48
-
BiroAndras #48 "Igy van. Csak hogy en ezt irtam:
"a tera es a giga kozt nem 1024 a valtoszam"
es ezt nem ertetted! igy erre szuletett ez a valasz:
"Hogy ertsd: 10^3-on a nagysagrendi kulonbseg. Tehat 1TJule 1000Gjule nem 1024Gjule....""
Te nem érted. Nem ugyanaról van szó! 1TJ=1000GJ. Ez világos.
De 1TB=1024GB, vagy legalábbis régebben az volt. Azt tudom, hogy a vinyó gyártók már rég nem ezzel számolnak, de eddig azt hittem, hogy ez csak marketinges kavarás.
Szóval a kérdés az, hogy akkor mi a K,M,G,T,... byte-ok esetén. Nem a Joule érdekel, hanem a byte. -
Cat #47 http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060327terabites.html
origon is megjelent ez a hír - a késés tetemes, egy hét... -
#46
Igy van. Csak hogy en ezt irtam:
"a tera es a giga kozt nem 1024 a valtoszam"
es ezt nem ertetted! igy erre szuletett ez a valasz:
"Hogy ertsd: 10^3-on a nagysagrendi kulonbseg. Tehat 1TJule 1000Gjule nem 1024Gjule...."
-
BiroAndras #45 "Hogy ertsd: 10^3-on a nagysagrendi kulonbseg. Tehat 1TJule 1000Gjule nem 1024Gjule...."
De itten nem joule-ról van szó, hanem byte-ról. A fizikai mértékegységeknél az idők kezdete óta 1000 a váltószám, de az informatikában 1024 volt eddig. Csak a vinyó gyártók kezdtek kavarni ezzel, hogy pár százalékkal nagyobbnak tűnjön a kapacitás.
-
#44
1024 legalabbis informatikaban ;-) -
#43
Meg az elektronikaban meg mindenhol...(pl 1 kilo(ami 1000-ret jelent onmagaban is) parizsi nem 1024gramm:)) egyedul a sztechben talalkoztam az 1024-es dologgal, nehany esetben. -
dez #42 Na, ez teljesen hibás. :D
1. Semmiképp sem 1024*1024*1024, hanem vagy 1024 (hagyományosan), vagy 1000 (úgy szabályok szerint, távközlésben+háttértárolóknál mindig).
2. G, T (nagybetű). Továbbá ha byte-ra gondoltál, akkor a B is nagybetű, mert a kis b = bit.
-
papppeter #41 BiroAndras:1024*1024*1024 a váltás a gb és a tb között. -
#40
Hogy ertsd: 10^3-on a nagysagrendi kulonbseg. Tehat 1TJule 1000Gjule nem 1024Gjule.... -
dez #39 Ezt nem mondanám, hogy senkit. A franciák pl. már évek óta KiO-ban, MiO-ban, stb. beszélnek (náluk a byte az octet). Máshol is láttam. -
Cat #38 ez kb. ugyanolyan, mint autóknál a lóerő/kilowatt - senkit nem érdekel. -
dez #37 A távközlésben és az adattárolásban jó ideje 1000-rel számolnak. Mindent! Elvileg pár éve már mindenkinek azzal kellene, hogy konform legyen az SI-vel. Az 1024 és hatványaira a Ki, Me, Gi, Ti, stb. szolgál(na) szabványosan. Pár országban már így tanítják. Lásd itt: -
BiroAndras #36 "a tera es a giga kozt nem 1024 a valtoszam"
Hanem? -
#35
Ehh... mitszolsz ahhoz ha mondjuk csak megpingelik a vegpontot, es az idobol kiszamoljak a savszelt ? -
#34
nemis létezik olyan adat tároló ami képeslenne akár megközelítően kezelni ilyen gyorsan a lejövő adatokat, hogy a faszomba mérik le az ilyeneket ? -
#33
szombi: a tera es a giga kozt nem 1024 a valtoszam!:) -
#32
Pl az fogadja ami kuldi ?:)) ez senkinek nem jutott eszebe ?:)) Vszinu nem ugy probaltak ki, hogy elkuldtek 2,56 terat 1 sec alatt:)gyakorlatban pedig -vki irta is- ezek a dolgok adatfolyamok osszegzesebol alakul ki, ami a vegponton/pontokon szetoszlik. -
atothhu #31 ember Te ezeket hol tanultad? :D -
shabba #30 Ezek gerinchálózati technológiák, ott pedig nem szokás kompromisszumokat kötni épp ezért minden szimmetrikus. -
fawcet #29 mennyi a feltöltés/letöltés aránya az ilyen üvegszálas technológiának? -
Gipsz75 #28 Hol lehet rá előfizetni ? :D -
shabba #27 Lakossági végpont szintjén 10 év múlva is egy 100Mbps esetleg gigabit végpont lesz a jellemző érték. Ennél több gazdaságosan nem igazán lesz megoldható, szolgáltatás szintjén sem igen lesz többre szükség.
Gerinchálózati kapacitásban metropoliszok vagy gerinchálózati elosztópontok területén ma is tíz terabit fölötti telepített kapacitások koncentrálódak, de ezeknek csak töredéke van beaktiválva. És a beaktívált kapacitások kihasználsága sem túl magas, töredéke a maximumnak. Szóval még a ma használatos technológiai szint mellett is olyan kapacitás tartalékok vannak amiknek csak töredékére van szükség. Ha lesz rájuk igény bőven van hova bővíteni. És persze a fejlődés e mellett sem állt meg ahogy azt a fenti cikk is tanusítja. -
szombi #26 Csak elfelejtettél valamit: itt 2.56 Terabitről, vagyis 2621.44 Gigabitről van szó!
Ezt a sebességet fogadni csak sokprocesszoros rendszerekkel lehet fogadni, amelyek nem CS-re készültek!
És nem egy, hanem akár száz üvegszálon megy át együttesen ez az irtózatos sebesség,
és az üvegszálakhoz hasonlóan a számítógép is párhuzamosított rendszer, melynek több száz processzora is lehet.
Az agyad is a párhuzamosságnak köszönheti, hogy a lassabb jelterjedés ellenére :) gondolkodni tudjon,
csak éppen 10 milliárd agysejt összehangolt működésére van szükség. -
Tiberius B #25 számolok: 2,56Tb-0,32TB-327,68GB-osztva 60-nal, 5,46+4/3000 GB/DVD, hát ez nem Magyarország -
#24
tuliras? 
-
Reyes #23 Hehh, már előre röhögök azon, hogy majd 10(vagy több vagy kevesebb, tök mind1) év múlva azért fogunk sírni, mert még ez is kevés lesz:) -
#22
'4,7 Gb-osokkal számolva'
Mifelénk 4,38 giga fér egy lemezre, nem a feliratból kellene kiindulni. -
Tiberius B #21 a lényeg, hogy vmi elemi dolog, ami eddig 40 Gbps volt most 2,56 Tbps rekorddal dolgozik -
shabba #20 A WDM rendszerek is egyetlen szálon működnek, nem kötegen. A csatornákat a frekvencia tartományok képviselik, kvázi minden csatorna más "színtartományt" jelent. Ilyenből futhat egymással párhuzamosan akár 80,160,256,1000 is. Egy ilyen csatornán belül az átvihető adatmennyiség jellemzően 10 vagy akár 40 Gbps is lehet. Így lehet elérni több Terabit kapacitást egyetlen üvegszálon, ami persze inkább szálpár hisz kell egy a vételre és egy az adásra. És persze egyetlen kábelben össze van fűzve akár több ilyen szál is, akár 16-32-48 is. De a nagy távolságú tengeralatti kábeleknél inkább csak 4-6-8 szálpár a jellemző érték.
Amit viszont a cikk említ, de még az eredti cikkből sem derül igazán ki hogy ez a megoldás TDM alapon működik, vagyis nem sok kisebb százszélességű frekvencia tartományt pakol párhuzamosan egymás mellé, hanem csak egyetlen csatorna van de az jó széles spektrumú és ott próbál egy igen nagy kapacitást elérni.
Aztán az ilyen TDM kapacitásokat lehet a WDM megoldásokkal több csatornán még tovább skálázni. -
shabba #19 Annyiban nem értheti szó az SG-t hogy az eredeti cikk is pont ennyi infót tartalmat. De ha az onnan nyíló more info linkbe belenéz az ember akkor kiderül miről is van szó. És akkor máris más lesz a leányzó fekvése.
Onnan kiderül hogy ez TDM átvitel oda pedig ez már nem rossz eredmény, a maga kategóriájában tényleg impozáns. De onna az is kiderül hogy a Lucenttel közösen folytatott kutatás célja a 160Gbps-os rendszer gyakorlati megalkotására irányul, és azért az sem holnap lesz. Ez a 2.56Gbps-os csak egy "ilyet is tudunk" típusú teszt, mire ez a gyakorlati elérhetőség szintjére kerül addig még el fog telni akár 10 év is.
Ezek szerint a Nortel igen sok fronton tevékenykedik hisz ők tavaly év végén mutattak be egy demo 100Gbps ethernetes rendszert, amit épp a múlt hónapban fejeltek meg további 10 csatornával és gyaníthatóan év végéig még fogják emelni a tétet a figyelem fenntartása érdekében.
A japán NTT meg tavaly WDM terén jeleskedett, ezer csatornás rendszer gyakorlati tesztelésével Kyoto és Osaka közötti teszthálózatán.
A két megoldás egyesítésével ha ilyen jól fejlődnek elég impozáns kapacitású rendszereket lehet építeni. Csak aztán legyen is hozzá eszköz ami elvégzi az adatcsomagok irányítás ekkora sebesség mellett. Annak megoldása is egy külön problematika. :D -
Cat #18 ja, ez nem kábelköteg, hanem egyetlen egy szál.
"Datenraten mehr Information in einen Puls zu packen, indem sie mit einem Phasenmodulationsverfahren vier binäre Informationszustände in einen Lichtpuls packen anstatt zwei. "
Azaz a honlap szerint két impulzus helyett négyet továbbítottak ugyanannyi idő alatt.
-
Tiberius B #17 4,7 Gb-osokkal számolva -
Tiberius B #16 60 DVD/s az csak 2,2 Tb/s nem 2,56 :-) -
Tiberius B #15 nemtom, nem vok benne biztos, de szerintem ez egyetlen piciny kábel, azaz üvegszál és nem egy köteg, de ki tudja, lehet vmin átsiklok -
shabba #14 Egy gerinchálózati szakaszon 1xre több millió vagy tíz millió netező hálózati forgalma egyesül, akik persze hasonlóan nagy számosságú forrásból töltenek vagy küldenek adatot. Nem egyetlen winyó szolgálja ki a teljes internetet, hanem sok millió szerver amikben hasonlóan milliós nagyságrendű winyó küldi az adatot.
Egy ilyen kapcsolódás nem azért készül hogy kiszolgálja jancsika warezelési igényeit, hanem hogy összekösse mondjuk az európai és amerikai kontinens távközlési szolgáltatóinak hálózatát az Atlanti Óceánon át. -
#13
Hát ne asztali gépekből induljál ki... -
#12
Egy bazinagy raidbe kötött winchesterhalmaz :)
Persze úgy, hogy először memória, aztán majd a vinyóra :) -
#11
Érdekes. Én csak arra lennék kiváncsi hogy mi a bánat képes másodpercenként 60 giga adatot eltárolni? Mert egy jobb Sata-2 vinyó elméleti maximuma is 300 mega ha jól tudom... -
shabba #10 Pl. mondok egy tök 1xű példát. Ha az ember bírja azon mágikus szavakat a gugliba hogy "DWDM world record Tbps" akkor máris első találatként ez köszön vissza.
"NEC sets 6.4 Terabits/second high density DWDM transmission capacity record"
Dátum: Tokyo 04 October 2000
De a 3. találatként ott van 2001-ből az NEC 10.9Tbps-os eredménye is. Megint kicsit lentebb szintén 2001-ből az Alcatel 10.2Tbps-os eredménye. És még találni sok hasonlót bőven 2.56Tbps fölötti értékekkel. -
shabba #9 Ez elég nagy marhaság ami ebben a cikkben szerepel. Hol rekord ez? A 2000-es évek legelején amikor a DWDM technológiák fejlődése még az elején járt már akkor elértek 3.2, 6.4 és 10 Terabit fölötti eredményeket, ráadásul sokkal nagyobb távolságra.
Ahhoz képest ez a 2.56Tbit/s semmi újdonságot nem hoz. Sőt az eltelt 5-6 év során ezek a rendszerek ma már gyakorlati szinten installáltak, egyes nagyvárosok metro hálózatában működő 3.2Tbites rendszerek vannak telepítve, és a tengeralatti nagykábelek áteresztő kapacitásai ekkora vagy nagyobb kapacitásokat bírnak.
Ráadásul ez a már mekkora kamu duma: "napjainkban egy hagyományos üvegszálas kábelen átlagosan legfeljebb 40 Gibabit/másodperces tempóban" Ez hülyeség. A WDM technológiák évtizednél hosszabb ideje ismertek, ma már teljesen mindennapi gyakorlati használatban vannak, a nagyvárosi és városok közötti illetve kontinenseket összekötő gerinckapcsolódások mind ezeken alapulnak. Ma már minden jelentős nagyobb szolgáltató hálózata DWDM alapú, már a fatávé is az volt már lassan 5 éve.
A DWDM-mel pedig Nx 10 vagy 40Gbps-es kapcsolódásokat lehet kialakítani egyetlen üvegszálon a csatornaszám növelésével. És ma bárhol, bármely hálózati eszközgyártótól elérhető DWDM alapú eszközök amik 80,160 csatornát képesek nyújtani.
Szóval ez a hír max 6 évvel ezelőtt lehetett volna hír, ma már maximum csak mosolyt fakaszt annak az arcán aki egy kicsit is képben mi merre hány méter.