132
  • Epikurosz
    #132
    No, egy hét múlva visszatér a Discovery, mert a hasán lévő két kerámialap között kitüremkedett szigetelőhab állítólag nem veszélyes. Reménykedjünk, hogy nem lesz gáz.
  • gyozo
    #131
    Erre az egészre csak azt tudnám mondani, hogy szánalmas
    A NASA lassan eljut a sufnitunning szintjére. Lelki szemeimmel már látom látom az indulás pillanata előtt a NASA szakembereit, amint csirizes dobozokkal és szigetelőszalagokkal a kezdükben készítik fel az űrsiklót a startra.
    Most őszintén, ezt a mondatot ugye nem gondolták komolyan: "mérnökök mindenesetre valószínűtlennek tartanak egy, a Columbiához hasonló baleset bekövetkezését" Tettek bármit is, hogy így legyen, vagy mérnöki munka helyett elkezdtek Black-Jackezni?
    Utolsó mondatnak viszont nem rossz.
  • [NST]Cifu
    #130
    Képzelőerőm van, de azért nem ilyen rugalmas...
  • kamov
    #129
    Félreérthető volt amit írtam, a rossz tagolás miatt.

    Nem a normál, befejezett küldetés utáni leszállásra vonatkozott a dolog
    tehát nem a 2db OMSről akkart szólni a dolog; hanem amikor a felszállás során főhajtómű(a 3db SSME)hiba miatt "visszatérés az indítóhelyre"(RTLS=Return To Launch Site) vagy "transzatlanti leszállás"(TAL=Transatlantic Landing) manővert kell végrehajtani.
    Ezekhez a háromból két hajtómű kell.
    Ha csak egy marad akkor a tolóerő nem elegendő a repterek elérésehez és a Shuttle az Atlanti-Óceánba zuhan (contingency abort).

    Igazából ezt akartam írni csak nem sikerült.

    Itt írják le bővebben magyarul, amit tulajdonképp írni akartam.
    http://www.urvilag.hu/article.php?id=161
  • Sanyix
    #128
    Kis olvasnivaló :)
  • NEXUS6
    #127
    "Felrobbant az űrsikló, nem pedig "drasztikusan leesett a tolóerő". Meglehetősen értetlen vagy..."

    Az idézőjel mögé érts még egy szmájlit és úgy próbáld értelmezni amit írtam, akkor rájössz hogy azt jelenti, hogy felrobbant. Csak én nem tartottam illendőnek odaírni, mertem remélni hogy más is oda látja.
  • Sanyix
    #126
    "Leszállópályára visszatéréshez két működő hajtómű kell, ha csak egy marad ép, akkor meg kell várni amíg hangsebesség alá lassul a gép; aztán ejtőernyővel ki kell ugrani." Ezt nemértem, leszálláskor egyáltalán nem használnak hajtóművet, csak deorbitáláskor. Erre gondoltál? És ezt is miért nem lehet egy hajtóművel? 135 másodperc helyett 270 másodpercig égetik azt az egyet, és közben az RCS-el ellentartanak, hogy ne kezdjen forogni a cucc. De ha hangsebesség alá kell lassulni, akkor már miért ne lehetne leszállni?
  • [NST]Cifu
    #125
    Nem tudom mit győzködtök itt engem! kb 110 repülésből 2 halálos katasztrófával végződött, ez nem olyan statisztika, amire azt lehetne mondani, hogy tökre igazatok van és nem kellett volna hatékony mentőrendszert építeni a gépbe. Ezek elég kemény tények nem?

    Senki nem mondta, hogy nem lenne jó egy megfelelő mentőrendszer a Siklóba. Azt mondtuk, hogy az adott lehetőségeket vették figyelembe, ehhez mérték a biztonsági szintet is. A te érvelésed szerint csak 100%-os biztonság a biztonság. Egy bizonyos kockázati tényező azonban mindig is lesz, a világűrbe kijutni eddig is kockázatos volt, és még jó ideig az is lesz.

    Az Challangerrel felszállás közben történt ugye egy "enyhe meghibásodás", aminek következtében többek között "drasztikusan leesett a tolóerő" ugye. Elérte a Spanyolországi kitérő repülőteret vagy nem?

    Felrobbant az űrsikló, nem pedig "drasztikusan leesett a tolóerő". Meglehetősen értetlen vagy...

    Igen ezt mondom én is. Csak pont a nagyobb és a statisztikák szerint gyakoribb "probléma" megoldására nincs rendszer.

    Ha megsérül a hővédő pajzs egy Szojuznál (mint történt az a Columbia esetén), és nem veszik észre, akkor ott sincs semmi megoldás. Szóval megint álmokat kergetsz ezzel a 100%-os biztonsági elvárásokkal...
  • kamov
    #124
    Egy két adalék.

    A vészforgatókönyvek azért nem készültek hiába

    Volt eset amikor az egyik SSME-hajtómű hibája miatt az indítás előtt 3 másodperccel kellett leállítani a startot.

    1985-ben pedig az STS-51-F küldetésnél az egyik hajtóművet menet közben le kellett állítania az automatikának, de mivel ez a pályára állás kései fázisában történt ezért az OMS hajtóművek segítségével sikerült a pályára állás és a küldetés (abort to orbit).

    Leszállópályára visszatéréshez két működő hajtómű kell, ha csak egy marad ép, akkor meg kell várni amíg hangsebesség alá lassul a gép; aztán ejtőernyővel ki kell ugrani .

    A shuttle a mentőkabin hiánya miatt sosem lesz olyan biztonságos mint egy hagyományos űrhajó, de tény az is hogy mindkét katasztrófáját végső soron emberi mulasztás okozta.

    A Challengernél az O gyűrű hiányosságainak figyelmen kívűl hagyása, a Columbiánál pedig a hőpajzs felszállás utáni ellenőrző és javító képességének hiánya.

    Jelenleg viszont szerintem nem a hanyagság, hanem a túlzott aggodalmak (van több más ok is)lassítják a programot.
  • NEXUS6
    #123
    "A challenger egyszerűen felrobbant, ez rohadtul nem hasonlítható össze egy egyszerű tolóerőcsökkenéssel, "
    Igen ezt mondom én is. Csak pont a nagyobb és a statisztikák szerint gyakoribb "probléma" megoldására nincs rendszer.

    "Ja és elvileg mind2 katasztrófa emberi mulasztás miatt következett be... mert [email protected] bizonyos dolgokat."
    Igen, ezt mondom én is. Leszarták, hogy nincs 100%-osan megbízható rendszer, ezért kell a beépített mentő rendszer.
    Még a liftben is van vészmegállító!!!!
  • Sanyix
    #122
    A challenger egyszerűen felrobbant, ez rohadtul nem hasonlítható össze egy egyszerű tolóerőcsökkenéssel, ha nem így lett volna, simán visszatért volna egy amerikai reptérre, valószínűleg a kennedy űrközpontba, mivel még nagyon közel volt hozzá. Az hogy még nem történt meg olyan, hogy lehetőségük lett volna visszatérésre, az egy dolog, de simán megtörténhet az is, nemcsak egyből halálos katasztrófa. Ja és elvileg mind2 katasztrófa emberi mulasztás miatt következett be... mert [email protected] bizonyos dolgokat.
  • NEXUS6
    #121
    Szal szerintetek az ürrepülés egy laza "átugrom repcsivel Berlinbe shoppingolni" szintű dolognak felel meg?;)
    (A Szojúz 11 utasai gondolom azt gondolták.)

    Nem tudom mit győzködtök itt engem! kb 110 repülésből 2 halálos katasztrófával végződött, ez nem olyan statisztika, amire azt lehetne mondani, hogy tökre igazatok van és nem kellett volna hatékony mentőrendszert építeni a gépbe. Ezek elég kemény tények nem?

    Az hogy létezik olyan eljárás, ami olyan estekben mentette volna a személyzetet, amire eddig 1x sem került sor, nem igazán nyugtatja meg az áldozatok hozzátartozóinak a lekét.

    Amúgy én is úgy értem, hogy felszállás közben történnek ezek a meghibásodások amikor még műxik a hajtómű.
    Nem az a gondom, hogy nem kell ez a kitérő reptérre való leszállás hanem hogy ez önmagában kevés. Csak púder.

    Az Challangerrel felszállás közben történt ugye egy "enyhe meghibásodás", aminek következtében többek között "drasztikusan leesett a tolóerő" ugye. Elérte a Spanyolországi kitérő repülőteret vagy nem?
  • [NST]Cifu
    #120
    A MiG-29-es hasonlat azért rossz, mert az egy vadászrepülőgép. Ugyanúgy nem rendelkezik mentési lehetőséggel a privát repülőgép, egy helikopter, stb., ha elkezd szétesni.

    Az űrsikló hajtóművei csak felszálláskor működnek, ha van rá lehetőség és idő, akkor egy meghibásodás esetén leválaszthatják a külső üzemanyagtartályt, és az űrrepülőgéppel visszavitorlázhatnak vagy valamelyik amerikába, vagy spanyolországban lévő leszállópályára (függően a pálya melyik részén járta). Illetve kis magasságba levitorlázva elhagyhatják az űrsiklót kiugorva belőle.

    Visszatéréskor a hajtóművek nem üzemelnek a deorbitálás után.
  • NEXUS6
    #119
    Igen az elképzelhető pl, hogy 3 közül valamelyik hajtómű fúvókája anyagfáradás vagy akármi miatt megsérül, ezért pl csökken a tolóerő. Ez egy lehetőség.

    De egy hajtóművel rengeteg más dolog is történhet, pl nem a fúvóka, hanem az égőtér, a turbószivattyú, a vezérlőrendszer vagy akármi megy szét. Ezek közül több esetben előfordulhat kigyulladás/robbanás, vagy további rendszerek meghibásodása. A mig29-es esetét nem azért hoztam fel, mert úgy repül mint a zürrepülő, hanem mert hiába volt a repülőtér felett, hiába állították le a hajtóművet, a gép egyszerűen kezdett szétesni és a pilótának szerencsére esze ágába nem volt lehozni a gépet, pláne hogy tudott katapultálni. Na ilyen vagy hasonló rendszer nincs az ürrepülőn, egy súlyosan megsérült/meghibásodott géppel viszont nem lehet leszállni.
  • Sanyix
    #118
    De a hajtóműnek még mindíg nincs semmi köze az elektromos rendszerekhez, én ezt is írtam.
    Bármi történhet. Elkezd csökkenni a tolóerő, szétmegy a fúvóka, stb. Akármi történhet, és egy űrsikló ilyenkor már elég magasan van, szóval az energia megvan a vitorlázáshoz, és a biztonságos leszálláshoz. Ilyen magasságon(amit egy űrsikló pár másodperc alatt elér egy mig29-es csak álmaidban tudna repülni, szóval nemnagyon lehet összehasonlítani a kettőt. Egyik 1 km-ről esett le, másik mondjuk 20 km-ről... van egy kis különbség.

    Egy űrsikló légkörbe lépéskor, a leszállópályától 100 km-re már csak 3 mach-al repül kb 25 km-es magasságon. És ezt a 100 km-et megteszi vitorlázva, csinál egy kört a kifutópálya felett és leszáll. Szóval elég messzire tud vitorlázgatni.
  • FeketeFény
    #117
    Ez az egyik legnemesebb és értékesebb célja az emberiségnek, hogy új világokat akar meghódítani! Minden támogatást meg kéne adni hozzá! Sokkal sokkal több pénzt és embert kéne beleölni! Akik meg az életüket kockáztatják, vagy áldozták az ügyért, a legnagyobb tisztelettel meghajolni elöttük és példaként beállítani őket, hogy végre észheztérjen a sok kapitalista MTV-t néző hülyegyerek és hacsak egy kicsit is de érezze, hogy az igazi világ nem a pénzről szól, hanem a nagy célok elérésébe vetett hitről, a közös előrejutásról és a sikerek utáni legszebb örömről amit csak akkor érhet el az ember, ha eggyütt és karöltve küzdött érte. A Discovery újra példaként szállt az égbe! Éljen. Csak ezt akartam:)
  • Epikurosz
    #116
    "Csak azt akartam írni, hogy amennyivel kevesebbet "zabál" 4 ember annyival több ideig maradhat fenn az űrben"

    Hát, akkor menjen 2, az még kevesebbet zabál. :-)
    Igazából 1 is elég lenne. Csak ugye akkor nincs társadalmi élet, amit tanulmányozni lehessen.
  • NEXUS6
    #115
    Hát igen, mint azt már néhányszor kiveséztük;))), csak ez a mentőkapszulás megoldás lenne az igazi.

    Csak azt akartam írni, hogy amennyivel kevesebbet "zabál" 4 ember annyival több ideig maradhat fenn az űrben, ergó ugyan annyit tudnak dolgozni, mintha 7-en lennének. Ha meg a mentőrendszert is kiépítik akkor még a túlélésük is biztosítva van, ha meg az se jön össze még mindíg kevesebben halnának meg, persze csak ha ez számít egyáltalán a NASA vezetésének.
    Mert nagyon úgy néz ki nem az a gondjuk, hogy emberek haltak meg, hanem hogy ebből kiba nagy leégés lett.

    Az űrrepülés még mindíg nem egy kategória az légi utasszálítással. Szal az a mentő rencer igen is kijár minden asztronautának.
    Az oroszok tanultak az esetből amikor a Szojúz-11 legénységét egy szál dzsogingban, meg dorkóban felküldték, aztán mindegyik megfulladt. Azóta vissza is jött a nehézbúvárruha megint divatba. Pedig olyat se látsz a Malév járatokon, nem igaz?;)))
  • [NST]Cifu
    #114
    A Challenger fülkéje a robbanás után még egybevolt, ha minden igaz az emberkék a becsapódáskor haltak meg.

    Nem láttam eddig megbízható információt a pilótafülke és a személyzet állapotáról a robbanás után, ami biztos, hogy egyes emberek még éltek a robbanás után. Csakhogy annyiféle lehetőség van a katasztrófára, hogy előre megállapítani, hogy milyen mentési mód lenne az ideális, lehetettlen. A katapultülés szerintem rossz megoldás egy ilyen helyzetre, a leválófülkés megoldás lenne csak igazán megbízható (megerősített falakkal, saját hővédőpajzsal és fékezőernyővel, esetleg kisebb rakétahajtóművekkel, hogy képes legyen saját maga is deorbitálni, ha például az űrben kell leválasztani az űrrepülőgép törzséről). Csakhogy ez roppant bonyolult, nehéz és drága megoldás lett volna.

    A Collumbiában a 2 pilótának eredetileg benn volt a katapultülés, csak kiszerelték. Szal ha a tanárnők, meg egyéb kváziűrtúristák otthon maradnak, és négy emberrel hajtják végre a feladatokat, akkor a kaja/levegő is tovább elég lenne, és a felső szinten mindenki rakétaszéket kaphatott volna.

    Azok a "kvázituristák" olyan űrhajósok, akik kisérleteket, megfigyeléseket hajtottak végre a világűrbe. Az űrsikló pont azért készült nagyobb személyzet számára, hogy több tudományos munkát lehessen elvégezni a fedélzetén.

    Csak itt nem tudnak kattintani a srácok.

    Egy utasszállítóbalesetnél sem tudnak, akkor oda miért nem akarsz minden utasnak katapultülést? ;)
  • NEXUS6
    #113
    A Challenger fülkéje a robbanás után még egybevolt, ha minden igaz az emberkék a becsapódáskor haltak meg. A fülke zuhanása nem hiszem hogy többszörös hangsebességgel történt, szal ha beterveztek volna olyat akkor katapultálhattak volna.

    Ha jól tudom a felső szinten 4 emberke utazik. A Collumbiában a 2 pilótának eredetileg benn volt a katapultülés, csak kiszerelték. Szal ha a tanárnők, meg egyéb kváziűrtúristák otthon maradnak, és négy emberrel hajtják végre a feladatokat, akkor a kaja/levegő is tovább elég lenne, és a felső szinten mindenki rakétaszéket kaphatott volna.

    De ez a fülkeleválasztós valszeg még jobb lett volna, az talán még a Columbia személyzetét is megmenthette volna.
  • NEXUS6
    #112
    Egy teljesen számítógép vezérelt rendszernél, amilyen a zürrepcsi is mindennek van köze az elektromos áramhoz.

    De azonkívül hogy tudatosan kapcsolják ki a főhajtóművet, mint ahogy írtam ilyen "kiég a biztosíték" jellegű hibán kívül nem tudok elképzelni semmi okot arra hogy az magától kikapcsolódna, vagy jelentősen csökkenne a hajtómű teljesítménye -annélkül hogy más komoly baja is lenne a rencernek.

    Ha egy ilyen hajtóművel komoly gond van, az csak akkor fogják megtudni, amikor a roncsokat kiértékelik.
    Lásd a legutóbbi magyar mig 29-es leesését, ami ugye a hajtómű miatt követtkezett be.
    Csak itt nem tudnak kattintani a srácok.
  • [NST]Cifu
    #111
    Ha jól rémlik készült egy tervezet, hogy a hővédő pajzsot lecserélik egy fémes alapú megoldásra.
  • [NST]Cifu
    #110
    Egy beépített katapult rendszer, megmenthette volna annak idején a Challanger legénységét.

    Egy igen összetett katapultrendszerrel értek volna csak valamit, de megkockáztatom, hogy azzal sem biztos, hogy megmenekült volna a legénység.

    Ez nem annyi, hogy belepakolunk pár katapultülés a siklóba, 'oszt hagy szóljon. A katapultülések csak bizonyos sebesség alatt használhatóak, vagyis az indítás legelső szakaszában. Az űrsikló kabinja kétszintes, a felső szintről még nem is probléma a katapultálás, node az alsó szintről már eléggé az. Továbbá apró kérdés, hogy mi indítsa be a katapultálást? A Challenger-hez hasonló balesetnél olyan rövid idő alatt történt meg a baj, hogy a személyzet általi aktiválásra nem lett volna idő. A gépi indítás pedig problémás, mert meg kell határozni milyen jelenségeknél indítsa be automatikusan a katapultálási eljárást.

    További probléma, hogy egy katapultülésben aligha lett volna jobb a túlélési esélyük, ha a robbanás felhőjébe katapultálnak bele például. Ilyen téren szerencsésebb, ha a pilótafülke védelmében maradnak.

    A legjobb megoldás egy, a pilótafülkét leválasztó és egyben kimentő megoldás lenne, de ez nehéz és bonyolult rendszer lenne, ami tovább drágítaná az amúgy sem olcsó űrsiklóprogramot.
  • Sanyix
    #109
    A főhajtómű bármiért leállhat, és az áramellátáshoz viszont semmi köze nincsen, a többi rendszerhez se nagyon van köze, tehát meg lehet csinálni a manővert.
    De mint írtam, az OMS hajtóművek működésképtelensége esetén is van mentőmegoldás.
  • BiroAndras
    #108
    "A csempézés (kerámialapok, szigetelőhab) nem jó megoldás"

    Valóban nem. De amikor tervezték még nem tudtak jobbat, és utóleg nem lehet alapvető változtatásokat csinálni egy ilyen komplex rendszeren.
  • NEXUS6
    #107
    Az orosz Energia/Buran rendszernek folyékony hajtóanyagú (kerozin) gyorsító rakétái voltak. Szal azok szabályozhatók, leállíthatók stb voltak. A keró meg nem túl veszélyes anyag. A rendszer ugyan bonyolultabb, meg asszem nem fejezték be hogy újrafelhasználható legyen, de tervebe volt az is. Szal mondjuk úgy ezt még az oroszok is meg tudták csinálni.

    Egy beépített katapult rendszer, megmenthette volna annak idején a Challanger legénységét.
    Egy leváló fülkés felfúvódó hőpajzsos mentőkapszula pedig a Collumbia embereit. Az ilyen visszatérő rendszert is tesztelték már az oroszok.

    Az űrrepülőgép már beépített elég korlátozott képességű mentő rendszereit viszont soha nem kellett, lehetett a gyakorlatban alkalmazni.

    Szal jó az a rendszer amit leírtál, de igazából csak egy esetben használható, ha a főhajtómű valamiért kiesik/leáll, de azon kívül semmi gebasz nincs.

    De miért állna le a főhajtómű? Vagy ha leáll, akkor valszeg más is elmegy, mondjuk a teljes áram ellátás, de akkor megint csak nem tudják ezt a manővert megcsinálni.
    Szal jól felkészültek egyetlen nagyon speci hibára (ami eddig még egyszer sem következett be) és számtalan egyebet, köztük a legveszélyesebbeket szépen figyelmen kívül hagytak.
  • Sanyix
    #106
    De van menekülés kilövés után is, a Földön bizonyos távolságonként vannak "megszakító" leszállópályák, pontosan 28 darab. Ha kell ezekre leszállhatnak (amúgy normál repterekként működnek ezek). Kilővés közben ha valami történne, akkor elvileg le kell dobni a segédrakétákat, és az üzemanyag tartályt, vízszintesbe állítani az űrsiklót, és elvitorlázni a legközelebbi megszakító leszállópályára. Amikor kikapcsolják a főhajtóműveket, akkor is olyan pályára állnak, amelynek a legmagasabb pontja a küldetésben elérni kívánt magasság, a legalacsonyabb 50 km-es magasság körül van. Ez arra jó, hogy miután a főhajtóműveket leállították, és ledobták az üzemanyagtartályt, az szépen beessen a légkörbe és elégjen. Mellesleg ez az 50 km-es legalacsonyabb pályamagasság, pont az a magasság amire légkörbe lépéskor is le szoktak fékezni. Az orbitális hajtóművekkel meg ugye a pálya legmagasabb pontján szoktak égetni egyet, hogy a legalacsonyabb pontja a pályának kiemelkedjen a légkörből, és hogy kisebb elliptikusságú pályát érjenek el. De ha ez nem sikerülne valamiért, akkor szépen belépnek a legkörbe az üzemanyag tartállyal együtt, végülis úgy ahogy amúgy is szoktak (csak nem ott ahol szoktak :D ), és a legközelebbi megszakító leszállópályára leszállnak. Arra volt is példa, hogy valamiért az Edwards és a Vandenberg katonai légibázison is szállt le űrsikló, bár úgytudom csak időjárási gondok miatt.
  • N1
    #105
    jah, gyorsan felértek:)
  • Cumi
    #104
    Na felszallt. :)
  • N1
    #103
    Csak a visszaszámlálást állították meg, de már ujraindult
  • N1
    #102
    rosszul hallottam..
  • N1
    #101
    Hm, jól értem, megint leálították?
  • Epikurosz
    #100
    A csempézés (kerámialapok, szigetelőhab) nem jó megoldás, erre akkor jöttem rá, amikor a fürdőszobámban a mosógép háta mögött lehultak a csempék, és ugyanez történt a melegvizes felszálló vezetékek mellett is - itt nem hulltak le, csak kidomborodtak, felpuffadtak a lapok.

    Kompakt rendszerekre van szükség. A hóbelevancokat, kívül, rácsszerkezetű (lásd lépesméz) fémmel kell borítani, mégpedig olyan - na jó, habosított - fémmel, amelynek az olvadáspontja nagyon magas, az adalékoknak is köszönhetően. Vagy, lehetne gyémántból önteni az űrhajót, persze ipari gyémántból.

    Szólni kellene a NASA-nak, mert ez így nem lesz jó.
  • BiroAndras
    #99
    "Egyszerűen egy gagyi vicc ahogy ez az űrsikló program működik."

    Hát sajnos az. Az a baj, hogy az amcsi kormány folyamatosan csökkenti a NASA költségvetését, leállítja a jobbnál jobb fejlesztéseket, de közben elvárja, hogy az ISS időre elkészüljön. Ez bevált receptje a katasztrófának.

    "Évekig álítgatják,"tökéletesítik" és ennek ellenére ugyan olyan szar mint volt."

    Eléggé biztos vagyok benne, hogy nem tudnál jobbat építeni, úgyhogy csak óvatosan fikázz.
  • BiroAndras
    #98
    "Másrészt a Shuttle sajna egy olyan rendszer, amiből kispórolták a mentő rendszereket, vagy másmódon megfogalmazva: nem toleráns a hibákkal, a problémákkal szemben."

    Az indítás közben ki tudnak menekülni az űrhajósok. Kilövés utánra viszont már nincs technológia, ami megmenthetné őket. A hibatűréssel meg az a baj, hogy iszonyat nagy energiákról van szó, így egy hiba majdnem biztosan hatalmas robbanást eredményez, ami ellen nem nagyon lehet védekezni. Ráadásul a segédrakétákat indítás után már nem lehet leállítani (viszont cserébe nagyon erősek).
    Megfelelő anyagi forrásokkal ma már persze sokkal fejlettebb és biztonságosabb járművet lehetne építeni, de a közeljövőben erre kevés az esély.
  • Sidewinder
    #97
    A 12 cm es rés teljesen pontos mérete 12,700 cm vagyis inkább a 13-at közelíti mint a 12-őt.
  • Sidewinder
    #96
    Találtak egy 12 centiméteres rést a Discovery külső üzemanyag tartályának szigetelőhab burkán.Egyszerűen egy gagyi vicc ahogy ez az űrsikló program működik.Évekig álítgatják,"tökéletesítik" és ennek ellenére ugyan olyan szar mint volt. Nagyon sajnálom a szegény űrhajósokat,h egy ilyen "csúcstechnikával" kell felmenniük az ISS-re.
  • NEXUS6
    #95
    Az biztos, hogy az űrrepülés a mai napig nem olyan mint a távolságibusz utazás és ezt az emberekbe sem ártana tudatosítani. Szal kockázat mindíg is lesz benne elég.

    Másrészt a Shuttle sajna egy olyan rendszer, amiből kispórolták a mentő rendszereket, vagy másmódon megfogalmazva: nem toleráns a hibákkal, a problémákkal szemben.
  • Thrawn
    #94
    Azért ne feledjük, volt százegynéhány sikeres indítás, minden különösebb felhajtás nélkül. A rendszer semmivel sem megbízhatatlanabb, mint 20 évvel ezelőtt. A két katasztrófa is elkerülhető lett volna, mindkettő emberi mulasztás miatt kövtkezett be. A Challenger katasztrófa előtt is felhívták a figyelmet a mérnökök több ízben is az O-gyűrűkben rejlő hibalehetőségre, a nagy bürokratikus vízfej fütyült rá. A Columbia startja után pedig elakadtak a bürokráciában a lehulló szigetelésdarab okozta veszélyre figyelmeztető levelek. A Challenger katasztrófa teljes egészében elkerülhető lett volna, a Columbiánál pedig - bár nem kis kozkázattal - a legénységet meg lehetett volna menteni.
    Ezek az eszközök semmivel sem elavultabbak, mint amikor elkezdték használni. Csak most nagy a felhajtás, ahogy a cikk fogalmaz, a para.
  • Esrohnoil
    #93
    Ennek a zsúfolt programnak pár éven belül megint tuti nem lesz jó vége...
    Főleg nem ilyen elavult eszközökkel.