34
Eszperantó
  • eszpike
    #34
    Mindkettő tévedés! Diplomához elfogadják a legtöbb főiskolán, és nem 2009. óta, hanem sokkal régebben, több mint 10 éve akkreditált az ITK-ban.
    2009-ben az egynyelvű vizsgát akkreditálták eszperantóból.
  • Broafka
    #33
    diplomához én úgy tudom hogy nem fogadják el, de felvételihez jár a plusz pont ha van középfokúd belőle
  • Dj Faustus #32
    Érettségiznek belőle, a Idegennyelvi Továbbképző Központban 2009 óta akkreditált nyelv, cikk is szól róla. Kérdezz rá a felsőoktatási intézménynél, hogy elfogadják-e - az a legbiztosabb.
  • M9871
    #31
    Sziasztok

    Azt szeretném kérdezni, hogy az eszperantó nyelvet, azt elfogadják-e a diplomához? csak mert engem rémisztgetnek olyannal, hogy nem

    Kérek mindenkit, hogy aki tájékozott ebben a témában az írjon, előre is köszönöm.

    Üdv.:W
  • Igenis
    #30
    Szia Dragooon!

    Még nem ismerjük egymást. Tudnál nekem segítreni? Szóbeli vizsgával szeretném a segítségedet kérni! El tudnád nekem küldeni az e-mail címedet, h fel tudjam veled venni a kapcsolatot? Nagyon megköszönném!

    [email protected]


    ÜDV: Azi
  • Dragooon #29
    facedbook.com-on van eszperantó klub.
  • Brain Storming
    #28
    Érdekes fórum az eszperantóról!

    http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?t=464

  • iu
    #27
    Én tavaj óta tanulok eszperantót, és elég jól megy. Középszintű szöveget le tudtam fordítani. Felvennék valakit emesenre, akivel nyugodtan eszperantózhatnék.
  • Dragooon #26
    jó, így sem értem
    hát nem tudom, hány éves vagy, de pl felvételiken jó sok plusz pontot jelenthet, érettségizhetsz is belőle, plusz nyelvpótlékot is kaphatsz, ha olyan munkahelyed van/lesz :) meg szórakoztató és könnyű és állítólag eszperantó után más nyelvek is egyszerűbben tanulhatóak..
    az a gáz, hogy nincs kivel gyakorolnom, ezért próbálom terjeszteni a témát itt az ezsgén ^^
  • HUmanEmber41st
    #25
    Pl koituszo muttero meg ilyenek...ha érted :D :D
    Ha lenne eszperantó nyelvű win, rá lennék "kényszerítve" , h megtanuljak. Így meg nem annyira .. :D
  • Dragooon #24
    mit értesz naturális kifejezések alatt? (bocs, hogy későn reagálok).. windóz szvsz nincs, de betűket le lehet tölteni ^^
    nekem már tök jóul megy (kezdők szintjén)
  • HUmanEmber41st
    #23
    És az úgymond naturális kifejezések? Az adja meg egy nyelvnek a sava-borsát.. vagy azt csak anyanyelven? És van-e eszperantó nyelvű windóz?
  • Dragooon #22
    már tök jól megy :D nagyon egyszerű nyelv.........
  • Dragooon #21
    ez az összes szabály, arra gondoltam, neki állok tanulni, nem olyan nehéz, hátha a jövőben hasznát veszem...
  • Dragooon #20
    Névelők
    1. Határozatlan névelő nincs; csak határozott névelő van, a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: domo (ház, egy ház) – la domo (a ház)

    [szerkesztés] Főnevek
    2. A főnévnek -o végződése van. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (birtokos eset: de; részes eset: al; eszközhatározó eset: per). Példák:
    Mi vidas domon/domojn. – Házat/házakat látok.
    la domo de la patro – az apa háza
    Mi helpas al la patro. – Segítek az apának.
    Mi skribas per krajono. – Ceruzával írok.

    [szerkesztés] Melléknevek
    3. A melléknév -a-ra végződik. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a főnévnél). A középfokot a pli szóval, a felsőfokot a plejjel képezzük. A középfoknál az ol kötőszót használjuk. Például:
    alta domo – altan domon – altaj domoj – altajn domojn
    La taksio estas pli rapida ol la tramo. – A taxi gyorsabb, mint a villamos.

    [szerkesztés] Számnevek
    4. A számnevek nem ragozhatóak.

    * A tőszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek; cent; mil; a miliono, miliardo, biliono, triliono főnévi alakúak. A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerű összetételével képezzük. A főnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe. Kettőtől a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk. 2345678 = du milionoj tricent kvardek kvinmil sescent sepdek ok; du homoj (két ember)
    * A sorszámnév jelölésére a melléknévi végződést (-a) használjuk: Petro venis la unua. (Péter jött elsőnek.)
    * A szorzószámnevet az -obl- utóképzővel képezzük: duobla sumo (kétszeres összeg)
    * A törtszámnevet az -on- utóképzővel képezzük: tri kvaronoj (háromnegyed)
    * A gyűjtőszámnevet az -op- utóképzővel képezzük: triopa alianco (hármas szövetség)
    * Az osztószámnevet a po elöljáróval képezzük: po du pomoj (két-két alma)
    * Ezenkívül lehet használni főnévi és határozói számneveket is: dufoje (kétszer)

    [szerkesztés] Névmások
    5. Névmások (ragozásuk mint a főneveké)

    * Személyes névmások: mi, vi, li/ŝi/ĝi; ni, vi, ili
    * Visszaható névmás: si
    * Személytelen névmás: oni
    * Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük a melléknévi -a végződést.

    oni diras, ke… – azt mondják, hogy…
    mia domo – az én házam

    A többi névmásokhoz l. A tabellaszavak rendszerét.

    [szerkesztés] Igék
    6. Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. Az ige alakjai: a jelen idő -as végződést kap, a múlt idő -is, a jövő idő -os, a feltételes mód -us, a felszólító mód -u, a főnévi igenév -i végződésű. A melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -ant-, múlt ideje -int-, jövő ideje -ont-; szenvedő jelen ideje -at-, múlt ideje -it-, jövő ideje -ot- utóképzőt kap. Minden szenvedő alakot az esti segédige megfelelő alakjával és a szükséges szenvedő melléknévi igenévvel képezzük. A szenvedő szerkezet elöljárója a de. Az ami (szeretni) ragozása:
    ami
    amas, amis, amos, amus, amu
    amanta, aminta, amonta
    amata, amita, amota
    estas amata, …

    La profesoro estas amata de liaj studentoj. – A professzort szeretik a diákjai.

    [szerkesztés] Határozók
    7. A határozószó végződése -e, fokozása: mint a melléknévnél.
    La birdo kantas bele. – A madár szépen énekel.

    [szerkesztés] Vonzatok
    8. Minden elöljáró alanyesetet vonz. Amennyiben az elöljáró helyet és irányt is jelölhet, az irányt a tárgyesettel jelöljük.
    Mi estas en la domo. – A házban vagyok.
    Mi iras en la domon. – Megyek a házba.

    [szerkesztés] Kiejtés
    9. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés).

    [szerkesztés] Hangsúly
    10. A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. A hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója kissé megnyúlik.

    [szerkesztés] Szóösszetételek
    11. Az összetett szavakat a szavak egyszerű kombinációjából kapjuk meg (a főszó a végén áll). A nyelvtani végződések is önálló szavaknak tekintendőek. Pl.: skribotablo = skrib+o+tablo

    [szerkesztés] Tagadás
    12. Nincs kettős tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó.
    Mi ne scias. – Nem tudom.
    Mi nenion scias. – Semmit sem tudok.

    [szerkesztés] Irány kifejezése
    13. Az irány jelölésére a szavak a tárgyeset végződését kapják (lásd 8. pont).

    [szerkesztés] Elöljárók
    14. Minden elöljárónak határozott és állandó jelentése van, de ha olyan elöljárót kell használnunk, melynek konkrét értelme nem mutatja, hogy melyik a megfelelő, úgy a je elöljárót használjuk, melynek nincs határozott jelentése. A je elöljáró helyett tárgyesetet is lehet használni, elöljáró nélkül.

    * al – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé
    * anstataŭ – helyett
    * antaŭ – előtt
    * apud – mellett
    * ĉe – -nál, -nél
    * ĉirkaŭ – körül
    * da – részelő birtokos: litro da lakto - egy liter tej
    * de – birtokviszony; szenvedő szerkezet; -tól, -től (hely és idő is)
    * dum – alatt (idő)
    * ekster – kívül
    * el – -ból, -ből
    * en – -ban, -ben
    * ĝis – -ig
    * inter – között
    * kontraŭ – ellen, szemben



    * krom – kívül (átvitt értelemben, pl. „rajta kívül”)
    * kun – -val, -vel (társ)
    * laŭ – szerint, mentén
    * malgraŭ – ellenére, dacára
    * per – -val, -vel (eszköz)
    * por – -ért, végett
    * post – után
    * preter – mellette el
    * pri – -ról, -ről
    * pro – miatt
    * sen – nélkül
    * sub – alatt
    * super – felett
    * sur – -on, -en, -ön, -n
    * tra – át
    * trans – túl

    [szerkesztés] Szókincs, szóképzés
    15. Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vett át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják. A több egygyökű szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, pl.: hospitalo – malsanulejo (kórház)

    [szerkesztés] Egyszerűsítés
    16. A főnév és a névelő utolsó hangzója elhagyható, és hiányjellel helyettesíthető. Ilyenkor a névelő l hangját az előtte álló szóhoz olvassuk, pl.: granda dom’, de: grandan domon; Tragedio de l’Homo
  • Dragooon #19
    áh, bocs már jó ideje nem néztem ide, srry! azt megköszönném, ha majd később szánnál rám egy kis időt (persze, ha már csak megy)
  • NonsenS
    #18
    Én most leszek középsuli harmadikos, szal lesz időm. Meg a könyvtáros néni magyar tanár és azt mondta, h tud majd segíteni. Reménykedem benne, h lesz hozzá majd elég életkedvem :D Dragooon majd ha megtanulom, megpróbálok én is segíteni, de addig még sok idő tellik el.
  • Dragooon #17
    hát nekem kellene valaki, aki segít értelmezni az összes szabályt.. valahogy nem megy
  • NonsenS
    #16
    Én is most keztem el saját erőmből tanulni az eszperantót és sztem okos ötlet volt, hogy legyen egy egységes világnyelv, dehát ez a nagy nyelvek emberei miatt nem nagyon akar elterjedni :( Egyébként sztem a Wikipédián elég jól leírják a nyelvtant, azon kívül találtam még ezt. Egyébként ott van a könyvtár, én nem is akartam ezt tanulni, csak megláttam és úgy gondoltam, hogy miért is ne? Szóval gép előtt ülő barátaim irány a könyvtár:D
  • NKristof
    #15
    Annyit mondok hogy a portugál meg kb. 200 millió embernek anyanyelve, és elég sokadik a listán...
  • Dragooon #14
    1millióan beszélik és már van eszperantó anyanyelvű gyerek. ha más miatt nem, az érdekesség miatt megéri tanulni :P
  • NKristof
    #13
    Egyébként az ilyen csinált nyelvek nem sokat érnek. Többre mész, ha megtanulsz középszinten angolul, mint ha perfekt vagy eszperantóból.
  • NKristof
    #12
    Ajánlani fogom a topicot a nagymuteromnak... Keményen nyomja az eszperantót már nemtudom hány éve:D
  • Tomalak
    #11
    Eszperanto <- itt tanulhatsz egykét dolgot rola
  • Csambó
    #10
    Nézzetek fel a dint.hu-ra ingyenes nyelvleckéket lehet kérni, csak arra kell szavazni, hogy milyen nyelven kapja az ember...
  • sweech
    #9
    lol :D
  • Khamwasss
    #8
    Nembaj... be kell érni vele xD
  • Dragooon #7
    hát ja ott próbáltam meg először, de már mindent megtaláltam, ami ingyenes :D
  • Akos 001
    #6
    googleban keress
  • Dragooon #5
    Adamo kaj Eva manĝis la pomon
    (Ádám és Éva megették az almát)

    Mi lernas Esperanton
    (Eszperantóul tanulok)

    ilyenekre lennék kíváncsi O.o
  • Dragooon #4
    majdnem :D
  • Gladiator
    #3
    mondjuk ez két különböző dolog, de azért grat:D
  • Khamwasss
    #2
    én viszont találtam =)
  • Dragooon #1
    hát, meglestem, de egy témát sem találtam, ami e remek nyelvvel foglalkozna, így hát nyitottam egyet
    arra kérnék mindenkit, aki tud, az írjon egy-két címet, vagy valami mást, ahol találhatok ingyenes nyelvleckéket! sajna nyelviskolára zsebpénzből nem futja, ezért tanulnék egyedül.
    nem baj ha a nyelvlecke angol v. spanyol nyelven van!