Bolygóközi benzinkutat terveznek

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#29
ez annyit számít? a múltkor még azért volt a ricsaj, hogy eladják a földeket a marson. és? lakatlan terület. azé, aki fektet bele annyi pénzt, hogy joggal mondhassuk , hogy az övé. asszem ez elég igazságos...

http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétől.

#28
Arról nem esett szó, hogy az a jég hogyan lesz az övüké (és utána rohadt drágán eladják)? Aki elõször odamegy, azé lesz, vagy mi?
#27
A magánûrkutatásról: Ha van, az nekünk csak jó, mert meg lehet adóztatni, és nem kell a közvélemény miatt aggódni, mert a földhözragadtak nem verik ki a palávert oktatás- meg egészségügyben. Kérdem én, mire jó az oktatás, ha a tudósok nem dolgozhatnak az ûrkutatásban, és mire jó az egészségügy, ha fejbe b@sz egy aszteroida.

http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétől.

#26
Beesési szög? Az a Földön a sarkokon azért baj, mert a föld felszíne majdhogynem párhuzamos a Nap sugaraival, nade ha felállítasz egy napelemet, az merõleges, nemde? Ennek tetejébe még légkör sincs, így a nap fénye tizesekkel erõsebb. Aztán meg a hideg végképp nem számít. Ha az ISS napelemei mennek az ûrben, akkor a Holdon mindenképp. Fúzió kizárva, az atom is, mert mekkora hiszti volt, amikor a Plútószonda nukleáris meghajtással felkerült az ûrbe... fosnak a buták, ez van.

http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétől.

#25
viszont a fejlesztéseit nem adja el bárkinek, aki fizetne érte: ruszkik, kínaiak, irán... a biztonságnak is meg van az ára
#24
Ha ez megnyugtat..
Nincs igazad.
dronkZero
#23
"A 19 kilométer széles kráter belseje állandó árnyékban van, míg peremét szinte folyamatosan éri a Nap fénye."

Erre gondolsz? A 19 kilométer átmérõjû kráternek durván 300 kilométer a pereme. Azt elhiszem, hogy folyamatosan éri a nap fénye, csak azt nem, hogy az _egészet_. Egy 300 kilométer hosszú napelemet nem hiszem, hogy sokkal olcsóbb felvinni, mint egy atomerõmûvet. Másrészt a sarkok ugye azért hidegebbek itt a Földön is, mert kicsi a napsugarak beesési szöge, és az így nem nagyon melegít. Szal a napkollektorok hatásfoka sem lenne túl nagy.
A körbeforgatható napelemtáblát nem nagyon tudom elképzelni... Itt _kilométerekrõl_ beszélünk vízszintes, és (jó esetben) többszáz méterrõl magassági értelemben(már ha nem akarjuk, hogy a kráter pereme beárnyékolja a napelemet).
De ne legyen igazam...

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#22
Nos, a hold delisark resze, ha figyelmesebben elolvastad volna, arrol nevezetes, hogy ott (majdnem) mindig sut a nap a legmagasabb ponton. Mert (majdnem) pont azon a ponton halad vegig a forgastengelye. Vagyis 1-2 nap kiesessel, egy korbeforgathato napelemtabla igenis egesz honapban tudna energiat termelni.

Nem kene neki olyan durva alvanyzat mint itt a foldon, hiszen kisebb a gravitacio, sot, meg merem kockaztatni, hogy nem is napelem tablakkal oldanak meg, hanem tokrokkel (valami nagyon vekony muanyag+femreteg keverekkel), ami rettento konnyu, es hoeromu termelne az aramot, mert meg mindig olcsobb, es jobb hatasfoku lenne ez a megoldas.

Ezeket az eszkozoket feljuttatni azert mar latszik kapasbol, hogy nem olyan nagy melo, hogy folyamatos!!! nehany MW-ot termeljenek ott fent...
dronkZero
#21
"Az erõforrás, ha valóban létezik, folyékony oxigénné és hidrogénné választható, ami egyenértékû a modern rakéta hajtóanyaggal."

Ja, csak arra lennék kíváncsi, hogy 15 milliárd dollárból hogy a pékbe juttat fel a Holdra egy atomerõmûvet, pár tonna uránt, ólmot, betont, ilyesmit... Mert ugye a víz szétbontásához kell némi elektromosság, ahhoz meg nem árt egy erõmû. Esetleg gyorsan feltalálja a fúziós erõmûvet a pénzbõl, felviszi a Holdra, aztán a hidrogén meg kéznél van? Vagy majd napelemrõl? Aztán a (hold)hónap felében meg nem termel, mert sötét van?

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

scs17
#20
Ez így van. 1950-es évektõl volt egy ûrprogram és miután a szovjetek alább maradtak, le is állították. Ebben a programban az szerepelt h 1980-ban a NASA már a Marsra küldött volna embereket...

#19
USA kormányát is csak addig nem érdekli a NASA sorsa, amig Kína v. más ország el nem kezd tevékenykedni a nagy végtelenbe. Amint az elsõ kínai ûrhajós leszáll a holdra, újra indul a fegyverkezési program, le merem fogadni. Jah, #9 hsz.-bõl is látszik, hogy ami nem kapcsolódik háborúhoz, fegyverekhez az Bush papának nem tetszik.
#18
Fekete lyukkal, mi ?

ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL

#17
nem kevés az ?

Mo.Organ
#16
az ûrkocsmába dukál egy pár ûrqrwa is.

#2217 : Menet közben kell az önbizalmat megszerezni

#15
az USA az egyetlen nemezet melyben a többség úgy gondolja, hogy az ûrkutatás felesleges pénzkidobás ... bár az is igaz, hogy az õ pénzükrõl van szó, és ha övék a dominancia az ûrben, mifityfenéért költenének rá mégannyi zsetont ... az amerikaiak már csak ilyenek ... mi meg a durván pazarló korházaktol sem nagyon akarjuk megvonni a támogatást, és simán lenyeljük, hogy az állam gazdálkodik a fizetésünk felével

#14
vennék részvényt, mindenki véleményétõl függetelenül...
#13
a hidegháború óta a nasa pengeélen táncol. 89ben vagy 99ben (asszem) egyetlen kongresszusi szavazaton múlt, hogy meg ne vonják a teljes költségvetését, azzala felkiáltással, hogy a holdra már eljutottunk,a ruszkik szétestek, a hidegháborút megnyertük, nem kell a pénz csillagháborús programra.
minden egyes rosszul sikerült kilövés, felrobbant ûrsikló, hordozórakéta hatalmas blama, és égés a nasának, amely szélsõséges esetben akár a tönk szélére is sodorhatja õket, mind morális, mind anyagi értelemben véve. de a nasa próbál tenni ez ellen, megfigyelhetõek az állami éves költségvetés megszavazása elõtti idõszakra "eltárolt" felfedezések sajtón keresztüli megszellõztetése, amilyen a marsi életre utaló jelek voltak.

Life is death, death is life. No life, no death. Life is life, death is death.

#12
a mûegyetem egyik tanszéke állandó jelleggel vesz részt különbözõ ûrprojektekben, tervezésben, kivitelezésben egyaránt. persze nem ûrhajóépítésre kell gondolni, hanem a tudományos kísérletekhez, esetleg mûholdakhoz szállítanak külön a célra tervezett mûszereket, mérõeszközöket.

Life is death, death is life. No life, no death. Life is life, death is death.

#11
15 milliárd dolcsi? <#wow1>
Én is tervezem, hogy nagy házba költözöm, és a garázsokat megtömöm Ferrarival, meg Rolls-okkal, ha valaki átutal nekem 15 milliárdot. (az is jó, ha forint)
Valami önreklámot sejtek a háttérben.

Cactus
#10
Jah, és útálom hogy csak pénzért lehet szerkeszteni a hülyén sikerült postokat 😊

\"There is no respawn or load game in real life!\"

Cactus
#9
"A terv nem teljesen új keletû, egy 2003-as elõterjesztésen alapul, amit akkor a Bush kormányzat elvetett."

Jellemzõ...
Remélem megcsinálják, mert aztán a ûrbenzikútnál lehetne nyitni egy hotelt, amiben megszállhatnak az ûrturisták megszállhatnak. Utánna jön az ûrkaszinó 😊 Jó lesz ez 😄

\"There is no respawn or load game in real life!\"

#8
A NASA állami pénzbõl dolgozik. ez azt jelenti, hogy minimum 3x olyan drágán csinálják meg(3x pénz, 3x idõ ...), mint egy üzleti vállakozás-

Gracie Barra

#7
nem is tudod, itt olvastad? Hát akkor ez csakis így lehet😄 LOL

Gracie Barra

Sanyix
#6
Hát a nasa hatalmas költségvetéssel, és 6almas szarakodással csinál mindent amitóta nincs szovjetúnió, így elképzelhetõ hogy meg lehet elõzni simán. Az oroszok pl 2012-re tervezik az elsõ holdutazásukat, és ezzel együtt a holdbázis építésének megkezdését, és a kínaiak is errefelé kacsintgatnak, már csak az a kérdés hogy tényleg megcsinálják-e.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

valamit
#5
szimpatikus kezdeményezés

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#4
gratulálok ... nem is tudom mintha itt olvastam volna hogy nem lehet semmit sem létesíteni a holdon mert felületi kisülések vannak és olyan finom a por hgoy mindent tönkretesz... gratulálok nekik nagyon okosak XD
#3
Nekem csak az a furcsa, hogy ez a cég már 2015-re a Holdon akar lenni a maga 15 milliárdos költségvetésével (ráadásul addigra már egy teljes holdbázist meg a hozzá csatlakozó orbitális "ûrbenzinkutat" fel akar építeni), míg a legfejlettebb technológiákat felvonultató, hatalmas költségvetéssel dolgozó NASA is csak 2020-ban tervezi az odalátogatást.

Azért reménykedjünk, hogy minden rendben van 😊

#2
Legyen egy magyar kezdeményezés is valami ûreszköz tervezésére. Ezek már most kezdik az ûrbenzinkutakat? Akkor mi nyissunk ûrkocsmát😄
#1
Húú... klassz. Hajrá. Inkább ilyenekre mennyen a pénz, mint a háborúzásra... Bár azért én a Földet nagyobb elõnyben részesíteném sokkal.. A környezet védelme, üvegházhatás csökkentése. Szén-dioxid valami módon való kisebb szintre csökkentése.