Rímfaragás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
mivel felkér
írtál-é
én agam
a másodikra
szavaztam
vagy ha nezéz
költsetek
és altotok még
jobbat rosszabbat
nemtudom meglátom
a banneres
ma sem mulat
szemére majd
halnalba megy álom
inkább utat mutat
hisz a neve veres
ádám 😊
ejjha kusza lett a rímem
de a kedvem legalább el nem ment
hanem megjött
és lesem köpött
u dont have to listen anybody else but me
Ez a beszédzuhatag hajamba kap,
rímeljetek fiatalok,
rímelni kis hatalom
elõször
aztán nagy hatalaom
ha tõr
elõre hát
aki lát
😊
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert. Túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk.
Pain is inevitable. Suffering is optional.
De szintén gratula
(Azé a rímeket is faragjátok) û
A másodikra faragok szavazatot
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
mind2 bannner király
lehet szavazni
melyiket kellene berakni
persze majd cserélgetni fogom
csakúgy mint a logóm
Pain is inevitable. Suffering is optional.
nem a csicsában mi hülyíti a népet...
tessék választani és az ászt berakatni 😄

u dont have to listen anybody else but me
irogatnék ide régebbóta
De a vizsgák idõt kérnek tõlem
túl sokat - és amíg rímet szõttem,
el is telt vagy öt perc uramisten,
így többet vesztettem mint én azt hittem.
Most ezért nem sikerül majd a vizsga,
omg hát ennek mostmár nyista :C
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert. Túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk.
curse the stars with vertigo!
végre, talán most alszom majd
s elkerül az ámatlanság.
Jó éjt mindenkinek, akit érint,
aki meg most ébred, áááá,
én átalszom az egészet <#vigyor3>#vigyor3>
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
curse the stars with vertigo!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
mit fátyol borít -
s talán az álmok
lesznek azok,
melyek egyszer
kihajtanak
a romok közt,
akár mélyzöld,
éji virágok.
curse the stars with vertigo!
felette már hajnal,
csak nem látja szívünk,
mert a fátyol takar
hûen és kitartón
csal lérte hiú,
hazug álomvilágot.
De ám inkább az,
mint életem sivár romjait
siratni egy élet alatt.
Hazudjon a fátyol ezerszer,
minthogy könnyezek
egyetlen egyszer.
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
álmaink otthona..
túl ezer
rabló hajnalon,
varázs-mély
képeket szõ a Hold,
s ha tûnnek is
álmaink akkor..
a fátyol óvón
takar majd
újra és újra.
curse the stars with vertigo!
félem én szavát.
Elszakít morallyal,
elûzi álmom zugát.
Kicsi zúg az,
de oly szendereg,
nem érti még mi gonosz
mi téveteg, mi beteg.
Rossz angyalok nékem a hajnalok,
mert csak álmodni szeretek,
de kötött az ébredés,
a határ is körülfon,
csipkés éjjelek,
búcsút mért kell
mért kell mondnaom...
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
az ki voltam,
több lettem:
mert
nem félem már
ezeket,
s ha magamat
elveszíteném is
egy hosszú úton,
nem volt hiába.
curse the stars with vertigo!
kéjözöntõl átázott börtönében?
Nem félsz, hogy a kevés
átszeli életed egy perc alatt?
S hogy a mámornak csillaga
véred követeli álmomnak?
És attól? Hogy ki voltál,
nem maradsz, félsz -e mond?
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
tudom,
marasztalsz -
s a percek,
melyek
mosolyodtól
fénylenek,
ûznek minden
fájdalmat.
curse the stars with vertigo!
vágom húsodba karmomat,
s nem menekülsz?
Felelj, mért van ez?
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
szemeid dallama,
s én örök rabja
vagyok -
csak kezed kérem
újra, s karmolj,
ha kedved majd
úgy hozza,
s nesztelen
táncolunk majd
át az éjeken.
curse the stars with vertigo!
akár a macska,
kinek szeme éjbe húz,
teste lázba von
és megremegsz,
ha elfeleded,
hogy a macska micsoda,
tûz és ártalom,
bûn és fájdalom,
szerelem és kéj,
nesztelen ha fél,
s mégis kell mindez,
mert mind remény,
hogy szelíd lehet,
ha csókot lehel,
de a macska szabad
míg csak él!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
akár a macska,
kinek szeme éjbe húz,
teste lázba von
és megremegsz,
ha elfeleded,
hogy a macska micsoda,
tûz és ártalom,
bûn és fájdalom,
szerelem és kéj,
nesztelen ha fél,
s mégis kell mindez,
mert mind remény,
hogy szelíd lehet,
ha csókot lehet,
de a macska szabad
míg csak él!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
adhatok, örökké
a tied marad,
akár az a dal,
mely egy helyrõl
szól, a szívben,
mely örökké
megmarad..
lázam is tiéd,
melyet a Hold
fénye hordoz,
míg az éj fátyla
ölel át minket.
curse the stars with vertigo!
de kincsedet õrízd,
semmi nem tart örökké
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
megragad lelkünkben egy éj alatt,
örökre táplálva azt,
mit adok és mit adtál egykor,
s mit adni fog az éji csend,
s a mámor kedve érint,
fokozd ígéreted,
valóság legyen szava,
a játék viszont csendet int,
elhalkul a szó,
Jenny Micuno
nem válaszol.
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
de kellemesen tiszta zamatod.
Nem nagy az ég,hiszen mind
az egészet belátod, Jenny
s álmukat már
varázsból szövi
a holdfény egy
távoli vidéken -
jöjj velem,
köpenyünk lesz
az éj óvó
fátyla 😊
curse the stars with vertigo!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Engedd, hogy neved becézzem,
Ajándéknak veszem kegyed,
Ha elérhetem végzetem
lehet nekem.
Csupe e, mint a szerelem.
többre vágyom,
ha már álom..
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nekem ez nem tetszetõs,
s az ég hatalmas
keble alatt
ezer a szeretõ
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
bûvös vidékeken,
én vagyok az,
ki téged keresett,
s nem orozni
kívánja táncod,
mint ez az árny..
lázam a tiéd,
mióta megsúgták
e liget fái
hogy merre jársz,
s nyomaid követtem
az éjben vándorolva:
ismered e nevem 😊
curse the stars with vertigo!
adom kezem, tekintetem
veled marad
az ég alatt,
ahogy álmodod azt,
kedves alak.
Ki erõsebb?
Kinek tánca kelendõbb,
kinek láza szeretõbb,
s ki vagy te árnyék?
Nincs rólad adat,
csak véletlen sorozat,
a másik is pont olyan.
Talán ti egyek vagytok?
Lehet, Malkavian kéri,
hûségem tekintetét?
S ez okból vagy itt,
te titokzatos rém?
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
csodákat és bájokat,
szép alak, csak lássalak,
soraidban megtaláljam,
magadat
nem létezik õ,
hisz veszendõ,
tûnik az esttel,
mi reánk vár
varázs-tájakon,
s táncolhatunk
tovább,
akár két láng -
oly sokáig
kerestelek,
kezed nem engedem,
kérlek, jöjj
velem 😊
curse the stars with vertigo!
Mit tudsz adni,
de olyat,
amit más nem
egy ég alatt?
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
nézd, én láttalak!
Rímedre rímelek csodákat,
ahogy kérted egyszer,
pár sor alatt
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
ahonnan jöttél,
öleld magad,
s játssz
tört lyrádon
bús elégiát
curse the stars with vertigo!