Növekvõ kritika a Google kínai cenzúrája miatt

"Miert nem hagyjuk inkabb, hogy ok talaljak ki, mi lenne szamukra a legjobb?"

Hát talán ez a nehéz kérdés. Hogy tényleg hagyhatjuk e. Mert pont az emberi jogokat sértõ államok is azt szokták mondani, hogy hagyják õket békén, mert az usa-ban is volt nem olyan régen még hivatalosan is faji megkülönböztetés, meg hát a franci forradalomnak is mészárlás lett a vége, majd õk is túljutnak ezen a fázison maguktól. Csak hát azért ez nem bizos hogy helyes érvelés, pláne ha megkérdezzük róla az épp elnyomottakat, hogy tetszik e nekik. Nem akarok állást foglalni, fogalmam sincs. Leginkább úgy tûnik egyik lehetõség sem jó válasz.

(egyébként az emberiség ügyét csak úgy értettem, hogy ami sérti az emberi jogokat, az az. Tehát ehhez nem bizos, hogy kell egy külsõ cél. ELég ha az adott helyen nem gondolja úgy egy csoport(legyen akár az a többség), hogy tudja mi a jó a maradáknak, még ha látszólag azok mást is mondanak)

Minden pontban igazat kell adnom neked, DE ilyen alapon egyetlen vilagmeretu orszag lenne a legszerencsesebb mukodesi forma. Raadasul ez az "emberiseg ugye" dolog ellenkezik az emberi mivoltunkkal. Mivel nincs kulso (Foldunkon tulmutato) veszelyforras, amely ellen ossze kellene fognunk, ezert senki sem azert tesz valamit, hogy jot tegyen az "emberiseg ugyenek", hanem pusztan azert, hogy sajat maganak, illetve a csoportjanak jot tegyen. Miert akarjuk megmondani az elnyomott kinai embereknek, hogy szerintunk mi a helyes? ..Hogy aztan mi nyomjuk el oket? Miert nem hagyjuk inkabb, hogy ok talaljak ki, mi lenne szamukra a legjobb? A nyugatnak korantsem lenne olyan kenyelmes a fotelja, ha nem lenne - a nyugatiakhoz kepest- sokszorta tobb szegeny ember a vilagon.

Valoban ertekes gondolatokat irtal, csak az a baj, hogy ezek az eszmek nincsenek osszefuggesben a vilag mukodesevel.

Egyik diktatúra sem volt jó.
A nemzetszociság erõs, agresszivebb volt. Utólag nézve több kárt, nagyobb idõ/térbeli eloszlásban sajna kommunizmus,marxizmus csinált.
A kiválasztott nép, és tõlük függetlenül a baloldal propaganda gépezetének köszönhetõen sokan el sem hiszik, nem tudják, mit csinált a baloldal.

"Szerintem abban azert meg kellene allapodni, hogy azert orszag egy orszag, mert valamilyen szinten fuggetlen a tobbitol."

Persze, de a kérdés az, hogy kiterjed e ez azokra az esetekre is amikor ott bent szerintünk(!) valami csúny dolgot mûvelnek. És ez demiokrácián belül is probléma!! elvileg, ha egy egyesület/egyház betartja az ország törvényeit, nem csinál semmi Btk ba ütközõt, akkor azt csinálnak amit akarnak. A probléma akkor jelentkezik, ha azt vesszük észre hogy aki belép ebbe a közösségbe(önként!) annak valahogy megcsappan a vagyona és erõsen nõ az esélye, hogy öngyilkos lesz(ez sacc a scientológiai egyház). Elvileg belügy mert önként teszi törvényesen. De azért mégis valahogy nem stimmel. A két kérdés szerintem hasonló és kétségeim vannak van e rájuk egyszerû válasz.

"A csoport erdeke mindig az egyen erdeke elott kell hogy legyen."

Ezt nem pontosan értem, hogy jön ide. Mert imo: Közösségi érdek=egyéni érdekek összege. Általában pont az mosódik el, hogy az amit a közösség érdekének neveznek, az fedésbe van e az egyéni érdekekkel.

"Ha a demokraciat eroszakosan terjesztjuk az ujabb kereszteshaboruhoz vezet."

Itt ebben az esetben nem a demokráciáról van szó, mert elképzelhetõ olyan állam is ahol pl egy sejk uralkodik, de nem sértik az emberi jogokat. A kérdés az, lehet e hagyni, ha ezeket sérti egy állam. Tételenûl nézheti e a nyugat a kénylemes foteljából. Arról a határról van szó ameddig belügy valami és ahonnan már az emberiség ügye.(szerintem)

Ja, a 60asom wbtist 55ösére ment bocs.

Ilyen szinten ez mar filozofia. Szerintem abban azert meg kellene allapodni, hogy azert orszag egy orszag, mert valamilyen szinten fuggetlen a tobbitol. A csoport erdeke mindig az egyen erdeke elott kell hogy legyen. Maskent egyszeruen nem mukodne semmi. Ha a demokraciat eroszakosan terjesztjuk az ujabb kereszteshaboruhoz vezet.

Pont ezt irom, hogy ismerjek el azt, amit a kinaiak akarnak (a kormanyuk altal). Ok cenzurat akarnak. Ennyi.

Azért nem ilyen fekete fehér a kérdés, mert ha feltételezünk valamiféle egyetemes emberi jogokat, akkor elvileg számon kérhetõ annak betartása. Persze itt az lesz a kérdés, hogy ki mondja meg hogy mik is ezek az egyetemes emberi jogok. Elvileg mondhatnánk, hogy senkinek nincs ehez joga, teljesen belügy. De azért amikor az van, hogy kiírtanak egy kisebbséget teljesen(kvázi demokratikus egyetértés alapján) vagy afrikában kivágják a lányok klitoriszát, akkor azért nehéz azt mondani, hogy bár nem könnyû megállapítani, hogy mik ezek az emberi jogok de azért vannak. És ha vannak akkor pedig aki vét ellenük, az számonkérhetõ nem? És kb ezért lehet csesztetni a google-t is, mert ha kína ilyen alapvetõ emberi jogokat sért, akkor esetleg õk ehhez járulnak hozzá.

+ sajoatinak: Jó, de elvileg a demokratikus valami pont arról szól, hogy nem az történik amit egy elit akar, hanem az amit a full közösség. Tehát, ha a többség megszavaz valamit ami a te nézetedbõl abszurditás, akkor sem tudom, hogy hogy magyaráznád, hogy ne az legyen ha egyszer õk úgy akarnak élni. Ugyan ez a gond az 1-5 pontos rendszerrel is, mire föl kapna valaki ötször annyi szavazati jogot. Ha az a kérés, hogy ki-ki milyen környezetben akar élni, miért ér többet a mûvelt ember szava. Nehéz ezt igazolni. Ha a többség mondjuk technológia ellenes, kényszerítheted õket az õ érdekükben a jóra (mint egy gyereket)?
(a diktatúrák valahogy mindig úgy indultak(a kommunisták is), hogy vannak valakik akit jobban tudják, hogy mi a többieknek a jó és bár most van egy kis kényszer(nem az lesz amit a többség akar), de õk tudják, hogy ez hosszú távon jó lesz. Sacc így igazolják a sajtó szabadság korlátozását: amit mi építünk az hosszú távon a legjobb rendszer. A sajtó ezt alá ásná. Ergo igazolt, hogy korlátozzuk azt.))

hm, belelolvastam. van ami tetszik benne, és van ami nem. (pl. a lokális, decentralizált gazdaság-irányítás nagy baklövés.)
midenesetre az ilyen próbálkozásokra szükség van, hogy kiutat adjanak a ma rendszerének kilátástalanságába süppedt embereknek.

köszi, megnézem. de megjegyzem, önellátóként nem lehet boldogulni.
(csak h aktuális téma legyen: mivel is akarunk fûteni, ha nem veszünk senkitõl gázt?)

viszont rengeteg fölösleget termelünk ilyen vagy olyan értelemben.

az h 1-5-ös egy skála v. 1-20-as, az számítás kérdése.

Kína egy érdekes kérdés. Annyira nem tudom, hogy ott mit szabad és mit nem, és cserébe mit kapnak, mennyit szenved egy átlagember.

Valakinek van esetleg teljesebb képe, hogy mit nem lehet ott, amit egy átlag demokráciában igen?

na ez a vita is elment egy fele. mi is vot az eredeti tema? a google? esetleg kina?

Ilyen akarmizmus mar letezik. Prout Bar ok nem akarnak annyira kereskedni, mint Te (amit megjegyzem nagyon jol tesznek).

Szia.

Ezzel csak az a baj, hogy a nagyon sok 1 pontos legyõzné a maroknyi 5 pontost... (Kinek nem inge...)

Nem mondod, hogy fuggetlen allam volt Tibet :) Tudom, hogy az volt, szandekosan fogalmaztam ugy, hogy "tartomany", hiszen akkor kellett volna az USA segget nyalniuk, amikor meg kulpolitika volt a kinai agresszio. Reformok. Nem mindegy, hogy mit reformalunk meg. Kina szempontjabol az internetet kellene megreformalni. Miert van az, hogy az amerikai kultura ilyen eroszakosan terjeszti az egyen szabadsaganak fontossagat, mikozben akar a nemzetek szabadsaga szuksegszeruen hatterbe szorul, illetve megszunik?

hi all! Én már egy ideje töprengek egy új rendszeren, persze nincs meg sok minden, de oda eljutottam, hogyha kitalálnánk a legeslegjobb államformát, akkor lenyomna minket az USA.

Tegyük fel, hogy hip-hopp kitaláljuk, hogy az akármi-zmus a legjobb. És tényleg így is van. Tetszik a népnek, meg minden. A mostani hatalmi csoportok ezt nem fogják szeretni; értsd: egyik párt vagy nagyvállalat sem.

Akár békés, akár nem békés úton term. a nép átveszi a hatalmat, és bevezeti az akármizmust. Mivel ezzel súlyosan megsérti a nemzetközi érdekeket, köztük amerikai cégekét is, ezért a Nagy Igazságosztó jön, és lecsap, mint anno a szerbekre.

Ez itt a probléma.

Akármizmus alatt én is leginkább egy közvetlen irányítású valódi demokráciát értek, ahol mindenkit különbözõ tesztek alapján évenként rangsorolna a rendszer, és ez alapján szavazata 1-5 pontot érne.

Vagyis egy kellõen tájékozott, intelligens ember szava többet érne, de az ellentetje is megszólalhatna -- 1 pontért.

Nyilván Magyarországot teljesen át kellene alakítani, hogy versenyképes termékeket gyártson, ehhez viszont föl kéne számolni sok olyan ágazatát, amit gyakorlatilag olcsóbban meg tudunk oldani most, hogy EU tagok vagyunk. Pl. mezõgazdaság. (Kivéve az elit termékeket gyártó ágazatok, pl. borászat.)

Ehhez persze magasan képzett munkaerõ kell, így az oktatást magasabb szintre kellene emelni.

Stbstbstb. Akarok ennek az ötletnek csinálni egy portált.

Talán írok egy könyvet róla egyszer, mert ahhoz, hogy ne nyomjon le minket az aktuális világhatalom e próbálkozás miatt, pont az kell, hogy már filozófia szintjén meglegyen a dolog, hogy a világon egyre többen támogassák, és hovatovább _természetes_ dologként hasson, hogy egy nemzet elsõként kipróbálja.

Ja, és az egésznek lényege lenne a ma államként értelmezett állam minimalizálása.

Most olvastam egy párt programjában, hogy át szeretnék alakítani a rencert, úgy hogy csak 1 fordulós listás szavazás van, de nem úgy megy, hogy valahova teszel egy X-et, hanem rangsort csinálsz, és így pontoznak.
Sokkal demokratikusabb lenne, de a nagyok nem fogják engedni sajna :(

Szerintem az hogy négyévente kinyitják a boltot és ahelyett, hogy plajbásszal a pógár egy nagy X-et rajzolna a két jelölt közül valaki neve mellé, szal ehelyett megnyom néhány gombot, az még nem elektronikus kormányzás.
Inkább csak egyfajta videojáték. (Volt errõl egy jó kis flash anim, hogy segítette a rencer Busht a gyõzelemhez;))))

Marxék a centralizációban látták a megoldást. Másrészt szerintük a legfejlettebb részeken következik majd be az átalakulás, nem az olyan elmaradott részeken min oroszország.
Na meg amire mi azt mondanánk, hogy jóléti kapitalimus, valszeg inkább arras gondoltak õk mint szocializmus. Nem arra a korcs diktatúrára, amit ilyen néven mûveltek/mûvelnek.
A kommunizmus meg ugye maga a kánaán. Csak azt is valami személytelen falanszter szerûnek képzelték el. Magántulajdon nuku, gyerkõc a bölcsiben cseperedik mint kisrobot, pénzt/anyagi elismerést nem kapsz a munkádért, csak erkölcsit és meleg kézfogást a nálad is okosabb vezérektõl.
Hát elég dúrva ugye.

Egyébként azon csonálkozom is, hogy az USA-ba próbálkoznak elektromos szavazó rendszerre átálni (bár mint ha most elhalasztották volna), mert ha egyszer meglesz az infrastruktúra, akkor aztán simán neki állhatnak az emberek, minden ügyben népszavazást követelni, azt meg kételem, hogy ennek ott nagyon örülnének :)

Hát izgalmas lenne. Mondjuk, hogy mennyi adót szavazna meg magának a közösség :)

Egyébként a globalizációhoz: nem nagyon ismerem Marxot, de nem ott is valami olyasmi van, hogy az eddigi(addigi) legjobb társadalom a kapitalista és hogy majd ennek valamiféle globalizációja után lehetséges egy átmenet, mert hogy nagyon magas technológiai szintet igényel? :) (ja és nála totál központosítás van nem de?)

"a regi demokraciakban, ahol soha nem vettek el semmit senkitol honnan van penz az infrastrukturara/iskolara stb?"
Amerika -> Alkoholcsempészet, majd háborús "kötvények", utána meg "jótékony kölcsönöket" adtak Európának, persze jól visszakapták a soxorosát ;)

dnes82 a haboru az megoldas :)
dehogy. egyszeruen reformok kellenek es akkor a tibetieknek sem lessz gondjuk. amugy tibet nem kinai tartomany volt, hanem fuggetlen allam mindig, csak a komcsi disznok elfoglaltak.

Mintha Tibetnek olyan sok esélye lenne. Már több a kínai telepes Tibetben, mint maguk a tibetiak -> Kisebbség lettek a saját országukban.

Kinek kepzeli magat az USA kormanya, illetve a zombi lakoi? Lehet, hogy hatalmukban all eldonteni, hogy mi a jo, illetve mi a rossz, de jogukban egeszen biztosan nem. Legalabbis az orszaghataraikon tul nem. Az meg, hogy ezt a beteges eszmet meg terjesztik is, az visszataszito. Kina fuggetlen allam. Ha a tibetieknek (vagy mas kinai tartomanynak) gondjuk van a vezetessel, akkor szervezkedjenek, polgarhaboruzzanak.

Engem is ezek a kérdések foglalkoztatnak.;)

Az internet abszolót alkalmas lenne egy részvételi demokráciára. Monnyuk a közösségek nagyságát le kéne szûkíteni, 10 milkó ember ne szavazzon a Kispálpusztai elkerülõ bicikliút központi költségvetésbõl történõ támogatásáról.

De ez az erõmûvi kérdés is jó. Az internet átalakította a kommunikációt. Az eddigi monolit tömegkommunikációt felváltotte, egy szerteágazó össszefonódó, kisebb részekre tagolható, korlátlan , interaktív és fõleg kisebb közösségekre méretezett kommunikáció. 2 Milkó ember (ahányan a gyõzike sót nézték ugye a tmegtájékoztatón) marha sok lenne egyetlen csetszobában, de megvan a lehetõség, hogy mindenki megkeresse azt akivel közös témájuk van, és saját informatikai térben legyenek. Az eredmény kis laza közösségek.
Namármost vissza az erõmûhoz. Pl Finnországban, minekután százak fagytak meg a hidegben rájöttek, hogy nem jó, ha csak néhány nagy erõmû van, ezért ott pl nekiálltak kissebbeket építeni, amiket már egy kisebb közösség is bevállalhat! Szal van rá példa, hogy nem csak a kommunikáció, hanem az anyagi infrastruktúra is decentralizálható!

Sajna a hidegháború után elfelejtettük, hogy Marx és Engelsz a mûveit nem valami horror scifinek szánta, hanem az akkori valóságból, a kapitalizmus kizsákmányoló természetébõl kiindulva írták.
A 70-es évektõl ugye a svéd jóléti állam volt a sztenderd, de mire elvileg ott lennénk, hogy mi is megvalósítsuk, már náluk sem az van!
Az alapvetõ gondot ott látom, hogy miközben a liberalizált kereskedelem, vámok, gazdasági határok lebontása, megteremtette a globalizációnak nevezett dolog alapjait. Ezáltal a gazdasági szereplõk, szabadon korlátozás nélkül vándorolhatnak.
Eközben az embereknek, a dolgozóknak nincs globalizált érdekképviselete, hogy fellépjen egy szervezettel szemben, akik náluk nagyságrendekkel nagyobb erõforrásokkal rendelkeznek.

OK. Ebbõl elég kevés dologgal nem értenék egyet. Egyébként amit a végén pedzegetsz, hogy valami interetes alapú demokrácia: ilyen módon elvileg akár újra elképzelehtõ lenne nem csak a mostani, képviseleti, hanem a klasszikus közvetlen demokrácia is (kérdés jó e lenne). Plusz kérdés mi az amiért felépülhet ma magán tõkébõl egy társasház és mondjuk amiért nem épülhet fel ugyan így egy erõmû. Elvileg a társas háznál is fokozatosan adagolják be a pénzt, azok akiké a lakások lesznek. Azaz össze van hangolva, hogy hogyan fizethet egy közösség valami nagy beruházást. Persze ezzel nagyon elszállok most, de elvileg a te internetes alapú demokráciádban, miért ne épülhetne meg valahogy így egy erõmû?

Demokrácia vs kapitalizmus kérédéshez: szerintem is elég homályos. Kapitalizmus egyáltalán mit jelent? szerintem sacc annyit , hogy decentralizált verseny gazdaság van és nem központi tervzés. Ha ez igaz akkor az, hogy demokráci van vagy sem tényleg nincs ezzel szoros összefüggésben. Sõt nagyon sarkítva elméletileg lehet egy kommunista rendszer is demokratikus.

Már talán nem, de 30-évnyi katonai vezetés után õk is csak 92-ben választották meg az elsõ civil köztársasági elnököt!!!!

A gazdasági felfutást pedig nagyban köszönhetik, a "felvilágosult" katonai vezetés célratörõ fejlesztési terveinek.

Az eü-vel, és más szolgáltatásokkal, amit az állam felválla az a probléma, hogy ha magánkézbe adod, akkor a hatékonyság költséghatékonyságot fog jelenteni!

Nem több egészséges embert, kevesebb beteget, hanem több bevételt, alacsonyabb költségeket jelent bárhogy is érjék ezt el. És ilyen szempontból a sok fizetõ beteg alacsony költségû ellátása az ideális!!!!! Közlekedés, meg minden szolgáltatás ugyan így.
Ha ua profitot tudod biztosítani kevesebb munkával, kevesebb befektetéssel, kevesebb kockázattal akkor nem hiszem hogy többet akarsz dolgozni.
Olcsóbb egy súlyos beteget félrediagnosztizálni és fel sem venni, mint egy drága sikertelen mûtét után, egy esetleges mûhiba per miatt kártérítést fizetni. A gyak. egészséges emberkét pedig szintén félrediagnosztizálni, és évtizedekig gyógyszerezni.

Ha viszont ennek elkerülése érdekében agyonszabályozod a rendszert akkor gyak egy állami egészségügyet kapsz, csak az adózás, meg egyéb gazdasági hóbelevancok miatt sokkal nehezebb mûködtetéssel.

Szal ott ahol az emberi élet értéke miatt nem lehet simán profit kérdésre leredukálni egy szervezet mûködését, annak privtizációját szerintem jobbb nem eröltetni!

D-Korea nem elnyomo diktatura.

Jaaa, bocs kihagytam: tényleg van egy megoldás, mégpedig más emberek kizsákmányolása, mint ahogy ezt az elején javasoltad is. Ha régi demokráciák alatt a görögökre gondolsz, pl Athénra, elárulom õk is pont így mûködtek, az embereknek úgy volt idejük közélni, úgy mûködhetett a demokrácia, hogy rabszolgák végezték a munka jelentõs részét...

en olyant nem irtam hogy ne legyenek adok. hogy az allamnak nem szabad elvennie semmit azzal nem az adokra celoztam. Igenis legyenek adok, de az allam senkit se korlatozzon a vagyonszerzesben, elvegre minel nagyobb valakinek a vagyona annal tobbet kell adozzon.

Igen bizonyos szempontból jobb benhagyni az üzletben a pénzt, mint kivenni és jótékonykodni belõle.

Én nem is erre gondoltam, hanem olyan beruházásokra, amit az egyes gazdasági szereplõ, nem akar és nem is tud megengedni magának. Pl erõmûvet ki fog építeni? Max az állam ugye.

De a világ manapság sokkal bonyolultabb mint 20 éve. Nem eldönthetõ: szocializmus rossz, kapitalzmus, az egyenlõ demokrácia az pedig jó. A globalizáció mindenbe belekavar. Azok az elnyomó rezsimek, akik a globalizációba be tudtak kapcsolódni, és a gazdasági érdekeiket a katonai/politikai elé tudták helyezni, manapság mennek mint állat: Kína, D-Korea, Taiwan. Pedig még a kapitalisták sem igazán demokratikusak, hiszen az elsõ szabad választásokat csak a kilencvenes években tartották ott is!!!!!

A mai média összemossa a kapitalizmust a demokráciával, ahogy tette ezt a szoc média pont ellenkezõleg az elõzõ rendszerben, de mind kettõ hazudik.

A demokrácia eszményéhez a nyugateurópai jóléti állam áll a legközelebb, de ez nem bírja a versenyt egy globalizált piacon, az elnyomó rezsimek alacsony árú munkaerejével szemben.
A rendszer tehát itt is hanyatlik a demokrácia csorbul.

Egy internetes elektronikus demokrácia költségei viszont sokkal alacsonyabbak, mint a "klasszikus" jóléti államé.
Talán ez lesz a demokrácia és a szabadság utolsó mentsvára.

Ehh álmodozol. Egyrészt kommunizmus ellen vagy,ami azt jelenti, hogy magán kézben van a termelési szféra. Másrészt azt mondod ne legyenek adók. A kettõ együtt nem megy. Vagy adók vagy állami cégek, más bevételi forrás nincs... Az adók csak úgy lehetnek kevesebbek, ha minnél kisebb az állam és minnél több dolgot megold a magán/verseny szféra. Ekkor esetleg építheti egy vállalkozó a korházat és üzemeltetheti õ az iskolát, De nincs más út.

A kérdés az, hogy mikor fog megváltozni ez a kereseti szint, ha több adó lesz beszedve és az állam sáfárkodik vele. Vagy ha a verseny szférában marad? Szerintem egyértelmû.

A korházi ellátásra: nem hisezm el, hogy magán úton ne lehetne hatékonyabban megoldani mint a mostani. A bérekbõl így is úgyis levonják a fentartást, akkor miért ne versenyeztessék meg a piacon, hogy azért a pénzért melyik vállalkozó tud magasabb szintû ellátást nyújtani (és akkor a borítéka adott plusz zs-rõl nem is beszéltem).

a regi demokraciakban, ahol soha nem vettek el semmit senkitol honnan van penz az infrastrukturara/iskolara stb? a demokracia igenis a legeletkepesebb rendszer. az hogy nallunk meg nincs elegge kialakulva, nem tragedia. csak ido kerdese.

Az állam manapság már nem gazdálkodó szerv!
Manapság már nem az van mint a szoc idõkben, hogy minden cég állami volt, már csak az infrastruktúrális cégek egy része állami, pl BKV/MÁV, de azok is támogatást igényelnek, mert ha csak a jegyárakból kéne fentartania magát akkor 3 hónap alatt becsõdölne.

Nincs mibõl kigazdálkodni!

Ez a világ bizony ilyen "igazságtalan", ha nem vesszük el a gazdagoktól, akkor a szegények elõbb utóbb ellepik az utcákat, a vasút leáll, az autópályák még szarabbak lesznek, és mindenki (még a gazdagok is) megbetegszik olyan betegségekben, amire száz éve van oltás.

Nos olyan szabad világ ahol mindenki azt tehet amit akar a saját jobbulása érdekében, némelyik anarchia szélére sodródott afrikai ország. Ha sokallod az adokat, szerintem nyugodtan költözz oda, bár elég gáz hogy az emberek 40%-a AIDS-es.

Giorgioo-n kívûl manapság senki nem mondja, hogy nem kell semmilyen újraelosztás. Tehát a kérdés az mennyit vegyen el. Inkább azt mondja egy liberális, hogy minnél kevesebb kell. Minnél inkább sikerül megoldani pl az oktatást stb-t civil/piaci eszközökkel annál hatékonyabb lesz (usa egyetemi oktatás jó példa). Ahol be kell avatkozni az államnak az csak az ahol a verseny megbomlik, pl monopóliumok. De egyébként, csak hogy pontosítsunk, még a régi nagyon erõsen megfogalmazott liberális gondolat is arról szólt, hogy azért nem kell vissza osztás, mert hosszú távon így lesz a legnagyobb jólét. Azaz, hiába szomorú, hogy van valamennyi hajléktalan, ha azt a pénzt amit nekik adnánk nem vonjuk ki a termelõ gazdaságból hosszú távon kevesebb lesz, mint ha ezt megtesszük. Azaz pont azért van az újra elosztás ellen, hogy a jövõben, kevesebb hajláktalan legyen. Másképp, a szegény gazdagabb lesz ebben a kíméletlen versengõ társadalomban, mint a gazdag a jó lelkû az elsesetteket felkaroló társadalomban(mondjuk még ekkor sem akartak éhen halni hagyni senkit, mondjuk persze csak azért nem mert aki éhezik az veszélyes a békére). De még egyszer: ezt ma már így senki nem mondja, de amikor mondtam akkor is egyszerû számítás alapján mondta: mikor lesz kevesebb szegény HOSSZÚ TÁVON.

es a kommunizmus alatt mindene megvolt az embernek?
minden tokeletes volt? hol voltak akkor az autopalyak? hol voltak akkor az iskolak?
ha annyira jo volt akkor mert bukott meg?

egessz tortenelme folyaman

Ja, és ráadásul gyak semmilyen alkalmazottnak nem fizetnek annyit, hogy a munkaerejét újratermelje, gyarapítsa a családját. Ha ez utóbbit még is bevállalja, akkor azt csak extra munkavállalaással tudja biztosítani. 2 végén égeti a gyertyát. Ergo elõbb utóbb súlyos egészségügyi problémái lesznek.

Ha nincs államilag finanaszírozott EÜ, akkor a dolgozó honnan szedi elõ a milliós gyógyellátási költségeket?

Ha a kedves cégvezetés nem akar eleget fizetni az embereknek (márpedig nem akar) akkor azt sajnos el kell venni tõlük.

gazdalkodja ki az allam, de ne elvegye. a magyar valosagra meg nem a kommunizmus a megoldas. a kommunizmus semmire sem megoldas. en csak tudom. Romaniai magyar vagyok. latom hogy mit tett az orszaggal az 50 eves kommunizmus es diktatura. es azt is latom, hogy 15 ev alatt annyit fejlodott, mint eddig egyutveve.

Jó, nem kétkezi munka: egy felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, 20 éves gyakorlattal rendelkezõ beosztott banktisztségviselõ dolgozik havi 120 ezer forintért heti 55 órát plusz ingázási idõ.

Vajon a fõnöke milyen kiba intenzíven dolgozik heti 40 órában, ha 600 ezret kap, plusz cégeskocsi/mobil/prémium miegymás?????

És a beosztott, ha a gyerekét egyedül neveli, hogy fogja majd iskoláztatni, ha az állam, vagy bárki más nem segít egy fikarcnyit sem, és különben is mikor neveli ha gyak soha nincs otthon?

Ez a mai magyar valóság, ráadásul a jobbikból, hiszen elég jó fizetésekrõl beszéltünk ugye.

"az allamnak akkor sincs joga elvenni semmit"

Akkor autópályát, meg kórházakat mibõl építsen az állam?

es itt a megdolgozott-at nem a ketkezi munkara ertettem

az allamnak akkor sincs joga elvenni semmit. meg a folosleget sem, mert lehet hogy a milliardos emberke mondjuk megdolgozott azert a penzert. es szerencsere jo sok pelda van a vilagban arra, hogy a demokratikus rendszer eletkepes gazdasagilag is.
a kommunizmusnak volt egy evszazada hogy bizonyitson. mi lett belolle? tonkretette a fel vilag gazdasagat.

Mióta van adó azóta van újraelosztás, ami a megtermelt felesleg 1-részét oda helyezi, ahová az uralkodók szerint kerülni kell, a világ jobbulása érdekében.

Annyi esze minden uralkodónak volt, hogy jobban jár ha ezt visszaforgatja oda, ahova pl a piaci törvények nem nagyon engednék, iskoláztatás, infrastruktúra, miegymás.
Aki nem így gondolkodott az az uralkodó rövid és dicstelen pályafutást tudhatott magáénak.

A kínai elvtársak az adókból bizony bizony iskolákat utakat, infrastruktúrát, meg ilyeneket építenek, és nem átallanak a sikkasztókat pl felakasztani. (A magyar/nyugati politikusok közül nem sokan élnék meg a választásokat, ha ez nálunk is így lenne).

Szal az állam igen is vegye el a felesleg egy részét, és adja oda, ahová az emberek szûklátókörûsége miatt soha nem jutna. Ha az állam a szûklátokörû hasznszerzõk kezébe kerül akkor ez nem így lesz, és hiába növekszik egy ország gazdagsága, még is egyre több szegény emberke lesz, akinek a gyerekei sem álmodozhatnak semmilyen normális iskoláról.

És sajna ez így van nálunk is!

Nem csak olvastam, hanem éltem is akkor;)

Bocs

olvastatok az 1984-et?

Amúgy kína már csak a nevében kumunista, kõkemény kapitalizmus van ott, csak az egypártrendszer sajnos megmaradt.