Ultrakönnyű óriásbolygót találtak
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#34
Nofene, Gazsi még a végén híres lesz... 😊
#33
Nem jól látod szerintem, mert nem biztos, hogy éles átmenet van a kettõ között.
Ugyanakkor a légkör és az ûr közötti átmenet sem éles határvonal, hanem folyamatos, tehát az is kérdés gázbolygóknál hol húzzák meg ezt a határt.
A mérési hiba valószinûleg nagyobb, mint a közetbolygóknál a légkör beszámításából vagy nem beszámításából adódó eltérés.
Ugyanakkor a légkör és az ûr közötti átmenet sem éles határvonal, hanem folyamatos, tehát az is kérdés gázbolygóknál hol húzzák meg ezt a határt.
A mérési hiba valószinûleg nagyobb, mint a közetbolygóknál a légkör beszámításából vagy nem beszámításából adódó eltérés.
#32
Nekem az a fura, hogy az átmérõbe a kõzetbolygóknál nem számolják bele a légkört (már amelyiknek ugye van, pl.: Föld), míg a gázbolygóknál igen, holott valószínûleg azoknak is van folyékony és/vagy szilárd felszínük is, amit ugyan nem "látunk", a felhõk takarásától, de mégiscsak inkább az a bolygó "felszíne". Vagy nem jól látom ezt a kérdést?
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#31
1. Úgy tudtam ennél már jóval nagyobb méretû exobolygókat is találtak. Akkor miért ez a legnagyobb? Úgy tudtam az óriásbolygók és a barna törpék között folyamatos az átmenet és már találtak is ilyen határeset óriás bolygókat.
2. Vicces, hogy a Hungarian Automated Telescope hálózatban véletlenül sem található magyarországi, vagy akár európai berendezés.
2. Vicces, hogy a Hungarian Automated Telescope hálózatban véletlenül sem található magyarországi, vagy akár európai berendezés.
#30
<#vigyor2>
#29
Ha áttetszõ lenne nem tudna összeállni bolygóvá 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#28
ha ennyire gázos a "lufi", akkor nem lehet, hogy egy kicsit áttetszõ, és csak azér takar el 1,5 %-ot?
#27
a csillagászatnak ilyen mértékû felfedezéseiben az a legjob, hogy mondhatsz bármit senki se fogja azt mondani hogy nincs igazad, mert csak neked vannak olyan eszközeid hogy egyáltalán megtaláld a bolygót 😄
jó olvastam hogy akár egy sima távcsõvel is látható de aból aztán senki se mondja meg hogy mit lát 😊
jó olvastam hogy akár egy sima távcsõvel is látható de aból aztán senki se mondja meg hogy mit lát 😊
#26
Nem ilyen könnyen és nem közvetlenül, de meg lehet állapítani.
Én kábé így raknám össze a számolást:
-A csillag fényének színképelemzése megmutatja, milyen fajta csillag, ebbõl adódik az õ mérete és tömege.
-A bolygó által okozott fényerõcsökkenés periódusideje = a keringési idõ.
-Ebbõl és a csillag tömegébõl kiszámolható a bolygó távolsága a csillagtól.
-Ha ez is megvan, a fényerõcsökkenés mértékébõl már számolható a bolygó mérete.
-A bolygó tömege a csillagára gyakorolt hatásból számítható, kicsit elrángatja keringés közben.
Innen már tényleg 1xû 😊
Persze minden egyes mérés hibával jár, és ezek szépen gyarapodnak, mire megvan a sûrûség.
Én kábé így raknám össze a számolást:
-A csillag fényének színképelemzése megmutatja, milyen fajta csillag, ebbõl adódik az õ mérete és tömege.
-A bolygó által okozott fényerõcsökkenés periódusideje = a keringési idõ.
-Ebbõl és a csillag tömegébõl kiszámolható a bolygó távolsága a csillagtól.
-Ha ez is megvan, a fényerõcsökkenés mértékébõl már számolható a bolygó mérete.
-A bolygó tömege a csillagára gyakorolt hatásból számítható, kicsit elrángatja keringés közben.
Innen már tényleg 1xû 😊
Persze minden egyes mérés hibával jár, és ezek szépen gyarapodnak, mire megvan a sûrûség.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#25
Egy bolygó nem átlátszó, így teljesen árnyékol, bármekkora sûrûségû. A Sûrûséget a térfogatból, és a tömegébõl számolják ki, a térfogatát ugye nagyjából lehet tudni ha megnézik a távcsövekkel, a tömegét meg a csillag ismeretében a bolygó pályaadataiból vissza lehet fejteni.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#24
szerintem könnyen meg lehet állapítani a sûrûséget a fényerõcsökkenésbõl
egy egyszerû példa: a víznek kisebb a sûrûsége mint egy téglafalnak, és máshogyan is árnyékolnak, meg az árnyékolásból, függetlenül annak erõsségétõl, szerintem lehet következtetni az ojjektum méretére :-), és az ojjektum árnyékolásának erõsségébõl és méretébõl lehet következtetni a sûrûségre és a tömegre
elnézést kérek ha hülyeséget írtam :-) ami igen könnyen elképzelhetõ :-D
egy egyszerû példa: a víznek kisebb a sûrûsége mint egy téglafalnak, és máshogyan is árnyékolnak, meg az árnyékolásból, függetlenül annak erõsségétõl, szerintem lehet következtetni az ojjektum méretére :-), és az ojjektum árnyékolásának erõsségébõl és méretébõl lehet következtetni a sûrûségre és a tömegre
elnézést kérek ha hülyeséget írtam :-) ami igen könnyen elképzelhetõ :-D
"Most nem azért, de ha az univerzum végtelen, akkor van biztos körte alakú bolygó is, aminek a közepén pálinka van, nem?"
Ez egyáltalán nem biztos. Végtelen számú pozitív egész szám létezik, még sincs köztük a -1. Sõt, végtelen sok szám nincs a pozitív egész számok között 😉
Ez egyáltalán nem biztos. Végtelen számú pozitív egész szám létezik, még sincs köztük a -1. Sõt, végtelen sok szám nincs a pozitív egész számok között 😉
#22
24%-al könnyebb bolygók, mint 4 éve 😊
Én a Védikus írásokban olyan bolygóról olvastam, melynek felszínét tehéntej borítja 😊 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#20
Igen, ez nem meglepõ, végülis magyar hálózat találta! Legalább leírhatjuk:
"24 százalékkal könnyebb bolygó! - Igen, megcsináltuk!"
"24 százalékkal könnyebb bolygó! - Igen, megcsináltuk!"
#19
Lehet, hogy van ilyen égitest, de nem lehet bolygó az ûj definíció szerint, mert annak közel gömb alakúnak kell lennie.
#18
Ez nagyon király beszolás volt😄
Csá
#17
Én nem lepõdtem meg.
Ez is egy újabb megszorító intézkedés.
Ez is egy újabb megszorító intézkedés.
#16
Most nem azért, de ha az univerzum végtelen, akkor van biztos körte alakú bolygó is, aminek a közepén pálinka van, nem?
\"There is no respawn or load game in real life!\"
#15
Elképesztö. Leginkább azon csodálkozom, hogyan tudják megmérni az anyagsüsüségét egy olyan bolygónak aminek a létezését is csak a központi csillagának eltakarásábol adodó fényeröcsökkenésböl valószínüsítik.
"Amikor a bolygó elhalad a szülõcsillaga elõtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken."
Ami pedig a méreteket illeti, hogy mitöl nöhettek ekkorára nem a "mi az a plusz ami van" kérdést kell keresni hanem inkább mi nincs. Valszeg az egész naprendszer nem tartalmazhat jelentös mennyiségü fémes anyagot igy érthetö, hogy kissebb gravitációs mezö relatíve nagyobb tömeget (teret) képes maga köré vonzani. Mivel nincs (feltehetöen) sok fém a gázok stabil bolygó szerü térré rendezödhettek.
"Amikor a bolygó elhalad a szülõcsillaga elõtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken."
Ami pedig a méreteket illeti, hogy mitöl nöhettek ekkorára nem a "mi az a plusz ami van" kérdést kell keresni hanem inkább mi nincs. Valszeg az egész naprendszer nem tartalmazhat jelentös mennyiségü fémes anyagot igy érthetö, hogy kissebb gravitációs mezö relatíve nagyobb tömeget (teret) képes maga köré vonzani. Mivel nincs (feltehetöen) sok fém a gázok stabil bolygó szerü térré rendezödhettek.
#14
De azok nem elemek.
#13
az atomot már több száz vagy több ezerelemi részecskére bontották, plussz még ezek antirészecskéi
#12
Csak, ha egy pozitron találkozik egy elektronnal, energiafelszabadulás kiséretében mindkettõ megsemmisül. Asszem a pozitron pedig ugyanakkora tömegû mint az elektron.
#11
Például egy pozitron 😄
A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét.
#10
Miért? 1 protonnál és 1 elektronnál lehet könnyebb elem? 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#9
én magam sem hiszem :-) de lehet hogy valamiféle plazma :-)
#8
legalábbis az emberiság által felfedezett eddigi legkönnyebb elem :-)
#7
De valamitõl mégis meleg a belseje.
Más magyarázat aligha elképzelhetõ, mert a hidrogénnél nincs könnyebb elem.
Még ha összeáll molekulába akkor is könnyebb a héliumnál.
Más magyarázat aligha elképzelhetõ, mert a hidrogénnél nincs könnyebb elem.
Még ha összeáll molekulába akkor is könnyebb a héliumnál.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#6
Tök mindeggy mert nem tudom hogy mi az😊
bocs hogy ilyen külyeségeket irok ide
bocs hogy ilyen külyeségeket irok ide
Csá
#5
Bocsánat hármas-csillag-rendszerré való fejlõdésében megtorpant égitestet akartam írni...
A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét.
#4
Egy jó nagy lufi😄
Csá
#3
Még másik három lehetõség is felmerül bennem:
1. Friss, születõben levõ bolygó.
2. Kettõs-csillag-rendszerré való fejlõdésben megtorpant égitest.
3. egyszerûen hibásak a számítások
1. Friss, születõben levõ bolygó.
2. Kettõs-csillag-rendszerré való fejlõdésben megtorpant égitest.
3. egyszerûen hibásak a számítások
A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét.
#2
Ahoz nincs elég nyomás a bolygó középpontjában, mivel elég kis sûrûségû.
#1
Mi van akkor, ha a bolygóban beindult a fúzió?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy