetet, jó érzéseket tud adni..

    viszont én pont ezért nem mondom ezt addig, amíg csak a fenti érzést tapasztalom magamon.. csak akkor mondom ezt bárkinek is amikor eljutok odáig amit a #22391-ban leírtam..
  • clio1616v
    #22392
    az hogy te nem vagy tisztában magaddal és az érzéseiddel, az még nem azt jelenti, hogy igazad van

    ha valakit szeretsz, azt azért szereted, mert kialakult egy olyan elképzelés benned róla, ami jólesik neked és akkor magadat szereted olyannak, amivé az által váltál, hogy kialakult benned egy gondolat róla

    tehát, ha szeretsz valakit, akkor igazából nem azt az embert szereted, hanem azt a változást éled meg szerethetőnek, amit az ő megismerése jelent

    ezáltal becsaphatod magad elég könnyen, utána, ha jönnek a tapasztalatok a lánnyal kapcsolatban, amik esetleg nem tetszenek, akkor azokat kompenzálnia kell a jó dolgoknak vele kapcsolatban, mert akkor ez a prekoncepció el fog sekélyesedni, ha csak a rosszat látod meg, ezen a lánynak is dolgoznia kell, de neked is, mert ha nincs egyensúly, akkor borul a kapcsolat
  • norbre
    #22391
    én nem azért szeretek valakit mert ő viszontszeret.. akkor mondhatod valakiről hogy szereted, ha a hibái ellenére is pozitívan tudsz felé fordulni..
    a szeretet nem lehet sem kompromisszum, sem üzlet kérdése..

    az más kérdés hogy azért működik egy kapcsolat mert kölcsönösen akarjuk működtetni, és ez akkor igazán jó ha kölcsönös szereteten alapszik..
  • norbre
    #22390
    "mert mi a jó nekem abba, ha egy dohányos mellettem van ha ezen kívül semmi mást nem tesz, ennyi erővel egy dohányzó 55 éves hajléktalan férfi is lehetne melletted"

    ha a csajod nem tenné meg neked amit te elvársz tőle, az neked ugyanannyi mint egy 55 éves hajlesz?

    senki nem tökéletes, így szerintem amit tehet az ember az az, hogy olyat választ akinek a tulajdonságai, személyisége nagy részét tudja szeretni, tisztelni, a többit pedig elfogadja hogy ez vele jár..
    aztán lehet mondani hogy ez vagy az nem szimpatikus, de azt már a másik félnek joga eldönteni hogy változtat-e ezen..
    neked meg szived joga hoyg eldöntsd, akarod-e úgy is ha nem változtat..

    kutyát sem azért tartok.. nőt sem "tartok", úgyhogy ez nem jó példa szerintem

  • IXEMGabeo
    #22389
    és ő is megtehetne bármit ennyi erővel...olyan dolgokat is, amik neked nem tetszhetnek belül...kérdés te ezeket a dolgokat elfogadod-e, de erre azt válaszolnád, hogy mégis miket;)