1267

(szabály az első hozzászólásban)
  • Jenny Micuno
    #901
    De nekem nem kell ölelésed
  • malkavian
    #900
    S ha kell,
    semmiért egészen,
    mert nem csak
    kedvesem vagy,
    de az én részem..
    magamban őrzöm
    minden lépted,
    sorod, szavad,
    könnyed,
    nevetésed..
  • malkavian
    #899
    Mindezt értem,
    de nem enegedem,
    ölellek tovább,
    nem számít a fagy,
    az értelem,
    nem hagylak soha,
    amíg csak élhetem -
    mindenem neked adom,
    álmaim és két karom,
    mert én vagyok,
    mert én vagyok..
  • Jenny Micuno
    #898
  • Jenny Micuno
    #897
    Hát nem érted?
    Nem számít ölelésed
    kihült szívemnek...

    Fáj a lelkem hidegségemen,
    bár ha meleg is lehelletem,
    nincsen testemben, csak illem
  • malkavian
    #896
    Nem fogsz elveszni,
    én nem engedem,
    szakadjon inkább
    bennem a végtelen -
    ölellek még,
    csak ölellek,
    nem számít a lét,
    én érted vagyok,
    ha semmi sem ragyog,
    akkor is..
  • Jenny Micuno
    #895
    De nem tudok,
    de nem tudok..
  • Jenny Micuno
    #894
    Mások ezerszer köszönnék,
    ha csak kicsi ölelés,
    én nagyot is kaphatok,
    köszönetet mégse tudok,
    mert hideg maradok,
    rosszabb, mint a jég,
    mert szívem úgy érezné melegét,
    de mi vall ellene??
    Hogy fogadnom nem lehet,
    mert nem tehetek róla,
    de melegét nem érzem soha!

    Most már ezt is siratom,
    ilyen lenni hogy tudok?
    Érezni akarok
    üres hangok
    hagyjatok!
  • Jenny Micuno
    #893
    Mért nem érzem melegét,
    ha elér egy ölelés?
  • Jenny Micuno
    #892
    Nem kell ölelés,
    nem érzem melegét,
    nem kell védelem,
    abban is elveszek
  • Jenny Micuno
    #891
    Nekem nem jut semmi sem
    csak a szép tárgyak ragyogása,
    gazdag álmok vihogása
    szüntelen
  • malkavian
    #890
    Most ne szerelemből,
    csak hadd legyek
    egy védő öl..
  • Jenny Micuno
    #889
    Nem számít, ha karjaidba tévedek,
    attól boldog nem leszek,
    mert nem tudom mi az,
    szerelem
  • malkavian
    #888
    Kérlek, add a kezed,
    s jöjj, karjaimba,
    hozzám..
    nem számítson most
    semmi más.
  • Jenny Micuno
    #887
    MINDENKINEK!

    Aki fösvény felnevet
    s ha mind utálják
    tovább nevet
    és mindnek élve szép,
    s veszik a semmiért!

    Aki lusta kétkedik,
    de ezer barát jut neki!
    Aki fázik meg didereg,
    ahhoz az emberek is hidegek
    melegség helyett!

    Aki fél, abba belerúgnak
    s ha ronda vagy, kigúnyolnak
    s nem a kezük adják
    mint vérbeli igazság!

    Ha sírsz, csak odaszólnak,
    várd meg mit hoz a holnap,
    úgy is tudják, övék a reggel,
    mit vesz el egy szomorú este?

    Segítség helyett!

    Aki magányos? Azt hagyják lukba
    éhezve és félve bújni!
    Aki buta? Azt de jó kigúnyolni!
    De még jobb szemet hunyni!
    Ez a világ teteje is, hogy vágja
    az ember tekintetét
    Mégse tesz semmit!

    Aki rút az az is marad,
    jaj akkor annak
    élni se szabad!

    Aki nem lát, az már gyenge
    s nem ember ember felett
    ugye??

    Nekem a vak az gondolat
    és a tánc az arany fonal
    s barátságban azt kívánom,
    mindig szóljon zongora
    s ne hegedű sikolya

    Nekem a rút csak szép ember
    szerető szívvel és reménnyel,
    a magányost kihúzom barlangjából
    s nem hagyom reszketni örökké

    nekem nem kék az ég
    de látom mások szemét!
    Mért vak a többi
    s nem lát létezni???

    Rúgj belém ha fáradok,
    s a pofámba hányjatok!
    De ne mögöttem!

    Ide ni! A szemembe!
    Ennyit merjetek,
    ha szeretni féltek!!!!!!!!!!!!

    Rúgj belém ha fáradok,
    s a pofámba hányjatok!
    De ne mögöttem!

    Ide ni! A SZEMEMBE!
    Ennyit merjetek,
    ha szeretni féltek!!!!!!!!!!!!
  • Jenny Micuno
    #886
    Jó helyen rinyálok,
    rossz területen állok
    mert ide allllig érkeznek
    az a-ra tenni ékezetet,
    kettőspontot bontani,
    véleményt mondani
    bárkinek

    különös játék a sors,
    felnőttnek sem való
    illúzió

    s itt vagyok árván
    az órában s a percben
    kivetettek szememben
    jelenleg a lelkek,
    elveszek

    csak mondom, mert
    be nem láttom,
    már megtettem

    S ha elveszek? Mi van?
    Semmi sem, mert mindegy
    a szomszédnak, a kutyának,
    a sosevolt anyámnak,
    a barátnak
    a világnak
    miként ébredek,
    míg ők jól alszanak éjjel,
    csak nekem nem mindegy,
    s az mért számítson
    mikor nagy a végtelen?
    s végtelen könny fér bele
    Kit érdekel

    Csak mosoly, ez öntörvényem,
    hogy el nem esek börtönében!!!
    Hogy el nem esek börtönében!!!

  • Jenny Micuno
    #885
    Egyáltalán nem olyan szép a világ,
    mint amilyennek álmodom..

  • Jenny Micuno
    #884
    Vannak jó tetteim
    és döntéseim
    lehet-

    de ettől még angyali
    ember nem lehetek,
    sok tett van,
    ha van köztük jó,
    az még nem mindenható.

    Van, hogy rossz vagyok
    és nem képviselem a jogot,
    hogy mindenkit megillet..
    csak próbálok helyesen
    de nem vagyok ettől sem
    teljesen tiszta lelkű angyal..
  • Jenny Micuno
    #883
    Szeretném elmondani:
    nagyon büszke vagyok rád,
    mert öröm ezt hallani.

    Milyen furcsa,
    vajon mennyi ember vár?
    Olyan nagy a világ.
  • Lázálom
    #882
    Látom kicsi lány,
    máshol is segítesz álmaiddal
    és reményed végtelen szerte
    elég mindnekinek

    honnan az erőd? Mond
    honnan a vágyad? Szólj,
    hogy lehet arcod idill
    annak is ki idegen rím?
    Gyönyörű

    Látni kell, hogy szép vagy
    feledhetetlen gondolataiddal
  • SNAKE01
    #881
    jenny ezt azután írtam miután beszéltünk
    kiültem egy parkba és vittem magammal tollat meg papírt és írtam...



    2007.jan.08

    sNaKe - mert van remény


    úgy éreztem vége
    most mindent feladok
    de az égből jelet kaptam
    isten meghallgatott
    küldött egy jelet most
    emberi formában megmutatkozott,
    és amit mondott nekem
    az életben tartott.

    igéző szavaival éledben tartott
    megáldott figyelmével,megáldott
    törődése egy ujjabb reménnyel
    amik szikrát pattintott
    a szívem mélyéig hatolt
    és lángot gyújtott,
    ezt neki köszönhetem hogy,
    még veletek vagyok
    az erőm elhagyott
    de pont időben rámtalált
    így elkerültem a halált.

    az utólsó pillanatban,
    végül megérkezett
    mibaj?mibánt?
    csak ennyit kérdezett
    vígasszal ellátott
    és mondta nekem,
    valamire kell még várnod.

    életben tartott jenny
    mondta nekem hogy,
    ez nem lehet csak ennyi
    mondta már hogy,
    ő is feladhatta volna
    de harcol velem együtt
    igazra tartva.

    refrén:2x
    úgy éreztem vége
    most mindent feladok
    de az égből jelet kaptam
    isten meghallgatott
    küldött egy jelet most
    emberi formában megmutatkozott,
    és amit mondott nekem
    az életben tartott.

    egy újtársa találva
    küzdünk már ketten
    már van egy társam aki kiáll,
    mellettem
    így a gonosz erők nem fognak felettem
    uralkodni,a magamura leszek
    meggondolom kétszer is
    hogy mit miért is teszek,
    többé nem fognak rajtam uralkodni
    többé már nem,már nem...

    refrén:2x
    úgy éreztem vége
    most mindent feladok
    de az égből jelet kaptam
    isten meghallgatott
    küldött egy jelet most
    emberi formában megmutatkozott,
    és amit mondott nekem
    az életben tartott.

    befejező soraimmal
    hálát adok az úrnak
    hogy nem hagyott meghalni,
    elíndított újabb céltudattal,
    hogy jobbá tegyem mindazt
    amit elrontottam,
    mostmár a sarkamra állok
    és nem hagyom magam
    mert tudom megtalálom
    amire vágyom,ha úgy csinálom
    csak erő kell,és kitartás
    mostmár féllábon is kiállom...
  • Lázálom
    #880

    Tekintetem hajtja a képzelet
    képei ölelnek egy eget
    a az égben egy reggelt
    s abban a Napot,
    takarják szárnyaim sugarát,
    hogy álmodj tovább,
    szerelmes világ.


  • Lázálom
    #879
    Kicsi lány, csodálom lelkednek viharát
    melyből annyi ábránd tovaszáll
    hogy új képzeletek vessék szárnyát
    annyi képnek tudatát
    a valóság fölé terjesztve
    valamennyi szép szavát

    Itt leszek ma is veled,
    várlak kilenckor e szentélyben,
    ezúttal mond el, ha bántja
    valami szíved ritmusát.

    Figyelek rád, s féltelek,
    hogy álmodba ne vesszen
    egyetlen igaz éned

    Jössz-e hát kilenckor
    kicsi lány?
  • Jenny Micuno
    #878
    Mért dobnád el, mi esély azért,
    hogy lemondj arról,
    amit szeretsz s szerettél!
  • Jenny Micuno
    #877
    Kedves Snake, figyelek rád,
    ha te is követed hangjaim szavát!
    Másképp mért tenném, ha te meg
    ráhúzol szavamra több leplet,
    csakhogy szenvedj még, hogy elérd
    ami fajult rögeszméddé

    ne bántsd a lelkedet, ha már
    úgy is fáradt, de van láza
    amit nem engedsz világra,
    kérlek ne tedd, neszed még
    világra hajló hang lehet!
  • Jenny Micuno
    #876
    Kedves snake, nem halt meg a virág,
    amelyet a porban találni vélsz,
    csak azért, mert már nem kap levegőt

    S ha szemed nagyra nyitnád, vélnéd
    te másképp, hogy az a virág kér,
    vedd észre szirmai mellett tövét,
    amely még a földben kapaszkodik
    ha feje a földre is ér
    s így kap levegőt lopva küszködőn,
    semmiért nem adná fel!

  • SNAKE01
    #875
    kicsi lány,kérlek
    figyelj rám de nagyon
    bekövetkezett amitől féltem
    fázom,a végső hangot már hallom
    hideg járja át a testem
    élet szívó nyálkás dögök
    rágják már a testem
    úgyérzem most vége
    már minden kötél szakadt
    az hogy boldoságra lelek
    már végleg el maradt,
    nem maradt már reményem
    felemésztett a várakozás
    de békét lelek remélem.

    ebben a pársorban próbálok
    most végleg elköszönni
    vegyétek komolyan
    ez most nem csak szavak lenni
    azt mondom ennyi,ennyi szenvedés már elégvolt
    pár perc gondolkodás az élet örömeire elégvolt
    nekem nem sok jutott belőle
    de már nem is bánom jobb lesz nekem látom
    már a túlvilágon.

    szeretteim itthagyom,
    és az egykét barátom
    ők biztos nemértik majd
    de már nem is bánom
    ha megteszem erős leszek
    végre békét lelek
    ha nem következik be mégsem a halálom
    tudni fogom legalább
    hogy kell valamire még várnom...
  • SNAKE01
    #874
    az éjben éltem
    nappal rejtőztem
    igen csak az éjben éltem,
    reméltem,egy újabb napot
    egy újabb lehetőséget
    arcom üres tekintetete
    a mosoly fogalmát
    még csak messziről sem imserte
    elfeledte az érzelmeket
    kimutatni,szimpla bánat
    kerestem az értelmet
    szűntelenül keresem
    azt aki megérthet.

    a sötét árnyék mélyén
    egy maszkal takaróztam
    de a szívem mélyén már
    régen halott voltam
    darabokra zúzták már a
    reményt és a bizalmat
    elvették tőlem a,
    test fölötti uralmat.

    kínok között élek
    de még mindig néha remélek
    és várom azt a napot mikor
    ebből végre kilépek,
    álmaimban szólok éjjel vagy nappal
    élek a világon szívemben borzalmas haraggal...
  • Jenny Micuno
    #873
    Képzelet..

    Mert álmodom világom
    amelyben másként van
    végtelen és határ..
    addig volna míg pillangó
    fedi szárnyát?
    nem..

    addig, míg a föld nem ér
    a tengerhölgy lelke elé?
    nem..

    addig, míg táncba kezd
    a szél ezer képpel kezében?
    nem..

    Meddig?

    Csak még folyik vérem
    csak még könnyem ég
    lelkem szemében
    mikor zenél a Hold
    álomléptem élem
    s feledi hajnalom
    minden emlékképem
    csak még izzik a létemben
    ezernyi gondolat,
    lángolok velük
    akár egy pillanat

    s ha véget ér? ...
    nem is veszem észre
  • Lázálom
    #872
    Kicsi lány, hiányoztál!
    Bár nem ismerlek,
    esténként itt kereslek
    olvasva elhagyott soraid
    a bánatról

    Látva lelked mélységét
    ismeretlennek mondalak
    versem elején,
    versem végén,
    mégis, közel vagy

    Szavaid fogtak meg,
    nem kérted, de ölelem
    fáradt tagjait a betüknek
    melyek erednek tőled
    olyan világból
    mely
    felölel annyi végtelent,
    kicsi lány, honnan ered
    belőled ennyi képzelet?

    Lelkedet megszeretem
  • Lázálom
    #871
    Kicsi lány, hiányoztál!
    Bár nem ismerlek,
    esténként itt kereslek
    olvasva elhagyott soraid
    a bánatról

    Látva lelked mélységét
    ismeretlennek mondalak
    versem elején,
    versem végén,
    mégis, közel vagy

    Szavaid fogtak meg,
    nem kérted, de ölelem
    fáradt tagjait a betüknek
    melyek erednek tőled
    olyan világból
    mely
    felölel annyi végtelent,
    kicsi lány, honnan ered
    belőled ennyi képzelet?

    Lelkedet megszeretem

  • Jenny Micuno
    #870
    Köszönöm a válaszod.

    Mennyire furcsa,
    az élet csak szét
    szerte és összevissza
    de mindig ugyan ott
    s ugyanakkor.

    Gondolatok kínzása
    ne verje szíved,
    ne engedd csak fénynek
    ölelését benned,
    ártalom kórja ne tépje
    s vágja lelkedet,
    kínjait ne szeresd!

    erős az ki nevetni képes
    hibás gondolatok téves
    képeszméi között,
    de mennyire kár,
    e nevetés csupán árnyék,
    maszkot alkotó lázrém,
    mert nem igaz az,
    hogy boldog a Nap alatt
    ki az éjben él
  • SNAKE01
    #869
    soraimban igazat
    a szívemből szoltam,
    nem tagadom,
    néha már feladtam
    megadtam magamat,
    furcsa gondolatok írányították
    az agyamat,
    de nem hagytam hogy elemésszen
    hogy minden elvesszen
    feláltam és harcoltam
    tettre készen

    köszönöm a szándékod
    neked is boldogságot
    kívánok,de hamár
    rá leltél az igazra,
    ami mindenben vigasztal
    örömöd leld benne
    szíved találjon vigaszra.
  • Jenny Micuno
    #868
    Az életedbe több bizalmat
    a szerelem fölé hatalmad
    könnyen terjeszted,
    ha látomásból bizalmad
    nem adod ingyen
    mint, olcsó kenyeret
    amit a polcról leszedsz
    s ha romlott,
    nem veszed,
    csak félreteszed
    romlani tovább

    Nem rossz a világ,
    csak amiben lakozik az árny
    az könnyű falat már
    annak aki hangjától fulladva
    nem kap levegőt

    Legyen jobb a világod,
    szívemből kívánom,
    ha soraid igazak
  • SNAKE01
    #867
    2007 jan. 06

    sNaKe - amit érzek!



    yo,most kitárom a lelkem nektek,
    elétek tárom most mi, szétfeszíti testem...


    Leültem és átgondoltam
    az egész életem
    megkérdeztem magamtól,hogy mit miért is tettem.
    Először nemértettem,
    hogy az élet miért ilyen kegyetlen,
    hát tollat ragadtam,és egy papírra vetettem,
    az életemet,soronként átnéztem.
    a tekintetem megfagyott,mikor végül rádöbbentem,
    nemvolt senkim,
    aki igazán szeretne
    vagy egyszerűen csak,
    rám figyelne,
    és amit mondok neki,nem csak a semmibe veszne.
    de sajna rákellet jönnöm hogy,mindenki csak kerül
    hidd el nekem,ez nagyon fájt is legbelül,
    egyedül maradtam,nem számíthattam már senkire
    csakis magamara amég nem löktek végül félre
    félre vonultam,és sokszor kiborultam sokat sírtam
    nem bírtam,az érzelmek gyötörtek,
    és a lelkem haldoklott
    ettől mitől nagyon féltem előtőrtek
    a sötétből,démonok vártak körbevettek,
    magukkal vittek,amitől sokan féltek
    mégis reméltek hiába nem csillapodtak a kedélyek
    egy újabb harc kezdődött és,
    elvesztek a remények.

    refrén 2x

    Az életem során,
    én nagyon sokat szenvedtem
    egy sötétszellem vett körül,és elrabolta lelkem
    eltakarta szemem,elémtárta a valóságot
    minden amit láttam a szörnyű haldoklásom volt.

    a harcba beszálltam,és aggódva vártam
    csatlósok démonok,a-a túlvilágban
    várnak,csatába szállnak,igen várnak
    igazságtalanul,mindenkinek ártanak
    magukkal ragadnak a sötétbe a semmibe
    hiába kapálozól nem mész vele semmire
    csak akkor érsz el valamit,ha megerősödsz legbelül,
    és akkor rossz mind a gonosz,holtan fekve elterül
    legbelül megérzed a győzelem gyümölcsét,
    mert nekik ez szolgált éltetőül.
    a lelked erősseblett eloszlott a vétség
    felbomlott a csapat,elmúlt a gonosz kacaj
    nem szorul belém kétség,
    a rossz gyorsan eltávozott,a fény elérte testem
    elszállt minden harag,többet a reményt el nem eresztem.

    Refrén:2x
    Az életem során,
    én nagyon sokat szenvedtem
    egy sötétszellem vett körül,és elrabolta lelkem
    eltakarta szemem,elémtárta a valóságot
    minden amit láttam a szörnyű haldoklásom volt.

    kitörtem a ködből mibe a rossz berántott
    mosoly az arcomon a bú már el szállott
    és úgy érzem végre,hogy újra élhetek
    az érzéseim újra feléledtek,
    a lelkemben egy újabb tűz szikra fel pattant
    akire vágytam egy hű társa végre meg kaptam.
    mellettem ál végre őszinteség végre végre
    boldogságra találtam,benne meg találtam ami engem
    életben tarthat őszinteség szeretet velem van a bajban
    őszintén megmondja nekem hogyha valami bajvan
    kitartmellettem szeret,most mindenem megvan.
    a csókja erőt öntbelém,ez az érzés olyan jó
    és érzem most minden rendben elindult egy új hajó...

    refrén 1x

    Az életem során,
    én nagyon sokat szenvedtem
    egy sötétszellem vett körül,és elrabolta lelkem
    eltakarta szemem,elémtárta a valóságot
    minden amit láttam a szörnyű haldoklásom volt.
  • Csibusz
    #866
    Nem baj jó nekem ez is mert szép,
    de valahogy jobban tetszett a másik kép.
    Mert az inkább hasonlít arra amit itt teszünk,
    Hogy egy papirra irjuk le tollal rimekben, hogy mikor leszünk:)
  • Teflon Mike
    #865
    eci peci kimeheci... :D
  • VRSDM
    #864
    nos a banner be lett téve
    bár csibusz nem ezt kérte
    legalább változatos lesz
    és lesz okunk a cserére :D
  • PJack
    #863
    lehet róla szó, de sztem még várjunk
    a modik talán meglátják a bannert amit mi kívánunk
    és hogy milyen volt az álmom?
    furcsa kérdés barátom:D
    arról szólt, h iskolába kell menni máma
    nem is akárhova, : a Szaharába!

    (amugy tényleg ezt álmodtam:D)
  • VRSDM
    #862
    ha gondolod, leszek házigazda amíg te nem leszel 1éves, és akkor alakítom ugy ahogy kívánod...
    ja és a rím,,, milyen volt az álmod? :D