99
  • Psyho06
    #99
    na,sok matekzseni
  • valaé valaé ná
    #98
    A minimális pályamagasság adott, a légkör miatt.
    Ez a körsebesség vagy első kozmikus sebesség.
    A szökési sebesség valóban nem ez, hanem a második kozmikus sebesség, ami az első gyök kettőszöröse. A téma szempotjából azonban tök mindegy, melyikkel égsz el a légkörben.
  • Sanyix
    #97
    Vagy jobban fogalmazva, vízszintes irányban.
  • Sanyix
    #96
    A pálya magasságtól függ. Alacsony földkörüli pályához(100-1000km) kb 7700 m/s sebességet a föld felszínével párhuzamosan.
  • valaé valaé ná
    #95
    No te Wikipédiás okostojás, mekkora sebességet kell elérni egy űrhajónak, hogy Föld körüli pályára álhasson ?
  • Sanyix
    #94
    Ja a #85-ben a képen ott van grafikusan is ábrázolva :)
  • Sanyix
    #93
    Amúgy most megnéztem, te írtad azt a baromságot, hogy egy űrhajónak el kell érni a szökési sebességet, hogy földkörüli pályára tudjon állni :)
  • Sanyix
    #92
    Olvasd le és ámulj mit nem tudsz :D
    [/url]http://en.wikipedia.org/wiki/Sphere_of_influence_(astrodynamics)[/url]
  • valaé valaé ná
    #91
    Hát, a vonzáskörzetet nem tudom űberelni, az biztos.
    De megkérdezem, hogy akkor szerinted meddig terjed a Föld vonzáskörzete ?
  • Sanyix
    #90
    Viccen úgytudom röhögni lehet. Ezen semmi röhögnivaló nincs, akárhogy értve ;)
  • valaé valaé ná
    #89
    Ez csak egy vicc volt, miért is vártam, hogy megérted.
  • Sanyix
    #88
    Hát nem valószínű hogy fel lehet gyorsulni valamikor szökési sebességre 1 másodperc alatt, mert az 1 másodperc alatt ~ 3100 m/s2 gyorsulást jelentene, ami kb 316G-s gyorsulás lenne. A nap még mindíg gond lenne a kb 640 km/sec-es szökési sebességgel (mondjuk mivel nem a nap felszínén hanem a földön vagyunk, ez valamivel kevesebb, de akkoris iszonyú nagy szám), mondjuk naptól eltávolodáshoz már használható hosszú ideig működő gyenge hajtómű, de a földtől akkor is gyorsan kell eltávolodni normál kémiai hajtóművel(amíg nincs hasonlóan erős meghajtás).
  • vegesm
    #87
    Az akadályozó tényezőkben a nap is benne van ;)

    Egyébként én csak elémleti fizikáztam, azaz a mai technikát figyelmen kívül hagytam, de ha 1 másodperc alatt fel lehet gyorsulni a 2. vagy akár a 3. szökési sebességre, akkor a Nap sem akadály.
  • Sanyix
    #86
    LOL :DDD akkor mekkora dolog lenne. Felszáll egy űrsikló, beindítja egy pillanatra az oms hajtóművét, és eléri a holdat? :DDDDD kár hogy ez hülyeség, és csak mondjuk 1 méterrel magasabban lesz a földkörüli pálya másik oldalon lévő része :D

    "továbbá elég mozgási energiája lenne, hogy a Föld ne húzza vissza"

    Igen amúgy ez a mozgási energia a szökési sebesség (amit egy másodperces égetéssel nem lehetne elérni) :) de ez még nem jelent semmit, mert ugye van egy napunk, jókis gravitációval.
  • Sanyix
    #85
    Na mivel nem találtam neten apollo pályarajzot, ezért beállítottam egy apollo hoz hasonló (free return) pályát a holdig orbiterben.
    Íme Ott van a pálya a jobb oldali képernyőn(a kék görbe), sárga a hold pályája, a szaggatott vonalas körök meg a hatáskörzetek(SOI). Szóval mi nem érthető?
  • vegesm
    #84
    "Tökjó akkor szerinted ha felszáll egy űrhajó pályára áll, beindítja a hajtóművét egy pillanatra, és akkor az elég, hogy eltávolodjon a földtől, és elrepüljön mondjuk a marsra"

    Pontosan, ha nem találkozik aszteroidával, sem semmi akadályozó tényezővel, továbbá elég mozgási energiája lenne, hogy a Föld ne húzza vissza, akkor még a Pluto-ig is elmenne, legfeljebb évezredek alatt
  • vegesm
    #83
    A Columbian utazókat katapulttal lehetetlen lett volna megmenteni. A képlet egyszerű: elégtek volna a légkörben.
  • Sanyix
    #82
    De a gravitáció akadályozza a mozgást, mivel ha el akar szakadni a föld közeléből, akkor nem keringeni akar.... És remélem tudod, hogy az égitesthez közelebb erősebben érvényesül a gravitációja, mint távolabb. Ha több ideig tartózkodik a nagyobb gravitációs mezőben, valószínű, hogy kicsit jobban lassít, mint ha gyorsan eltávolodna...
    Tökjó akkor szerinted ha felszáll egy űrhajó pályára áll, beindítja a hajtóművét egy pillanatra, és akkor az elég, hogy eltávolodjon a földtől, és elrepüljön mondjuk a marsra, mert szerinted akkor már semmi sem akadály.
  • stremix
    #81
    Minden zuhanó testnek van egy maximum sebessége ami fölé nem tud gyorsulni és a sebessége állandósul. Ezen a légellenállás lassítani fog a légnyomás növekedésével.
    "Nagyjából" ugyanúgy nyithatja az ernyőjét, mint egy hagyományos 2 km-es ugráskor.
  • Cleawer
    #80
    A távolság függvényében közelít a nullához.Bizonyos táv után ,már nem érzékelhető,mérhető.
  • Caro
    #79
    Ha több a mozgási energia a potenciális energia abszolút értékénél, akkor végtelen idő múlva a test végtelen távolságban lesz az objektumtól.
    EZEN mi nem érthető?

    "főleg hogy a szökési sebesség elérése gazdaságosabb is, mert gyorsan eltávolodik a földtől, kevesebb ideig, kevésbé erősen húzza vissza a gravitáció."
    Ez így nem igaz.
    Ha nem akadályozza semmi a mozgást, márpedig ha már pályán van, akkor nincs, akkor teljesen mindegy, hogy hogyan használja fel az üzemanyagkészletét.
    Ha lassan használja el, akkor is csak addig marad pályán, amíg a mozgási energia meg nem haladja a potenciális energiát (abszolút értékben), és ezután különválnak.
  • Sanyix
    #78
    Ezt a hülyeséget inkább ne terjesszed.
  • Sanyix
    #77
    Mi nincsen? Mind2 amit írtam van utána lehet keresni.
    Apollo-k nál vajon miért pont 3200 m/s körül volt a delta v a holdhoz induláshoz? Pályára állt kb 7700 m/s-el, + 3200 m/s, csak így körülbelül, de eléggé közel van a ahhoz a 11186 m/s-es szökési sebességhez. Vajon véletlen egybeesés? :D


    Mi nem érthető?
    Én még nem hallottam olyan űrhajóról, ami sokáig folyamatosan működtetné a hajtóműveit, ahelyett hogy egy gyors nagy erejű égetést végezne amivel eléri a szökési sebességet, főleg hogy a szökési sebesség elérése gazdaságosabb is, mert gyorsan eltávolodik a földtől, kevesebb ideig, kevésbé erősen húzza vissza a gravitáció.
  • valaé valaé ná
    #76
    A Föld "vonzáskörzete" nagyjából végtelen.
    Úgyhogy ezt nem lehet értelmezni.
  • plamex
    #75
    Nem tudom mit ugrál ez itt ...
  • Caro
    #74
    Ilyen nincsen, egyszerűen elég, ha több a mozgási energiája, mint a potenciális energiájának abszolút értéke.
  • Sanyix
    #73
    Ja de lefordítom így is: hatás gömbje :DDD kicsit hülyén hangzik nem?
  • Sanyix
    #72
    Éppen ezt írtam, hogy CSAK annak kell elérnie aminek el kell hagyni a föld vonzáskörzetét (sphere of influence vagyis az a körzet, ahol az adott égitest gravitációja érvényesül legnagyobb mértékben, máshogy nemtom magyarra fordítani). Szóval mielőtt belekötsz valamibe, olvasd el a hozzászólást, és nézz utána miről beszélsz :D
  • Librarian
    #71
    Én leginkább attól félnék a helyében, hogy elalszom. Vagy ugrás közben, vagy már felfelé menet! 3 órás út? Ehh... lefelé meg pár perc. Semmi pláne!

    Jóvan, csak viccelek, értem én hogy ez nagy szó, meg minden, tisztelembecsülöm a fickót, de én nem vágyom ilyesmire. Nem azért mert félnék (márpedig rohadtul félnék) csak egyszerűen nem kell... de hát ízlések és pofonok! :) Meg hülye adrenalinfüggők!!! :DD
  • valaé valaé ná
    #70
    "Szökési sebességet annak a dolognak kell elérnie, ami el akarja hagyni a Föld
    vonzáskörzetét, ez a sebesség 11,186 km/s."

    Vonzáskörzet?
    Ez nem egy nagyváros, vagy egy falusi kocsma.
    A 11,186 km/s egyébként 40670 km/óra.
    Stabil Föld körüli pályához elég kevesebb, mert nem kell elhagyni a "vonzáskörzetet".
  • nenad
    #69
    a weboldalon levo animacio szerint csak valahol 6-800 nal nyitna. Azert egy ilyen zuhanas utan legalabb 1200-1500 on. Kicsit lenyugodni a fejjel elore utan, es elvezni egy kicsit a csendet.
  • Zsocee
    #68
    az valami ovális kráter :) ?
  • Mester666
    #67
    62 éves?? Szerintem szivrohamot kap az ugrástól azt meghal
  • Caro
    #66
    Űrlittel ugye mennyivel egyszerűbb lenne :)
  • Sanyix
    #65
    kb 7,3 km/s már lassult, kb 5,8 km/sec-re, és kb ilyenkor kezdi érni az űrsiklót a legnagyobb terhelés, kb ekkor éri el a -13 m/s lassulás, ami elég kemény lenne.
  • Caro
    #64
    Ott még talán elég ritka a légkör... de lehet hogy nem.
    Az biztos, hogy minden egyes fellőtt kg után kb. annyi hő keletkezik mire leér, mint vele azonos mennyiségű benzin elégetésekor.
    Ami azért elég durva.
  • Sanyix
    #63
    Csak űrhajó ment 7 mach-nál gyorsabban, amúgy 19 machnál légkörben kiugrást nem bírna ki egy űrruha, egy pillanat alatt elégne.
  • Molnibalage
    #62
    Pontosan így van. Tudotommal az űrsiklót kivéve SEMMILYEN ember vezette repülő szerkezet nem lépte át a 7 Machot. Még a X-15 is csak 6 egész valamennyivel ment Scott Crossfield-del és társaival.
  • mrzool
    #61
    "Az atalakitas elott a Challenger-en is volt, csak akkor meg senki nem ult az 'utasterben'. Pont ezert kellett atalakitani, mivel igy mar 'utasok' is elfertek rajta."

    Erre van vmi forrásod is? Ahogy én tudom, csak a Columbián volt katapult, sőt, eleve csak két főre (kapitány+pilóta). A Challengerbe eleve nem szereltek ilyet, és 4 fősnél nagyobb legénység már az első küldetések között szerepelt, tehát használták a mid-decket is.

    "Mivel meg eletben voltak a becsapodaskor es az utaster a robbanaskor kiszakadt ezert meg egy sima ernyovel is ki tudtak volna ugrani. (legalabbis aki nem serult meg tulsagosan a robbanaskor)"

    Azért ez nem ilyen egyszerű...

    "Kozel ilyen sebessegnel mar katapultaltak pilotak, igaz csak kiserleti gepen, es csak az egyikuk elte tul. De meg az is jobb arany mint amit az ursiklok tudnak felmutatni."

    Nem mondod! 19 mach??? Milyen kísérleti gép volt az, forrás?
  • kvp
    #60
    "Ezeket a számokat és egyéb tévedéseket nem tudom, honnan veszed... Katapult eleve csak a Columbián volt, másrészt azt áruld már el, hogy a mid-decken tartózkodók ugyan hogyan tudnának katapultálni..."

    Az atalakitas elott a Challenger-en is volt, csak akkor meg senki nem ult az 'utasterben'. Pont ezert kellett atalakitani, mivel igy mar 'utasok' is elfertek rajta.

    "A Challengernél abszolút nem lehetett tudni, hogy robbanás lesz, egyébként meg lehetett volna játszani egy RTLS-t. De nem ez történt, és nem lehetett volna őket megmenteni semmiképpen sem."

    Mivel meg eletben voltak a becsapodaskor es az utaster a robbanaskor kiszakadt ezert meg egy sima ernyovel is ki tudtak volna ugrani. (legalabbis aki nem serult meg tulsagosan a robbanaskor)

    "A Columbia közel 19 machnél esett szét, azért ez szerintem elég messze van a 'közel a hangsebességhez' kitételhez. Jóval lassabb sebességen ofcoz használhatták volna a mentőrudat, bár kérdéses, hogy szükség lett-e volna rá, talán simán le tudtak volna szállni, ha megússzák a légkörbelépést."

    Kozel ilyen sebessegnel mar katapultaltak pilotak, igaz csak kiserleti gepen, es csak az egyikuk elte tul. De meg az is jobb arany mint amit az ursiklok tudnak felmutatni.

    "Egyébként pedig utólag felesleges okoskodni, meghaltak, remélhetőleg tanultunk a hibákból."

    Nem tanultak. A Challenger utan sem raktak vissza a katapultuleseket es hiaba mondtak a mernokok hogy a szigetelohab problemajara a legjobb a ket retegu tank, mivel ekkor a hab a ket reteg kozott van es nem tud levallni. A koltsegek csokkentese erdekeben egyik valtoztatast sem fogadta el a vezetes.