Eljött a cselekvés ideje

http://www.radio.hu/read/215136/rid/PWdUTQ==

14 év!

At many stages in the advance of humanity, this conflict between the men who possess more than they have earned and the men who have earned more than they possess is the central condition of progress. In our day it appears as the struggle of free men to gain and hold the right of self-government as against the special interests, who twist the methods of free government into machinery for defeating the popular will. At every stage, and under all circumstances, the essence of the struggle is to equalize opportunity, destroy privilege, and give to the life and citizenship of every individual the highest possible value both to himself and to the commonwealth.

-Theodore Roosevelt, The New Nationalism, 1910


Szvsz ezert alom a "nem beavatkozo" allam. Egyszeruen meg kell vedenie minket.

Szerintem igazad van. És mindezeknek az okát is leírtad. Tehát ha nem lehetne (inább nem lenne érdemes) lobbyzni, mert az állam jogköre nem terjed ki mindenre, akkor máris le lehetne írni a korrupciónak a nagy részét. Ehhez még azért hozzátenném hogy jelenleg az államnak nem is célja megvédeni az állampolgárokat, jelenleg csak a hatalom és az ezzel járó elõnyök azok, amik a célok között szerepelnek. És mivel az állam írja a törvényeket, az alkotmányt és az egyébb marhaságokat, ráadásul nem a társadalom igényeit és céljait figyelembe véve, sokmindent nem tehet egyik országban élõ ember sem ellene - erõszak nélkül.

Folyt. köv. késõbb ha lesz rá idpõm és energiám.

Latod, pont ezzel van a baj: a kis cegek egyesulnek nagy cegekke, majd egyre nagyobbakkal, mig vegul egymaguk maradnak -oriasi hatalom, gazdasagilag is, es politikailag is. Nezd csak meg az AT&T-t: magaba olvasztotta gyakorlatilag az osszes tavkozlesi vallalatot, es jelenleg az internet neutralitasat fenyegeti. Vagy a katonai cegek: Northrop es a Grumman egyesul, majd beleolvad a Boeingbe. Szerinted mennyi alternativa marad? Ez egy termeszetes folyamat, aminek a vegen egy-ket oriasvallat marad -es nincs alternativa. (Illetve van: visszamesz barlangokban elni.)
Az adokedvezmenyek, a kis vallalatokat megfojto allami intezkedesek szerinted honnan jonnek? Termeszetesen ezeknek a lobbiknak a nyomasara. Akarhogy is nezed, az allam nem tudja "szabalyozasmentesen" megvedeni a polgarait. Nagy cegek lassan tobb szenvedest es nyomorusagot okoztak az utobbi 50 evben, mint a Harmadik Birodalom. (A masodik vh aldozatainak szamat ugy 50 milliora teszik. Vajon hany millio ember halt meg gyogyithato betegsegekben, elt (el) nyomorusagos korulmenyek kozott, kulsoleg (Shell, pl.) tamogatott elnyomo rezsimek alatt Afrikaban, D-Amerikaban, Azsiaban?)
Pont az oriasvallalatok, kartellek, lobbik miatt fonodott ossze a gazdasag a politikaval -es ez is egy termeszetes folyamat. Ennek csak aktivan lehet utjat allni, nem pedig a "nem beavatkozas" politikajaval. Ha nem lennenek oriasvallalatok, meg a torvenyeket is be tudnak tartatni...
Mindegy; nekiallok olvasni 😊

"Ha a nagy cegeken mulna, nem lennenek termeszetvedelmi, munkavedelmi eloirasok, nem fekezne oket semmi a profit maximalizalasban."

Szvsz az állam, feladata az állampolgárok jogainak megvédése is, úgy is mint az egészséghez és az élethez való jog. Környezetszennyezés esetén szankcionálni kellene a cégeket, mivel ezzel rengeteg ember jogait sérti. Munkavédelmi szabályok megszegése estén szintén ugyanez a helyzet.

Továbbá ha szabad versenyhelyzet van és nem csak egy kartel létezik, hanem van alternatíva, akkor elpártol ezen nagy cégtõl a fogyasztók és a munkások színe-java.

De mivel jelenleg a hasonló cégek jelentõs adókedvezményt kapnak (mert létrehoznak 2000 mukahelyet), adig a meglévõ vállalkozások meg a tönk szélére kerülnek, mert az adóteher szinte elviselhetetlen a számukra (pedig ez utóbbiak biztosítják a munkahelyek ~90-95%át). És a multicégek az adókedvezményeknek (és egyébb támogatások kihasználásának) köszönhetõen (lsd.: állami beavatkozás, korrució, zsarolás,stb) jelentõs elõnyhöz jutnak, ami a kis és középvállalkozások||cégek számára további piac- és profitvesztést okoz.

Utolsó mondatodra válaszolván, igen. Képes lenne megvédeni az állampolgárokat - egy valóban szabad piac esetén, mert nem a gazdaságot próbálná befolyásolni a politika (és vice versa), hanem csak a törvényeket tartatná be, úgymint a környezetvédelmi, munkavédelmi elõírások, btk, ptk, stb. Jelen pillanatban erre halvány esély sincs, mivel túlzottan összefonódott a gazdaság a politikával, mintahogyan a törvények nagy része sem az állampolgárok érdekeit tartja szemelõtt. Ékes példa ez utóbbira pl. a szerzõ jogok szabályozása.

(Bocs, most jutott eszembe egy jo pelda az allami beavatkozasra: az USAban a kukoricaszirup nyomatasa. A kulfoldrol jovo nadcukrot vedovamokkal buntetik, hogy a hazai kukoricabol kinyert szirupot nyomassak -ami mellesleg egeszsegtelen. Vajon mekkora szerepe lehet ebben a nyilvanvalo igazsagtalan allami beavatkozsanak mezogazdasagi lobbinak? Es ezernyi hasonlo pelda van: lobbierdekek, amelyek vegsosoron magancegek erdekei, befolyasoljak az orszagok politikajat. Szerintem meg kellene oket fekezni, nem tobb szabadsagot adni. A lobbik demokraciaja nem igazi demokracia.)

Koszonom, hogy valaszoltal. (Kicsit sok dolgom volt, es nem nagyon tudtam kovetni a parbeszedet...) Koszonom a cimeket, majd elolvasom amit tudok. (Megprobalok nyitott szemmel es aggyal kozlekedni a vilagban; eppene ezert viszonylag gyakran valtozik a velemenyem...)
Etto fuggetlenul szerintem meg mindig nincs igazad. Ha megnezed, pont a nagy cegektol kell(ene) leginkabb megvedenie az allamnak a polgarait -es ebben vall kudarcot leginkabb az USAtol a legocskabb afrikai diktaturaig.
Ha a nagy cegeken mulna, nem lennenek termeszetvedelmi, munkavedelmi eloirasok, nem fekezne oket semmi a profit maximalizalasban. Egyszeruen ha az allam nem avatkozik be, akkor az atlagember ki van szolgaltatva. (Itt persze most nem az adokrol meg hasonlokrol beszelunk, hanem arrol, hogy az allam nem kepes megvedeni a "magantoketol" (ajaj, ugy hangzom, mint valami marxista szorolap) az allampolgarait. Hogy kepzeled, hogy kepes lenne, ha meg ennyire sem avatkozna bele?)

Én csak a legnagyobb baromságait szabályoznám az embereknek azt annyi.

Áh, érdekes ez ám...ahelyett, h az emberek intelligensen élnének együtt, mivan ahelyett?idióta szabályok,törvények egy absolute mesterkélt világ.Most jó, mondjuk azt, h azért elég jól alkalmazkodott az emberiség, jó hogy vannak ezek a szabályok és törvények, de ez valahol mégsem jó :S lehet, h jóval több évezredet élhetne az ember, ha intelligensen csinálná nem pedig gyarló mód...DE mindig ez az egyenlet lebeg elõttem, hogy ha minden hol csak pozitiv van, akkor hogy lenne egyensúlyban a dolog?sehogy...
Szal, azt mondom, h fölösleges a kollektivizmus vagy akár a szocializmust furni-faragni...a negativ oldal mindig itt lesz.Ha csak nem jön az antikrisztus <#ejnye1><#wave><#worship><#nemtudom><#hamm>

Igen növekszik sõt nem konstans hanem exponenciálisan 😞, a kollektivizmus, intervencionalizmus és szocializmus olyan mint a fénysebeség, soha nem érheted el, de minnél közelebb érkezel hozzá, annál több energiát zabál fel... de elérkezik az a pont (és közel vagyunk hozzá) amikor beszarik a rendszer és akkor mivel tovább már nem lehet, irányváltás következik be. Utoljára a '80 évek elején volt hasonló pillanat, de nagyon rövid életû volt a váltás, mert akkor messze nem volt olyan nagy a leviathan mint most, és alapjában a SU széthullása miatt mindenki azt hitte, na végre gyõzött a szabadság... pedig nem igy volt.

Nem tom...ez mintha konstans növekedne...Elég sok ellentét van most is, és mivel fejlettebbek vagyunk, saját magunkban is nagyobb kárt tudnánk tenni, mint régen anni bár melyik korban.Szerintem a szabadság soha nem fog véglegesen gyõzni..sajnos.(hupsz ez szubjektiv, nem biztos, h igy lesz 😄 de én nem vagyok túl optimista..lehet nem alaptalanul)

Én bizok az emberekben. A világot az emberek építették fel, sõt a jelenlegi emberektõl kevesebb tudásal, gyengébb technológiával és több ellenségeskedésel. Jelenleg a helyzet nem rózsás, de õszintén mikor volt rozsás. Az emberiség történelme nem más mint a hatalom és a szabadság közötti harc. És jelenleg a hatalom az úr de majd jön egy rövid kis idõ amikor a szabadság lesz az úr. És ez a rövidke idõ új életet ad majd a civilizációnak, de akkor a hatalom újból átveszi a vezetést és ez így megy õsidõk óta. Ez sajnos éppen úgy van, hogy a szabadság kisebbség, de ez az a kisebbség amely építi a világot, a hatalmi többség pedig igaz fékezi és fekezte is a történelem során, de soha nem volt annyira erõs, hogy megsemmísítse (és ez nem is érdeke, mert jól tudja, hogy önmaga nem tud fennmaradni, mert hatalom soha nem épít, erre nem képes). Bizok benne, hogy a szabadságnak is van esélye, és ki tudja lehet, hogy majd egyszer véglegesen is gyõz. Persze azt nem hiszem, hogy a következõ évtizedekbe, sõt évszázadokba ezt meglehet, de egyszer mégis...

Nem sok ez egy kicsit és feleslegeS?<#fejvakaras>
Nem kell túlragozni semmit.Egyszerüen az emberiséget az önzés a gyarlóság vezeti.Ennyi.Minél több jelképes érték (pénz) a saját zsebbe és kész.Az hogy ebbe az emberiség nagy része fog belehalni ezt az adott személy/személyek (politikusok,gengszterek)-et nem érdeklik.Az a lényeg, h neki meg van a 20-30 miliós terepjároja és kész.Ez itt a lényeg.A maffia nagy, az értelmes emberek száma kevés.Na meg ha szembe száll bárki az alvilággal, az ugyis golyóval végzi....Ezek primitiv önzõ emberek.Én legszivesebben az összeset elégetném.poltikustol gengszterestõl az egész bandát..Persze vannak kivételek, 1%....Sztem ez a világ már csak romlottabb lesz (erkölcs is ugye).Az ember az alapvetõ tulajdonsága miatt fog eltünni...a gyarlóság és önzés.Persze vannak emberek akik intelligensek én csak azt sajnálom, h azok is mennek a süllyesztõbe ezekkel a szemetekkel együtt...(lásd nem lehet igazságot szolgáltatni, mivel golyó a fejbe, de a jövõ sokkal rosszabb szerintem...)

Alapjában a tõkefelhalmazódás a nem elfogyasztott érték amit termelünk. Na most értéket teremteni valójában nem lehet, ami történik az transzformáció. Vagyis egy fajta anyagot, energiát valami terméké transzformálunk. Ha a termelési javak fejletek (vagyis a tõke nagy) akkor ez a transzformáció sokkal hatékonyabb lehet mint tõke nélkül. A jelenlegi rendszer nem tartható fenn, ebben szerintem igazad van, de nem a tõkefelhalmazás az ami nem tartható fenn, mert fejletebb technológiával a transzformáció hatékony, vagyis sokkal kevesebb energiából és anyagból nagy értéket tudunk teremteni. Pl. egy számítógép sokkal kevesebb anyag mint egy gõzgép, mégis nagyobb érték - a gõzgépel nem tudsz olyan értéket termelni mint egy számítógépel. Egy szoftver esetében ez még jobban igaz. Tehát maga az értékteremtés nem korlátolt a föld erõforrásaival (bár elméletileg nem, mert az anyag és energia amit mi használunk jelenleg fõleg az energia az csak apró pici töredéke annak amit pl. 100% kihasználtságal (persze ez gyakorlatilag lehetetlen) el tudnánk érni. A baj csak abban van, hogy a jelenlegi rendszer nagyon megterheli a gazdaságot, a tõke kihasználása gyenge, az emberek megközelítõleg sem nyújták képeségeihez megfelelõ teljesítményt stb.

Egy fékezett de nagyon erõsen fékezett társadalomban élünk, amely jelenleg igaz gyorsabban fejlõdik mint valaha, de a rendelkezésünkre álló tudás és technológia ettõl sokkal többre lenne képes, ha ez a rendszer nem fékezné. Ugyanakkor a környezetet is jobban tesszük tönkre, mert ha nem fékezné a rendszer a fejlõdést akkor sokkal modernebb, tisztább és energiahatékonyabb technológiákkal rendelkeznénk mint jelenleg. Ez most már lassan eléri azt a pontot amikor a gazdaság már nem lesz képes elviselni a megterheléseket. Magyarán az emberiség óriási része nem rermel csak fogyaszt. Az EU-ban és az USA-ban is a foglalkoztatottak fele nem asset ahogy az amcsik mondják hanem liability, vagyis nem termel csak fogyaszt. Ennek nagy része a börokrácia és az állam korlátlan hatalma miatt jött létre. Termelõ munkahelyeket nem lehet teremteni, de ezt a politikusok nem fogják fel. A termelõ munkahelyek csak akkor jönnek létre, ha a tõke elég nagy, és a rendszer elég szabad, hogy fejlõdés legyen. Magyarán ha a mérnökökre lesz szükség akkor szakmunkásokra is és minden másra. A munkaerõ piac is erõsen korlátolt ma az állam intervenció miatt, ugyanis a munkamegosztás nem optimális, a munkahelycsere lehetõsége korlátolt, az emberek sok esetben kiszolgáltatottak röviden az állam nem végzi fontos dolgát, hanem inkább olyan dolgokat csinál ami nem az állam dolga. Az állam fontos, de nem való mindenre.
Az államnak nem szabad a gazdaságba egyáltalán beleszólni, a legkisebb mérték is túl sok. Ugyanakkor a gazdaságnak nem szabad beleszólni az állam dolgába, ott is a legkisebb mérték is túl sok. Az a baj, hogy szocializmust akarnak építeni a világon, de szocializmust lehetetlen elérni, mert matematikailag lehetetlen, nem mûködhet.

Ami volt és szocializmusnak, kommunizmusnak neveztek az valójában nem az volt, pl. az árak meghatározása nagyon rossz volt, a termelés és fõleg a produktivitás nevetséges, de volt egy nyugat amelyhez próbálták igazítani (pl. az árak arányát - pl. az USA-ban 10 kg kukorica annyiba kerül mint 1 kg hús, akkor a SU-ban is hasonló arányt vettek, vagy Magyarországon. Ha mindenhol szocializmus lenne, lehetetlen lenne a gazdasági kalkuláció, persze nem beszélve, hogy végtelen számú termék van a világon, ki tudná meghatározni mindennek az árát, és, hogy mennyi kell belõlle (mert a kínálat-kereslet mechanizmus nem létezik a szocializmusban, ott központi tervezés van.) A modern szocialisták ha nyilvánosan ezt nem is ismerik el, de facto eláltak a szocializmustól és a középutat a mixed economy-t választották. Persze ez sem dolgozik, mert ha csak egy valaminek határozák meg az árát, az minden más cikk árát megváltoztatja, miközben a disztorzió olyan nagy, hogy lehetetlen reagálni, lehetetlen kitalálni miért ment fel vagy le valaminek az ára, mert a kinálat-kereslet már nem 100% a gazda, hanem pl. felhalmazódó vásárlás (mint jelenleg a gyõgyszerekbõl magyarországon) is beleszól az árak formálásába. Ugyanakkor ilyenkor árúhiány és/vagy árúfelesleg jelenkezik a piacon, az elsõ növeli az árakat a második csökkenti. Nagyon sokat lehetne itt most irni, de már sokszor le lett irva. Persze az is a baj, hogy az igazi szabad rendszert is valószínûleg lehetetlen csinálni (azért is nem volt még soha), de nem technikai okokból mint a szocializmust, mert ez szinte 100%, hogy mûködik, de az ember természete sajnos a szabad rendszer elején a negatív dolgokat (amit az elõtti rendszertõl örökölt) a szabad rendszer problémájának nevezi és gyorsan orvosolni akarja (pl. a szegénység a kapitalizmus kezdetén nem a kapitalizmus hibája volt, hanem a feudalizmus öröksége) ott ahol a kapitalizmust nem folytották meg az elején teljesen (pl. USA) a szegények óriási része felzárkózott, kialakult egy középosztály amely jobban élt mint néhány évtizeddel ezelõtt a dúsgazdagok. De a kapitalimus nem csak megfolytva lett, hanem az emberek az államot saját érdekeik megvédésére is használják, és ez más kára. Mindegy, hogy a gazdagok vagy a szegények érdekeit védi az állam, ez mindég valaki más kára.

Igazi életszinvonalnövekedés csak tõkefelhalmazásal történhet. Az USA pl. azért a világ leggazdagabb országa, mert óriási tõke halmozódott fel. Pl. az háztartások nettó értéke (nettõ vagyon) 54000 milliárd dollár. A termelõ javak értéke (igazi termelõ tõke) ennek több mint kétszerese. Egy ország csak akkor élhet holnap jobban mint ma, ha a megtermelt tõke nagyobb mint a lakoság növekedése (tehát fejenként ma több tõke jut mint tegnap). A tõbbi az csak redisztribúció vagyis illuzió. Pl. nem kaphatsz nagyobb fizetést mint amennyit megtermelsz. Ha egy cég pl. fizetett szabadságot ad, vagy ingyen ebédet, az valójában hazudik, mert nem kaphatsz fizetést amikor nem termelsz, ugyanakkor nem kaphatsz ingyen ebédet, csak a fizetésed egy részét visszatartják, hogy szabadság idején is kapjál pénzt, vagy vesznek neked ebédet az általad megkeresett pénz egy részébõl. Én jobban szeretem, ha 100% kifizetnek, és majd én eldöntöm, hogy hol költöm el a pénzem. Szóval ha az inflációt meghaladó fizetésemelést akarsz akkor az csak úgy lehet, ha a produktivitásod is nagyobb. A többi illuzió, olyan illuzió amelyel a populisták és a demagógok temetik a világot.

Már akartam említeni, hogy szerintem egy kicsit túl sokszor hozod fel ezt a "tõkefelhalmozás" fogalmat. Alapjaiban igazad van, de nemcsak a tõkét kell számításba venni. Most annyira izgatja a politikusok tudatát a mindig csak növekvõ gazdasági fejlõdés, hogy észre sem veszik hogy a jelenlegi mentalitással nem tartható fenn. Véleményem szerint a tõkefelhalmozással is hasonló a helyzet. Nem lehet a végtelenségig halmozni, mert a környezeti erõforrásaink korlátoltak, ez a tény meghatározhatja a határait a felhalmozásnak. Viszont ez a világ rendje.

Ha jobban megnézem azt amit írtál, sokkal szimpatikusabb lenne mint a jelenlegi rendszer. Túl sok beleszólása van az államapparátusnak a gazdaságba. De most már húzok aludni, mert már nem tudom összeszedni a gondolataimat sem, nemhogy egy értelmes mondatot leírni...

Már nem emlékszem tisztán hogy mire is reagáltam ily fenkölt módon. Sajnálom, de siettem. Elnézésedet kérem ha megbántottalak volna, de valószínûleg túl felületesen olvastam, és nem ért el hozzám a hozzászólásod tartalma (legalábbis nem úgy mint ahogyan leírtad).

Most ha pl. egy amcsi melós vagy és azt mondod, hogy nem érdekel az állami nyugdíj, lemondasz róla, és azt a pénzt amit kötelezõen fizetsz az állami nyugdíjért, privát nyugdíjalapítványba fizeted. A jelenlegi állás szerint amikor nyugdíjba vonulnál 2.1x akkora lenne a nyugdíjad mint amennyit az államtól kapsz. De ezt nem teheted meg. Ugyanis a privát nyugdíjalap az a te dolgod, de az állami az kötelezõ, tudod, hogy 2.1x kevesebbet hoz majd a házhoz, de törvény kötelez, hogy vállald a veszteséget. Itt is ugyanez a helyzet, csak itt nem tudom a pontos arányokat, mert nehéz ilyen statisztikát találni, nehogy az emberek gondolkodjanak. Az USA-ban már elég nagy a nyugdíj privatizáció mozgalom, de a politikai elit (fõleg a demokraták, de a republikánusok egy része szintén) elveti. Egyébként Chile privatizálta a nyugdíjrendszert Pinoche idejében, és jelenleg az egyetlen ország a világon ahol a nyugdíjrendszer nincs válságban, annyira, hogy nemrég az Egyesült Királyság kormánya egy közgazdász csoportott küldött oda, hogy kivizsgálják a rendszer mûködését, tapasztalatokat szedjenek. A nevetséges dolog pedig ott van, hogy már 70 éve errõl komoly tanulmányokat irtak, de a demagóg politikusok elvetik mert olyan illuzióban élnek, hogy "az biztos nem lehet jó". Szerintem meg kellene adni a választás lehetõségét, aki akar államit az fizese az állami kasszába aki viszont nem az fizese a privát alapba. Igy mindkét oldal maga dönthetne, hogy öreg napjait az államra vagy saját magára bizza e (vagy privát befektetõkre) akinek az érdeke, hogy minnél több legyen a hozam, mert ugye az õ haszna is ettõl és csak ettõl függ. A befektetési alapoknál meg van több szintû kockázat vállalás, kis kockázat kis nyereség de viszonylag biztos, nagy kockázat nagy nyereség, de akár veszteség is lehet. De az ember nem kisgyerek, ezt bizzák rá, nincs szüksége nanny state-re.

A jelenlegi nyugdíjelosztás nem jó ebben egyetértek és azért nem jó mert arbitrális. Ha a megtakarításaid egy számlára mennének, akkor a nyugdíjad attól függne mennyire vetted ki részed a tõkefelhalmozásban, és nyugdíjadat az határozná meg, hogy az adott tõke mekkora hasznot hoz, vagyis mekkora mértékben járul hozzá a jelenlegi munka produktivitásához, az általa elõsegített érték megtermeléséhez. És ami megmaradna a halál után a tõkébõl azt az utódok örökölnék. Jelenleg ez nem így mûködik, jelenleg a pay-as-you-go rendszer van, vagyis a nyugdíjat nem a tõke alapján számolják el, hanem mindenki munkáját megadóztatják és ezt valami woodoo matematika szerint elosztják. Érdekes dolog, hogy az USA-ban pl. ha ugyanannyi pénz fizetsz be a kötelezõ nyugdíjbiztosításba a munkaévek során és egy privát nyugdíjalapítványba, a privát nyugdíjforrásod nyugdíjbavonulás után 2.1x akkora lesz mint az állami nyugdíj, és ha halálod után még nem merült ki a privát nyugdíjalapi számlád az utódokra marad, ami az állami nyugdíj esetében elveszik. Szóval ekkora a "lopás" vagyis pontosan mondva a befektetések hiánya. Az privát nyugdíj befektetésekbõl származik, az állami pedig adókból. Ami a multikat illeti, sajnos az a helyzet, hogy a termelési javak hiányzanak, a tõkét vagy elfogyasztottuk, vagy a kommunizmus miatt soha nem termeltük meg. Viszont ma szükség van rá, mert nélküle nem tudunk dolgozni, termelni. A multik és a külföldi tõke nélkül sajnos nagyon rosz lenne a helyzet. A multik viszont használják nagyságukat, hogy az államot manipulálják, ezért az állam nem képes õket túladóztatni annyira mint a hazai gazdaságot (kis és középvállalkozásokat). Egyébként a múltik is túl vannak adóztatva, de a hazai cégek meg túl-túl-túl a köbön... mind ez a hatékonyságot nem ismerõ korlátlan állam miatt. Különben a fõnök is azért keres 10x többet, mert a rendszer oda betonozta, a feudális rendszerhez hasonló státustársadalmat építettünk, csak nemesi cím helyett, papírok, szakszervezeti pozíciók stb. védik a státust. Hiába tudsz te többet, hiába tudnád te jobban csinálni mint a fõnököd, nem jöhetsz a helyébe mert nincs meg a papírod és a hátered a kapcsolataid. Ugyanakkor a tõke tulajdonosnak sincs érdekében, hogy a semmire való fõnököt eltávolítsa, mert a tõkéjét így sem veszítheti el, mert azt is millió mechanizmus védi állami segítségel. Ezért alakul ki a tompa világ. Biztonságos, nem szúrhatod meg magad, de nem mozog, nem tudsz változtatni semmi dolgon, a fiatal generációk úgy érzik nincs már réjuk semmi szükség, a jelennek élnek, mert a jövõ nem érdekli õket, mert tervezni nem tudnak, és elõrehaladni sem.

Soros György csak dumában Open Society, ugyanis a gazdagsága szintén nagymértékben az állam "hibái" miatt jött létre (spekulációk), ugyanakkor most amikor meggazdagodott az illuzióban félig medig szabad piacon (a realitásban soha nem volt szabad), hirtelen az elméleti szabad piac ellen fordult. Karl Popper filozófiája (a nyitott társadalom) nem az amit Soros képvisel. Volt benne valami az elején, de mára már semmi köze. Az igazság az, hogy a szabad piacon nagyon nehéz meggazdagodni, érdem nélkül lehetetlen, ez ami ma van és amit pofátlanul hamisan szabad piacnak neveznek ez pedig éppen az ellenkezõje, itt az gazdagszik aki már gazdag.

Bush családi vagyona 15 millió dollár. Ami persze nem kevés, de pl. 30 év munka után egy gazdag és éles versenyben gazdag országban még mindég kevesebb mint Gyurcsány és Kóka amennyit bezsebelt a szegény magyarországon. Nem beszélve, hogy ezt a vagyont nem mind õ kereste, generációk vagyona van ebben benne (a nagyapák a papa munkája stb.) míg itt azért nem nagyon van olyan ember aki nem veszítette el az örökölt vagyont háborúk és konfiszkálások útjan. Szóval ez nekem mond valamit.

Ezt miért nekem írtad? <#fejvakaras>

Nos -bocs hogy közbeszólok-, próbáltál te már törvényes úton vállalkozást indítani kishazánkban (vagy bárhol máshol)? Több adóteher súlytja mint a multinacionális cégeket, amelyek a legtöbb esetben nem termelnek szinte semmit, mondhatni kiviszik a reál tõkét az adott országból. Jóval kevesebb adót fizetnek, mint a kétkezi munkás vagy egy egyéni vállalkozó. Így ha valakinek van egy jó (sikeres lehetne szagú) üzleti modellje, akkor sem megy semmire, oktatás ide vagy oda, mert megfojtja az állam az ilyen kisvállalkozásokat, magánszemélyeket.

Abban egyetértek, hogy akik ma nyögdíjasok, azok teremtették meg az iskoláztatásunk lehetõségét és a jelenlegi dolgok javát, amit most a 'dolgozók' vesznek igénybe. Végül is, õk tartották el a felnövõ generációt, nem kellene pattognia egypár embernek hogy jelenleg mennyi nyugdíjast is kell eltertanunk. Hanem... Van egy kis gond a nyugdíjak elosztásával kapcsolatban is. Nem mindegy hogy aki szinte az egész életén keresztül robotolt, az kap 45-50E pénzt, akinek meg már rojtos a farkának a vége (vagy kipállott a valaga) a sok maszturba-beüzemeléstõl, az meg kapja a >200E nyugdíjat. Miközben neki már van kétemeletes házacskája fedett úszómedencével, liftel, satöbbivel, mert tisztességes úton meggazdagodott (lsd.: összelopta a vagyonát, mert jókor, jóhelyen, jó kapcsolati voltak). Ez utóbbi dolog nem tisztességes sem az állam, sem az egyének szempontjából. Jólehet törvényes, de nem tisztességes, hiszen ezen személyek java SEMMIT nem termelt, SEMMIT nem hozott létre, csak vannak||voltak.

A jövedelmek egyenlõségét én nem is firtatom, de... A jelenlegi szabályozás alapján ha a fõnökeimet nézem, akkor nulla felelõségel 10x annyit keresnek, mint a melósok, akiken a port elverik ha a melós hibázott (rossz minõségû termék,stb), illetve ha a vezetés hibázott (létszámleépítés, mert az anyagokon való spórolás keresletcsökkenést okozott). Továbbá ha valaki napi 16 órát melózik és esetleg annyit keres mint egyesek azzal, hogy néha megjelennek a munkahelyen, ugyanannyi adó fizetésére köteleztetnek mint a 'felelõsségteljes vezetés'.

A tanulás, szakmai tökéletesedés egyszerûen elfelejthetõ a jelen rendszerben, ha az egyszerû melósról van szó. Pénzt aggyá', oszt' lösz diplomád és képzettséged vazze'! Jelenleg ez mûködik, mert akadályoztatva van (nincs pénz ablaküvegre, mert kell a pénz a gázszámlára effektus) az oktatás is.

De ezekbe inkább most nem bonyolódnák bele, mert mindjárt menni kell melózni. Mert rosszkol voltam rossz helyen és rossz társaságban...

Már ha felismeri az akaratot vagy az intelligenciát de mi van akkor ha az illetõ csak simán átlagos?
Egy lógós alkesz átlagos képességû(!) gyereke komoly eséllyel nem fog eljutni az egyetemre hanem már az alapképzés után dolgozni fog míg egy normális egzisztenciával rendelkezõ család hasonló képességekkel rendelkezõ gyereke tovább fog tanulni mert megteheti, a mögötte álló család eltartatja illetve el tudja tartani a tanulmányai ideje alatt.

A te általad leírt rendszer elméletileg gondoskodna a kimagasló tehetségekkel rendelkezõkrõl illetve díjazná azokat akik saját erõbõl felkapaszkodnak viszont mellõzné a nagy átlagot akik ha egyszer lejjebb csúsznak akkor az átlagos képességeik miatt generációkon át benntragadnának a "kaszjukban" ami rengeteg kiesett "lehetõséget" jelent hosszú távon, az átlagra is KELL költeni.

btw nincs és nem is lesz tökéletesen mûködõ társadalmi rendszer

Bush a kõolajiparban érdekelt, de annyiban igazad van, hogy nem a multimilliárdosok foglalkoznak politikával, mert nekik erre nincs idejük, de hátulról õk mozgatják a szálakat. Persze, nem mindenki, hisz gazdagéknál is vannak olyanok, akiket a politika annyira nem érdekel. Hogy messzire ne menjek, ha nekem több milliárd dollárom lenne, vagy akár több millió, nem biztos, hogy politzálnék, inkább szerintem orgiákat csapnék egy kéjlakban. Ez vicc volt. :-))

Visszatérve: én a magyarországi állapotokat vizsgálva azt látom, hogy a politikusok mögött ott vannak a gazdasági érdekeltségek. Belföldiek ÉS külföldiek!
Mondok egy példát: sok politikust, aki az SZDSZ vagy akár az MSZP házatáján sertepertél (lesz itt egy ziccer, de meghagyom másoknak), Soros Gyurka tenyésztette ki a Nyitott Társadalom (mire nyitott?) alapítványával. Nos, ezek a janicsárok, naná, hogy meghálálják a kitenyésztést. Olyan törvényeket fogadnak el, amelyek alapján megtérül a befektetés a kenyéradó gazdának. Vegyük a magánnyugdíjrendszert. Nem fér a fejembe: miért az jó az államnak, hogy a pénzed nem neki adod (illetve közvetve neki adod, állampaapírok révén), hanem beilleszkedik középre egy magánnyugdíjpénztár, szép kis bürokráciával, apparátussal, üzletkötõkkel, csili-vili irodaházakkal, és a profitot zsebrevágja. Ez a legnagyobb üzlet szerintem, mert sem kutatást-fejlesztést nem kell végezni, sem nagy beruházásokat nem kell eszközölni, mindössze tartani kell a markod, bezsebelni a pénzt, aztán 10-20-30 év múlva ha nyugdíjjogosulttá válik az ürge, feltéve, hogy addig nem patkolt el, akkor esetleg fizetni neki valami kis alamizsnát.
Mi ez, ha nem az állam megfúrása?
No, majd 20-30 év múlva kiderül, hogy mi lesz ennek a vége.

A képzés nem pénz dolga, hanem akarat dolga. Ha a társadalom felismeri benned az értéket (elszántságot, inteligenciát stb.) akkor a képzés soha nem volt gond. A legtöbb nagy tudós a legszegényebb családokból származott, ösztöndíjak, támogatások stb. mindég volt és lesz azoknak akik tanulni, dolgozni akarnak. Ha az állam nem védi a gazdagokat akkor azok tõkéje átvándorol azokhoz akik tanulnak, dolgoznak és a tömegek érdekeit szolgálják. Az a baj, hogy az állam ma védi a gazdagok egy részét. Az alulképzés pedig ma minden szinten egyforma, van akinek van diplomája és buta mint a segg. Sõt sokan vannak ilyenek. Na most ezeknek a diploma keresi a pénzt, nem a tudás és nem a munka. De ez szintén annak az eredménye, hogy az állam valamit véd. Nagyon könnyû ma diplomát szerezni, és ami könnyû az szart sem ér, és ha valami szart sem ér de anyagi elõnyt jelent akkor azt valaki máés fizeti. Na röviden ez itt a baj. Ez a társadalom baja. Nem az alulképzettek ez csak következmény, de nem a szegénység következménye, hanem annak, hogy az alulképzettek egy nagy része papírral takarja alulképzettségét és ezt más fizeti meg. Mert ami értéket termelnek az sokkal alulmarad a diplomájuk által elvárhatótól.

"Ha viszont nem tanulok, nem dolgozok és lógok a kocsma elõtt akkor az én bajom."

...továbbá a lógós gyerekeinek a baja mert a beszûkült lehetõségek miatt õk (és a leszármazottaik) már sokkal nagyobb eséllyel lesznek alulképzettek és hosszútávon ez már a társadalom baja is.

Egyetértek. Különben az egyetlen dolog ami mozgatja a világot (és akármit) a különbségek, ha nincs különbség akkor minden megáll. Azért törekszik a szegény, hogy gazdagabb legyen, azért törekszik a gazdag, hogy ne szegényedjen (persze ha az állam nem védi a versenytõl, mert ha igen akkor minek törekednie), azért törekszik a mérnök, hogy jobbat, olcsobbat találjon ki mint a konkurencia. A különbség az jó, csak vigyázni kell, hogy ne érdem nélkül történyen (ez az állam dolga). Nem jövedelem egyenlõségre kell törekedni (mert az téves út), hanem lehetõség szabadságra (nem egyenlõségre, hanem szabadságra). Ha én tanulok, dolgozok, takarékoskodok és a tõkém amit felhalmazok ez a tiszteséges munka által nekem pénzt keres (és másnak munkát ad) akkor megérdemlem a profitot. Ha viszont nem tanulok, nem dolgozok és lógok a kocsma elõtt akkor az én bajom.
Egy dolgon szoktam "veszekedni", mikor azt mondják, hogy pl. 3 munkás tart el egy nyugdíjast. Szóval ez hamis. A 3 munkás a két kezével magát lenne képes eltartani (de az sem biztos), az hogy a produktivitás most akkora, hogy magát is, családját is és még a nyugdíjasokat is "eltarthatja" azt annak köszönheti, hogy utak, épületek, gépek, technológiák (egyszerûben termelési javak - tõke) áll a rendelkezésére, és ennek nagy része a nyugdíjas generáció munkájának gyümölcse azoknak az embereknek a takarékosága "tõkéje" ez a tõke tartja el a nyugdíjasokat, nem a munkások, mert ez nélkül a munkások 5x vagy kitudja hányszor kevesebbet tudnának termelni. Ugyanez miatt nem kell napi 16 órát dolgozni... de ez már más mese.

Reagan? Thatcher? Blair? Clinton? sõt Bush is? Melyik itt a nagytõkés? Vagy azt hiszed Gyurcsány nagytõkés (nem védem, a szemetet), de nagytõkéstõl kurva messze jár. Ha az egéssz USA kongresszus és kormányzók vagyonát összeadod fel sem kerülnének (közösen sem) a Forbes listára. Politikával ma professzionális politikusok foglalkoznak, bürokraták, néha megpróbálkozik egy két üzletember, de nem sokra viszi. A demokráciát viszont csak helyenként számolták fel, a demokrácia nem más mint a hatalom békés leváltása (és ez még többnyire mûködik), viszont ha a demokráciát a nép önkormányzásának tekinted akkor igazad van, nincs demokrácia, de nem számolták fel, mert soha nem is volt. A jelenlegi politikusok az üzleti világból nem hoztak semmit (mert nem is tudják mi az üzleti világ), hanem a szart éppén õk telepítették az üzleti világba, az özleti világból amely 99% profit menedzsment kell legyen, õk már 60% bürokráciát csináltak. És ezek a bürokrata módszerek mérgesítették el az üzleti világot, korrumpálták és hatalmassá tették, mert a hatalom ott is ahelyett, hogy megfelelõen elosztódna, koncentrálva van néhány ember kezébe, és ez fõleg akkor rossz (mindég rossz) amikor a nagycégekrõl beszélünk. Üzletember nem akar politikus lenni, csak olyan aki megpróbált üzletember lenni, de miután sikertelen volt, a politikában próbálkozik. Politikusok próbálnak üztelemberek lenni, de erre képtelenek.

"Már most is nyakig ülünk a ... "

Lemaradt: és már kezdik lötyögtetni.

Szerintem pont errõl beszél. Nem a nagytõkések érdekének képviseletére kellen milliárdokat elbaszni a -fõleg- kisemberek adójából, hanem az ország(ok) lakosságának a jogainak biztosítására. Amit most demokráciának és kapitalizmusnak neveznek, az se nem demokrácia, sem pedig kapitalizmus.

Megfigyelvén a dolgokat, a jelenlegi rendszer (magával a fogyasztói társadalommal együt) hosszútávon nem fenttartható. Ennek a jelei már érzõdnek mind a társadalomban, mind pedig a környezetünkben, és az életvitelünkben. Már most is nyakig ülünk a szarba,

A 'dolgozók' közül jelenleg elég kevés az aránya azoknak, akik produktív munkát végeznek. A többiek az 'államaparátusnak' nevezett bürokrácia útvesztõjébõl élnek meg. Például ha én mondjuk helyre akarom állítani azt a falat ami kezd életveszélyessé válni a házunkban, akkor a következõekkel kell számolni ha törvényesen akarok eljárni:
-statikai szakvélemény,
-bontási engedély,
-bontási terv, kivitelezõ nyilatkozata,
-építési engedély,
-ehhez tervrajz a régi állapotról,
-tervrajz a jövendõbeli állapotról (ami ugyanaz mint a régi állapot),
-kivitelezési terv,
-nem árt mégegy statikai szakvélemény, elõsegítendõ az engedélyezést,
-egyébb illetékek.

Ez cirka 300E forint. És még SEMMI érdemi változás történt, csak megengedték azt hogy csináljon valamit az ember, hogy ne dõljön rá a ház... A hivatalokban elvesztegetett idõrõl meg ne is beszéljünk inkább.

A munkahely teremtés legegyszerûbb módja az új papírmunka bevezetése. Erre például a minõségbiztosítás az élõ példa. Nem az a lényege, hogy az adott lehetõségekbõl a legjobb minõségû végtermék álljon elõ, hanem az hogy egyforma minõségû legyen a termék, mégha a minõség jelentõs kívánnivalót is hagy maga után. Viszont elméletileg a minõségbiztosítási rendszernek köszönhetõen bármely -szakmához nem értõ- munkavállaló meg tudja csinálni az adott feladatot. Gyakorlatilag szinte sohasem.
Továbbá a munkaidõ jelentõs részét elviszi az adminisztráció, a további -feleslegesnek nevezhetõ- kiadásokról nem is beszélve.

A hasonló példákat még lehetne sorolni, az egyébb jogszabályokkal, értelmetlen ellenõrzésekkel kapcsolatban.

Valahogy most úgy vagyunk mint az egyszeri macska és a mustár...

No, és mi az állam? A nagytõke érdekérvényesítõ eszköze. Akkor mirõl beszélsz?
Politikai vezetõ szerepre is olyan tud szert tenni manapság, aki maga is nagytõkés.
Így volt ez USA-ban régen is, ez lett nálunk is. Az idealista politikusok kora lejárt. A demokráciát is felszámolták a háttérben kötött alkuk, ennek technikáját viszont az üzleti világból hozták magukkal a jelenlegi nagypolitikusok. Az elméletileg felkészült politikusok legfeljebb hírmagyarázó szakértõk.

Egy pár könyv... Ludwig von Mises - Bureaucracy, Ludwig von Mises - Omnipotent Government, F.A.Hayek - Road to Serfdom, Milton Friedman - Free to Choose, David Hume, John Locke, stb.

Nem én találtam ki, de minden logikám, tudásom és józan eszem ezt fogadja el. Persze olvastam a másik és a többi oldalt is Marx, Sorel, Keynes, Hegel, Hitler, stb. és nem ragad rám. Nem vagyok egyoldalú, mindég keresem a hibát és támadok minden ötletet elméletet, de valahogy az liberális-kapitalizmust nem tudom megdönteni, viszont az ellenoldalban meg nem tudok olyan pontot találni amit öt perc gondolkodás nem döntene meg. Na jó mindegy, én igy látom a világot, és más meg látja ahogyan neki tetszik. Az Üzleti szféra meg azért tud ma beleszólni oda is ahová nem kellene, mert az állam nem végzi azt a feladatot amit kellene (szabadság, vagyon, élet védelme), hanem minden másba szórja szét magát, ezért elképesztõen megdagadt, de azt a feladatot amit CSAK AZ ÁLLAM képes elvégezni nem végzi el. Vannak dolgok amit csak az állam tud elvégezni (szabadság, vagyon, élet védelme), és vannak dolgok amit a privát szféra (minden más). A kettõ keverése az ami elszarja a dolgokat. Tudod most az állam azt csinálja, hogy mit szabad enni, milyen filmet nézhet a 16 éves, milyen játékot játszhat, hol lehet cigizni (nem dohányzom de mégis), világítómellényt kell viselni, stb. stb. Ez nem az állam dolga. Fõleg nem az állam dolga a gazdaság, és a legnagyobb hiba amit az állam eltud követni a központi bank és a fiat money. Sajnos ez van most, ezért gazdagodnak a nagyok, mert az állam az érdeküket szolgálja. Nem ez az állam dolga.

Ajánlom olvasd el a könyveket, a liberálisokat is és a szocialista, kommunista, kollektivista, intervencionalista... szóval mindet. Irodalmat csak az szûkít aki fél az igazságtól.

Nem igazan ertek egyet. A legtobb altalam felvetett problema nem az allami beavatkozas eredmenye. A banankoztarsasagok az amerikai cegek altal manipulalt orszagok -tudod, ha nincs ki huzigassa a szalakat, akkor nincsenek korrupt politikusok sem. Pont forditva zajlott a dolog, ugyanis: a cegek avatkoztak bele az allami dolgokba. (Es ugyanez folyik az USAban is -meg persze mindenhol mashol- a cegek lobbiznak termeszetvedelmi, munkavedelmi, stb szabalyozasok ellen -effektive befolyasolva az allamot. Ha nincsenek kordaban tartva, akkor azt kapod, ami mostansag kezd kialakulni: egy megdobbentoen Orwelli vilagot, ahol tenyleg fogyaszto zombikka alakitjak az embereket. (A media is ceges iranyitas alatt all, lasd "corporate media". Szerinted mennyire lehet ezektol "fair and balanced" kepet kapni a vilagrol? Nem csoda, hogy a Comedy Centralon megy a Colbert Report es a Daily Show, es nem a CNN-en.)
Szerintem forditva latod az okot es okozatot. Ha egy ceg megteheti, hogy kedvezobb szabalyozast erjen el (zsarolas, kenopenz vagy barmi utjan), akkor meg is teszi. Nezd csak meg az olajlobbit, a cigarettacegeket, a gyogyszergyartokat.
Kezdem nagyon ugy latni, hogy a nagy cegek a mai vilag satanjai. Azzal valoban nem tudok vitatkozni, hogy az profitert mindent megtesznek (ez a dolguk), de kozben pokoli karokat okoznak, akar itt, az USAban is (pl. Walmart), de foleg a fejlodo orszagokban. TBCben es egyeb jol gypgyithato betegsegekben maig milliok halnak meg vilagszerte, pl. Amit irsz, az nem igaz. Az uzleti szfera soha meg ennyire nem tudott beleszolni a dolgok menetebe -es a helyzet egyre rosszabb lesz. Ennyire meg a "rablo barok" sem voltak befolyasosak a XIX.sz-ban. Nincs alternativam, de ezeket igenis szabalyozni kell. (Biologus vagyok, nem politologus vagy kozgazdasz. Nem az eszt osztom, csak probalok informalodni.

Amíg az ember volt a világé nem volt semmi baj, de az ember most a fogyasztásért van. Mi az elmúlt idõkben, nem azt néztük mi a jó az embernek, hanem azt, hogy mia jó a fogyasztásnak. Ezen fogalmakon gondolkodjatok el.

Persze nem csak Bismarck és nem csak a németek, de nagyon nagy a része/részük benne. Különben én itt csak azt mondhatom amit az akkori történészek, mondanak, elõször is mai távlatból elég nehéz lenne véleményt mondani a 100-130 évvel ezelõtti dolgokról, máskép gondolkodunk, mások a körülmények, és ezért nem szoktam ilyen téren okoskodni, de azok a történészek és gazdasági szakemberek akik abban az idõben is éltek nagymértékben Bismarck politikáját teszik az európai rémállom egyik (de nem egyetlen) segítõjének. A többiek, pl. Georges Sorel, Karl Marx, Charles Fourier, Hégel, de még számos más "ötletforrás". Bismarck is csak következmény volt ami tovább vitte a "daganatos megbetegedést".
Na mindegy, alapjában a nagyobb nemzetek többet tettek a tûzre, a németek, franciák, angolok... spanyolok, de a kisebb nemzetek is kivették részüket. Mindenesetre nem vagyok Marxista és ezért nem osztanám "osztályokra" az embereket, ezért nem a nemzetek (egyik sem, a német sem) a felelõs a starért, hanem az egyének akik marha ötletekkel jöttek és demogógiával megygyõzték a tömegeket, hogy sok esetben saját maguk és mások alatt egyidõben vágják a fát.

Látod mindezek a problémák amirõl irsz, nem a korlátlan üzleti szféra (mert ilyen nem létezett még soha) által keletkeznek, hanem az állami intervenciók miatt. Csak az a baj, hogy két féleképpen lehet az államnak beavatkozni, az elsõ a feudális beavatkozás, amikor a hatalmi köröket védi, na ez van a bananköztársaságokban és részben minden országban megtalálható. A másik a szocialista beavatkozás, amikor illuzióként a munkásosztály érdekeit védik, ilyenkor sokszor az állam jót akarna csinálni, sajnos nem fogja fel, hogy éppen az ellenkezõjét teszi, mert minden intervenció gyengíti a társadalmat, nem erõsíti. Hogy miért errõl sok jó könyvet irtak már, de alapjában azért mert az állam bürokratikus és statikus, az élet pedig érdek és dinamikus.

Az USA már 1900-ban a vezetõ ország lett, csak katonai szempontból nem de gazdasági szempontból már verte európát. A másik dolog, hogy az USA-ban is a tõke fogyott, mert nem tudtak értéket termelni és mert valamibõl segíteni kelett a szövetségeseket, a háborúban is és utánna is európa újraépítésében is részt kelett venni (persze nem annyira mint amennyire sokan gondolják, de az USA tõke nagyon is segített európa lábraállításában). És ne beszéljünk, hogy az európában kimaradt termelés miatt a pénzhiány az USA-val való kereskedelmet is fékezte, ezért a sok USA gyár is ami megmaradt nem tudott teljes kapacitásal dolgozni, sõt ha tudott is, nem volt optimális a munkamegosztás, tehát mégegyszer MINDENKI VESZIT A HÁBORÚBAN. Ezen nincs mit vitatkozni, ez tény. Nem én mondtam, én csak olvastam több világhírû közgazdász tollából. És teljesen egyetértek velük.

Jin és Jang... na ez ami nem igaz. Az állatoknál van Jin és Jang, mert õk nem termelnek õk csak a természetben találhatót "osztják" meg egymás közt, ha egyiknek több jut akkor másiknak kevesebb. Az ember az dolgozik, termel, és ezáltal új értéket teremt. Háborúban nincs új érték teremtés, tehát az USA is vesztett. Az pedig, hogy néhányan illusióban nyertek (több pénzük lett, de a fejlõdés és az értékteremtés kimaradása által valójában õk is vesztesek, mert késett a technológia, és a kisebb termelõi tõke miatt kisebb lett a hosszútávú üzletük is), na de ez komplikát matematika.

A világ nem azért van, hogy mindenkinek jó legyen... na ezzel egyetértek, de törekedni kell, hogy olyan legyen, hogy ha képes vagy arra, hogy neked jó legyen akkor ne legyél ebben megakadályozva, persze abban az esetben ha nem törsz mások életére, vagyonára. És ez lehetséges, de csak akkor ha termelsz, ha az értéket amivel rendelkezel te termelted meg, nem pedig elvetted csak a természetbõl mint a farkas vagy a veréb.

Pontosam, USA-ban sértetlenek maradtak a gyárak, Európában alig maradt valami, így jó kis profitot lehetett az exportból kihozni. Nem csoda, hogy az USA a két világháború alatt elõzte meg európát és lett vezetõ hatalom.

A háború biztos hogy nem jó senkinek. De az USA nem járt annyira rosszul mint az Európai országok, mert harc nem volt amcsi földön, ami lásssuk be jó mert az infrastruktúra nem puszul civilek sem halnak meg, nem bombázzák le a gyárákat.

"Ha kihúznád a fejedet a seggedböl, akkor észrevetted volna, hogy elég sok bajunk van már abból is, hogy Abdul meg Juszuf ráült a világ olajkészletére, atombombával körbebástyázta magát, és diktátoros-népirtós-zsidógyülölös-dit játszik."

Az a bajod, hogy rasszista vagy. Egyreszt nem "raultek", hanem ott voltak. Pech. Masreszt, ha ismerned a tortenelmet, tudnad peldaul, hogy amikor Iran az hatvanas evekben allamositotta a sajat olavagyonat, mert megiscsak az o foldjukon volt, a josagos nyugati hatalmak megdontottek az akkori kormanyt, es jott a Sah -kicsit furcsa, nem? Harmadszor csak Izraelnek van atomfegyvere, es ok sem jeleskednek az emberi jogok teruleten. Negyedszer a XIX-XX sz. tortenelmeben eleg sok mindent talalsz, ami megmagyarazza, miert is olyan a Kozel-Kelet, amilyen. Valahogy mindig oda lyukad ki a dolog, hogy a nyugati hatalmak elb@sztak valamit... (Megint csak a rovidlatas, a gyarmati politika es a kepmutatas miatt. Az elso VH utan pl szetszabdaltak a Habsurg Birodalmat es az orszagunkat a nemzetek onrendelkezesere hivatkozva, de ugyanezt a Kozel-Keletre valahogy nem tartottak fontosnak. Ott es akkor rendbetehettek volna a dolgokat. Vagy lasd elso pont.)

Szvsz neked kellene kikukucskalni a seggedbol, es a fradi-drukker mentalitast felretenni, es nyitott aggyal jarni a vilagban.

Sziasztok
A gazdasag es politika az egyik dolog, amihez tenyleg nem ertek (ellentetben minden massal, amit viszont vagok 😛)
Lenne egy kerdes, ami nem hagy mar regota nyugodni. Errefele is, ugy tunik, a "minimalis allam" hirdetoi ezt tartjak megoldasnak mindenre, igy a kornyezetszennyezesre is.
Az elv (mar amennyit ismerek belole) jol is hangzik, de ha megnezzuk a valosagot, akkor nagyon ugy tunik a dolog, hogy a kontrolalatlan "uzleti szfera" bizony nem old meg mindent, sot, ellenkezoleg. Ha nincsenek allami szabalyok, ha az allam nem avatkozik be, akkor bizony nincs minimalber, akkor nincs kornyezetvedelem, nincsen szocialis vedohalo. Ezer peldat latni erre -kezdve a banankoztarsasagoktol, a nagy mulitnacionalis cegek teljesitmenyere a "fejlodo" orszagokban (gyerekek napi 14 orakat dolgoznak, farmerek eheznek, kornyezetszennyezes, es ami belefer), de meg a nagysagos USA-ban is. Itt megszunt gyakorlatilag az a kozeposztaly, amely az 50-60-as evekben eros volt. Hacsak nem keresel nagyon jol, akkor bizony nincsenek megtakaritasaid, es egy atlagos keresettel bizony nagyon gyakran akozott kell valasztanod, hogy elkuldod a gyerekedet egyetemre, vagy veszel egeszsegbiztositast. A nem-beavatkozo allam itt nagyon sz@r helyet csinalt (ellentetben mondjuk a nemet peldaval, ami ugyan eletkeptelennek tunik, de legalabb nem sullyedsz el azonnal, ha valami baj tortenik).
Pontosan hogyan gondoljatok, hogy egy CEO vagy egy vallalati tanacs, amely ugyanolyan rovid tavra tervez, mint egy politikus, majd hatradol, es az azonnali profitot felaldozza egy "elkepzelheto" jovobeli problema kivedesere? Pont ezek a vallalatok felelosek az esoerdok kiirtasaert, a tengerek lehalaszasaert. Pont ezert kellenek allami gatak -mint ahogy annak idejen a "vadnyugaton" megprobaltak megfekezni a magnasokat.
Barmennyire is igaz, hogy egy allamgepezet tehetetlen, de nelkule meg rosszabb a dolog. Nezzetek meg az AT&T-t, ahogy politikai eszkozokkel megprobalja az internet szabadsagat korlatozni; a Bush-ekkal osszedolgozo nagyvallalatokat (Haliburton)... ez lenne a megoldas? Ezek a vallalatok azt teszik, ami nekik a legnagyobb hasznot hozza -a tobbi lenyegtelen. (Kicsit ugy mukodnek, mint egy evolvalodo biologiai rendszer. Ez viszont azzal is jar, hogy ugyanolyan rovidlatoak, mint a termeszetes szelekcio.)
A masik: tenyleg Bismarck socialis rendszeret tartjatok a ket VH okanak? Nem naivitas mindent a nemetekre kenni?

vagy 70*70, mind1

Ha kihúznád a fejedet a seggedböl, akkor észrevetted volna, hogy elég sok bajunk van már abból is, hogy Abdul meg Juszuf ráült a világ olajkészletére, atombombával körbebástyázta magát, és diktátoros-népirtós-zsidógyülölös-dit játszik. Te meg azt javaslod, hogy Európa elektromos ellátásának zálogát tegyük valamelyik arab nemzet kezébe, és telepítsünk napelemeket a sivatagba? Vissza is olvasod néha, amit írsz, vagy csak ömlik belöled a hülyeség.

Megjegyzem erre készült már tanulmány, csak nem napelemekkel, hanem egy 700*700 km-es naperömüparkkal, ami szél- és bio-energiával kombinálva próbálja meg ellátni Európát elektromos árammal. Egyetlen probléma a politikai kockázat, amit nem lehet kiküszöbölni. Sz´al felejtö...

A világ nem azért van, hogy mindenkinek jó legyen. Az amcsi hadiipar igenis nyert a második világháborún, nem is keveset. A katonák meg meghaltak. Meg a hidegháborúban is. Meg Irakban is. Ez van. Jin és jang.

Olcsó is legyen, környezetbarát is legyen... csak ennyi? Moziba ne vigyen?

"2 éve egy magyar csapat feltalálta hogy lehet egy adalékkal az olajat vízzel keverni. 30%-os fogyasztáscsökkenést értek el, mert a víz az igen magas hõmérsékleten szintén szétbomlott hidrogénre és oxigénre, majd egyesülve plussz energiát adtak le.
Na ezt a találmányt nyíltan beismerték hogy egy olajország megvette."

És most te ezt elhiszed? Nézzük csak azt mondod 30%, OK, a jelenlegi olajfogyasztás évente kb. 1800 milliárd dollár (a jelenlegi 57 dollár körüli árakon), tegyük fel, hogy ennek a 30% durván 600 milliárd. Na most OK az akvizició nem csak ilyen egyszerû számítás, de illusztrációnak megfelel. Feltételezzük, hogy a "peak oil"-ig van még néhány év - mondjuk 5 év, tehát ez a mai árakon (és nem lesznek mai árak, az olaj drágulni fog) $3000 milliárd megrakarítás. Na most ha te olajország lennél, mennyit fizetnél egy ilyen találmányért? De ha nem lennél olaj ország akkor még többet fizetnél. Nem beszélve, hogy az USA már belebetegszik a külföldi olaj függõségbe, már egy ideje ezt teszik elõtérbe, hogy csökkenteni kell a függõséget. Mit gondolsz mennyit fizetnének egy olyan találmányért amely ezer milliárd dollárt takarít meg nekik néhány év alatt, miközben gyengítené az olajországok pozícióját? Na nem tudom, de nem halottam, hogy valami magyar csapat Bill Gates elé került a Forbes listán. Nem ártana racionálisan gondolkodni. Nem az a baj, hogy bezárják a találmányokat, mert ez csak kitalált hülye duma, hanem az a baj, hogy fékezik a fejlõdést az intervencionalista, protekcionista politikával és a "találmány" nem lett ez miatt kitalálva.

Különben a háború gazdasági szempontból MINDÉG MINDENKINEK VESZTESÉG. Nem szabad elhinni, hogy amerika nyert a második világháborúban (gazdaságilag) ez hülye Keynesian duma, MINDENKI VESZTES. A háború egyenlõ rombolás (tõke megsemmisítés) és fogyasztás (fegyverek termelése - nem ér semmit, nem növeli a produktivitást, nem növeli a tõkét. energiapazarolás szintén fogyasztás). Gazdaságilag az egyetlen nyereség a TÕKE felhalmazódás amikor termelési és nem pedig rombolási technológiákba fektetik a pénzt. Úgyhogy a hábórúkra költött összegek nem pozítív értéket jelentenek, hanem fogyasztást, ezért egy picit nehéz elképzelni, hogy a környezetvédelemre lehetett volna fordítani. Persze, hogy ez világos legyen elõbb meg kell érteni, hogy valójában mi is a pénz. Csak ezt ma kevesen érzékelik, sajnos.

"a víz az igen magas hõmérsékleten szintén szétbomlott hidrogénre és oxigénre"

He ?

"majd egyesülve plussz energiát adtak le"

"vízbontás : gratulálok...több energiába kerül mint amennyit nyernél (ugyanis H20 energetikailag alacsonyabb helyzet mint a H2 meg az O2) ebbõl még Jedi trükkel sem tudsz netto energiát nyerni."

A megoldást meg a nem a technika akadályozza, hanem az olajlobbi. Tudod ha egy politikust megkennek pénzel, hogy támossa az olajcégek ügyét, akkor azt lobbinak hívják!
Ha te megkensz valakit hogy támogassa az ügyedet, akkor te bûnözõ vagy!
És az olajban nagyon sok pénz van.
2 éve egy magyar csapat feltalálta hogy lehet egy adalékkal az olajat vízzel keverni. 30%-os fogyasztáscsökkenést értek el, mert a víz az igen magas hõmérsékleten szintén szétbomlott hidrogénre és oxigénre, majd egyesülve plussz energiát adtak le.
Na ezt a találmányt nyíltan beismerték hogy egy olajország megvette, és bezárta a páncélszekrénybe! Ha elfogy az olaj ezek ott ülnek egy nagy rakás homokon, aztán ehetik azt, ha feltalálsz valamit, ami feleslegessé teszi az olajukat, akkor ott ülnek egy nagy rakás homokon és ehetik azt! Hát persze hogy nem hagyják a zöld energiát fejlõni. Most csak szerencsénk volt az orosz gázcsapelzárások miatt, hogy ráébredt az eddig szemellenzõt pénzért viselõ politikus is, hogy ez így nem biztos hogy frankó. Most lehetne valamit tenni, de persze ehhez sok pénz kell.

A sivatagi naperõmûtervemet félreértetted. Nem áramot termelne, hanem hidrogént, amit aztán simán lehet szállítani.
Ja egyébként a tengervíz bontása során az elektródákra a vízben oldott nemesfémek is lerakódnak (arany platina ezüst) amit aztám szépen le lehetne rúluk szedni, az sem lenne kis haszon. Ez egy egyszeri beruházás, a napelemet meg nem kell tisztítani, majd a következõ homokvihar lefújja :-)
(egyébként meg biztos lehet olyan búrát csinálni ami a homokot távoltartja.
Erre is adok egy hirtelen jött megoldást, a hajóknál alkalmazzák, egy pörgõ üveglap, ami a centrifugális erõt kihasználva leszórja magáról a vizet. (és ezt elég lenne csak a vihar után megpörgetni párszor.
Meg egyébként is ott a sok éhezõ afrikai, lenne munkájuk a nagyon betetmetett napelemet kiásni.