Dinoszaurusz
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#317
Írtam, hogy a testhosszához viszonyítva leghosszabb.
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#316
Az alkalmazkodóképességük fejlettebb volt? 150 millió évük volt, hogy ezt bebizonyítsák, és nem tették. 150 millió évig ugyanabba az ökológiai fülkébe voltak szorítva. Pici rovarevõk voltak, a legnagyobb is legfeljebb akkora, mint egy kisebb kutya. A számuk nõtt, igaz, de nem drasztikus mértékben (a számokról egyébként csak annyit, hogy ma kb kétszer annyi madárfaj él, mint emlõs...) Aztán jött a fajpusztulás és kaptak egy esélyt, amit ki is használtak. Nincs ezzel semmi baj, csak szerintem elég merész dolog azt állítani, hogy azért tartanak ma ott, ahol, mert kezdettõl fogva rátermettebbek voltak.
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#315
Fejlettebbek voltak, maradjunk annyiban! A szaporodásukon kívül az alkalmazkodóképességük és a táplálkozásuk is fejlettebb volt már akkor. Tudhatnád, hogy az emlõsöknek a legfejlettebb a fogazatrendszere. Azonkívül már a meteorbecsapódás elõtt is nõtt az emlõsök száma amellett, hogy a dinóké csökkent, bár a változás enyhébb mértékû volt...
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#314
Cynodonta
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#313
A Mamenchisaurusnak 10 méteres nyaka volt
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#312
uh az a második kép..miaz a szerzet?😊 nagyon félelmetes feje van
#311
Ja, és van egy friss felfedezés is. Egy Erketu ellisoni nevû sauropoda. Úgy néz ki, a testhosszához viszonyítva neki volt a leghosszabb nyaka (a nyak 8 m hosszú)
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#310
"Egy fejlettebb állatcsoport nem tudott kibontakozni majd 50 millió éven át"
Brrr... az ilyenektõl tud kirázni a hideg. Emlõspropaganda... 😊
Ha az emlõsök ott és akkor fejlettebbek lettek volna a dinoszauruszoknál, akkor igenis kibontakoztak volna, meteorit nélkül is. A szaporodásukon kívül hirtelen nem jut eszembe semmi, ami "fejlettebbé" tette volna õket. Melegvérûség a dinoszauruszoknál is megvolt, fejlett keringés, hatékony légzés, egyenes testtartás, egyeseknél tollak, stb stb stb. Akkoriban õk voltak az evolúció csúcsa. Az emlõsöknek esélyük sem lett volna, ha nem jön az az átkozott aszteroida.
Brrr... az ilyenektõl tud kirázni a hideg. Emlõspropaganda... 😊
Ha az emlõsök ott és akkor fejlettebbek lettek volna a dinoszauruszoknál, akkor igenis kibontakoztak volna, meteorit nélkül is. A szaporodásukon kívül hirtelen nem jut eszembe semmi, ami "fejlettebbé" tette volna õket. Melegvérûség a dinoszauruszoknál is megvolt, fejlett keringés, hatékony légzés, egyenes testtartás, egyeseknél tollak, stb stb stb. Akkoriban õk voltak az evolúció csúcsa. Az emlõsöknek esélyük sem lett volna, ha nem jön az az átkozott aszteroida.
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#309
Az evolúció tehát paradoxont szült. Egy fejlettebb állatcsoport nem tudott kibontakozni majd 50 millió éven át kellett egy apró segítség, aminek tömege nem is volt annyira kicsi.
A METEOR
Már a múlt század elején is voltak találgatások arra, hogy lehetséges egy meteor becsapódása az ok. Akkoriban bizonyítékok híjján "csak" egy elmélet maradt egészen a 60-as 70-es évekig. A modern ûrkutatást kellett segítségül hívni. Akkor tûnt fel a paleontológusoknak egy különös réteg a kréta legfelsõ rétegei felett közvetlenül. A réteget színe miatt feket rétegként emlegették sokáig és lassan kiderült az összetétele is, amint geológusokat is bevontak a nyomozásba. Kiderült, hogy szokatlanul magas arányban tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a meteorok alkotóelemei. Összehangolt vizsgálatok alapján kiderült, hogy a föld szinte összes pontján fellelhetõ ez a bizonyos fekete réteg különbözõ vastagságban. Az már elsõre feltûnt, hogy Amerikában a legvastagabb. Lassan a kutatók egyre közelebb jutottak egy feltételezett kráterhez, amely végsõ bizonyítékként lebegett a szemük elõt a kételkedõk ellen.
1. Katasztrófára utaló jelek
A becsapódás elõtti hónapokban már történtek apróbb történések, amelyekre csak az utóbbi években derült fényt. Az egyik egy Európai "kráter" felismerése. Azért írtam idézõjelbe, mert a kráter mamár nem kráter. Az erózió és az idõ annyira elkoptatta, hogy felismerhetetlenné vált. Hihetetlen, hogy a dinoszauruszok kutatása kapcsán milyen tudományokat kell segítségül hívni. Ezen kráter mivoltára is az épitészet segített rájönni. A "kráter" a mai Németország területén fekszik ahol már régen is korszerû építkezések zajlottak, amikor a terméskõ volt az legjobb építõanyag. A régi templomok és katedrálisok köveiben meteordarabokat véltek felfedezni. Mivel a kövek mindenesetbena környékrõl származtak ezért a geológusok is munkába lendültek. A végeredmény egy nagyjából Budapest méretû kráter felfedezése. Ez a meteordarab minden bizonnyal annak a rajnak a tagja volt, amibe a fõszereplõ is beletartozott és mivel gyökeresen máshol található mint "nagyatestvére" ezért azt is felfedte, hogy a raj hatalmas lehetett. Tehát már hónapokkal a nagy bumm elõtt minden bizonnyal soha nem látott hullócsillag invázió söpörhetett végig a bolygón. Ha a dinoszauruszok tudták volna, hogy ez minek a jele akkor nem érte volna õket váratlanul a következõ felvonás
A METEOR
Már a múlt század elején is voltak találgatások arra, hogy lehetséges egy meteor becsapódása az ok. Akkoriban bizonyítékok híjján "csak" egy elmélet maradt egészen a 60-as 70-es évekig. A modern ûrkutatást kellett segítségül hívni. Akkor tûnt fel a paleontológusoknak egy különös réteg a kréta legfelsõ rétegei felett közvetlenül. A réteget színe miatt feket rétegként emlegették sokáig és lassan kiderült az összetétele is, amint geológusokat is bevontak a nyomozásba. Kiderült, hogy szokatlanul magas arányban tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a meteorok alkotóelemei. Összehangolt vizsgálatok alapján kiderült, hogy a föld szinte összes pontján fellelhetõ ez a bizonyos fekete réteg különbözõ vastagságban. Az már elsõre feltûnt, hogy Amerikában a legvastagabb. Lassan a kutatók egyre közelebb jutottak egy feltételezett kráterhez, amely végsõ bizonyítékként lebegett a szemük elõt a kételkedõk ellen.
1. Katasztrófára utaló jelek
A becsapódás elõtti hónapokban már történtek apróbb történések, amelyekre csak az utóbbi években derült fényt. Az egyik egy Európai "kráter" felismerése. Azért írtam idézõjelbe, mert a kráter mamár nem kráter. Az erózió és az idõ annyira elkoptatta, hogy felismerhetetlenné vált. Hihetetlen, hogy a dinoszauruszok kutatása kapcsán milyen tudományokat kell segítségül hívni. Ezen kráter mivoltára is az épitészet segített rájönni. A "kráter" a mai Németország területén fekszik ahol már régen is korszerû építkezések zajlottak, amikor a terméskõ volt az legjobb építõanyag. A régi templomok és katedrálisok köveiben meteordarabokat véltek felfedezni. Mivel a kövek mindenesetbena környékrõl származtak ezért a geológusok is munkába lendültek. A végeredmény egy nagyjából Budapest méretû kráter felfedezése. Ez a meteordarab minden bizonnyal annak a rajnak a tagja volt, amibe a fõszereplõ is beletartozott és mivel gyökeresen máshol található mint "nagyatestvére" ezért azt is felfedte, hogy a raj hatalmas lehetett. Tehát már hónapokkal a nagy bumm elõtt minden bizonnyal soha nem látott hullócsillag invázió söpörhetett végig a bolygón. Ha a dinoszauruszok tudták volna, hogy ez minek a jele akkor nem érte volna õket váratlanul a következõ felvonás
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#308
A kétféle alak (dinoszaurusz, emlõsszerû hüllõ) összehasonlítása:
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#307
Igazad van. Én b@sztam el. Sorry
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#306
háhh, dinoszauruszukról topik!<#eljen>...érdekelnek õk, szal sasolok majd ide is<#wink>...mellesleg láttam egy hsz-t amibe az illetõ a Jurassic Park: Operation Genesis-t ajánlotta, mint géjm..lelehet kapni még valahonnan?<#hehe>
Michael Schumacher rulz!. Forza Ferrari! \"A gyors győzelem mindig elkapja az embert, nem árt, ha leszállítjuk őket a magaslóról.\" Mike őrnagy. Smackdown vs RAW 08 rulz!
#305
Bocs, hogy belekötök, de a thecodontiáknak közük nem volt az emlõsszerû hüllõkhöz. Ebbe a csoportba régebben primitív archosauriákat soroltak, amikbõl többek között a krokodilok, a dinoszauruszok és a pterosauriák fejlõdtek ki. Ha jól tudom, ma már a csoportot így, hogy Thecodontia nem is használják.
A kihaláselméletek folytatását várom. Kötekedni akarok. 😉
A kihaláselméletek folytatását várom. Kötekedni akarok. 😉
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#304
A BBC-nek volt még pár ilyen "Walking With..." sorozata. Volt egy a tengeri hüllõkrõl, az emlõsökrõl, a dinoszauruszok elõtti hüllõkrõl... Ezeket látta valaki?
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#303
Jó ez a "Hogyan készült" oldal 😊
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#302
A dinoszauruszok tehát specifikálódtak. A pillanatnyi evolúciós környezetben jól megvoltak, ám a nagyobb változások egyre nehezebbé tették számukra az alkalmazkodást. De nem ez lett a vesztük, hiszen ezt 150 millió éven keresztül mindig megoldották. Egy másik állatcsoport egyre nagyobb veszélyt jelentett uralmukra: õk voltak az õsi emlõsök, minden mai emlõsök õse, többek között az embereké is.
4. Visszaelõzés
A Föld története során nem egyedül a 65 millió évvel ezelõtti volt az egyetlen "nagy pusztulás". Kb. 220 millió évvel ezelõtt is volt , és azelõtt is és azelõtt is. Nincs tehát kizárva egy következõ sem. De térjünk vissza a 220 millió évvel ezelõttire! Akkoriban a hüllõk egy korábbi csoportja uralta a földet. Közöttük voltak olyanok amelyek merõben más irányba kezdtek változni, mint azok akikbõl a mai hüllõcsoportok származtathatók. Õk voltak az emlõsök és a dinoszauruszok (így a madarak) õsei is. Thecodoniták a nevük és õk is több irányra oszthatók fel fejlõdési szempontból, ezekbõl csak kettõ maradt fenn, az egyikbõl fejlõdtek ki a dinoszauruszok, a másikból emlõsszerû hüllõk, akik még nem voltak emlõsök, de már hüllõk sem. A két csoport közt álltak, valószínüleg szõrük is volt már és testtartásuk hasonlított a mai szalamandráékhoz. És hogy miért fontos ez a dinoszauruszok kihalása szempontjából? Ez a két csoport már létezett (kis hányadban ugyan) a 220 millió évvel ezelõtti nagy kipusztuláskor és ugye túlélték. A megüresedett élettér birtoklásáért eme két csoport kezdett versengeni. Mivel a dinoszauruszok akkor sokkal fejlettebbek voltak testfelépítésük és adottságaik miatt õk lettek a gyõztesek. Példa nélküli azonban, hogy a vesztes csoport nem halt ki!!! A vereség ellenére az emlõsszerû hüllõkbõl emlõsök fejlõdtek és "várták az alkalmas pillanatot". 150 millió évvel késõbb az elõzõ fejezetekben tárgyalt okok miatt a dinoszauruszok fejlõdése lelassult. És ekkor történt meg az elõzés. Az emlõsök visszaelõztek a "fejlettségi listán" alkalmazkodó képességük, idõközben kifinomult szaporodásuk, totális melegvérûségük és szívósságuk végett. Azt a csatát, amit korábban elvesztettek, most megnyerték, ám ez nem volt elegendõ a "hatalomátvételre".
4. Visszaelõzés
A Föld története során nem egyedül a 65 millió évvel ezelõtti volt az egyetlen "nagy pusztulás". Kb. 220 millió évvel ezelõtt is volt , és azelõtt is és azelõtt is. Nincs tehát kizárva egy következõ sem. De térjünk vissza a 220 millió évvel ezelõttire! Akkoriban a hüllõk egy korábbi csoportja uralta a földet. Közöttük voltak olyanok amelyek merõben más irányba kezdtek változni, mint azok akikbõl a mai hüllõcsoportok származtathatók. Õk voltak az emlõsök és a dinoszauruszok (így a madarak) õsei is. Thecodoniták a nevük és õk is több irányra oszthatók fel fejlõdési szempontból, ezekbõl csak kettõ maradt fenn, az egyikbõl fejlõdtek ki a dinoszauruszok, a másikból emlõsszerû hüllõk, akik még nem voltak emlõsök, de már hüllõk sem. A két csoport közt álltak, valószínüleg szõrük is volt már és testtartásuk hasonlított a mai szalamandráékhoz. És hogy miért fontos ez a dinoszauruszok kihalása szempontjából? Ez a két csoport már létezett (kis hányadban ugyan) a 220 millió évvel ezelõtti nagy kipusztuláskor és ugye túlélték. A megüresedett élettér birtoklásáért eme két csoport kezdett versengeni. Mivel a dinoszauruszok akkor sokkal fejlettebbek voltak testfelépítésük és adottságaik miatt õk lettek a gyõztesek. Példa nélküli azonban, hogy a vesztes csoport nem halt ki!!! A vereség ellenére az emlõsszerû hüllõkbõl emlõsök fejlõdtek és "várták az alkalmas pillanatot". 150 millió évvel késõbb az elõzõ fejezetekben tárgyalt okok miatt a dinoszauruszok fejlõdése lelassult. És ekkor történt meg az elõzés. Az emlõsök visszaelõztek a "fejlettségi listán" alkalmazkodó képességük, idõközben kifinomult szaporodásuk, totális melegvérûségük és szívósságuk végett. Azt a csatát, amit korábban elvesztettek, most megnyerték, ám ez nem volt elegendõ a "hatalomátvételre".
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#301
Azt eddig is tudtuk, hogy több dinócsoportnál külön-külön alakultak ki tollak. Ott van pl. a Troodon, aki a raptorok rendjébe tartozik, vagy a Avimimus, akinek karjai kicsik voltak, mégis tollak nõttek rajta.
És ha két lelet között 2 millió év eltérés van, az az evolúcióban majdnemhogy nulla. Mindenesetre érdekes
És ha két lelet között 2 millió év eltérés van, az az evolúcióban majdnemhogy nulla. Mindenesetre érdekes
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#300
Megvan CD-n mind a hat rész
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#299
a Walking With Dinosaurs nagyon jó volt! a másikat is láttam amit mondasz, de a cimét sajna nem tudom 😞
#298
Helyesbítek:
CG mammutokkal, kardfogú tigrisekkel...<#vigyor5>
Kicsit másik kor...<#lookaround>
CG mammutokkal, kardfogú tigrisekkel...<#vigyor5>
Kicsit másik kor...<#lookaround>
Ha kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénzt nem lehet megenni.
#297
" A közelmúltban volt látható a "Séta a dinoszauruszokkal" (Walking With Dinosaurs) címû rendhagyó ismeretterjesztõ film a TV2 csatornán. Az alkotás természetfilmnek is tekinthetõ, csak a szereplõi 65 millió évvel ezelõtt kihaltak. A film készítõi nagy kihívás elé néztek. A gyönyörû helyszíneken leforgatott háttereket a számítógép által gondos munkával létrehozott modellekkel kellett kombinálni."
Hogyan készült
Volt egy sorozat TVben, ahol õsembernek maszkírozott színészek szerepeltek CG dínókkal...látta valaki? Mi a címe?<#phone>
Hogyan készült
Volt egy sorozat TVben, ahol õsembernek maszkírozott színészek szerepeltek CG dínókkal...látta valaki? Mi a címe?<#phone>
Ha kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénzt nem lehet megenni.
#296
A Juravenator 150 millió éves, 2 millió évvel régebbi, mint a Compsognathus. A Sinosauropteryxen egyelõre még vitatkoznak, de vagy 135, vagy 120 millió évesek a rétegek ahonnan elõásták. Szóval mindenképpen fiatalabb, mint a Juravenator.
A gubanc ott van, hogy ezek szerint a compsognathidáknál jóval késõbb fejlõdtek ki a tollak, mint pl az Archaeopteryxnél. Ez arra utal, hogy a tollak egymástól függetlenül több dinoszauruszcsaládnál is kialakultak.
Vagy a Juravenator egyszerûen egy tollatlan faj volt 😛
A gubanc ott van, hogy ezek szerint a compsognathidáknál jóval késõbb fejlõdtek ki a tollak, mint pl az Archaeopteryxnél. Ez arra utal, hogy a tollak egymástól függetlenül több dinoszauruszcsaládnál is kialakultak.
Vagy a Juravenator egyszerûen egy tollatlan faj volt 😛
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#295
Mikori is ez a Juravenator? Mert ha régebbi, mint a Compso, akkor nincs gubanc. Ha nem akkor sincs baj, hisz a tollak hiánya nem jelenti azt feltétlenül, hogy nem volt neki...
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#294
Köszi! Örülök, hogy akadnak még itt dinoszauruszrajongók 😄
Asszem én is elkezdek napi információadagokat bedobni, hátha kisül belõle valami jó =)
Pár napja (vagy lehet hogy hete, nem tudom pontosan) találtak Németországban egy Juravenator starki nevû pici ragadozót, ami a Compsognathussal áll közeli rokonságban. A leleten a csontokon kívül bõrlenyomatok is fennmaradtak, ami így önmagában még nem lenne különleges, viszont a lenyomatokon nyoma sincs tollaknak...
Még a '90-es évek közepén találták meg Kínában a Compsognathus másik közeli rokonát, a Sinosauropteryxet, amit viszont piheszerû tollak borítottak. Szóval a tudósok most ráncolják a homlokukat, hogy a tollak végül is mikor fejlõdhettek ki a kis ragadozó dinoszauruszoknál...
Õ a Juravenator:
Õ pedig a Sinosauropteryx:
Ja, és a topik tényleg jobb helyen lenne a tudományosban...
Asszem én is elkezdek napi információadagokat bedobni, hátha kisül belõle valami jó =)
Pár napja (vagy lehet hogy hete, nem tudom pontosan) találtak Németországban egy Juravenator starki nevû pici ragadozót, ami a Compsognathussal áll közeli rokonságban. A leleten a csontokon kívül bõrlenyomatok is fennmaradtak, ami így önmagában még nem lenne különleges, viszont a lenyomatokon nyoma sincs tollaknak...
Még a '90-es évek közepén találták meg Kínában a Compsognathus másik közeli rokonát, a Sinosauropteryxet, amit viszont piheszerû tollak borítottak. Szóval a tudósok most ráncolják a homlokukat, hogy a tollak végül is mikor fejlõdhettek ki a kis ragadozó dinoszauruszoknál...
Õ a Juravenator:
Õ pedig a Sinosauropteryx:
Ja, és a topik tényleg jobb helyen lenne a tudományosban...
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#293
üdv a klubban 😊
#292
Asszem megkérek egy modit, hogy tegye át a tudományos részlegbe a topicot
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#291
Na végre, mégegy ember! 😊) <#wave>
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#290
Jé, egy dinoszaurusz topik... hogy ezt miért csak most vettem észre? 😊
Nemrég találtam két érdekes cikket:
Találtak egy szép állapotban lévõ Spinosaurus koponyát, ami alapján most már tényleg a Spinosaurus a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozó (ez eddig is sejthetõ volt, de az egyetlen használható csontváz elpusztult a 2. világháborúban és így nem volt hivatalos bizonyíték)
http://www.livescience.com/animalworld/060301_big_carnivores.html
A másik friss lelet egy bébi Triceratops koponyája. Ez csak aranyos ^_^
http://www.livescience.com/animalworld/060306_triceratops.html
Nemrég találtam két érdekes cikket:
Találtak egy szép állapotban lévõ Spinosaurus koponyát, ami alapján most már tényleg a Spinosaurus a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozó (ez eddig is sejthetõ volt, de az egyetlen használható csontváz elpusztult a 2. világháborúban és így nem volt hivatalos bizonyíték)
http://www.livescience.com/animalworld/060301_big_carnivores.html
A másik friss lelet egy bébi Triceratops koponyája. Ez csak aranyos ^_^
http://www.livescience.com/animalworld/060306_triceratops.html
The monsters make me hide Perhaps I\'ll eat myself alive
#289
köszi! 😊
#288
Az éghajlatváltozások a földteke közepén fekvõ vidékein is gyökeres változásokat vont magával. Amellet, hogy a vulkáni tevékenységek sokkalta intenzívebbek voltak, mint ma, a növényfauna, az egyik legnagyobb "reformon" esett át. Megjelentek a zárvatermõk. Addig a harasztok és a nyitvatermõk voltak a legfejlettebb és legelterjedtebb növények, következésképp a növényevõ dinoszauruszok legfõbb tápláléka. A krétában ezek szépen lassan el kezdtek tûnni a meleg éghajlatú vidékekrõl és ennek következményeként teljesen eltûntek a nagyméretû sauropodák. A növényevõk új serege merõben más volt, mint a régi, így a rájuk vadászó ragadozók is átalakultak, bár nem annyira mint prédáik. Ezek az összetett klímaváltozások rendkívüli rugalmasságot kívántak az állatoktól és ebben a versenyben mindinkább kitûnt az - ugyan akkor még jelentéktelen méretû és számú - emlõsök elõnye. Ugyan a dinoszauruszok fajgazdagsága sosem látott fokon virágzott ekkor, de hüllõ mivoltukból eredt, hogy az alkalmazkodást nagyfokú specifikálódással tudták ellensúlyozni. Ebbe az evolúciós csapdába esett például napjainkban a gepárd. Az emlõsök emellett kis fajszámuk és melegvérûségük miatt nem szenvedtek ilyen hátrányokat.
3. Specifikálódás
Tehát a dinoszauruszok legtöbb faja igen ingatag egyensúlyban élt környezetével. És ami méginkább hátrányt jelentett az emlõsökkel szemben, a szaporodásuk. Megjelentek a tojástolvajlásra szakosodott madarak és emlõsök amelyek komoly ritkítást végeztek a dinoszauruszok fészkeiben. A madárfészkek általában a magasban voltak, így viszonylagos védettséget élveztek.
A specifikálódás egyik legdrasztikusabb példája a T. Rex apró "kezei". Az állat teljesen alkalmatlanná vált kisebb (2-4 méteres) állatok elejtésére, hiszen állkapcsai is oly hatalmasak voltak, hogy üldözés közben szinte lehetetlen volt vele ilyen kis testet megragadni. A T.Rex (ha tette) kizárólag vele nagyjából azonos méretû állatra vadászott. Tõlük függöt az õ élete is. Késõbb kiderül, hogy a növényevõk lesznek kulcs a megoldáshoz.
3. Specifikálódás
Tehát a dinoszauruszok legtöbb faja igen ingatag egyensúlyban élt környezetével. És ami méginkább hátrányt jelentett az emlõsökkel szemben, a szaporodásuk. Megjelentek a tojástolvajlásra szakosodott madarak és emlõsök amelyek komoly ritkítást végeztek a dinoszauruszok fészkeiben. A madárfészkek általában a magasban voltak, így viszonylagos védettséget élveztek.
A specifikálódás egyik legdrasztikusabb példája a T. Rex apró "kezei". Az állat teljesen alkalmatlanná vált kisebb (2-4 méteres) állatok elejtésére, hiszen állkapcsai is oly hatalmasak voltak, hogy üldözés közben szinte lehetetlen volt vele ilyen kis testet megragadni. A T.Rex (ha tette) kizárólag vele nagyjából azonos méretû állatra vadászott. Tõlük függöt az õ élete is. Késõbb kiderül, hogy a növényevõk lesznek kulcs a megoldáshoz.
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#287
eddig nagyon érdekes! 😊 várjuk öö várom a folytatást 😊
#286
A dinoszauruszok szolgálnak jópár konkrét példával alkalmazkodóképességük rugalmasságára. A Leaellynasaurák például a hûvös sarki erdõkben is képesek voltak megélni, nem tehttek más, a talpuk alatt a mostani ausztrália és antarktisz igen hamar elszakadt a fõkontinenstõl és egyre csak dél felé sodródott. Õ késõbbi történeteik folytatódnak a következõ fejezetben. A kontinensvándorlás tehát sok sok változást vont magával. Lássuk mi is történt!
2. Éghajlatváltozások
A kontinensvándorlások elsõ és legmélyrehatóbb következménye az éghajlati viszonyok gyökeres megváltozása. A kontinensek folyamatos mozgolódása némely területen az addig majdnemhogy ismeretlen évszakokat idézte elõ, máshol pont fordítva történt. Eltûntek az évszakok. Ekkortájt alakultak ki a vándorló életmódot folytató dinoszauruszok. Ám ez nem minden esetben volt megoldás a problémára. Köztudott például, hogy az Ausztráliai és Antarktiszi Muttaburrasaurus (Iguanodon-féle növényevõ) elvándorolt a téli hónapokban a délebbi vidékekrõl, ám kihalásukat biztosan az okozta, hogy az egyre délebbre sodródó kontinensek északi vidékei nyáron is egyre hidegebbek lettek. A leaellynasaurák nem vándoroltak. Õk az erdõ mélyén vészelték át valahogy a telet, de egy idõ után az antarktisz déli féltekére való "beállása" után ez lehetetlen vált.
2. Éghajlatváltozások
A kontinensvándorlások elsõ és legmélyrehatóbb következménye az éghajlati viszonyok gyökeres megváltozása. A kontinensek folyamatos mozgolódása némely területen az addig majdnemhogy ismeretlen évszakokat idézte elõ, máshol pont fordítva történt. Eltûntek az évszakok. Ekkortájt alakultak ki a vándorló életmódot folytató dinoszauruszok. Ám ez nem minden esetben volt megoldás a problémára. Köztudott például, hogy az Ausztráliai és Antarktiszi Muttaburrasaurus (Iguanodon-féle növényevõ) elvándorolt a téli hónapokban a délebbi vidékekrõl, ám kihalásukat biztosan az okozta, hogy az egyre délebbre sodródó kontinensek északi vidékei nyáron is egyre hidegebbek lettek. A leaellynasaurák nem vándoroltak. Õk az erdõ mélyén vészelték át valahogy a telet, de egy idõ után az antarktisz déli féltekére való "beállása" után ez lehetetlen vált.
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#285
Tehát:
AZ ELÕZMÉNYEK:
1. Kontinens-vándorlás
Amikor 230 millió évvel ezelõtt a dinoszauruszok "hatalomra kerültek", még csak egyetlen nagy kontinens, a Pangea létezett. 100 millió évvel ezelõtt a Pangea elkezdett feldarabolódni a tektonikus erõk hatására. A kontinens egyes vidékei a föld merõben más részére kerültek ami rengeteg változást idézett el mind az éghajlatban, a faunában és a növényzetben. A dinoszauruszok alkalmazkodóképessége igénybe lett véve elég erõsen. A komoly változások a dinoszaurusz-fauna specifikálódását vonták magukkal. A legjobb példa a Góbi sivatag, ahol teljesen külön populáció alakult ki a krétára.
A PANGEA õskontinens
AZ ELÕZMÉNYEK:
1. Kontinens-vándorlás
Amikor 230 millió évvel ezelõtt a dinoszauruszok "hatalomra kerültek", még csak egyetlen nagy kontinens, a Pangea létezett. 100 millió évvel ezelõtt a Pangea elkezdett feldarabolódni a tektonikus erõk hatására. A kontinens egyes vidékei a föld merõben más részére kerültek ami rengeteg változást idézett el mind az éghajlatban, a faunában és a növényzetben. A dinoszauruszok alkalmazkodóképessége igénybe lett véve elég erõsen. A komoly változások a dinoszaurusz-fauna specifikálódását vonták magukkal. A legjobb példa a Góbi sivatag, ahol teljesen külön populáció alakult ki a krétára.
A PANGEA õskontinens
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#284
igen! hajrá 😊
#283
Az az ötletem támadt, hogy szép lassan, napról-napra elkezdeném kifejteni a kipusztulás hosszú történetét és minden nap lehetne felvetni kérdéseket vele kapcsolatban! Jól hangzik??
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#282
értem😊 no hát dobjunk fel valami témát. te nagyon járatos vagy ebben a témában. dobj fel valamit amit meg lehet vitatni vagy beszélni😊
#281
Nincs mit, csak az a baj, hogy lassan elfogynak a dinók. Kéne valami érdemi témát is indítani mert lassan már nem gyõzöm
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#280
köszi! 😊
#279
Szóval:
A Triceratops a tülkös dinoszauruszok legutolsó és legnagyobb képviselõje. Nevének jelentése: háromszarvú arc. Hatalmas szarvaiból tényleg három meredt elõre. Ezek minden bizonnyal hasznosak voltak a rivális hímekkel vívott párzási harcokban és a ragadozók elleni védekezésben is. Mindezt alátámasztja jópár "hiányos" lelet is, ahol a szarv törött, nem ritkán tõbõl. Egy ilyen eset az állat halálához is vezethetett, hiszen komoly vérveszteséggel járt. A Triceratops nem vol gyors állat, inkább méretében és csapatosságában bízott baj esetén. Egy könnyen elképzelhetõ elmélet szerint, ha ragadozó fenyegette a csapatot, a felnõttek körbevették a kicsiket fejjel (és szarvval) kifele állva. A Triceratopsot ugyanis szinte lehetetlen volt megsebezni elölrõl. Szemeit és arcát tülkei, nyakát csontgallérja védte, úgyhogy minden bizonnyal csak a raptorok egyes fajai tudtak elbánni vele, bár egy Triceratops méretû állatokból álló csorda közelébe nem nagyon merészkedett raptor.
Az állat természetesen jámbor növényevõ volt és gondos szülõ, az mai populációban egyértelmû, hogy az orrszarvúak töltik be helyüket...
A Triceratops a tülkös dinoszauruszok legutolsó és legnagyobb képviselõje. Nevének jelentése: háromszarvú arc. Hatalmas szarvaiból tényleg három meredt elõre. Ezek minden bizonnyal hasznosak voltak a rivális hímekkel vívott párzási harcokban és a ragadozók elleni védekezésben is. Mindezt alátámasztja jópár "hiányos" lelet is, ahol a szarv törött, nem ritkán tõbõl. Egy ilyen eset az állat halálához is vezethetett, hiszen komoly vérveszteséggel járt. A Triceratops nem vol gyors állat, inkább méretében és csapatosságában bízott baj esetén. Egy könnyen elképzelhetõ elmélet szerint, ha ragadozó fenyegette a csapatot, a felnõttek körbevették a kicsiket fejjel (és szarvval) kifele állva. A Triceratopsot ugyanis szinte lehetetlen volt megsebezni elölrõl. Szemeit és arcát tülkei, nyakát csontgallérja védte, úgyhogy minden bizonnyal csak a raptorok egyes fajai tudtak elbánni vele, bár egy Triceratops méretû állatokból álló csorda közelébe nem nagyon merészkedett raptor.
Az állat természetesen jámbor növényevõ volt és gondos szülõ, az mai populációban egyértelmû, hogy az orrszarvúak töltik be helyüket...
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#278
Holnap jön a gyerekek kedvence:
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#277
.....<#wow1>
#276
köszi a mai adagot is, szupi😊
#275
A világhírû solnhofeni elsõ lelet a toll-lenyomatokkal:
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#274
Az Archaeopteryx volt a valaha is legnagyobb szezációt keltett lelet a dinoszauruszok történetében. A híres Solnhofen bányában talált volt az elsõ és ha a mészkõ nem õrzi meg a toll-lenyomatokat, lehet, hogy arrébdobják, hogy: már megint egy Compsognatus lelet!
Az Archaeopteryxet gyakran hívják õsszárnynak. Azt hiszem nem kell ecsetelni, hogy miért. Õ a hiányzó láncszem a madarak és a hüllõk között és ez a lelet bizonyította be végérvényesen amit a tudósok már régóta sejtettek, hogy a madarak valamely apró termetû ragadozó-dinoszaurusz családból fejlõdtek ki. Nem mellesleg ezután ébredtek rá, hogy nem kizárt, hogy a toll nem a madarak "találmánya" hanem a dinoszauruszoké!
De kövessük csak az Archaeopteryx fejlõdését. Elsõ lépésként ugye a mellsõ végtagokon fejlõdhettek a pikkelyek valamiféle hosszabb nyúlványokká, amelyek lehetõvé tették, hogy a gyík magasabbra ugorjon mondjuk egy repülõ rovar üldözésekor. Ez a képzõdmény alakult aztán szép lassan tollá. A testet is kezdte elborítani aminek legfõbb célja, hogy redkívül jól hõszigetelt és ami alátámsztja, hogy a dinoszauruszok ezen csoportja igenis melegvérû volt már. Ezzel párhuzamosan elkezdett erõsödni a mellizomzat, valamint a mellsõ végtagok spelializálódása. Itt értünk el az Archaeopteryxhez. A teljes madárrá válás még messze van, de már egy igencsak különleges hüllõrõl beszélhetünk, ha egyántalán még hüllõnek tekintjük. A fej tökéletesen hüllõszerû. A hosszú farok sem vall madárra, hanem szintén hüllõre. Ellenben a tollak és a mellsõ végtagok totálisan madárszerûek. A mellizom még nem olyan erõs mint a mai madaraknál, de fejletteb mint egy átlagos Compsognatus-formánál. Valószínû tehát, hogy az Archaeopteryx rossz repülõ volt, órákat nem tudott a levegõben tölteni, maximum perceket. Ezzel viszont méltó vadásza lett a repülõ rovaroknak. Az alacsonyabb területeken és vízpartokon nem volt versenytársa. Magasabban ekkor még a pteroszauruszok uralták a levegõt. Elkezdõdött tehát egy új állatcsoport kialakulása. Ennek ellenére valószínû, hogy az Archaeopteryx egy zsákutca az evolúcióban, mert az elsõ valódi madarak merõben más formákat mutattak. Ezt támasztja alá a csõr hiánya, ami sok dinoszaurusznál már korábban kialakult és az elsõ madaraknál is jelent van, fogakkal ugyan. Az Archaeopteryx így is egy összekötõ kapocs. Az elõtte lévõ "lépcsõt" még nem találták meg, de ennek ellenére nevet már adtak neki: proavis. Õ lenne az Archaeopteryx elõtti forma ám lelet még nem áll rendelkezésre, kizárólag az evolúciós tudomány gondolataiban él. Aki kíváncsi rá, keressen rá a Google képek alatt, jó pár elmélet került rajasztalra!
Az Archaeopteryxet gyakran hívják õsszárnynak. Azt hiszem nem kell ecsetelni, hogy miért. Õ a hiányzó láncszem a madarak és a hüllõk között és ez a lelet bizonyította be végérvényesen amit a tudósok már régóta sejtettek, hogy a madarak valamely apró termetû ragadozó-dinoszaurusz családból fejlõdtek ki. Nem mellesleg ezután ébredtek rá, hogy nem kizárt, hogy a toll nem a madarak "találmánya" hanem a dinoszauruszoké!
De kövessük csak az Archaeopteryx fejlõdését. Elsõ lépésként ugye a mellsõ végtagokon fejlõdhettek a pikkelyek valamiféle hosszabb nyúlványokká, amelyek lehetõvé tették, hogy a gyík magasabbra ugorjon mondjuk egy repülõ rovar üldözésekor. Ez a képzõdmény alakult aztán szép lassan tollá. A testet is kezdte elborítani aminek legfõbb célja, hogy redkívül jól hõszigetelt és ami alátámsztja, hogy a dinoszauruszok ezen csoportja igenis melegvérû volt már. Ezzel párhuzamosan elkezdett erõsödni a mellizomzat, valamint a mellsõ végtagok spelializálódása. Itt értünk el az Archaeopteryxhez. A teljes madárrá válás még messze van, de már egy igencsak különleges hüllõrõl beszélhetünk, ha egyántalán még hüllõnek tekintjük. A fej tökéletesen hüllõszerû. A hosszú farok sem vall madárra, hanem szintén hüllõre. Ellenben a tollak és a mellsõ végtagok totálisan madárszerûek. A mellizom még nem olyan erõs mint a mai madaraknál, de fejletteb mint egy átlagos Compsognatus-formánál. Valószínû tehát, hogy az Archaeopteryx rossz repülõ volt, órákat nem tudott a levegõben tölteni, maximum perceket. Ezzel viszont méltó vadásza lett a repülõ rovaroknak. Az alacsonyabb területeken és vízpartokon nem volt versenytársa. Magasabban ekkor még a pteroszauruszok uralták a levegõt. Elkezdõdött tehát egy új állatcsoport kialakulása. Ennek ellenére valószínû, hogy az Archaeopteryx egy zsákutca az evolúcióban, mert az elsõ valódi madarak merõben más formákat mutattak. Ezt támasztja alá a csõr hiánya, ami sok dinoszaurusznál már korábban kialakult és az elsõ madaraknál is jelent van, fogakkal ugyan. Az Archaeopteryx így is egy összekötõ kapocs. Az elõtte lévõ "lépcsõt" még nem találták meg, de ennek ellenére nevet már adtak neki: proavis. Õ lenne az Archaeopteryx elõtti forma ám lelet még nem áll rendelkezésre, kizárólag az evolúciós tudomány gondolataiban él. Aki kíváncsi rá, keressen rá a Google képek alatt, jó pár elmélet került rajasztalra!
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#273
Az Archaeopteryx az õsszárny:
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#272
Családon belüli erõszak miatt? 😄DDD
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#271
Perejjük be!
"Utána mintha jajszó szállna. Félig mély csönd, és félig lárma"
#270
Apai pofonok 😊)))
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!
#269
Pfff... Ezzel azért zúzhatott a kis drága.
"Utána mintha jajszó szállna. Félig mély csönd, és félig lárma"
#268
Bezony
Is this the real life? Is this just fantasy? -------o------- Tejet kérek! Csokisat!