Stand-Up Comedy, Kabaré

Ez már a Familia Kft - ben megtörtént kb 33 évvel ezelőtt. 😄

Mindig nagy élmény, mikor a közönség vagy gépközönség pár szavanként harsányan nevet a semmin, végül utolérhettük a Nyugatot.

Nem a te világod, van akinek bejön.
Reggelente szoktam néha hallgatni a rádióban szórakoztató és vicces tud lenni.

Mondjuk, ezt a nőt először és utoljára. Nem dühből, csak egyáltalán nem érdekelt.

Kb. mint amikor a férfiaknál azt kell hallgatni, hogy ki mikor rúgott be, milyen fantasztikusan érdekes dolgok történtek vele, legközelebb mikor, hol és kikkel fog inni és az milyen fantasztikusan érdekes lesz. Meg persze a sportot.
Utoljára szerkesztette: _tki_, 2026. 10. 24. 18:18

Litkay Gergellyel van hosszabb riport a nők lapjában, ha esetleg valakinek megvan. 😊

Sziasztok!

Új est mind a kettő.

Köszönjük szépen SirTomax 😊

SirTomax írta (#17689):
Kovács András Péter - Idővel (2026)
Ráskó Eszter - A hetyegő vipera (2026)

Ráskó már nem volt korábba ilyen névvel?

kjozsef056 írta (#17687):
Az én szemembe pl egyik se lenne kevesebb... humoristáknál totál nem lehet tudni (jó aki ismeri őket közelről ténylegesen az igen) hogy amit mondanak igaz vagy csak kamu történet

Nem akartam ilyen mélyen belemenni, azt hittem ezek evidens dolgok, de ezek szerint nem. A hitelesség a minőség alapja. Bödőcs azért ilyen jó abban, amit csinál, mert hiteles. Ha budapesti lenne, akkor valószínűleg nem a vidéki kocsmákról beszélne (még akkor sem ha jó fantáziája lenne), mert hitelesebb lenne a nagyvárosi életből merített történeteivel. Nem arról beszélünk, hogy valaki kevesebb lesz-e a nézők szemében vagy sem. Ez az egyik. A másik a kamu történetek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a történetek 30%-a teljes kamu, a többi pedig erősen színezett. De ennek semmi köze a hitelességhez. Ami megtörténhetett volna és ha megtörtént volna akkor, úgy történt volna, az hiteles. És pont azért kell benne lenni a sűrűjében, hogy ezt íróként el lehessen dönteni.
És a harmadik a politikai kabaré. A humor ellenzéki műfaj, szokták mondani. Alapja a kritika. Ha valahol, akkor a politikai humorban alap a hitelesség kérdése. Itt került szóba Hofi. Úgy beszélni a kisemberek napi problémájáról, hogy közben luxusautóval járok és az elnyomó politikai elittel haverkodom finoman szólva nem elegáns. Hofinak két mázlija volt. Az egyik, hogy nagyon jó előadó volt és képes volt meggyőzően előadni a figurát, a másik, hogy senki nem tudta róla a valóságot. Az egyik estjében elhangzik egy történetre reagálva, hogy nekem is Mercim van és hallhatóan megfagy a levegő. A többség -annak idején én is- meg volt győződve arról, hogy csak viccelt. Bödőcs addig hiteles Mészáros ekézésében, amíg ki nem derül, hogy mondjuk az egyik cégétől kapott sokszáz milliós támogatást. Onnantól már nem vicces még úgy sem, hogy maga a vicc és annak előadása kifejezetten jó.
De elismerem, hogy -bár nem gondoltam volna- ez szubjektív dolog. Van, aki ugyanúgy nézi a Derrick-et, mint régen én már nem tudom. És ez igaz a Csupasz pisztolyra (O. J. Simpson) vagy az Austin Powers-re (Joe Son) is.

BoRRoNeo írta (#17685):
Szerintem a hitelesség a humor alapja. Mi lenne ha kiderülne Bödőcsről, hogy Budapesten született, a II. kerületben nőtt fel és kocsmát csak fényképről látott? Vagy KAP-nak nincs is gyereke és kuplerájból-kuplerájba jár? Mehetne a levesbe mindkettő.

Az én szemembe pl egyik se lenne kevesebb... humoristáknál totál nem lehet tudni (jó aki ismeri őket közelről ténylegesen az igen) hogy amit mondanak igaz vagy csak kamu történet

SirTomax írta (#17643):
Rádiókabaré - 2026.09.26.

Brutinak nagyon beakadt ez a politikai dolog...

Szerintem a hitelesség a humor alapja. Mi lenne ha kiderülne Bödőcsről, hogy Budapesten született, a II. kerületben nőtt fel és kocsmát csak fényképről látott? Vagy KAP-nak nincs is gyereke és kuplerájból-kuplerájba jár? Mehetne a levesbe mindkettő.

grekon írta (#17683)
Hofi humorát ledegradálod a kőbányai kisemberre s a hatalomnak beszólónak de rengeteg témája volt még (színésztörténetek , baka történetek ,zenes paródiák stb ) . Az előadásait mindig azzal kezdte hogy letesztelte a közönséget , 2-3 mondat egy vicc után mar tudta milyen közönsége van s olyan nívón folytatta (nem véletlen egyik legjobb ami színészek előtt ment) hogy meglegyen az interakció . Érezte
a közönséget rögtön s humorosan válaszolt a beszolásokra s ha egy poén nem ült rögtön mondta "várjál elmagyarázom" és elmagyarázta akár 2-3-szor is !! Említetted akár több ezerszer előadta "ugyanazt" a műsort de az kétszer nem volt egyforma ; meg lehet hallgatni a(6)800-1200-szor megmondtam címűeket .

Hofi humorát nem minősítettem, egyszerűen azt mondtam, hogy nem volt őszinte. Ettől még lehet vicces, nagyobb feladat.
Az, hogy nem volt két egyforma előadása szimplán nem igaz. A neten ugyanannak az előadásának több felvétele is elérhető több hónap különbséggel és szóról-szóra ugyanaz, még a hangsúlyok is. Ezek ugyanúgy megírt előadások, mint most egy Kőhalmi est. Persze, hogy előfordult, hogy egy aktuális dologgal megtoldotta a betanult szöveget, de ez a mai fellépőknél is így van.
Én is Markos-Nádason nőttem fel és megvolt a maguk felejthetetlen 10 évük, de amit az elmúlt 20 évben csináltak azt inkább nem jellemezném. Elszállt felettük az idő, nem tudtak megújulni.
Nagy Bandó ugyanez. Csak mellékesen, volt nekem egy Nagy Bandó élő felvételem (diktafon) egy fellépéséről, ahol egy átlagos előadott vicc így szólt:
A ministránsfiú hajtja ki a libákat az ólból:
- Hess a pi**ába, hess a pi**ába!
Arra megy az öreg pap:
- Fiam, nem szabad ilyen csúnyán mondani, elég ha azt mondod nekik: hess, hess! Úgyis elmennek azok a pi**ába!

És ez még egy konszolidáltabb vicc volt. Mégsem volt kitiltva sehonnan.

Divat szidni a mai humoristákat és szembeállítani őket a nagy öregekkel, pedig a maiak legalább olyan jók, ha nem jobbak. Ami vitathatatlan, hogy régebben a Kossuth-díjas színészeknek köszönhetően sokkal színvonalasabb előadása volt a jeleneteknek. Egy közepesen megírt szöveget (pl. Hófehérke és a hét elgyötört törpe) az előadásmódjukkal tudták az egekbe emelni.

BoRRoNeo írta (#17681):
Mint ahogy arra is kíváncsi lennék, hogy mennyire nevettek volna Hofi bátor viccein a hatalom kárára ha tudták volna, hogy magával a hatalom vezetőjével tölti a szabadidejét.

Sztem ugyanannyira , mert semmit nem vonna le belőle . .
De egy lapon említeni Hofi és Komlós humorát az vérlazító (azért lehetne egy lapon említeni őket mert Komlós volt a hátszél Hofi mögött és ledumáltak mit lehet kimondani közönség előtt s mit utána a kuliszak mögött ; persze Hofi ettől is eltért s ekkor Komlóst hívták raportra , mint Farkasházit a Rádiókabaréban elhangzottakert ; korabeli riportban hallottam ) .
Hofi humorát ledegradálod a kőbányai kisemberre s a hatalomnak beszólónak de rengeteg témája volt még (színésztörténetek , baka történetek ,zenes paródiák stb ) . Az előadásait mindig azzal kezdte hogy letesztelte a közönséget , 2-3 mondat egy vicc után mar tudta milyen közönsége van s olyan nívón folytatta (nem véletlen egyik legjobb ami színészek előtt ment) hogy meglegyen az interakció . Érezte
a közönséget rögtön s humorosan válaszolt a beszolásokra s ha egy poén nem ült rögtön mondta "várjál elmagyarázom" és elmagyarázta akár 2-3-szor is !! Említetted akár több ezerszer előadta "ugyanazt" a műsort de az kétszer nem volt egyforma ; meg lehet hallgatni a(6)800-1200-szor megmondtam címűeket .
A rangsorom :
Hofi (egy világító torony csúcsán áll ; ahogy kinéz még száz évig)
Markos-Nádas (minőségben előadásmódban követik )
S utána Boncz , Maksa , Nagy-Bandó , Bödőcs vagy kinek mi . .
...
...
( s valahol a világító torony alapjánál lejjebb a tengerben Komlós )

Az előadásmódról : Markos-Nádas jeleneteiben is volt rögtönzés (Markos félpercekig röhög) de mikor Markos elbassza a poént ( bemondja a Rőzsét) Nádas leáll kicsit lebassza pedig lehetett volna rá poént mondani ; Maksát hallottam robotként darálni a szöveget ha a közönség nem vette a lapot ; Bödőcs pedig leállt szinte lefagyott mikor nem ült egy poénja s " ezen még dolgozni kell" folytatta . Egy rádiókabaréban
hallgattam egy mostani humortalanista számát , nemsoká sóderben ugyanazt de hangsúlyra , lélegzetvételre teljesen egyforma (akár agy robot) , borzasztó volt . .

A kabare_kazettak 012-ben hangzik el Alfonso igen pikáns viccei késöbb egy riportban elmondja hogy ezért 8 évig ki volt tiltva a rádióból ; Többit nem lövöm le hallgassátok meg .

MisterV írta (#17677):
Aki Hofi magánéletéről írt...
Nos, engem a munkássága érdekel és az kimagasló. De itt meg is állok, nem érdekel a magánélete, a kulisszatitkai. Dj-ként én is csak a zenémmel, műsoraimmal akarok kellemes perceket szerezni, hogy arra emlékezzenek, ugyanakkor a magánéletem és a kulisszatitkok nem tartoznak másra…

Ez egy régi polémia. Lehet-e, szabad-e nevetni Komlós János előadásain, ha tudjuk, hogy emberek tucatjait kínozta meg, ‘45 után két embert a saját kezével akasztott fel. Ez a magánéletének részei (nem volt titok akkor sem), szóval nem tartozik a humorista munkásságához. De valahogy mégis elveszi az ember kedvét. Mint ahogy arra is kíváncsi lennék, hogy mennyire nevettek volna Hofi bátor viccein a hatalom kárára ha tudták volna, hogy magával a hatalom vezetőjével tölti a szabadidejét. Annak idején hallatlanul bátornak tartották, több városi legenda is terjedt, hogy egy-egy előadása után bevitték a rendőrök. Ez mind-mind hozzájárult a sikerességéhez, pedig az egész nem volt több egy jól megjátszott szerepnél.
Offtopik, de ugyanez a Neoton Familia. Az a sok lemez, a nagy siker, a Japán turné, mindenki odavolt. Pedig hát utólag tudjuk, hogy nem véletlenül lett Csepregi Éva egyszerű háttérénekesnőből vezető énekes, hogy nem véletlenül volt az a sok lemez és a Japán fellépés. Van aki, azt mondja ettől nem lesz rosszabb a Nyár van, de nekem mindig Erdős Péter arca jelenik meg és ez lenullázza az egészet.

MisterV írta (#17677):
Ezért nem kedvelem a standup műfajt, ami önmagáról beszél. Badár mesél, körülírja szépen és 1 történet negyed óra... nem olyan, hogy "reggel felkeltem..." vagy "idefelé a villamoson..."., hanem egy rendes műsorszám. A standup műfajnál meg kapkodás van ide-oda.

A stand-up nem feltétlenül önmagáról beszél, vannak tematikus előadások is. Itt van például KAP estje az Evolúció, Kőhalmi előadása Az eltitkolt igazság vagy a Litkai féle Számok. Ezek kifejezetten jó önálló estek és bár egy-egy személyes mondat elhangzik bennük, de alapvetően egy-egy témát járnak körül.

Nemrég nézegettem a kabaré filmjeim között valami régi zenekutató paródiát , mentek a ZS kategóriák , jó vala . Nekem 30 éve nincs tévém de sajna pár napja láttam (édesanyámnál ) mi megy most a tévében hat az a régi paródia PARÓDIÁJA , RÉMES volt .
A mai műsorokat tényleg nem lehet parodizálni . .

MrV irtam privátot .
Utoljára szerkesztette: grekon, 2026. 10. 12. 20:43

Sok mindennel egyet tudok érteni! A tökömet se érdekel, ez a sok tehetségtelenkutató szemét és egyebek, amiket a két ker. tv a pofánkba tol, tolna ha nézné is valalik őket. Nagy ritkán, ha találnak egy drágakövet köztük. (Anyám szerint, Peter Sramek-nak, szép énekhangja van jól is tolja, a sok hamiskás közt...)

Inkább levelezek, mintsem FB-ozzak, stb...

Hangzás: De utálom., hogy a fránya AAC-vel kódolják meg az SD-ben leledző filmek hangjait (DVDRIP-nél, kit zavar a 2.0/5.1-es AC3-as hang, érintetlenül?? x264-el párosítva?), amikor én inkább az első generációs kódolást/felvételt preferálnám inkább. Különösképp, ha vhs-ről való a hang, pláne ha narrátoros. A képpel jól lehet bűvészkedni, ne a hangon spóroljunk már! Akár 100 perces film is elférne egy CD-re, 640*480-as képpel, több példát láttam már erre a tékában. 384kbps-es AC3 hang mellett. Nagyon kevesen tudják ezt jól megcsinálni a "videós", rilízerek közt. (256/384kbps AC3 vs. 128kbps vagy alatti AAC közt, ha választani kéne.)

A minőség...
Ugye a bakelit, kazetta után bejött a CD és mindenki megőrült a CD minőségért, majd később már a DVD hangminőség, a "sok pont egy", aztán mára meg a yt 96kbps vagy rosszabb hangminőségét hallgatják sokan (0,5W-os kis dobozhangú mobilon), sőt fellépő is hozott ilyen minőségű hanganyagot nyáron és csodálkozott, hogy amit én CD-ről játszok, sokkal tisztábban és szebben szól, miért olyan "sz...r" az övé, amikor a maga kis 30W-os hangszóróján jól szól, de 2kW-on meg élvezhetetlen.
Hát mindenben romlik a minőség és már nem is cél, hogy jobb legyen.

Említve lett, hogy nem lehet kikerülni a celebeket... De!
Én lassan 10 éve nem nézek tévét, nem olvasok bulvárt, FB-t se lapozgatok. Rendes weboldalakat nézek, ami ott nincs, nem érdekel. Yt is reklámmentes lejátszóban, ajánlatok és automata lejátszás kikapcsolva, csak azt nézem meg, ami érdekel, amire rákeresek.
Igaz, van aki hülyének néz, ha pl. szól egy rádió és reklámnál egyből némítom, de pont az ilyen lépésekért tudok "normális" maradni és nem "agymosott" a pofámba tolás miatt.

Lehet így is élni és élőben találkozni ismerősökkel, telegram, viber, xabber kapcsolatokon keresztül kommunikálni és használni udm14-en a keresőt, hogy még az ai se szövegeljen, ha nem vagyok rá kíváncsi.

Kiközösítenek? Lenéznek, hogy még FB-m sincs? És? Aki ezt teszi, mitől értékesebb ember nálam? Én így fogom fel és nincs reklámszmog, nincs görgetés, de van időm más értékesebbre. Ha elém tolnak valamit, ki tudom kapcsolni (akár reklámblokkolóval szűrni, akár megnyomni a power gombot). A "nyáj effektusból" én vagyok az egyik elkóborolt bárány, de nem is érzem hiányát a "közösségi" életnek. A minőségi kommunikáció még mindig személyesen történik és nem lüke like és egyéb értelmetlen dolgokkal. De a lükeség felé halad a világ, mert ez a "trendi", így kabaréből is kapjuk majd a "trendit", nem pedig a minőségit.

Aki Hofi magánéletéről írt...
Nos, engem a munkássága érdekel és az kimagasló. De itt meg is állok, nem érdekel a magánélete, a kulisszatitkai. Dj-ként én is csak a zenémmel, műsoraimmal akarok kellemes perceket szerezni, hogy arra emlékezzenek, ugyanakkor a magánéletem és a kulisszatitkok nem tartoznak másra és ez így van jól.

Mondhatják, a fenti példa is kulissszatitok volt, ám nem neveztem meg benne a fellépőt, nem volt semmi csámcsogni való, csak 1 példa.

Ezért nem kedvelem a standup műfajt, ami önmagáról beszél. Badár mesél, körülírja szépen és 1 történet negyed óra... nem olyan, hogy "reggel felkeltem..." vagy "idefelé a villamoson..."., hanem egy rendes műsorszám. A standup műfajnál meg kapkodás van ide-oda.

De hát különbözőek az ízlések, így mi öregebbek hallgatjuk az archívumot, a fiatalabbak meg a trendi kabarét. Ez van.

Nekem nagy kedvencem pl a Kocka utca ami nem mai darab, de talán mégjobban tetszik amikor azt hiszem a 94 es szilveszterkor egy munkást alakít. Életbe bele c viseli ha jól emlékszem.

Halló belváros nagyon jó szerintem is.

gyermekkorban én sem értettem pl Hofit... ma már értem....
Arra szerettem volna kilyukadni hogy ma már nincs igény a minőségi dolgokra....
Van egy korosztály az a korosztály kihal és kész vége..

Velem se tanították... ebbe nőttem fel, plusz a későbbiekben utána jártam mert érdekelt.

Pedig nem vagyok idős..

ej de moslék már ez a bill sok leütés nem megy át

egy fiataltól miért várod el hogy ismerje a már rég nem élt embereket akikről ma egy db szó sem esik

Cziras írta (#17672):Hát akkor miről beszélünk?

Nem értelek... egy fiataltól miért várod el hogy ismeje a már rég nem élt embereket akikről ha egy db szó sem esik már szinte sehol?
Celebeket meg a friss embereket persze hogy kivülről tudják mivel ezt tolják mindenhol az arcodba.. Hidd el én is ismerem őket pedig én kb 96 óta nem nézek tv adás ,de sajnos az acomba van tolva neten yt-on mindenhol....
De te ezzel kapcsolatban mit vársz, hogy majd iskolai tantárty lesz a régi zenész és humoros emberek repertoárja?

Sziasztok!

Az itt a legnagyobb baj hogy a kabaré a bohózat kihalt... De a minőségi műsorok is....

Hát régen vártál egy hétvégét egy szilvesztert egy szeszélyes évszakok, egy szatelit, vagy akár egy legyen ön is milliomost hétköznap este.... Lehetne itt sorolni... élvezettel hallgattál egy egy rádió műsort mert volt mit...

Most mi van? Nem tudják ki volt egy Bárdi György egy Agárdi Gábor itt is lehetne sorolni több tucat embert....

De azt tudják hogy ki ez a repper, meg az a celeb.....

És itt a baj...

A régi nagy nevek kihaltak meghaltak elmentek újak meg nem jönnek vagy nem igazán jönnek....

Kezdetek kezdetén jó volt a Showder Klub... pl... mára inkább hagyjuk...

Vannak ezek a Standup estek önálló estek mivel nincs más szódával elmegy, de sosem lesz olyan mint egy Vonósnégyes bohózat pl...

De ide lehetne hozni azt is hogy a mai fiatalság többsége nem érti azt hogy mikről beszél egy Hofi Géza....

Vagy amikor Manuel nem ismerte fel Galla Mikit azt se tudta ki az....

Hát akkor miről beszélünk?

És mondom ezeket 32 évesen...

Zenébe ugyanez.... nem tudja ki volt Máté Péter Cserháti Zsuzsa, stb stb de Azahriat meg Desh-t azt ismeri

Rengeteg dolgot ide lehetne hozni..

Iskolába jártam úgy vártam hétvégén a heti hetest.... most hogy elkezdték feltenni a régi részeket nézem minden este....

94 es vagyok....

Szép napot nektek, és minden jót 😊

BoRRoNeo írta (#17667):
KAP - Ingatlan értékbecslés (Hadházi, Vida)
Litkai - Quasimodo a kasszás (Vida, Murányi)
Litkai, Hadházi - Emlékszel (Hadházi, Vida)
Litkai - Középkori ingatlanvásárlás (Vida, Bródy)
Litkai - Állítólag, azok (Hadházi, Vida)
KAP - Vissza a munka világába (Hadházi, Lengyel, Vida)
Litkai, Lorán - Igazoltatás (Vida)
Hadházi, Litkai - Állítólag a természetgyógyászok (Hadházi, Vida)
Hadházi, Litkai - Állítólag Svájcban (Aradi, Lengyel)
Litkai, Lórán - Portás (Jeges, Mogács, Hadházi)
Hadházi, Litkai - Rendszergazda az intenzíven (Aradi, Elek, Lengyel, Vida)
Bellus - Kertészáruház (Bajor, Kern)
Fehér B., Fehér G. - Vágány mellett (Hadházi, Vida, Elek)
Hadházi, Litkai - Randivonal (Hadházi, Aradi)
KAP - Totya és Szepi Londonban (Aradi, Vida, Hadházi, Varga)
Litkai - A hó fogságában (Aradi, Janklovics, KAP, Murányi, Vida)
Hadházi - Málta - Magyarország (Hadházi, Simonyi, Vida)

Így hirtelen. De még egyszer ennyit simán tudnék írni, csak bonyolult megkeresni a címüket (általában nem hangzik el a felkonfban) és volt jópár a Kabaréklubban is, amiket most nem néztem végig.

Igen ezek a fénykorban hangoztak el míg a Dumaszínházasok ki nem szálltak a Rádiókabaréból . Akkor meg voltak igazi jelenetek és színészek (ezert sajnáltam mikor Hadházi kiszállt a Rádiókabaréból mert jobb volt a jelenetekben lásd a Fényre sötétedő kislány vágatlant ) . ÉS óriási presztízse volt ezert mikor a 2006-os Humorfesztiválon feltűntek sorban álltak a szereplésért új műsort indítottak nekik és kb 125 adáson át szórták a poénokat (az akkori nemfizetésért ) mert a Rádiókabaré volt a csúcs az ismertség . .

A Sinkó utáni időszakra teljesen igaz Imremagdi szava:
Másik oldala a kabaré színészek és a jelenet írok világa.
Nincs egy jelenet író se. De olyan lehetőség se, ahol a régi generáció átadná a tudását az ifjaknak. Vagy előadnák.

Az Aradi-Varga próbálta tartani a nívót de nehéz ha a méltóságos szerkesztők szarra vágjak a jeleneteiket (poénokat vágtak ki) vagy állandósan ott ül Cenz né (meg az ura) .
Ehhez jött a fő pénzfejő úr s sikerült megölniük a Rádiókabarét ..

davideni írta (#17669):
Kedves BoRRoNeo,köszi a remek ötleteket,hol lehet ezeket a kabaré számokat megtalálni?

Ezek a Rádiókabaré 2007-2014. közötti havi adásaiban (némelyek a szilveszteri műsorban) szerepeltek. Érdemes a nyári best of összeállításokat keresni (Nyári lehalászás), ott szinte mindegyik hallható.
Ha az a kérdés, hogy honnan lehet beszerezni a Rádiókabaré adásokat, akkor itt a fórumon is linkelték őket korábban, illetve torrent oldalakon is elérhetőek.

Kedves BoRRoNeo,köszi a remek ötleteket,hol lehet ezeket a kabaré számokat megtalálni?

smith09 írta (#17666):
Egy másik user is írta amire én gondolok :

" Régebben nem "sziasztok" és hasonló hangnem volt, hanem a megtisztelés jegyében a kedves nézőik, hallgatóink. Ez már ad egy alap hangulatot."

"Aktuálisak, máig humorosak a korábbiak. Az ember a jelenetekre emlékszik, nem a kitalált történetes standup-ra "

Erre gondoltam.

Változott a világ. Az internet elterjedésével alapvetővé vált a tegeződés, ráadásul mikor a fellépő és a közönség is főleg 40 év alattiakból áll, elég modoros lenne a Jó estét kívánok, kedves hallgatóink! köszöntés. Ráadásul a stand-up alapja a haveri légkör kialakítása, Hofi is mindig tegezte a közönségét, már a 70-es években is.

A stand-up egy külön műfaj, ha valaki nem szereti, akkor nem szereti. Régi dolog - Nagy Bandó, Hofi, Maksa, Sándor György évtizedekkel ezelőtt is űzte, ugyanúgy nagyrészt kitalált, megkínált, személyes történetekkel. Én ugyanúgy emlékszem rájuk, mint a Halló, Belvárosra, de megértem ha valaki kevésbé, vagy egyáltalán nem szereti.

grekon írta (#17665):
Mondanál párat .

KAP - Ingatlan értékbecslés (Hadházi, Vida)
Litkai - Quasimodo a kasszás (Vida, Murányi)
Litkai, Hadházi - Emlékszel (Hadházi, Vida)
Litkai - Középkori ingatlanvásárlás (Vida, Bródy)
Litkai - Állítólag, azok (Hadházi, Vida)
KAP - Vissza a munka világába (Hadházi, Lengyel, Vida)
Litkai, Lorán - Igazoltatás (Vida)
Hadházi, Litkai - Állítólag a természetgyógyászok (Hadházi, Vida)
Hadházi, Litkai - Állítólag Svájcban (Aradi, Lengyel)
Litkai, Lórán - Portás (Jeges, Mogács, Hadházi)
Hadházi, Litkai - Rendszergazda az intenzíven (Aradi, Elek, Lengyel, Vida)
Bellus - Kertészáruház (Bajor, Kern)
Fehér B., Fehér G. - Vágány mellett (Hadházi, Vida, Elek)
Hadházi, Litkai - Randivonal (Hadházi, Aradi)
KAP - Totya és Szepi Londonban (Aradi, Vida, Hadházi, Varga)
Litkai - A hó fogságában (Aradi, Janklovics, KAP, Murányi, Vida)
Hadházi - Málta - Magyarország (Hadházi, Simonyi, Vida)

Így hirtelen. De még egyszer ennyit simán tudnék írni, csak bonyolult megkeresni a címüket (általában nem hangzik el a felkonfban) és volt jópár a Kabaréklubban is, amiket most nem néztem végig.

Egy másik user is írta amire én gondolok :

" Régebben nem "sziasztok" és hasonló hangnem volt, hanem a megtisztelés jegyében a kedves nézőik, hallgatóink. Ez már ad egy alap hangulatot."

"Aktuálisak, máig humorosak a korábbiak. Az ember a jelenetekre emlékszik, nem a kitalált történetes standup-ra "

Erre gondoltam.

Hollenderrel csatlakozom az előttem szólókhoz

BoRRoNeo írta (#17664):
Az elmúlt 10 évről nincs mit beszélni, hiszen nem is volt platformja ezeknek. De 2005-2015 között tudok mondani legalább 10 olyat (KAP, Hadházi, Litkai, stb. tollából), amelyik simán pariban van a 80-as évek nagy jeleneteivel. .

Mondanál párat .

Imremagdi írta (#17662):
Humor az művészet, és nem a pénzről szól.

A kettő nem zárja ki egymást. A humoristák régebben is rengeteget hakniztak. Bajor, Gálvölgyi, Kern, Markos, Nádas, stb. egész évben ugyanazt nyomták ezer fellépéssel. Hofi többszázszor, akár többezerszer is előadta egy estjét. Szerintem ebben nincs változás. Egyrészt megvan rá az igény (a nagyobb nevekre, hónapokkal korábban elfogy minden jegy), másrészt valóban meg is kell élni valamiből.
A kiégés nyilván létező dolog, de nem minden öreg égett ki. Szerintem Litkai, Kőhalmi, Janklovics, KAP továbbra is a legmagasabb szintet képviseli. A többiek sem mind kiégtek, hanem vagy eleve nem is voltak igazán jók, vagy nem volt bennük több, vagy egyszerűen megöregedtek. Persze, ideálisabb lenne havi 4-5 fellépés, de ki fizetné meg a 80 ezres jegyárat?
Ráadásul itt a kiégés csak az előadások számára vonatkozhat, hiszen az előadók 2-3 évente írnak egy új estet, az pedig pont ideális, nagyon messze van a kiégéstől.

A jelenetekkel pedig egyáltalán nem értek egyet. Az elmúlt 10 évről nincs mit beszélni, hiszen nem is volt platformja ezeknek. De 2005-2015 között tudok mondani legalább 10 olyat (KAP, Hadházi, Litkai, stb. tollából), amelyik simán pariban van a 80-as évek nagy jeleneteivel. Más a viszony. A 80-as években volt egy Zenebutik, amelyet az egész ország nézett fél percért egy Modern Talking klipből vagy 5 kockáért a Jedi visszatérből. Erre csináltak egy paródiát, ami ennek következtében óriást szólt. A mai nagy zajban eleve nincs kiemelkedő produkció, amit kiemelten lehetne parodizálni. A Dumaszínházas jelenetek aktuális témákat ragadtak meg (vakrandi, fesztiválok, stb.), amelyek frissek voltak és végre felüdülést jelentettek az addigra már nagyon avíttas Anyuka, Jelenetek egy házasságból, Gyorsreagálású erők felhozatalhoz képest. Az Ottfelejtett mikrofon is nagyon jó volt az elején, azt kellett volna tudni időben befejezni, mielőtt egy unalmas önismétlésbe csapott volna át.
Külön kiemelném a Covid-érában muszájból megjelent szkeccseket. A legtöbbjük simán veri a Szeszélyes évszakok hasonló 1 perceseit, amiért oda volt mindenki. A tökéletes albérlet (Musimbe, Kovács Balázs) hihetetlenül jó. Musimbe sokkal jobb színész, mint stand-up-os. Mint ahogy Janklovics borzalmas színész (durván lehúzza azt a pár kabaréjelenetet, amiben szerepel), viszont remek előadó.

Azt szeretném leszögezni, hogy a kabaré szubjektív műfaj, amit írok csak a saját véleményem, simán lehet valakinek Dombóvári István a kedvence úgy, hogy szerintem egyetlen egy kiváló estje volt (az is 5 évnyi előadásokból összeválogatva), a többi közepes alatti. De azért szerintem vannak objektív, tényszerű részei az elmúlt 40 évnek, amit érdemes a helyén kezelni.

Azért tolták túl, mert volt benne pénz. Nem tudhatod, hogy 15 év múlva is tolhatják ugyanúgy, nekik akkor kellett meggazdagodni és meg is tették.

BoRRoNeo írta (#17647):
Sziasztok! Kb. 100 oldalt tudnék írni, de igyekszem rövidebben. 😊 A rádiókabaré több nagy generációra osztható.....

Humor az művészet, és nem a pénzről szól.
Dumaszínház túltolta a kabarét. Mennyiségre törekedett minőség helyett.

Kiég minden humorista havi 30-40 fellépéstől!
Olyan egy Dumaszínház előadás mintha kivetítést néznénk.
Kiégett minden öreg! Nem véletlenül lép hátra mindenki.

2006-2008 Godot. Élvezte minden fellépő... És nem csak a fejében lévő lejátszót kapcsolta be...

Ezt lehetettt volna időben megakadályozni.
Minden hülye ezt akarja csinálni. Kis piac vagyunk, nincs szükség ennyi képernyős arca!

Másik oldala a kabaré színészek és a jelenet írok világa.
Nincs egy jelenet író se. De olyan lehetőség se, ahol a régi generáció átadná a tudását az ifjaknak. Vagy előadnák.

És szerintem ezt már nem nagyon lehet visszafordítani.
Lehet utálni az utolsó időszak saskabaréját, elején az azért jó volt, minőség volt.
Mint a rádiókabaré.

Aztán a sok önjelelölt, én is el tudom mondani.

smith09 írta (#17659):
Azt értettem az alázat alatt, hogy nem beszélünk ugy a közönséggel mint ahogy korábban is írtad - mint egy - két showder klubbos - hanem minden tiszteletet megadunk neki, mert belőle élünk.

Szerintem ez felvett stílus kérdése. Hofi Géza Komlós Jánossal együtt találta ki az egy közülünk munkásember figuráját. (Komlós mellesleg úgy volt humorista a 60-as, 70-es években, hogy előtte ÁVH-s kihallgató tiszt volt, a szadistább fajtából.) Hofi előadta a Madáchban a kőbányai kisember figuráját, aki a néppel együtt szenved a problémák nyomása alatt, majd előadás után beült a Mercedesébe és elment hétvégén Kádárral vadászni. Hofi ráadásul borzalmasan arrogáns volt szinte mindenkivel, a pályája elején több városból egyszerűen kitiltották, de a pályatársaival is folyamatosan éreztette felsőbbrendűségét.

Ha tudnál példát mondani, hogy a mostani humoristák viselkedésében hol éred tetten a tiszteletlenséget, akkor tudok esetleg reagálni.

felméripéter írta (#17658):
Teddy 😊

Nyilván kinek mi ,de ez a pali sose volt vicces..nem is értem miért emlegetik a humorban

Azt értettem az alázat alatt, hogy nem beszélünk ugy a közönséggel mint ahogy korábban is írtad - mint egy - két showder klubbos - hanem minden tiszteletet megadunk neki, mert belőle élünk.

Ebbe az egész nagy melót kell tenni, és rendszeresen olyan téma kell ami fenttarja a hallgatóság érdeklődését.

Markos - Nádas sokáig vitte a Katonadolog c előadást kisebb nagyobb javításokkal ugyanaz az volt a szöveg. Ma már lehet kevesbé lenne sikeres sokan azt se tudják, mi az a sorállomány.

Nagyon tetszenek az írásaid, van amit már 3 x elolvastam itt a topikban. Sok olyan dologról írsz amit csak azok tudnak akik közel voltak a tűzhöt és van ez miatt a témában történelmi tapasztalata is, hiszen Hofi és MArkos Nádas már mindenképpen annak a része. Sok ilyen posztot olvassunk még tőled és akkor nem lesz baj. Én pár hete láttam azt az épületet ahol a rdiókabaré a Stefánia úton felvették. Nem tudom még most is ott rögzítik e , de nekem az nagy élmény volt még kívűlről is látni !!

Teddy 😊

És még egy gondolat. A 80-as évek csendesen, kulturáltan és méltóságteljesen teltek. Ebbe a humoristák bele tudtak szúrni. A Halló, itt vagyok vagy a Kapcsoltam, a Van benne valami műsorokat ki lehetett parodizálni. A politikusok hazug, nyugodt, mellébeszélő stílusát ki lehetett forgatni. Volt a mondás, hogy ha történt valami esemény, akkor mindeni rohant a Madáchba, hogy vajon mit mond erről Hofi.
Mára a világ egy kaotikus rendszertelenség lett. Az amerikai elnököt nem lehet parodizálni, mert minden megszólalása maga a paródia. Ha történik valami, ezer Facebook influenszer írja meg posztban a véleményét, amelyet ezer ember replikáz. Pont nem érdekel senkit, hogy vajon valamelyik stand-upos mit fog mondani rá. A mai tévéműsorok önmagukban paródiák, nincs mit kifigurázni rajtuk. Ráadásul elég egy félreérthető vagy kissé őszintébb mondat (lásd Aranyosi) és máglyán égetnek meg, mint eretneket. Ez nem jelenti azt, hogy ma a humor életképtelen lenne, a Dumaszínházas előadások telt házzal mennek, de a muníció nagy része kifogyott.

smith09 írta (#17654):
Novemberben fog fellépni nálunk Kiss Ádám, amit írtál azután már elgondolkodom hogy elmenjek - e őt meghallgatni.

Ez megint hosszú lesz, sorry. 😊

A 80-as évek rádiókabaréja nagyon sokoldalú volt. Ettől is volt szuper. Gálvölgyi, Kern a csúcson volt, mellette megjelent Illetékes elvtárs, a Falugyűlés és sok egyéb. Voltak kiemelkedő tévés és rádiós produkciók, amelyeket remekül tudtak parodizálni. A Kern féle Halló, itt vagyok felejthetetlen. És mellé a felfedezettek. A Kőbezárt lélek vágatlan verziója fél óra. Markos-Nádas valami olyasmivel futott be, ami addig nem létezett. Frissek voltak és nagyon másak. Gyorsak, modernek, lendületesek. Jött Nagy-Bandó, a lassú, megfontolt, intelligensebb humor képviseletében, és Maksa az egyszerűbb embereknek az egyszerűbb humorával. És persze Hofi, aki szerintem szintén a 80-as években volt a csúcson, a Hofélia és a Hordót a bornak talán a legjobbak. Ne felejtsem ki Sándor Györgyöt, aki minden szempontból unikum volt. Mindenki megtalálta a neki valót.

A 90-es évek nagyon zavarosak voltak, senki nem találta a helyét. Újak nem igazán jöttek, a régiek pedig nem találták a hangjukat. Fábry üdítő kivétel, szerintem fantasztikusan hozta a 90-es éveket, de rajta kívül nem nagyon tudok említésre méltót. Hofi szerintem teljesen elveszett, a könnyed humort felváltotta a keményebb, részrehajlóbb politika. Vicces volt a maga módján, de már kevésbé volt szórakoztató. Usztics (aki fantsztikus volt a 80-as években) átment szélsőjobbos karlendítőbe, az egész elvesztette a 80-as évek báját, de nem találta meg a saját hangját.

És ez szerintem nem is nagyon változott 2007-ig. A Dumaszínház a legjobb dolog ami történhetett a kabaréval. Megtörtént az, ami már évtizedek óta nem. Sok új, különböző arc, különböző stílussal. Az egyszerű emberek megkapták Dombovári Istvánt, Aranyosi Pétert, az elvontabbak Felmérit, Hajdút, az intellektuálisabb humor kedvelői Bödőcsöt, Kőhalmit. Az általános szórakoztatásra pedig ott volt Kiss, KAP és Hadházi. Szuper csapat. Szinte fellélegzett a magyar humor. A rádiókabaréban előtérbe került Litkai Gergő, aki amellett, hogy szuper menedzser, rendkívül jó humora van és nagyon jó író. És a következő években több olyan új arc is felkerült a listára, mint Beliczai, Janklovics, Mogács, Orosz. És nem elég, hogy jó fellépők, de termékeny írók. A 2007-2008-2009-es Rádiókabaré évadok, szerintem vetekszenek a 80-as évekkel.

Aztán az idő múlásával több minden változott. Kőhalmi alkoholista lett, Kiss Ádám szorongással és depresszióval küzdött, Bödőcs önállósult, Hadházi megöregedett, és több fellépőről kiderült, hogy nem volt benne több egy-két évnél. Ha a mai helyzetet kell megnézni, akkor szerintem Litkai továbbra is a csúcson teljesít, akárcsak Kőhalmi. 10 év után sem okoznak csalódást. Bödőcs nekem kérdőjeles, mert az utóbbi két estje túl hangos és túl szétszórt volt, de simán lehet, hogy mivel az utolsó esteket rögzítették, egyszerűen elfáradt már addigra és kicsit elege is volt. Említettem korábban KAP-ot. Nagyon szerettem, gyors, friss, vicces volt. Aztán az ismert okok miatt előtérbe került a család, a metsző poénokat felváltotta a polkorrektség. A fiataloknak szóló vicceit is gondolatait felváltották a meglett, romantikus családapa poénok, amelyeket én nagyon nem szeretek. Hogy állandó papucsnak állítja be magát a felesége és a gyerekei mellett azt meg pláne nem. De ez csak egy stílusváltás, a humora továbbra is magas szinten van, csak lecserélte a közönségét. Hadházi szegény megöregedett, de így is nagyon szerethető, de már nem hozza a régi humorát, ami számomra megunhatatlan. Már azt hiszem három önálló est óta az ész és a butaság a fő téma, ennyi nincs ebben. Mogács már csak improvizál, ami meglehetősen unalmas és nem is igazán jó.

Szóval szerintem most újra a 90-es években vagyunk és ehhez csak rájön a rádió és benne a Rádiókabaré szerkezeti válsága.

smith09 írta (#17653):
Talán ez az ami igazán hiányzik manapság a színház és a szakma iránti alázat.

Én nem látom ezt, sőt, nem is tudom miben látszana a szakmai alázat hiánya. Kőhalmi a laza másfél óráját hónapokon át írja, gyakorolja és a legkisebb hibától is álmatlan éjszakái vannak. Ez persze a színpadon nem látszik. Bödőcs szerteágazó, a saját eredeti gondolataihoz nehezen visszataláló eszmefuttatásai nagyon precízen kitalált és tökéletesen kivitelezett stíluselemek. Egy laza színház imitációja, rengeteg munkával és persze óriási tehetséggel.

BoRRoNeo

Nagyon szép összefoglalót írtál a kabaré kor és kórképéről!

Novemberben fog fellépni nálunk Kiss Ádám, amit írtál azután már elgondolkodom hogy elmenjek - e őt meghallgatni.

Gálvölgyi 90 es években mondhatni szórakozató volt és volt pár vicces előadása : Felessport példálul, de mikor már az RTL Klubnál dolgozott az borzasztó volt.

Nekem aki a 90 - es évek elején kezdte hallgatni a rádiókabarét a csütörök délután annak a 80 as évek humorja volt a legjobb és azóta is ehhez hasonlítom hogy mennyire tud megnevetettni. A változás sajnos megkérdőjelezhetetlen.
Egyébként nem tudom meddig mehet a rádiókabaré ebben, vagy bármilyen formában is?

Az összefoglaló írásodat, mégegyszer nagyon köszönöm!

Sas József volt talán az a személy akinek a jeleneteiben hallottam azt hogy mennyire tiszteli a közönséget hiszen nem egyszer megköszönte nekik hogy a pénzüket színházra költöttek és arra hogy aznap este velük találkozhassanak és ezt ő szívből köszöni.

Mikor ő meghalt a magyar tv-n Beregi Péter volt a vendég és több évtizeden keresztül dolgozott együtt Sas József fel és elmondta hogy első a vendég ők lehetőségekhez képest nem szenvedhetnek hiányt semmiben mindent meg kell tenni azért hogy a lehető legjobban érezzük akkor magukat amikor elmennek színházba.

Talán ez az ami igazán hiányzik manapság a színház és a szakma iránti alázat.

Még két rövid történetet engedjetek meg. Mikor a rádióban dolgoztam, az első napjaim egyikén bejött egy nő és segítséget kért valamiben. Nagyon ismerős volt a hangja, de nem tudtam hova tenni. Aztán bemutatkozott: Kiss Magdolna. Nem tudom emlékszik-e még rá valaki, nekem a Rádiókabarés interjúi (vonateltérítés, autópálya építés) nagy kedvenceim voltak.
A másik, hogy pár éve sokat találkoztam Selmeczi Tiborral, a lányom hozzájuk járt vívni. Nézegettem a fiatal apukákat, anyukákat és látszott, hogy fogalmuk sincs, hogy egykor neki (is) köszönhettük például a Kék fény: A Notre Dame-i teremőrök felejthetetlen számot.

A magyar kabaré olyan, mint a magyar labdarúgás: egyszerűen szar.

felméripéter írta (#17649):
Ez egy nagyon korrekt összefoglaló, teljesen egyet tudok érteni a leírtakkal.

Minden tiszteletem, hogy veszed a fáradságot, hogy tartod a kapcsolatot a közönséggel, ez a mai világban egyáltalán nem könnyű.
A kabaré nagyon szubjektív műfaj, én pont ezért szeretem, de pont ezért nehéz is erről beszélni. Mindenki másféle humort szeret, más az ízlése. Van, aki a Falugyűlést hiányolja, van aki nem szereti a trágárságot, van aki nem szereti a stand up-ot. Számomra pont azért volt kedves a Rádiókabaré, mert nagyon sokszínű volt. És azt a 10 percet még egy kevéssé kedvelt előadótól is el tudom viselni, ne adj isten meg tudom kedvelni. Több stand up-os van, akitől 45-90 perc nekem sok, de kifejezetten feldob 10 percig.
Ritkán esik róla szó, de a Rádiókabaré egyik legfontosabb szerepe a korlenyomat. És egyben ez a legnagyobb hátránya is. Offtopik, de 12 évesen kezdtem olvasni a Marlowe regényeket, azóta is nagy Chandler rajongó vagyok. Furcsa módon csak évekkel később tudtam meg, hogy ezek a 40-es években íródtak, de semmit nem veszítettek az élvezeti értékükből. Egy mai 30-as fiatalnak az Illetékes elvtárs semmit nem mond, hiszen fogalma sincs mi az a Xiladecor, a Videoton Color Star vagy nem tudja ki az a Köteles Krisztina. Ezek vicces, irónikus reakciók voltak, de nem működnek az események ismerete nélkül.

BoRRoNeo írta (#17648):
Sziasztok! Kb. 100 oldalt tudnék írni, de igyekszem rövidebben. 😊 A rádiókabaré több nagy generációra osztható. A 80-as években volt a számomra klasszikus kabaré. Nagy nevű írók és olyan új felfedezettek, mint Markos-Nádas, Nagy-Bandó, stb. és nagy nevű színészek előadásai. De akkoriban a Rádiókabaré intézmény volt, önálló alkotóműhely. A 90-es években jött a Fábry-korszak, ami szerintem jelentősen megfáradt. Beszűkült a fellépők száma, szinte minden második jelenet Bajor, Gálvölgyi, Hernádi. Ez a korszak öregedett a legrosszabbul, még akkor is ha Fábry akkor volt a csúcson. Aztán jött a Litkai korszak, ami egybeesett a Showder-klub korszakkal. Itt már a Rádiókabaré csak egy sokadlagos média lett. A stand-up fellépők megírták az estjüket, amivel végighaknizták az országot. Mikor elfáradt, akkor az egyik héten előadtak egy 10 perces kivonatot/részletet a Showder-klubban, majd rá egy hónapra ugyanazt elmondták a Rádiókabaréban. Fél év múlva meg leadta az egész estet a Comedy Central. És hálásak lehetünk a fellépőknek, mert a hakni pénzt hoz, az RTL Klub reklámot, a Rádiókabaré semmit. Aprópénz. Ami miatt mégis fontos volt a Rádiókabaré, azok a jelenetek. KAP, Hadházi, Nékám, Litkai, stb. nagyon jó jeleneteket írtak, és ezek csak a rádióban hangzottak el. Sajnos az előadók száma tovább csökkent, és hiába zseniális Vida Péter, azért elég egysíkú volt minden második számban őt hallani. Érdekes, hogy később megpróbálták ezeket tévére adoptálni (Van képünk hozzá), de szerintem csak azt bizonyította, hogy ez nem ok nélkül rádiós műfaj. 2014-ben ért véget Sinkó megbízatása és ezzel nagyjából vége is lett a dalnak. Litkai lelépett és bár megpróbálták a Dumaszínházzal életben tartani a műfajt (Szülőnap, Oktatás), nem tartott sokáig (pedig kezdésnek nem volt rossz). Aztán jött bábként Mikó Róbert (Isten nyugosztalja), aki fogalmam sincs miért vállalta el ezt a nemtelen szerepet. Majd egy év múlva Fábry, aki teljesen megfáradt. Előkapartak pár régi színészt és pár régi írót, de ezek felett már elszállt az idő. Nem mint színészek, hanem mint humoristák. A Showder-klub által meghatározott korszak után, ez már csak egy Sas-kabaré lett. Aztán persze visszaszállingózott egy-két stand-up nagyágyú, hogy előadja a szokásos 10 percét az éppen kifutott önálló estjéből, de ez már nem sok vizet zavart. Itt tartunk most. Pénz nincs, alkotó nincs, jövőkép nincs. Mára azok lettek az öregek, akik 2007-ben először léptek a színpadra. Kiss Ádám teljesen kiégett, Hadházi egyre nehezebben tudja egyben tartani a 90 percét, kevesen maradtak, akik a régi színvonalon produkálnak. És kevés az utánpótlás. Fülöp Viktornak egy előadásra való poénja volt, azokat ismételgeti minden önálló estjén. Musimbe sokkal jobb szkeccs videókat készít, mint előadásokat, a többiek még ennyi sem. Egy kiemelkedőt tudok mondani, Szabó Balázs Mátét. A srác nagyon jó. Egyénisége van, fantasztikus előadásmódja és nagyon jó humora.
Szóval én nagyon sötéten látom a Rádiókabaré jövőjét. Mivel nincs pénz, csak a presztízs tudná bevonzani az alkotókat. De a rádiónak nincsen presztízse. Senki nem hallgatja, eljárt felette az idő. A mai fiatalok nem hallgatnak rádiót, főleg nem kabarét. Nekem is a 2014-es az utolsó, amit hallgatok, az is 12 éves. Azóta maradnak az önálló estek. Litkai, Kőhalmi, Janklovics továbbra is a legjobbak. Bödőcsöt, Hadházit érdemes (bár ott is lefelé megy a színvonal), KAP-ot az Evolúció óta nem bírom hallgatni, a családos teleregényei (még ha a személyes motivációját meg is értem), teljesen hidegen hagynak.
54 éves vagyok, a 80-as években minden rádiókabarét felvettem kazettára és rongyosra hallgattam őket, a 90-es években magam is dolgoztam hangtechnikusként a Magyar Rádióban, több Rádiókabaré felvételen is ott voltam a Márványteremben. Tudomásul kell venni, hogy az a korszak elment. Most egy másik van. Ma már nem vicces a Gálvölgyi-show vagy a Falugyűlés. Bár a Gálvölgyi-show már 2000-ben sem volt az. A mai fiatalokat nem lehet rádiós jelenetekkel megfogni, ezért amíg lehet kiszolgálják az időseket. Ez zajlik most.

Ez egy nagyon korrekt összefoglaló, teljesen egyet tudok érteni a leírtakkal.

Sziasztok! Kb. 100 oldalt tudnék írni, de igyekszem rövidebben. 😊 A rádiókabaré több nagy generációra osztható. A 80-as években volt a számomra klasszikus kabaré. Nagy nevű írók és olyan új felfedezettek, mint Markos-Nádas, Nagy-Bandó, stb. és nagy nevű színészek előadásai. De akkoriban a Rádiókabaré intézmény volt, önálló alkotóműhely. A 90-es években jött a Fábry-korszak, ami szerintem jelentősen megfáradt. Beszűkült a fellépők száma, szinte minden második jelenet Bajor, Gálvölgyi, Hernádi. Ez a korszak öregedett a legrosszabbul, még akkor is ha Fábry akkor volt a csúcson. Aztán jött a Litkai korszak, ami egybeesett a Showder-klub korszakkal. Itt már a Rádiókabaré csak egy sokadlagos média lett. A stand-up fellépők megírták az estjüket, amivel végighaknizták az országot. Mikor elfáradt, akkor az egyik héten előadtak egy 10 perces kivonatot/részletet a Showder-klubban, majd rá egy hónapra ugyanazt elmondták a Rádiókabaréban. Fél év múlva meg leadta az egész estet a Comedy Central. És hálásak lehetünk a fellépőknek, mert a hakni pénzt hoz, az RTL Klub reklámot, a Rádiókabaré semmit. Aprópénz. Ami miatt mégis fontos volt a Rádiókabaré, azok a jelenetek. KAP, Hadházi, Nékám, Litkai, stb. nagyon jó jeleneteket írtak, és ezek csak a rádióban hangzottak el. Sajnos az előadók száma tovább csökkent, és hiába zseniális Vida Péter, azért elég egysíkú volt minden második számban őt hallani. Érdekes, hogy később megpróbálták ezeket tévére adoptálni (Van képünk hozzá), de szerintem csak azt bizonyította, hogy ez nem ok nélkül rádiós műfaj. 2014-ben ért véget Sinkó megbízatása és ezzel nagyjából vége is lett a dalnak. Litkai lelépett és bár megpróbálták a Dumaszínházzal életben tartani a műfajt (Szülőnap, Oktatás), nem tartott sokáig (pedig kezdésnek nem volt rossz). Aztán jött bábként Mikó Róbert (Isten nyugosztalja), aki fogalmam sincs miért vállalta el ezt a nemtelen szerepet. Majd egy év múlva Fábry, aki teljesen megfáradt. Előkapartak pár régi színészt és pár régi írót, de ezek felett már elszállt az idő. Nem mint színészek, hanem mint humoristák. A Showder-klub által meghatározott korszak után, ez már csak egy Sas-kabaré lett. Aztán persze visszaszállingózott egy-két stand-up nagyágyú, hogy előadja a szokásos 10 percét az éppen kifutott önálló estjéből, de ez már nem sok vizet zavart. Itt tartunk most. Pénz nincs, alkotó nincs, jövőkép nincs. Mára azok lettek az öregek, akik 2007-ben először léptek a színpadra. Kiss Ádám teljesen kiégett, Hadházi egyre nehezebben tudja egyben tartani a 90 percét, kevesen maradtak, akik a régi színvonalon produkálnak. És kevés az utánpótlás. Fülöp Viktornak egy előadásra való poénja volt, azokat ismételgeti minden önálló estjén. Musimbe sokkal jobb szkeccs videókat készít, mint előadásokat, a többiek még ennyi sem. Egy kiemelkedőt tudok mondani, Szabó Balázs Mátét. A srác nagyon jó. Egyénisége van, fantasztikus előadásmódja és nagyon jó humora.
Szóval én nagyon sötéten látom a Rádiókabaré jövőjét. Mivel nincs pénz, csak a presztízs tudná bevonzani az alkotókat. De a rádiónak nincsen presztízse. Senki nem hallgatja, eljárt felette az idő. A mai fiatalok nem hallgatnak rádiót, főleg nem kabarét. Nekem is a 2014-es az utolsó, amit hallgatok, az is 12 éves. Azóta maradnak az önálló estek. Litkai, Kőhalmi, Janklovics továbbra is a legjobbak. Bödőcsöt, Hadházit érdemes (bár ott is lefelé megy a színvonal), KAP-ot az Evolúció óta nem bírom hallgatni, a családos teleregényei (még ha a személyes motivációját meg is értem), teljesen hidegen hagynak.
54 éves vagyok, a 80-as években minden rádiókabarét felvettem kazettára és rongyosra hallgattam őket, a 90-es években magam is dolgoztam hangtechnikusként a Magyar Rádióban, több Rádiókabaré felvételen is ott voltam a Márványteremben. Tudomásul kell venni, hogy az a korszak elment. Most egy másik van. Ma már nem vicces a Gálvölgyi-show vagy a Falugyűlés. Bár a Gálvölgyi-show már 2000-ben sem volt az. A mai fiatalokat nem lehet rádiós jelenetekkel megfogni, ezért amíg lehet kiszolgálják az időseket. Ez zajlik most.