54
-
#54
ds -
#53
best -
#52
ds -
#51
ds -
#50
ds -
#49
ds -
#48
ds -
#47
ds -
#46
ds -
irkab1rka #45 "bár ez már késő bánat,"
hülyeség. Csak az van, hogy a Locheed Martinnak annyi pénze van, hogy 200M USD-t kidob arra, hogy kiderítse, hogy a szervezeti struktúrája rossz, és nem segíti a minőségi termékek előállítását. Remélem a többi cuccuk is hasonlóan minőségi. -
#44
Hát bocsánat, hogy én itt lefitymáltam ezt a programot, és egyébként ez nem a kutatók hibája,
de nekem csak fura lenne ha bemennék a szalonba venni egy ferrarit és kiderülne hogy a gyárban -ennyi pénzért- olyan trehány munkát végztek, hogy kifelejtették belőle az ékszíjat, rossz rajt az ablaktörő meg léngondi és ez az amaz. A kettő nem lenne arányban a ráköltött pénz mennyiségével. -
mrzool #43 Az az orbiter volt, a leszállóegység hibáját pontosan senki sem tudta megmondani. Nagy esélye van, hogy az okozta a vesztét, mikor néhány száz méterrel a talaj felett kinyitotta a landolótalpakat, a landolást észlelő kapcsoló bebillent. Ez akkor még nem volt probléma, ellenben néhány másodperccel később, pártíz méteres magasságnál a szoftver már figyelembe vette ezt a tényt is, és kikapcsolta a hajtóműveket.
Hogy röhej vagy sem? Több évnyi / évtizednyi munka, emberek ezrei dolgoznak egy-egy szondán - mégis örök igazság marad, hogy tévedni emberi dolog. Ahhoz viszont szvsz senkinek sincs joga, hogy utólag, a vizsgálat után, okoskodva szidja őket. A kutatók számára egy ilyen eset általában úgy nyilvánul meg, hogy egy élet munkája veszett kárba. -
#42
Ez röhej - elköltenek több száz millió dollárt egyetlen űrszondára meg egy visszatérő egységere és egy alkatrészet fordítva szerelnek be.
Ettől nagyobb csak egy régebbi marsszonda halála volt, aminél rosszul váltottak át egy mértékegységet, és a marsra való ereszkedés során az ejternyő nem fékezte le eléggé. (nem sok minden maradhatott belőle) -
asdefge #41 Fizikailag rakták be fordítva. Simán fejjel lefelé, így aztán nem adhatott kontaktot, vagy bármilyen használható jelet. A kilincs sem nyitja a zárat, ha felfelé húzod ezerrel. Ha a szerkezetét fordítva szereled, ugyanide jutsz. Ennyi. -
Thrawn #40 Azt hiszem, erről van szó. -
NorbyI #39 Szerény véleményem szerint a fordítva beszerelt kapcsoló alatt azt értik hogy felcserélték a pólusait. Vagyis zárlatosan kötötték be, vagy hasonló. Persze lehet hogy én tévedek. -
Thrawn #38 Na de az űrsikló sem csupa kinyitott nyílással jön ám lefelé. Láttál már a siklóról hőtérképet, ami a legnagyobb melegedés mértékét mutatja? Hőpajzs (csempe) ott kell, ahol magasra, akár ezer fok fölé megy a hőmérséklet, mint például a szárnyak belépőélei, vagy az orr. Máshol is igen magas hőmérsékleteket mérnek, de azt a gép teste már bírja. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gépben levő berendezések is bírnák. -
#37
A gravkapcsoló működése elérhető a neten:) -
#36
Az tény, hogy ezt használják a kicsit okosabb embertársaink külyüik lejuttatásához. -
#35
Még 300km magasságban is alig kisebb a gravitáció mint a földfelszínen :) a légkör pedig 100km alatt van :D
Akkor elég érzékeny gravitációs kapcsoló lehet az :). De amikor belép a szonda a légkörbe akkor rázkódik, így hol nagyobb hol kisebb gravitációt kéne mérnie, a rázkódástól függően :\ bár lehet hogy még az űrben kapcsol, és elindít egy időzitőt ami majd kinyitja az ernyőket amikor kell. -
#34
Így igaz. Nyomáskapcsoló kizárva. Gravitációs olyan mint egy rugó a fizikaórán és ha gravitáció elkezdi húzni akkor nyúlik és kapcsol :) -
#33
Az ürsiklóknak miért csak az alsó felületükön van hőálló pajzs? Hát azért mert csak ott kell kibírni magas hőmérsékletet. Nem mindenhol melegszik egy légkörbe belépő szonda/űrhajó, mert a cucc egy irányba megy, így a levegő surlódása is egy irányból éri :). Egy ilyen szonda korong alakú, a korong "alján" van a hőálló pajzs, de a másik oldalon szélárnyék van belépéskor, bár igaz hogy a szélárnyékban nemigazán működne a magasságmérő, mivel az végülis az egy légnyomásmérő, dehát szélárnyékban meg nincs nyomás, legalábbis köze nincs annak a nyomásnak ahhoz a nyomáshoz ami tényleg van azon a magasságon.
De igazából még mindíg nem értem mi ez a gravitációs kapcsoló, mert ha azt építették be akkor valószínű, hogy az a legjobb megoldás, legalábbis lenne ha jól építették volna be :) -
Thrawn #32 Amikor több ezer fokos plazmaburokban jön lefelé? Jobb annak nyílások nélkül. -
#31
Azt gondoltam, de nem az egész burkolat izzik, szóval lehetne bevezető nyilásokat hagyni rajta. -
#30
Mert a magasságmérős eszköznek kapcsolatban kell állnia a külső levegővel. Kockázatos bevezető nyílásokat hagyni egy ilyen finom eszközhöz, amikor a külső burkolat ezer fokokon izzik. A gravitációs kapcsolókat bárhol el lehetett helyezni a védőréteg alatt, de fordítva igen mulatságos pont egy gravitációs erőre működésbe lépő kapcsolót bekötni! Főleg többet 
-
#29
A szonda nem áll fejre a zűrben me akkor elégne a légkörbe lépéskor :D mivel csak az egyik oldala hőálló :)
De én azt nem értem hogy ménem volt elég egy sima magasságmérős kapcsolós ejtőernyőnyitás :D -
Caine #28 Jó lenne ha megtanulnád, hogyan közlekedj egy másik emberrel és vagy 2 fokozatot visszavennél az arcból.
Nem lehet mindenki akkor geek mint Te ... -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#27
a helyesírásodért nem akarsz elnézést kérni? :DDDD
btw, még mindig nem tiszta mit takar az a gravitációs kapcsoló elnevezés.. de miféle hájtekk kapcsoló lehet az, ami "iránytól függően" működik.. és ha a szonda fejreáll a ZŰRBEN? :D
plusz nem értem, mért nem lehet mondjuk a gps műholdakhoz pocicionálni, és egy hőmérővel mérni, hogy mennyi hő képződik a súrlódás során .. simább ügy, halálbiztos itt a Földön :D -
Caine #26 Sajna nem értek a témához, bár a légellenállással még én is tisztában vagyok, bármennyire meglepő 
. Úgy értettem azon kjvül nem fékezte semmi. Most, hogy így leírtad valóban logikusnak tűnik az egész és elhamarkodottnak a hozzászólásom. Mindegy, nem tudományos puklikációnak szántam 
Köszi az infot! Mindíg tanul valamit az ember fia. -
#25
Ha tényleg igaz lenne, akkor szerintem a NASA biztosan perelne. Legalább is én ezt tenném. -
abelr #24 kamu -
#23
Ugrottál már hasast vízbe? Akkor tudnád, hogy nem sokkal jobb, mint homokra vetődni. -
Muhomak #22 A mintákat sikerült már kiválogatni a homokból? 
-
#21
A legjobb, hogy az egy évvel ezelőtti lezuhanás után készült sg cikkben 190 km/h-s becsapódást írnak, itt meg 320-at :) -
Akuma #20 eznézést az obscén szavakért :-) -
Akuma #19 320Km/h-nál kúrva mindegy hogy sivatag, vagy víz, ígyisúgyis szarrátört volna; illetve az kúrvára nem mindegy, hogy a sivatagban még látni néhány napig helikopterről, vízben meg elsüllyed kúrvagyorsan és senki sem találja meg... -
CsabiDuke #18 Ha vízbe pottyant volna, jobban járt volna. 
-
mrzool #17 Semmi baj, ez teljesen általános viselkedés / tudásszint ezen a fórumon. Büszke arra, hogy hülye, és baromságokat beszél... Mindezt "30-35 között". Akkorra azért már illik, hogy rárakódjon egy minimális általános műveltség, technikai tudás az emberre... -
Thrawn #16 Nem fékezés nélkül száguldott át, ez fizikai képtelenség, miután a légellenállás lefékezi. Nem véletlen, hogy "csak" 320 km/h maradt a sok-sok km/sec sebességéből. Amúgy miért égett volna szénné? Hővédő pajzsa volt, a besült ejtőernyő itt nem oszt, nem szoroz, ha szénné égett volna, azt még az ernyő nyílása előtt tette volna, az ernyő nyitási magasságában a sebessége már olyan kicsi, hogy szénné égető légköri súrlódással nem kell számolni. -
#15
320-al homokba. Azért nem rossz. Legalább az anyagot nem csalták ki belőle.