Online siker egy szeptember 11-i videó

Oldal 1 / 7Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#307
Nekem megvan az a Film... Én végignéztem és nagyon de nagyon elgondolkodtató. Érdemes letölteni.

#306
"ura mód, még mindig nem kaptam választ András bartunktól"

Tudod, vannak itt dolgozó emberek is, akiknek nincs idejük egész nap fizika korrepetációt tartani.

#305
"Meg tudnád nekem indokolni, hogy miért lehet a föld mozgási energiáját elhanyagolni? mert nagyon nincs igazad!"

Megindokoltam. A mozgási energia képletében a sebesség második hatványon szerepel, az impulzusséban meg elsõn. Namármost a Föld és a tornyok impulzusa ugyanakkora, de a Föld tömege milliárdszor nagyobb, így a sebessége milliárdszor kisebb. Tehát az energia képletében a Föld és a tornyok tömegének hányadosa 1x szerepel a tömegben, és 2x a sebességben. Vagyis ahányszor nagyobb a Föld tömege, annyiszor kisebb a rá esõ mozgási energia.
De mint mondtam, ez tökéletesen lényegtelen ebben az esetben, mert úgyis összeadódik az energia.

"Elõbbinek relative a tömege a másiknak meg a sebessége lesz kicsi, viszont mozgási energiája mindkettõnek ugyanakkora."

Tévedés. Az impulzusuk egyenlõ, a mozgási energiájuk nem. Ennek megértéséhez elégnek kell lennie az általános iskolai mateknak.

"Ez a kettõ impulzus azonban kioltja egymást."

Igen. De az energia nem vész el, csak átalakul.

"Ha az általad vázolt eset forogna fent, akkor eléggé fura lenne a fizika: pl. csak ráfütyülnék egy tárgyra, az meg vagy jönne, vagy nem."

Ezt nem tudom honann szûrted le.

#304
Mélységesen egyetértek veled. András barátunk kellõképpen nem figyeli a dolgokat, mi több alkalmatlan baromság is elhagyja keyboardját, ami valahogy itt köt ki a fórumon. Lásd, Newton(III)-axióma semmibevétele pl.

fura mód, még mindig nem kaptam választ András bartunktól, hogy a föld mozgási energiája miért elhanyagolható.
#303
"Mostantól én már CIA ügynök is vagyok" - az érintettség nem erre vonatkozott. Egyébként is alkalmatlan lennél cia ügynöknek.
"Próbálj már meg olvasni" - te meg felfogni azt, amit olvasol. És persze nem szelektíven nézni a dolgokat.
rigidus
#302
The server at www.loosechange911.com is taking too long to respond.

#301
Ja, oké. Bár így olvasva (+kis klipek), linkekkel az eredeti cikkekre, nyilatkozatokra, szal ennek is megvan a feelingje. :)

#300
Helyreállt az oldal! Bár a felsõ menü érdekesen néz ki. :)
Tehát ez az. Az Evidence lapból kiindulva igen sok "érdekes" infó olvasható.

PLackó
#299
Van magyar felirat hozzá.

rigidus
#298
Nem olvastam el az utobbi hozzaszolasokat, de latom, hogy meg mindig porog a topik. A loosechange911.com szerveret toroltek, egesz idaig 404-et kaptam ra es nehany oraja egy domainspekulans vette at.

Kerdes: miert?

Registrant:
Louder Than Words
PO BOX 53088
Washington, District of Columbia 20009
United States

Registered through: GoDaddy.com, Inc. (http://www.godaddy.com)
Domain Name: LOOSECHANGE911.COM
Created on: 09-Jun-05
Expires on: 09-Jun-07
Last Updated on: 28-Aug-06

Administrative Contact:
Avery, Dylan Whois Privacy and Spam Prevention by Whois Source
Louder Than Words
PO BOX 53088
Washington, District of Columbia 20009
United States
(202) 294-8507 Fax --

Technical Contact:
Avery, Dylan Whois Privacy and Spam Prevention by Whois Source
Louder Than Words
PO BOX 53088
Washington, District of Columbia 20009
United States
(202) 294-8507 Fax --

Domain servers in listed order:
NS3.SECURESERVER.NET
NS4.SECURESERVER.NET

BTW, jovo juniusig volt kifizetve a domain...

#297
"A helyzeti energia m*g*h, ez pozitív. A mozgási energia 0.5*m*v^2. Ez is pozitív, tehát eddig jók vagyunk. Mivel a tömegtól lineárisan, a sebességtõl meg négyzetesen függ, a Föld mozgási energiája elhanyagolható (de ez végülis nem befolyásolja az eredményt)."

csódálom, hogy ezt még meg tudtad jegyezni. Meg tudnád nekem indokolni, hogy miért lehet a föld mozgási energiáját elhanyagolni? mert nagyon nincs igazad!

ugyanis: nem csak a tárgyat gyorsítja erõ a Föld fele, de a Földet is a tárgy felé. Elõbbinek relative a tömege a másiknak meg a sebessége lesz kicsi, viszont mozgási energiája mindkettõnek ugyanakkora. Ez a kettõ impulzus azonban kioltja egymást.

Ha az általad vázolt eset forogna fent, akkor eléggé fura lenne a fizika: pl. csak ráfütyülnék egy tárgyra, az meg vagy jönne, vagy nem.
#296
Persze ezek a filmben is benne vannak, de talán nem érti mindenki a folyamatos angol szöveg minden mondatát.

#295
...és ráadásul igen sok ilyet.

#294
Lehet, csak az az érdekes, hogy több emelettel lejjebb törnek elõ azok a füstcsóvák. Ide sorolható még a tûzoltók beszámolói sorozatos robbantásokról (amit a mai napig fenntartanak), közeli földrengés-jelzõ szeizmikus érzékelõk jelei, továbbá az a tény, hogy 2-3 héttel az esemény elõtt sorra lezártak területeket, és valamiféle fúrásokat végeztek... És a korábban rutinszerûen körbevitt bombakeresõ kutyák is szabadságot kaptak... Érdekes véletlenek.

#293
Úgy tûnik, lekapcsolták az oldalt. Pedig itt a legmeggyõzõbb "ellen-bizonyítékokat" gyûjtötték össze, amit nem lehet olyan könnyedén cáfolni.

PLackó
#292
a #289-es link már nekem sem mûködik,tegnap még jó volt.

Egyébként szerintem a hirtelen összenyomódó levegõ préselõdik ki az épületbõl,ahogy esnek össze az emeletek.
Valamint akkor,ha bombákkal omlasztották volna össze az épületet, akkor szerintem nagyobb ereje/látványa lett volna a robbanásoknak,nem csak egy-egy ablakon kiáramló levegõ.Mivel gondolom nem kis robbanás kellett volna ahhoz hogy a magot szétrobbantsák.

Egyébként láttam a filmet, és elég sok mindenben egyetértek vele.
a wtc7-es összeomlására semmi ok nem volt, attol hogy hullott rá némi törmelék nem kellet volna ilyen szabályosan összeroskadnia.
Nah meg a pentagon és boeing is elég elképzelhetetlen.Fõleg így,hogy nem adnak ki egy normális videofelvételt ami rögzítette.

#291
nekem nem müxik a link.

#290
"Csakhogy,a helyzeti energiát sem csak úgy tették oda neki."

Ezt nem értem. A helyzeti energiáját az építés során szerezte daruk által. Mi ezzel a gond?

"Becsapódáskor a két tömeg (Föld és a lezuhanó tárgy) impulzusa megváltozik. Ez viszont munkavégzéssel jár, amihez energia kell. Na ebbe az energiába tûnik el az általad hiányolt energiatöbblet."

A munka nem hoz létre és nem tûntet el energiát, csak átviszi egyik helyrõl a másikra.
A helyzeti energia m*g*h, ez pozitív. A mozgási energia 0.5*m*v^2. Ez is pozitív, tehát eddig jók vagyunk. Mivel a tömegtól lineárisan, a sebességtõl meg négyzetesen függ, a Föld mozgási energiája elhanyagolható (de ez végülis nem befolyásolja az eredményt).
Naszóval most jön a bonyolult rész : Amikor vége az összeomlásnak, és minden megállt, a mozgási energia pontosan zéró. A helyzeti energia se nõtt vissza.
Szóval akkor mi lett az energiával? Mint mondtam, a munka nem hoz létre vagy tüntet el energiát. Erre semmi sem képes legjobb tudomásunk szerint (még mindíg energiamegmaradás).

#289
BiroAndras hiányolta az elõzetes robbantások jeleit. Hát itt vannak: link.

#288
Mint azt megvitattuk, a helyzeti energia mozgási energiává alakul. Csakhogy,a helyzeti energiát sem csak úgy tették oda neki. De a másik dolog. Becsapódáskor a két tömeg (Föld és a lezuhanó tárgy) impulzusa megváltozik. Ez viszont munkavégzéssel jár, amihez energia kell. Na ebbe az energiába tûnik el az általad hiányolt energiatöbblet. Ha gondolod, le is vezetem neked, de akkor a diplomáddal menj leközelebb vécére, mert kb. xart sem ér
#287
"a két test egymást fékezi le, miáltal munkát végeznek a másik testen. Ehhez a munkavégzéshez a saját mozgási energiája adja a fedezetet."

Te nem érted az alapvetõ dolgokat. Nézz utánna az energiamegmaradásnak. Aztán még vedd hozzá, hogy a hõ is energia.
Bõvebben : energiamegmaradás
Itt meg ezt írják : "ha két test ütközés után összeragad, akkor a mozgási energiájuk nem marad meg, hanem nagyrészt hõvé alakul"

"Az pedig, hogy ott az energiákról írnak, az még nem jelenti azt, hogy hõröl is szó esik benne."

Mi mássá alakulna az energia? Mozgás nincs, helyzeti energia nincs, elektromosság vagy sugárzás nem keletkezik, kémiai reakció nincs, stb.

#286
wazze, valamit elfelejtesz. a két test egymást fékezi le, miáltal munkát végeznek a másik testen. Ehhez a munkavégzéshez a saját mozgási energiája adja a fedezetet. Az pedig, hogy ott az energiákról írnak, az még nem jelenti azt, hogy hõröl is szó esik benne. Te úgy vagy fizika diplomás, hogy foggalmad sincs alapvetõ dolgokról.
#285
Alapvetõ tárgyi tévedések vannak itten.
Az energia nem vész el, csak átalakul. Ezt már az általános iskolában is tanítják.
Az oké, hogy a helyzeti energi mozgási energiává alakul a munkavégzés révén, de a becsapódáskor a mozgási energia tovább alakul hõvé.
De ha nekem nem hiszel, ezt olvasd el. Itt még ki is számolják az energiát.

#284
No, ha fizikus vagy.. mint azt írtad, a helyzeti energia mozgási energiává alakul. Csakhogy, ilyenkor mindkét test impulzura tesz szert. Amikor az impulzusát megváltoztatod egy testnek, tetszik-nem tetszik, munkát végzel. Akár gyorsítasz, akár lassítasz. na most ugye a munkavégzéshez energia kell. mivel a két test impulzusa megváltozik a becsapódáskor, azt hiszem, nem kell tovább ecseteljem....
#283
"1., házidolgozatodat szerintem ne add be fizika óra elõtt, mert tuti magad égeted vel, ha ilyen baromságokat írsz..."

Ezzel a figyelmeztetéssel sajnos elkéstél. Nálad valószínûleg sokkal képzetlenebb professzorok adtak nekem fizikus diplomát.

"2., úgy látom, felesleges vitázni veled, mert sötét vagy mint a belsõzseb alkonyatkor."

Ha csukott szemmel nézel szét, ne várj világosságot.

"ennyi erõvel minden erõteljesen melegszik, aki csak egy test felé közeledik."

Súrlódás mindíg van, csak kis sebességeknél elhanyagolható a hõtermelése. Egy másik dolog az ütközés, amikor szintén hõ keletkezik, és altalában szintén kevés.

"A meteor azért melegszik, mert nagy sebességel lép be a Föld sûrûbb légkörébe, és ott a nagy sebesség okozta súrlódás felmelegíti."

Fokozatosságról még nem hallottál? Egyszerû : kis sebesség-kis melegedés, nagy sebesség-nagy melegedés.

"Hatás ellenhatás törvénye"

Mint mondtam ismerem.

"Jelen esetben a tesrre kifejtett gravitációs erõnek éppen a Föld adja a párját."

Egész pontosan ezt úgy van, hogy a zuhanó test maga felé húzza a Földet (egészen picikét), és ez az ellenhatás. A becsapódás energiája szempontjából ez nem érdekes.

"Nos, és amikor becsapódik, az impulzusuk egyenlitík ki egymást"

Igen. De az energia és az impulzus nem ugyanaz. Itt az a trükk, hogy az impulzus vektor mennyiség, az energi meg skalár. Két azonos nagyságú, de ellentétes irányú impulzusvektor összege nulla, viszont a megfelelõ energiák összege nem nulla, mert nincs irányuk.

"Keletkezett helyzeti energiák egy jó része mozgási energia"

Pontosabban a helyzeti energia mozgási energiává alakul.

"ami az impulzusuk megszünésével javarészt eltünik."

Nos, az energia nem szokott csakúgy eltûnni. Errõl szól az energia megmaradás elve (biztos hallottál már róla).

"Plusz még akkor ott vannak a mindenféle törések, nyírások, stb. fizikai igénybevételek, amelyek a testet formálják."

Ezek mind hõvé alakulnak végül. Próbáld ki, hogy egy fémdarabot hajlítgatsz ugyanazon a ponton sokszor. Ha nem túl rideg, akkor érezhetõen fel fog melegedni, mielõtt eltörik.

Egyébként ki is számolták, hogy kb. mennyi lehetett a helyzeti energiája a tornyoknak. Az eredmény a kettõre összesen több mint fél kilotonna TNT-nek felel meg, ami már közelíti egy kisebb atombomba erejét.

"A villanyt azért is ki szokták kapcsolni, mert a tûz vezeti az áramot, és esetleg további elektromos tüzeket gerjeszt."

Errõl még nem hallottam, de tulajdonképpen logikus, hiszen a láng ionokból áll.
Mindenesetre én is azt mondtam, hogy kikapcsolhatják az áramot, vagyis az elektromos hálózaton keresztül nem lehet robbantani.

"ha én terrorcselekményt akarok végrehajtani, és kint vannak a berendezéseim, nem gondolod, hogy szarok arra, ki rádiózik a környéken?"

Nem szarsz rá, mert ha rosszkor robban valamelyik töltet, az garantált lebukás.
Egy átlag terroristát nyílván ez nem zavar, de ha valaki álcázni akarja a robbantást az egész más tészta.

"5., remélem nem nekem akarod megmagyarázni mit lehet tenni a kommunikációban."

Csupán a nyílvánvaló dolgokat említettem. Te mondtad, hogy a rádiózás véletlen gyújtást okozhat. Ebbõl elég nyílvánvaló, hogy nem okos dolog rádiós detonátort nem okos dolog használni egy nagyváros közepén.

"Dig. technikából pedig talán jobb, ha meg sem próbálsz okoskodni."

Nem okoskodom. Van közöm a témához, mégha csak áttételesen is. De ha valamit rosszul tudok, akkor egyszerûen javíts ki.

"Sehol még nem láttam egy hivatalos anyagot arról, hogy milyen típusú-összetételõ acélt használtak az építkezésnél. Ez ugyanis nagyon nem mindegy!"

Gondolom akik tervezik az ilyen épületeket azok tudják. Márpedig terveztek rá tûzálló bevonatot (máshol erre a célra betont használnak). Nézd meg a linkeket, amiket írtam. Ahol én olvastam, ott "szerkezeti acél"-ról beszéltek, és annak a tulajdonságairól.
Idézem : It is known that structural steel begins to soften around 425°C and loses about half of its strength at 650°C
Link

"7., Árnykolás kérdése... sok fém körülötted. Mondcsak, vasgyárban hogyan rádió telefonálnak az emberek?"

Szerinted a sok fém nem árnyékol? Próbáltál már vasbeton épületbõl telefonálni? Én igen. Ha nem ablak közelében vagy (lift, garázs), akkor elmegy a térerõ.
Nem hiszem egyébként, hogy a kohók mellett sokat mobiloznának.

"8., precíz idõzítés...hát tudod, aki digitális detonátorokkal játszik, annak ez csak egy ujjgyakorlat."

Nos, a feladat az, hogy egymáshoz képest ezredmásodperc pontossággal a megadott idõben robbanjanak. Ehhez az kell, hogy össze legyenek szinkronizálva az óráik ilyen pontossággal, vagy mindegyik külön jelet kapjon megfelelõ idõzítéssel. És egy ekkora épületnél több ezer töltetrõl van szó. Ha ez megoldott, akkor oké. Én nem vagyok járatos a témában, csak annyit tudok, amit a tévében láttam. Ott meg kizárólag gyújtózsinórt használtak.

#282
wtc dokumentum film
nézzetek ide fel itt van wtcrõl egy dokumentum magyarnyelvû film 45 perces, abban benne van hogy miért dölt össze..
a videoknál letölthetõ
#281
2 dolog van:
1., házidolgozatodat szerintem ne add be fizika óra elõtt, mert tuti magad égeted vel, ha ilyen baromságokat írsz...
2., úgy látom, felesleges vitázni veled, mert sötét vagy mint a belsõzseb alkonyatkor.

1., A meteor (jelen pillanatban még) nem azért melegszik fel, mert zuhan a Föld felé, mert ennyi erõvel minden erõteljesen melegszik, aki csak egy test felé közeledik. Lehet, hogy te ilyenkor melegedsz, ez már magánügy. A meteor azért melegszik, mert nagy sebességel lép be a Föld sûrûbb légkörébe, és ott a nagy sebesség okozta súrlódás felmelegíti. és itt nem 100 km/H sebességrõl van szó.
3., Hatás ellenhatás törvénye: ha egy testre erõ hat, akkor annak az erõnek valahol lesz egy párja is. Jelen esetben a tesrre kifejtett gravitációs erõnek éppen a Föld adja a párját. Nos, és amikor becsapódik, az impulzusuk egyenlitík ki egymást, csak te a Földbõl semmit nem veszel észre, mert tömegéhez képest a becsapódó test tömege elhanyagolható. Keletkezett helyzeti energiák egy jó része mozgási energia, ami az impulzusuk megszünésével javarészt eltünik. Plusz még akkor ott vannak a mindenféle törések, nyírások, stb. fizikai igénybevételek, amelyek a testet formálják. Ezek viszont a nagyobbik részét teszik ki még mindig a keletkezett hõmenyiséghez képest. és a maradék lesz a hõ, ami persze még talán egy fél századdal sem fogja megemelni a test átlaghõmérsékletét.
3., A villanyt azért is ki szokták kapcsolni, mert a tûz vezeti az áramot, és esetleg további elektromos tüzeket gerjeszt.
4., ha én terrorcselekményt akarok végrehajtani, és kint vannak a berendezéseim, nem gondolod, hogy szarok arra, ki rádiózik a környéken?
5., remélem nem nekem akarod megmagyarázni mit lehet tenni a kommunikációban. Dig. technikából pedig talán jobb, ha meg sem próbálsz okoskodni.
6., hogy írnak acélt, az még csak annyit tesz, hogy milyen csónakod van? -Aluminium. Nem mindegy ugyanis mivel van ötvözve az illetõ anyag. Sehol még nem láttam egy hivatalos anyagot arról, hogy milyen típusú-összetételõ acélt használtak az építkezésnél. Ez ugyanis nagyon nem mindegy!
7., Árnykolás kérdése... sok fém körülötted. Mondcsak, vasgyárban hogyan rádió telefonálnak az emberek?
8., precíz idõzítés...hát tudod, aki digitális detonátorokkal játszik, annak ez csak egy ujjgyakorlat.

#280
"A természet NÁLAD IS JOBBAN TUDJA a fizika törvényeit."

Lehet, de az biztos, hogy nálad sokkal jobban tudom.

"Szerinted a Newton axiómákat hova tehetjük?"

Hova kellene?

"tudod, hatás-ellenhatás?"

Igen. És ez hogy jön ide konkrétan?

"aztán milyen hõrõl beszélsz?"

Arról amivé a mozgási energia alakul.

"Bakker ez egy toronyház, nem meteorit"

A fizika mindkettõre vonatkozik.

"ráadásul a meteorit sem azért melegszik fel, mert zuhan a Föld felé..."

Háthanem mitõl?

"Szerinted ha a fizikát arra építenénk, hogy na most gondol egyet a helyzeti energia és elmegy fagyizni, elfogadható lenne?"

Tudtommal a mechanika és a termodinamika illetékes ezügyben. De ha te tudsz valami fagyizásról is, kifejthetnéd bõvebben.

"A becsapódáskori hõmennyiség töredéke a helyzeti energiának."

Az energiamegmaradás rémlik? Szerinted hová tûnik el a helyzeti energia?

"az áramot tuti lekapcsolják több okból is, pl. azért mert a jóöreg tûz vezeti az áramot."

Ezt most nem értem.

"Aztán szerinted gondot okozna bárkinek is hogy kialakítson egy távirányítási rendszert, ha már tölteteket tud felszerelni?"

Te mondtad, hogy a hálóaztot is használhatták. Erre mondtam én, hogy az nem elég megbízható erre a célra.

"hmmm.. mondjuk azért GO,GOb anyagokat te 600 fokon kovácsolni sem fogsz... igaz, a WTC-ben valószínû nem pont ilyen anyagok voltak, de azoknak sem kottyanhat meg még 800 fok sem, pontosan a tûzesetekre gondolva."

Hát, te biztos jobba tudod, mint az WTC tervezõi. Ha az acél olyan jól bírja a tüzet, akkor szerinted miért kellett rá vastag tûzálló bevonat?
Itten is írják : http://www.tms.org/pubs/journals/JOM/0112/Eagar/Eagar-0112.html
Idézem : It is known that structural steel begins to soften around 425°C and loses about half of its strength at 650°C

"LOL... nézz utánna a Faraday kalitka kritériumfeltételeinek."

Nem kell tökéletes ahhoz, hogy árnyékoljon. Annyi kell, hogy sok fém legyen körülötted. Szerintem a külsõ acélváz is elég jól árnyékol, de a mag az garantáltan.

"Szerinted ott a rádiótelefonok hogy mûködtek?"

Teljesen normális, hogy az irodaházakban a liftekben és a garázsokban nincs térerõ. Jobb helyeken külön mobil állomást raknak ezekre a helyekre.

"Akkor még nézegesd egy kicsit tovább, mielõtt hülyeségeket írkálsz."

Mit nézzek rajta? Ott volt mindenhol a sok-sok kilóméter drót. Még el is mutogatták, hogy hogy mûködik.

"A rádiót azért nem használják rá, mert az kell a beszédre. És ha beszélsz, esetleges tranziens intermoduláció beindíthatja a folyamatot."

Naugye. Most képzeld el, hogy rádiót használnak a robbantásra, és õk nem beszélnek közben, viszont a szomszédban valaki meg rádiózik.
Ugyanez a probléma a WTC esetén is. Ég tudja, hogy ki hol mennyit rádiózik a környéken. Pláne, hogy még repülõtér is van nem messze. Képzeld el milyen gáz lett volna, ha idõ elõtt robbannak a bombák.
Persze a probléma megoldható, ha kicsit komolyabb felszerelét használnak, ahol nem egy egyszerû analóg impulzus kell a gyújtáshoz, hanem pl. egy digitális kód.
Egyébként még a preceíz idõzítést is meg kell oldani (nem egyszerre robban az összes töltet), ami gyújtózsinórral nem gond, de rádióval már problémás.

#279
Meg egyébként sem rögtön dõltek össze, így a gépek mozgási energiája ebbõl a szempontból érdektelen.

#278
""Igen. Ezért omlott össze függõlegesen, és nem dõlt el."
Tudnád ezt a mondatodat szó szerint értelmezni nyíltan is, hogy mit állítasz benne?"

Mit lehet ezen nem érteni?
Sokan kifogásolták hogy a tornyok pontosan magokba roskadtak, nem pedig dõltek valamelyik irányba. Ez többek közt azért volt, mert a repülõk mozgási energiája elhanyagolható az épület tömegéhez képest.

#277
"Nem kell súrlódni. A helyzeti enetrgia mozgási energiává alakul, az meg hõvé, amikor végül megállnak a darabok a földön. Nincs más lehetõsége az energiának, mint hõvé alakulni."

Hát persz, Télapó meg Hógfehérke lesz születésnapján... A természet NÁLAD IS JOBBAN TUDJA a fizika törvényeit. Szerinted a Newton axiómákat hova tehetjük? tudod, hatás-ellenhatás? aztán milyen hõrõl beszélsz? Bakker ez egy toronyház, nem meteorit, ráadásul a meteorit sem azért melegszik fel, mert zuhan a Föld felé... Szerinted ha a fizikát arra építenénk, hogy na most gondol egyet a helyzeti energia és elmegy fagyizni, elfogadható lenne? A becsapódáskori hõmennyiség töredéke a helyzeti energiának.

"És ki garantálja, hogy a becsapódások nem vágják el a kábeleket?
Meg simán lehet, hogy ilyenkor lekapcsolják az áramot, hogy ne okozzon további tüzeket. És az is lehet, hogy eleve külön rendszeren vannak. Ekkor épületeknél szoktak saját generátort használni, mert megbízhatóbb, mint a hálózat."

az áramot tuti lekapcsolják több okból is, pl. azért mert a jóöreg tûz vezeti az áramot. Aztán szerinted gondot okozna bárkinek is hogy kialakítson egy távirányítási rendszert, ha már tölteteket tud felszerelni?

""Amõúgy pedig a háztartási és irodatüzek max 5-600 fokosak."

Bõven elég az acél meggyengítéséhez."

hmmm.. mondjuk azért GO,GOb anyagokat te 600 fokon kovácsolni sem fogsz... igaz, a WTC-ben valószínû nem pont ilyen anyagok voltak, de azoknak sem kottyanhat meg még 800 fok sem, pontosan a tûzesetekre gondolva.

""Rádióval meg játszi könnyedén megoldható a dolog"

Kivéve ha a rengeteg acél leárnyékol."

LOL... nézz utánna a Faraday kalitka kritériumfeltételeinek. Szerinted ott a rádiótelefonok hogy mûködtek? minden irodába beraknak egy átjátszót???

"Nem voltam, de a Discovery-n több sorozat is megy ami épület robbantásokról. Rádiót csak beszélgetésre használtak. Nyílván azért mert nem elég megbízható."

Akkor még nézegesd egy kicsit tovább, mielõtt hülyeségeket írkálsz. A rádiót azért nem használják rá, mert az kell a beszédre. És ha beszélsz, esetleges tranziens intermoduláció beindíthatja a folyamatot. Meg a robbantózsinór olcsóbb.


#276
""Szakértõk szerint pedig az az erõ, amivel belecsapódott a repülõ a toronyba, maximum olyan erõs volt, mint a percenként belehasító szelek erejének a fele."

Igen. Ezért omlott össze függõlegesen, és nem dõlt el."

Tudnád ezt a mondatodat szó szerint értelmezni nyíltan is, hogy mit állítasz benne?
#275
"egszer azt mondod, hogy azért omlott össze, mert kilágyult a vas, ok."

Többek közt ezért.

"most meg azt is, hogy mert belecsapódott egy repülõ a szelek erejének felével?"

Ilyet hol mondtam???

"a tûz a repülõ után keletkezett és nem elõtte!"

Hol mondtam másképp???

#274
Mindenkinek ajánlom ezt a filmet:

http://langlovagok.hu/filmek/ftp5perc.wmv

Egy sima, szimulált lakástûz 5 perc alatt 1000fok fölé hevítette a 'szobát'. És se kerozin, se robbanóanyag, semmi extra nincs ott.

#273
"Mindenesetre a negyedik gép történetét modositották egy kicsit. Ugyanis az amerikai légierõ lõte le (amit, nem ismernek be)."

Ez elképzelhetõ. Persze ha az amcsik rendezték meg az egészet (vagy akár csak közremûködtek), akkor ez egy érdekes lépés lett volna.

"A negyedik gép célozta meg a fehérházat"

Én úgy tudom (de nem vagyok benne biztos), hogy a 3. gép ment volna oda, de mivel közben kiderült, hogy az elnök nincs ott, inkább a Pentagont választotta.

#272
"te annyira vagy szakértõ, mint én tanyasi paraszt, má bocs. a WTC egy épülete sem volt jurta, amit eddig megismertél életed során."

Szép bemutatkozás.

"Egyszer írod, hogy beton épület, aztán eszedbejut, hogy hoppá, ez acélmagvas, tehát acélról beszélünk?"

Hol beszéltem én betonról? Erõsen töröm a fejem, de nem tudom elképzelni.

"a kerozin nem tud akkora hõvel levegõ elõmelegítés nélkül égni, hgoy az acélt megolvassza."

Igen, tudjuk. Soha nem is mondta senki. Arról van csak szó, hogy már jóval alacsonyabb hõmérsékleten is meglágyul az acél.

"Aztán, valamelyik szagértõ kitalálta,hogy ok, volt az épületben aluminium a repülõrõl, + a mag acélgerendái is meglehetõsen korrodáltak voltaqk. szerinte kész a termit."

Ezt arra írták, hogy találtak sok olvadt fémet. Nem feltétlen acélt. De oda van írva az is, hogy ez csak találgatás.


"Aztán mondod a baromságát tovább, hogy volt ott éghetõ anyag bõven. Persze, ez így van, egy csomó mûanyag dolog, ami lehet PC, PE, ABS, stb. Ezek max 6-700 fokon égnek"

Nem mondtam soha, hogy ezek a magas hõmérséklethez kellenek. Tény, hogy minden épület tele van remekül égõ dolgokkal. Különben mitõl égne le egyház, mikor se üzemanyag, se bomba nincs benne?

"Ráadásul a WTC-t már eleve úgy építették, hogy a tûz ne terjedhessen tovább."

Persze, csak épp a tûzálló rétegek sok helyen hiányoztak. És soha nem terveztek ekkora tûzzel.

"Aztán kitaláltad nagyokosan, hogy kerozint vízzel."

Mint már mondtam, más nemigen van a 80. emeleten. De a lényeg az, hogy se idejük, se felszerelésük nem volt a tûzoltóknak oltani. Ezek után nem is gondolkodtam tovább rajta, hogy ha lett volna lehetõségük, akkor mivel oltottak volna. Lényegtelen.
Egyébként a kerozin gyorsan alatt elégett, utánna már a berendezés égett.

"Habbal megoldható, minden komolyabb toronyházban van egy felszálló vízvezeték + egy tûzoltósági vezeték"

Nem tudom, hogy volt-e, de lényegtelen, mert :

1. Megsemmisült a becsapódáskor.
2. Nem volt idõ oltani.
3. Ekkora tüzet szerintem meg se próbáltak volna oltani. A tervezésnél az volt a cél, hogy egy komoly tûz esetén 3-4 óráig álljon a torony, ami bõven elég a kiürítéshez. Ennyi idõ édeskevés egy nagy tûz megfékezéséhez, még a földszinten, bent rekedt emberek nélkül is.

"Amõúgy pedig a háztartási és irodatüzek max 5-600 fokosak."

Bõven elég az acél meggyengítéséhez.

"Az pedig hogy a külsõ hélyon a gerendák illesztését lefigtymálod, hogy gyengék, bazz..."

Egész pontosan az emeletek rögzítése az ami gyenge volt. Nem én mondom, hanem a szakemberek. Nézz utánna (pl. ott vannak a linkek amiket írtam).

"építészetbõl nulla vagy barátom"

Mert te biztos nagy ész vagy. Egyébként én a szakértõk véleményét idéztem csupán.

"Aztán a hõtágulás. Ha volt hõtágulás a toronyban, akkor a felette elhelyezkedõ emeleteken az összes ablaknak a mi a deformációs zónában van ki kellett volna esni"

Pl. mert az ablakok a kívül vannak, ahol nincs nagy tûz. A mag környékén volt igazán meleg.

"S beszéltél még a helyeti energiáról, hogy termelt az elég hõt."

Nem számoltam ki, hogy konkrétan mennyi, csak egy példa volt, hogy mi termelhet még hõt.

"A helyzeti energia nem fog neked egy épületet sem felmelegíteni."

Önmagában nem.

"és vajon hogy is tenném, amikor nem súrlódik semmivel?"

Nem kell súrlódni. A helyzeti enetrgia mozgási energiává alakul, az meg hõvé, amikor végül megállnak a darabok a földön. Nincs más lehetõsége az energiának, mint hõvé alakulni.

"Aztán volt még hogy azok is kilágyultak, gyak a teljes acélmag. Basszus, ez a legnagyobb baromság."

Egy lehetõségként írtam, nem mondtam, hogy tuti biztos.

"És ha izzik is, meglehet, lágyul, de ezek az anyagok, amik a WTC-ben voltak, olyanok, hogy az izzó vastömböt eléggé kínosan fogod meg bármiféle eszközzel, mert olyan szívós kemény anyagok."

Ezt a mondatot nem sikerült értelmeznem.

"ja a robbantásokról: mondod gyujtózsinórt használnak rádió helyett. Voltál már robbantásokon ember?"

Nem voltam, de a Discovery-n több sorozat is megy ami épület robbantásokról. Rádiót csak beszélgetésre használtak. Nyílván azért mert nem elég megbízható.

"úgy kellett megszervezni, hogy magas hõfok mellett (5-600 fok) is mûködjön a dolog"

Hát annak az a dolga, hogy égjen, nem?

"és ráadásul annak biztosan marad nyoma (több kilométer robbantási madzag azért hagy egy kevés nyomot minidg)."

Nem feltétlen, de lényegtelen. Csak arra reagáltam, hogy valaki azt mondta, hogy rádióval szoktak robbantani.

"Rádióval meg játszi könnyedén megoldható a dolog"

Kivéve ha a rengeteg acél leárnyékol.

"sõt, még csak az sem kell, elég egy 220Voltos madzag, és némi power line communications ismeret"

És ki garantálja, hogy a becsapódások nem vágják el a kábeleket?
Meg simán lehet, hogy ilyenkor lekapcsolják az áramot, hogy ne okozzon további tüzeket. És az is lehet, hogy eleve külön rendszeren vannak. Ekkor épületeknél szoktak saját generátort használni, mert megbízhatóbb, mint a hálózat.

"gyak foggalmad sincs a gyakorlati dolgokról"

Én tudom, hogy sokmindenhez nem értek. Ezért nézek utánna a hozzáértõbbek véleményének.

"wikipéda = nemtudás"

Értem. Mindenki hülye, csak te vagy villamos.
Egyébként ha figyeltél volna, volt ottan más link is.

"volt már jópár olyan szakmai dolog, amit egy tizenéves kis pöcs rakott fel, hogy õ ért hozzá, aztán szépen lehurrogta a szakma."

Pontosan ezért nyílt a wiki. A hozzáértõbbek ellenõrizhetik és javíthatják a cikkeket.

"Javaslom, elõször gondolkozz, mielõtt hülyeségeket írsz."

Én szoktam másokkal ellentétben.

"s ha írsz is, legalább támaszd alá a mondandód"

Szerinted mégis minek írok én linkeket?

#271
nem beszélve arról, hogy ha szó szerint veszem a mondatod, akkor nem lett volna 9.11. már az építkezés alatt leomlott volna nagyokos... a szél erejének felével csak összeomlik. és ha jön egy nagyobb szél? Domino Day lesz vagy mi?
húwazze az igen:D...
#270
ember, ennyi ellentmondást egy HSZ-en belül:D saját magadnak is ellentmondasz...

egszer azt mondod, hogy azért omlott össze, mert kilágyult a vas, ok.

most meg azt is, hogy mert belecsapódott egy repülõ a szelek erejének felével? és hogy ezért roskadt magába? nem vagy néha idõzavaros? a tûz a repülõ után keletkezett és nem elõtte! Bakker, legalább hülyeséget ne mondj, fõleg ne magad ellen....
#269
"De az hogy van, hogy az ecél olvadáspontja 5000 farenheit, míg a kerozin 3500-on ég. Ez kizárja azt, hogy az égéstõl olvadt volna meg a WTC acélszerkezete."

Nem olvadt meg, csak meglágyult. Ehhez sokkal kisebb hõmérséklet is elég.

"Szakértõk szerint pedig az az erõ, amivel belecsapódott a repülõ a toronyba, maximum olyan erõs volt, mint a percenként belehasító szelek erejének a fele."

Igen. Ezért omlott össze függõlegesen, és nem dõlt el.

#268
"Az a legnagyobb baj itt az "igazi szaGértõvel", hogy amikre hivatkozik, azok csak feltételezések, és nagyon kétesélyesek. A kételkedõk érvei viszont tényeken alapulnak és nagyobb a realitásuk."

Ne röhögtess már! Még hogy nagyobb a realitásuk. Próbálj már meg olvasni.
Mennyivel nagyobb a realitása annak, hogy a WTC7 ép oldalát mutatják, és ez alapján kijelentik, hogy sértetlen volt, miközben a másik oldalon 20 emeletes lyuk, és hatalmas tûz volt?

"Megpróbálja azokat az összetevõket kiragadni, amik vitathatók."

Igen, ezt csinálják az összeesküvéselmélet hívõk.

"Valami azt súgja, hogy bizonyos érintettség áll fenn."

Hát igen, egy jó összeesküvés elmélet bármilyen tényt be tud építeni magába. Mostantól én már CIA ügynök is vagyok. Szólnál nekik, hogy akkor már fizut is küldjenek?

#267
"Abból nyilvánvaló hogy egy akkora gép ami úgy becsapódik hogy nem marad belõle semmi"

Nézz meg pár képet ilyen becsapódásokról. Általában apró pici darabokra törik a gép. Itt meg még egy jól megerõsített épület is volt az útjában. Meg ugye a roncsok az épület belsejében kell hogy legyenek, így nyílván a képeken nem látszanak.

"nem olyan kis lyukat hagy ami a képeken látható"

Nem a lyuk kicsi, hanem az épület nagyon nagy. Meg lehet egyébként határozni a pontos méreteket is.
PL. Itt egy kép : Pentagon vs. Boeing

"Azt gondolom te sem hiszed, ami a hivatalos, történelemkönyvekben leírt álláspont: hogy terroristák titokban eltéritettek pár gépet, belevezették pár épületbe mint akik jól végezték dulgukat."

Nem értem miért ne hihetném el.

"A lényeg hogy TUDTAK róla."

Elég sokféleképp lehet ezt értelmezni. Az állam nem egyetlen entitás, hanem jó sok kis darabból áll, amik néha nem túl optimálisan mûködnek együtt. Plusz az intézményeken belül is van bürokrácia.
A hivatalos álláspont az, hogy az infó pár nappal a támadás elõtt már rendelkezésre állt valahol valamelyik hárombetûson belül, de ez kevés volt ahhoz, hogy eljusson a legfelsõ szintre, és cselekedni tudjanak. A filmek világában ez persze nevetséges, de a valóságban simán elõfordul.

#266
"az amerikaiaktól kapták azt a harci gázt, amit bevetettek a csecsenek ellen, az eredmény lesújtó volt, a csecsenekkel eggyût a túszok is meghaltak, pontosabban kevesen élték túl."

Erre van forrásod, vagy csak kitaláltad, hogy amcsi gáz volt? Amennyire emlékszem, nem árulták el, hogy mit használtak. A kevesen élték túlra: a túszok negyede/ötöde halt meg. Szóval csúsztatásból jeles vagy.

#265
Mindenesetre a negyedik gép történetét modositották egy kicsit. Ugyanis az amerikai légierõ lõte le (amit, nem ismernek be). A negyedik gép célozta meg a fehérházat, hejette kitalálták a hõstörténetet (Szuperemberré átváltozó utasok, megfékezték a gonosz teroristákat). Képzeljûk el, hogyan vélekedtek volna az amerikai emberek errõl az akcióról? Moszkvában amikor a csecsen teroristák , egy szinház nézõközönségét ejtették túszúl, az amerikaiaktól kapták azt a harci gázt, amit bevetettek a csecsenek ellen, az eredmény lesújtó volt, a csecsenekkel eggyût a túszok is meghaltak, pontosabban kevesen élték túl.
#264
BiroAndras: te annyira vagy szakértõ, mint én tanyasi paraszt, má bocs. a WTC egy épülete sem volt jurta, amit eddig megismertél életed során.

Egyszer írod, hogy beton épület, aztán eszedbejut, hogy hoppá, ez acélmagvas, tehát acélról beszélünk?

No, hogy egy picit beszálljak a ringbe: a kerozin nem tud akkora hõvel levegõ elõmelegítés nélkül égni, hgoy az acélt megolvassza. Az elõmelegített levegõben amit égése során felmelegít már erõteljesen oxigénszegény. Ezért is csak óvatosan szabad megközelíteni egy zárt térben keletkezett olajtüzet, mert ha oxigént kap, robbanásszerûen újból lángra kap. Persze ez nem olyan, mint amikor egy C4-es töltetet akasztasz az ajtókilincsre, itt a kicsapó lángynyelvek okozhatnak durva sérüléseket az emberi életben. Aztán, valamelyik szagértõ kitalálta,hogy ok, volt az épületben aluminium a repülõrõl, + a mag acélgerendái is meglehetõsen korrodáltak voltaqk. szerinte kész a termit.
Namost, a termit kb. 2300-2500 fokon ég, ami elég lenne már, de ezzel is van számos bökkenõ. egy derékvastagságú I gerendán nincs több egy kiló rozsdánál méterenként. ez kb. két kiló termitet jelentene, ami még egy vasúti sín elvágásához is jó eséllyel kevés. Nem beszélve olyan zavaró tényezõröl, hogy atermit max. szúrólángra indul be, különben csak az alu olvad ki. De hogy tudd, a szúróláng hõmérséklete kb. 1500-1700 fok. annyi biztos nem volt ott. Aztán mondod a baromságát tovább, hogy volt ott éghetõ anyag bõven. Persze, ez így van, egy csomó mûanyag dolog, ami lehet PC, PE, ABS, stb. Ezek max 6-700 fokon égnek, és van amelyik nem is éghetõ rendesen, hanem csak szenesedik. Akkor is, ha körülötte tûz van. Ráadásul a WTC-t már eleve úgy építették, hogy a tûz ne terjedhessen tovább. Aztán kitaláltad nagyokosan, hogy kerozint vízzel. Ember. Kívánom neked, hogy egy liter gázolajat megyújtanak rajtad, vízzel oltsanak téged. oda még kb. hatásos, de amikor egy helységben olajos jellegû tûz üt ki, azt sosem vízzel oltják. Vagy hab, vagy por. por itt meglehetõsen hatásnélküli lenne, mert nincsen 500 tûzoltó,aki feladogatja láncban a homokosvedreket. Habbal megoldható, minden komolyabb toronyházban van egy felszálló vízvezeték + egy tûzoltósági vezeték, amin pl. a habképezõt küldhetik fel (ugyanis a habhoz is víz kell, de egy liter vízbõl kb. 10-15 liter habot készít a habosító adalék). na most odafent már nem kunszt összerakni a habosítófejet. Nem kell hozzá semmi két bajonett konzolon, a habosító-keverõn + néhány ipszilonon és fecskendõn kívûl más mint néhány tömllõ, és mehet az oltás. Amõúgy pedig a háztartási és irodatüzek max 5-600 fokosak. Az pedig hogy a külsõ hélyon a gerendák illesztését lefigtymálod, hogy gyengék, bazz... építészetbõl nulla vagy barátom. Ezekkel a hélyszerkezetekkel erõsítik meg a mag stabilizációját. Egyik sem kispályás elem, a hidakat kb. ugyanígy készítik. Aztán a hõtágulás. Ha volt hõtágulás a toronyban, akkor a felette elhelyezkedõ emeleteken az összes ablaknak a mi a deformációs zónában van ki kellett volna esni, vagy a hõsokktól, vagy a feszültség miatti berobbanástól. S beszéltél még a helyeti energiáról, hogy termelt az elég hõt. Ember, fizikából már kivágtak volna egy középszintû házidolgozatról is. A helyzeti energia nem fog neked egy épületet sem felmelegíteni. és vajon hogy is tenném, amikor nem súrlódik semmivel? mert ha súrlódna, akkor nem úgy esne le mint az alma a fáról, hanem jóval lassabban (pl. 1g helyett 0.2-0.3g gyorsulással, mert a többbi energiát elviszi a keletkezett hõ). Aztán volt még hogy azok is kilágyultak, gyak a teljes acélmag. Basszus, ez a legnagyobb baromság. Kohászatban amikor ott jártam és dolgoztam, nemegyszer csináltuk télen, hogy az egyik vége még izzott, amásik végén meg a seggünket melegítettük mindenféle égési sérülések nélkül (igaz arany szabály: mielõtt ráülsz, köpj rá, mert lehet meleg -de ez nem a témához tartozik). az a tucatnyinál is több, több derékkeresztmetszetú I idomok akkor melegednének át annyira, hogy az egész szint kilágyuljon, hanem két órát, hanem két napot izzítják a kemencében (Ahol ideális a hõfok is). Hengerdékben egy 5 tonnás vasdarabot kb. másfél napig melegítenek nagyjából ideálisnak mondható kemencében, mire elkezd izzani. És ha izzik is, meglehet, lágyul, de ezek az anyagok, amik a WTC-ben voltak, olyanok, hogy az izzó vastömböt eléggé kínosan fogod meg bármiféle eszközzel, mert olyan szívós kemény anyagok. aztán pedig mint olyan, szerintem a politikát hagyjuk, látszik az elfogultságod mindenben.
ja a robbantásokról: mondod gyujtózsinórt használnak rádió helyett. Voltál már robbantásokon ember? Használnak is de ha itt is ezt használtak volna akkor ez bibis ebben: úgy kellett megszervezni, hogy magas hõfok mellett (5-600 fok) is mûködjön a dolog. Erre gyújtózsinõrral képtelen lennél, és ráadásul annak biztosan marad nyoma (több kilométer robbantási madzag azért hagy egy kevés nyomot minidg). Rádióval meg játszi könnyedén megoldható a dolog, sõt, még csak az sem kell, elég egy 220Voltos madzag, és némi power line communications ismeret (ez az, ami a 220/110V-os hálózaton adatokat továbbít - az újjabbak már közel ADSL sebességgel). és mindig lehet találni egy eldugott szegletet, ahol biztos eldugható a dolog. sõt, még ott is ahool a gép csapórik be, pl. a mag tlsó oldalán, amit elvben nem érint meg a gép, csak max a hõ. Namost a C4 sem olyan hogy hõre robban (hirtelen hõre szúrólángra viszont annál inkább). Akár le is darálhatod, ha úgy tetszik. de egy csomó plasztik ilyen.

gyak foggalmad sincs a gyakorlati dolgokról, és a wikipéda = nemtudás
volt már jópár olyan szakmai dolog, amit egy tizenéves kis pöcs rakott fel, hogy õ ért hozzá, aztán szépen lehurrogta a szakma. utánna pedig mehetett a korrektúra, a kispöcs meg örült, hogy jujj de jó lett a bejegyzése. Na ennyit a wikirõl...

Javaslom, elõször gondolkozz, mielõtt hülyeségeket írsz. s ha írsz is, legalább támaszd alá a mondandód, mert már nem vagy hiteles....
#263
Mi lehet az igazság?
500 éve a Föld még "lapos" volt. Hiába tudta valaki a teljes igazságot, az nem volt elfogadható...
És ha holnap elmondja valaki, miért volt az egész 9.11, akkor megszûnnének a találgatások? Senki sem tudná, hogy tényleg úgy történt-e. Csak lenne néhány dolog, ami elfogadható lenne és még néhány, ami nem...
#262
De az hogy van, hogy az ecél olvadáspontja 5000 farenheit, míg a kerozin 3500-on ég. Ez kizárja azt, hogy az égéstõl olvadt volna meg a WTC acélszerkezete. Szakértõk szerint pedig az az erõ, amivel belecsapódott a repülõ a toronyba, maximum olyan erõs volt, mint a percenként belehasító szelek erejének a fele.
Ha gondoljátok mutathatok egy videót, amiben ilyen és hasonló adatok vannak. (Bár ezt a videót még nem láttam)
#261
Mégegyszer a linkek, amiket mindenképp érdemes elolvasni:
http://www.debunking911.com/index.html
http://en.wikipedia.org/wiki/9/11_conspiracy_theories#World_Trade_Center_towers
(és a kapcsolóó cikkek)
Persze a google még mindíg üzemképes, lehet használni bátran.

Csak kedvcsinálónak: A WTC7-rõl azt mondják (a tûzoltók, akik ott voltak), hogy a tornyok felõli oldalán 20 emeletes lyuk volt, és óriási tûz égett benne. Miután megnézték közelebbrõl be se mentek, mert látták, hogy bármikor összedõlhet.

#260
Nem lehet az, hogy az USA kormánya tervezte meg ezeket a támadásokat, hogy legyen oka elvenni "terrorizmus elleni adatgyûjtés" által a világ szeméklyiségi jogait?
Nekem ez a gyanúm... :(
#259
Az a legnagyobb baj itt az "igazi szaGértõvel", hogy amikre hivatkozik, azok csak feltételezések, és nagyon kétesélyesek. A kételkedõk érvei viszont tényeken alapulnak és nagyobb a realitásuk. Megpróbálja azokat az összetevõket kiragadni, amik vitathatók. A tényeket pedig elbagatelizálja, mintha azok lényegtelenek lennének. Valami azt súgja, hogy bizonyos érintettség áll fenn.
Oldal 1 / 7Következő →