Növekvő kritika az új másolásvédelmek miatt

"Véleményem szerint egyszerûen nem éri meg a befektetés a 17-19' méreteknél. "

Pont hogy a 17-19 éri meg, mert azoknak nagyobb a felbontása, szebb a képe, és most már nem is drágák. És egy 19-esen már látványos a különbség a DVD és a HDTV közt. Nem is beszélve egy valódi HD felbontású megjelenítõrõl.
Én most vettem egy 21-es 1600x1200-as felbontású TFT-t, azon hihetetlen szépek a HD-s filmek.

Kicsit pontosítanék pár dolgon, ha nem bánod.
- Manapság minden LCD monitor TFT-s. (Gondolom, a TLT TFT akart lenni.) TFT-s nem csak LCD lehet, késõbb pl. az OLED is TFT-s lesz, így nem okos az LCD-ket TFT-nek mondani. A TFT csak a paneli meghajtóáramkör.
- 17-19"-nél is szépen kijön a HD. (Persze nem 3m-rõl.)
- Az 1/(2x0.012) számítás hibás. Egyrészt egy képváltáshoz nem 2x kell venni a válaszidõt, mert ott 1 váltás van ugye. Másrészt a szabványosan megadott (TrTf, tehát nem a g-to-g) válaszidõ paraméter eleve két váltás (fekete-fehér fekete, vagy fehér-fekete-fehér, paneltípustól függõen) összege. Ha meg van adva a g-to-g érték (középárnyalatok közötti váltás), akkor azzal a legjobb számolni. Tegyük fel, az 8ms. 1/0.008=128... Ez persze csak elméleti érték, valójában kevesebb képet tudnak váltani, de bõven többet, mint 40. (Ezeken az újabb monitorokon általában max. 80, néha 100Hz engedélyezett Vsync-re. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyit tökéletesen tudnak is, mint egy CRT.)
- A mozi 24fps-es.
- Ne a TN panelekbõl indulj ki! Vannak sokkal jobbak, S-PVA, S-IPS, P-MVA, ezeknek sokkal jobb a feketéje, kontrasztarányuk 1000:1 vagy akár 3000:1 (kivéve S-IPS, de az inkább grafikai munkára való, nem nagyfényerõs+nagykontrasztos mozizásra), és a láthatóság is teljesen jó (178/178 fok).
Na, csak ennyi. 😊

Egyelõre tökéletesen megfelel a dvd minõség egy jó LCD avagy TLT monitoron, biztos nem fogok rohanni lecserélni a dolgokat jó pénzért. Véleményem szerint egyszerûen nem éri meg a befektetés a 17-19' méreteknél.
A 10-12 ms válaszidejû monitorok a mozihoz bõven elegek, hiszen ezek úgy 40 képet tudnak másodpercenként (durván: 1/(2x0.012) ) váltani, ebbe még ráhagyással is belefér a mozi 25 képe. A válaszidõ további csökkentésénél sokkal fontosabb a kontrasztarány javitása, mert éjszakai jelenetnél az 1:600 még nem az igazi, valamint a látásszög javitása

"es butitva tudtad csak nezni?"

Ez a másolásvédelem még nincs implementálva.

"majd ha lesznek penzert megveheto HD filmek a MM-ben, 5k-ert
arra vonatkozott az, amit irtam"

Annak se kell sok idõ remélem. Már rég lehetne, ha nem szarakodnának a 2 formátummal, meg a másolásvédelemmel.
Én eredetileg 2-3 évre akartam venni a kártyámat, azalatt bõven lesznek már HD-s filmek. De többek közt emiatt inkább veszek csak egy erõs közepes kártyát (X1600XT) 1 évre.

Hát ja. Végül is pont nem mindegy, min és mivel nézzük meg. (és kivel . . . ) <#vigyor1>

es butitva tudtad csak nezni?

majd ha lesznek penzert megveheto HD filmek a MM-ben, 5k-ert
arra vonatkozott az, amit irtam

Ehh, újra aktiválnom kellene az editálást. 😛

Az S-PVA paneleket a Samsung gyártja, elõször mindig saját típusba építi, és kis késéssel jelenik meg másban. Bár van még a P-MVA is, azt nem tudom, ki gyártja.

Eizoéknál most 17"-ben csak egy ilyen gyors S-PVA-s van, az L578.
(Egyébként ez volt a legelsõ gyorsított S-PVA, és ezt még maga az Eizo alakította ilyenné, egy bizonyos Overdrive áramkör beépítésével.)
(Az L568-ben is S-PVA van, fogalmam sincs miért, de ebben nincs Overdrive, így a szokásos 25ms-es. De ha nem játékra kell, nem gond.)

A ViewSonic az utóbbi idõben nagyon ráállt a sebességre, pontosabban a minnél kevesebb ms-re, amit a TN-ekkel lehet elérni, így alig van náluk most más, fõleg 17"-esben. Az adatokat is úgy adják meg, hogy abból nem mindig egyértelmû, milyen panelrõl van szó, pontosabban hogy más-e, mint a szokásos TN. Úgy tûnik (betekintési szög alapján, de a kontrasztarány alacsonyabb a ma ezeknél szokásosnál), ezek nem TN-ek: VA712b, VP720b.

Ezen kívül még pl. a Fujitsu-Siemens P17-2 (gyors), Belinea 10 17 50 (szokásos 25ms-es), stb.

19"-en persze szélesebb a választék, és ma már alig drágább.

"mire te HD-t nezel, addigra a mostani karidat mar reg lecserelted"

Épp tegnap néztem a Cronicles of Riddick-et 1080p-ben.
És töltöm a Stargate Atlantis HD verzióját.

aha
nemtom a TN-ek kurvara nem tetszenek

majd valahol ezt meglesem mukodes kozben

koszi!

es ha nem samsung hanem eizo vagy viewsonic?

(Kicsit becsapósak egyébként a sebességtesztekben a fényképek: ha rosszkor fényképeznek, azaz két pozició között, akkor mindkettõ látható, persze halványan, ha meg jókor, akkor az egyik hangsúlyos, a másik meg már alig látszik. Meg van egy pár furán megfogalmazott mondat. Franciák... 😊)

upsz, lemaradt egy /.
Ja, végülis több dologban is jobbak.

Pontosabban az utóbbiak sebességben már számottevõen jobbak is.
Egy példa (de van jópár másik is): Samsung 770P

Vagyis S-IPS már talán nem, korábban egy Eizoban volt. De az S-PVA/P-MVA már megközelítõen olyan.

Persze.

most mar csak az a kerdes, letezik-e (S-)IPS és (S-)PVA 17" -ben

iden mar nem

Jellemzõ, az a pár "kiadó" le..arja azt a pár 100 millió felhasználót - így /is?/ van ez rendjén/?/.

Jólvanna, jó az. 😄 Ezek már csak ilyen kisebb finomságok.

Ahogy a mondás tartja, kinek a pap kinek a paplan.😉

Minden esetre, minden támadó szándék nélkül azt kell mondanom, mint a témával frissen ismerkedõnek (lámának), kezd kialakulni az az érzésem, hogy divat szídni a TN-t.

Nem védeni akarom én sem, de tartok tõle az olcsóbb monitorok nagyrésze ilyen. De azért meg merném kockáztatni, hogy nevesebb gyártók alsóbb árkategóriában képesek egész használhatót gyártani belõle.

Én a magam részérõl, TN vagy nem, de szakítottam a CRT-vel (Hála a jó istennek!) A vibrálást/alacsony képélességet nem az én szememnek találták ki.
Azt a néhány millió színt, amivel kevesebbet tud, majd hozzá képzelem, úgy is elég színes a fantáziám😉))

Na mi az, mindenki most vesz LCD-t?😉))

Én most vettem Samsung 730BF-et, 17" 4ms, 160 fokos látószög, 1280x1024, 700:1 kontrasztarány 300cd/m^2 fényerõ.

Amúgy jobb lenne simán LCD-nek hívni, hiszen ma már minden LCD TFT-s, felesleges a megkülönböztetés. És mert a (elvileg) nemsokára megjelenõ OLED is TFT-s lesz, meg valószínû a SED-ek is.

De nem fikázni akarok - ha nem létezne más, beérném vele.

Hát az tuti, hogy az elsõ kiadványokat jól szét fogják nyúzni. 😄

"A mostanában megjelenõ pár ms-es válaszidejû TFT-k képével szerintem mindenki elégedett lehet, réggebbi modellekhez képest nagyságrendileg kisebb utánhúzás"

Én nem vagyok. 😊 Mármint a TN-ekkel. Inkább egy 6-8ms-es S-PVA/P-MVA, vagy egy 18ms-es S-IPS. Ezek látható mosása valójában ugyanannyi. (Mert máshogy jönnek ki a számok.) Itt van egy táblázat értékekkel és árakkal. Az TN és az S-PVA már egy árban van, és akkor már sokkal jobb.

"a crt-hez képest eszméletlenül éles kép."

Nos igen, ez a TN-re is igaz. Így szövegírásra elég jó. Mársra nekem TN nem kellene. 😊

"Való igaz hogy a legtöbbször nem valódi 32-bites színmélységûek, hanem dithereznek, vagy máshogy trükköznek"

Ez minden TN-re igaz. (Nem nem 32, hanem nem 24 <8+8+8>.)
Épp tegnap találtam errõl egy oldalt (épp ebben a hírben volt belinkelve a site):
http://www.behardware.com/articles/606-4/test-the-influence-of-electronic-components-on-lcd-colors.html

"de ezt szerintem te sem vetted volna észre ha nem nézel utána!😉)))"

Akkor nem ismersz! 😄 Azonnan észrevettem, és igencsak zavart. Nekem csak ne bizseregjen. Úgyhogy nálam felejtõs volt a TN. Emiatt is, más miatt is.

"A TFT-nél elvileg a képe nem változik az idõvel, de legalább is nem jelentõsen."

A CCFL csõ is veszít a fényerejébõl. De az legalább cserélhetõ.

"Igaz hogy pl a TN panel viszonylag (más jobb drágább TFT-hez képest)csúnyán más képet mutat attól függõen, hogy honnan nézzük. De ez nagyságrendileg egyáltalán nem rosszabb mint amit egy hagyományos tükrözõ felületû képernyõs CRT-nél tapasztalunk, ahol minden visszatükrözõdik a képen, és a szobába beköszönõ, a képernyõn megpihenõ napsugarak pedig élvezhetetlenné teszik a dolgot."

Hát nem tudom, nekem mindíg tükrözõdéscsökkentõs CRT-m volt, így nem volt akkora probléma. Oké, azért az LCD így is jobb. De engem akkor is nagyon zavar, hogy ha egy TN-nek már attól változik a képe, hogy kicsit megmozdítom a fejem (fõleg függõlegesen, pl. egy kis bólintástól). Egy S-IPS, vagy S-PVA ebben (is) nagyjából olyan, mint egy CRT, csak még tükrözõdés sincs.

Miért is van ez? Mert a TN kontrasztja kb. egyenesen arányos a függõleges szöggel. Felfelé sötétedik, lefelé világosodik (aztán egyszercsak negatívba fordul, bár csak nagyon lentrõl). Nincs olyan szakasz, amikor egyforma marad. Emiatt még a két teteje és alja sem egyforma (mert ugye nem egyforma szögbõl látjuk). Az (S-)IPS és (S-)PVA teljesen máshogy mûködik: a derékszögtõl eltérve csak lassan, fokozatosan kezd változni a kontraszt, és amúgy is széles szögben éri el csak a minimumot. Kb. mint egy CRT (az üveg miatt).

A DVD-nek is kellett jópár év, amíg elterjedt, a HD-médiák is csak kb. 2010 körülre lesznek annyira hétköznapiak, mint manapság a DVD-k, de a fejlõdés nem áll meg, ez pedig nagyon helyes. Manapság is kijön a Harry Potter, meg a többi aktuális csúcsfilm még VHS-kazettán is, szóval a választás a miénk, vásárlóké lesz.

no igen, egy dolog a hardver, de lesz e ra eleg film?
es elfogadhato aron vagy pedig aranyarban?

A mostanában megjelenõ pár ms-es válaszidejû TFT-k képével szerintem mindenki elégedett lehet, réggebbi modellekhez képest nagyságrendileg kisebb utánhúzás, a crt-hez képest eszméletlenül éles kép. Való igaz hogy a legtöbbször nem valódi 32-bites színmélységûek, hanem dithereznek, vagy máshogy trükköznek, de ezt szerintem te sem vetted volna észre ha nem nézel utána!😉)))

Egy crt moncsi 1-1.5 év után jelentõsen veszít a fényerejébõl kontrasztjából élességébõl. A TFT-nél elvileg a képe nem változik az idõvel, de legalább is nem jelentõsen.

Igaz hogy pl a TN panel viszonylag (más jobb drágább TFT-hez képest)csúnyán más képet mutat attól függõen, hogy honnan nézzük. De ez nagyságrendileg egyáltalán nem rosszabb mint amit egy hagyományos tükrözõ felületû képernyõs CRT-nél tapasztalunk, ahol minden visszatükrözõdik a képen, és a szobába beköszönõ, a képernyõn megpihenõ napsugarak pedig élvezhetetlenné teszik a dolgot.

stb/stb/stb

Szerintem technikailag lassan már nem kérdés, hogy a CRT vagy TFT, az áron kéne még kurtítani!😉

Egyébként nem akartalak megsérteni a kérdésemmel, csak már kíváncsi voltam, miért véded olyan vehemensen a DVD-t. 😉

Ha egy viszonylag kisebb (max. 56cm) képet nézel 2-3 méterrõl, akkor talán mindegy. De ilyet már csak kényszerbõl tesz az ember. 😊 Nagyobb képnél már nem mindegy, mivel egyre homályosabb lesz a kis felbontás (bár lásd errõl #83 alja, de azért persze az nem csodaszer). Plusz a hományosság hiánya nem csak élességet jelent, hanem ugye jobb részletezettséget is -> több információ... (Arcbõl finomságai, ruha mintázata, stb. stb. stb.)

Amúgy én ma már alig nézek sima filmeket (csak amit igazán érdemes), hanem inkább ismeretterjesztõ mûsorokat, természetfilmeket: na ezeken fõleg sokat dob a HD. Ja, meg a híreket és az érdekesebb sporteseményeket (elõbbinek nem sokat számít, utóbbinál megintcsak hasznos).

CD vs. bakelit: ne az áltagos (igazából elég gyengus) CD játszókból (ill. CD+DVD lejátszók hangjából) indulj ki! CD-játszóból is van high-end, ami már megközelíti egy jobb bakelit hangját. Persze azt már nagyon meg kell csinálni. Igazából legfõképpen a D/A-tól függ, mármint nem csak magától a chiptõl. (De ha nem reclockingos, akkor a mechanikától is.) Namost lehet jó külsõ DAC egységeket kapni. Önmagukban már nem olyan megfizethetetlenek.

CRT vs. LCD: az LCD paneltípusától függ. Az átlagos LCD monitorokban (bár ez lassan változik) TN panel van, ami már eléggé elavult, csak a sebességen tudnak tuningolni, de az ugye nem minden. Attól még változékony a képe egy kis elmozdulásra , 18 bites+váltakozó dither, nem 24, stb. Viszont egy S-IPS, S-PVA képe megközelíti a CRT-ét, ill. élességben sokkal jobb is. (Nem natív felbontások megjelenítése a nagyító elektronikán múlik, ezen sokszor spórolnak.)

"Én értelmét nem látom a HD-nek, mert az én agyam a sima felbontásból is kiszedi a neki kellõ információt!"

Hááát? Ez hajaz a Gécc féle "64 KB mindenre elég" c. bemondásra. <#vigyor1> A 82 cm-es LCD TV-n egy 1080i-s IMAX természetfilm nagyon ûberállat! Az én agyam meg csak ezt nézné ezentúl . . . <#nevetes1>

Ezt most nem tudom, hogy a lemezekre mondod (az természetesen nincs), vagy másra, mindenesetre én pl. fõleg a Westendben lévõ MM-ben szoktam nézegetni a HD-s LCD-TV-ket (66cm-tõl mind HD-s már). link Itt csak 2-3 van, de ott jópár ki van téve. 1280x720 ill. 1366x768-asok, ami 1,5-2m alatt épp elég. 66cm ~200-250e, 76cm ~250-300e, 80cm ~300-350e (Sony +50e) - ez már épp elég nagy egy átlagos szobához, és egyátalán nem rosszak, legfejlettebb LCD paneltípusok (ami a 66cm alattiakról nem mondható el, tehát nem a kicsikbõl kell kiindulni, azok nem túl jók - bár most látom, ott is akad már 1280x720-as). A 800:1 kontrasztarányúak már épp elég jók, bár létezik 3000:1-es is, ami megfelel egy jól felhúzott CRT-s TV-nek, tehát árnyékban sok is. Ezeknek már széles tartományban jó a képük, színeik. Nekem jobban bejönnek, mint az átlagos plazmák. Ha nem is tömegesen, de azért veszegetik õket. Én is gondolkodok egyen (részletre nem nagy ügy - csak ugye kicsit idegesítõ lehet, ha fél-1 év múlva megjelenik valami jobb).

A plazmáknak ugye (1,5-2m alatt) 852x480 a felbontásuk, ami még nem HD, de már nagyobb, mint a DVD, az analóg adásokról nem is beszélve - szal egy HD-s tartalom ezeken is jobban kijön, ha nem is 100%-osan. Milkó fölött persze már vannak HD-sak is, de az már tényleg csak kevesek kiváltsága. Viszont hamarosan jönnen itt is a kisebb méreteken is a HD-sak.

Szal 5 év múlva alig lesz olyan TV, ami nem HD-s.

Most persze még nem sok HD-s nézni való van rajtuk, néhány külföldi adást, meg PC-rõl lejátszható filmen kívül (net, WMV-HD-s DVD-k). Mondjuk van egy bizonyos HD-DivX dolog, van ilyen lejátszó (MM-ben is), meg pár lemez hozzá, persze külföldiek. Szal lesz, aki megvegye a HD-s lejátszókat, fõleg a késõbbiekben, évek múlva.

Ugyanakkor van egy olyan dolog - és ez a DVD-nek is jó -, hogy az újabb HD-s plazmákba (és talán egyes LCD-TV-kbe is, bár még nem láttam olyat, igazából erre várok) be van építve egy ötletes, speciális nagyító eljárás, ami úgy nagyítja az SD-s tartalmakat, hogy azok majdnem úgy néznek ki, mintha HD-sak lennének. Legalábbis nem lesz feltûnõ, hogy nem az. Azaz nem lesznek homályosak, elmosódottak. Így már egész élvezhetõ a DVD is meg a sima adás is ezeken. (Egyébként az újabb videokártyák is tudják ezt, legalábbis gf6200-tól, és talán a nagyobb ATI-k is.)

Tényleg. Erre nem is gondoltam. Pedig sztem bonyolultabb 1 filmet összehozni. Bár, kitudja . . . <#confused>

Akaratlanul kevertek néhány dolgot.
Persze ti is tudjátok, de elmossátok.
1) Kell az újabb ADATHORDOZÓ! Nem a formátum!
2) A lemezen BÁRMIT lehet tárolni, a DivX vagy XviD tömörítés kritériumai csak azok, hogy a felbontás osztható legyen 4-el.
3) A HD biztosan jó, de nekem valahogyan nem folyik rá a nyálam. A videó lényege, hogy audiovizuális információt jutasson el hozzád. Ezt a te agyad értelmezi, és ebbõl lesz a sztori, stb... ATTÓL EGY FILM SEM LESZ JOBB, HOGY HD MINÕSÉGÛ VIDEÓBAN VAN!!! Ha a film egy halom trágya, akkor HD-ben is egy halom trágya.
Én értelmét nem látom a HD-nek, mert az én agyam a sima felbontásból is kiszedi a neki kellõ információt! Sokkal nagyobb újítás lenne inkább, ha végre 3D-s filmeket is lehetne kapni.
Szóval attól hogy van kapacitásunk a HD-hez, nem jelenti azt, hogy szükségünk is van rá. A film nézhetõ DVD-n is. Megfelelõ képjavító eljárásokkal elérhetõ, hogy ne kockázódjon(ez valóban zavaró). Persze nem kötelezõ megtartani az MPEG-2-t sem.
4) Másolásvédelem tekintetében teljesen egyetértek Hoz_Hun-al. Amit valahogyan fel lehet törni, annak semmi értelme, ettõl nem fogják kevesebben warezolni.

most a DVD-k terén ez a tendencia, lásd 1000-1500 HUF-os kategória
olcsóbb mint az audio CD

bocs
nem azon van a vita kell-e
kell
a vita az idõrõl van
a dvd kifutási ideje (szerintem még csak most emelkedik, épp ezért túl zsíros üzlet, hogy veszni hagyják, mások szerint nincs már 5 éve sem),
illetve a HD kommersz elterjedésének ideje

Látom kisebb anyázás kerekedett abból hogy kell-e az úgy nagyfelbontású adathordozó vagy nem.
Sajnos a tendencia az, hogy a CRT-k kezdenek kiszorulni a lapos képernyõk kárára. Olyasmi lehet ez, mikor az analóg lemezjátszók (nem kristáylhangszedõsre gondolok) háttérbe kerültek a nála sokkal-sokkal gyengébb hangú CD-vel szemben.
Ráadásaul a lapos képernyõs megjelenítõknél, mivel a képcsõ mérete nem méretbefolyásoló szempont mivel nincs, szeretik a méretet növelni egekig. Ez pedig fokozottan kihozza azt hogy az a 720x576 az nulla. A monitor-szerû megjelenítés miatt amúgy is ocsmány a képük.
Tehát szerintem a megjelenítõk oldaláról nagyon nagy igény lesz a nagy felbontásra.

A másolásvédelmi dolgokkal kapcsolatban csak annyit, hogy a dolgokat ez oldaná meg véglegesen, ha az árakat nagyon alacsony szinten tartanák. Nem mondom, hogy ne legyen színes-szagos borítós 20 lemezes extra, de legyen egy fapados verzió, ahol a lemez ne legyen drágább, mint egy üres adathordozó. Egybõl kifehéredne minden. Az ember lemenne a boltba és minden szarakodás nélkül venne vagy 30-at. Hogy mindenütt más az életszínvonal, emiatt nem lehet így korrekten árazni? Ó kérem, pici gondolkodás, legyen a fapados verzió minden országban csak egy nyelven, az ország saját nyelvén. Az angolok majd szívnak 😊

A másik dolog hogy szerintem a filmek tekintetében már elértünk egyfajta megunás dolgot, tehát már közel sincs akkora durranása egy-egy filmnek mint valamikor; persze ezt az ebbõl élõ mammut társaság nem képes elfogadni...és csinálja az extra szuper másolásvédelmeket a szar filmekhez, ahogy Imkey mondja. Ez a piac leáldozóban van, legalábbis a nagy pénzek szakítása tekintetében én azt mondom.

Ez igaz. Majd karira . . . <#vigyor2>

naja, de MédiaMarktban nem dobják utánad a HD-kat

P2P-en kisezer HDTV film van. Én onnan szedem le (1080i,720p) és ezennézem meg.

tessék dez, támaszd alá érvekkel mire alapozod az 5 évet

pedig értelmes gondolatokra mindig vevõ vagyok, még ha nem is hiszed el ezt rólam

csakhogy amikor a programozásra adod a fejed, tisztában vagy azzal, hogy mindent letöltögetnek, nem menet közben derül ki.

"de 5 év múlva itthon is nagyon sokaknak ez lesz az alap. Mást nem is nagyon lehet majd kapni."

te írtad

Ez az SF3 meg a többi. Szerintem az nem védelem, amit AKÁRHOGY meg lehet kerülni. Ha én programot adnék ki, nekem tök mindegy, hogy az illetõ egy exe-t cserélt ki, vagy lehuzogatta kábelt a meghajtóiról, mert JÁTSZIK a programmal anélkül, hogy fizetett volna érte.
A lényeg az hogy az SF3 is meg lehet kerülni. Inentõl nem védelem, csak erõs biztonság. És PONT.

Alig tudtam aludni, olyan komoly problémákat vázolt fel a cikkíró...

Majd ellopják a gyárból / mozigépésztõl, vagy simán lekamerázzák vmi nyugis helyen. A 234353456*355476 felbontásból még veszteséggel is jó minõségû divx-et lehet összehozni, aztán töltheti mindenki. 😊

<#eljen>