20
-
sazsmadar #20 egyet tudok érteni az előttem szólóval. Nem az a fejlődés, hogy teljesítmény mindenáron. Az is fejlődés ha jelenlegi teljesítmény kissebb energia felvétellel. Ez régi orosz megoldás volt. Ha teljesítmény kellett adtunk neki egy kis kakaót. Ott ahol van nem gond. -
dez #19 Ja,
"Erre véleményük szerint már csak azért is szükség van, mert a technológia fejlődése révén a hűtési megoldások határait feszegetjük."
Khmm, inkább fejlődésének lelassulása, ami miatt egyre több hő termelésével jár az egyre nagyobb teljesítmény kisajtolása. (És ezt a csíkszélesség csökkentései csak ideig-óráig ellensúlyozzák.) -
dez #18 Megoldható. Vizet kell forralni a proci hőjével, és a gőzzel egy kis turbinát hajtani, ami egy generátort vagy dinamót hajt. (Ugye így megy ez még az atomerőművekben is.) :)
Ahhoz, hogy ne kelljen 100 fok fölötti hőmérséklet, mert azt a proci nem szereti csökkenteni kell a nyomást. De ez már a heat-pipe-okban is így van. -
shusaku #17 perpetuum mobile? :D -
#16
valami olyan cucc kéne, ami a keletkező hőt energiává alakitja, s az igy kapott energiával megtáplálja a pertiel elemet :) -
wbtist #15 Bár már ott tartanánk... :) -
JTBM #14 Az IBM azt oldaná meg, hogy a vízhűtés közvetlenül a processzormagot hűtse (ne a tokot, mint ma). Ezzel lehetőség lenne jóval több hő elvezetésére.
Szerintem azért fejlesztik ezt a technológiát, mert a többrétegű chip-ek gyártásához elengedhetetlen. A többrétegű chip-ekben több chipet építenének fel egymás fölé. Így "Cube"-ot lehet készíteni, ami akár többezer chip-et tartalmazhat és alig foglal el több helyet, mint egy mai chip, ugyanakkora alapterületű, csak kb. 1-2 cm magas.
Egy ilyen Cube-ot akár ma is le lehetne gyártani, de a jelenlegi chiphűtési technológiák egy chipréteg hűtésére alkalmasak, ami miatt egy cube ma azonnal elfüstölne.
Ha az IBM megoldja a vérereken alapuló hűtést, akkor lehetőség lesz Cube-okat gyártani. Egy Cube-ba persze bele fognak tenni X CPU-t, X GPU, az összes memóriát, minden olyan eszközt, ami ma számításokat végez a PC-kben. Az alaplap sokkal kisebb lehet, mert csak a csatolókat fogja meghajtani.
Szerintem pár év múlva Cube-ok lesznek a mai processzorok helyén és egy PC akkora lesz, mint egy 50-es csomag CD és kb. 500-szor gyorsabb a mai PC-knél... -
Black Ice #13 Hát nem tudom. Nem olyan hangos.
Szerintem nem kell fűteni.
Ki kell nézni a wapochill megoldását..az a szigetelő elég vastag.
A másik meg, a nehéz a dologban,hogy meg kell oldani ,hogy ne kerüljön levegő a hűtő felület közelébe..legalábbis ne cirkulálhasson..a levegőnek van pára tartalma ami oda fagy a hűtőelemhez.
Ezt úgy lehet megoldani,hogy a csövet egyrészt több centi vastag hőszigetelést kap. Meg ott ahól a proci találkozik az hűtőblokkal úgy le kell szigetelni,hogy oda levegő nem mehet..de egy kis ügyeskedéssel ezt meg meg lehet oldani ragasztóval...ami nem marja szét a nyáklap vékony lakk rétegét.
Akkor aztán már meg van oldva a pára lecsapódás problémálya.
Szerintem meg nem fogyaszt sokat. És bőven elég egy régi kis Box doboz hűtőnek a kompresszorra. Az állandó gáz párologtatás mínuszok alá se perc alatt lehűti a kis procit..
kérdés az ,hogy ez jót tesz e neki..hosszú távon? :S -
fade2black #12 víz nagyon jó, halk, miegymás csak még mindig baromi drága.
egy 22Ks TT bigwater meg alig hűt jobban mint egy 10Ks 120as HPs csoda.
Persze egy jó nagy radis, turbulens blokkal elátott rendszernek nem ellenfél semmilyen léghűtés és ezt teszi 0hangal. -
fade2black #11 egy kompresszoros hütés barom sokat fogyaszt + a hermetikusan leszigeteled nagy kamuduma ha ne fütőd a visszatérő ágat lehet, hogcsak 3halatt mert olyan durván leszigetelted de megindul a páralecsapódás aztán már el is köszöntél pl az alaplapodtól.
hang tekintetében is kétségeim vannak egy 5Ks 20éves hütő kompresszora nem a "nagyon halk" kategóriába tartozik még egy zsírúj kompresszor is bőven 20dB(A/B tök8) felett leledzik. -
waterman #10 mi lenne ha eleve egy vízhűtéses sapkát raknának a chippekre? állna ki belőle két cső, aztán csak rá kell kötni a vizet..a helyfoglalása egy ilyen kompakt rendszernek igen kicsi, meg a hőt oda vezeti az ember ahová akarja. egy hőcserélővel, akár légkondi rendszerhez is köthető. -
SymbioC #9 "50 ezer miniatűr fúvókával fecskendeznének be és szívnának ki a csatornarendszerből" és beépítjük a Bosch legújabb befecskendezőjét a BMW-ből (csak 1/2l 98-ast fogyaszt óránként 
) 
-
Black Ice #8 Baromságok izzel foglalkozni.
Ide sokkal radikálisabb hűtés kell.
Persze nem nitrogénre gondoltam.
De egy jól átalakított mezei hűtűvel ..akár 50%-os tuningot is el lehet érni mindezt úgy,hogy a proci nem megy 0 fok felé.
Az eljárás nagyon halk, és hatékony.
Nem foglal le túl sok helyet sem..max csak a hűleadó radiátor..amit ki lehet tenni a gép mellé, oldalára.
Lehet,hogy hihetetlen..de én 5 ezerért vettem egy használt hűtőt..azt a kisebb fajtát.. kivettem belőlle hátulról a hűtőrendszert..kompresszor..csővek, radiátor, a változtatás meg annyi lett,hogy a vékony hűtőcső helyett egy procira felszerelhető hűtőblokk van rakva és jól hermetikusan le van szigetelve,hogy ne fagyjon rá a pára.
Nem egyszerű de aki szeret barkácsolni..annak ajánlom. Tényleg nem nehéz megcsinálni.
Kérdezzétek RGB-t. Már szóba lehet vele álni. Lassan szocializálódik. :)
-
fade2black #7 hácsak peltier baromi sokat fogyaszt. Amit elfogyaszt az leadja hőként. ésha hozzájön a proci diszipációhoz ami mondjuk 60w még 150W oda k* nagy hőleadó felület kell.
nem véletlenül nincs szinte semmi értelme a peltirnek hanem vízzel kombinálják, még egy 120as hps hütő is kevés hozzá.
szóval peltier szar sokat eszik és baromi nagy hőfelvevő/hőleadó felületre van szüksége. -
#6
A hűtést fokozására további próbálkozások is születtek, ilyen például a Pertier elem használata. A Peltier-effektust 1834-ben fedezték fel, bár akkoriban nem nagyon volt mire használni – hiszen az ammóniával történő hűtés sokkal gazdaságosabb volt a gyárak számára. Álljunk meg egy szóra, mi az a Peltier-effektus és hogy működik? Először is egy Peltier-elem szükségeltetik hozzá, amely általában bizmut-tellúritból készül. A modulba áramot vezetnek a két végénél, ennek hatására hőt szállít, egyik oldalról a másikra. Vagyis, a „coldplate” egyik fele hideg, a másik pedig meleg lesz. Ennek természetesen van egy felső korlátja, ugyanis minden Peltier rendelkezik egy meghatározott maximális hőmérséklet-különbséggel. Ez azt mondja meg, hogy a modul két oldala között mekkora lehet a legnagyobb hőmérsékletbeli eltérés. A kisebb (maximum 15*15 centiméter nagyságú) elemek esetében ez az érték általában 65-70 fok körül szokott lenni, tehát ha a meleg oldala 45 fokos, a hideg oldala legjobb esetben -20 fok körül fog alakulni. Léteznek még többlépcsős Peltier-ek is, amiket több, lépcsőszerűen növekvő teljesítményű modulból állítanak össze – a kisebb példányokkal átlagosan előállítható hőmérséklet-különbség akár 150 fok körül is lehet. -
#5
Hátránya, hogy erős táp kell neki. -
#4
Már kitaláltak egy jó hűtőelemet, vmi pertiel elemnek hívják. Az egyik oldala felforrósodik a másik oldala szinte jéghideg lesz. Így elvileg egy sima léghűtéssel vagy vézhűtéssel szinte sokkal jobb hűtés érhető el. Az ára kb ~2-3 ezer Ft. -
#2
mikor lesz kapható és mennyiért? 
-
#1
Jól hangzik.