Elindult a Windows Live bétája - indul a Vista-kampány
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#70
"Japán, Kína és Dél-Korea Windows helyettesítõ OS-t fog fejleszteni?"
Tehát én mint teljessen OS neutrális (igaz, hogy kb. 90% bevételeim a Windowsról de a maradék 10% a Linuxról jön) azért az ilyen dolgokon elnevetem magam. Általában nem szoktam semmi ellenes lenni, bár nem akkor ha nincs valami komoly alap az ellenségeskedésnek, de két dolgot kb. a végtelenségig ki nem állok, az elsõ a kommunizmus (és mondjuk ehhez adhatjuk a szocializmust is) a másik ami egyenessen ebbõl ered az állami majomkodás... most persze Kína hivatalossan kommunista ország, de a valóságban soha nem volt az most meg még véletlenül sem, Japán és Dél-Kórea meg ugye még hivatalossan sem. Most akkor hogyan fognak ezek az államok OS-t fejleszteni. Az OK, hogy esetleg állami támogatást kaphatnak pl. egyetemek vagy cégek annak érdekében, hogy OS fejlesztéssel foglalkozzanak, de akkor ez közelrõl sem az amit a cikk ír. Ja elfelejtettem mondani, a harmadik és egyébként a számomra legundorítobb dolog, amikor az emberek nem tudnak beszélni, pedig a nyelv nagyon is pontos. Valamelyik nap pl. a híradóban a kedves diplomás újságírók elõbb leírták (még ha kapásból mondték volna, valahogy átugranám...) de leírták, hogy valami xyz szolgáltatás amelyet egyébként fizetésért dolgozó személyek nyújtanak INGYENES. Na hanyattvágtam magam, mert ha valamit pénzért csinálnak akkor az nem lehet INGYENES, esetleg DÍJMENTES, mert ugye valaki más pl. az adófizetõk a költségvetésen keresztül fizetik. Na ez a Japán, Kína meg Dél-Kórea OS-t fejleszt is ilyen félrebeszélt marhaság. Terméket és egy OS az termék nem fejleszthet állam, bár nem kapitalista állam. Támogathat, de nem fejleszthet. Különben én komolyan szúrkolok a Windowsnak is és a Linuxnak is, hogy minnél jobban fejlõdjenek, de alapjában nem szeretném ha a Linuxot sokan használnák, mert akkor elveszítené azt a vonzóerejét, szóval egyszerõen nem érdekelne tovább, és ez kár lenne, de gondolom, hogy sok másik advanced user vagy hacker is ezt gondolja, a UNIX-ok és a Linux szépsége abban rejlik, hogy nem lámereknek készült, a Windows meg igen. Persze mindkettõnek megvan a saját elõnye is meg hátránya is és mindkettõn komoly feladatok elvégzésére képes, persze nem okvetlenül egy területen, de alapjában én a UNIX-okat és persze a Linuxot is szervernek képzelem el, és habár a desktopon is komoly rendszerré fejlõdött, egyszerûen én ott nem látom a helyét, ha másért nem akkor azért mert az a túlságos elterjedéséhez vezet és éppen ez az ami megölné a szépségét. Szóval szeretem a Linuxot és a nyilt forrást mert a gép igazán a kezemben lehet vele, de ha nem vagyok a géppel ilyen szintû kapcsolatban, hanem csak kopasz user vagyok akkor szerintem nincs rá szükségem. A Linux és az Open Source a szenvedélyes programozóknak - hackereknek való, örülök neki, hogy közéjük tartozom és, hogy tényleg jó érzem magam, amikor boot-olom a Linuxomat, de ugyanakkor jól érzem magam amikor profeszionális életemben megfizettethetem tudásomat, munkámat és ezt Windows-on sokkal jobban lehet. Igazi Linuxosoknak nincs szükségük a szolgáltatásaimra, mert õk is tudják, ez a szép benne, és ha nem így lesz akkor nem lesz értelme. Egyszerûen nincs szükségönk mégegy Windowsra, maradjon a Windows Windows a Linux meg Linux, és ez csak akkor lehet ha nem közelednek egymáshoz, ha pedig nem közelednek akkor a Linux soha nem lesz használható az átlagembernek, és én ezt így is tartom jónak, még ha a Linuxos kollegák egy része nem is ért velem egyet. A Vistának meg azért szúrkolok, mert ha elterjed lesz egy csomó munka, tehát pénz.
Tehát én mint teljessen OS neutrális (igaz, hogy kb. 90% bevételeim a Windowsról de a maradék 10% a Linuxról jön) azért az ilyen dolgokon elnevetem magam. Általában nem szoktam semmi ellenes lenni, bár nem akkor ha nincs valami komoly alap az ellenségeskedésnek, de két dolgot kb. a végtelenségig ki nem állok, az elsõ a kommunizmus (és mondjuk ehhez adhatjuk a szocializmust is) a másik ami egyenessen ebbõl ered az állami majomkodás... most persze Kína hivatalossan kommunista ország, de a valóságban soha nem volt az most meg még véletlenül sem, Japán és Dél-Kórea meg ugye még hivatalossan sem. Most akkor hogyan fognak ezek az államok OS-t fejleszteni. Az OK, hogy esetleg állami támogatást kaphatnak pl. egyetemek vagy cégek annak érdekében, hogy OS fejlesztéssel foglalkozzanak, de akkor ez közelrõl sem az amit a cikk ír. Ja elfelejtettem mondani, a harmadik és egyébként a számomra legundorítobb dolog, amikor az emberek nem tudnak beszélni, pedig a nyelv nagyon is pontos. Valamelyik nap pl. a híradóban a kedves diplomás újságírók elõbb leírták (még ha kapásból mondték volna, valahogy átugranám...) de leírták, hogy valami xyz szolgáltatás amelyet egyébként fizetésért dolgozó személyek nyújtanak INGYENES. Na hanyattvágtam magam, mert ha valamit pénzért csinálnak akkor az nem lehet INGYENES, esetleg DÍJMENTES, mert ugye valaki más pl. az adófizetõk a költségvetésen keresztül fizetik. Na ez a Japán, Kína meg Dél-Kórea OS-t fejleszt is ilyen félrebeszélt marhaság. Terméket és egy OS az termék nem fejleszthet állam, bár nem kapitalista állam. Támogathat, de nem fejleszthet. Különben én komolyan szúrkolok a Windowsnak is és a Linuxnak is, hogy minnél jobban fejlõdjenek, de alapjában nem szeretném ha a Linuxot sokan használnák, mert akkor elveszítené azt a vonzóerejét, szóval egyszerõen nem érdekelne tovább, és ez kár lenne, de gondolom, hogy sok másik advanced user vagy hacker is ezt gondolja, a UNIX-ok és a Linux szépsége abban rejlik, hogy nem lámereknek készült, a Windows meg igen. Persze mindkettõnek megvan a saját elõnye is meg hátránya is és mindkettõn komoly feladatok elvégzésére képes, persze nem okvetlenül egy területen, de alapjában én a UNIX-okat és persze a Linuxot is szervernek képzelem el, és habár a desktopon is komoly rendszerré fejlõdött, egyszerûen én ott nem látom a helyét, ha másért nem akkor azért mert az a túlságos elterjedéséhez vezet és éppen ez az ami megölné a szépségét. Szóval szeretem a Linuxot és a nyilt forrást mert a gép igazán a kezemben lehet vele, de ha nem vagyok a géppel ilyen szintû kapcsolatban, hanem csak kopasz user vagyok akkor szerintem nincs rá szükségem. A Linux és az Open Source a szenvedélyes programozóknak - hackereknek való, örülök neki, hogy közéjük tartozom és, hogy tényleg jó érzem magam, amikor boot-olom a Linuxomat, de ugyanakkor jól érzem magam amikor profeszionális életemben megfizettethetem tudásomat, munkámat és ezt Windows-on sokkal jobban lehet. Igazi Linuxosoknak nincs szükségük a szolgáltatásaimra, mert õk is tudják, ez a szép benne, és ha nem így lesz akkor nem lesz értelme. Egyszerûen nincs szükségönk mégegy Windowsra, maradjon a Windows Windows a Linux meg Linux, és ez csak akkor lehet ha nem közelednek egymáshoz, ha pedig nem közelednek akkor a Linux soha nem lesz használható az átlagembernek, és én ezt így is tartom jónak, még ha a Linuxos kollegák egy része nem is ért velem egyet. A Vistának meg azért szúrkolok, mert ha elterjed lesz egy csomó munka, tehát pénz.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#69
Jaa, és akkor még C64-em volt, azt egészen 2000-ig használtam. Én csak azóta PC-zek.
ilyen feltételek mellett nem éri meg... ez az egész nem tetszik.. ..-ohh.. már látom a fényt az alagút végén!.. -te h*lye.. az csak a vonat!...
#68
95 ben lettem 8 éves <#buck>, ezt a témát kihagyom <#vigyor3>.
ilyen feltételek mellett nem éri meg... ez az egész nem tetszik.. ..-ohh.. már látom a fényt az alagút végén!.. -te h*lye.. az csak a vonat!...
#67
Én errõl már lemaradtam :)) Még nem volt gépem 95-ben :)
#66
... win95-öt hol osztogatták?
#65
Azokkal a win95-ökkel nem találkoztam. Az ELTE-n dobozos OS/2 Warpokat osztogatott akkoriban az IBM ingyen. Illetve a PC Word egyik számában jelent meg mellékletként egy Ms Plus!, ami állítólag 30 napos verzió volt, de valójában teljes korlátlan volt.
#64
of
Az lehetett a 2000, azt nem én írtam viszont emlékeztem ilyesmire, de '95-t tényleg igyen osztották, itt kishazánkban, magyar nyelvût :)
És akár hogy is 1995-96 már tíz éve volt, ami az én léptékemmel már sok :)...
on
Az lehetett a 2000, azt nem én írtam viszont emlékeztem ilyesmire, de '95-t tényleg igyen osztották, itt kishazánkban, magyar nyelvût :)
És akár hogy is 1995-96 már tíz éve volt, ami az én léptékemmel már sok :)...
on
#63
Nem az állítás ilyen módon nem kommutatív.
A Linux elsõsorban a kereskedelmi UNIX-oknak alternatíva és elsõsorban a nagy cégek is intézmények számára akik megengedhetik maguknak unix rendszerek üzemeltetését.
A tudományos szférában pedig már régóta sikeresen használják a linuxot. Ott így nincs "alternatívakeresés".
A Linux elsõsorban a kereskedelmi UNIX-oknak alternatíva és elsõsorban a nagy cégek is intézmények számára akik megengedhetik maguknak unix rendszerek üzemeltetését.
A tudományos szférában pedig már régóta sikeresen használják a linuxot. Ott így nincs "alternatívakeresés".
#62
PVP-UAB, azaz Protected Video Path - User Accessible Bus és a PUMA, azaz Protected User-Mode Audio mondanak valamit?
#61
"Attól függ mit nevezel hatékonyságnak. Ha bevétel orientált szempontból tekinted igazad van. De ha a szoftver fejlõdési ütemét, vagy szupportját veszed alapul, akkor valóban az O.S a leghatékonyabb."
A hatékonyságot a a rövid fejlesztési idõ, a használható fícsörök, és a stabilitás jelenti. Ezek egyik modellnél sem garantáltak. Minden a hozzáértésen múlik.
A hatékonyságot a a rövid fejlesztési idõ, a használható fícsörök, és a stabilitás jelenti. Ezek egyik modellnél sem garantáltak. Minden a hozzáértésen múlik.
#60
"A nyílt forrás az egyetlen használható alternatíva a microsoft ellen."
De fordítva is igaz: A nyílt forrás egyetlen elõnye, hogy alternatíva az MS ellen (legalábbis a cégek és intézmények szempontjából).
De fordítva is igaz: A nyílt forrás egyetlen elõnye, hogy alternatíva az MS ellen (legalábbis a cégek és intézmények szempontjából).
#59
"Vista pedig nem is érdeki õket a kortákozásai miatt."
Milyen korlátozások???
Milyen korlátozások???
#58
Ne egymást anyázzuk ha lehet. A nyílt forrás az egyetlen használható alternatíva a microsoft ellen. És úgy tûnik fényesen beválik. A jelenlegi piaci modellek között pedig a leg dinamikusabban fejlõdõ. Függetlenül attól, hogy ki mit mond, ennek láthatóak a jelei. És elöbb utóbb a mostani szkeptikusok is belátják majd.
#57
Hagyd szerintem, kbupdate egy szót nem érdemel, agyatlan troll nickje Equ-nak, aki még az FTeR nicket is használja, "meggyõzõ erejét" növelendõ. Ezzel az itteni hozzászólásával még eddigi önmagát is alulmúlta. Egy beteg ember szerkeszt ilyen zagyva mondatokat. Tegnap volt egy film Kádár János utólsó beszédérõl. Abban voltak hasonló össze-vissza mondatok. Lehet neki is agyérelzásódási problémái vannak :-D
Lehet, hogy Sting áll mögöttük, de azért ennél õ jobban értene az infós témákhoz, inkább egy flúgos tizenéves gimis lehet.
Lehet, hogy Sting áll mögöttük, de azért ennél õ jobban értene az infós témákhoz, inkább egy flúgos tizenéves gimis lehet.
#55
A Windows Vista megint a legjobb Operációs rendszer lesz. IGEN, a Microsoft megcsinálta! Jövõre 30%-kal kevesebb Linux! Kevesebb linux mint 4 hónapja. Na, ezt jól megcsinálták!:D"
Jaj de ari. <#smile>
Brutális rendszert fejleszt a NovellJapán, Kína és Dél-Korea Windows helyettesítõ OS-t fog fejleszteni?
Kína UNIX kompatibilis szerver operációs rendszert jelentett be
A Novell együttmûködési megállapodást kötött Kína piacvezetõ linuxos cégével
A kormányok Linuxot vennének
India - csatát nyert az open source?
Koreai pénzintézetek Linux bevezetése mellett döntöttek
A tajvani parlament a Microsoft függõség ellen szavazott
A nyílt forráskód iránt érdeklõdik Dél-Afrika is
hajra ci$ta, ejjen bigecc, haara DRM, TCO uberfasza, hajra majkremszaft, hajra mindenki, Vindoz OverInteroperability Domination Enterspajz 2000 rulez <#eljen>
linux monnyon le
kerem kapcsolja ki
haara pokemon, harra terminator, hajra dexter labs, a en apukam a legerosebb a vilagon aszonta
a en ovonenim is cistafun
Jaj de ari. <#smile>
Brutális rendszert fejleszt a NovellJapán, Kína és Dél-Korea Windows helyettesítõ OS-t fog fejleszteni?
Kína UNIX kompatibilis szerver operációs rendszert jelentett be
A Novell együttmûködési megállapodást kötött Kína piacvezetõ linuxos cégével
A kormányok Linuxot vennének
India - csatát nyert az open source?
Koreai pénzintézetek Linux bevezetése mellett döntöttek
A tajvani parlament a Microsoft függõség ellen szavazott
A nyílt forráskód iránt érdeklõdik Dél-Afrika is
hajra ci$ta, ejjen bigecc, haara DRM, TCO uberfasza, hajra majkremszaft, hajra mindenki, Vindoz OverInteroperability Domination Enterspajz 2000 rulez <#eljen>
linux monnyon le
kerem kapcsolja ki
haara pokemon, harra terminator, hajra dexter labs, a en apukam a legerosebb a vilagon aszonta
a en ovonenim is cistafun
#54
Az események nem ezt igazolták.
A Linux alapját adó Gnu project eredetileg a Unixok kiváltására jött létre és egyáltalán nem foglalkozott a windowsokkal. A Gnu jelentése is Gnu's Not Unix. És mára egyre több helyen váltja ki a konzekvensen vitt proprietary kereskedelmi Unix rendszereket. Magán a Linuxon belül is megfigyelhetõ egy ilyen folyamat. Sokan azt hiszik, hogy a "felhasználóbarát linux" a mostani évek terméke, pedig már egy évtizete is volt ilyen. Ami változott az a szabad szoftverek aránya. Ma már a felhasználóbarátságot opensource programok biztosítják. 10 éve még kereskedelmi linux alkalmazások oldották meg a feladatot. 95-ben az egyik fõ userfirendly linux a Caldera linux volt. Jóformán csak a linux kernel a libc és a gcc volt free. A grafikus megjelenítést a metrox majd Xi graphic féle AcceleratedX adta, az ablakkezelõ rendszer Motif/CDE volt. Office csomagja az Applixware. Hangkártyákat pedig a kereskedelmi oss szólaltatta meg, hogy a fontosabbakat említsem. Mind mind kereskedelmi unix termék. Mégsem ez az irány bizonyult eredményesebbnek a jövõben, pedig akkor a Caldera volt messze a legfelhasználóbarátabb linux.
A keresledelmi OS/2 vagy a szintén proprietary BeOS, bármilyen nagyszerû rendszerek is voltak eltûntek. A Netscape is kiszorult proprietary szoftverként, majd évekkel késõbb opensource változata a Firefox szerzi vissza az IE-tõl megérdemelt helyét. A közelmúlt történelme az opensource modell nagyobb hatékonyságát bizonyítja.
A Linux alapját adó Gnu project eredetileg a Unixok kiváltására jött létre és egyáltalán nem foglalkozott a windowsokkal. A Gnu jelentése is Gnu's Not Unix. És mára egyre több helyen váltja ki a konzekvensen vitt proprietary kereskedelmi Unix rendszereket. Magán a Linuxon belül is megfigyelhetõ egy ilyen folyamat. Sokan azt hiszik, hogy a "felhasználóbarát linux" a mostani évek terméke, pedig már egy évtizete is volt ilyen. Ami változott az a szabad szoftverek aránya. Ma már a felhasználóbarátságot opensource programok biztosítják. 10 éve még kereskedelmi linux alkalmazások oldották meg a feladatot. 95-ben az egyik fõ userfirendly linux a Caldera linux volt. Jóformán csak a linux kernel a libc és a gcc volt free. A grafikus megjelenítést a metrox majd Xi graphic féle AcceleratedX adta, az ablakkezelõ rendszer Motif/CDE volt. Office csomagja az Applixware. Hangkártyákat pedig a kereskedelmi oss szólaltatta meg, hogy a fontosabbakat említsem. Mind mind kereskedelmi unix termék. Mégsem ez az irány bizonyult eredményesebbnek a jövõben, pedig akkor a Caldera volt messze a legfelhasználóbarátabb linux.
A keresledelmi OS/2 vagy a szintén proprietary BeOS, bármilyen nagyszerû rendszerek is voltak eltûntek. A Netscape is kiszorult proprietary szoftverként, majd évekkel késõbb opensource változata a Firefox szerzi vissza az IE-tõl megérdemelt helyét. A közelmúlt történelme az opensource modell nagyobb hatékonyságát bizonyítja.
#53
Attól függ mit nevezel hatékonyságnak. Ha bevétel orientált szempontból tekinted igazad van. De ha a szoftver fejlõdési ütemét, vagy szupportját veszed alapul, akkor valóban az O.S a leghatékonyabb.
#52
"Az open-source fejlesztési modell mára a leghatékonyabb fejlesztési modellnek bizonyult. "
Ez itt keremszepen egy jo nagy tevedes. Az openSource fejlesztesi modell hatekonysaga joval elmarad a jol megtervezett, konzekvensen vitt proprietary szoftver fejlesztesi hatekonysagatol.
Ez itt keremszepen egy jo nagy tevedes. Az openSource fejlesztesi modell hatekonysaga joval elmarad a jol megtervezett, konzekvensen vitt proprietary szoftver fejlesztesi hatekonysagatol.
#51
#50
Ahogy a windows live ma kinéz, valóban bukás várható. Lehet, hogy a Microsoftot is utoléri a végzete. Az IT területen folyamatosan jöttek mentek a cégek. Minden nagy informatikai úgynevezett újdonság mögött legalább évtizednyi munka volt. Amikor a kereslet épp ráirányított a figyelmet akkor sokat kaszálhatott az a cég aki épp oda fejlesztett.
A kézi számítógépeket hosszas fejleszése is hosszú folyamat volt. Az Apple már 93-ban elõallt a Newtonával, de akkor még túl korai volt a usereknek. Pár évvel késõbb a Palm hatalmasak kaszált vele. De maga sem tudta idõben követni a piac igényeit és egyre hátrébb csúszott. A Microsoft és a vele kapcsolatban álló nagy Pc gyártók eredményesen ültették át a teljesítmény versenyt a pda piacra, ami végül letaszította a Palmot a trónról. Ez történt a Netscapel is, neki is a Ms lett a végzete. A microsoft jött hatékonyan lemásolta a jólbevált ötleteket, és továbbfejlesztette, nagyobb számítási igény több szolgáltatás öröknek tûnõ receptje szerint.
Az internetes keresõk piacán 98 kürül arról cikkeztek az "elemzõk", hogy bizony a keresõ piac már fel lett osztva a "nagyok" között új szereplõnek már bizony nincs helye. Akkor excite, infoseek, altavista voltak ezek a nagyok. És lám a Google jött látott és gyõzött, de nem a csicsa agyondíszített felületével hanem egyszerûséggel, és a keresési algoritmusában rejlõ tiszta jól alkalmazott matematikával.
A Microsoft most rajta akar fogást találni, de mint a Bourbonok semmit sem tanultak semmit sem felejtettek. Processzorigényes csicsával itt már nem lehet diadalmaskodni.
Eddig a Ms ellenfeleinek végzetét az jelentette, hogy reflektorfánybe került évtizetes fejlesztéseiket nem tudták olyan hatékonyan továbbfejleszteni mint ahogy a Ms másolta majd fejlesztette õket. Az open-source fejlesztési modell mára a leghatékonyabb fejlesztési modellnek bizonyult. Ezt a Microsofton kívül már mindenki látja IBM-tõl az intelen át a Sunig. Lehet hogy hamarosan eljön a végzet végzete, és a változás gyorsasága maga alá gyûri eddigi fõ haszonélvezõjét a Microsoftot is.
A MS-nak hossza kitartó munkával végül sikerült megteremtenie saját legyõzhetetlen mumusát.
A kézi számítógépeket hosszas fejleszése is hosszú folyamat volt. Az Apple már 93-ban elõallt a Newtonával, de akkor még túl korai volt a usereknek. Pár évvel késõbb a Palm hatalmasak kaszált vele. De maga sem tudta idõben követni a piac igényeit és egyre hátrébb csúszott. A Microsoft és a vele kapcsolatban álló nagy Pc gyártók eredményesen ültették át a teljesítmény versenyt a pda piacra, ami végül letaszította a Palmot a trónról. Ez történt a Netscapel is, neki is a Ms lett a végzete. A microsoft jött hatékonyan lemásolta a jólbevált ötleteket, és továbbfejlesztette, nagyobb számítási igény több szolgáltatás öröknek tûnõ receptje szerint.
Az internetes keresõk piacán 98 kürül arról cikkeztek az "elemzõk", hogy bizony a keresõ piac már fel lett osztva a "nagyok" között új szereplõnek már bizony nincs helye. Akkor excite, infoseek, altavista voltak ezek a nagyok. És lám a Google jött látott és gyõzött, de nem a csicsa agyondíszített felületével hanem egyszerûséggel, és a keresési algoritmusában rejlõ tiszta jól alkalmazott matematikával.
A Microsoft most rajta akar fogást találni, de mint a Bourbonok semmit sem tanultak semmit sem felejtettek. Processzorigényes csicsával itt már nem lehet diadalmaskodni.
Eddig a Ms ellenfeleinek végzetét az jelentette, hogy reflektorfánybe került évtizetes fejlesztéseiket nem tudták olyan hatékonyan továbbfejleszteni mint ahogy a Ms másolta majd fejlesztette õket. Az open-source fejlesztési modell mára a leghatékonyabb fejlesztési modellnek bizonyult. Ezt a Microsofton kívül már mindenki látja IBM-tõl az intelen át a Sunig. Lehet hogy hamarosan eljön a végzet végzete, és a változás gyorsasága maga alá gyûri eddigi fõ haszonélvezõjét a Microsoftot is.
A MS-nak hossza kitartó munkával végül sikerült megteremtenie saját legyõzhetetlen mumusát.
#48
Ez tényleg így volt, az egyik spanyol újságban mellékletként volt W95 telepítõ (30 napos), csak tévedésbõl végleges sorozatszámokat adtak mellé ... volt kis balhé :)
#47
Élettelen a Windows Live
"Tele van hasznos újdonságokkal a Microsoft által szerdán bemutatott Windows Live Search webkeresõ bétája, de igen lomha és nehezen kezelhetõ. Eljött az ideje, hogy a weboldalakon is feltüntessék a megtekintéshez ajánlott hardverkonfigurációt?
...
Lomha, lassú, olyan érzésem volt, mintha hirtelen elfogyott volna a processzorerõ, noha a vacak kis keresõn kívül semmi sem futott a böngészõben."
Ez nem hangzik túl biztatóan.
"Tele van hasznos újdonságokkal a Microsoft által szerdán bemutatott Windows Live Search webkeresõ bétája, de igen lomha és nehezen kezelhetõ. Eljött az ideje, hogy a weboldalakon is feltüntessék a megtekintéshez ajánlott hardverkonfigurációt?
...
Lomha, lassú, olyan érzésem volt, mintha hirtelen elfogyott volna a processzorerõ, noha a vacak kis keresõn kívül semmi sem futott a böngészõben."
Ez nem hangzik túl biztatóan.
#46
" újból sorba álljanak a boltok elõtt az operációs rendszer egy-egy példányáért"
Ez könnyen elõállhat, ha ugyan úgy kezdik terjeszteni, mint a '95-öt anno. Ingyen osztogatták azzal a kikötéssel, hogy 30 nap múlva vissza kell vinni abba az üzletbe ahol kaptad. :) (Nem kell rá flame, hogy ez nem igaz, mivel ez személyes "élményem".)
Nem volt warez? Szerintem a DOS sem terjedt volna el néküle. Amikor a '95 kijött már voltak használhatóbb op. rendszerek, pl: OS2 Warp3 ami sokkal jobb is volt, nagyon stabil, valódi multi task, futottak rajta az akkori wines progik és ha tetszett ki lehetett csili-vilizni akár jobban, mint a wint. Sok ingyenes progi volt alá, meg mégtöbb warez. Idõvel aztán legyürte egy marketing gépezet.....
Ez könnyen elõállhat, ha ugyan úgy kezdik terjeszteni, mint a '95-öt anno. Ingyen osztogatták azzal a kikötéssel, hogy 30 nap múlva vissza kell vinni abba az üzletbe ahol kaptad. :) (Nem kell rá flame, hogy ez nem igaz, mivel ez személyes "élményem".)
Nem volt warez? Szerintem a DOS sem terjedt volna el néküle. Amikor a '95 kijött már voltak használhatóbb op. rendszerek, pl: OS2 Warp3 ami sokkal jobb is volt, nagyon stabil, valódi multi task, futottak rajta az akkori wines progik és ha tetszett ki lehetett csili-vilizni akár jobban, mint a wint. Sok ingyenes progi volt alá, meg mégtöbb warez. Idõvel aztán legyürte egy marketing gépezet.....
#45
Szigorúan flame szándék nélkül, csak érdeklõdõknek.
3d linux LiveCD. Azért írom ide, mert sok az érdeklõdõ, de nem olvassák a hup.hu-t :)) Tényleg nem flame-et akarok.
http://hup.hu/node/22859
3d linux LiveCD. Azért írom ide, mert sok az érdeklõdõ, de nem olvassák a hup.hu-t :)) Tényleg nem flame-et akarok.
http://hup.hu/node/22859
#44
Valljuk be, semmi nem tett nagyon jót a linuxnak, mint az m$ agresszív politikája, és a szerzõi jogi õrület. Csak nagyon kis szegletét nézzük, az ODF-et. Nem azért az openoffice-t vették alapul, mert egyszerûbb. A világon a usereke szerint a szöveget .doc -ba kell tárolni, mert egyrészt sötét mint az éjszaka, másrészt állandóan azzal találkozik. Ha szabványt akarok létrehozni egyszerûbb olyasmit alapul venni, ami már jól bejáratott, és nem kell tökölni az elterjesztésével. De tele a hócipõjük az m$-el. Megvilágítva a helyzetet: Aki ma versenyezni akar pl: az OS piacon, vagy az Office piacon, nem döntheti el mit tegyen. Ugyanis mindenképpen szembe kell mennie az m$-el. Az m$-el szembemenni pedig eléggé lehetetlennek tûnõ feladat. A legtöbb cég nem azért állt a linux, és a nyílt forrás felé, mert hisz benne, vagy mert jótékonysági intézmény, hanem mert a legtöbb eredménnyel kecsegtetõ út, ha olyan terméket akarsz piacra dobni, amely az m$-el versenyzik. Még jobb példa a BeOS volt. (brühü-brühü :( ). Egy Zárt forrású OS-t gyártott, és kis cég volt. Reménytelenül meghalt. Az egyetlen létezõ értelems lépése az lett volna, ha forrást nyit, és egy közösségre bízza a fejlesztést. Ha ezt teszi, virágzana a BeOS ebben biztos vagyok. (egyébként többen felismerték ezt, többek között a yellowtab, és a beos közösség is, így született meg a Zeta, ami fele részben a régi BeOS PE, fele részben az OpenBeOS, a Haiku).
Ez a nagy igazság :) A linux azért terjed, és fejlõdik fénysebességgel, mert a nagyok mellé álltak. És õk azért álltak mellé, mert a nyílt forrás, és szabad szoftver a legjárhatóbb út az m$-el szembe menni.
Pista: Nem hinném, hogy durrantani fog. A DMCA -t alapul vevõ korlátozások a home usereket fogja elüldözni, a cégek meg alapból nehezen váltanak. Ha váltanak. Az ázsiai piacon politikai okokból erõs ellenszélben van. A warez lesz ami az, ami majd tolni fogja, nem a reklám kampány.
A win95 sikere meg megismételthetetlen. Ez szvsz az m$ heti "okossága". De persze majd meglátjuk. Az én meglátásom az, hogy valójában bukás lesz a vista.
Ez a nagy igazság :) A linux azért terjed, és fejlõdik fénysebességgel, mert a nagyok mellé álltak. És õk azért álltak mellé, mert a nyílt forrás, és szabad szoftver a legjárhatóbb út az m$-el szembe menni.
Pista: Nem hinném, hogy durrantani fog. A DMCA -t alapul vevõ korlátozások a home usereket fogja elüldözni, a cégek meg alapból nehezen váltanak. Ha váltanak. Az ázsiai piacon politikai okokból erõs ellenszélben van. A warez lesz ami az, ami majd tolni fogja, nem a reklám kampány.
A win95 sikere meg megismételthetetlen. Ez szvsz az m$ heti "okossága". De persze majd meglátjuk. Az én meglátásom az, hogy valójában bukás lesz a vista.
#43
A "megtanultak együttélni vele" kifejezés értelmezésének a kérdése. Ha valaki egy balesek következtében tolószékbe kényszerül, akkor is haszánlják a "megtanult együttélni vele" kifejezést, jóllehet feltehetõen egyáltalán nem kedveli sõt utálja tolószékes helyzetét. Bár ez nyelvészeti kérdés.
Abban igazad van, hogy már a köztudatban is leelõzte a Linux a windowst. Olyanok is már a Linux kipróbálásának gondolatával foglalkoznak, akikben eddig win mellett fel sem merült más alternatíva. Vista pedig nem is érdeki õket a kortákozásai miatt. Vicces de még a Ms vista kampány is a linux malmára hajtja a vizet, mert erõsíti a "váltani kell" gondolatát.
Abban igazad van, hogy már a köztudatban is leelõzte a Linux a windowst. Olyanok is már a Linux kipróbálásának gondolatával foglalkoznak, akikben eddig win mellett fel sem merült más alternatíva. Vista pedig nem is érdeki õket a kortákozásai miatt. Vicces de még a Ms vista kampány is a linux malmára hajtja a vizet, mert erõsíti a "váltani kell" gondolatát.
#41
"És hihetetlenül hidegen hagy a sok süket szöveg amit egy free rendszerrel kapcsolatban írkálnak a nagytudásuak két m$ install közben."
<#hehe>
<#hehe>
#40
" és egyébként is megtanultak együttélni vele" tévedsz ,nem tanultak meg vele együtt élni. Sõt utálják az m$-t ,a többség legalább is és mind azt mondja hogy már rég lecserélték volna ha lenne game linuxon. Irigykednek és értetlenül állnak mikor mondom nekik ,hogy 1.5 éve nem kapcsoltam ki a rendszert ,nem nyúltam hozzá , nem telepitettem újra és nem zavart be semmi. Pedig a gép dolgozik ,a neten folyamatosan vagyok , nyúzom ahogy tudom és nem is kicsit ,mégse tudom kiakasztani és valószinü nem fizettem érte semmit, egyetlen dolgom hogy lekapcsolom a monitort mikor nem használom.
És hihetetlenül hidegen hagy a sok süket szöveg amit egy free rendszerrel kapcsolatban írkálnak a nagytudásuak két m$ install közben.
Vállalati körülmények között sem olyan szuper ahogy mondják. Fagy az xp- is és jó hogy van egy szép nagy piros fõkapcsoló a számítógép mellett. Szar az SAP -is ,néha bekap a rendszer egy-egy virus is ,pedig nem kis cég ,nem kevés géppel és valószinû értenek hozzá úgy-ahogy a rendszergizdák. Csak próbálják megtanulni az emberek és csak kicsit idegeskedni. Engem már csak mosollyal tölt el mikor rányúlnak a piros fõkapcsolóra ,de éljen a pista az majd biztos mindent megold.
És hihetetlenül hidegen hagy a sok süket szöveg amit egy free rendszerrel kapcsolatban írkálnak a nagytudásuak két m$ install közben.
Vállalati körülmények között sem olyan szuper ahogy mondják. Fagy az xp- is és jó hogy van egy szép nagy piros fõkapcsoló a számítógép mellett. Szar az SAP -is ,néha bekap a rendszer egy-egy virus is ,pedig nem kis cég ,nem kevés géppel és valószinû értenek hozzá úgy-ahogy a rendszergizdák. Csak próbálják megtanulni az emberek és csak kicsit idegeskedni. Engem már csak mosollyal tölt el mikor rányúlnak a piros fõkapcsolóra ,de éljen a pista az majd biztos mindent megold.
#39
Ameria azért mûködik mert megnyerték a II. világháborút, majd szuperhatalomként megnyerték a hidegháborút is. Ennyi.
A userek összetétele csak amerikán kívül változott meg. Ott már 2 évtizede rendelkezik a lakosság nagyrésze számítógépes tapasztalatokkal. Sõt nekik az internet sem volt nagy újdonság, mert elõtte online szolgáltatásokat használtak mint a Compuserve. Az internet abban volt jobb, hogy olcsóbb volt azért szorította ki compuservet és társait. "Fogyaszthatóvá" pedig a Netscape tette.
A történekemben vannak olyan pillanatok amiket nem lehet megismételni.Bármennyire is jól esett Bill Gatesnek az amikor rajtra kész userek várták, hogy elsõként rohanhassanak oda a pénztárakhoz, ez már nem fog megismétlõdni. A "technikai usereknek" a windows xp kiadásakor kellett volna ilyen lelkesedést produkálniuk, mert akkor egyesült a home, desktop ág és az NT ág. Mégsem volt akkora lelkesedés. Most sem lesz.
Ez már egy másik kor. Akkor egyébként is ilyen volt a kor szelleme. Magyarországon akkoriban 94 októberében vagy novemberében jelent meg a Chip magazin CD mellékletén a Slackware linux. Azt a számot már a megjelenés napján szétkaptodták, majd kézrõl kézre adták.
A legnagyobb marketinget a win95-nek nem más mint a Macintosh csinálta. Addig egy évtizedig irígykedve tekintettek a PC userek, a Mac gépekre. A win3.1 is még bizony elég gyenge koppintás volt. A pc-k instabilitásáért pedig a közhiedelem a ódsi real (xt) módot tette felelõssé, amiben a DOS és a Win3.1 is futott. A Win95 megoldást ígért mindkét problémára. Végre valódi Mac-szerû felületet, és stabilitást a protected (386) mód kihasználásával.
Ezt természetesen erõsítette a Microsoft 1milliárd dolláros kampánya, viszont az önmagában nem lett volna elég. Azok a lelkes vásárlók win95 dobozokat szorongatva a kezükben abban reménykedtek, hogy végre Macintosh-féle kompjúterré válik a Pc-jük.
Egyetlen kihívást akkor az IBM OS/2 Warp rendszere jelentette, ami ugyanezeket ígérte, ráadásul a Win95-tel szemben az OS/2 egy épkézláb rendszer volt. A akkori IBM-es marketingmanagement bénázásának köszönhetõ, hogy kiválló képességei ellenére, csak viszonylag szerény OS/2 eladásaik voltak, és nem terjedt el tömegesen a rendszerük. Pedig jóvel elõbb meg is jelent a piacon, mint az akkor is sokat késlekedõ Chicago a'ka Win95.
Ma már nincs "Mac-et akarok a Pc-mre" hajtóerõ. Aki szebb felületet akar, annak ott van számtalan szebbnél szebb Linux disztribúció, ahol épp most vezették be a mainstream 3D ablakfelületet. WinXP-re felületét is könnyen át lehet alakítani segédprogramok segítségével, akár Mac Osx-esre is.
A windowsok instabilitását már régen megszokták a felhasználói, belefásultak már az állandó ígérgetésekbe, és egyébként is megtanultak együttélni vele. Vírusirtók, tûztalak, spywarehunterek mindennapos eszközökké váltak. Viszont a Vista csökkenteni próbálja a szabadságot, amit eddig a Pc jelentett, például a multimédiás tartalmak másolásának a korlátozásával. Na ez az amibõl viszont az átlag vásárló nem kér, még a második Pc-jére sem.
A következõ nagy sorbanállás majd a PS3-ért lesz. 218 GFLOPS-os Cell processzor, 1.8 TFLOPS-os Nvidia RSX chip, plusz egy Blu-ray drive, mindez kevesebbért mint egy csúcskategóriás Pc-s grafikus kártya. Igaz részben az is parasztvakítás, mégis ez az amit ma meghallanak a technikai userek.
A userek összetétele csak amerikán kívül változott meg. Ott már 2 évtizede rendelkezik a lakosság nagyrésze számítógépes tapasztalatokkal. Sõt nekik az internet sem volt nagy újdonság, mert elõtte online szolgáltatásokat használtak mint a Compuserve. Az internet abban volt jobb, hogy olcsóbb volt azért szorította ki compuservet és társait. "Fogyaszthatóvá" pedig a Netscape tette.
A történekemben vannak olyan pillanatok amiket nem lehet megismételni.Bármennyire is jól esett Bill Gatesnek az amikor rajtra kész userek várták, hogy elsõként rohanhassanak oda a pénztárakhoz, ez már nem fog megismétlõdni. A "technikai usereknek" a windows xp kiadásakor kellett volna ilyen lelkesedést produkálniuk, mert akkor egyesült a home, desktop ág és az NT ág. Mégsem volt akkora lelkesedés. Most sem lesz.
Ez már egy másik kor. Akkor egyébként is ilyen volt a kor szelleme. Magyarországon akkoriban 94 októberében vagy novemberében jelent meg a Chip magazin CD mellékletén a Slackware linux. Azt a számot már a megjelenés napján szétkaptodták, majd kézrõl kézre adták.
A legnagyobb marketinget a win95-nek nem más mint a Macintosh csinálta. Addig egy évtizedig irígykedve tekintettek a PC userek, a Mac gépekre. A win3.1 is még bizony elég gyenge koppintás volt. A pc-k instabilitásáért pedig a közhiedelem a ódsi real (xt) módot tette felelõssé, amiben a DOS és a Win3.1 is futott. A Win95 megoldást ígért mindkét problémára. Végre valódi Mac-szerû felületet, és stabilitást a protected (386) mód kihasználásával.
Ezt természetesen erõsítette a Microsoft 1milliárd dolláros kampánya, viszont az önmagában nem lett volna elég. Azok a lelkes vásárlók win95 dobozokat szorongatva a kezükben abban reménykedtek, hogy végre Macintosh-féle kompjúterré válik a Pc-jük.
Egyetlen kihívást akkor az IBM OS/2 Warp rendszere jelentette, ami ugyanezeket ígérte, ráadásul a Win95-tel szemben az OS/2 egy épkézláb rendszer volt. A akkori IBM-es marketingmanagement bénázásának köszönhetõ, hogy kiválló képességei ellenére, csak viszonylag szerény OS/2 eladásaik voltak, és nem terjedt el tömegesen a rendszerük. Pedig jóvel elõbb meg is jelent a piacon, mint az akkor is sokat késlekedõ Chicago a'ka Win95.
Ma már nincs "Mac-et akarok a Pc-mre" hajtóerõ. Aki szebb felületet akar, annak ott van számtalan szebbnél szebb Linux disztribúció, ahol épp most vezették be a mainstream 3D ablakfelületet. WinXP-re felületét is könnyen át lehet alakítani segédprogramok segítségével, akár Mac Osx-esre is.
A windowsok instabilitását már régen megszokták a felhasználói, belefásultak már az állandó ígérgetésekbe, és egyébként is megtanultak együttélni vele. Vírusirtók, tûztalak, spywarehunterek mindennapos eszközökké váltak. Viszont a Vista csökkenteni próbálja a szabadságot, amit eddig a Pc jelentett, például a multimédiás tartalmak másolásának a korlátozásával. Na ez az amibõl viszont az átlag vásárló nem kér, még a második Pc-jére sem.
A következõ nagy sorbanállás majd a PS3-ért lesz. 218 GFLOPS-os Cell processzor, 1.8 TFLOPS-os Nvidia RSX chip, plusz egy Blu-ray drive, mindez kevesebbért mint egy csúcskategóriás Pc-s grafikus kártya. Igaz részben az is parasztvakítás, mégis ez az amit ma meghallanak a technikai userek.
#38
Azért egy mininális szintet tartani kellene. Különben nem emberek leszünk, csak idomított állatok, abból is a primitívebbek.
#37
Sajnos nem sokat téved... :(
És megfigyeléseim alapján amerika éppen azért mûködik jól, mert azon a tényen alapoznak mindent, hogy az emberek alapjában hülyék, birkák, ostobák... és jobb ha nem gondolkodnak, vagyis csak az gondolkodjon aki képes rá (és azokat azért meg is fizetik). Még európában inkább fordított a dolog, mi azt hisszük az emberekrõl, hogy mindenkinek megvan a maga esze... és ezért mindenki okoskodik, ezért sok minden nem mûködik, vagy ha mûködik akkor az azért van úgy, mert ott van valaki aki az okoskodók lépéseit folyton javítja... persze ez az én tapasztalatom, nem biztos, hogy így is van. De valahogy mindég hiányoztam az amcsi fajta standard procedure-t, nem azért mert az jó, mert általában lehet jobban is, de a valóságban ha nincs akkor majdnem mindég roszabbul csinálják, mert kevesen képessek kibújni a birkabõrbõl...
Különben szerintem a Vista másként fog sikeres lenni, vagyis nem úgy mint a Win95, ugyanis ma a userek összetétele másmilyen. Akkor a nem technikai userek kissebbségben voltak a technikai usereknek meg nem igen volt alternatíva, ma a nem technikai userek túlnyomóan többségben vannak a technikai userek egy része meg Linuxot, BSD-t stb. futtat. Ugyanakkor ma már sok háztartásnál két vagy több PC is van, és még sorolhatnám a különbségeket. Gondolom, hogy most a Vistát könnyû lesz eladni a home usereknek, mert csili-vili grafika meg stb. viszont a kezdetben nehezebb lesz eladni a cégeknek, persze mivel idõvel jön az új generációs szoftver meg hardver... hát nem lesz más választékuk a cégeknek sem, úgyhogy szerintem a Vista eladása egy kezdeti boom után egy komolyabb visszaszorítás majd utánna fokozatos növekedés fogja követni. De azt hiszem, hogy sokan fognak az üzletek elõtt álni, mert már sokan régóta várják a Vistát, a Microsoft jól kiéhezteti a home user piacot.
És megfigyeléseim alapján amerika éppen azért mûködik jól, mert azon a tényen alapoznak mindent, hogy az emberek alapjában hülyék, birkák, ostobák... és jobb ha nem gondolkodnak, vagyis csak az gondolkodjon aki képes rá (és azokat azért meg is fizetik). Még európában inkább fordított a dolog, mi azt hisszük az emberekrõl, hogy mindenkinek megvan a maga esze... és ezért mindenki okoskodik, ezért sok minden nem mûködik, vagy ha mûködik akkor az azért van úgy, mert ott van valaki aki az okoskodók lépéseit folyton javítja... persze ez az én tapasztalatom, nem biztos, hogy így is van. De valahogy mindég hiányoztam az amcsi fajta standard procedure-t, nem azért mert az jó, mert általában lehet jobban is, de a valóságban ha nincs akkor majdnem mindég roszabbul csinálják, mert kevesen képessek kibújni a birkabõrbõl...
Különben szerintem a Vista másként fog sikeres lenni, vagyis nem úgy mint a Win95, ugyanis ma a userek összetétele másmilyen. Akkor a nem technikai userek kissebbségben voltak a technikai usereknek meg nem igen volt alternatíva, ma a nem technikai userek túlnyomóan többségben vannak a technikai userek egy része meg Linuxot, BSD-t stb. futtat. Ugyanakkor ma már sok háztartásnál két vagy több PC is van, és még sorolhatnám a különbségeket. Gondolom, hogy most a Vistát könnyû lesz eladni a home usereknek, mert csili-vili grafika meg stb. viszont a kezdetben nehezebb lesz eladni a cégeknek, persze mivel idõvel jön az új generációs szoftver meg hardver... hát nem lesz más választékuk a cégeknek sem, úgyhogy szerintem a Vista eladása egy kezdeti boom után egy komolyabb visszaszorítás majd utánna fokozatos növekedés fogja követni. De azt hiszem, hogy sokan fognak az üzletek elõtt álni, mert már sokan régóta várják a Vistát, a Microsoft jól kiéhezteti a home user piacot.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#35
naés? lényeg hogy engem érdekel ;) amugy sok embert érdekel hidd el :)
Kimi a legjobb! ;) \"Rohamosan terjed a madárinfluenza médiavírus\"
#34
Örülök neki ,hogy kijön a vista ,legalább nem kell mindennap arról olvasni ,hogy mikor jön. Utána már csak arról fogunk olvani hány nap alatt írtak rá olyan virust ami tönkrevágja a rendszert . Mert lesz olyan az biztos.
#33
"ennyi ésszel" nem egy informatikai és tudományos magazin oldalain szurkolnék egy Kimi Raikkonennek, mert totál senkit nem érdekel.
#32
Akkori válaszomban BiroAndrasnak válaszoltam, lehet nem volt egyértelmû. Elõször a CD-íróra írtam, 1995-ös idõkre, és utána az 1980-as évekre amikor a Commodore volt a király.
Bár lehet 95-ben még nem is az internettot hanem még az ABCD-t csinálták Nyírõék.
Az itteni gazdasági helyzet miatt még bizony a 90-es évek elsõ felében is igen elterjedt volt nálunk a jó öreg C64. Amiga is kevés volt.
A noname PC-k meg tele voltak hw hibákkal, meg az alaplapok nagyrészén hamis cache volt. Ezért is egy 486 Compaq gyorsabb volt mint noname cachenélküli Pentium.
Bár lehet 95-ben még nem is az internettot hanem még az ABCD-t csinálták Nyírõék.
Az itteni gazdasági helyzet miatt még bizony a 90-es évek elsõ felében is igen elterjedt volt nálunk a jó öreg C64. Amiga is kevés volt.
A noname PC-k meg tele voltak hw hibákkal, meg az alaplapok nagyrészén hamis cache volt. Ezért is egy 486 Compaq gyorsabb volt mint noname cachenélküli Pentium.
#31
ennyi ésszel inkább meg se szólalnék :)
Kimi a legjobb! ;) \"Rohamosan terjed a madárinfluenza médiavírus\"
#30
Vagy te most a '90-esekrõl beszélsz (CD-író inkább csak akkortól volt)? Az viszont már nem a C64 ideje volt.
#29
Ja, haverjaim. :)
#28
Internetto a '80-as években? <#bee1> Akkor még internet sem nagyon volt, legalábbis csak nagyobb amcsi intézmények, egyetemek között.
#27
Csak felidéztem a múltat... Akkor te még bizonyára a pelenkádban lévõ kellemetlen és bûzös dolgokkal voltál elfoglalva. <#nyes>
#26
"Csak kár, hogy közben itt iskolás gyerekeket fenyegetnek rendszeresen a gestapós kopóik."
jaj szegény gyerek, pedig semimt se csinált, csak épp lopott.
szegény kiscigó gyerkekeet molesztálnak zsaruk, mert áruházi lopáson kapták õket. jaj szegény kisgeyrerek.
Jó a "gyerek" duma, van súlya ám...
jaj szegény gyerek, pedig semimt se csinált, csak épp lopott.
szegény kiscigó gyerkekeet molesztálnak zsaruk, mert áruházi lopáson kapták õket. jaj szegény kisgeyrerek.
Jó a "gyerek" duma, van súlya ám...
#25
Bill Gates azt csinál a pénzével amit akar.
Ezért nem fikázom Bill-t mert van emberi oldala.
Másik dolog hogy õ inkább üzletember mint programozó.
Vistát is biztosan nem õ kódolja le, hanem csak eladja.
Ezért nem fikázom Bill-t mert van emberi oldala.
Másik dolog hogy õ inkább üzletember mint programozó.
Vistát is biztosan nem õ kódolja le, hanem csak eladja.
#24
"Bill Gates többet adományoz jótékony célra, mint az összes többi milliárdos magánember összesen...."
Csak kár, hogy közben itt iskolás gyerekeket fenyegetnek rendszeresen a gestapós kopóik.
Csak kár, hogy közben itt iskolás gyerekeket fenyegetnek rendszeresen a gestapós kopóik.
#23
"Hallottam 15 millás berendezésrõl is."
Ahogy megyünk vissza az idõben egyre drágább. 1995 táján úgy 200.000-300.000 ft. között voltak. A multicds sokszorosítók persze drágábbak voltak. Egy évre rá kezdtek megjelenni a belsõ írók olcsóbban. Addig csak külsõ és természetesen SCSI CD-írók voltak. A Pinnacle Micro volt a kedvenc márka de a Yamaha is jó volt. És bizony lehetett 486-os pcn win3.11 alatt is CD-t írni, csak scsi winyókat kellett használni, külön rendszer és külön cdimagewinyó, gear cdíró program. Az index.hu-t pedig még internettonak hívták. Régi szép idõk...
Bizony magyarországon jóformán minden c64 játék warez volt. Disk demon rulez. <#nyes> És nem bántottak senkit sem érte. Nem is lehetett az itteni üzletekben nyugati játékokat kapni, csak üres floppykat és kazettákat <#nyes>
Volt néhány iskolai oktatóprogram, azok is olyan olcsók voltak, hogy néha megérte az adathordozó miatt megvenni õket majd letörölni és újrahasznosítani. Meg volt egypár magyar fejlesztésû játék is amit boltban lehetett venni. Érdekes azokat is másolták mégsem hõzöngtek az íróik, sõt örültek neki hogy használják a programjukat. Sokat változott azóta a világ és nem éppen az elõnyére.
Érdekes adalék, az végsõ nagy Commodore64 játékot egy magyar csapat készítette el, 8 év fejlesztéssel a newcomert.
Ahogy megyünk vissza az idõben egyre drágább. 1995 táján úgy 200.000-300.000 ft. között voltak. A multicds sokszorosítók persze drágábbak voltak. Egy évre rá kezdtek megjelenni a belsõ írók olcsóbban. Addig csak külsõ és természetesen SCSI CD-írók voltak. A Pinnacle Micro volt a kedvenc márka de a Yamaha is jó volt. És bizony lehetett 486-os pcn win3.11 alatt is CD-t írni, csak scsi winyókat kellett használni, külön rendszer és külön cdimagewinyó, gear cdíró program. Az index.hu-t pedig még internettonak hívták. Régi szép idõk...
Bizony magyarországon jóformán minden c64 játék warez volt. Disk demon rulez. <#nyes> És nem bántottak senkit sem érte. Nem is lehetett az itteni üzletekben nyugati játékokat kapni, csak üres floppykat és kazettákat <#nyes>
Volt néhány iskolai oktatóprogram, azok is olyan olcsók voltak, hogy néha megérte az adathordozó miatt megvenni õket majd letörölni és újrahasznosítani. Meg volt egypár magyar fejlesztésû játék is amit boltban lehetett venni. Érdekes azokat is másolták mégsem hõzöngtek az íróik, sõt örültek neki hogy használják a programjukat. Sokat változott azóta a világ és nem éppen az elõnyére.
Érdekes adalék, az végsõ nagy Commodore64 játékot egy magyar csapat készítette el, 8 év fejlesztéssel a newcomert.
#22
Irigy vagy és buta, a köpködõ társaiddal együtt!
Chriss745: Bill Gates többet adományoz jótékony célra, mint az összes többi milliárdos magánember összesen....
Chriss745: Bill Gates többet adományoz jótékony célra, mint az összes többi milliárdos magánember összesen....
Kimi a legjobb! ;) \"Rohamosan terjed a madárinfluenza médiavírus\"
#21
"Kell is nagyon, még senki sem tudja mi az a Vista..."
Ebben igazad van, sokan még csak nem is látták, de már töménytelenül fikázzák... aztán ha megjelenik persze õk lesznek az elsõ letöltõk vagy vevõk :)
Ebben igazad van, sokan még csak nem is látták, de már töménytelenül fikázzák... aztán ha megjelenik persze õk lesznek az elsõ letöltõk vagy vevõk :)
Kimi a legjobb! ;) \"Rohamosan terjed a madárinfluenza médiavírus\"
Oldal 1 / 2Következő →