Az evolúció
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#99
pedig elõször annyira megörültem, amikor megláttam a madaras példát, most olyan vagyok, mint egy kisgyerek, akinek elvették a játékát. 😄
Az evolució alátámasztásához szükséges a térbeli különbségek ismerete, de nem elegendõ hozzá. - szerintem ez a megfogalmazásom korrektebb, mint az elõzõ.
Az evolució alátámasztásához szükséges a térbeli különbségek ismerete, de nem elegendõ hozzá. - szerintem ez a megfogalmazásom korrektebb, mint az elõzõ.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#98
nem nehéz belátni, hogy valóban érvelési hibás a madaras példa, ugyanis az evolució nem térbeli különbözõségekre utal.
Én azért azon vagyok, hogy mégiscsak használható a példa, mert szemléletes, ha nincs esélye annak, hogy ezeknek a madaraknak közös õsük van, esetleg egymásból alakultak ki, akkor evolució elmélet --> kuka
Mivel a térbeli hasonlóságok nem lennének elegendõek ahhoz, hogy összefüggéseket állítsunk föl, akkor mi értelme ilyen-olyan elméleteket gyártani?
Én azért azon vagyok, hogy mégiscsak használható a példa, mert szemléletes, ha nincs esélye annak, hogy ezeknek a madaraknak közös õsük van, esetleg egymásból alakultak ki, akkor evolució elmélet --> kuka
Mivel a térbeli hasonlóságok nem lennének elegendõek ahhoz, hogy összefüggéseket állítsunk föl, akkor mi értelme ilyen-olyan elméleteket gyártani?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#97
"...fokozatosan figyelhetjük meg..." Nem igaz!
Ezt kell jól megérteni! A "fokozatosan" szó ebben a -hangsúlyozottan hibás okoskodásban- nem idõi hanem téri fokozatosságra utal csupán. Ennek semmi köze az amúgy létezõ idõi fokozatossághoz.
Nem állítom, hogy könnyû megérteni a különbséget, de az tény, hogy ez a példa inkább nevetségessé teszi ezt a nagyszerû elméletet.
Nem csak hit hanem logikus gondolkodás is kell egy helyes evolúciós szemlélethez.
Ezt kell jól megérteni! A "fokozatosan" szó ebben a -hangsúlyozottan hibás okoskodásban- nem idõi hanem téri fokozatosságra utal csupán. Ennek semmi köze az amúgy létezõ idõi fokozatossághoz.
Nem állítom, hogy könnyû megérteni a különbséget, de az tény, hogy ez a példa inkább nevetségessé teszi ezt a nagyszerû elméletet.
Nem csak hit hanem logikus gondolkodás is kell egy helyes evolúciós szemlélethez.
#96
Szerintem nincs érvelési hiba a madarasban. Attól, hogy térben máshol élnek az egyes változatok, a fenotípusbeli eltérések még az idõ múlásával jöttek létre. Az érdekes csak az, hogy így fokozatosan figyelhetjük meg egy faj átalakulását egy másik fajjá, ami már nem szaporodik a kiinduló fajjal.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#95
dehát már csak ilyen tökéletes a világ. A dolgok közti hasonlóságból ugye semmi nem következik..
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#94
jé tényleg, érvelési hiba a madaras. 😊
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#93
Sziasztok!
A sirályos-ámenetes példához fûznék annyit, hogy szép-szép meg igaz csak semmiféle magyarázó ereje nincs tekintve, hogy az átmenet csupán téri dimenzióban alakul, jelenidõben, márpedig az eredeti kérdésidõi dimenzióban végbemenõ átmenetre kérdez rá.
Ettõl még mûködhet az evolúció persze, csak ez a példa, -ahogy már sokan rájöttek- egy egyszerû gondolkodási hiba miatt terjedt el.
Gondolkodási hiba 2.
A Csányi Vilmos egyszer amellett érvelt órán, hogy a légy szereti a szart, az ember meg nem mert evolúciósan így alakult. És szépen elkezdett érvelni, hogy légy-szar-ember így meg úgy...mire valaki beszólt, hogy:
1. A légy nem a saját szarát szereti
2. Az ember életében óriási jelentõségû a tehéntrágya, csupán a városi evolucionista tudós ezt elfelejtette.
Hm...
A sirályos-ámenetes példához fûznék annyit, hogy szép-szép meg igaz csak semmiféle magyarázó ereje nincs tekintve, hogy az átmenet csupán téri dimenzióban alakul, jelenidõben, márpedig az eredeti kérdésidõi dimenzióban végbemenõ átmenetre kérdez rá.
Ettõl még mûködhet az evolúció persze, csak ez a példa, -ahogy már sokan rájöttek- egy egyszerû gondolkodási hiba miatt terjedt el.
Gondolkodási hiba 2.
A Csányi Vilmos egyszer amellett érvelt órán, hogy a légy szereti a szart, az ember meg nem mert evolúciósan így alakult. És szépen elkezdett érvelni, hogy légy-szar-ember így meg úgy...mire valaki beszólt, hogy:
1. A légy nem a saját szarát szereti
2. Az ember életében óriási jelentõségû a tehéntrágya, csupán a városi evolucionista tudós ezt elfelejtette.
Hm...
#92
jaja, legszimpibb elképzelés eddig a témában, ha van evolució, ha nincs, nem tuti, hogy az ember a csúcs.. lehet, h. egy vakvágány.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#91
A mutáció általában kisléptékû, és semleges változást hoz az egyed szempontjából. Nagyon kevés, nagyjából egyforma számú esetben befolyásolja az egyed életkilátásait pozitívan vagy negatívan.
Persze az ökoszisztéma egy annyira bonyolult és összetett rendszer, hogy szinte megjósolhatatlan, hogy egyes változásoknak milyen hatásuk lesz. Másrészt ezek a változások visszahathatnak az ökoszisztémára is, ami nem tudom, milyen mértékben van belefoglalva az evolúció elméletébe.
Azt értem ez alatt, hogy ha kifejlõdik egy "szuperfaj", aminek elvileg nagyon jók a túlélési esélyei, az felboríthatja maga körül az ökoszisztéma egyensúlyát, pl. elfogy a tápláléka, mert tökéletes vadász, vagy nagyon gyorsan szaporodik. Így egy olyan tulajdonság, ami elvileg kiemelné a többi faj közül, okozza végül a vesztét.
Ez az analógia akár az emberre is állhat, amit szuperintelligens fajként az evolúció csúcsának tekintünk.
Persze az ökoszisztéma egy annyira bonyolult és összetett rendszer, hogy szinte megjósolhatatlan, hogy egyes változásoknak milyen hatásuk lesz. Másrészt ezek a változások visszahathatnak az ökoszisztémára is, ami nem tudom, milyen mértékben van belefoglalva az evolúció elméletébe.
Azt értem ez alatt, hogy ha kifejlõdik egy "szuperfaj", aminek elvileg nagyon jók a túlélési esélyei, az felboríthatja maga körül az ökoszisztéma egyensúlyát, pl. elfogy a tápláléka, mert tökéletes vadász, vagy nagyon gyorsan szaporodik. Így egy olyan tulajdonság, ami elvileg kiemelné a többi faj közül, okozza végül a vesztét.
Ez az analógia akár az emberre is állhat, amit szuperintelligens fajként az evolúció csúcsának tekintünk.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#90
Tudományos módszer
Ha valamiben nincs egyetértés, nyugodtan lehet bõvíteni, hogy tudjuk, mirõl beszélünk.
Ha valamiben nincs egyetértés, nyugodtan lehet bõvíteni, hogy tudjuk, mirõl beszélünk.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#89
milyen mélyre kell ásnom, hogy olyan leleteket találjak, ami számodra bizonyítaná a fajok közti átmenetet?
És mik után kutassak, ismertesd egy átmeneti faj képét.
És mik után kutassak, ismertesd egy átmeneti faj képét.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#88
Szerintem elég nonszensz az az elképzelés, hogy a tudósoknak zsák kavicsból v. valami hasonlóból kéne élõlényt elõállítaniuk ahhoz, hogy bizonyítsák, v. igazolják az evoluciót. 😄
A mutáció mit jelent szerinted? És muszáj nagy mértékûnek lennie, hogy változást idézzen elõ?
A mutáció mit jelent szerinted? És muszáj nagy mértékûnek lennie, hogy változást idézzen elõ?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#87
Hát ez a hapi jó sok mindenrõl ír. Melyik az evolucióval foglalkozó fejezet? 😄
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#86
Azt hiszem, ez a fejtegetés már olyan távolra vinne minket az eredeti témától, hogy kár belekezdeni is. Egyébként nincs kialakult álláspontom a kérdésben, bár a világban kering vagy fél tucat elképzelés.
#85
Ha szerinted az evolúció nem létezik, akkor mégis hogy alakultak így a dolgok? Ezt most komolyan kérdezem, érdekelnek az egyéb verziók is. Pl.: Volt egy alap faj, ami teljessen rendben volt, aztán jöttem a ufók és génmanipulálták.😊 Aztán az ufók folyton elrabolták az egyedeket, és mindig átalakították😊 Biztos az emberre törekedtek, de nem sikerült nekik elsõre és ezér vannak körülöttünk az állatok😊
#84
Bár a mi szemszögünkbõl talán furcsa ezt mondani, de korántsem biztos, hogy a Homo Sapiens a "fejlõdés csúcsa". Az emberi intelligencia kialakulása evolúciós mércével igen rövid ideje történt... És egyelõre minden civilizációs vívmány ellenére kétséges, hogy a fajfennmaradás szempontjából mennyire lesz sikeres ez a kimagasló agyi kapacitás. Én személy szerint jó esélyt látok arra, hogy a csótányok, a baktériumok vagy a moszatok jócskán túl fogják élni az emberiséget... akkor pedig biztos, hogy mi vagyunk a "csúcs"?
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#83
Mert nekunk nincsenek karmaink, nem tudunk gyorsan elmenekulni vagy felrepulni, igy aki nem kezdte el hasznalni a kornyezetet azt megettek.
-Thirty seven. My girlfriend sucked thirty seven dicks! -In a row?
#82
A tanult viselkedésformákat nem, csak a genetikailag kódolt ösztönöket.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
"képesek tulajdonságaikat örökíteni"
és a tanult viselkedésformákat???
és a tanult viselkedésformákat???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ha túltesszük magunkat mindenféle nyugalmi idõszakok kérdésén, és az átmeneti fajok teljes hiányán, még mindig itt a "fejlõdés csúcsa" a homo sapiens. Ha az intelligencia annyira megnöveli az életben maradás esélyeit, miért nem "alakult ki" több különféle fajban egyszerre? Vagy miért nem intelligens minden állatfaj? Ez kell, ez hasznos tulajdonság! Minden fajnak ugyanannyi ideje volt rá, mint egyesek szerint a majomféléknek..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#79
Ezek érdekes kérdések, de nem sok közük van az evolúcióhoz. Az evolúció nem keres és nem ad választ az élet keletkezésének a kérdésére. Az evolúció ott kezdõdik, hogy adottak a tulajdonságaikat örökíteni képes élõlények. Ebbe akár az is belefér, hogy Isten teremtette azt, vagy az ufók rendezték be tudományos kísérleteikhez állatkertnek a földet. Tökmindegy, ettõl még az evolúció mûködni fog.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#78
Na várj csak!
A gravitációs elmélet egy jó tudományos elmélet volt, mert jól írta le a megfigyeléseket, és ki lehetett általa (és ma is ki lehet) egy csomó mindent számolni.
Közben persze kiderültek a hiányosságai, jött a relativitáselmélet, de ettõl a gravitációs elmélet megmaradt, csak módosítani kellett
Ugyanígy atomok is léteznek, más kérdés, hogy ma már többet tudunk róluk, tudjuk, hogy oszthatatlanok.
Nem mondom, hogy az evolúciós elmélet szent és sérthetetlen. Az vallás lenne, és nem tudomány. Egy tudományos elméletnek is van evolúciója, módosul, változik, ilyen értelemben egyszerre múlandó, és egyszerre örök.
Csak a fanatikusok akarnak gyökerestül kicsavarni és kidobni valamit, vagy mindenáron ragaszkodni valamihez. A tudomány nem ilyen szélsõségesen mûködik
A gravitációs elmélet egy jó tudományos elmélet volt, mert jól írta le a megfigyeléseket, és ki lehetett általa (és ma is ki lehet) egy csomó mindent számolni.
Közben persze kiderültek a hiányosságai, jött a relativitáselmélet, de ettõl a gravitációs elmélet megmaradt, csak módosítani kellett
Ugyanígy atomok is léteznek, más kérdés, hogy ma már többet tudunk róluk, tudjuk, hogy oszthatatlanok.
Nem mondom, hogy az evolúciós elmélet szent és sérthetetlen. Az vallás lenne, és nem tudomány. Egy tudományos elméletnek is van evolúciója, módosul, változik, ilyen értelemben egyszerre múlandó, és egyszerre örök.
Csak a fanatikusok akarnak gyökerestül kicsavarni és kidobni valamit, vagy mindenáron ragaszkodni valamihez. A tudomány nem ilyen szélsõségesen mûködik
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#77
Egyébként szerintem most kell abbahagyni. Meggyõzni egymást úgysem tudjuk, az érvek pedig már halmokban állnak.
Azért még megkeresem a valószínûségszámítási modellt arról, hogy miért nem fért bele a törzsfejlõdés a rendelkezésre álló idõbe, de ez eltarthat egy darabig. (nagyon nehéz képletekre keresni) ;-)
Azért még megkeresem a valószínûségszámítási modellt arról, hogy miért nem fért bele a törzsfejlõdés a rendelkezésre álló idõbe, de ez eltarthat egy darabig. (nagyon nehéz képletekre keresni) ;-)
#76
"Rengeteg Nobel díj született abból, hogy valaki be akart bizonyítani valamit, és az ellenkezõjére sikerült rájönnie."
És rengeteg hatalmas tudós használta már a befolyását arra, hogy elnyomjon egy felbukkanó alternatívát, csupán azért, mert féltette a saját tudományos eredményeit, pozícióját, egzinsztenciáját...
És rengeteg hatalmas tudós használta már a befolyását arra, hogy elnyomjon egy felbukkanó alternatívát, csupán azért, mert féltette a saját tudományos eredményeit, pozícióját, egzinsztenciáját...
#75
"hiszen a valódi tudósok így "mûködnek" - rávilágítanak az elmélet hiányosságaira, de ez nem azt jelenti, hogy az egészet kivágják egybõl a kukába. Inkább utánanéznek, gondolkodnak, kutatnak, és jó eséllyel betömik a lukakat, tökéleteseítve ezzel az elméletet."
A tudomány gyakorlatilag tévedések sorozata. Sokáig az okosok azt hitték, hogy a Newton-féle gravitáció mindenható, aztán jött Einstein és dobhatták ki az egészet. Régen az atommag oszthatatlan volt, az örökítést DNS nélkül képzelték, fogalmuk sem volt a mágneses és elektromos terekrõl, sõt! azt hitték, hogy a Föld az Univerzum közepe, elõtte meg azt, hogy HOVATOVÁBB? LAPOS! Vagy esetleg mondok egy igen érdekes szót: kvantumfizika. Ez az a hely, ahol a klasszikus fizikai törvények csõdöt mondanak. Pedig régen azok is mindenhatók voltak.
Szerinted pont az evolúciós elmélet nem fog idõvel megdõlni?
A tudomány gyakorlatilag tévedések sorozata. Sokáig az okosok azt hitték, hogy a Newton-féle gravitáció mindenható, aztán jött Einstein és dobhatták ki az egészet. Régen az atommag oszthatatlan volt, az örökítést DNS nélkül képzelték, fogalmuk sem volt a mágneses és elektromos terekrõl, sõt! azt hitték, hogy a Föld az Univerzum közepe, elõtte meg azt, hogy HOVATOVÁBB? LAPOS! Vagy esetleg mondok egy igen érdekes szót: kvantumfizika. Ez az a hely, ahol a klasszikus fizikai törvények csõdöt mondanak. Pedig régen azok is mindenhatók voltak.
Szerinted pont az evolúciós elmélet nem fog idõvel megdõlni?
#74
"legalábbis anélkül, hogy nyújtanánk helyette egy jobb alternatívát. "
ez a rész tetszik 😄 gondolkozzunk alternatívákon 😄 mi van ha egyszercsak megjelentünk? (nem akarok vallásos vitákba belekeveredni) vagy mivan ha az ûrbõl jöttünk? (Daniken rajongókkal sem akarok vitatkozni) 😄 te tényleg, milyen alternatívák jöhetnének szóba? 😄
ez a rész tetszik 😄 gondolkozzunk alternatívákon 😄 mi van ha egyszercsak megjelentünk? (nem akarok vallásos vitákba belekeveredni) vagy mivan ha az ûrbõl jöttünk? (Daniken rajongókkal sem akarok vitatkozni) 😄 te tényleg, milyen alternatívák jöhetnének szóba? 😄
DFTBA ಠ_ಠ
#73
Elég áltudományos dolog Darwinnal példálózni... õ rakta le az elmélet alapjait, de azóta nagyon sokan nagyon sokat hozzátettek, módosítottak rajta. Megszületett egy új tudományág, a genetika, ami alátámasztja a darwini gondolatok helyességét. És igen, megtalálták az átmeneti fajokat is, olvashatsz róluk a talkorigins.org-on.
A tudományosság kritériuma pedig számomra a tényekre, megfigyelésekre való támaszkodás, ezek alapján elmélet felállítása, ami képes megjósolni a jövõbeni megfigyeléseket. Az evolúciós elmélet a megfigyeléseken alapul, és megjósolja a kiválasztódáson alapuló genetikus algoritmusok mûködõképességét, és voilá' - tényleg mûködnek, és az emberiség hasznára válnak.
A tudományosság kritériuma pedig számomra a tényekre, megfigyelésekre való támaszkodás, ezek alapján elmélet felállítása, ami képes megjósolni a jövõbeni megfigyeléseket. Az evolúciós elmélet a megfigyeléseken alapul, és megjósolja a kiválasztódáson alapuló genetikus algoritmusok mûködõképességét, és voilá' - tényleg mûködnek, és az emberiség hasznára válnak.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#72
Rengeteg Nobel díj született abból, hogy valaki be akart bizonyítani valamit, és az ellenkezõjére sikerült rájönnie. Ha valakinek döntõ bizonyítékai lennének az evolóciós elmélet ellen, nem tartaná magában, hidd el.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#71
Egyébként a legtöbb felvetés az átmeneti fosszíliák hiányát/kis számát hozza fel ellenérvként, valamint az átmenetek nehéz megfigyelhetõségét. Erre választ adhat az alábbi elmélet:
"Majd negyed évszázaddal ezelõtt a fossziliák elemzése alapján S. J. Gould és N. Eldredge felvetették, hogy az evolúció sebessége valószínûleg sokkal nagyobb tartományban változik, mint azt eddig hittük. Fajok hosszú ideig szinte alig mutatnak változást, majd födtörténeti szempontból rendkívül rövid – néhány tízezer éves – idõszak alatt jelentõs átalakulásokon mehetnek át. Az ilyen kitörések korlátozódhatnak egy fajra, vagy – világméretû katasztrófák esetén – akár az élõvilág nagy részére is. Fontos aláhúzni, hogy bizonyos fajok esetében még ezekrõl a rövid forradalmi idõszakokról is jól dokumentált fosszíliákkal rendelkezünk. Az alapvetõ kihívás ebben az elméletben meglepõ módon nem is a gyors idõszakok, hanem éppen a hosszú statikus szakaszok magyarázatában rejlik."
Érdekes egyébként, hogy az általad linkelt oldalon ugyanettõl a Gouldtól és Eldredge-tõl is van idézet, amelyben nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az evolúcióval kapcsolatban. Nem csoda ez, hiszen a valódi tudósok így "mûködnek" - rávilágítanak az elmélet hiányosságaira, de ez nem azt jelenti, hogy az egészet kivágják egybõl a kukába. Inkább utánanéznek, gondolkodnak, kutatnak, és jó eséllyel betömik a lukakat, tökéleteseítve ezzel az elméletet.
A legnagyobb hülyeség megkérdõjelezni a teljes evolúciós elméletet csak azért, mert van egy-két homályos pontja... legalábbis anélkül, hogy nyújtanánk helyette egy jobb alternatívát.
"Majd negyed évszázaddal ezelõtt a fossziliák elemzése alapján S. J. Gould és N. Eldredge felvetették, hogy az evolúció sebessége valószínûleg sokkal nagyobb tartományban változik, mint azt eddig hittük. Fajok hosszú ideig szinte alig mutatnak változást, majd födtörténeti szempontból rendkívül rövid – néhány tízezer éves – idõszak alatt jelentõs átalakulásokon mehetnek át. Az ilyen kitörések korlátozódhatnak egy fajra, vagy – világméretû katasztrófák esetén – akár az élõvilág nagy részére is. Fontos aláhúzni, hogy bizonyos fajok esetében még ezekrõl a rövid forradalmi idõszakokról is jól dokumentált fosszíliákkal rendelkezünk. Az alapvetõ kihívás ebben az elméletben meglepõ módon nem is a gyors idõszakok, hanem éppen a hosszú statikus szakaszok magyarázatában rejlik."
Érdekes egyébként, hogy az általad linkelt oldalon ugyanettõl a Gouldtól és Eldredge-tõl is van idézet, amelyben nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az evolúcióval kapcsolatban. Nem csoda ez, hiszen a valódi tudósok így "mûködnek" - rávilágítanak az elmélet hiányosságaira, de ez nem azt jelenti, hogy az egészet kivágják egybõl a kukába. Inkább utánanéznek, gondolkodnak, kutatnak, és jó eséllyel betömik a lukakat, tökéleteseítve ezzel az elméletet.
A legnagyobb hülyeség megkérdõjelezni a teljes evolúciós elméletet csak azért, mert van egy-két homályos pontja... legalábbis anélkül, hogy nyújtanánk helyette egy jobb alternatívát.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#70
#12-es üzenet, részlet
"egyelõre nem tudnak jobbat kitalálni helyette"
Másrészrõl azt ugye te sem gondolod, hogy egy tudós, aki az evolúció kutatására tette fel az életét, majd elõáll neked egy teljesen evolúció tagadó gondolattal? Ha mégis, akkor egy kicsit el kellene mélyedned az emberi természetben is.
"egyelõre nem tudnak jobbat kitalálni helyette"
Másrészrõl azt ugye te sem gondolod, hogy egy tudós, aki az evolúció kutatására tette fel az életét, majd elõáll neked egy teljesen evolúció tagadó gondolattal? Ha mégis, akkor egy kicsit el kellene mélyedned az emberi természetben is.
#69
A legkisebb mértékben sem tudományos szövegbõl idézek:
"Az átmeneti formák hiánya Az állítás szerint, a múltban kellett volna lennie valami félig hal, félig hüllõ élõlénynek, amelynek már voltak hüllõszerû tulajdonságai is, de még rendelkezett a halak jellemzõivel is. Az evolucionisták ezeket a képzeletbeli élõlényeket, amelyek szerintük valóban léteztek valamikor, „átmeneti formáknak” nevezik. Ha valóban léteztek volna ilyen élõlények, akkor több millió, sõt milliárd kellett volna, hogy legyen belõlük, számukat és fajtáikat tekintve egyaránt. És ami még fontosabb, az ilyen lények maradványait is meg kellene találniuk a régészeknek, szerte a világon. A fajok eredetében Darwin ezt így magyarázta: Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett. Ebbõl következõen korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg. Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy ezek az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövõben majd megtalálják õket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért A fajok eredete címû könyvének Az elmélet problémái (Difficulties on Theory) fejezetében azt írta: Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk õket?"
Felhívnám a figyelmed a "még maga Darwin" részre. Egyébként számomra nem világos, hogy mitõl lesz valami tudományos. Elárulnád?
"Az átmeneti formák hiánya Az állítás szerint, a múltban kellett volna lennie valami félig hal, félig hüllõ élõlénynek, amelynek már voltak hüllõszerû tulajdonságai is, de még rendelkezett a halak jellemzõivel is. Az evolucionisták ezeket a képzeletbeli élõlényeket, amelyek szerintük valóban léteztek valamikor, „átmeneti formáknak” nevezik. Ha valóban léteztek volna ilyen élõlények, akkor több millió, sõt milliárd kellett volna, hogy legyen belõlük, számukat és fajtáikat tekintve egyaránt. És ami még fontosabb, az ilyen lények maradványait is meg kellene találniuk a régészeknek, szerte a világon. A fajok eredetében Darwin ezt így magyarázta: Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett. Ebbõl következõen korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg. Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy ezek az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövõben majd megtalálják õket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért A fajok eredete címû könyvének Az elmélet problémái (Difficulties on Theory) fejezetében azt írta: Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk õket?"
Felhívnám a figyelmed a "még maga Darwin" részre. Egyébként számomra nem világos, hogy mitõl lesz valami tudományos. Elárulnád?
#68
Ez már egy sokkal tudományosabb összeállítás, érdekes és elgondolkodtató kérdésekkel. Nem csoda, hiszen az evolúció elméletét kutató tudósok gondolatairól van szó, akik többségében elfogadják az elméletet, legfeljebb a részleteit tartják kidolgozatlannak, bizonyos esetekben megalapozatlannak. Az alapelveivel viszont senki nem vitatkozik, mivel egyszerûen nincsen olyan elmélet, ami jobban leírná és megmagyarázná a megfigyeléseinket.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
A dinó-madár átalakulás nem is ment végbe, mert a mai madarak gyakorlatilag = dinoszauruszokkal. Legalábbis a sárga négyszög szerint..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#66
Egy újabb "a legkisebb mértékig sem tudományos" szösszenet: Idézetek híres evolucionista tudósoktól
Talán ez már felvet benned is pár kérdést.
Talán ez már felvet benned is pár kérdést.
#65
Ezt az érvelésedet már megcáfolták kísérletekkel, benne van az általam elõször linkelt szövegben.
Inkább a Te érveid nincsenek alátámasztva, csak a hasadra ütöttél, és azt mondtad, nem volt elég idõ a törzsfejlõdésre... Nade ezt mire alapozod? Miért nem volt elég az a pár milliárd év?
Inkább a Te érveid nincsenek alátámasztva, csak a hasadra ütöttél, és azt mondtad, nem volt elég idõ a törzsfejlõdésre... Nade ezt mire alapozod? Miért nem volt elég az a pár milliárd év?
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#64
Ez a szöveg a legkisebb mértékig sem tudományos. Nem olvastam végig, mert akárhol olvastam bele, mindenhol tényeket nélkülözõ, filozófiai-ideológiai vesszõfutást találtam, aminek semmi köze a tudományhoz.
Xbox Live Gamertag: HUN Guardian PSN ID: HUN_Immortal jatekaim.hu: Guardian Hero
#63
Dinoszauruszból madár, csak hogy egy klasszikust idézzek. ;-)
#62
tehát (tudom hülye példa) kutyákból macskák? tehát naagy gyüjtõnevekbõl másik nagy gyüjtõnév?
DFTBA ಠ_ಠ
😄 😄
Két kaméleon nem ismerné meg egymást 😄 😄
Volt egy kísérlet gyümölcslegyekkel, azok tényleg rövid ideig élnek, és elég szaporák. Úgy tudom, akkor sem sikerült új fajt létrehozni. Itt az sg-n is volt egy cikk nemrég, h egy virágot próbáltak megváltozatni génmanipulációval, de a 2. generáció kijavította a hibás géneket, és teljesen visszatért a virág a hagyományos formájához. Nem sikerült a hibás géneket elszaporítani, megváltoztatni a fajt.
Két kaméleon nem ismerné meg egymást 😄 😄
Volt egy kísérlet gyümölcslegyekkel, azok tényleg rövid ideig élnek, és elég szaporák. Úgy tudom, akkor sem sikerült új fajt létrehozni. Itt az sg-n is volt egy cikk nemrég, h egy virágot próbáltak megváltozatni génmanipulációval, de a 2. generáció kijavította a hibás géneket, és teljesen visszatért a virág a hagyományos formájához. Nem sikerült a hibás géneket elszaporítani, megváltoztatni a fajt.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#60
Ha az evolúció alkalmazkodás lenne, akkor a kaméleon állandóan evolálódna.
#59
Az evolúció nem alkalmazkodás, hanem új fajok kialakulása már létezõ fajokból. Mármint elvileg. ;-)
#58
sztem ilyet már most is csinálnak
ReaL MaDRid x siempre
#57
de bizonyítaná, hogy egyes fajok képesek alkalmazkodni, tehát az evolúció igaz lehet
DFTBA ಠ_ಠ
Ezzel nem bizonyítanál semmit, mert új faj nem jönne létre.
És ez nem evolúció (ami ugyebár természetes folyamat kellene h legyen) hanem mesterséges szelekció.
És ez nem evolúció (ami ugyebár természetes folyamat kellene h legyen) hanem mesterséges szelekció.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#55
kéne egy kisérlet, csak hosszú ideig tartana. mondjuk olyan 100-200-300 évig. kell elõször is egy állat, ami kevés ideig él. aztán adott lenne egy, az állathoz mérten viszonylag nagy hely, amin szépen éldegélnének, mígnem lassa egy hegyet emelni a hely közepén, és az egyik oldalon melegebbet csinálnának, meg nagyob napfényt, ilyesmi, tehát változást, a másik oldalon pedig maradna minden ugyanolyan. innentõl már csak várni kell, és valószínûleg az állatok akik a melegebb helyre kerülnek, egy idõ után alkalmazkodnak. (vagy megtanulnak hegyet mászni xD) Ezzel lehetne bizonyítani az evolúciót.
DFTBA ಠ_ಠ
#54
Érdekes, hogy a "matematikailag lehetetlen" érvelésemet, miszerint egyszerûen nem fér bele a Föld történetébe a törzsfejlõdés, senki nem akarja megcáfolni.
Igen, érdekes ez az evolúció téma.
Mivel Darwin korában még a sejtek belsõ mûködését és az öröklõdés folyamatát ( DNS) nem ismerték, így azt gondolták, h az életjelenségeket megfelelõ nagyítással majd meg lehet találni.
Ez nem jött össze.
A fehérköpenyesek hiába vannak tisztába egészen atomi szintig egy fehérje lánc felépítésével, még sohasem tudtak "halott" anyagból összerakni és életre kelteni semmit sem.
Az elfogadható nézet, és bizonyított is, h a környezeti változásokra az élõlények reagálnak. ( megváltozik a kültakarójuk színe, a termetük nõ vagy csökken stb) de maga a faj nem változik meg!
Az ösztön kialakulásával is nagyon de nagyon adós a fehérköpenyes társadalom. Szeretném tudni, hogyan kerül egy egyed által tanult viselkedésforma a szaporodóanyagban kódolásra???? Hogyan alakulnak ki az ösztönök? Hogyan változik meg egy öröklött viselkedésforma?
Mutációval? A mutánsok-mivel a génkészletük jelentõsen megváltozott- nem biztos, h szaporodóképesek maradnak, kicsi az esély, h életképes utóduk származik. És persze akkora mértékben, h késõbb a mutációjuk megváltoztassa az egész fajt gyökeresen.
"Bemelegítésképpen" ennyi 😄
Mivel Darwin korában még a sejtek belsõ mûködését és az öröklõdés folyamatát ( DNS) nem ismerték, így azt gondolták, h az életjelenségeket megfelelõ nagyítással majd meg lehet találni.
Ez nem jött össze.
A fehérköpenyesek hiába vannak tisztába egészen atomi szintig egy fehérje lánc felépítésével, még sohasem tudtak "halott" anyagból összerakni és életre kelteni semmit sem.
Az elfogadható nézet, és bizonyított is, h a környezeti változásokra az élõlények reagálnak. ( megváltozik a kültakarójuk színe, a termetük nõ vagy csökken stb) de maga a faj nem változik meg!
Az ösztön kialakulásával is nagyon de nagyon adós a fehérköpenyes társadalom. Szeretném tudni, hogyan kerül egy egyed által tanult viselkedésforma a szaporodóanyagban kódolásra???? Hogyan alakulnak ki az ösztönök? Hogyan változik meg egy öröklött viselkedésforma?
Mutációval? A mutánsok-mivel a génkészletük jelentõsen megváltozott- nem biztos, h szaporodóképesek maradnak, kicsi az esély, h életképes utóduk származik. És persze akkora mértékben, h késõbb a mutációjuk megváltoztassa az egész fajt gyökeresen.
"Bemelegítésképpen" ennyi 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#52
hmm fizikából tanultuk: a természet nem szereti a változást, mindíg az egyensúlyra törekszik. például álljon az itt amit fizika tanárunk mondott: van egy rét, ahol él fû, mezei pockok, amik megeszik a füvet, és rókák, amik megeszik a pockokat. egyszercsak a pockok elszaporodnak. Ekkor a természet valami olyannal fog válaszolni, ami visszacsökkenti az egerek számát. Pl ugye a sok egértõl megnõ a rókák száma (ugye többet esznek, nagyobb az esélye hogy életben maradjon egy rókakölyök) és így rögtön kevesebb egér lesz, így kevesebb róka, így kevesebb egér, egészen megy ez addig, amíg újra egyensúly nem lesz. úgyhogy nem hiszem hogy fontos lenne egy élõlénynek a változás. hisz minden élõlény a természet irányítása alatt áll (már amennyire)
DFTBA ಠ_ಠ
#51
érdekes topic amugy, +fav
DFTBA ಠ_ಠ
#50
rendellenesség alatt értem: +ujj, bõrkinövés, vagy a farok amit említettetek, foggal születés, stb. és akik ilyennel születnek azoknak általában tehetségük van a dobhoz. tanulniuk sem kell és tökéletes ritmusérzékkel fognak rendelkezni.
DFTBA ಠ_ಠ