Verizon - optikai kábel-hálózat 18 milliárdért
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
upc milyen kábelt kött és használ? 😊
#13
Ma már természetesen a H.264 válik egyértelmûen egyeduralkodóvá IPTV fronton, csak még kevés az ilyen eszköz így roppant drága is. Ráadásul elég kiforratlan a technológia így bele fog telni még pár évbe mire kinövi a gyermekbetegségeit.
Az AT&T 1.5,3 és 6 Mbps-es netet kínál, 4 SD streammel. Ez valóban belefér 20-25 Mbps-be, de HD mellett már problémásabb a dolog. És azt nem szabad elfelejteni amcsi piacon a HD már évek óta népszerû és elterjed tv-zési forma, a nagyobb szolgáltatók csomagjaiban 20-30 ilyen csatorna is szerepelhet és ezek száma évente dinamikusan gyarapodik. És akár pár éven belül igen nagy részarányt képviselhetnek az ilyen mûsorok, míg a kiépített infrastruktúrának hosszabb távon is helyt kell állnia.
Épp ezért vált nevetség tárgyává az AT&T a nyáron az induló IPTV szolgáltatásával. Minel nem volt megfelelõ eszköz ezért ugyanazt a Tatung STB-t adták mint amivel tavasszal idehaza is elkedte az IPTV tesztelést a Tíonlány. Azzal viszont csak SD-ben adtak. Az eszközön nem volt digitális HDMI/DVI kimenet ami egy olyan országban ahol talán a legtöbb az LCD és plazma tv igencsak nevetségessé tette a cégek. Nem lehetett az eszközzel párhuzamosan nézni és rögzíteni, HD-nek nyoma sem volt. Szóval az piacon évek óta kínált kábel és mûhódas kínálathoz képest ez egyértelmûen egy idejétmúlt technológiát mutatott hiába szerepelt mellett az IPTV elnevezés.
Októbertõl talán már megérkeznek a Motorola STB-jei amire lecserélik a régit. Ez már szolgáltatásban sokkal minõségibb szintet képviselõ eszköz, digitális kimenettel, HD képességgel, több stream egyidejû kezelésével, stb. Ez már kezdi azt a szintet megütni amit eddig is megszokhattak az amcsi piacon a tv-zõk kábel és mûhód fronton. Viszont HD csatornából csak egy lehet a vonalon 1xre, ami talán jõvõre ha minden jól alakul kettõre nõhet. Ez azért valamilyen szinten korlát és a vásárló nem szereti a korlátokat. Ráadásul a HD bitrátát is igen alacsony 6 Mbps-en tervezi az AT&T. Kábelen, mûhódon igaz MPEG-2-ben de akár 14-18 Mbps-et is láthattak eddig a nézõk. Itt Európában ahol nagy késéssel indult a HD, a társaságok egybõl H.264-gyel indultak és pl. a BBC a saját programját mûhódon 18-20 Mbps-en is nyomja. A 6 Mbps nagyon határesetnek tûnik minõségben, azért inkább 10-12 ildomosabb lenne, csak épp sávszél nincs hozzá elég.
Azért két HD stream 2x6 Mbps, két SD 2x2 Mbps-en, egy 6 Mbps-es net, a video mellett a hangsávok DD 5.1-ben akár több nyelven is, PIP, EPG egyéb ez is akár 3 Mbps-et elvihet. Ez így együtt 25 Mbps, ami már a határt súrolja.
Persze az AT&T van erre vészterve, közel a központokhoz ahol a VDSL2 akár 100 Mbps-et is teljesíthet nincs gond, de akik a legtávolabb laknak ott lehetnek problémák. Ott lehet segíteni bondinggal amikor is két vonalon, két párhuzamos VDSL2 kapcsolatot összefogva meg lehet duplázni a kapacitást. A 6 Mbps 1280x720-as HD felbontáshoz még elmegy, de 1920x1080-as esetén már soványka.
Az AT&T 1.5,3 és 6 Mbps-es netet kínál, 4 SD streammel. Ez valóban belefér 20-25 Mbps-be, de HD mellett már problémásabb a dolog. És azt nem szabad elfelejteni amcsi piacon a HD már évek óta népszerû és elterjed tv-zési forma, a nagyobb szolgáltatók csomagjaiban 20-30 ilyen csatorna is szerepelhet és ezek száma évente dinamikusan gyarapodik. És akár pár éven belül igen nagy részarányt képviselhetnek az ilyen mûsorok, míg a kiépített infrastruktúrának hosszabb távon is helyt kell állnia.
Épp ezért vált nevetség tárgyává az AT&T a nyáron az induló IPTV szolgáltatásával. Minel nem volt megfelelõ eszköz ezért ugyanazt a Tatung STB-t adták mint amivel tavasszal idehaza is elkedte az IPTV tesztelést a Tíonlány. Azzal viszont csak SD-ben adtak. Az eszközön nem volt digitális HDMI/DVI kimenet ami egy olyan országban ahol talán a legtöbb az LCD és plazma tv igencsak nevetségessé tette a cégek. Nem lehetett az eszközzel párhuzamosan nézni és rögzíteni, HD-nek nyoma sem volt. Szóval az piacon évek óta kínált kábel és mûhódas kínálathoz képest ez egyértelmûen egy idejétmúlt technológiát mutatott hiába szerepelt mellett az IPTV elnevezés.
Októbertõl talán már megérkeznek a Motorola STB-jei amire lecserélik a régit. Ez már szolgáltatásban sokkal minõségibb szintet képviselõ eszköz, digitális kimenettel, HD képességgel, több stream egyidejû kezelésével, stb. Ez már kezdi azt a szintet megütni amit eddig is megszokhattak az amcsi piacon a tv-zõk kábel és mûhód fronton. Viszont HD csatornából csak egy lehet a vonalon 1xre, ami talán jõvõre ha minden jól alakul kettõre nõhet. Ez azért valamilyen szinten korlát és a vásárló nem szereti a korlátokat. Ráadásul a HD bitrátát is igen alacsony 6 Mbps-en tervezi az AT&T. Kábelen, mûhódon igaz MPEG-2-ben de akár 14-18 Mbps-et is láthattak eddig a nézõk. Itt Európában ahol nagy késéssel indult a HD, a társaságok egybõl H.264-gyel indultak és pl. a BBC a saját programját mûhódon 18-20 Mbps-en is nyomja. A 6 Mbps nagyon határesetnek tûnik minõségben, azért inkább 10-12 ildomosabb lenne, csak épp sávszél nincs hozzá elég.
Azért két HD stream 2x6 Mbps, két SD 2x2 Mbps-en, egy 6 Mbps-es net, a video mellett a hangsávok DD 5.1-ben akár több nyelven is, PIP, EPG egyéb ez is akár 3 Mbps-et elvihet. Ez így együtt 25 Mbps, ami már a határt súrolja.
Persze az AT&T van erre vészterve, közel a központokhoz ahol a VDSL2 akár 100 Mbps-et is teljesíthet nincs gond, de akik a legtávolabb laknak ott lehetnek problémák. Ott lehet segíteni bondinggal amikor is két vonalon, két párhuzamos VDSL2 kapcsolatot összefogva meg lehet duplázni a kapacitást. A 6 Mbps 1280x720-as HD felbontáshoz még elmegy, de 1920x1080-as esetén már soványka.
#12
Elviekben ez igaz amit írsz, gyakorlatban már nehezebb. Az elmúlt évtizedekben telecom fronton kevésbé volt akkora volumenû beruházás mint az áttérés rézrõl optikára. A részvényesek meg hozzászoktak hogy viszonylag rövidebb idõ alatt megtérülõ beruházások vannak és minden évben jelentõsebb osztalékhoz jutnak. Most is húzzák a szájukat világszerte a telecom cégek eljönvedõ nagyberuházásai miatt. Sokan kilépnek és átmennek más piacokra ahol rövidebb megtérülési idõk vannak és nem vállalják be az ilyen évtizedes hosszú távú beruházásokat, ha máshol vannak jobb kondíciók is. Úgy meg nehéz belevágni egy ilyen projectbe ha közben kilépnek alóla az elégedetlenkedõ befektetõk mert akkor hamar bele lehet bukni. Persze a jõvõ egyértelmûen ez, csak nehéz telolni a részvényesek torkán. Nem véletlen hogy ilyen jellegû beruházások bejelentése és folyamata alatt meredek esést produkálnak a telecom cégek papírja, leminõsítik õket a hitelintézetek, stb. És azért nem szabad elfelejteni ez elsõdlegesen kökemény üzlet.
#11
Hát a 20-25 mbps sztem bõven elég hd-re, ha csak egy gépen akarják nézni, és nem mpeg2 a stream, hanem valami fejlettebb.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#10
Ha végig behúzzák az optikát, azt utánna nagyon hosszú ideig nem kell cserélni. Hosszú távon lehet hogy olcsóbb.
#9
Az ADSL2+ 24Mbps-es maximum értéke mutatós számad, de nem sokat ér ha ez csak igen rövid rézkábel távolságon belül realizálható, szûk 1km-en belül. Márpedig az elõfizetõk jó 90%-a ennél messzebb lakik a központtól. A rézkábel távolságok egész hozzúak is lehetnek ahol a sebesség leapad, jó esetben alig pár Mbps-re, rossz esetben már a szolgáltatás sem lesz nyújható annyira elfogy.
Ezen igazából csak úgy lehet segíteni ha a rézkábel távolság lerövidül, így a DSL teljesítõképessége magas értéket tud elérni. Viszont ehhez a maradék kábeltrész optikai kábelre kell cserélni, ez pedig hosszadalmas és drága folyamat. A másik megoldás hogy a teljes kábel optikai kábel lesz egészen az elõfizetõig.
A két nagy amerikai telco közül a Verizon a teljes optikai megoldás mellett döntött ami a legdrágább és a kiépítése is nagyon hosszadalmas. Az AT&T csak közelíti az optikai végpontot úgy 1-1.5km közelségig az elõfizetõkhöz és a maradék rézkábelen VDSL2-t használ. Ez a megoldás olcsóbb és hasonló számú 18 milliós háztartást is rövidebb idõ alatt lehet modernizálni. Persze cserébe a technológia sem lesz olyan modern mint a teljes optikánál és sebesség is kisebb lesz úgy 20-25 Mbps körül. Ez viszont HD IPTV-hez már soványka ami miatt szív is AT&T. Persze utána újabb fejlesztési hullámban lehet ezt még tovább javítani. Az AT&T a lassan járj tovább érsz elvet követi, a Verizon meg az ide nekem az oroszlánt, majd elválik üzleti szempontból melyik lesz a sikeresebb.
Ezen igazából csak úgy lehet segíteni ha a rézkábel távolság lerövidül, így a DSL teljesítõképessége magas értéket tud elérni. Viszont ehhez a maradék kábeltrész optikai kábelre kell cserélni, ez pedig hosszadalmas és drága folyamat. A másik megoldás hogy a teljes kábel optikai kábel lesz egészen az elõfizetõig.
A két nagy amerikai telco közül a Verizon a teljes optikai megoldás mellett döntött ami a legdrágább és a kiépítése is nagyon hosszadalmas. Az AT&T csak közelíti az optikai végpontot úgy 1-1.5km közelségig az elõfizetõkhöz és a maradék rézkábelen VDSL2-t használ. Ez a megoldás olcsóbb és hasonló számú 18 milliós háztartást is rövidebb idõ alatt lehet modernizálni. Persze cserébe a technológia sem lesz olyan modern mint a teljes optikánál és sebesség is kisebb lesz úgy 20-25 Mbps körül. Ez viszont HD IPTV-hez már soványka ami miatt szív is AT&T. Persze utána újabb fejlesztési hullámban lehet ezt még tovább javítani. Az AT&T a lassan járj tovább érsz elvet követi, a Verizon meg az ide nekem az oroszlánt, majd elválik üzleti szempontból melyik lesz a sikeresebb.
#8
Azért azt is látni kell ez nem kevés pénzbõl épül majd ki. 18 milliárd dollár az 5000 milliárd Ft. Magyarország éves költségvetésének ez a fele. Ennyibõl épít ki 6.5 év alatt 18 millió végpontot Verizon ami a szolgáltatási területén az elõfizetõk felét jelenti. És ebbõl a 18 millió végpontból 2010 év végéig 6-7 millió internet és 3-4 millió TV elõfizetõt remél.
Míg az elmúlt 2 év alatt, ez év félévig 5 millió végpontot értek el amibõl 375 ezer internet és 60 ezer körüli tv elõfizetõjük volt. Jelenleg úgy fél millió FIOS elõfizetõ lehet, míg az amcsi háztartások száma 110 millió.
A többit itt leírtam 2 napja amikor kijött a hír: http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=90835&st=60#entry4391710
Míg az elmúlt 2 év alatt, ez év félévig 5 millió végpontot értek el amibõl 375 ezer internet és 60 ezer körüli tv elõfizetõjük volt. Jelenleg úgy fél millió FIOS elõfizetõ lehet, míg az amcsi háztartások száma 110 millió.
A többit itt leírtam 2 napja amikor kijött a hír: http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=90835&st=60#entry4391710
#7
Naja, a net ára kb ugyanaz a nagyságrend mindenhol. Csak valahol már lennt vannak az új kábelek, valahol még nem. De nyugi, már itt is folyamatban van az ADSL2.
(de az egész nem izgat, amíg megvan a koliban a 100Mbites netem😄)
(de az egész nem izgat, amíg megvan a koliban a 100Mbites netem😄)
Gracie Barra
#6
A sávszélesség ára relatív dolog, igazából annak nincs is ára, csak a forgalomnak van költség vonzata. De az idõk során az a gyakorlat alakult ki hogy a sebességhez kötik az árakat.
A sávszél nagyságát az alkalmazott technológia határozza meg, a tényleges nagyságát pedig a piaci környezet hatásai. Ott ahol egymásra licitálnak ilyen téren a szolgáltatók, mint pl. amcsiban nagyobb sebességû csomagot lesznek. Amcsiban a telecom és a kábelnet piac az ami egymással rivalizál, mint nálunk a Tíkom és a UPC csak ott a kábelnetes cégek fajsúlyosabb szereplõi a piacnak.
A fizetés nem igazán befolyásolja az árakat, elsõsorban a technológiai költségek dominálnak az meg mindenhol közel ugyanannyi. A nominál árak között épp ezért nincs olyan jelentõs eltérés. A net ára jellemzõen 7-8 ezer körül mozog, ez alá nem szívesen mennek a szolgáltatók csak ha nagyon rákényszíti õket a verseny, a premiumos csomagok ára pedig e fölött van.
A sávszél nagyságát az alkalmazott technológia határozza meg, a tényleges nagyságát pedig a piaci környezet hatásai. Ott ahol egymásra licitálnak ilyen téren a szolgáltatók, mint pl. amcsiban nagyobb sebességû csomagot lesznek. Amcsiban a telecom és a kábelnet piac az ami egymással rivalizál, mint nálunk a Tíkom és a UPC csak ott a kábelnetes cégek fajsúlyosabb szereplõi a piacnak.
A fizetés nem igazán befolyásolja az árakat, elsõsorban a technológiai költségek dominálnak az meg mindenhol közel ugyanannyi. A nominál árak között épp ezért nincs olyan jelentõs eltérés. A net ára jellemzõen 7-8 ezer körül mozog, ez alá nem szívesen mennek a szolgáltatók csak ha nagyon rákényszíti õket a verseny, a premiumos csomagok ára pedig e fölött van.
#5
A svéd Télia ~11 ezer Ft-ért adja az up to 24 Mbps-es ADSL-t. Persze vannak vagy lehetnek olcsóbb helyi ajánlatok, fõleg ott ahol optikai hálózati infrastruktrúra van kiépítve, de õk a legnagyobb, legtöbb elõfizetõvel rendelkezõ cég svédországban. Az ADSL elég idejétmúlt technológia az optikai szállal szemben, réznél a sebesség erõsen távolság függõ. A 24 Mbps csak egy technológiai maximum érték, a gyakorlati érték 512 kbps-24 Mbps között bárhol lehet a vonal minõségi paramétereitõl függõen. Márpedig egy telefonközpont közvetlen környezetében kevesebben laknak mint attól távolabb, ennek megfelelõen a gyors sebesség is csak az elõfizetõk kisebb csoportjának kiváltsága marad. Optikai szálon ilyen gyakorlati probléma kvázi egyáltalán nem létezik.
#4
Nem 160 Mbps, hanem 160 dollárba kerül a legnagyobb csomag ami 50/5 Mbps-es.
#3
Ne izgulj , Svédországban 6000 forintnak megfelelõ összeg a 25 mbit/s , és ez már ADSL2<#szomoru1>
#2
Amcsiban sok minden nem úgy van, mint nálunk...
#1
Bazz 8600 HUF-nak megfelelõ összegért 10 Mbit/s net, míg itthon 11000 HUF a 3 Mbit/s net... kapják be! Ráadásul Amcsiban nem annyi az átlagfizetés mint nálunk...