Túlórapénzeket fizet ki az IBM

"Különben a kérdés, hogy órabérért dolgozol vagy fizetésért (salaried worker), mert ha fizetésért, akkor a munkát vállalod az adott évi, havi összegért, és ha 2 óra alatt el tudod végezni az a te elõnyõd (akkor is megkapod a teljes fizut), de ha 16 órára van szükséged az meg a te bajod"

Ez azért nem egészen így van. Ez akkor igaz, ha mint alvállalkozó dolgozol a cégnek. Akkor megegyeztek, hogy mennyi pénzért mennyi idõ alatt mit kell megcsinálni, és a te dolgod, hogy napi hány órát dolgozol. Viszont rendes munkaviszony esetén napi 8 óra munkára kapod a fizetést (elvileg). Tehát a cégnek annyi munkát kell adnia, hogy kb. napi 8 órában el tudd végezni. Ha mégis többet kell dolgoznod, akkor te a szerzõdésben elõírtnál többet teljesítessz, és ha ezt nem önszorgalomból, hanem utasításra teszed, akkor arányosan több pénz jár. Persze meg lehet egyezni úgy is, hogy kicsit magasabb fix fizetést kapsz, és cserébe ingyen túlórázol.

Az Egyesült Államokban... ilyen nincs a túlórát illetõen, ugyanis az egyetlen federális dolog a federális minimálbér (és ennek is sokan ellene vannak), a munkaügyi dolgokat az államok, körzetek stb. szabályozzák, általában 1.5x a túlóra bér, de nem minden városban, államban, a vasárnap meg sokszor 2x.

Különben a kérdés, hogy órabérért dolgozol vagy fizetésért (salaried worker), mert ha fizetésért, akkor a munkát vállalod az adott évi, havi összegért, és ha 2 óra alatt el tudod végezni az a te elõnyõd (akkor is megkapod a teljes fizut), de ha 16 órára van szükséged az meg a te bajod, szóval ott a munkát kell elvégezni, nem érdekli a munkaadót, hogy mennyi órádba kerül. Alapjában az ilyen fizetések már elég magassak, és a foglalkoztatottnak megfelel. Ugyanis biztos összegrõl van szó, plusz beneficiók, plusz gyorsabb elõreléptetés lehetséges mint az órabéres munka esetében. Szóval mindennek megvan az ára.

Különben érdekes a kijelentés, hogy "kézikönyvek segítségével próbáltak rájönni a számítástechnikai problémákra"... ugyanis ennek nem sok értelme van, mindenki használ kézikönyveket (ugyanis a kézikönyvek éppen ezért készülnek), viszont ha valaki mindent a kézikönyvben kell, keressen, akkor mi a fenének alkalmazzák? Szóval ha az IBM-ben ilyenek is dolgoznak, akkor mi az IBM alkalmazhatósági kritériuma? És még valamit, miért fizetnék én valakit, azért, hogy tanul (mert a kézikönyvbõl ugye tanulni szoktak), és még ezért túlórát is fizessek neki... szóval ha valaki szakember akkor azt megkell fizetni, de ha valaki nem szakember akkor annak nincs ilyen környezetben a helye, és a fizetése sem lehet ezen a szinten.

itthon nem fizetik ki... ergo 0

"Az Egyesült Államokban egyébként a túlóra a másfélszerese a normál órabérnek."
Miért, itthon mennyi?