132
-
RoLii #52 Szerintem a progressz olcsobb:) -
#51
"One team, one mission..." ... seven dead. -
Thrawn #50 A Progressz is teherszállításra átalakított Szojuz, nyilván a Klippert is át lehet alakítani, a teherbírása is nagyobb lenne, kérdés, szükség lesz-e rá? Miután a Klippert többszöri felhasználásra tervezték, az esetleges teherszállító változatot vissza kell hozni a Földre, ellentétben a légkörben elégő Progresszel. -
RoLii #49 De -
#48
De a kliper az csak utasokat szállít, teherszállításra nem alkalmas nem? -
Thrawn #47 Itt pedig a Buran teherbírási adatai, amik nagyjából megfelelne a Shuttle adatainak, sőt, kismértékben túl is teljesítik azokat.
"The Buran can put up to 30 tons of payload into space and return up to 20 tons to Earth."
A Buran tehát semmivel sem lett volna kisebb teljesítményű rendszer.
-
Thrawn #46 A Shuttle három főhajtóműve kizárólag a külső tartályból üzemel, a tartály leválása után a manőverhajtóművekkel fejezik be a pályára állítást, valamint ezekkel végzik az összes egyéb hajtóműindítást igénylő műveletet. -
RoLii #45 Nem volt ra gazturbinas hajtomu tervezve.
Volt 1 peldany aminek volt 4 hajtomuve, legkori kiserleteket csinaltak vele, sajat erejebol szallt fel/le. (ellentetben a Shuttlevan amit ugye az atalakitott 747vitt fel a siklasi probakhoz)
Molnibalage: a Shuttle fohajtomuveit sem hasznaljak, palyamodositasra..
4 szojuzt meg nem lehet felloni egyszerre, egyreszt nincs eleg inditasi kapacitas, masreszt iranyitasi gondok is adodhatnak. -
nickname #44 Nem szeretne valaki irni egy cikket az fontosabb orszagok ürprogramjairol? 
http://www.sg.hu/cikkek/16478/szuper_orosz_ursiklo
ezzel most akkor mi van?
#37 szerintem felküldenek a 4 szokjuzt ha csak ugy lehetne öket lehozni. -
#43
Hát épp ezaz. Sokkal korlátozottab pályáraállást tett lehetővé. A űrsikló meg tudja csinálni, hogy két közeli pályán lévő műholdat babrál. (bár asszem erre soha nem került sor)
A Buran-ra még gázturbinás hajtómű is volt tervezve, de azt is elvetették.
A kisebb teljesítmény pedig igaz, mert kisebb hasznos terhet vihet fel és a maximális elérhető pályamagasság is kisebb.
Az egyik Buran példány most kávézóként üzemel.Google Earth-hel megkereshető(asszem azon csak statikus próbákat végeztek)
Sidewinder:
Nem is végtelemn használatra tervezték őket. Épp ez a baj. Még igen messze vannak az elhasználódástól és mégis ki akarják vonni őket.(csak hát a hővédő csempék....) -
#42
Ohh egy reg nem latott versenyzo: Lola :) -
Thrawn #41 A Buran semmivel nem volt kisebb teljesítményű, csak más volt a rendszer. A Burannak nem voltak nagy teljesítményű hajtóművei, ami külső tartályból dolgozik, csak az űrben szükséges manőverekhez és a leszálláshoz szükséges fékezéshez voltak manőverező hajtóművei, mert a pályára állást az Enyergija intézte. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#40
Buran: nem dolgoznak azon semmit lassan 20 éve. Amit anno felsoroltam, azok az elkészült, vagy építés bizonyos fázisait elért tesztpéldányok illetve orbitális pályára képes változatok voltak.
Hermes: Az eredetileg francia alapötlet európai együttmükössé fejlődött (volna), számtalan áttervezést és újragondolást élt meg. Végül az 1990-es évek elején végleg megpusztult. Jelenleg az ESA az orosz Kliper programba fektet(ne) be, így az egy közös európai-orosz űrhajóvá válhatna. -
RoLii #39 A Buran egyetlen mukodekepes prototipusara raomlott a hangar...(ez nem vicc)
A masodik orbiter amiben mar volt letfentarto rendszer 98%os keszultsegben van egy masik raktarban..
egy legkori repulesre keszult prototipus pedig moszkvaban van a gorkij parkban, mint urrepuloszimulator!!! [kb mint a vidamparkban az urraketa] (ez azert szomoru) -
Inquisitor #38 Nem is tudom, egy hasonló cikknél valaki belinkelt egy halom Buran prototípúst, szóval dolgoztak azon 88 tán is elég sokat. Érdekelne mi van most vele?
És mi van a franciák űrsiklójával? Gondolom érdeklődés és pénz hiányában az is paperware maradt? -
RoLii #37 Mentokapszula?
Az ISSen dokkolt SzojuzTMA csak az ISS legenyseget tudja lehozni...7+3 fo lehozatalahoz 4 szojuz kell..
Max esetleg kuldenek fel progresszeket uzemanyaggal, oxigennel meg keszletekkel amig az Atlantis nem tudjak inditasra kesz allapotba hozni -
nickname #36 Akkor ciki van :) Gondolom akkor küldenek az orosz mentökapszulakat.
Azt nem ertem hogyha tenyleg megserulne az ürsiklo akkor miert kell belevezetni az oceanba? hagyjak csak ott az ürallomasnal, lehetne raktarnak hasznalni vagy vmi ilyesmi. -
Sidewinder #35 Mentőprogram.Érdekes.Mivan,ha az Atlantis is megsérül az űrben.Akkó mentik a mentőűrrepülőt? -
Sidewinder #34 Ja.Durva.Kár h nem volt lé tovább üzemeltetni.Én a Kliper megvalósulásában bízom.Ezekkel az űrrepülőkkel az a baj,hogy senki nem mondja rájuk,h ennyi órát repülhet összesen utána többet nem megy,tehát nincs egy meghatározott maximális felszállásszáma(inkább leszállásszámot kellett volna írnom)amit ha teljesít kivonják a forgalomból(legalább is senkitől nem hallottam ilyet).Azért hullanak ezek szét mert hiába a leszállások után a gondos javítás,átnézés akkor is végül nem lehet az egész űrrepcsiben mindent újra cserélni (mert az = lenne 1 új megépítésével)így szép lassan elöregszenek,végül már 1 szerűen nem bírják ki a repülést.A Kliper azért lesz jó mert arról megmondják,h egy példánynak max 25 leszállás és több akkor sem ha jobb mint új korában.A repülésben a repülőgépeknél,helikoptereknél is mindig kicserélik az adott alkatrészeket bizonyos repült óraszám után amit a gyártó meghatároz.Nincs olyan,h ránéznek mondjuk akár csak 1 üzemidejét teljesített alkatrészre,látják h szép ,jó állapotban van, és ezt látván azt mondják,hogy:"á minek kicserélni ezt hiszen tökéletes állapotban van" mert tudják,hogy másnap akár pont emiatt földbe is állhat a heli amin van az adott alkatrész.Nem jó az ilyennel szórakozni.Egy ilyen nagy terhelésnek kitett szerkezetet mint az űrrepcsi pedig pláne nem kéne végtelenszer felhasználni.Amúgy a Kliper azért is lenne jó mert ott nincs a gép hasa alatt hajtóanyag tartály. -
Sidewinder #33 A Buran azért nem repült többet mert nem volt pénz rá és mellesleg a pénzhiány miatt a Szovjetúnió is megszűnt."Jobb" dolguk is volt minthogy reptessenek 1 méregdrága űrrepülőt. -
#32
Szerintem meg szimplán nem érdeke az olajsejkeknek a másik technológia kifejlesztése, mert esetleg kiderülne, hogy többé nincs is szükság az olajra. Szóval ennyi. Majd ha nem lesz olaj, lesz vizeskocsi, anti-gravitációs meghajtás, stb... -
BiroAndras #31 "Hát pedig csak műszerekkel simán vissza lehetne térni a légkörbe, max a földetérésnél lehet gond, hogy nem látnak semmit, na az tényleg nehéz lenne műszerekkel."
Tulajdonképpen arról van szó, hogy inkább nem kockáztatnak egy picit sem, inkább veszni hagyják a gépet. Főleg, hogy amúgy is nemsokára leselejtezik az űrsiklókat. -
#30
Én fogadok, hogy csak 6an jönnek vissza. -
#29
Ja amúgy a pilóta nem hagyatkozik semmire, mert ő csak figyeli, ahogy a fedélzeti számítógép irányítja a gépet :) aztán a leszállásnál átveszi az irányítást. -
Fen3gyerek #28 szvsz nemhiszem hogy korunk Zeppelinje az űrsikló csak normálisan kéne megcsinlálni lásd BURAN -
#27
Ígyvan.
Ott az Orbiter, a nagyon élethű űrszimulátor, már csináltam vele pár manuális légkörbe lépést űrsiklóval, és végig csak a műszereket figyeltem, meg a kijelzőket, a panorámát akkor néztem mikor a kifutópálya felé fordultam már 1 mach alatt :)
Amúgy van is hozzá egy kis kiegészítés, akkor mindezt full automatán csinálja, leszállással együtt, pedig a gép valószínűleg nemnagyon nézeget panorámát :DD szóval ha ezt egy modder megcsinálta a legélethűbb űrszimulátorban, a nem hiszem el, hogy a NASA nem tudná... -
#26
Szerintem legnagyobb részt pedig a pilóta is a műszerekre hagyatkozik, nem a panorámára :) Innentől kezdve simán működhetne műszerekkel is. Sőt. Egy szimulált környezetbe beteszik a műszerek adatait, és máris gépen megjeleníthető a kvázi kilátás. -
#25
Szépen csinálnak egy Apollo 2.0-át, egy javított verziót, ami igazából alig tud többet mint az elődje... mert nem tudnak mit fejleszteni.
Khhmmm... ez így nagyon távol áll az igazságtól. Tudnának mit fejleszteni, csak túl kockázatosnak találják őket. Egyszerűen most a kockázatminimalizálás időszakát éljük az űrkutatásban... mindentől ózdkodnak, ami egy kicsit is újdonság lenne. :\ -
#24
Max 30 éves tervezés.
Egy repülő kinézete mennyivel lett másabb mint akkor? Mennyivel működik másképp? Hát nem sokkal. Ugyan ez van az űrsiklónál is. Mi fejlődik? Az elektronika, azt meg lehet cserélni. Ha újrakezdenének egy új űrsiklót fejleszteni, nem valószínű hogy sokkal jobbat tudnának készíteni mint ezek. Pl ott a CEV. Szépen csinálnak egy Apollo 2.0-át, egy javított verziót, ami igazából alig tud többet mint az elődje... mert nem tudnak mit fejleszteni. -
#23
És mit gondolsz a ma használt techonlógiák alapja hány éves?
Tranzisztor? Hm? Mond valamit?
Na és a gázturbina?
Nézd meg az F-15 és F-16-ot. Minkettő legalább 30-35 éve áll rendszerbe. (40 éves az alap) Na de a mostanui elektronikával még MINDIG ŐK a világbajnokok. Na erről ennyit. -
#22
Azért nem kéne ócsárólni. Rajtuk kiívül SENKI nem tudott még ilyet létrehozni. A kriogén hajtómű a lényeg. (a BURAN sokkal gyengébb teljesíményű volt és 1 repülés nem repülés)
-
juzosch #21 "mint egy sima repülővel"
:) vagy a szokásos közhellyel mondva, mint egy darab téglával.
Egyébként lehet, hogy az elektronikát kicserélték, de ez akkor is egy 30-40 éves tervezés.
A trabantba is, hiába raksz fedélzeti számítógépet, vagy ferrari motort, max azt éred el, hogy szétszaad a futómű. -
Indigo #20 Nem értem mit kell parázni. Ha már beért a légkörbe, akkor biztosan földet fog érni. -
Epikurosz #19 Mit gondolsz, az űrséta közben fáznak-e az űrhajósok? -
Praetor #18 Látszik, hogy nem mai gyerek ez a repcsi: A fényezés kicsit megviselt... 
-
Emmegki #17 "űrsikló para" - imnet/blikk stílus rulz
Bocs, de nekem bulvárosnak tűnik a cím. Lehetne mondjuk "Aggodalmak a Discovery indítása körül" -
#16
Elektronika már fel volt újítva pár éve, lecserélték az analóg műszerek nagy részét, telerakták a pilótafülkét MFD-kkel. Amúgy sem volt rossz elektronikája, hiszen még a felújítás előtt is automatán állt pályára, automatán lépett a légkörbe, és talán az űrállomással szinkronizálás is automata. Légkörbe lépéskor a pilótának már csak szubszonikus sebességen kellett kezelnie a gépet, akkor is csak le kellett szállnia vele mint egy sima repülővel, na meg az űrállomás megközelítésekor kell a dokkolásnál irányítani. A kezelése éppen a célnak megfelel, amire tervezték arra jó. Viszont a hővédő panelek tényleg sérülékenyek+ a szigetelés gondok. -
Deffyant #15 ne legyetek már ilyen negatívak, Amíg nem a mi fejünkre esik, addig nincs baj 
-
Stellum #14 Sajnos a Space Shuttle egy igen rossz hibrid konstrukció: mint kvázi-repülőnek nehézkes a kezelése, mint űrhajó kényes és sérülékeny (pl. orbitális leszállásra tervezett sárkány-szerkezet), ráadásul a poszt-Apolló korszak elektronikájának színvonala is korlátozza...
Az egész egy kicsit a Zeppelin hőskorszakra emlékeztet, amikor ezek a böhöm gáztartályos szerkezetek addig repkedtek, amíg kellő számú példány porig nem égett... -
HUmanEmber41st #13 Ilyen melegben ilyen vastag piros ruhában..:) :)