149
-
#69
jaj most azért mert te VIP es vagy neked már mindent szabad ? -
#68
hat ez fantasztikus... -
#67
-
#66
Baranya megye + PC (ez alatt mindent értunk ami a pchez tartozik !!)
-
#65
hogy jon a baranya topikba ez a jatek??? -
#64
habár lehet hagynom kéne ezt az egészet mer hát senki sem olvassa 
-
#63
nem dolgozok hiába 
-
#62
de kul jo hogy észrevetted :D -
#61
nem :D
csak a haverom most nem volt azt én csinálom most a dogokat :D -
#60
Hellosztok látom csak 1 ember tesz meg mindent a topicért (CSOPI007 :)) -
#59
Az SG hétvégi játék ajánlata : FlatOut 2
Hivatalos oldaluk: FlatOut 2
Leirás:
Az első részhez képest mindenben dupláz a Flatout 2, több mint 5000 teljesen rombolható tereptárgyat kapunk, a 34 választható autón összesen 40 zúzható alkatrésszel. 12 minijáték és 60 pályakombináció áll a rendelkezésünkre, melyeken multiplayer módban összesen 8 játékos mérheti össze az erejét. A bajnokságokon belül több nehézségi szinten is indulhatunk, és most először lehetőségünk van több autó birtoklására is.
FlatOut 2 zenei lista:
Alkaline Trio - Fall victim
Alkaline Trio - Mercy me
Audioslave - Man or animal
Audioslave - Your time has come
Fall Out Boy - 7 minutes In Heaven
Fall Out Boy - Snitches, and talkers get stiches and walkers
Megadeth - Symphony of destruction
Mötley Crüe - Dr. Feelgood
Nickelback - Believe it or not
Nickelback - Flat on the floor
Papa Roach - Blood brothers
Papa Roach - Not listening
Rise Against - Give it all
Rob Zombie - Demon speeding
Rob Zombie - Feel so numb
Supergrass - Road to Rouen
Supergrass - Richard III
The Chelsea Smiles - Nowhere ride
Underoath - Reinventing your exit
Vines - Don't listen to the radio
Wolfmother - Pyramid
Wolfmother - Dimension
Yellowcard - Rough landing Holly
Yellowcard - Breathing
Zebrahead - Gimme some more
Képek a játékbol:
![]()
![]()
![]()
-
#58
I. István
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István győzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedőkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erővel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Később évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védőbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetően II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítők, hanem a művelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fő emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fő forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként működött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekből adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni őket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerősítette a kereszténységet. Bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a későbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta első igehirdetését. Ezt követően mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és őt választotta fia nevelőjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio című művében elítélte az erőszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. A szöveget feltehetőleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetően istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megőrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a főpapoknak (III.), a főembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözők befogadására és védelmére (VI.), az idősekből álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elődök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát [1].
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
![]()
![]()
-
#57
Augusztus 20. Események a világban
636 – A muszlim arab hadak döntő győzelmet aratnak a Bizánci Birodalom seregei felett a jarmúki csatában.
1000 – A magyar Államalapítás.
1623 – I. Musztafa török szultánt végleg leteszik a hatalomról, helyette II. Oszmán testvérét, IV. Murádot kiáltják ki.
1849 – Gróf Vécsey Károly honvéd tábornok Borosjenőn kapitulál a cári csapatok előtt.
1900 – Megalakul Vázsonyi Vilmos irányításával a Polgári Demokrata Párt.
1908 – A győri Rábca-hidat áthelyezik a folyó új torkolatához, eredeti helyétől kb. 2 km-re.
1940 – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
1944 – A Kárpátok előterében megindul a szovjet hadsereg (a 2. és 3. Ukrán Front) Iaºi–Kisinyov offenzívája. A hadművelet gyors sikere nyomán augusztus 23-án Románia kapitulál.
1953 – Budapesten megnyitja kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion).
[szerkesztés]
Születések
1601 – Pierre de Fermat, francia matematikus († 1665)
1664 – Pálffy János császári tábornagy, horvát bán, később Magyarország főhadparancsnoka († 1751)
1779 – Jöns Jakob Berzelius, svéd kémikus († 1848)
1819 – Gorove István politikus, közgazdász († 1881)
1827 – Josef Strauß, osztrák zeneszerző, karmester († 1870)
1847 – Boleslaw Prus, lengyel író († 1912)
1886 – Paul Tillich, német származású amerikai evangélikus lelkész, teológus, vallásfilozófus
1901 – Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz író († 1968)
1905 – Kunfalvi Rezső, fizikatanár († 1998)
1937 – Bogár István, zeneszerző
1941 – Szlobodan Milosevics, Jugoszlávia egykori szövetségi elnöke († 2006)
1944 – Radzsiv Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök († 1991)
[szerkesztés]
Halálozások
984 – XIV. János pápa
1823 – VII. Piusz pápa (* 1740)
1912 – William Booth, angol metodista prédikátor, az Üdvhadsereg alapítója (* 1829)
1914 – X. Piusz pápa (er. neve Giuseppe Melchiore Sarto), (* 1835), uralk. 1903-1914.
1915 – Paul Ehrlich, német tudós, orvostudományi Nobel-díjas (* 1854)
1917 – Adolf von Baeyer, Nobel-díjas német kémikus (* 1835)
1956 – Nagy Emil képviselő, igazságügy-miniszter Bethlen István kormányában (* 1871)
1961 – Percy Williams Bridgman, Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1882)
1977 – Dr. Gillemot László, gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, akadémikus (* 1912)
2001 – Sir Fred Hoyle, angol csillagász és sci-fi író
[szerkesztés]
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István szentté avatásának évfordulója
Virágkarnevál Debrecenben
-
#56
bocsi :D de az adatok amit néztewm hiányosak ugyhogy akinek hiányzik a sulija az szoljon!!!!!! -
#55
en pecsi vagyok igen es kimaradt az en iskolam afelsorolasbol pecsi reformatus gimnazium -
#54
Ormánság turisztikai látnivalói
I. Természeti értékek
I. 1. Erdoségek, fás ligetek
Az Ormánság déli felének erdosültsége meghaladja az országos átlagot. Mértéke az új telepítésekkel évrol évre növekszik. Becsülten a termoterület 20-25%-a erdo. A hagyományos állattartó gazdálkodás színterei voltak a fás legelok, melyeken több évszázados fák találhatók. Még megtalálhatók a következo községek külterületén északról érkezve. Okorág, Sellye, Drávafok, Kemse-Zehipuszta, Vajszló, Adorjás.
![]()
![]()
I. 2. Vadállomány
Az Ormánság vadban (részletes az „Állatvilág” c. dokumentumban) kiemelten gazdag terület, amit az infrastrukturális elzártság indokol. Jellegzetesség a sellyei szarvas, mely Draskovich gróf tenyészete. Számos kihaló félben lévo ritkaság talált élohelyet a kiterjedt erdok, mezok, mocsarak mélyén. Védelmükre a Duna-Dráva Nemzeti Park kelt. Évszázados távollét után a dél-szláv válság idején tért vissza a környékre a nidifarkas, mely éjszakánként falkában vadászik. Érdekesség a fekete gólya, mely a Dráva holtágaiban tanyázik.
I. 3. Vizek
Az Ormánság gazdag vizekben. A vízgazdálkodás revitalizálására Európai Uniós INTERREG forrásból úgynevezett „Os-Dráva” program indult.
A vizek gazdagok halakban. Ponty, harcsa, csuka, keszeg, kárász és csík fogható. A tavakra hatalmas madárrajok érkeznek. Halas tavak vannak északról érkezve Sumonyban, Okorágon, Sellyén, Zalátán, Drávafokon, Piskón, Kovácshidán. Termálvíz tört fel természetes módon Bogdása-Körcsönyepusztán. A melegvizes tóban afrikai halfajtákat tenyésztenek. Sellyén fúrt hévíz kút van, melyre fürdo épült.
![]()
![]()
Fürdozési lehetoség hivatalosan máshol nincs. A Dráván horvát oldalon mindenhol fürdenek, magyar oldalon a határorség megbunteti a fürdozoket. A büntetésre visszatérve: a Dráván csak a Nemzeti Park engedélyével lehet csónakázni, nagyobb csoportoknak elore be kell jelentkezni bakancsos túrákra.
II. Épített értékek
II. 1. Kastélyok:
-Draskovich Kastély-Sellye
Fodor Kúria-Drávafok
Kastély-Magyartelek
II. 2. Református templomok
![]()
Majdnem minden község. Kiemeltek a fakazettás mennyezetuek:
- Drávaiványi
- Kórós
- Adorjás
- Zaláta
II. 3. Múzeumok: - Sellyei Ormánság Múzeum+ talpasház és skanzen
Vajszlói Kodolányi Múzeum
II. 4. Vasúti híd.
Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti hídja egy Dráva holtág felett Zaláta és Drávasztára között. A vasútvonalat Draskovich gróf építette a Dráván át. A folyóhidat az elmúlt rendszerben felrobbantották. A völgyhíd ép, egyedi téglából rakott. A vasútvonal Sellyérol indul, a vasanyagot és a talpfákat a 60-as években felszedték. A vonal kerékpárral járható.
II. 6. Szolodombok
-Hegyszentmárton, Diósviszló a Tenkes Nyugati nyúlványain.
-Csányoszró: a Dráva pleisztocén korabeli homokhordalék dombján vályog présházakkal.
III. Szálláshelyek
III. 1. Falusi turizmus
-Drávapiski - Kasza Mikó Lajos
-Vajszló - Lázár vendégház
-Drávasztára
-Fodor Kúria-Drávafok
III. 2. Egyéb
-Vendégház, Sellye Termálfürdo
-Kollégium, Sellye Szakiskola
-Hársfa Camping, Sellye, Fürdo utca
-Panzió, Sellye, Nagysziget
-Félpanzió, Csányoszró, Kossuth utca
-Vadászházak: Bogdása-Körcsönyepuszta, Sellye, Vajszló, Kemse
-
#53
ORMÁNSÁG
I. Mezõgazdaság
Az Ormánság gazdaságának primer szektora a mezõgazdaságot, élelmiszertermelést, az erdõ és vadgazdálkodást foglalja magába. Ásványkincsek kitermelése egyedül a termálvízre korlátozódik.
A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötõdött-kötõdik. A rendszerváltással a kevés ipari vállalkozás többsége megszûnt, tönkrement; valamint számos hagyományos mezõgazdasági szövetkezet tönkrement még az átalakulást megelõzõen. A helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozás, számottevõ tõkeerõs nagyfoglalkoztató nincs is köztük. A forráshiány miatt a kistérség tõkeabszorpciós képessége alacsony. A területfejlesztés sikeréhez elengedhetetlenül fontos összehangolt programozás, partnerség még gyermekcipõben jár. Hiányoznak a valódi integrációt felvállaló szervezetek is.
II. Ipar
Az ipart néhány mikro- és kisvállakozás képviseli. Sellyén mûködik kettõ vegyi üzem, Vajszlón pedig egy fémmegmunkálóvállalkozás. Az élelmiszeripart Sellyén és Vajszlón egy egy helyi jelentõségû pékség jelenti. A kiterjedt erdõségekre számos fafeldolgozó vállalkozás alapult.
III. Szolgáltatások
A különféle szolgáltatások megléte, elérhetõsége igen korlátozott a kistérségben. A banki szolgáltatások közül mindössze egyetlen országos hálózattal bíró kereskedelmi banknak van fiókja Sellyén. A többi település egy részén a takarékszövetkezetek tartanak fent kirendeltségeket. A posta hálózatának átszervezése (mobil posta hálózat kiépítése és a kisforgalmú hivatalok bezárása) a kistérségben az elsõk között indult meg.
A tercier szektort a kereskedelem képviseli. Ezalatt a helyi kereskedelmet lehet érteni, pedig a kistérség határos Horvátországgal. A közel 100 km hosszan nincs határátkelõ. A másik fontos tercier szektor a közlekedés. A közlekedés legfontosabb feltételét jelentõ út- és vasúthlózat az elõbbi sûrûsödésével és az utóbbi gyérülésével jellemezhetõ az utóbbi évtizedekben. Az úthálózat a városok és kisebb vonzásközpontok felé irányuló szerkezetet mutat. A települések közötti kapcsolattartást nehezíti, hogy még mindig viszonylag nagy a bekötõ út végi települések aránya (zsáktelepülések). Az ilyen jellegû zsáktelepülések nyilvánvalóan hátrányoa helyzetben vannak a csomóponti fekvésû, vagy az áthaladó úttal rendelkezõ településekhez képest.
A térség teljes közúthálózatának becsült hossza 190-220 km, ennek kb. a fele burkolt (kb. 90-120 km.).
AZ ORMÁNSÁG NÉPRAJZI BEMUTATÁSA
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délrol a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja.
Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos foköto és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzoen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbol a vizes területekbol kiemelkedo dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve.
A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlodés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megorizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit.
![]()
Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fuz-és nyárligetek, a tölgy-koris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból.
Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar koris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élohelye, a védelem alatt álló mezokön a liliomok és az íriszek különbözo fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfeju réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll.
![]()
Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, ozek, vaddisznók gyönyöru példányai élnek. A Dráva folyó és a halastavak a sporthorgászatra jó lehetoséget kínálnak.
A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övezo park, ami Dél-Dunántúl legjelentosebb arborétuma, sok ritka növénnyel.
Az építészeti emlékek foleg a népi építészetbol kerülnek ki. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzové az ú.n. talpas házak.
![]()
![]()
Az Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyofára temperával festett díszítoelemek szimbólumrendszerei az osi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
![]()
![]()
-
#52
Már van Pécs connection. :)
Meséljetek egy kicsit az Ormánságról, a lehetőségekről. -
#51
Hehe ott a mutterom a matektanár ^^ -
tomo #50 az egesz megyeben elzarjak a gazt kedden reggel 6 tol szerda este 8 ig.
jo mulatast hozza! -
#49
loál. -
Cat 02 #48 itt vótam :) -
#47
na joéjt mindenkinek to be continu holnap :D 
-
#46
Itt pedig megnézhetitek az utvonalat ha jönne valaki Baranyába valahova itt -
#45
Mi is bizony bármilyen kérdés Baranya vagy Pc akármi! -
#44
Sewen Warez
itt mindenre tudják a választ ami játékkal progival vagy akármivel kapcsolatos de mi is tudunk segiteni
-
#43
Bezony látogassattok el baranyába és Szigetvárra!!!!!!!!! -
#42
ITT több mindent megtudhatsz lakóhejünkrol SZIGETVÁRROL!!!!!!!!!!!!! 
-
#41
-
#40
Történelmi pillanat
-
#39
Hajrá Baranya és Szigetvár !!! :D -
#38
Király benn a banner!!!!!!!!!!!! -
#37
-
#36
bocsi kimaradt :D valahogy
-
#35
Ha valami számitogépes alkatrésznek megakarod tudni az árát akkor IDE katt!!!!! -
#34
Ahova én megyek ANK -
#33
Te Csopi és az én sulim? -
#32
Pécsi középiskolák, gimnáziumok -
#31
500.sz. Angster József Szakképző Iskola
www.angsterj-pecs.sulinet.hu 7623 Rét u. 41-43.
térkép Tel.: 215-234, 215-559 Fax.: 517-888 Várnagyi Mihály
Hajnóczy József Kollégium
www.hajnoczykoll-pecs.sulinet.hu 7633 Pécs, Türr I. u. 2.
Tel.: 255-777, 255-483 Fax.: 255-723 Mezei József
Hajnóczy József Kollégium (B épület)
(tagintézmény)
www.hajnoczykoll-pecs.sulinet.hu 7624 Kodály Z. u. 20/a
Tel.: 326-611 Fax: 326-611
Hajnóczy József Kollégium (C épület)
(tagintézmény)
www.hajnoczykoll-pecs.sulinet.hu 7627 Puskin tér 17.
térkép Tel.: 243-838 Fax.: 243-839
Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola
www.janus-pecs.sulinet.hu/ 7621 Pécs, Mária u. 2-4.
térkép Tel.: 513-720, 310-911 Fax.: 516-339 Ritter Attila
Kodály Zoltán Gimnázium
www.kodaly-pecs.sulinet.hu/ 7629 Pécs, Dobó I.u. 35-37.
térkép Tel./Fax.: 539-042 Gaál Tibor
Középiskolai Központi Menza
7623 Szabadság u. 25.
térkép Fax.: 314-653 Fax.: 532-967 Neu Ernőné
Leőwey Klára Gimnázium
www.leowey-pecs.sulinet.hu/ 7621 Szt.István tér 8-10.
térkép Tel.: 518-460 332-688 Fax.: 518-488 Dr.Szolcsányi Jánosné
Ide mek én :DDD
Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
www.kero.eu.org 7623 Rét u. 10.
térkép Tel.: 518-190, 512-742 Fax.: 518-190 Metzger Tibor
Pécsi Művészeti Szakközépiskola
www.pecsimuveszeti.hu 7624 Pécs, Radnics u. 9.
térkép Tel.: 517-950 517-953 Fax.: 517-959 Fükéné Walter Mária
Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola
www.szoceu-pecs.sulinet.hu/ 7621 Pécs, Mária u. 5-7
Tel.: 314-667, 511-940 Fax.: 314-667 Dr.Mikli Éva
Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola
(tagintézmény)
7623 Rákóczi u. 2.(gyak.képz)
Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium
www.pollack.hu 7621 Batthyány utca 1-3.
térkép Tel.: 72/513-680 Fax.: 72/513-681 Horváth István
Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium
kollegium.pollack.hu 7622 Batthyány u.1-3.(szakm)
térkép Tel.: 326-133 Fax.: 326-848
Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium
(tagintézmény)
7621 Jókai u. 8.(diákotth.)
térkép Tel.: 513-650 Fax.: 513-652
Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium
(tagintézmény)
7621 Dischka Gy.u.2.(konyha)
Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola
www.radnoti-pecs.sulinet.hu/ 7633 Esztergár L.u. 6.
térkép Tel.: 257-859 258-153 Fax.: 258-153 Szittár Lászlóné
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola
www.simonyi.sulinet.hu 7632 Malomvölgyi u. 1/b.
térkép Tel.: 550-710 Fax.: 550-755 Déri Tibor
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola
www.szechenyi-pecs.sulinet.hu/ 7621 Király u. 44.
térkép Tel.: 513-160, 513-162 Fax.: 513-163 Bende Zoltán
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola
(tagintézmény)
7626 Koller u. 4. (torn.ter)
térkép
Teleki Blanka Leánykollégium
7621 Apáca u. 23.
térkép Tel.: 315-789, 313-364 Fax.: 315-786 Komlódi Józsefné
Zipernovszky Károly Műszaki Szakközépiskola
www.zipernowsky.hu/ 7622 Pécs, 48-as tér 2.
térkép Tel.: 312-344 Fax.: 312-139 Dr.Szederkényi József
Nem önkormányzati intézmények
Név Cím Telefon Vezető
Babits Mihály Gyakorló Gimnázium
7633 Pécs, Veress E. u. 15.
térkép Tel.: 255-166 Muráth Ferenc
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium
www.crnl.hu 7621 Pécs, Széchenyi tér
térkép Tel.: 312-888 Páva Péter
Gandhi Közalapítványi Gimnázium
www.gandhi-gimn.sulinet.hu 7629 Pécs, Komjáth A. u. 5.
térkép Tel.: 239-655 Csovcsics Erika
Comenius Szakképző Iskola
7625 Pécs, Váradi A. u. 4.
térkép Tel./Fax.: 511-266, 511-266 Kozma Béla
Pécsi Termelőiskola
7632 Apáczai Cs.J. krt.1.
térkép Tel.: 444-278 Szőke Attiláné
Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Pécsi Tagozata
7622 Pécs, Siklósi út 22.
Tel.: 525-608 Fax.: 525-609 Dr. Szekeres Lászlóné
Germánus Gyula Angol Tannyelvű Magángimnázium
7621 Pécs, Mária u. 9.
térkép Tel.: 514-816 Fax: 514-810 Dr. Sallai Éva
PTE Deák Ferenc Gimnázium és Általános Iskola
7624 Pécs, Őz u. 2.
Tel.: 324-621 Haramach Gusztávné
Kodolányi János Középiskola Pécsi Szakközépiskolai Tagintézménye
7633 Pécs, Hajnóczy u. 37/39.
térkép Tel.: 551-730 Fax: 551-730 Pálvölgyi János
-
#30
Tanuló vagy még?
