28
Ide jöhet minden Tolkien nyelveiről, de legfőképp a Quenyáról és Sindarinról.
-
#28
Na beszélgessünk a témáról. -
#27
Jó ez a topic, hihetetlen, hogy Tolkien professzor milyen részletes, változatos és szép mitológiát alkotott, én nem rég olvastam el a Szilmarilokat másodjára de a végén lévő nyelvmagyarázat még mindig elég homályos vagy inkább nehéz. 
-
#26
OMG
Mikor megláttam a tápig címét azt hittem valami ősi busman nyelvjárás akcentussal
-
frc0032 #25 ha valakinek van lementett anyaga az eldaryon.tolkien.hu-ról azt kérem küldje el nekem, nagyon kellene!([email protected])
-
#24
Kiderült, hogy Amon Amarth. -
#23
Most olvasom A Szilmarilokat, most jön Túrin Turambar fejezete, imádom a könyvet. Én arra lennék kíváncsi, hogy a végzet hegyének van-e sindául neve?
Esetleg Ered ... ? Mint az Iszonyat hegye Eered Gorgoroth, az Árnyékhgység, a Kék Hegység (Ered Luin). -
#22
> ezt így az egész topicra ahogy van
-
#21
legalább ha lennének orkok vagy elfek, akiknek jól álna ez a nyelv 
ha majd lesz egy saját országom, lehet hogy bevezetem valamejk tolkien nyelvet.... -
KILROY #20 De van ork nyelv.
A Fekete beszéd és az ork nyelv:
I: Az ork-nyelv
Az Óidők orkjainak nyelvére vonatkozóan azt mondják: "saját nyelvük állítólag nem volt, de más nyelvekből összeszedtek, amit tudtak, aztán pedig kényükre-kedvükre elferdítették; ezzel azonban csak durva és zagyva beszédet alakítottak ki, eltekintve a szitkozódástól és káromkodástól." (GyU/ F. Melléklet) Jó példa erre, hogy a noldák neve orkul Golug, ami a Sindarin Golodh (többes száma: Gelydh) szón alapul és nyilvánvalóan a tünde szó önkényes eltorzítása. Azonban azt is mondják, hogy Morgoth, az első Sötét Úr "alkotott nyelvet azoknak, akik őt szolgálják".
Frodó idejében a nyelvi helyzet lényegében változatlan volt: "az orkoknak és a koboldoknak megvolt a maguk nyelve, förtelmes, mint minden, amit csináltak vagy használtak, s mivel szándékaik és felfogásuk megmaradt nyomai szükségessé tették e hitvány nyelv életben tartását és hasznossá tételét - akárcsak hitvány célokra is - e nyelvek végtelenül szerteágazókká, ám halálosan egyhangúakká váltak, s csupán a mocskolódás, a gyűlölet és rettegés kifejezésére használták őket. Valóban, "e gonosz lények, akik még a saját fajtájukat is gyűlölték, hamarosan annyi ilyen barbár tájszólást hoztak létre, ahány csoportjuk vagy településük volt, úgyhogy a törzsek közti érintkezésben nem sok hasznát vették a maguk ork-beszédének." Így nincs is elemezhető egyetlen "orknyelv". Az egyetlen dolog, ami mindig, minden ork nyelvre igaz volt, hogy "förtelmes, ocsmány és egészen más, mind a Quendek beszéde". Valóban, "az orkok és a trollok beszéltek, ahogy tudtak, a nyelvük iránti bármi szeretet és tisztelet nélkül." (F. Melléklet) Így a nyelvhez való hozzáállásuk egészen más volt, mint a tündéknek, akik szerették és ápolták a nyelvüket. Tolkien maga is nyelvész volt, filológus - azaz a "szavak barátja", a "szavak kedvelője" - és elképzelt világában a nyelv iránti szeretet teljes hiánya csupán a gonosz jellemzője tudott lenni.
Az ork nyelvek sokfélesége és változékonysága természetesen akadályozta a sötét hatalmat abban, hogy az orkokat elsöprő erőként használja. Így a hatékony közigazgatás (totális diktatúra) céljára Szauron egyfajta "eszperantót" alkotott szolgái számára. Ebben nyilvánvalóan Morgoth-t utánozta (lásd a fenti idézetet: "...Morgoth... nyelvet alkotott azoknak, akik őt szolgálják").
II: A Fekete Beszéd
"A Fekete Beszédet állítólag Szauron találta ki a Sötét Években" - tájékoztat a GyU E melléklete, - "valamennyi alattvalóját rá akarta szoktatni, de ezt a célját nem sikerült elérnie. Mégis, azok a szavak, melyeket az orkok szinte mindenütt használtak a Harmadkorban, jórészt a Fekete Beszédből származtak, mint pl. a "ghâsh" (tűz) szó, de Szauron első bukása után a nyelvnek ez a formája feledésbe merült és csak a nazgûlok között maradt fenn. Amikor Szauron ismét hatalomra került, egész Barad dúr és a mordori kapitányok visszatértek ehhez a nyelvhez." Később kiderült, hogy az Olog-hai-ok, a Szauron által a Harmadkorban kitenyésztett kegyetlen troll-faj a barad-dúr-i Fekete Beszéden kívül más nyelvet nem ismert. Maga az Olog-hai is ezen a nyelven van. A Fekete Beszéd kifejezést nem Szauron alkalmazta saját nyelvére, ez mások megvető szava volt. Másrészről, Barad-dúr "Fekete" neve Lugbúrz volt, ami Sötét Tornyot jelent, éppúgy, mint a Sindarin nyelvű elnevezés, így elképzelhető, hogy Szauron is a sötétséget társította az elnevezéshez, sőt, a feketét hivatalos színként használta. Bizonyos, hogy zsoldosainak egyenruhája is fekete volt.
Maga Tolkien egyáltalán nem szerette a Fekete Beszédet. Egy csodálója küldött neki egyszer egy acél ivóserleget, de a Professzor legnagyobb megrökönyödésére felfedezte, hogy "bele vannak gravírozva a Gyűrűn látható borzasztó szavak. Természetesen sosem iszom belőle, viszont kitűnő hamutartó." (Levelek:422) Nyilvánvalóan osztotta a Harmadkorban élt tündék és emberek véleményét, akik hasonlóan gondolkodtak a Fekete Beszédről, illetve az orkok által használt egyéb nyelvekről is. "Olyan durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal van tele, amiket más sosem ejtene ki és valóban kevesen lennének hajlandóak megkísérelni azt." Nincs semmi objektív minta arra vonatkozóan, mi alkotja a "durva és förtelmes" hangokat vagy a "gonosz" szavakat -ezek az állítások inkább szubjektívek, azt az általános előítéletet tükrözik, ami minden, az orkokkal összefüggő dolog és Szauron minden ténykedése ellen irányult (noha természetesen bizonyított, hogy ezt az előítéletet Szauron ezerszeresen megérdemelte). Nehéz hajszálpontosan megállapítani a "durva és förtelmes hangokat". A Fekete Beszédben megtalálhatók a b, g, d, p, t, k zárhangok, a th, gh réshangok (valamint valószínűleg az f és a kh, de ezek csak ork-nevekben dokumentáltak), a laterális l, az r rezgőhang, a nazális m és n, valamint a s, z és sh sziszegő hangok. Ez persze nem teljes lista, hisz a feldolgozható nyelvi korpusz nagyon kicsi. A magánhangzók az a, i, o és u voltak, bár az o hangról Tolkien ritkán tett említést. A kutatások alapján a Fekete Beszéd nem használta az e betűt. A hosszú â és ú; dokumentáltak (az ú betű ú-ként is megtalálható, de a Bevezetés a Tündenyelvbe [An Introduction to Elvish] c. könyvben némileg "szemtelenül" az áll, hogy ez csupán Tolkien következetlen írásából adódott). Ezen kívül van egy kettőshangzó, az ai, és az au is megtalálható egyetlen egy ork-névben. (Mivel ez utóbbi névről nem tudjuk, hogy pontosan milyen nyelven van, itt nem foglalkoztunk vele többet.)
Mi is volt olyan kellemetlen a tündék fülének? Tudjuk, hogy az orkok nyelvcsapon képzett r-t használtak, - olyat, amilyen a francia és a német nyelvben is van - és az eldák ezt a hangot visszataszítónak tartották. Valószínű, hogy az ősi Fekete Beszédben ez volt a r betű általános kiejtési módja. A Fekete Beszédben voltak olyan mássalhangzók is, melyek a korabeli Sindarin nyelvben nem voltak megtalálhatók: sn, thr és sk a szavak elején, illetve rz és zg a szavak végén. Bármi is volt az oka, ezt a nyelvet általánosan durvának tartották: amikor Gandalf Elrond tanácsában elmondta a Gyűrű feliratát "döbbenetes volt, ahogy a mágus hangja megváltozott. Egyszerre fenyegető lett, átható és kőkemény. A nap mintha egy pillanatra árnyékba borult volna, a tornác elsötétült. Mindenki reszketett és a tündék befogták a fülüket" (ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet egy a Gyűrűk Ura magyar szövegében található fordítási hibára: ott szó szerint ez olvasható: "...csak a tündék hegyezték a fülüket". Az elírás nyilvánvaló.) - micsoda reakció! A következtetés mindebből az, hogy ez a félelem leginkább a "homály alatt" létező dolgok gyűlöletén alapult és nem a Fekete Beszédben rejlő rútságon.
Honnan származik a Fekete Beszéd szókincse? Bizonyára Szauronban sem nem volt mélyebb a "szavak vagy dolgok szeretete", mint a szolgáiban, és jogosan vélhetjük, hogy a szavakat csak önkényesen találta ki. Ez bizonyos esetekben igaz lehet, de feltűnik, hogy több forrásból is szedett össze szavakat, még a tündenyelvekből is: "A Fekete Beszédben feltűnő uruk szót (úgy mondják) Szauron találta ki, hogy alapul szolgáljon az alattvalóinak, és valószínűleg a korai idők tündenyelveiből kölcsönözte". Az Uruk szó hasonlít a Quenya urco, orco vagy a Sindarin orch szóhoz, de megegyezik az ősi tünde nyelvű uruk alakkal (változatok: urku, uruku, amelyből a Quenya urco, és urkő, valamint a Sinda orch származik). De honnan ismerhette Szauron az elő-quend nyelvet? Ő volt az, aki vigyázott a tündékre, akiket Morgoth foglyul ejtett a cuiviénen-i tó partján, sőt talán ő volt a felelős a „genetikai fejlesztésért”, ami orkká változtatta őket? Maia volt, így könnyedén értelmezhette a nyelvüket. Az első tündék számára Morgoth és szolgái „urukî”, azaz „rettenetesek” lehettek – a szó eredeti jelentése homályos – és Szauron boldogan mondhatta a foglyul ejtett tündéknek, hogy ők maguk is „urukî”-vá váltak. Így az ő elméjében e szó nyilvánvalóan mélyen megragadt.
De a Fekete Beszéd szókincsének egyéb forrásai is akadtak. A gyűrűt jelentő szó (nazg) nagyon hasonlít a Valarin nyelvű mâchanana¹kâd (a Végzet köre) szóhoz, némileg másként betűzve. Maiaként Szauron ismerte a valarin nyelvet, valójában ez lehetett az „anyanyelve” (hogy ezt az ide nem illő kifejezést használjuk). Ha szentségtörésnek tűnik is a felvetés, hogy az Istenek nyelve Szauron Fekete Beszédjének alkotóeleme lehetett, „tele durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal”, emlékeznünk kell, hogy Pengolodh szerint „a Valák nyelve a tündék fülének nem volt kellemes”. Morgoth, aki alakilag Vala volt, beszélt a Valák nyelvén (vagy legalábbis összeszedett belőle valamit valinori fogsága idején), és rabszolgáit is megtanította egy „elferdített” formájára. Ha így történt, a Valarin nyelvű „na¹kâd” (kör, gyűrű) szóból lett a nazg szó, a Másodkor egy ork nyelvjárásában, s Szauron is ebből vette át.
Mi történt a Fekete Beszéddel Szauron bukása után? Egyre torzabb alakban egy ideig még létezett Szauron korábbi alattvalói között. Még ma sem tűnt el teljesen.
Analizált korpusz
„A Gyűrű feliratához a régi Fekete Beszédet használták, a mordor-orkok átka pedig ennek egy romlott változatát tükrözi, melyet a Sötét Torony katonái beszéltek, Grishnâkh kapitánysága alatt. Ezen a nyelven a sharkû – a magyar fordításban kapshû – szó ’öregember’-t jelent. (Az „ezen a nyelven” kifejezés vajon magát a Fekete Beszédet jelenti vagy eltorzult formáját? A szövegezés nem teljesen egyértelmű, de valószínűleg az utóbbiról (szűkített forma) van szó. A GyU3/VI/8. lábjegyzetében ez olvasható: „Kapzsi – a szó valószínűleg ork eredetű: kapshû/ sharkû – öregember”)
Egyetlen teljes egészében Fekete Nyelvű szöveget ismerünk, a Gyűrű feliratát: Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul. Ennek szó szerinti (nem irodalmi) fordítása a következő: „Egy Gyűrű hogy uralja mindet, egy Gyűrű hogy megtalálja őket, egy Gyűrű hogy összehozza őket, és a sötétségben összekösse őket.” (GyU1/II/2)
Nazg a "gyűrű", ez a Nazgûl szóban "Gyűrű-lidérc(ek)". Ash az „egy”, agh az „és” kötőszó, (zavarbaejtően hasonlít a skandináv nyelvekben használatos og-hoz és och-hoz). Burzum a "sötétség", tartalmazva a búrz, burz- „sötét” elemet a „Lugbúrz” "Torony-sötét" szóból, (Lugbúrz Sindarin nyelven Barad-dûr). Ezért a burzum (sötétség) szóból az -um elvonatkoztató rag (-ság, -ség), az ishi pedig helyrag "-ban, -ben". A feliratban a burzum szótól kötőjellel el van választva, ám így nem felel meg a Gyűrűfelirat tengwá-inak, ezért inkább névutónak vagy helyhatározó-végződésnek tekinthető. (Ez a megoldás rendkívül hasonlít a Quenya nyelvben használatos -ssë végződéshez, így Robert Foster elképzelését támasztja alá, aki a „Tolkien Enciklopédia” c. könyvben ezt írja a Fekete Beszédről: „valószínűleg a Quenya nyelv az alapja, e nyelv formáit torzította el Szauron.” A burz- (sötét) szó is bizonytalanul bár, de hasonlít a tünde, „mor” – fekete – szótőhöz.) Míg a „burzum-ishi” kifejezést "a sötétségben"-nek fordítjuk, egyáltalán nem tűnik úgy, hogy az eredeti kifejezésben lenne névelő, hacsak az „ishi” szóban nincs benne valamiképp. Ám az bizonyos, hogy a Fekete Beszéd nem tesz különbséget határozott és határozatlan névelők között (lásd lejjebb).
A „durbatulûk„ (uralni mindet) kifejezésben próbaképp részeire szétszedtük a szót: durb-at-ul-ûk: „ural-ni mindet”, angolul: „to-rule-them-all" (esetleg durb-a-tul-ûk, de a magánhangzó-mássalhangzó séma ragjai formailag szebb rendszert alkotnak; hiszen „alkotott” nyelvvel van dolgunk). Hasonlóképpen vizsgálható a „gimb-at-ul” (megtalálni őket), angolul: "find-to-them", thrak-at-ul-ûk (összehozni őket), angolul "bring-to-them-all", valamint krimp-at-ul (összekötni őket), angolul "bind-to-them". Az -at végződésű igék fordíthatók főnévi igenévként: durbat, gimbat, thrakat, krimpat = "uralni, megtalálni, hozni, kötni". Ezért az -at végű igékről, mint főnévi igenevekről beszélünk (noha szándékot is kifejezhetnek): a Gyűrű azzal a céllal készült, hogy uralni, megtalálni, összehozni és összekötni tudja a Hatalom többi Gyűrűjét. A Fekete Beszéd nemcsak az -ul toldalékot használta az „ők” kifejezésére, hanem – rendkívüli módon – toldalékként, és nem külön szóként az „-ûk” ragot, a „minden, mind” kifejezésére.
Aztán itt van a Mordor-orkok átka: Uglúk u bagronk sha pushdug Saruman-glob búbhosh skai (GyU2/III/3), mely a következőképpen fordítható: „A pöcegödörbe Uglúkkal, sha! a trágyapiszok, a nagy Szarumán-bolond, skai!” (Létezik egy másik fordítás is, lásd lejjebb.) Állítólag ez a Fekete Beszéd „torz” változata, de természetesen nehéz megmondani, miben tér el a Szauron által alkotottól. Az o hang háromszor is feltűnik, annak ellenére, hogy az [eredeti?] Fekete Beszédben az o betű ritka volt”. Az u hangot ötször találjuk meg (kivéve Szarumán emberi nyelvű nevét), így nem valószínű, hogy az u-ból lett o ebben az ork tájszólásban. Tolkien nem állította, hogy az o hiányzott a Fekete Beszédből (vö. az Olog-hai szóval).
A következők figyelhetők meg: a sha és a skai valószínűleg csupán megvető indulatszavak, így nem fordítandók. A két főnevet tartalmazó összetett szavaknál a második a főelem, ugyanúgy, mint a Quenya nyelvben és az angolban; Szarumán-bolond: Saruman-glob és nem glob-Saruman. A „bag-ronk” = "pöce-gödör" és push-dug = "trágya-szenny", kifejezések elemeit a legvalószínűbben így lehet szétválasztani – persze lehet, hogy a „ba-gronk” vagy „bagr-onk”, „pushd-ug” vagy „pu-shdug” is változatok is megállnák a helyüket.) A melléknevek mindig azt a főnevet követik, melyet leírnak, pl. a „nagy bolond-Szarumán” kifejezés Saruman-glob búbhosh és nem búbhosh Saruman-glob (vö. Lugbúrz: "Torony-sötét", – itt a *Lug Búrz kifejezés egybe írva szerepel). A fordítás háromszor alkalmazza határozott névelőt, de nincs megfelelője az ork szavakban (az u-t -hoz, -hez, -höz-t jelentő elöljárószóként alkalmazták) Ez azt veti fel, hogy a Fekete Beszéd nem különbözteti meg a határozott és a határozatlan főneveket (ami nem hiba, hiszen éppen így működik több jelentős nyelv, pl. az orosz és a kínai is). Kevésbé valószínű, hogy a főnév csupasz szótöve a határozott alak, pl. az „ash nazg” kifejezést "az egy gyűrű"-nek kell fordítani, és nem "egy gyűrű"-nek. Másrészről, Gandalf megjegyzi a Gyűrű feliratának fordításáról, hogy "a Közös Nyelven nagyjából ennyit jelent" ami azt érezteti, hogy a fordítás nem 100%-osan hiteles. Sőt, elméletben ez a fordítás fordítása, mivel Tolkien később lefordította a Piros Könyvben megjelent Közös Nyelvű változatot angolra… Megjegyezzük, hogy az u (hoz, -hez, -höz) mutatja, hogy a Fekete Beszéd használ elöljárószókat, valamint ragozott névutókat, mint az ishi (vagy ez az a pont, ahol a Fekete Beszéd e „torz” alakja különbözik a Szauron által alkotott nyelvtől? Lehetséges, hogy a "pöcegödörbe" kifejezés „bagronk-u” lenne a valódi Fekete Beszédben?)
Az ork-átok teljesen más fordítása jelent meg a Vinyar Tengwar-ban (tolkieni nyelvekkel foglalkozó folyóirat): Trágyagödörbe Uglúkkal, a bűzös Szarumán-mocsokkal, disznóbelű, fúj!” Ez a fordítás későbbinek tűnik, mint az imént tárgyalt. Mintha Tolkien elfelejtette volna az eredetit, és egyszerűen újra lefordította. E cikk szerzői inkább az első változatot fogadják el hitelesnek, noha ez a választás kétségkívül önkényes.
Az ork-átkon és a Gyűrű-feliraton kívül a korpusz csupán néhány szóból áll: (Olog-hai, Uruk-hai), melyek erős és háborút kedvelő, Szauron által létrehozott és kitenyésztett fajokat jelentenek: trollokat és orkokat. A „Hai” szó nyilvánvalóan népet vagy fajt jelent.
Figyelemre méltó, hogy a „Nazgûl” szó egyes- és többes számban is értendő. Lehet, hogy maga a főnév sem egyes-, sem többes számú, hanem általános értelmű, jobban minősít, és a jelentése is tovább részletezett, mint az „ash” (egy) vagy a „hai” (nép) szavaknak. Így, ha általánosságban beszélünk a Gyűrűlidércekről, mondhatunk egyszerűen „Nazgûl”-t, ám ha egy bizonyos Gyűrűlidércről, akkor a helyes kifejezés „ash Nazgûl” (egy „bizonyos Gyűrűlidérc”, „egy Gyűrűlidérc” vagy „az egy Gyűrűlidérc”). A Gyűrűlidércek teljes „faja” „Nazgûl-hai”-nak nevezhető. De mindez nem több, mint feltevés, hiszen a „Nazgûl” szó egy Fekete Beszédű szövegkörnyezetben sem található meg.
Fekete Beszéd - szószedet
Azok az ork nevek, melyek jelentése nem ismert, nem kerültek bele ebbe a szószedetbe. A „DBS” az „eltorzult Fekete Beszéd” (debased Black Speech) rövidítése; ezek lényegében a mordor-orkok káromkodásai a sharkû szó kivételével. Természetesen lehet, hogy e szavak némelyike nem különbözik a Szauron által alkotott valódi Fekete Beszédtől. Sohasem fogjuk megtudni…
agh és
ash egy
-at főnévi igenév toldalék vagy speciális „szándékosságra utaló”, okot jelző toldalék: Ash nazg durbatulûk „egy gyűrű, hogy uralja mindet”
bagronk (DBS) pöcegödör, valószínűleg „bag+ronk” (pöce+gödör)
búbhosh (DBS) nagy
búrz sötét, (leválasztva a „Lugbúrz” szóból, lásd ott), ld.: „burzum” (sötétség)
dug szenny, piszok; próbaképpen leválasztva a " pushdug " szóból, lásd ott
durb- ural, irányít; főnévi igenév alakja a „durbat”, de csak toldalékokkal dokumentált: „hogy uralja mindet”. A durb- ige rendkívül hasonlít a hasonló jelentésű Quenya tur- szóhoz.
ghâsh tűz (a Fekete Beszédből származik, lehet, hogy Szauron eredeti kifejezése a szó)
gimb- talál, főnévi igenév formája gimbat, csak névmási toldalékkal bizonyított: gimbatul „hogy megtalálja őket”
glob (DBS) bolond
gûl Szauron olyan láthatatlan szolgája, akinek akaratán a Sötét Úr teljesen eluralkodott. (A Tolkien Compass): Fordítása: lidérc(ek) a Nazgûl (Gyűrűlidérc[ek]) összetett szóban.
hai nép az Uruk-hai "Uruk-nép" és Olog-hai "Troll-nép" szavakban; vö. Oghor-hai is.
ishi –ban, -ben; toldalékkal ellátott névutóként: burzum-ishi, "a sötétségben".
krimp- összeköt, főnévi igenév alakja krimpat, csak névmási toldalékkal bizonyított: krimpatul, "hogy összekösse őket "
lug torony, a „Lugbúrz” szóból leválasztva, lásd ott
Lugbúrz a Sötét Torony, Sindarin nyelven Barad-dûr (Lug-búrz "Torony-sötét")
nazg gyűrű „ash nazg” (egy gyűrű), „Nazgûl” (Gyűrűlidérc)
Nazgûl Gyűrűlidérc(ek), „nazg + gûl” (ld. ott)
Oghor-hai drúadán (ez lehet, hogy valódi Fekete Beszéd)
olog nyilvánvalóan Szauron által kitenyésztett egyfajta troll. Olog-hai "Olog-nép"
pushdug (DBS) trágyaszenny, valószínűleg "push+dug” (trágya+szenny)
ronk (DBS) tó; próbaképpen leválasztva a "bagronk” szóból, lásd ott
skai (DBS) megvető indulatszó
sha (DBS) megvető indulatszó
sharkû (DBS?) öregember
snaga rabszolga (Lehet DBS) Az orkok alacsonyabb rendű fajtájára használták.
thrak- hoz, főnévi igenév alakja thrakat, csak toldalékokkal bizonyított: thrakatulûk "hogy összehozza őket"
u (DBS) –hoz, -hez, -höz
-ûk mind, minden; névmás + ragozott alak: -ulûk, "őket mind"
-ul őket (ragozott névmás)
-um -ság, -ség; a burzum "sötétség" szóban
uruk az orkok egyik fajtája. Szauron ezt a szót a „korai tündenyelvekből” kölcsönözte. -
KILROY #19 Sindarinul beszélek. -
Vlala #18 Ez nem a kimantuácsá ropátáf-os nyelv? :) -
Thanatos #17 a sok unatkozo kisiskolásnak :DD -
#16
Színtiszta időpocsékolás. -
#15
de jó, hogy ennyien ráérnek....
ezért fizetünk mi olyan magas SZJA-t
-
#14
Én azt nem értem, amikor valaki kajakra elkezdi tanulni ezeket a nyelveket:) -
#13
azilikum ankul gitum. -
#12
Kinek van idejes es idege ilyeneket tanulmanyozni ? -
#11
durbatuluk azld berditum? -
Takezó #10 ash nazg durbatuluk, ash nazg gimbatul, ash nazg trakutuluk, agh burzum isi krimpatul, en ennyit tok :D:D -
#9
Zsolo007:Én is azt teszem :D most azzal voltam angolOktvn is tegnapelőtt:P
Kilroy: Beszéled folyékonyan valamely tolkien nyelvet? vagy mást nem alap szinten?
(én nem)
netes szótárakkal vigyázni kell..90 százalékuk kamu..de ettől függetlenül meg lehet tanulni jópár nyelvet... -
Thanatos #8 és ork nyelv nincs is még kidolgozva? pedig már előre látom a hörögve társalgo kisiskolásokat :) -
KILROY #7 600 megányi anyag van a neten szótárak, kurzusok... -
praksi #6 engem régen érdekelt ez a tünde nyelv, meg sok helyről hallottam, h meg lehet ezt tanulni, és vannak akik folyékonyan beszélik; de a neten utánanézve nem volt két szó, ami egyezett volna, szal nekem eléggé hasraütés-szerűnek tűnik -
#5
Érdekes :). Főleg mivel én most olvasom a Gyűrűk Urát....angolul :) -
#4
régen érdekelt még, azóta meguntam a gyűrűk urát. -
KILROY #3 Akit érdekelnek a mesterséges nyelvek és Tolkien. -
KILROY #2 Nah, győzzétek elolvasni... :D -
KILROY #1 John Ronald Reuel Tolkien a fantasy irodalmi pályafutása során számos nyelvet és írásmódot alkotott meg és helyezte el saját világában (A Gyűrűk Ura, Szilmarilok stb...).
Ezek közül a legnépszerűbbek a Quenya és a Sindarin, amit Tolkien világában a tündék beszélnek. A többi nyelv: Nyugori (közös nyelv), Khuzdúl – a törpök titkos nyelve, A fekete beszéd és az Orkok nyelve, Valarin – a valák nyelve, Nandorin - A Zöld tündék nyelve, Adúnaic - A númenoriak nyelve, Telerin - A Telerek (Tengeri tündék) nyelve, Doriathrin - A Doriathi beszéd (Lúthien anyanyelve) és az Ó-Ent nyelv. Ez a lista persze korántsem teljes! Írásmódjai: a tünde Tengwar betűrendszer, ami könnyen tanulható, fonetikus; a Certh rúnák, avagy Angherthas Daeron rúnái és a Sarati írás. Meg kell jegyezni, a Sindarin és aQuenya minden idők egyik legszebb nyelve.
Nyelvek:
Quenya: A Quenya, vagy nemestünde nyelv Tolkien Professzor kedvence volt, rengeteg időt és energiát fektetett bele megalkotásába, gyakorlatilag 1915-től kezdve élete végéig finomítgatta. A Quenya nyelvre a valódi, élő (vagy holt) nyelvek közül elsősorban a finn és a latin volt nagy hatással. Világos volt, hogy a Professzor egy csodálatosan hangzó, dallamos, ám emellett egy igen nehéz nyelvet akart megalkotni, s ez sikerült is. A Quenya nyelvre jellemző a ragok használata az elöljárók helyett, a szigorú hangtani szabályok, a viszonylag szabad szórend. Elég jól kidolgozott nyelvtan és körülbelül 3000 szavas szókincs áll jelenleg rendelkezésünkre, ami ráadásul egyre bővül, ahogy dolgozzák fel a tolkieni hagyatékot. Így ezen a nyelven talán a legkönnyebb önálló írásokat megalkotni, illetve fordítani. A Quenya nyelvet eredetileg Valinorban beszélték a Noldák és a Vanyák, ám később a Valák is átvették. A Telerin nyelv is a Quenya egy változatának fogható fel. Később, amikor a Noldák Középföldére mentek, Sinda nyelvet beszélő testvéreik alig értették meg őket, mert nyelvük oly mértékben eltávolodott egymástól. Miután azonban Thingol betiltotta a nyelvüket - a testvérmészárlás kiderülte után - a Noldák is a Sinda nyelvet kezdték használni a mindennapos érintkezés során, noha ünnepélyes alkalmakkor saját anyanyelvüket használták. A Quenya így fennmaradt, az emberek közül is számosan beszélték (pl.: Aragorn), ám egyfajta "Tünde-latin" vált belőle. A rövid ismertető után nézzük, hogy mit is találhattok ezen az oldalon. A linkekben nagyon sok site cím van, ahonnan igen hasznos információkat tudhattok meg. Az írásokban már most szép számmal akadnak írások, fordítások, versek, Quenya és magyar nyelven - idővel szószedet, illetve elemzés is készül hozzájuk.
Sindarin: A Sindarin, vagy Szürke Tünde nyelv volt a legelterjedtebb a tünde nyelvek közül Középföldén, őse ennek is, mind minden egyéb tünde nyelvnek - Quenya, Telerin, Nandorin - a Közös Tünde nyelv volt. Maga a Sindarin szó Quenya eredetű, a Sindar - Szürketündék - szóból származik. Maguk a Sindák saját nyelvüket valószínűleg egyszerűen "Edhellen-nek – "Tündenyelvnek" hívták. A Sindarin nyelvet a Sindák, vagy Szürketündék beszélték, akik nem utaztak ez Valinorba. Nyelvük annyira eltávolodott és megváltozott, hogy amikor a Noldák 3 és fél ezer év múlva visszatértek Középföldére, alig értették meg egymás beszédét. A Noldák könnyen magtanulták a Sindarint, míg a Sindáknak gondjaik akadtak a Quenya nyelvvel. Későbbiekben jobbára csak a Sindarin maradt fenn élő nyelvként Középföldén, főleg miután Thingol betiltotta a Noldák nyelvét. A tündéken kívül az emberek is beszélték a Sindarint, Númenorban széles körben használták saját, (Adúni) nyelvük mellett, később a Sindát jobbára csak a Dúnadánok használták. A Sindarinnak számos dialektusa alakult ki a hosszú korok alatt. A Sinda nyelv eredete 1917-re nyúlik vissza. Jellegzetessége a kelta - elsősorban a walesi – hangzás, amelynek egyik érdekessége a különféle hangzóváltozások – mutációk. Noha nem egyszerű, éppen ez teszi ezt a nyelvet oly széppé és dallamossá.
Írásmódok:
Certh rúnarendszer:
Rúnikus írásmódok (Cirth, Angerthas, Gondolini rúnák) Nehéz összefoglalni ezen módokat, hisz térben és időben egymástól távol keletkeztek. Az első kettő a Cirth és a gondolini rúnák néven jegyzett írásrendszer volt. Az első Cirth kevés jelből áll, valójában le sem fedi a sindarin hangzóit, annyi bizonyos, hogy beleriandi kézművesek találmánya; a certheket konnyen lehetett kőbe, fémbe, fába vésni, mivel egyenes vonalakból épülnek fel. Ezeket a jeleket rendszerezte és egészítette ki Daeron, Thingol dalnoka és tudósa 1350-ben. Az ő rendszerét hivják Angerthas Daeronnak, azaz Daeron hosszú rúnáinak. Ezt az írásrendszert később átvették a törpök, majd az emberek is, sőt, az orkok is a Cirth egy (igen primitív) változatát használták. A jelek egymással szöget bezáró egyenes vonalakból állnak, némelyik felépítése fonetikailag logikus. Lényeges eltérések tapasztalhatók a daeroni rendszerek és a gondolini rúnák közt, eltérően fejlődtek ki és tovább.
Tengwar írásmód:
Tengwar Fëanáro (VA 1250)
A Sarati irásrendszert vette alapul Fëanor a Tengwar megalkotásakor. A Tengwar ábécé 24+12 tengwából, azaz betűből áll, a magánhangzók jelölésére szintén tehtákat használ, melyeket a tengwák fölé kell helyezni. A 24 "alapbetű" felépítése fonetikailag logikus, alakjukból következtethetünk a hangértékre, helyük a rendszerben kötött, bár hangértékük nyelvfüggő. Vízszintes, balról jobbra haladó írásmód. A jelek felvitelére ecsetet vagy tollat használtak. Egyes módokban a magánhangzókat is tengwák jelölik. A Tengwart flexibilitása és logikus felépítése alkalmassá tette Arda bármely nyelvének leírására, emiatt a szabad népek át is vették.
Sarati írásrendszer:
Sarati Rúmilo (VA 1179)
Az (eddig ismert) első írásrendszer, megalkotója a tirioni dalnok és tudós, Rúmil, az Ainulindalë lejegyzője. 28 (+1 feltételezett) karaktert használ a mássalhangzók jelölésére, a magánhangzókat tehták jelzik, melyeket a saratok jobb, illetve bal oldalára helyezünk. A Sarati függőleges tájolású, s balról jobbra ír, kizárólag a quenya nyelv leírására használták, csakis Valinorban. A jelek felvitelére ecsetet vagy tollat használtak. Fonetikus írásmód, egyes karakterek alakja utal az általuk jelzett hang kiejtésére.
Honlapok:
http://www.tolkien.hu – Itt további linkeket találsz.
http://www.elvish.org/
http://www.uib.no/People/hnohf/ - A legjobb oldal.
http://parf-en-ereglass.uw.hu/phrases_page.htm – Sindarin oldal.
http://eldaryon.tolkien.hu/index.php