65
-
#65
Remélem végül a BlueRay fog nyerni, már elegem van, hogy azért kényszerül az ember fost használni, mert a többség szarik rá. Ékes példája a Winfos vs. Linux, OSX...stb vagy a PC vs. Mac. 
-
dez #64 Hát te teljesen kész van, bazzeg, te nyisd ki a szemed, és nézd már meg, hogy utólag találtam meg azt az oldalt, először a saját megközelítésemet írtam le, ami mellesleg teljesen kézenfekvő. Gáz, hogy még azt sem érted.
Igen, jó ötlet, csak épp nem gigabájtokat lehet így tárolni, hanem csak megabájtokat. -
#63
Ez nem fantázia, nyisd ki a szemed, gondolkodj önállóan.
És elgondolkodtam rajta, teljesen jó 5let, de úgylátom ez neked nem megy, mert mindíg más véleményére hivatkozol, amit feltétlenül el is hiszel. -
dez #62 Ez a 4. pont azoknak való, akiknek a gondolkodási képességét teljesen elnyomta a fantázia.
Az egy dolog, hogy nekem nem hiszel (holott ez alapvetően nem hitkérdés, csak gondolkodni kellene), de akkor legalább azon gondolkodj el (uhh, ez megint nem fog menni), miért kritizálja az Ars Technica is. Ja, már tudom, őket a Sony, vagy a Toshiba, vagy az a holodisces cég fizeti. (Vagy a 3 együtt.) -
#61
4. a nagy cégek megpróbálják elhallgattatni, bolondnak beállítani, mert ha ez elterjedne, akkor a cégek lassan adagolt szarjait nem venné meg senki.
Amúgy az egy dolog hogy te nem érted mit akar, de nagyon is jó elgondolás, bár ez inkább igazából egy tömörítés, ahogy előttem írták is. -
BiroAndras #60 "De ha belegondolunk, akkor a hologramos tárolás is trükkös, hiszen olyan dimenziót is használunk az adatok tárolására, ami valójában anyagi formájában nem is létezik"
Ez így ebben a formában nem igaz. Ami plusz a normál képhez képest, hogy a fényerőn kívül a fázist is tárolja (ez a plusz "dimenzió").
"ÉS anno senki sem hitte volna el a hologram működési elvét sem."
Miért nem? Semmi mágikus nincs benne, egyszerű fizika. Ez egyetlen nehézség, hogy koherens fényforrás (lézer) kell hozzá.
"Ezért "TALÁN" van esély rá, hogy ez a fiú valóban rájött valamire"
Nem. A cáfolat egyértelmű. A lényeg az, ahogy a cikkben is írva van, hogy a szkenner egy pixel mátrixot állít elő, ami könnyesén kiszámolható mennyiségű adat. Ha ennél több adatot tárolsz benne, azt tömörítésnek hívják, és az adattárolól függetlenül szoftveresen is megoldható.
Egyébként lehet értelme papíron tárolni adatot. Megfelelő minőségű papír és festék esetén bizonyítottan több száz évig eláll. -
dez #59 Bocs, de nem szkeptikusnak kell lenni, hanem gondolkodni kell. A hologramos technika eleve optikai, tehát sokkal kisebb "pontokkal" dolgozik, mint egy egyszerű nyomtató, és akkor még abban az egy pontban egy bitmátrixot tárol... (Hogy az most fizikai valójában tárolódik-e, most inkább hagyjuk.) Erre ez a srác azt állítja (de bizonyítani nem tudja, a demonstrációban nincs semmi rendkívüli, 1/1000 annyi adat van ott csak), hogy egyszerű nyomtatással ugyanannyit tud tárolni egyszerű papírra... Hát persze.
Szerintem 3 lehetőség van.
1. A srác egy csaló, aki becsapta a környezetét, az újságírók meg eleve nem gondolkodnak.
2. A srác bolond, aki önhibáján kívül félrevezette a környezetét, az újságírók meg eleve nem gondolkodnak.
3. A srác a demonstrációban látható nagyságrendű adatot tud és akar tárolni, de ha szövegről van szó, azt előtte jól összetömöríti, így tényleg sok GB-nyi szöveg tárolható egy lapon. És az újságírok? Ők meg összekuszáltak mindent... :) -
#58
Alapjában véve jó ez a cáfolat. De ha belegondolunk, akkor a hologramos tárolás is trükkös, hiszen olyan dimenziót is használunk az adatok tárolására, ami valójában anyagi formájában nem is létezik ÉS anno senki sem hitte volna el a hologram működési elvét sem. Ezért "TALÁN" van esély rá, hogy ez a fiú valóban rájött valamire, ami egy kissé magasabb fokú matematikát igényel, semmint hogy az átlag ember goyrsan megértse. Talán. Mindenesetre kíváncsi vagyok (bár alapvetően szkeptikus). -
dez #57 Ja, vicces (vagy inkább funny) fiúk ezek a HWSW-sek. Írják:
"A mindössze 24 éves Sainul nem apró méretű nullák vagy egyesek nyomtatásával tárolja el az adatokat a papírlapokon, hanem színes geometriai formák, körök, négyzetek, vagy háromszögek formájában."
Az eredeti szöveg így szólt:
"Abideen claims that that his Rainbow system is better than a binary storage because instead of using ones and zeros to represent data, Abideen uses geometric shapes such as squares and hexagons to represent data patterns."
Apró méretű nullák vagy egyesek... LOL. :) -
dez #56 És már itt is van a cáfolat...
Szerintem ez az Sainul nem tudja, mi a különbség a GB és a MB között... -
dez #55 Figyelj. 1 pont = 1 bit. 8 pont = már 256 variáció... 64 pont (8x8 pont) = 18446744073709551616 variáció (2^64)... (És akkor még csak "monochome" volt.) Talán hatékonyabb, mint ugyanekkora helyen alakzatokkal szórakozni... A "bitezéssel" az összes lehetséges variáció ki van használva, annál több már nem lehet, csak kevesebb... -
dez #54 Érdekes felbontása van, milyen TV az? Gondolom, CRT-s. Annál kevésbé számít a fizikai pixel-felbontás. Pl. egy 1280-as CRT monitoron is élvezhető még az 1600-as kép. Mindenesetre megvan rajta a 720 sor, az a feltétel. -
#53
Ezért mert ömleszve nyomtatod akkor egy pontnak az egy pont, alakzatból meg sokféle lehet, és növeli a lehetséges kombinációk számát.
Egy pitnek csak egy féle lehet, egy ilyen nyomtatott cucc, egy darab jele, meg a használható alakzatok*használható színek féle, tehát jóval több mint 1 féle... -
bumbi #52 Én ugy hallottam, hogy ittis a pornoipar fog dönteni, mivel nekik van a legnagyobb forgalmuk... (sok a recsakgép 
Itt az ö szavu klessz a döntö, és ha kovi pl a BDt támogatja, akk lehet h az terjed el .
De ezmég több év mire kiderül, nekem addig ugysincs szükségem ekkora cuccra
HD ready témához: Győr, Árkád, saturn bolt. bazinagy TV HD ready felirattal.
megnézem mekkora a felbontasa 970*750 vmi iesmi volt, szal közel nem HD... -
dez #51 (Mármint ezt az RVD-t.) -
dez #50 Egyébként nem értem, minek ide alakzatok? A legnagyobb adatsűrűséget úgy lehet elérni, ha "ömlesztve" nyomatjuk a biteket. (Persze kell némi hibaellenőrző és javító kódolás, ami néhány %-ot elvisz.)
(A vonalkód azért olyan, amilyen, mert nem fix az olvasófej helyzete a vonalkódhoz képest, és fel kell ismerni a megfelelő szöget, stb. De egy kompakt diszknél nem kell ilyesmi.)
Tehát az alakzatos játék kevesebb adatot tárol, mint a bitek közvetlen kiírása. És akkor a DVD-n, és főleg a kéklézeres lemezeken sokkal kisebbek a pitek, mint ami egy papírra nyomtatható. Szóval, hiszem, ha látom... -
dez #49 "Sainul egy mindössze négy négyzethüvelyk méretű (~ 5 x 5 cm) lapocskáról 432 írólapnyi szöveget volt képes beolvasni"
80 sor * 160 karakter * 432 = 5'529'600 kar. = ~5.5MB. Hol van ez az 5GB/2cm^2-től? Na jó, az csak demonstráció volt. De azért ez ~1000x-es különbség. -
dez #48 Meg tudják különböztetni, de nem biztos, hogy bitre azt mérik egy adott ponton, mint ami elvileg ott van. -
Inquisitor #47 Ennek kissé gátat szabhat, hogy vagy 10x kevesebbet sikerült legyártaniuk és eladniuk, mint szerették volna. Ha jól láttam asztali HD-DVD játszó meg 2/3-ba kerül tán? -
#46
Az a kominációktól függ. Ha van 32 féle alakzat, és 16 bites színt (65535 db) fel tud ismerni a scanner, akkor egy jelben 0-2097120-ig (32*65535 kombináció) terjedő egész számot lehet ábrázolni, amit 0-kkal és 1-esekkel 21 biten lehet, és általában a scannerek 65535-nél jóval több színt meg tudnak különböztetni, és jópár számítógép számára könnyen felismerhető alakzatot lehet találni, így végülis egy módosított szövegfelismerő szoftverrel lehetne dekódolni, mondjuk ez igényelne egy kis számítási teljesítményt :).
De a kombinációk számának emelésével brutális mennyiségű adatot lehet eltárolni. -
Caro #45 Hát 45 mp videó az nem olyan sok ám!
Én is írtam valamikor progit, amibe beadtál digitális adatot, és kijött belőle a bmp file.
Csak sokkal egyszerűbbet, csak fekete meg fehér volt, de úgy lehet eltárolni a legtöbb információt, nem geometriai alakzatokban. -
#44
![]()
-
sathinel #43 Ja tényleg sok nagy cég van mindkettő melett, de ps3 ha úgy kel el mint ps1 és ps2 akkor xbox megint le fog maradni rendesen) -
fflx #42 OFF:
ebbol szamomra az derult ki, hogy egyiksem, hanem kotojellel irjuk :)
A "Máshogy írjuk és máshogy ejtjük" temara irtam, mivel ennek semmi koze hozza ezek szerint. -
#41
És tényleg nemérdemes Blu-Ray-be fektetni: Egy színes papírlap is elég sokszáz gigabájtnyi adat tárolásához -
#40
A támogatásban nincs igazad(utánanéztem), több cég támogatja a hddvd-t, nagyon sokat jelent pl az M$, intel. De majd pár év múlva kiderül. -
Yfel #39 Még mindig több kiadó támogatja mint az HD-DVD-t, de erről nem fogok leállni vitatkozni. Majd visszatérünk a témához 6 év múlva... akkor lesz értelme ennek a beszélgetésnek.
Y -
fourgee #38 1. a Sony BluRay-en adja ki a játékokat PS3-hoz - akinek lesz PS3, nem kell asztali lejátszót vennie, szóval ő BluRay-t fog nézni, nem HD-DVD-t
2. XBox-hoz kiegészítőként lesz HDDVD, nem fognak rajta játékok megjelenni - nincs semmi, ami ösztönözze az XBox vásárlókat a HDDVD megvásárlására
3. Mivel a konzol használók előbb vesznek PS3-at, mint bármilyen formátumú asztali lejátszót, ezért is BluRay
A Sony-tól jó húzás volt, hogy várt a PS3-mal, így a BluRay-nek nagyobb esélye van, mint más esetben. Az asztali lejátszókból meg valószínűleg a hibrid megoldások fognak elterjedni.
Aki meg azt mondja, hogy nem kiforrott még a BluRay, az nézzen jobban körül, több helyen is olvastam, hogy a professzionális piacra már évek óta gyárt kék lézeres cuccokat, és azon alig változtatva jött létre a BluRay.
Bár én "Sony-rajongó" vagyok, inkább várok majd a hibrid megoldásokra, és akkor veszek író/olvasót, ha már mindkét formátumot támogatni fogja. Addig maradok DVD-nél. -
#37
Hát ez nem valami sok, 1 cégnek különböző ágazatai külön fel vannak sorolva, ráadásul pár cég itt mind2-t támogatja, pl a paramount, WB. -
Yfel #36 Blu-ray Disc Association -
#35
Ráadásul aKombó meghajtók megjelenésével, melyek 2007-ben jönnek olyan mindegy már, hogy milyen leezt vásárol az ember. Ez az egész nagyon felvan fújva. -
#34
Előre borítékolom, hogy mindkét szabvány fenn marad. Szóval tökmindegy. Túl sok lovét fektettek bele mindkét cucc kifejlesztésébe, szóval csak úgy egyrő la kettőre nem fog ez megszünni. -
#33
Írd már le egyszer ezeket a jelentős cégeket, és filmkiadókat, mindíg csak ennyit írsz, kíváncsi vagyok rá mire gondolsz? -
dez #32 Hm, ebből nekem nem derül ki, A vagy Á. :) -
dez #31 Amikor én tanultam, még úgy kellett írni, ahogy írtam. Persze lehet, hogy azóta nem úgy van. -
dez #30 Amit itt LCD-re írtam, az természetesen minden közvetlen címzésű megjelenítőre áll (plazma, stb.). -
dez #29 Attól, hogy a DVD Forum áll mögötte, több cég áll a BD mögött.
Mindkettő kék lézert használ, a korábbi formák vöröséhez képest.
Hosszabb távon a BD gyártása az olcsóbb, mert nem két lemezből kell összerakni.
A Sony már évek óta használja a technilógiát a professzionális eszközeiben, csak most a kommersz vonalon is bevezette. -
dez #28 Szerinted, szerinted... Jaj de nehéz ráklikkelni egy linkre. :)
"In order to be awarded the label “HD ready” a display device has to cover the following requirements:
1. Display, display engine
- The minimum native resolution of the display (e.g. LCD, PDP) or display engine (e.g. DLP) is 720 physical lines in wide aspect ratio.
2. [...]"
LCD esetén, ha van 720 sor, kell lennie 1280 oszlopnak is, mert 1:1 pixelméret-arányú. CRT esetén előfordulhat, hogy szám szerint valamivel kevesebb fizikai pixel van, mint amennyi elvileg kellene, de az eltérő mechanizmus miatt ez nem gond. (Természetesen nem SD képernyő van ezekben.)
Egy 800x480-as (vagy milyen) plazma egyértelműen nem érdemli meg a HD Ready minősítést, illegálisan használja... Nem inkább HD Compatible volt ráírva? -
#27
Hát a múltban már volt rá példa hogy a pornóipar döntötte el véglegesen. -
#26
az dönt, hogy melyiken jön ki több pornó.
