41
  • dara
    #41
    A hajlított jelen esetben még akár el is fogadható, amennyiben a szárny-törzs átmenet kialakítására utal.
  • kvp
    #40
    "Sép a rája repcsi, de ugye beépített hajtóművei lesznek, nem a farkán az a 3 kilógó izééé?"

    A terveken szereplo hajtomuelrendezes harom dolog miatt is elonyos:
    -a hanghullamok nagy resze nem a talaj fele halad, tehat a foldrol csendesebb lesz a gep
    -a hajtomuvek a szarny folott vannak, tehat felszallaskor nem tudnak semmit beszivni a talajrol
    -a harmas elrendezes lehetoseget ad a differencialis kormanyzasra, amivel doles (csures) nelkul is tud kanyarodni a gep
  • szombi
    #39
    delta
  • BiroAndras
    #38
    Ez a hivatalos verzió, de van más elmélet is, ami egészen hihető.
  • L3zl13
    #37
    Nehéz úgy lefordítani, hogy jól is hangozzon. Szvsz beolvadó, vagy egybeolvadó szárny test lenne talán a legjobb.
  • consono
    #36
    Kéne valaki angolul rendesen tudónak átolvasni ezeket a cikkeket, mert zavaró bír lenni a félrefordítás! Blended nem egyenlő bended! Nem hajlított inkább talán kevert szárnytest, de ez is suta...
  • waterman
    #35
    irtó jól néz ki:) kíváncsi leszek mit tudnak kihzni belőle. aztán meg már csak kicsit kell rajta kalapálni hogy delta-komp legyen belőle.:)
  • KisDzso
    #34
    humm...taps taps taps :P
  • nearo
    #33
    Hupsz ez volt már... bocs, hogy még egyszer leírtam.
  • nearo
    #32
    Nem pilótahiba volt. Felszálláskor átment egy fémdarabon, ami egy másik gépről esett le, a fémdarab szétdurrantotta a kereket és elvágott néhány vezetéket is a futóműnél. Egy nagyobb gumidarab eltalálta a szárnyat, amiben üzemanyag volt, ettől elkezdett szivárogni a kerozin, amit a szétvágott vezetékek szikrázása gyújtott be. Ettől elszállt a hajtóműteljesítmény, ráadásul a kerekeket se lehetett behúzni és végül belezuhant a gép egy épületbe. A pilóták minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megmentsék a gépet, de mint tudjuk nem jött össze nekik.
  • [NST]Cifu
    #31
    Nem helytelen a csupaszárny megnevezés.
  • Molnibalage
    #30
    Bocs, a hozzászólásból kihagytam a LEHET szót, arról nem is beszélve, hogy számtalan olyan reptér van ami nem képes fogadni, pédául asszem Ferihegy sem, mert letarolná a gurulóút mellett levő lámpasort. (A Galaxy is - mikor itt járt Bush - a reptér távoli eldugott sarkában nem igazán jó helyen parkolt le, mert nem tudott a normális parkolóhelyre gurulni pont emiatt. Persze nem Ferihegy a mérce.
  • Loverman
    #29
    attól hogy ekkora nem kell olyan hatalmas plusz térközt hagyni neki, ha így lenne ezt beleszámították volna mielőtt megalkották;) épp az a lényege hogy ne 2 külön járattal hozzanak el ennyi embert (ami tényleg időben és másban is több lenne), hanem eggyel.
  • Molnibalage
    #28
    Ez megint igen erős csúsztatás. Tizenx géppel fizikailag lehetetlen lerepülni ennyi órát, az meg egy másik dolog, hogy amikor a gépeket tervezték és elkészültek nem számoltak azzal, hogy lesz két olajárrobbanás... (meg azóta mégegy 2003 óta)

    Igenis jó a típus statisztikája a maga keretin belül. Hány a hatvanas évek végén készült gépenek volt/van ilyen statisztikája az első 200 ezer óra alatt, főleg az igen speciális üzemvitelt nézve? Extrém nagy leszállósebesség, nem túl jó kilátás még lehjtott orral sem és mindez a 60-as évek technológiai színvonalán megalkotható volt.

    Ha a típusnak nem lett volna létjogosultsága, akkor meg sem építik. Számos érdekes tapasztalattal szolgált aerodinamikailag az eljövengő koroknak.
  • Hawaii
    #27
    Viszonyitas keppen egyeb tipusok vonatkozo adataira is tudnal peldat mondani?
  • Hawaii
    #26
    Nyilvan elotte es mogotte is van turbina, de a kepek tanulsaga alapjan akar a padlo is korbefordithato.
  • dara
    #25
    Ha 30 év alatt nem repült eleget , akkor ez bizonyítja, hogy nem volt létjogosultsága (össz repült óraszám 220503, ehhez viszonyítva sok az egy baleset, egymillió órára vetítve 4,535).
  • Molnibalage
    #24
    Erre azért nem lehet válaszlolni, mert egyszerűen nem repült eleget a gép, hogy statisztikailag értelmezhető legyen. Azért tegyük hozzá, hogy TECHNIKAILAG/MŰSZAKILAG azért nem voltr egy rossz darab.

    Az meg, hogy egy gépen hány utas fér el az önmagában nem jelent semmit. Lehet, hogy az A380-on több az utas, de a gép nagy mérete miatt olyan iszonyatos leszállási térközt kell tartani időben, hogy nem fogja a plusz utasokkal visszahozni a plusz pénzt. (Tudtommal a reptérnek ez alapján IS fizetnek a légitársaságok azért, hogy ott leszállhassanak.
  • dez
    #23
    Úgy jön létre a szélcsatorna, hogy előlről fújják, hátulról szívják. Különben kavarogna a levegő.
  • 0Speed0
    #22
    Ezen most épp tolatástesztet végeztek??
    Mert a turbinák mögötte vannak és ha fúj akkor tolat a repcsi..ha meg szív akkor meg hogy nézik meg az áramlást olyan fehér füstel??...Mondjuk lehet h előtte is van turbina..csak nemlátni a fotón
  • dara
    #21
    No igen, csak akkor egy tudományosnak mondott oldalon illene erre odafigyelni.
  • [NST]Cifu
    #20
    A hivatalos elnevezése ennek a desingnak Blended Wing Body (BWB), ezt a NASA is egy átmeneti formának tartja a csupaszárny (flying wing) és a konvencionális gépdesing között.
  • dara
    #19
    Az üzembiztosságot nem az fejezi ki, hogy hány évig repültek baleset nélkül, hanem hogy 1 millió órára hány baleset jut. Ebből a szempontból a Concorde nem igazán jobb a társaitól, azok ugyanis nagyságrendekkel többet repülnek.

    A költségeket már többen is írták. Nem csak a repültetése, hanem a karbantartása is sokkalta nagyobb költségekkel járt, amihez a gépek számához viszonyított magas alkatrészmennyiség is hozzájárult, ami mellesleg tulajdonképpen egyetlen más géphez sem volt felhasználható. A Boeing és Airbus gépek esetén sok típus használ azonos vagy legalábbi csereszabatos alkatrészeket.


    Athlon64: A befogadóképesség egy dolog, a másik meg az, hogy azt milyen költségekkel teljesíti. Egy csupaszárny konstrukció aerodinamikailag sokkal hatékonyabb tud lenni, mint egy hagyományos.


    Blacktom: Az a szárny sem szakadt volna át, ha az alsó, legveszélyeztetettebb felülete kellőképpen erős borítást kapott volna, vagy megoldják a felverődő/felcsapódó tárgyak problémáját (a deflektor szinte semmire sem volt jó). Az alsó szárnyfelület egyszerűen alulméretezett volt a földi üzemeléshez.
  • dara
    #18
    Egy régebbi vitánkra visszatérve: Ez akkor csupaszárny, vagy faroknélküli repülőgép? (Én el tudom különíteni jelen esetben a törzset a szárnyból.)
  • Blacktom
    #17
    Igen a Concorde-nak magas volt a költsége, de a katasztrófát egy vasdarab okozta, ami a kifutón volt és egy Boeingről esett le karbantartási hibák miatt.
    Mielőtt a Concorde felszállt kidurrantotta a kerekét, a gumidarabok a szárnynak csapódtak és vezetékeket is elszakítottak, ömlött az üzemanyag, lettek szikrák is, és a végén sajnos lezuhant.
  • roliika
    #16
    Sép a rája repcsi, de ugye beépített hajtóművei lesznek, nem a farkán az a 3 kilógó izééé?
  • kogasom
    #15
    A Concorde konkrétan olyan sok pénzt vitt el, hogy ma egy gazdasági kifejezés: Concorde project=Egy olyan projekt, ami már a tervezési fázisban nyilvánvalóan láthatóan sosem fog megtérülni, de ennek ellenére presztizsből végigviszik.
  • Loverman
    #14
    a concorde-dal az volt a baj hogy nagyon drága volt a fenntartása, és kevés ember használta mert emiazz tetmészetesen a jegyek is nagyon drágák voltak. aztán már kevesebb jegy fogyott mint amennyi fedezte volna a költségeket, ennyi.
  • nbj
    #13
    aztán vkit majd szíven lő a tüskéjével mi? :)
  • PíszLávJuniti
    #12
    Tiszta rája formája van. Már csak az kéne hogy elektromos legyen :)
  • Sanyix
    #11
    A kigyulladó hajtóművet nehogymár a pilótára fogd! Amúgy iszonyat drágák voltak, mert az üzemanyagfogyasztásukat még egy hordozórakéta is megirigyelhette volna...
  • [NST]Cifu
    #10
    Ahhoz a szuperszonikus sebesség elérésekor jelentkező hanghatást kell valahogy csökkenteni. A Concorde is részben emiatt, részben az üzemeltetés magas költségei miatt bukott. Erre is folynak kísérletek, de amíg a piac nem igényli komolyabban, illetve a működéshez szükséges feltételek nem javulnak (a Concorde pl. szinte csak a tengerek felett léphette át a hangsebességet), addig nem lesz újabb szuperszonikus utasszállító gép.
  • Komolytalan
    #9
    A fogyasztásukról miért nem írsz?
  • szombi
    #8
    Sztem inkább a concorde gépeket kellene újra gyártani, sokkal gyorsabbak, üzembiztosabbak voltak mint a mai lassúságok!
    30 év után lezuhant egy(az is a pilóta hibája miatt), miközben egy mai Boeinget 15-20 év után lecserélnek...
    persze a média...
  • Athlon64
    #7
    Hát a befogadó képessége nem egy újdonság mert az AirBus már most tudja biztosítani ezt.
    A formai kialakítás mindenesetre ilyen kategóriában új, és mellette lehetséges, hogy jóval kevesebb lesz a fogyasztás.
  • Kutuvoz
    #6
    neem kicsik, csak nagyon magasan vannak :)
  • nearo
    #5
    Deronda...
  • Inka
    #4
    mert ez "két 6,4 méteres szárnyfesztávolságú prototípus"
    A legfelso kisképen látható, hogy két emeletes monstrum lesz ez a gép.
  • Szeszmester
    #3
    De hogy férnek majd bele, ha ilyen pici?
  • gyuri12
    #2
    naggyon jól éz ki!:O