96
-
Ahab #96 Overkill. 
Remélem van itt olyan aki érti. -
mrzool #95 Persze, velünk ez így van, én is csak szórakozni járok a honlapjára.:) De képzeld magad egy 8-10 éves gyerek helyébe, aki a tanárbácsi szavait még készpénznek veszi... -
#94
Nem csak a gyerekek isszak a szavait, Wanek kollega is hasonlo elveket vall. Amugy azert akinek minden OK a fejeben, az azert nem ul fel ezeknek, max csak jol elszorakozik rajta. -
mrzool #93 Tényleg, ezt a faszit nem lehetne 'feljelenteni' vhol? Ilyen ember taníthat magyar iskolában... Elképzelni sem merem mekkora károkat okozhat a fiatal diákokban.
Már régóta figyelem a 'munkásságát', ha csak úgy magában agyalna a hülyeségein, hát tegye. De könyörgöm, állítólag tanárember, nap mint nap több száz diák veszi körül, és issza a szavait...:( -
#92
Ezekre a bizonyitekekra gondoltal ?
Holt utazas cafolata - Mars utazaz bizonyiteka
A 2 dolog bizonyitekai egyenertekuek... -
pipaxy #91 Köszi a linkeket, nem gondoltam volna hogy egy alapból 20-25 tonnát feljuttatni képes rakétát „tunningolni” lehet 100+ tonnára. És hogy ezt fele annyi pénzből??? Ez biztos? Ugyanis a mostani STS rendszer ugye már most 120 tonnát juttat LEO-ra mindenféle fejlesztés nélkül! A dolgot kicsit leegyszerűsítve az STS rendszerből úgy lesz Ares V, hogy a hasznos terhet egyszeűen a tartály oldaláról az orrába helyezik. -
Thrawn #90 Mint minden másnak, az űreszközöknek is van egy tervezett élettartama. Ugye nyilvánvaló, hogy ezt biztonsági okok miatt nem célszerű túllépni? Az oroszok a Mirrel mégis megtették, kb. megháromszorozták az eredetileg tervezett 5 év élettartamot. A végén már volt is minden baja.
Ha magára hagyják, a felső légkör nagyon gyenge fékező hatása miatt pár év alatt lezuhan (lásd Skylab). Ezek után két választás marad: vagy jelentősen megemelik a pályát, akár több ezer kilométerre, ahol elvileg évezredekig megmaradhat, vagy irányítottan bevezetik a légkörbe, hogy lehetőleg a Csendes óceánba zuhanjon, ne pedig lakott területre. Ez utóbbi megoldás jóval kevesebb üzemanyagot igényel.
Azt pedig felejtsd el, hogy jó lesz még az lakni valakinek. Itt azért nem egy kilyukadt sátorról van szó, ahol maximum beesik az eső. -
#89
Miért kéne megsemmisíteni? Tesznek rá, új modulokat, nemhiszem hogy ne férne el egykét elavult dolog is az űrben. Legalább ha nem is használják bizonyos részeit, lesz hol kirándulniuk az űrállomás lakóinak :)
Mir-t se értem miért pusztították el, nemszok vizet zavart volna miközben magában kering. Még talán használható lett volna valamire. -
juzosch #88 Persze, nem a pattintot kőszerszámtól kell újrakezdeni. De mégiscsak volt 36 év kihagyás, amit pótolni kell. -
L3zl13 #87 Ennek is van előzménye. Mondjuk egy kukta rádrótozva egy tüzijáték rakétára. :D
Komolyra fordítva. Itt sem kell újra feltalálniuk a spanyolviszt. Ugyanúgy építkezhetnek a korábbi tapasztalatokra akár az űrhajózás, akár a repülőgépgyártás, akár egyéb gyakorlati téren. -
Thrawn #86 Az ISS talán jó is lenne, csak mire odáig eljutunk, hogy Hold-, pláne Mars expedíció, már rég szét kell szedni és megsemmisíteni. Mire a szerencsétlen úgy-ahogy kiépül, az első egységek már 10 évesek is elmúlnak. Persze lehetne folyamatosan "frissíteni" a modulokat, csak az megint sok-sok pénz. -
mrzool #85 Mars-expedícióra nekem Buzz Aldrin cycler ötlete tetszik, bár valószínűleg ez is csak terv marad... Pedig a faszi ért hozzá, a MIT-en doktorált űrrandevúkból és egyéb égi műveletekből. -
L3zl13 #84 Az szvsz mindegy, hogy a sorozatgyártás hány évvel az első működő példány után indul be, mert itt nem lesz szükség 100-as nagyságrendekre. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83
Szvsz a jó megoldás az lenne, ha lenne egy tartós, bázisként használható űrállomás, amely aféle átszállóállomás lenne. Innen indulhatnának a Holdra v. bolygóközi misszióra induló hajók, és ide érkeznének a Földről felszálló utas és teherszállító űrhajók is.
Így csak célspecifikus űrhajók kellenének, pl. egy Hold-transzferhez nincs szükség hőpajzsra, egy Mars-űrhajó személyzete pedig csak egy aféle "buszjárat" vihetné az űrhajójukhoz. -
#82
Ebben biztos vagy? Lévén az Ares V egyszerre képes 120-130 tonna hasznos teher pályára állítására, míg a Delta meg az Atlas csak 20-30 tonna körül. Az nagy előny ha holdkompot meg az üzemanyagot a földön összeállítva egy lépésben küldik fel, mert az űrbeli összeszerelés sokkal több hibalehetőséget, veszélyt hordoz magában.
Atlas LV család @ astronautix.com
Innen az alul lévőket nézd meg, az Atlas V Growth Phase 1/2/3-at, ezek ugyan csak tervek, de ezekből látható, hogy legalábbis műszaki lehetőség szempontjából vizsgálták ezeket a lehetőségeket is. A 3.-as 44 tonnát képes a Holdra eljuttatni.
Delta IV. 94 tons upgrade
Ez a változata a Delta IV.-nek pedig 32 tonnát képes a Holdra elindítani. Természetesen a megfelelő változat kifejlesztése, a földi kiszolgálólétesítmények átalakítása, kibővítése pénz, de valószinüleg jóval olcsóbban megvalósítható lenne, mint az Ares. -
Thrawn #81 Szerintem ők is kis híján így jártak.:) Mindez a legénység életét nem veszélyeztette, csak éppen dolgavégezetlenül, a Holdat megkerülve vissza kellett volna jönniük. Végül azt a tanácsot kapták, hogy amikor létrejön a kontaktus, a kicsiny helyzetstabilizáló hajtóművekkel pár másodpercre nyomják meg a dokkoló szerkezetet. Így történt, a dokkoló végül bekattant, az expedíció sikerrel zárult. -
juzosch #80 "összekapcsoló szerkezet csak többszöri noszogatásra volt hajlandó összekattanni"
Hát ha én ott vagyok, össze*****om magam az izgalomtól:) -
Thrawn #79 Nem lesz nagy öszeszerelés, csak egy űrrandevú, ami manapság már rutinművelet. Egybként az Apollo expedícióknál is volt egy ilyen összekapcsoló manőver, amikor a Hold felé vezető pályára állás után az Apollo elvált a harmadik fokozattól, megfordult, majd az orrára vette a harmadik fokozathoz csomagolt holdkompot és "kitolatott vele". Egy esetben volt is egy kis gubanc, az összekapcsoló szerkezet csak többszöri noszogatásra volt hajlandó összekattanni. -
Thrawn #78 Igen, ez tényleg erre utal:
"and even return up to six crewmembers to Earth on the final leg of a human Mars mission."
Érdekes, amikor a Mars expedíció jelenleg legalaposabbnak tekinthető terve megszületett, akkor még s Shuttle-rendszert 2040-ig akarták üzemben tartani, mégis, a Földre való visszatérést egy ilyen kabinnal tervezték. Nyilván így egyszerűbb, mint - a költségeket nagyon megdobó - Föld körüli pályára állás, onnan átszállás, stb. -
pipaxy #77 Azért fele ennyi pénzből a Delta IV.-ből vagy az Atlas-5-ből is el lehet készíteni egy megfelelő változatot, és a maradékből meg befejezhetnék rendesen az ISS-t...
Ebben biztos vagy? Lévén az Ares V egyszerre képes 120-130 tonna hasznos teher pályára állítására, míg a Delta meg az Atlas csak 20-30 tonna körül. Az nagy előny ha holdkompot meg az üzemanyagot a földön összeállítva egy lépésben küldik fel, mert az űrbeli összeszerelés sokkal több hibalehetőséget, veszélyt hordoz magában.
-
juzosch #76 Szerintem a nasa ezt nem úgy értette, hogy CEV-vel mennek a marsra. A terv az, hogy a CEV viszi fel a mars-űrhajó részeit, és a személyzetet. Erre alkalmas is(lenne), és kb ezt is írták. -
Thrawn #75 Ne aggódj, a NASA is keveri. Itt egy újabb meghatározás:
"What is the Crew Exploration Vehicle (CEV)?
09.19.05
The CEV is America’s new spacecraft for human space exploration. It will be able to ferry crews of three astronauts (plus additional cargo) to and from the International Space Station, but has the capability to carry as many as six crew members. It will take four crewmembers to lunar orbit, and even return up to six crewmembers to Earth on the final leg of a human Mars mission."
Itt ugyan mint spacecraft (űrhajó) szerepel, de azért csak megemlítik az emberes Mars küldetésnél is, amiben Te is egyetértettél, hogy ez így önmagában erre alkalmatlan. Talán, ahogy írtad, a személyzet Föld körüli pályára állítását végzi majd, a Mars űrhajóra történő átszállással. A kilencvenes évek terveiben is egy hasonló egység szerepelt, amit külön, személyzet nélkül küldenek Mars körüli pályára a visszatérő lakóegységgel együtt (ami hasonló az odafelé használt egységhez). Onnan együtt indulnak vissza, majd a Földet megközelítve átszállnak és ebben térnek vissza, miután a lakóegységnek nincs hővédő pajzsa. -
juzosch #74 jaja, Crew Exploration Vehicle. Asszem. -
#73
Akkor mégis én kavartam meg magam. :)
Constellation a program neve, és tényleg a CEV a személyzettel ellátott űrhajó neve. Hamu a fejemre. :) -
#72
Nem túlzás. Az F-22A program alapja az ATF tender volt, ami 1990-ben indult. Az első szériapéldányt 2003-ban adták át, szolgálatba 2005 Decemberébe állt a típus. Az Eurofighter program 1983-ban kezdődött (ekkor alakult meg a konzorcium), 1994-ben szált fel az első prototípus, az első szériapéldányok pedig 2004-ben kerültek a légierőkhöz, idén várható, hogy szolgálatba állnak a gépek.
A JSF a'la F-35 eredetileg még a JAST programként indult 1994-ben, 1996-ban választották ki az indulók közül a két döntőst (Boeing és Lockheed), 2001-ben hozták meg a döntést (Lockheed-Martin F-35 Lightning II.) és végül idén készült el az első szériagép. A szolgálatba állása az F-35A-nak várhatóan 2011-ben, az F-35B és C változatnak 2012-ben lesz. -
juzosch #71 És egy repülőnek megvan az előzménye, az előző repülő.
De az űrhajózás ezen területével abszolút nem foglalkoztal az elmúlt 36 évben. -
#70
Az ares raketak pedig alapvetoen a siklo gyorsitoraketait hasznaljak. (ares5: 2db, ares1: 1db)
Ehhez képest (legalább) 4 milliárd dolláros a várható fejlesztési költsége az Ares-I. és Ares-V. hordozórakétának. Ezek pedig az eredeti SRB egy kissé megváltoztatott, meghosszított, 5 szegmenses változatai, illetve az Ares-V. a Delta IV.-ben jelenleg használt RS-68 egy kissé módosított változatát használja majd.
Azért fele ennyi pénzből a Delta IV.-ből vagy az Atlas-5-ből is el lehet készíteni egy megfelelő változatot, és a maradékből meg befejezhetnék rendesen az ISS-t... -
L3zl13 #69 Jó, az egy év túlzás. De asszem 4 év volt a JSF fejlesztése.
"Az új Airbus-t is mióta tervezik már. Már a tesztrepülése is régen volt, nemhogy a fejlesztés kezdete."
A tesztrepülés utáni részt nem számítanám bele a szigorúan vett fejlesztési időszakba. -
juzosch #68 Miért olyan nehéz elképzelni? Egy nagy láda benne az Orionnal, aholdkomppal és a mars-űrhajó tervrajzaival. Így szállítják:) -
Thrawn #67 A CEV (Crew Exploration Vehicle) a jármű, ami most nevet kapott.
Idézet a NASA oldaláról: "Styled on Apollo, the CEV will parachute back to Earth"
(http://www.nasaspaceflight.com/content/?cid=4715)
Tehát ezek szerint az egész program ejtőernyővel tér vissza a Földre?
-
juzosch #66 Ez nem igaz. A világháborúban is több mint egy év kellett. A mai gépeket mag vagy 10 évig tervezik.
Pl. F-22. Már 90es évek elejénis hallottam róla, de még ma is fejlesztik.
Az új Airbus-t is mióta tervezik már. Már a tesztrepülése is régen volt, nemhogy a fejlesztés kezdete.
Még egy Forma1-es kocsi sincs kész 1 év alatt. Se egy közűti kocsi. -
#65
A CEV önmagában alkalmatlan Mars-expedíció lebonyolításához.
Lehet, hogy én kavartalak most össze. A CEV az egész program neve, amibe beletartozik az Orion űrhajó (szvsz te erre gondolsz), a Holdkomp, a majdani Mars-űrhajó, stb.
Az Orion természetesen csak transzferjármű lehet egy Mars-űrhajó esetében. -
L3zl13 #64 "És ahhoz bizony újra kell tervezni az egészet."
Igen, de hogy van az, hogy egy vadászrepülőt, vagy egy utasszálítót megterveznek 1 év alatt erre meg 10 év kell? Azért annyival nem bonyolultabb. -
juzosch #63 A régi technológiákból már semmi nincs meg. Azt tudjuk, hogy kell összerakni az alkatrészeket, de azok az alkatrészek ma már nincsennek meg.
Már csak a számítógép is mekkorát változott. Nem egy tonnás gépet kell vinni, hanem egy 10kg-sat, és már az is mindenre elég.
Van sok új anyag. A hajtóművek is fejlődtek. Minden.
Még szép hogy ezeket kell használni, minthogy újra legyártani (amihet már a gyárak/gépek sincsennek meg) az elavult technológiát. És ahhoz bizony újra kell tervezni az egészet. -
L3zl13 #62 Léghajókat tudsz használni kb 10-20km magasságig. A magaslégköri léghajó amiről beszélsz, sem mehet szerintem 50km-nél magasabbra.
Afölött?
Onnan szerintem még mindig sokezer tonnás rakétákat kellene indítani a pályára állításhoz... -
kvp #61 "Miért? A space fountain elvileg megvalósítható a jelenlegi technológiával is..."
Ennel mar az is egyszerubb lenne ha kikotott leghajokat hasznalnank. A jelenlegi kabelek maximalis hossza megadja a maximalis athidalhato tavolsagot. Itt el kell helyezni egy hajtomuvekkel stabilizalt leghajot. A kovetezo szakasz kikotesi pontja ez a leghajo lenne. A rendszer alapja hogy a terheles a leghajokon oszlik el egyenletesen. Stabilizalasra a felhok felett mar lehet hasznalni napelemes elektromotorokat is. A felhok alatti (idonket viharos) teruletet pedig egy kis magassagu szallito leghajoval lehet athidalni, vagy tobbszoros (redundans) kotelekkel. A felhok folotti zonaban egeszen a legkor felso hataraig mar konnyu stabilan tartani egy leghajot. (leghajo oszlopot)
Alternativakent egy nagy meretu magaslekkori valtozat is megfelel ami a foldtol a legkor tetejeig jar, onnan mar olcson lehet raketat inditani.
Kis terhekre jelenleg is hasznalt megoldas a repulogepes inditas egy magaslegkori bombazo alol. Ekkor a kezdosebesseget sem a raketanak kell elernie. (jelenleg a scaled composites gyart ilyen inditorendszereket a nasa-nak) -
L3zl13 #60 A space fountain nem az űrfelvonó. Wiki - Space Fountain -
kvp #59 A regi technologia meg megvan. Az usiklok is arrol az alvanyrol indulnak ahonnan annak idejen az apollo 11. A tervrajzok megvannak, ma mar szabadon elerhetoek (nincs jelszo) a nasa megfelelo ftp szervereirol. A program leallitasakor meg 3 kesz rendszer vart kilovesre, ebbol 2-ot szetszedtek a harmadik egy az egyben muzemumba kerult, barmikor utangyarthato.
Az ares raketak pedig alapvetoen a siklo gyorsitoraketait hasznaljak. (ares5: 2db, ares1: 1db) A masodik fokozat a regi saturn-okbol van. A holdraszallasra pedig a kovetkezo az otletuk: az ares 1-el megy a legenyseg, az ares 5-el pedig a holdkomp es az uzemanyag. A kettot fold korul osszerakjak, majd irany a hold. Innentol ugyanaz a megoldas mint az apollok idejen. Ilyet epitenek a kinaiak is. A cev csak egy apollo/sojuz masolat. A tenyleges melyuri hajok inkabb neznenek ki urallomasnak. (alapvetoen a mir es a iss egyes reszei is a regi, soha meg nem epitett szovjet melyuri urhajok alkatreszeibol vannak)
-
juzosch #58 Mármint az űrfelvonó?
Nem valósítható meg. Ötletek már vannak, az igaz. Mégpedig a nanocsövek ELVBEN képesek elviselni a terhelést. De még ma sem tudják, hogyan lehetne többezer km hosszú nanocsövet építeni. egyszerűen a szálakat még nem tudják megfelelő erősséggel összefűzni. -
L3zl13 #57 Miért? A space fountain elvileg megvalósítható a jelenlegi technológiával is...