Az exobolygók egy új kasztjára bukkantak
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
Szerintem a tudósoknak nem szabadna általánosítani a világûrbõl szabályokat.
#41
Az elsõ linkben van egypár szép pontatlanság. Azt írja, hogy 66,5 fokos szögben van megdöntve a föld forgástengelye, pedig 23,4 fokban. És azt is írja, ha nem lenne megdöntve, egyik oldalon hónapokig forróság lenne, másikon sötét és hideg.
Ez akkor lenne, ha lassabban forogna a föld. Ha nem lenne megdöntve a tengelye, egyszerûen nem lennének évszakok, mindenhol ugyanannyi idõ lenne a nappal, és éjszaka 12-12 óra, egyenlítõn melegebb lenne valamivel, sarkokon meg kb olyan magasan járna mindíg a nap, mint a mostani sarki tavaszon/õszön, és mivel hónapokig tartó sötétség nem lenne(mert nincs tél), kb ugyanaz a hõmérséklet maradna a sarkokon.
Ez akkor lenne, ha lassabban forogna a föld. Ha nem lenne megdöntve a tengelye, egyszerûen nem lennének évszakok, mindenhol ugyanannyi idõ lenne a nappal, és éjszaka 12-12 óra, egyenlítõn melegebb lenne valamivel, sarkokon meg kb olyan magasan járna mindíg a nap, mint a mostani sarki tavaszon/õszön, és mivel hónapokig tartó sötétség nem lenne(mert nincs tél), kb ugyanaz a hõmérséklet maradna a sarkokon.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#40
"de mivel a csillagokról tudjuk hogy nem keringenek"
akkor szerintem olvass utána egy kicsit.
itt 4. bekezdés
itt meg a 6.
akkor szerintem olvass utána egy kicsit.
itt 4. bekezdés
itt meg a 6.
#39
Naprendszer szimulátor linket 😄 nekem csak egycsillagos szimulátorom van, orbiternek hívják 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#38
Én írtam naprendszer szimu-t, küldjem a kódot? 😉
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
Jóval instabilabb a (közeli) kettõs rendszerekben a bolygók pályája. Bármilyen kis eltérés sokszor kikatapultálja õket a rendszerbõl. Vannak erre egyszerû szoftverek is amivel lehet szimulálni. Huzamosabb ideig nem nagyon maradnak meg a bolygók.
#36
Caro ezek nem csllag körül keringenek hanem egymás körül és ez benne a furcsa hogy a csillagok-é hoz hasonló a felépítésük és minden csak nem olyan melegek mint mondjuk pl a Nap, de mivel a csillagokról tudjuk hogy nem keringenek... és ez a furcsa hogy ezek még is keringenek és egymás körül
pumpált πna... a legjobb... lvl 500-as ork paladin, +80 Ininity Rod 90 spell power 120000/sec meele hit... jah ez nem az a játék
#35
Lehet hogy elsõ találkozásunk egy idegen fajjal? <#vigyor4>
Egy házaspár, mely nászútra megy? <#nyes>
Egy házaspár, mely nászútra megy? <#nyes>
#33
Ha a bolygó elég messze van, akkor nincs gond.
A rendszer tömegközéppontja körül fog sima elliptikus pályán keringeni.
A rendszer tömegközéppontja körül fog sima elliptikus pályán keringeni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#31
LOL párszázezer év hahaha szupernóva hahaha
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#30
Egy hozzászólásban nem is csak a te hozzászólásodra válaszoltam 😊
Két csillag egymás körül kering akkor nincs semmi, simán lehet pályán körülöttük bolygó, csak az egycsillagos bolygórendszerekhez képest, kicsit furcsa pályán 😊
Két csillag egymás körül kering akkor nincs semmi, simán lehet pályán körülöttük bolygó, csak az egycsillagos bolygórendszerekhez képest, kicsit furcsa pályán 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#29
köszi!
Mindenesetre látom sikeresen eltereltem a témát, hisz a lényeg nem is ez, hanem hogy hogyan jöttek létre ezek az izék? Ez sokkal nagyobb talány.
Mindenesetre látom sikeresen eltereltem a témát, hisz a lényeg nem is ez, hanem hogy hogyan jöttek létre ezek az izék? Ez sokkal nagyobb talány.
#28
ezt en is leirtam lentebb. a mi napunkbol nem lehet szupernova. a "nem valoszinu" utan lemaradt a smile 😊 ugy talan jobban lehetett volna erzekelni a mondat lenyeget 😊
a kettos csillag okozta gravitacios problemakra ill sugarzasra inkabb ugy kell kondolni amikor a ket csillag egymas korul kering. na az elegge pusztito lehet. sztm. 😊
a plutos dolgot mint mar lentebb kifejtettem magam is nonszensznek talalom 😊
a kettos csillag okozta gravitacios problemakra ill sugarzasra inkabb ugy kell kondolni amikor a ket csillag egymas korul kering. na az elegge pusztito lehet. sztm. 😊
a plutos dolgot mint mar lentebb kifejtettem magam is nonszensznek talalom 😊
#27
A radioaktív bomlás az oké. A Föld 36.92 x 10^12 Wattot termel, de ebbõl egyharmad a bolygó kialakulásakor az akkréció során fölszabadult gravitációs potenciál energiája (mint a barna törpénél), a maradék kétharmad radioaktív bomlásból származik. Viszont a Nap besugárzása 174 x 10^15 Watt a teljes Földfelszínre, tehát jóval több, mint ami a belsõ hõbõl származik.
#26
Ebben is van pár bibi. A nap egyáltalán nem alakulhat szupernóvává, ahhoz túl kis tömegû. Vörös óriássá fog alakulni, ami nem éri el a jupiter pályáját, sõt lehet hogy a földét sem.
Ha a jupitert begyújtanák, ami nem valószínû(fõleg mert nem elég a tömege), miért változna meg a bolygók pályája? Csillaggá alakulva sem nõne a tömege, tehát a gravitációja sem változna, ugyanúgy hatna mindenre mint addig. Csillagként keringene ahogy eddig.
A plútó így is ~25ször távolabb van a jupitertõl, amikor a legközelebb van hozzá mint a föld a naptól, amikor a legtávolabb van akkor meg 55 ször 😊 szóval földi körülmények akkor sem alakulhatnának ki.
Ha a jupitert begyújtanák, ami nem valószínû(fõleg mert nem elég a tömege), miért változna meg a bolygók pályája? Csillaggá alakulva sem nõne a tömege, tehát a gravitációja sem változna, ugyanúgy hatna mindenre mint addig. Csillagként keringene ahogy eddig.
A plútó így is ~25ször távolabb van a jupitertõl, amikor a legközelebb van hozzá mint a föld a naptól, amikor a legtávolabb van akkor meg 55 ször 😊 szóval földi körülmények akkor sem alakulhatnának ki.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#25
Ja és a Jupiter:
Nem lehet belõle csillagot csinálni. Ha lehetne már az lenne.
Nincsenek meg benne a fenntartható fúzióhoz szükséges feltételek.
Ennyi erõvel egy vízi atomrobbantásnak is az egész Földet porlasztania kéne. És egy hidrogénbombához még nehézvízzel sem elég körbevenni a hasadómagot, csak deutérium/trícium jó.
Nem lehet belõle csillagot csinálni. Ha lehetne már az lenne.
Nincsenek meg benne a fenntartható fúzióhoz szükséges feltételek.
Ennyi erõvel egy vízi atomrobbantásnak is az egész Földet porlasztania kéne. És egy hidrogénbombához még nehézvízzel sem elég körbevenni a hasadómagot, csak deutérium/trícium jó.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#24
A Napból soha nem lesz szupernova, ez nem valószínûség kérdése, a csillag tömege ezt determinálja.
Sima vörös óriássá fog alakulni, onnan pedig fehér törpévé.
Szupernova akkor keletkezik ha a magban szinte csak vas marad. Azt már nem lehet fúzionáltatni, és azzal van a baj.
De a neutronfluxus elképesztõre nõ egy szupernovában, és ez lehetõvé teszi rika elemek elõállítását, mint az urán, ami fúzióval nem jöhetne létre, csak neutronbesugárzással.
A Fõld pedig a hõkapacitásához képest elenyészõ mennyiségû hõcserét bonyolít le, dinamikus egyensúlyban van.
Sima vörös óriássá fog alakulni, onnan pedig fehér törpévé.
Szupernova akkor keletkezik ha a magban szinte csak vas marad. Azt már nem lehet fúzionáltatni, és azzal van a baj.
De a neutronfluxus elképesztõre nõ egy szupernovában, és ez lehetõvé teszi rika elemek elõállítását, mint az urán, ami fúzióval nem jöhetne létre, csak neutronbesugárzással.
A Fõld pedig a hõkapacitásához képest elenyészõ mennyiségû hõcserét bonyolít le, dinamikus egyensúlyban van.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#23
a dologgal inkabb azt akartam erzekeltetni hogy egy szupernova robbanas ugy osszekuszal egy naprendszert hogy kizart hogy annak barmelyik bolygoja a foldhoz hasonlo legyen. mellesleg a mi napunkbol nem valoszibu hogy szupernova lesz. ez inkabb nagyobb meretu napokkal (csillagokkal) fordul elo.
#22
Csak a békesség kedvéért, egy szupernova kicsi. Ami megfõzné a belsõ bolygókat, az a Nap "lerobbanó" része. Emlékeim szerint valami olyasmi történik "szupernovuláskor", hogy a csillagban kevés hidrogén marad, a belsõ nyomása lecsökken (mert ugye hûl), jól összeroskad, aztán bumm. Az a nova. Hogy utána mi lesz belõle, az más kérdés, de általában valami felettébb sûrû, meg egy jó nagy felhõ. Ha tévednék, javítsatok ki.
#21
plussz amit kifelejtettem. 😊 ha a nap szupernovava valik akkor ugye kb a fold palyaja lesz kb a csillag kulso helyanak hatara. sztm egy ekkora egitest egyszeruen magama olvassza a kunnyu elemekbol allo jupitert.
#20
na ebben azert van egy-ket bibi 😊
1. ha a napunk szupernovava alakul akkor mar ugye nem beszelhetunk kettos csillagrendszerrol. 😊
2. hogy a pluton hasonlo feltetelek mint a foldon? ezt nem mondod komolyan! ha a, lehetoseget vesszuk vagyis pl: kettos csillagrendszer lesz akkor a ket nap olyan iszanyatos sugarzast bocsat a bolygokra hogy csak na.+ egy kettos csillag ugy megkavarja a korulutte keringo egitestek palyajat hogy orom nezni. erre nem egy pelda van a kozvetlen kozelunkben is (persze idozojelben)
a fold belso hoje egez pontosan a külsõ magban es köpenyben talalhato radioaktiv izitopok bpmlasabol szarmazik.
1. ha a napunk szupernovava alakul akkor mar ugye nem beszelhetunk kettos csillagrendszerrol. 😊
2. hogy a pluton hasonlo feltetelek mint a foldon? ezt nem mondod komolyan! ha a, lehetoseget vesszuk vagyis pl: kettos csillagrendszer lesz akkor a ket nap olyan iszanyatos sugarzast bocsat a bolygokra hogy csak na.+ egy kettos csillag ugy megkavarja a korulutte keringo egitestek palyajat hogy orom nezni. erre nem egy pelda van a kozvetlen kozelunkben is (persze idozojelben)
a fold belso hoje egez pontosan a külsõ magban es köpenyben talalhato radioaktiv izitopok bpmlasabol szarmazik.
#19
- én úgy tudom, részben igaz. A Föld magjának belsõ hõje rádióaktív bomlásból származik (ha jól értettem egy matematika és fizika tanárt)
- a Jupiter emlékeim szerint potenciális csillag, amikor a Napunk szupernóvává alakul (pár százezer év múlva) akkor a Jupiter 'begyújtásával' kialakítható lenne egy kettõs naprendszer (a belsõ bolygók ugyan eltûnnének, de a Plútón lennének olyan feltételek, mint ma a Földön). A Jupiter pedig attól tekinthetõ lehetséges csillagnak, hogy idõnként az elnyelt sugárzás hétszeresét sugározza ki magából
- a Jupiter emlékeim szerint potenciális csillag, amikor a Napunk szupernóvává alakul (pár százezer év múlva) akkor a Jupiter 'begyújtásával' kialakítható lenne egy kettõs naprendszer (a belsõ bolygók ugyan eltûnnének, de a Plútón lennének olyan feltételek, mint ma a Földön). A Jupiter pedig attól tekinthetõ lehetséges csillagnak, hogy idõnként az elnyelt sugárzás hétszeresét sugározza ki magából
\"Nyelvében él a nemzet\" | \"Ha nem érdekel hol vagy, nem tévedhetsz el\" | gw2: Szilva Lee | Lenovo G580AH i3, GT635M, 8Gb RAM
#18
elvileg már ígyis több energiát sugároz ki, mint amennyit elnyel...
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#17
"És nyugi a Föld is nettó energiatermelõ. Az energia rádióaktív bomlásból származik, nem a napsütés nõ a hõmérséklet a mélységgel. Bár ennek nem sok köze a témához, mivel nehéz elemekbõl áll bolygónk."
Oké, ez nem igaz. :/
Oké, ez nem igaz. :/
#16
kemény... <#ravasz1>
#15
"nem a napsütés miatt nõ a hõmérséklet a mélységgel"
NEXÁUSS6, ha az érettségiig még nem jutottál el, de az ideális gázok állapotváltozásait már tanultátok, akkor, amint lehetõséged nyílik rá, kopogtass be a fizikatanárodhoz, és írass be vele egy egyest. Az, hogy gázok összenyomása, még ha ezt a nyomásnövekedést a saját gravitációja idézi is elõ, miért növeli meg a gáz belsõ hõmérsékletét, nem a fizika határterülete.
Egyébként, évente egyszer kiosztanak egy díjat, amit valami Nóbelrõl, vagy kirõl neveztek el, és tudtommal ezt a díjat pont olyan embereknek adják oda, akik olyan folyamatokra adnak magyarázatot, amire addig még nem volt. Sajnos az a baj a tudománnyal, hogy nem egy kerek egész, igenis vannak hiányosságok benne, nem véletlenül pénzelik ám azt a marha sok tudóst. Sõt, mondok jobbat, akár te is hozzátehetsz a tudományhoz, akár te is megmagyarázhatod, hogy miért produkálnak gammakitöréseket a barna törpék, vagy kezdetnek az sem lenne rossz, ha elárulnád, hol olvastad, hogy a barna törpék produkálnak ilyet. 😉
Egyébként, évente egyszer kiosztanak egy díjat, amit valami Nóbelrõl, vagy kirõl neveztek el, és tudtommal ezt a díjat pont olyan embereknek adják oda, akik olyan folyamatokra adnak magyarázatot, amire addig még nem volt. Sajnos az a baj a tudománnyal, hogy nem egy kerek egész, igenis vannak hiányosságok benne, nem véletlenül pénzelik ám azt a marha sok tudóst. Sõt, mondok jobbat, akár te is hozzátehetsz a tudományhoz, akár te is megmagyarázhatod, hogy miért produkálnak gammakitöréseket a barna törpék, vagy kezdetnek az sem lenne rossz, ha elárulnád, hol olvastad, hogy a barna törpék produkálnak ilyet. 😉
#13
"Ezekre a folyamatokra nincs magyarázat, de az erõs túlzás hogy le is tagadják. Na ezek az apró kis stiklik, amiken a hívatalos tudomány képviselõi és a "open-kutatók" között általában kiborul a bili."
Jézusom ember. Elõbb talán utánaolvasnál a dolognal mielõtt a szokásos összeesküvéselméletrizsát kezdenéd nyomni.
A magyar Wikipedia pedig elég gyengus az angolhoz képest, inkább ott nézd meg:
http://en.wikipedia.org/wiki/Brown_dwarf
A hidrogénfúzióhoz nincs elegendõ hõmérséklet, de pl deutérium vagy lítium fúziója beindulhat. A hõmérséklet viszont fõként a korábbi gravitációs összehúzódásból származik, ami kellõ sûrûség elérésével csapdába esik. Ezt sugározza aztán szép lassan ki évmilliók alatt.
"As the cloud contracts it heats up. The release of gravitational potential energy is the source of this heat. Early in the process the contracting gas quickly radiates away much of the energy, allowing the collapse to continue. Eventually, the central region becomes sufficiently dense to trap radiation.
...Gravitational contraction does not heat the small protostar very effectively, and before the temperature in the core can increase enough to trigger fusion, the density reaches the point where electrons become closely packed enough to create quantum electron degeneracy pressure.
...Further gravitational contraction is prevented and the result is a "failed star", or brown dwarf that simply cools off by radiating away its internal thermal energy."
És nyugi a Föld is nettó energiatermelõ. Az energia rádióaktív bomlásból származik, nem a napsütés nõ a hõmérséklet a mélységgel. Bár ennek nem sok köze a témához, mivel nehéz elemekbõl áll bolygónk.
Jézusom ember. Elõbb talán utánaolvasnál a dolognal mielõtt a szokásos összeesküvéselméletrizsát kezdenéd nyomni.
A magyar Wikipedia pedig elég gyengus az angolhoz képest, inkább ott nézd meg:
http://en.wikipedia.org/wiki/Brown_dwarf
A hidrogénfúzióhoz nincs elegendõ hõmérséklet, de pl deutérium vagy lítium fúziója beindulhat. A hõmérséklet viszont fõként a korábbi gravitációs összehúzódásból származik, ami kellõ sûrûség elérésével csapdába esik. Ezt sugározza aztán szép lassan ki évmilliók alatt.
"As the cloud contracts it heats up. The release of gravitational potential energy is the source of this heat. Early in the process the contracting gas quickly radiates away much of the energy, allowing the collapse to continue. Eventually, the central region becomes sufficiently dense to trap radiation.
...Gravitational contraction does not heat the small protostar very effectively, and before the temperature in the core can increase enough to trigger fusion, the density reaches the point where electrons become closely packed enough to create quantum electron degeneracy pressure.
...Further gravitational contraction is prevented and the result is a "failed star", or brown dwarf that simply cools off by radiating away its internal thermal energy."
És nyugi a Föld is nettó energiatermelõ. Az energia rádióaktív bomlásból származik, nem a napsütés nõ a hõmérséklet a mélységgel. Bár ennek nem sok köze a témához, mivel nehéz elemekbõl áll bolygónk.
#12
na igen ez igaz 😊 nem is ertem miert mondjak az a jupiterre hogy "majdnem" nap lett belole.
Caro: azert sztm az anyagok surusege azert fugg az anyag osszeteteletol is. vagy esetleg egy adott terfogatban elhelyezkedo anyagokmolekulak (atomok) egymastol valo tavolsagatol. pl egy gazfelho lehet hogy nagyobb kiterjedesu vagy osszesitve nagyobb tomegu mint egy bolygo megse olyan surusegu.
Caro: azert sztm az anyagok surusege azert fugg az anyag osszeteteletol is. vagy esetleg egy adott terfogatban elhelyezkedo anyagokmolekulak (atomok) egymastol valo tavolsagatol. pl egy gazfelho lehet hogy nagyobb kiterjedesu vagy osszesitve nagyobb tomegu mint egy bolygo megse olyan surusegu.
#11
A belinkelt cikkben nincs szó arról hogy a barna törpék gamma-kitöréseket produkálnának.
Másrészt én totál nem értek a témához de úgy dereng mintha a nyomás és a mozgás összefüggésben lenne a hõvel tehát annyira nem tartanám elképzelhetetlennek a magas hõmérsékletüket.
Másrészt én totál nem értek a témához de úgy dereng mintha a nyomás és a mozgás összefüggésben lenne a hõvel tehát annyira nem tartanám elképzelhetetlennek a magas hõmérsékletüket.
#10
A jelek szerint mégis hozzászóltál.
Azért se szólok hozzá ilyen alacsony szinvonalú hozzászólások után <#wow1>
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#8
A belinkelt cikkben van némi ellentmondás, ha nem termelnek energiát akkor hogy marad a felszíni hõmérsékletük 1000-3000K? Pláne, hogy esetenként még gamma kitöréseket is produkálnak, ami igen csak valami magreakció szintû folymatot jelez!
Másrészt már a Jupiter is több energiát bocsájt ki, mint amennyit elnyel!
Ezekre a folyamatokra nincs magyarázat, de az erõs túlzás hogy le is tagadják. Na ezek az apró kis stiklik, amiken a hívatalos tudomány képviselõi és a "open-kutatók" között általában kiborul a bili.
Másrészt már a Jupiter is több energiát bocsájt ki, mint amennyit elnyel!
Ezekre a folyamatokra nincs magyarázat, de az erõs túlzás hogy le is tagadják. Na ezek az apró kis stiklik, amiken a hívatalos tudomány képviselõi és a "open-kutatók" között általában kiborul a bili.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Nagyjából, a Jupiter tömegének nyolcvanszorosa a legkisebb csillag. A fent említett ojjektumok közül a nagyobb is csupán a jupiter tömegének a 17-szeresével bír. A sûrûséggel szerintem ne maszatoljunk, mert a bolygók gelsõ sûrûsége igen szoros összefüggésben van azok tömegével.
Barn törpe link
Barn törpe link
#6
A Jupiter is nagyrészt hidrogén, annál aligha lehet valami ritkább.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#5
a fuzio a belso nyomas hatasara indulna be a bolygo magjaban peldaul a jupiter eseteben. ezeknek az egitesteknek a tomege nagyobb mint a jupitere de sztm a suruseguk joval kissebb lehet. ez okozza hogy az objektum magjaban nincs akkora nyomas hogy beinduljon egy lancreakcio. gondoom en. ezek sztm injkabb gazfelhok mint bolygok.
#4
hm, én eddig a mi Jupiterünkrõl ugy tudtam, hogy ha párszor nagyobb lenne, már beindult volna benne a fúzió. Itt meg van a Jupiternél nagyságrenddel nagyobb valami, amiben nem.
#3
ragaszkodó tipusuak😄 ez van😄 vagy ikrek es az annyuk elkuldte boltba oket es nem hagyhatjak el egymast😄
sry😄
sry😄
...
#2
az égitest párok nem ritkák, de most mégis meglepõdtek rajta.
bár szerintem még 1%-át sem ismerjük az egésznek, úgyhogy még néhányszor meglepõdhetünk...
bár szerintem még 1%-át sem ismerjük az egésznek, úgyhogy még néhányszor meglepõdhetünk...
#1
biztos megszerették egymást és öszebújtak😄