14
-
#14
Mi a.....
Kiderül hogy van már rég Csillagkapu, meg Domm3 láz, az Alienekről meg a Predatorokról ne is bezséljünk xD csak álca a felfedezés -
Thrawn #13 Dehogynem maradna "fent". A Holdnak nincs nagyon ritka felő légköre, mint a Földnek, ezért nem fékeződnek az űrszondák. A Holdon akár 15 kilométer magasságú keringési pálya is lehetséges, csak a hegyek magassága szab határt az alacsony pályáknak. Ebben az esetben üzemanyagra nincs szükség, nem kell korigálni a légkör fékező hatását. Egyszerűen arról van szó, hogy nem kell ott is szaporítani az űrszemetet, pláne, hogy az "eltakarítás" is gyarapíthatja az ismereteinket a kirobbanó törmelék spektrálanalízise révén. -
kvp #12 "Ilyenkor nem bözörögnek az EU-ban az újrahasznosítás miatt?"
Csak arrol van szo, hogy megprobaljak a lathato oldalon lehozni, mivel magatol a Hold tuloldalan zuhanna le. Fentmaradni nem fog, mivel fogyoban az uzemanyaga. A tudosoknak meg eszukbe jutott, hogy meg a zuhanasbol is lehet kiserletet csinalni.
Egy par telemanipulator felkuldese azert tenyleg idoszeru lenne. A Hold eszaki sarkan egy bazist siman ossze lehet hozni es meg urhajosok sem kellenek, a Hold eleg kozel van a sima taviranyitott jarmuvek hasznalatahoz. Ha tobbet kuldenek fel, akkor az egyik kepes megjavitani a masikat, igy viszonylag sokaig (amig van alkatreszutanpotlas) kepesek lennenek dolgozni. A Holdra is olcsobban lehet felszerelest kuldeni, ha nem kell neki returjegy, azaz nem emberes kuldetes megy. -
#11
alumínium ? -
nagro #10 Ilyenkor nem bözörögnek az EU-ban az újrahasznosítás miatt? -
Thrawn #9 Már küldtek, a 70-es évek eljén a szovjet Lonohod-1 és Lunohod-2 automata járművek hónapokig dolgoztak a felszínen, ez utóbbi kb. 37 kilométert tett meg. Hogy miért nem volt több, más? Az amcsiknak nem fért bele az Apollo-programba egy ilyen automata jármű, egyrészt, mert az emberes expedícióra gyúrtak (ahol viszont az utolsó háromnál ott volt a Rover), másrészt az előkészítő szondák (Ranger, Surveyor, Lunar Orbiter sorozat) maradéktalanul elvégezték az előkészítő munkálatokat. A szovjet autók is valószínűleg kényszer szülte megoldások, hiszen az első is 1970. november 17.-én szállt le, tehát Armstrongék után. Talán ezzel akarták demonstrálni, hogy ők nem is akartak emberes expedíciót (na persze), amikor automatákkal is elvégeztethetik a munkát, mint ahogy volt két sikeres mintahozó expedíciójuk is. Mindazonáltal a két Lunohod igen komoly munkát végzett.
Annak idején még viccelődtek is, hogy az Apollo expedíciók űrhajósai nehogy valami szakadékba borítsák a verdákat. Persze erről szó nem lehetett a valóságban, több száz kilométerre voltak a legközelebbi Apollo leszállóhelyétől is. -
#8
"Vajon milyen vastag lenne most a Föld vízrétege, ha az a becsapódás nem történt volna meg?
Valószínűleg nem is léteznénk, talán a Föld légköre is a Vénuszéhoz lenne hasonló?"
Midnegy, mert a fiatal földön nemnagyon volt légkör sem, víz se volt a felszínen, és hasonlíott a felszín a vénusz mostani felszínéhez. -
Yfel #7 Nezd a jo oldalat... legalabb _valami_ lesz a telkeden :o)
Y -
Xantia #6 Vazze, ha eltalálják a telkemet, beperelem az egész bandát. Hogy jönnek ahhoz, hogy mindenfajta ócskavasat szétszórjanak a földemen (bocs: holdamon). -
#5
Biztos örültek neki. :)) -
halgatyó #4 Valahol azt olvastam, hogy a szárazföldi élet létrejöttében igen nagy szerepe volt a Holdnak. Azáltal, hogy az árapály (sokkal nagyobb volt, mint ma) sok vizi élőlényt "segített" ki a szárazra :-) -
halgatyó #3 Igen érdekes kérdést feszegetnek.
Bár az eredménytől még nem szabd túl sokat várni. Ez egy pici tégla egy hatalmas (tudás)falban. A téglák többsége még hiányzik.
Vajon milyen vastag lenne most a Föld vízrétege, ha az a becsapódás nem történt volna meg?
Valószínűleg nem is léteznénk, talán a Föld légköre is a Vénuszéhoz lenne hasonló? -
#2
jaja, itt is folyik a vasút leépítése. :( -
#1
Ide mért nem küldenek fel járműveket?