337
-
szivar #121 Fáradjanak csak, ha nyolc hozzászólás tartalmának a megértése egyben nem megy :). -
Piel #122 "Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."
Manapság a közvilágításban a higany-gőz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényű (pirosabb) nátrium-gőz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb.
-
szivar #123 Halgattál már Alexander-erősítőt (vagy bármiféle valódi HighEnd cuccot) működés közben? OTT már halható a tápegység 'hangja'. A dinamikatartomány beszűkül, a hang elmosódottab lesz és sokkal zajosabb ha kapcs. üzemű tápot került felhasználásra. Normális analóg táppal egész más a hangélmény.
Viszont a kommersz hifiknél olyan kvára mindegy. Pláne ahol pwm-es a végfok, vagy digitális jelfeldolgozás van beledolgozva a cuccba. -
szivar #124 Gazdaságosabb vagy energiatakarékosabb? :D -
dez #125 Kicsit más egy tranyó zaja (szerintem nem ez a lényeges, egy bizonyos szint alatt), mint a táp ennél nagyságrendekkel nagyobb zaja. És harmadszor írom le, hogy nem csak a zajról van szó. -
Piel #126 Nem értem mi a bajotok a kapcsoló üzemű táppal, amikor könnyebb a zajszűrése mint a sima 50 Hz-es trafónak (kisebb puffer elég). Próbáltatok már egyáltalán erősítőt összeállítani? Mert én többet is összeraktam köztük egy Quad 405-öst is ami az iskola első osztálya. Sokat megtudhatunk általa, de itt a hagyományos izzók forgalomból kivonásáról van szó! Az is Ausztráliában. -
babajaga #127 "Csak a generátor fordulatszámát kell megváltoztatani a 60 Hz-hez."
Megint egy meggondolatlan és hozzánemértő kijelentés! Mi a fenét gondolsz biciklidinamóval termelik az áramot? Tudod egyáltalán hányas fordulatszámmal mennek a generátorok? Van fogalmad egyáltalán miyen súlyú egy nagyteljesítményű generátor forgórésze? Ezek a generátorok az üzemi fordulatszámra lettek tervezve, és arra az áramra, hogy a fenébe gondolod hogy csak megpörgetjük jobban aztán minden rendben? Láttál egyáltalán közelről egy generátort? mert akkor nem írnál ilyen képtelenséget. Én láttam. Azt gondolod a feszültség nem emelkedik meg? -
szivar #128 Semmi baj nincs vele, ha ott használják ahol kell és nem mindenhol. Mint pl. a hagyományos izzókat. Én nem próbáltam meg erősítőt csinálni... -
babajaga #129 Össze vissza beszélsz, elektromosságtanból elégtelen. Fogalmad nincs az összefüggésekről. -
babajaga #130 Tudod a nátriumlámpák azok voltak amelyek olyan sárga fénnyel világítottak ahol minden sárgának látszott. Igaz a fényhasznosítása jó volt de a színe borzalmas. -
Piel #131 Igen. Láttam már generátort! Ez az egyik szakmám. Maximum a gerjesztését kell visszavenni a forgórésznek, mert ha jobban forog nem kell annyi benya. Az állórész légrései és indukciója határozza meg a teljesítményt. 
-
Piel #132 Hát erről beszéltem! -
Piel #133 Ha megnézel egy televízió technikával foglalkozó szakkönyvet, akkor megtudhatod, hogy az emberi szem a piros színt érzékeli a legjobban. -
szivar #134 Inkább csak vissza... Javaslom a töbpólusú generátorok működési elvének az áttekintését, illetve gyakorlatban az elhasználódásuk időtartamának meghesszelését. Ez utóbbihoz hozzátartozik egy adott generátor felújítása, újratekercselése,stb. Akkor ez mennyi plusszkiadást is jelent, ha hipotetikusan szükséges vmit is változtatni a konstrukción?
Összefüggésekről meg asszem ne is beszéljünk, mert aki nem érti az mindenre ezt szokta mondani. Én is :). Generátor, feszültség, áramfelvétel, transzformátorok, stb. És ez utóbbiak szinte teljesen függetlenek a fázisok számától, a generátor tekercseinek belsőellenállásától,stb.
És igen láttam. Van itthon kettő is, Paksról loptuk őket a testvírekkel, először a méhen akartuk leadni, de megtetszett, így megtartottam őket...
Tehát leülhet tanár úr, igya meg nyugodtan a sörét, és irány a továbbképzés...
Egy diákja...
-
szivar #135 Szerintem én is, de ezek szerint most már mindegy :D. -
#136
"Manapság a közvilágításban a higany-gőz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényű (pirosabb) nátrium-gőz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb."
Nagynyomású nátriumgőz lámpára, aminek nem annyira monokromatikus ("sárgás") a fénye, mint a kisnyomású társaiknak.
"Higanylámpákat szinte kizárólag csak a régebben létesített közvilágítások esetén használnak, mára már ez a lámpafajta elavultnak tekinthet. Korszer utódjaik a fémhalogénlámpák, ahol a higanyhoz különböző ritka földfémek halogénvegyületeit adalékolják. Ezek hatására a lámpa fényhasznosítása és színvisszaadása is javul. Épületvilágítási célokra főleg az újabban kifejlesztett, 20 - 150
W közötti teljesítmény változataik alkalmasak, amelyekkel különféle dekoratív, kiemel világítási feladatok oldhatók meg.
A jelenleg legjobb fényhasznosítású lámpák a nátriumlámpák. Míg kisnyomású típusaik a kibocsátott fény monokromatikus, tehát színek nélküli volta miatt épületek világításánál szóba sem jöhetnek,
a nagynyomású változataik a közvilágításon kívül épületek homlokzati díszvilágítására is használhatók. A viszonylag rossz színvisszaadású, sárgás fény nátriumlámpák mellett ma már léteznek javított színvisszaadású változatok is, amelyeket belső terekben is lehet alkalmazni. Felhasználási területük megegyezik a fémhalogénlámpákéval. A közönséges nátriumlámpák sárgás fénye azonban kertek, parkok világítása esetén kerülendő, mert a növényzet zöld színét fakóvá teszi. Ilyen feladatokra inkább fémhalogénlámpát célszer választani."
Forrás: Arató András - Világítástechnika (2.1, javított és bővített kiadás)
"Higanygőz lámpákat cseréltünk nagynyomású nátriumgőz lámpákra. Az új lámpatestek energiatakarékosak, sokkalta kevésbé károsak a környezetre, és nagyobb fényt biztosítanak, mint az eddigiek. A támogatásnak köszönhetően megvalósíthattuk, hogy 2004-re a higanylámpák Budapestről eltűntek."
Forrás: Lendület Portál - Nem csupán szerencse, de rengeteg energia és kitartás is szükséges -
BlackRose #137 Nagyanyámnál a konyhában van egy 1929-ben gyártott GE izzó (akkor lett az áram bevezetve a házba és azóta nem lett cserélve az izzó), úgyhogy ami a továbbtartást illeti... hát gondolom, hogy gyártásminőség kérdése, nem pedig az Edison módszer hátránya. Szóval nem értem, szerintem a hagyományos izzók ideje tiltások nélkül is megvan számlálva, mert idővel ahogy az energiatakarékos lámpák terjednek el, úgy csökken az áruk mert tömegtermelés lesz. Szerintem ez nem más mint mégegy nanny state baromság (állami intervenció), ami lehet, hogy egy kicsit csökkenteni fogja az energiafogyasztást, de mivel jelenleg a lámpák sokkal drágábbak, disztorziót eredményez a meglévő erőforrások optimális kihasználásában - vagyis olyan dolgokra költetik velünk a pénzt amire még nem vagyunk elég "gazdagok". És ez oda vezet, hogy a valóságban több kárt okozunk a természetnek (mert más fontosabb helyre kevesebb pénz kerül), mint amennyit ezzel a propaganda politikával valóságban javítani tudnánk. A hagyományos izzónak vége lesz ez nem kétséges és ide nem szükséges semmi féle állami beavatkozás. -
Piel #138 Mindig a lápa funkciója dönti el, hogy milyet illene használni. Ez természetes. A halogén lámpák jó fénnyel rendelkeznek, ám a fényhasznosításuk nem a legjobb. Az Edison féle hagyományos izzók továbbfejlesztése. Ez miért különös? -
Piel #139 Amennyiben kisebb teljesítményű izzót használunk (kisebb fényigény esetén) az izzószál kisebb hőmérsékleten izzik, ezért hosszabb az élettartama. Természetesen nem mindegy az üvegbúra nemesgáztöltése (pl: halogénlámpák) vagy a bekapcsoláskor keletkező áramlökés, hiszen a szál hideg- és meleg-ellenállása nem egyezik meg. -
dez #140 Próbáltam már, sikerül is. (Elég jól.) Kapcsüzemű tápokat is használtam már. -
Piel #141 Tehát? -
dez #142 Jobb erősítőkben (jobb AB és A osztály) normális tápstabilizálás van, nem csak egy egyszerű pufferkondi. Pl. virtual battery. Építettem már több amperes kapcsüzemű tápokat is, a legújabb elektronikát felhasználva, ipari célra. A széles spektrumban jelentkező zajt a legjobb kondikkal sem lehet teljesen kiszűrni, ami a magasabb hangfrekis tartomány felső részén a kimenetre is kikerül, és a belső részeket is zavarja. Lassan reagál a terhelési változásokra (azaz ugrál a fesz), ami ugyebár hangnál "gyakori". Ezeket részben ki lehet küszöbölni egy hagyományosabb stab. fokozattal, de egyéb problémák is vannak vele. Pl. nem képes nagy áramokat azonnal biztosítani. Meg egyebek, amikről egy ismerősöm tudna jobban mesélni. -
dez #143 Még annyi, hogy a trafós megoldásoknál az 50Hz szinuszos, tehát egy freki, ezzel szemben a kapcsüzemű táp PWM, vagy más efféle pulzus-moduláció alapú, ami négyszögjeles. És ugyebár a négyszögjel nagyszámú különféle frekvenciájú színuszjel összege... (És akkor ebbe még érdekesen bezavar a kapcsolásban lévő induktivitás.) -
Caro #144 Az 50 Hz nem egészen 50, ha megnézed spektrumanalizátoron, még a 200 Hz-es felharmonikus sem elhanyagolható!
Én egyébként az elektronikai dolgokhoz nem értek annyira, de mintha létezne egy olyan áramköri elem, hogy feszültségstabilizátor. Meg a Zener-diódát is arra találták ki tudomásom szerint.
Ezekkel sem lehet eléggé kiegyenesíteni a jelet? -
Piel #145 A szakmai tapasztalat (szakkönyvek alapján) azt igazolja, hogy megfelelő puffereléssel az erősítő ellátható szűrt egyenfeszültséggel. Ami a Quadomat illeti dupla méretezéssel készült és kitűnően működik. Ami a kapcsolóüzemű tápot illeti sokkal kisebb méretű tápot igényel, viszont a szűrés és pufferelés itt is fontos. De ugye nem gondolod, hogy egy kompakt fénycső gyujtása és tápellátása bonyolultabb? Szerintem a mai tudásunkkal megoldható lenne a cső hosszú üzemidejének biztosítása, éppúgy mint a hagyományos izzók megvédése a bekapcsoláskori áramlökésektől. Más kérdés azonban, hogy az izzólámpa 100 Ft-os árához képest még 100 esetleg 200 Ft-ot be kell fektetni, hogy az izzó csak a null átmeneteknél kaphasson feszültséget. Ezt ugye a "gazdaságtalansága" miatt nem engedhettük meg magunknak. -
babajaga #146 Az alacsonyabb hőmérséleten izzó szál az vörösen izzik nem fehéren. Nem hallottál a színhőmérsékletről?
A háromfázisú generátor áramtermelését nem lehet változtatni, és nem is szabad. Elemi fogalmaid nincsenek erről. Én az energiaszektorban dolgozom. Tudod mit csinálnak ha csökkenteni kell a kiadott teljesítményt mert kisebb az elvétel? Leállítanak megfelelő generátorteljesítményt. Erről olvashattál volna bizony. -
dez #147 Na igen, de ezek az alacsonyabb frekvenciájú "jelek" jóval könnyebben kiszűrhetők, mint a magasabb frekisek. (Sok opampban eleve van tápzaj elnyomás, de az ilyen párszáz Hz-ig működik megfelelően.)
Olvasd el figyelmesebben a #142-t, van szó benne hagyományos feszstabról.
A zener-dióda nem stabilizálásra való, mivel csak alacsony áramerősséget bír. -
babajaga #148 Valóban nem értesz mert a feszültségstabilizátor csak a max feszültséget veszi le de a jel alakját semennyiben nem befolyásolja, arra szűrő simító alkatrészek valók. -
dez #149 Ellátható (de ez persze nem kapcsüzemre vonatkozik), kérdés, mik az igények. :)
"Ezt ugye a "gazdaságtalansága" miatt nem engedhettük meg magunknak."
Magam is ezt írtam korábban. -
dez #150 Hát... Nem egészen így van. Egy normális fesztab többé-kevésbé(!) szép egyenáramot képez egy zavaros forrásból. -
dez #151 (Persze a hagyományos csak akkor képes erre, ha a bemenő fesz mindig magasabb a képzett kimenetinél. Megfelelően kiképzett kapcsüzeműek képesek emelni is a feszen, ha szükséges.) -
babajaga #152 "A zener-dióda nem stabilizálásra való, mivel csak alacsony áramerősséget bír."
Vannak 20mA-es és 1 A-es Zenerek is. Ott ahol 20 mA folyik a körben oda felesleges 0,5 A-es zenert tenni. -
dez #153 ("magasabb a képzett kimenetinél" -> plusz a drop-feszültség.) -
dez #154 Persze, de ugye az 500mA-eset sem használják stabilizálásra egy 500mA-es tápban. -
dez #155 (Mondjuk ekkorákat még nem is láttam.) -
dez #156 (Persze referenciának használhatják.) -
babajaga #157 A zenerdióda csak egyenáramon működik mert egyenáramú alkatrész.Én építettem egypár nagyon jól szűrt simított tápegységet de a simítást nem a zenerekkel kell csinálni mert nem fog sikerülni. -
Piel #158 El tudom képzelni. Neked viszont elemi fogalmaid sincsenek a gépkocsik generátorának szabályozásáról. 1:1 Az energiaszektorról pedig majd olvasok néhány sort. 
-
dez #159 Hmm, és ki akarná váltóáramon alkalmazni? A fesztabok előtt is eleve egyenirányítani kell. Tehát nem ez az ok.
Amúgy pl. egy egyszerű 7805-öt akár 1db kondival (ami előtte van, és pufferként funkcionál, nem szűrőként) is lehet járatni, akkor is viszonylag sima egyenáram keletkezik. Persze javít a működésén, ha utána is van (immár szűrőként) kondi. -
Caro #160 És problémát jelent a magas frekvenciás jelek szűrése?
Mikor egy soros kondenzátor -20 db/dekád-al vágja le?
Vagy egy párhuzamos tekercs.