Elstartolt az űrsikló

Elõzõ discovery küldetésen is hasonló volt, de akkor már foltozgattak 😊
NGC nemtom mennyire hiteles, mert az animációkon, is azt mutatták, hogy az ûrsikló 40 fokra felemelt orral lép a légkörbe, és izzik kezd szétesni, de semmi bedöntés nem volt. Ha meg csak simán fel van emelve az orra bedöntögetés nélkül, akkor 70km közelébõl úgy pattanna ki az ûrbe a felhajtóerõ miatt egy ûrsikló, ahogy kell 😊

Azért ez elég veszéyes, a Columbiai ûrsikló hasonló körülmények között szenvedett katasztrófát, ott bebizonyították, hogy a leszakadt szigetelõanyag akkora sebeséggel csapódott bele az egyik 800ezer$-os panelbe, hogy kisebb lyukat ütött bele, aztán amikor meg beért a légkörbe, akkor következett be a katasztrófa.
A National GC-én mutatták már 1-2-szer ezt, mindenkinek ajánlom!

de a zelefánt tud festeni.a majom meg pláne<#banplz>

"Egyátalán nincs igazad. Különben hogyan fejlõdött ki az ember? Nincs semmilyen fizikai elõnye az állatokkal szemben."
Mindenevõ (komoly elõny), képes szélsõséges idõjárási körülmények elviselésére, a testméret nem túl nagy (túl sokat kell zabálni), nem túl kicsi (túl sok természetes ellenség), falkában élt már civilizáció kialakulása elõtt is, tud fára mászni (pl nagytestû ragadozók elõl), stb. Nem minden a fogazat erõssége, futási sebesség, fizikai erõ. Elsõsorban rágcsálókkal+növényekkel táplálkozott, a növény nem szalad el, a rágcsáló se szupergyors, kis madarat/tojást ki lehet szedni a fészekbõl. Elég jól fel van építve az ember túlélés szempontjából. Pl 1 panda az sokkal gyengébb eresztés ha állatként hasonlítjuk össze.
"És már a civilizáció kifejlõdése elõtt is sikeres faj volt." - Meg pl a cápa is (több100 millió éve változatlan). Csak nincs hatékony eszköze arra, hogy a tudását átadja a köv generációknak (nem tud pl írni az uszonyával). Delfin társadalom is leginkább ezen bukik az emberrel szemben.
"Maga az emlõsök elterjedése is annak köszönhetõ, hogy alkalmazkodóképesebbek, mint a hüllõk vagy a madarak. Részben az agyi kapacitásuk miatt." - Részben, de mekkora részben? Pl hüllõkkel szemben sokkal jobban számít a melegvér, mint az agykapacitás. Azoknak jön 1 kis hideg, vagy sötét, aztán meszeltek (dinók ugyebár). Madaraknak erõs korlát, hogy az izomerõn alapuló repülés bizonyos súly fölött nem megoldható, ezért van ugye az agykapacitás probléma. Viszont emlõsök között se annyira jellemzõ a nagy agykapacitás, pl elefántnak sincs nagy agya, hiába bazinagy. Az embernél kisebb emlõsöknek meg esélyük sincs hogy agyméretben felvegyék az emberrel a versenyt, pont a testméret miatt (az agyat el kell látni oxigénnel, ahhoz meg nagy kapacitású tüdõ, szív kell).
"A civilizációban lehet sikeresebb, aki jobb szellemi képességekkel rendelkezik, de ez nem jelent neki elõnyt a szaporodás tekintetében -> nincs kiválasztódás, nincs evolúciós hatás."
A civilizációban "szaporodás" tekintetében nem a fizikai felépítés dönt általában, hanem sokminden más (pl társadalmi helyzet). Ugyebár a jó pasi az gazdag, jóképû, és melegszívû közül bármely kettõ. Civilizáció nélkül csak jóképû. Ezért az evolúciós hatás az tény hogy lassul, de elõtte se sokmindent változott az ember mondjuk 5000 év alatt pl agyakapacitásilag, vagy futógyorsaságilag. Most meg mondjuk harmadát változza - nagy ügy.

Nincs kutyám. Az utca vége bármely irányban kb 2 km. Meg szerintem ott sincs szelektív hulladéktároló, legalábbis eddigi sétáim során nem tûnt fel. Ha van azt jól eldugták. De ha már sétálni megyek 2 km-re, nem valószínû hogy 4 szatyor szeméttel a kezemben fogom azt tenni. A kapuban van vagy 6 kuka, ha ezeket 6 féle színben illetve felirattal készítették volna, az azért nem jelentene plusz költséget. A begyûjtést meg meg lehet oldani úgy, hogy A napon viszik a kéket, B napon a pirosat, C napona sárgát, mivel az össz mennyiség nem lesz több mint jelenleg attól hogy szét van válogatva. Így kukás autóból se kell se több, se bonyolultabb technológiájú. Egyszerûen vezetõi döntés kérdése volna a dolog, durván semmi plusz pénz kiadással nem járna (max felmatricáznák a jelenlegi kukákat).

Szerinted. Szerintem meg nem lehet tudni hogy van-e. Az viszont tuti, hogy annak az esélye hogy van, folyamatosan csökken.

Egyátalán nincs igazad. Különben hogyan fejlõdött ki az ember? Nincs semmilyen fizikai elõnye az állatokkal szemben.
És már a civilizáció kifejlõdése elõtt is sikeres faj volt.
Maga az emlõsök elterjedése is annak köszönhetõ, hogy alkalmazkodóképesebbek, mint a hüllõk vagy a madarak. Részben az agyi kapacitásuk miatt.

A civilizációban lehet sikeresebb, aki jobb szellemi képességekkel rendelkezik, de ez nem jelent neki elõnyt a szaporodás tekintetében -> nincs kiválasztódás, nincs evolúciós hatás.

""csak tõlünk várják el, hogy a szelektív tárolókhoz legyalogoljunk a másikutca túlsóvégére" - soha nem tudom felfogni, hogy kapunként miért nem lehet 4-5 szelektív hulladékgyûjtõ 4-5 mindent bele kuka helyett..."
Mert drága. És különben is, ha ennyit nem tudunk gyalog megtenni gyalog, akkor nagy baj van. Mondjuk kutyasétáltatás közben, vagy munkába menet stb.

Gáz az van, de nem végzetes, szerintem van kiút, "mindig van 3. lehetõség"!!! bizony nem csak fekete és fehér van hanem színes és szürke is.

"Szerintem túl negatívan látod a dolgokat, ennyire nem vagyonk gázak itt a Földön" - azért errõl beszélgess el olyan emberekkel, akik valamennyire a természetben élnek, és nem totál mesterséges közegben. Tökmind1 mi a foglalkozása, gazdálkodó vagy vízügyes vagy meteorológus - mind fog valamit mondani, ami elég ilyesztõnek fog hatni. Persze a blikk vagy az index címoldalán nem lehet ezeket olvasni, de mondjuk National Geographicban is vannak érdekes cikkek, pedig õk is csak a felszínt karcolgatják néha.

"Ahogy írtad 1 milliárd is tönkre tudja vágnia Bolygót" - 1 db ember is, alsó korlát nincs. Arra van felsõ korlát, hogy a bioszféra jelentõs befolyásolása nélkül 1 milliárd ember élhet a bolygón. Az is lehet, hogy a bioszférát jelentõsen befolyásolják és úgy élnek - ez van most. A lényeg az, hogy ha nem b.sztatjuk a földet, akkor biztosan nem lesz baj. Ha b.sztatjuk, akkor meg nem lehet tudni hogy meddig mehetünk el, amíg még nincs baj.
"Amiket hoztál kiragadott példák, általában igazak, de emellett léteznek olyan technológiák, amelyek már most is kielégítik azt az igényt, hogy álatalános elterjedésük esetén nem pusztítja tovább (vagy acsak nagyon minimális mértékben)a nem megújuló erõforrásokat." - Igen, de ezek nem terjednek el, mivel gazdasági érdekeket sértenek.
"Nem vissza kell zavarni az embereket az erdõbe, meg kiirtani õket, hanem a meglevõ technológiát tudatosan alkalmazni." - Emberek kiirtásáról nem is beszél normális környezettudatos gondolkozású ember. Hiszen ha kiirtod az emberiséget, akkor kinek lesz jobb? Kicsit paradox megoldás volna: áldozatvállalás semmiért. Születésszabályozás már más kérdés. Aki már megvan, az (sajnos) megvan.
"Valóban 23 óra 59 perc van, de még mindíg van 60 másodpercünk" - A példa szemléletes, de mondjuk ha egy 1km hosszú alagút felénél vagy, és 10 másodperc múlva ér oda hozzád egy 100-al robogó vonat, akkor ez a 10 sec azért nem egy megnyugtató dolog. A civilizáció által mindenkibe belekódolt axióma az, hogy mindig van kiút. Sajna ez az axióma nem igaz. Nincs mindig kiút, csak akinek nem volt, az már nem tudja ezt elmondani.
Egyszerûen az a baj, hogy van egy bonyolult rendszer (föld), amibe beleturkáltunk anélkül, hogy tudnánk mi lesz a hatása. Sokan még azt sem fogadják el, hogy az emberi tevékenységnek globális hatása is lehet (mert a gazdasági érdekeik azt kívánják, hogy ne fogadják el). A bibi az, hogy pl mûholdképek ezt igazolják pl. a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A következõ védekezésük a gazdaság urainak az, hogy ok, globális hatása van a földre, de ez nem veszélyes az emberiségre. Na mivel lehet ezt bebizonyítani? Nyilván nem mással, mint az emberiség jelentõs részének elpusztulásával. Hogy ki lesz a bizonyíték és ki nem, az meg csak a szerencsén múlik. Meg az is, hogy utána lehet-e még lépni valamerre majd, vagy sem.

Szerintem túl negatívan látod a dolgokat, ennyire nem vagyonk gázak itt a Földön, mint ahogy NEXUS6 is írta: tudatosan kéne használni a meglévõ technológiát.
Szerény véleményem szerint a környezettudatosságot felülrõl és alulról kell elkezdeni, nem feltétlen az emberek szintjén, hanem az infrastruktúra, a gazdaság, a közigazgatás szintjén, hogy az emberek észre se vegyék, csakhogy tisztább a környezet és van elég szelektív kuka, aztán már lehet õket is csesztetni, de az már szinte nem is fog kelleni, mert maguktól elkezdik a változást.

Ahogy írtad 1 milliárd is tönkre tudja vágnia Bolygót. Felesleges olyan számokon vitatkozni amit senki sem tud.

Amiket hoztál kiragadott példák, általában igazak, de emellett léteznek olyan technológiák, amelyek már most is kielégítik azt az igényt, hogy álatalános elterjedésük esetén nem pusztítja tovább (vagy acsak nagyon minimális mértékben)a nem megújuló erõforrásokat.

A gond itt az hogy nem rendelkezünk reális képpel a bolygónk valós állapotáról. Az tudjuk, hogy mekkora x ország GDP-je, de azt nem hogy ebbõl vajon jól lakik e az aki ott lakik vagy nyomorog.

Pl a légkör sokáig úgy gondoltuk, hogy bármit kiengedhetünk, mert szinte korlátlan nyelõként számíthatunk rá. De aztán a freon meg a CO2 kapcsán rájöttünk hogy nem így van. A freon esetében már sikerült megegyezni a CO2 súlyosabb probléma.

Nem vissza kell zavarni az embereket az erdõbe, meg kiirtani õket, hanem a meglevõ technológiát tudatosan alkalmazni.

Valóban 23 óra 59 perc van, de még mindíg van 60 másodpercünk, és ez nem csak arra elég hogy fogjunk egy pisztolyt és 10 bõl 9 embert lelõjünk.

Van kiút de ahhoz összehangolt cselekvésre van szükség.

"Akkor hatalmas tévedésben él az ismerõsöd." - ez egy állítás, de hol a magyarázat?
"A progbléma nem az erõforrások hiánya, hanem apzarlása és egyenlõtlen elosztása." - Szerintem a kettõ közé nyugodtan lehet és kapcsolatot tenni, nem kizáró vagyot. Ha valakit szíven szúrnak egy mérgezett tõrrel akkor a szúrástól és a méregtõl hal meg, nem pedig a szúrástól vagy a méregtõl. A probléma az erõforrások hiánya és pazarlása.
"USA-nak azért akkora az energiaigénye..." - USA abszurdia gazdasági szempontból. Ha x évente nem nyer egy háborút, összeomlik. Ennek oka az, hogy a nemzetgazdaságának jelentõs része a hadiipari, illetve azokat kiszolgáló cégek. Tehát az USA-t mint zárt egységet tekinteni nem helyes, mivel jelentõs tétel náluk az idõnként megnyert országok kizsákmányolása is. Az USAbeli pazarló életmód ezek nélkül nem volna fenntartható.
"Élelemben biztos enm lenne hiány, hiszen már a '80-as években a nagy afriaki éhíndégek ideján megvizsgálták a kérdést és akor is az volt a vége, hogy az akkori technológiai színvonal mellett kb 20 millárd emberre lehet ezt biztosítani. Az energiaprobláma az tényleg gond." - Persze, ha felégetünk minden erdõt hogy termõföldet nyerjünk, ha kifogunk minden halat a tengerekbõl, meg planktonból is kaját csinálunk - így elég X évre. És aztán? A fenntarthatóság a kulcsszó. Jelenleg a földön sok ágazat nem fenntartható. Lehet azt mondani, hogy jelenlegi termésátlaggal, ekkora és ekkora területen ennyi kaját lehet termelni, de pl azzal ilyenkor nem számolnak, hogy akár csak Magyarországot nézve reális probléma az elsivatagosodás. Pedig ugye Magyarország Európa éléstára volt még 150 éve is. Most meg már öntözni kell csomó helyen. Ez egy újabb szûk keresztmetszetet állít Mg szempontból a termõterület mellé, az édesvizet. Az édesvíz meg honnan származhat? Folyó - véges vízhozam, meg ha kiöntözzük, úgy járunk mint az Aral-tóval. Esõvíz - évrõl évre kevesebb, meg ebbõl lesz a talajvíz, tehát onnan egyszerûbb kinyerni. Talajvíz - évrõl-évre mélyebbre húzódik, és egyre kevesebb. Pl nálunk 10 év alatt 3 méterrel került lejjebb. Karsztvíz - na errõl nem lehet tudni, mekkora tartalék. Ha kilocsoljuk majd meglátjuk.
Ugyanez pl erdõgazdálkodásra is. Egy New York Times 1 napi kiadása -100hektár brazil õserdõ (vagyis -1nkm). Szerinted újratelepítik? Nem, az erdõgazdálkodás sem tartható fenn jelenleg. Halászat dettó. Energiatermelés dettó. Nem tudsz egyetlen olyan ágazatot se mondani, amely fenntartható lenne a jelenlegi 6-7 milliárd ember mellett? Akkor mi indokolja azt, hogy 4-5 milliárd volna a reális?

Az evolúció szinte színtisztán testi tulajdonságok alapján történõ szelekciót valósított meg. A civilizációban jobban számítanak a szellemi képességek. Szerinted melyik szolgálja jobban a fejlõdést, ha rohadt jól tudunk fát vágni, vagy ha fel tudjuk találni a favágó gépet?

Akkor hatalmas tévedésben él az ismerõsöd.

A progbléma nem az erõforrások hiánya, hanem apzarlása és egyenlõtlen elosztása. USA-nak azért akkora az energiaigénye, mert sok olyan technológiát használnak ami helyett már van tisztább és jobb de arra költeni kéne sokat. Ezért használják a régi szart. A nyugat erurópai színvonalon kb. most 4-5 miliárd a reális.

Élelemben biztos enm lenne hiány, hiszen már a '80-as években a nagy afriaki éhíndégek ideján megvizsgálták a kérdést és akor is az volt a vége, hogy az akkori technológiai színvonal mellett kb 20 millárd emberre lehet ezt biztosítani. Az energiaprobláma az tényleg gond. Pedig "csak" annyi a teendõ, hogy sok-sok atomerõmûvet kell építeni.

"az emberi agy folyamatosan fejlõdik csak ez alig észrevehetõ..."

Szvsz az emberi evolúciónak véget vetett a civilizáció. A betegek, az idióták, rossz genetikai tulajdonságokkal rendelkezõk túlélnek, és szaporodnak. Az okosok bent ülnek a laborokban, és max az interneten szexelnek, a sportolók meg a doppingtól lesznek impotensek.

Én már nem számolnék azzal, hogy egyszer majd szuperokosak, szupererõsek stb. leszünk, ha ez így megy tovább... <#shakehead>

Csak drasztikus eugenetikus alapú születésszabályozás változtathat ezen.

"Azok az idõk már rég elmúltak hogy elindulok keresni egy rövidebb utat Indiába, hogy egyszerûbben hozhassak onnan luxuscikkeket a többieknek ergo jót tegyek a népnek."

Óóó, ez aztán a nemes cél. Biztos nem a qrvanagy haszon szerzése motiválta õket. <#miaz>

"Az 1 milliárd valszeg úgy igaz, hogy mindenki olyan életmódot folytat mint az amerikai átlagpolgár..." - Az 1 milliárd kb úgy igaz, hogy feleslegesen senki se szennyezi a környezetét. Kb mintha megpróbálnál modern világban, de nagyon környezettudatosan élni. Az átlag amcsi állampolgárból valszínûleg 100millió is sok volna, a természeti népekbõl meg több milliárd is élhetne.
"Szal valszeg azért 6-7 milliárd embernek..." - az ilyen kezdetû mondatokban mindig benne van az aktuális lélekszám. Volt ez 3 milliárd is, 5 is, meg lesz 10 is. Egyszerûen az ember fél attól, hogy sokan van, fél attól, hogy 6-7 emberbõl 5-6 "élõsködõ". Nem arról van szó, hogy öljünk meg 5-6 milliárd embert és akkor minden okés lesz. Hanem arról, hogy elsõ körben állítsuk meg a népesség növekedését, második körben meg állítsuk csökkenõ pályára. Brutális demográfiai változást nem bírna el egyetlen gazdaság sem. Lehet hogy 1000 évig tart, mire a kívánatos 1 milliárdos lélekszámot elérjük, és lehte hogy addigra lehet kolonizálni a Marsot is, tehát az 1 milliárd felmegy mondjuk 2-re. A lényeg hogy amerre most változik a népesség, az rossz.
"csak tõlünk várják el, hogy a szelektív tárolókhoz legyalogoljunk a másikutca túlsóvégére" - soha nem tudom felfogni, hogy kapunként miért nem lehet 4-5 szelektív hulladékgyûjtõ 4-5 mindent bele kuka helyett...

Az 1 milliárd valszeg úgy igaz, hogy mindenki olyan életmódot folytat mint az amerikai átlagpolgár (2-3 dögevõ rohadtnagy kocsi/család, mindenki a mekiben kajál, repülõn utazik, meg hasonlók). Az amcsi átlagpolgár környezetvédelmi "lábnyoma" ui 2x akkora mint pl az európai vagy japán átlagpolgáré.

Szal valszeg azért 6-7 milliárd embernek is lehetne a maival megegyezõ vagy jobb életminõséget biztosítani akár már most is, miközben ez nem járna a környezet állapotának romlásával!

És ehhez csak, ahogy te is írtad környezet tudatos hosszútávú tervezésre alapuló gondolkodásra lenne szükség, ami ma nem igen jellemzõ a vezetõkre, csak tõlünk várják el, hogy a szelektív tárolókhoz legyalogoljunk a másikutca túlsóvégére.

Ha még csak etetni kellene õket...

másrészt nem igazán értem hogy mit értenek azon, hogy valami pénzbe kerül... a pénz meg a költségvetés meg ilyenek nem létezõ absztrakt fogalmak, amelyikbõl gyakorlatilag bármennyit lehet generálni bármire...
leegyszerûsítve nem pénzbe ez a cucc szerintem, hanem sok emberbe, akit etetni kell...

És miért is?
mitõl nemes dolog meghódítani bármit is?

vagy inkább egyáltalán nem...

Kb 1 milliárd ember volna az, amit a föld úgy el tudna tartani, hogy a bioszféra nem károsodna (környezetmérnök ismerõsöm szerint). Tehát a lélekszámcsökkenés kívánatos. A fejletlen régiókat meg csak akkor kellene támogatni kajával, gyógyszerrel, ha elfogadnának egy normális születésszabályozási programot. Kegyetlen dolog, de aki nem hajlandó a föld érdekének alárendelni a sajátjait, az ne várjon a föld többi országától támogatást.
Persze nem csak az emberszámmal van gond, hisz 1 ember is tönkreteheti az egész földet. Tehát ehhez az 1 milliárdos lélekszámhoz kellene még az is, hogy az emberek környezettudatosan éljenek. Pl simán lehetne klímaadót bevezetni, mivel elõzõ pár millió évben is kibírta a nép izzadva, így meg már lassan nyáron több energiát fogyasztunk mint télen. Az energiatermelés okozza jelenleg a legnagyobb környezeti problémát.
A témához visszatérve: nem csak a társadalom lélekszámától függ a fejlõdés üteme, hanem a közös gondolkodás, munka hatékonyságától is. Pl míg a középkorban a kínai, arab, és európai tudomány nagyjából elszigetelten fejlõdött évszázadokon át, addig ma már - részben az internetnek köszönhetõen - ilyen mértékû redundancia elképzelhetetlen. A tudásmegosztáson van még mit fejleszteni.

aki ezt írta, az bizonyosan nem számolt az internet tudásmegosztó, a tudást rendszerezõ, lexikáló szerkezetével.

Én is olvastam egy könyvet aminen többek között az emberiség fejlõdése is szóba került, és egybevág azzal amit írsz. Szal azt írták, hogy szinte egyenes arányossság van egy kultúra lélekszáma és az általa elõállított eszközök bonyolultsága között. Az eszközöket ugyan is közösségek állítják elõ. Egyénileg, az agyunk és egyéb képességeink korlátoltsága miatt max oda juthatunk mint Leonardó, pl álmodhatunk a repülésrõl de igazi repülõgépet egyetlen ember nem tud készíteni.

Másrészt ha ez igaz, akkor ugyan hiába szaporodik az emberiség mint állat, ha a fejlett civilizációba résztvevõ emberek lélekszáma stagnál vagy csökken, és nyílik az ollo a fejlett nyugat és a fejletlen régiók között.

Az új kommunikációs eszközök viszont további tömegeket csatolhatnak a civilizáció fejlettebb részéhez, és ezzel a munkamegosztás révén még bonyolultabb eszközöket, vagyis a fejlõdést magát indukálhatják.

" Ez az egyik legnemesebb és értékesebb célja az emberiségnek, hogy új világokat akar meghódítani!" - Ez az egyik legnemesebb és értékesebb célja a csótányoknak, hogy új világokat akarnak meghódítani! A hódítás sosem lesz nemes cél. Max a hódító történelemkönyveiben, de az meg enyhén szubjektív.

"múltkor olvastam valahol az emberi szellem képességeinek a határairól egy írást. Ebben leírták, hogy belátható idõn belül egyszerûen megáll a fejlõdés, lesznek apró módosítások, stb, de drámai változások már nem várhatóak. Magyarul: ennyire voltunk képesek ezzel az aggyal, kész : /"
Elsõ részbõl nem következik a második. Az igaz, hogy maga az agy szerkezete nagyon lassan fejlõdik. Pl a jelenlegi agyszerkezet meg mondjuk a 2000 évvel ezelõtti között gyakorlatilag nincs eltérés. Viszont valamivel fejlettebek vagyunk technológialag, mint a rómaiak. Az indoklás éppen a társadalomban keresendõ, amely tárolja, rendszerezi, és átadja a tudást a következõ generációknak. Valamit kitalálni/megtanulni közel sem ugyanakkora agyerõltetést igényel. Pl egy pitagorasz tételt kitalálni meg megtanulni - nem 1 kategória. Felhasználás szempontjából viszont tökmind1, hogy 10 évig kutattad a témát, vagy 10 perc alatt megtanultad.

Nah... Elfelejtettem frissíteni és nem láttam hogy megelõztél de látom nem csak én egyedül látom így a dolgot 😊

Ez az egyik legnemesebb és értékesebb célja az emberiségnek, hogy új világokat akar meghódítani!

Hát rohadtul nem, sajnos, és ez a k***a nagy baj ezzel a világgal. Azok az idõk már rég elmúltak hogy elindulok keresni egy rövidebb utat Indiába, hogy egyszerûbben hozhassak onnan luxuscikkeket a többieknek ergo jót tegyek a népnek. Manapság már nem ilyen célok vezérlik a felfedezéseket. Az amerikai vezetést nem az hajtja hogy "felfedezzünk új világokat", hanem mondjuk hogy "hogyan lehetne egy olyan óriáslézert telepíteni a Marsra amelyik gombnyomásra elpusztítja Koreát vagy Afganisztánt egy apró gyanús mozdulat esetén". Évtizedek óta a katonai célok viszik elõre a technikát, gondolj csak bele, nem üldögélnél most a számítógép elõtt és nem lógnál a neten ha nincs a második világháború után a "csináljunk egy olyan számítógépes hálózatot amely atomtámadás esetén is mûködik" kezdeményezés (ARPANET). De számtalan ilyen, eredetileg katonai célokra kifejlesztett találmányt lehetne még felhozni a teflonserpenyõtõl az ûrkutatásig.

Nemes cél lenne mondjuk rástartolni az üzemanyagcellás megoldások fejlesztésére, látható hogy áll a dolog, sehogy. Ne félj, ha majd elfogy a kõolaj, akkor is csak azért ugrik meg a megújuló energiaforrások kutatása, hogy legyen mivel hajtani a tankokat meg a vadászrepülõket. Feltéve hogy addigra a hagyományos üzemanyaggal hajtott harci eszközökkel nem pusztítják el a földet.

aha... szép szép... de az ûrkutatást még mindig a fegyverkezési verseny hajtja elõre, szóval ne legenek túlzó illúzióid, és néha azért térj vissza a Star Trek világából (spec én is szeretem a sorozatot 😛 )

Ez az egyik legnemesebb és értékesebb célja az emberiségnek, hogy új világokat akar meghódítani! Minden támogatást meg kéne adni hozzá! Sokkal sokkal több pénzt és embert kéne beleölni! Akik meg az életüket kockáztatják, vagy áldozták az ügyért, a legnagyobb tisztelettel meghajolni elöttük és példaként beállítani õket, hogy végre észheztérjen a sok kapitalista MTV-t nézõ hülyegyerek és hacsak egy kicsit is de érezze, hogy az igazi világ nem a pénzrõl szól, hanem a nagy célok elérésébe vetett hitrõl, a közös elõrejutásról és a sikerek utáni legszebb örömrõl amit csak akkor érhet el az ember, ha eggyütt és karöltve küzdött érte. A Discovery újra példaként szállt az égbe! Pénz? Ugyan

vki írta, hogy ennyi meg annyi dollár egy kila cucc feljuttatása (bocs hogy most nem olvasok vissza...késõ van).Amíg ez az anyagias hozáállás lesz a meghatározó addig nem hiszem, hogy lesz hatalmas fejlõdés (hacsak nem jön komolyabb háború...)!Azon kell gondolkodni, hogy quantumdestabilizátort vagy ürhajólámpaszimeringet rakjanak e be a böröndbe...ami meg kimarad majd megy legközelebb...majd...

max. visszafele,de elore biztosan nem😄

ez hülyeség...
az emberi agy folyamatosan fejlõdik csak ez alig észrevehetõ...
és simán van egy csomo uj találmány amivel többi tudomány ágnak lehetne segiteni csakhát a fejeseknek egyes találmányok keresztbetesznek...

Inkább ezzel a társadalmi berendezkedéssel.

Ezt mondták a századelõn is...

múltkor olvastam valahol az emberi szellem képességeinek a határairól egy írást. Ebben leírták, hogy belátható idõn belül egyszerûen megáll a fejlõdés, lesznek apró módosítások, stb, de drámai változások már nem várhatóak. Magyarul: ennyire voltunk képesek ezzel az aggyal, kész : /

Ezt akartam igazából írni, csak nem részleteztem.

Need Another Seven Astronauts?<#vigyor>

De az üzemanyagtartályról hullik amúgyis, nem az orbiterrõl 😊

Ez nem inkompetencia, hanem mûszakilag lehetetlen feladat egyenlõre. Nem ismerünk olyan jó hõszigetelõt ami igen nagy mechanikai igénybevételt kibírna. Tudod kurva jó hõszigetelõ a hugarocell, de mégse az van az a cuccon...

Az ,hogy meg melyik orbitert reptetik nem tökmindegy? Korától függetlenül mindrõl hullik a szigetelés.

Vajon miert nem a legfiatalabb orbitert roptetik?

I like VIRGIN

ez a baj, hogy õk sem hiszik, mégis lehet, hogy bekövetkezik.. Azért az elég szomorú, hogy ilyen dolgokat nem javítanak ki a NASA impotenciája miatt, amirõl alább is szó volt :/

Eddig is szakadt le szigetelõhab, csak eddig nem vették figyelembe, mert nem volt jelentõssége, addig amig pont nem a szárny belépõélére esett. Nem hiszem hogy ez olyan gyakran megismétlõdne.

Azt sajnos csak a civil ûrprogramoktól várhatod, azok pedig eléggé gyerekcipõben járnak még... :\

1 kg hasznos teher feljutattása azért az ûrsiklóval sem kerül több százezer dollárba. Az ûrsikló hasznos terhébe beletartoznak az ûrhajósok, a tehermodul maga, stb.

Tehát 1kg jelenleg az STS rendszerrel pártízezer dollár (függõen attól, mit számítunk bele a fellövési költségbe).

remélem rád!!! és sokat fox szenvedni mielõtt kimúlsz!