A digitális tükörreflexesek I.

Hát természetesen bele lehet nézni a tüköraknába hogy nem lóg e a tükör, rendesen felcsapódik e. A digitálisoknál a zárszerkezetet nem lehet lefutásra és idõre is úgy ellenõrízni mint a filmeseknél.

Igen ezekre én is gondoltam, csak azt hittem, hogy még van valami amit kevesen tudnak vagy ilyesmi, azért köszi

http://www.ebolt.hu/category2488.html

Elsõsorban felvételeket kell csinálni több programponttal, jók e a képek fókusz jó e. Természetesen ütés törésnyom van e? Ennek a gépnek még többnyire garanciásnak kéne lennie nem? Szokatlan zörgés nem hallatszik e.

Segítsetek légyszi. Egy használt Canon 400D-nél melyek azok a részletek amikre oda kell figyelni, hogy ne verjenek át? Általában is, mik azok a tényezõk amiket figyelembe kell venni, és feltétlenül megvizsgálni egy használt gép vásárlásakor.

hihetetlen dilettáns vagy, tudod-e...?

a TTL/ETTL egy fénymérési mód semmi köze nincs a keresõképhez...

a(z optikai) keresõkép megjelenítése fizikai optika, semmi köze nincs a TTL-hez, keresõképet már akkor alkottak lencse és tükörrendszer segítségével, mikor a TTL még szûzi gondolatként sem létezett..

legalább egy nyamvadt fotótechnikai könyvet olvass már át!

A TTL nemcsak fénymérés mivel azt jelenti a lencsén át (keresztül). Hogy látod a pentaprizmás gépben a témát? A lencsén keresztül. Hogyan látod az EVF keresõben a témát? Ugyancsak a lencsén keresztül. Ezek a valós képet adó keresõk. Az átnézeti keresõ (Newwton, Albada) jópár cm távolságban van az objektív tengelyétõl, mást lát mint a lencse, ezért nem valós a képe, mert fényképezés lévén az a való ami a képre kerül.
A prizmás, tükrös és EVF keresõ TTL tehát lencsén keresztüli keresõ.

most már csak arra lennék kíváncsi, hogy a TTL (Throught the Lens) fénymérési módnak mi köze van az átnézeti keresõhöz...

kétlem hogy az a kevés fotóismeretem ne lenne még így is sokkal több mint a tiéd

Hát kétlem hogy a kapirgálástól a fotósismereteid gyarapodnának.<#nyes>

kaparom a falat bazeg 😄DDDDd

Érdekes hogy senki nem pedzette idáig hogy hogy mi az ami megkülönbözteti a valós képû keresõt a nem valóstól. Pedig van egy varázsszó TTL.

érdekes keresõ lenne, amiben az elkészült fotót látod😊

hívhatnánk fotólabor-ablaknak😄

De teljesen mind1 minek hívjuk, nem az elkészült képet látod benne, pont.

(mindjárt sírok)

A valóságot látod rajta keresztül, vagy egy digitálisan reprodukált képet?
Akkor mirõl is beszélünk?

"hogy nem az fog látszani az elkészült fotón amit a keresõben látsz). "

Akkor mirõl is beszélünk?

Õõõõõõ....
Professzor Úr, az átnézeti keresõ mióta nem valós képet mutat?
Ami nem valós képet mutat, az az EVF és az LCD, mert azok LEKÉPEZIK DIGITÁLIS JELEKKÉ a képet és egy arra alkalmas KIJELZÕN mutatják, vagyis nem valós a kép.
Átnézeti keresõ viszont 1az1ben azt mutatja ami a valóság (az már más kérdés, hogy nem az fog látszani az elkészült fotón amit a keresõben látsz).

feladom...

Látod a rajzon is van hiba nem is egy. A rajzolónak ha értene a mûszaki rajzhoz, (márpedig ez az) tudnia kellene hogy a szemmel közvetlen nem látható éleket szaggatott vonallal kell ábrázolni, így azok nem zavarnak. Azt hogy a tárgyról a lencsébe belépõ fénysugár is rosszul van ábrázolva már meg se említem.

Tudod túl régóta fényképezek én ahhoz hogy nekem utána kelljen nézni ilyen dolgoknak. Éveken keresztül vásároltam pld Bizományikban használt gépeket mások számára ahol az üzletben meg kellett állapítani hogy a gép jó e, anélkül hogy fényképeztem volna vele.Némely esetben befûztem a magammal hozott próbafilmet ellenõrízvén a továbítást de ez volt a maximum lehetõség, és sosem tévedtem. Pont most cseréltem egy békebeli Tamron makróoptikát két perc elég volt hogy megállapítsam hogy kifogástalan, és korrigáljam azokat a téves adatokat amit közöltek róla pedig nem is találtam meg az Interneten ezt az optikát . Mi van akkor ha egy gép adatlapján azt olvasod hogy valós képet ad, pedig csk egy átnézeti keresõrõl van szó. Azt biztos nem én írtam.

Jó isten!
Te utánaszoktál nézni ezeknek a dolgoknak vagy csak maguktól jönnek?

A lényeg az hogy a lencse képét valósan oldalhelyesen lehet látni hogy most ezt prizma vagy ugyanolyan lapelhelyezésû tükrök végzik lényegtelen szempont. Viszont én meg belekötök a pentatükör kifejezésbe mert nem igaz. Ugyanis a pentaprizmának öt oldala van csakhogy abból kettõ átlátszó, mert nem lehetne a képet látni csak három tükröz. Ha penta vagyis öt tükör lenne, akkor semmit nem lehetne látni! Csak három tükör van. Tehát a pentatükör kifejezés egyszerûen teljesen rossz.

igen és egyben az egyik legegyoldalúbb...

ugyanis ez csak a definició csak pentaprizmás tükörreflexes gépekre igaz...

Az Olympusokkal vagy esetleg az EOS 1-es szériával zavart lehetne kelteni az úrban...

Hát, ez eddig a legszebb meghatározás amit tükörreflexesre hallottam.<#nevetes1>

A reflex visszaverõdést jelent. Ezeknél a gépeknél a filmsík vagy az érzékelõ elött egy 45fokban álló csapon elforduló tükör van amely az objektív által vetített képet a fölötte levõ mattüvegen keresztül egy ötoldalú fordító prizmán ún pentatetõélprizmán keresztül a szemlencsébe vetíti ahol a fotós valós és oldalhelyes képet lát.Exponáláskor ez a tükör felcsapódik a mattüveghez szabaddá téve a lencse képét a felvevõsíkra amin kialakul a kép. A tükör az expozició után visszaáll alaphelyzetébe. A fotós az expozíció idejére nem látja a képet.

Egy kérdésem lenne. Mi az a tükörreflex?

miért lenne gáz?

upsz.. utolsó hozzászólás január 6.... itt se vagyok...<#szomoru1><#szomoru1><#szomoru1>

Hali. Szerintetek a használt (kb 1 hónapos) tükörreflexes váz nagyon gáz? (venni...)<#smile>

Hát, nem tom. én arra számítottam, hogy majd leírja, hogy kezdõ kategória 350d, d70, e-300. aztán utána kifejt, hogy melyik miért jó, áruk, kiegészítõk.
szerintem lényeges dolgokat nem árult el a cikk.

Sõt, a leginkább elérhetõ belépõszintû DLSR gépek saját cikket kaptak, pro-kontra leírva a tudásukat, jellemzõiket. Aki esetleg nem tudta miért jó vagy rossz egy ilyen gép, annak tuti segítség a cikk.

Na ez érdekes. Aki most akarna venni, annak ott volt a karácsonyi gépajánló, ez a cikk nem vásárláshoz nyújtott segítséget, csupán a kategóriákat tisztázta, illetve bemutatta a hozzá nem értõknek az alternatívákat.
Az összes kategóriához oda van írva, hogy miért jó, hol érdemes használni... És a kategóriák induló ára is fel van tûntetve.

Na, hogy ennek a két cikknek mi értelme volt azt el nem tudom képzelni. Nagyjából csak felsorolta a DSLR gépeket kategorizálva. Akinek van már DSLR-e, az semmi újat nem tudott meg valszeg, aki most akarna venni, az meg segítséget nem talált. Nincs egyikrõl sem írva, hogy mért jó, mit tud, ár/érték arány. Szakszavak jelentését, amik csak iebben a kategóriákban találhatók nem magyarázott, kivéve az USM-et, meg a full framet. szóval tök fölösleges cikk volt.

-apu kaphatok fény gépet ???
-persze fiam mennyi ???
- õõ tudod -5% áfa így csak 1 millió
-õõõ kérdezd meg anyád

Csakhogy az a grip nem csupán a plusz akksi miatt jó ám!
Én pl. nem csak hobbi szinten használom a 350D-t, dolgozom is vele.
Egy egész estét végigfotózni portré állásban markolat nélkül, bizony eléggé csuklógyötrõ feladat! Ezért is jó a grip. Plusz nagyobb stabilitást ad az amúgy túl kicsi és könnyû gépnek, nem is beszélve a gyárilag túl kicsi és kényelmetlen fogásról, amit a grip azért nagyrészt javít.

Én csak nem szeretem és nem osztom azt a hozzállást, hogy egy belépõszintû fgéppel nem lehet dolgozni, szép, értékelhetõ természetfotókat készíteni és "nagyzolásnak" tûnik ha egy ilyen -már-már legagyizott- gépre markolatot vesz az ember.

Amúgy kb. 1200 expót is simán megcsinálok a dupla akksival. A hely kérdés az már más dolog, de ne legyen fotós az, aki egy oldaltáskában szeretné az egész felszerelését tudni :-)

Sajnálom, hogy így jártál.
De...
A HP egy nyomtató gyár. Nem szabad tõle fényképezõgépet venni, úgyanúgy mint a Daewoo nevõ monitor gyártól sem autót...

Nem akarlak elkeseríteni, de a HP digi gépeirõl eddig jót nem hallottam.
Ha a gari lejárt a márka képviselet a kisujját sem fogja mozdítani, ahogy az a magyar márkaképviseleteknél lenni szokott.
A szerviznek ennek ellenére valószínûleg el kellene végezni a gép javítását. Arra azért készülj fel, hogy nagyon vastagon fog fogni a tolluk a számla kiállításakor.
Ez sajnos a magyar valóság. <#whatever>

Szeretném valaki véleményét megkérdezni. Vettem egy HP 945 gépet tavaly karácsonyra a családnak. Akkor még 120.000 ft volt, amit kölcsönbõl ugyan, de kifizettük, mert abban a hitben voltunk, hogy talán az egyik legjobb minõség lehet a piacon. Hát nagyot tévedtem. A garancia lejárta után 2 nappal próbáltam vele fényképezni, de már sajnos hiába. Felkerestem a márkaszervizüket telefonon és közölték, hogy nem tehetnek semmit forduljak a képviseletükhöz. Amikor ezt megtettem közölték, hogy ezaz én saram, miért nem vettem elõbb elõ a gépet. Nem tudom mit tegyek. Ha ezt a gépet nem ennyiért, hanem 12.000 ft-t lehetett volna kapni, most nem lenne semmi gondom. Ki gondolt volna, hogy így benézem ezt a gépet. Ezt példának is ajánlanám, hogy ilye szart senki ne vegyen, fõleg így , hogy vedd meg aztán levagy szarva! Pedig több HP terméket is vettem már és azokkal megvoltam elégedve, csak ezzel a vacakkal nem. Segítsetek !!!!!!!!

350D egy szuperjo, am megis belepo szintu modell. Orommel megvennem (a Canon30-am melle jo lenne).
Tudom, milyen egesz nap egy nagy geppel, par objektivvel maszkalni.

Dpreview-t elolvastam rola: Body plus battery,CF and 18-55 mm II lens: 724 g (1.6 lb) Majdnem 3/4 kilo igy alapban. A leiras alapjan mar magaban is szuper az aksi elettartama egy feltoltessel.

Ha hozzateszed a battery gripet (New BG-E3 battery grip (portrait controls), takes two NB-2LH or six AA batteries), az meg egy jo fel kilo es sokkal nagyobb helyet is foglal.

Visszaternek a mondandom elejere: ez egy belepo kamera, valszeg a hobbifotosok tabora csap le ra. Saccolok, az alapaksival kb. 500 kepet csinalhatsz, az extra BG-pel meg mondjuk 800-at? Ez megeri egy hobbifotosnak? Nehezebb es nagyobb helyet foglal?

Ezert batorkodtam parasztvakitasnak titulalni. En pl nem hasznalnam az extra BG-et.

Analóg vs. digitális vita...
Persze tény, hogy egy jó analóg géppel, jó objektívvel, jó alapanyagra készített, szintén jó színvonalon elõhívott kép jobb minõségû, mint a digitális társa. De összehasonlítgatni csak akkor lenne ételme õket, ha ugyan olyan feltételek között van erre lehetõség. Márpedig ritkán kerül arra sor, hogy valaki olyan szinten belenagyítson egy analóg fotóba, mint amilyen nagyításban a számítógép monitorán a digitális fotókat tanulmányozni szoktuk. Ilyen nagyításban persze, hogy hamarabb észrevehetõk az esetleges képhibák.
A színdinamika is szóba került. Az emberi látás elég érdekes dolog. A képi információk esetében a kontrasztnak és a fényhatásoknak sokkal nagyobb szerepe van, mint magának a színeknek. Az egyes színeket pedig leginkább csak a többi szín által adott környezetében, hozzájuk viszonyítva tudjuk értelmezni. Lehet, hogy a film nagyobb dinamikával rendelkezik, mint a digitális CCD, de az elkészült képek közötti különbség csak akkor érezhetõ, ha egymás mellé tesszük õket. Viszont külön-külön, önállóan vizsgálva mind a két kép tökéletesnek fog tûnni, hiszen agyunk a látott színeket csak a környezetéhez tudja viszonyítani.
A dinamikai problémák egy részét meg is lehet kerülni a digi gépen készített expo sorozat és a képszerkesztõben végzett utómunka segítségével. (Itt most nem arra gondolok, hogy töröljük ki a nem kívánt részeket...)
Amíg egy analóg gép esetében legfeljebb az elõhívás után tudjuk meg, hogy jó lett-e a kép, addig egy digitális gépnél már az expo után ellenõrizni lehet az eredményt. Ha valaki nem profi fotós, hanem "csak" amatõr, akkor ez sokkal fontosabb szempont számára, mint az, hogy a kép színdinamikája milyen. Ha tetszik, ha nem a belépõ szintû DSLR gépeket amatõröknek szánják. (Az, hogy Mo.-n a fizetések vásárló értéke miatt ezek a gépek még mindig meglehetõsen drágának számítanak az egy másik kérdés...)

Viszont az egész vita közben elsiklunk szerintem a lényeg fölött. A fényképezõgép, legyen az DSLR, analóg vagy digi kompakt, csak egy eszköz. Az, hogy az elkészült fotó tartamilag, mondanivalóját nézve, mûvészileg milyen értéket jelent, csak a fotóson múlik. Innentõl fogva nincs értelme a vitának, mindenki használja azt az eszközt, amivel az önkifejezését leginkább meg tudja valósítani.

Ha nem csak az elsõ helyezett számít, akkor mutatok még errõl a pályázatról képeket, amik szintén iskoláznak... :-)

a mai napig az egyetlen ilyen fotó, amivel a dslr gépeket használók takarózhatnak...

Blasta, ezerszer megvitattuk, azonos objektívvel egy dslr-rel készült fotó labdába sem rúg a diára vagy jobb minõségû filmre exponált kép mellett, ennek egyszerû fizikai határai vannak...

megjegyzem az egyszerû szemlélõnek a 10×15 dslr-rel készült fotó dinamikusabbnak tûnhet egy gyorshívóban elõhívatott analóg fotó mellett, de teszem azt, hgy ugyanekeket a fotókat A/4 méret közelében már nem tenném egymás mellé...

A 4-10 milla azért túlzás. Legalábbis a Canon obiknál, azokat ismerem. A legdrágább EF objektív az EF 600/F4 L, két milla körül van. Igaz, az EF 1200/F5.6 viszont úgy 25 milla, de azt külön meg kell rendelni.

"Nem a géptõl leszel profi fotós...
Egy 350D-vel is produkálhat BÁRKI olyan képeket, hogy seggreülsz tõle"
ok, ez rendben is van, de ez akkor is olyan, mintha pl F S7000-hez is lenne grip-es gyári csomag. nekem ez abszurd.

Sorry, nem kioktatni szándékoztalak.
Sokmillás digi gépekkel elérhetõ analóg minõséget emlegettél, és ezzel nem értettem egyet.

Noés a 350D + grip parasztvakításos kommented (és Beton lenézõ, "a géptõl függ a profi fotós ill. fotó" üzenetû kommentje) szintén nem volt túlságosan objektív...

Az biztos, hogy az objektívek valóban dögdrágák de, ezekben a lencsrendszer a legolcsóbb! Az elektronika elvisz 30% a szereslés 15% az üveg anyag 10-12% a többit meg a márkanév :-((
Nem értem, hogy már nem használnak folypátlencsét hanem a tizedannyiba kerülõ ED üveg anyagokat akkor mi a fene kerül 4-10 millába egy ilyen objektíven? Ja, megvan! Magyarországon élünk!!

Koszi a kioktatast. A stilus maga az ember. 😊

Ha lassabban fogod fel, amit irok, akkor lassabban reagalj ra. A felremagyarazast nem dijazom, a vitatkozashoz nincs kedvem. Nem offolok tovabb.

Sõt, még lényegesen nagyobb méretben is több, mint elég. Szerintem nagyon jó ár/érték arányt képvisel.<#eljen>

Persze-persze, egyértelmû, de ha esetleg csupán egy netes képgalériába szánod a fotóidat max 800x600-as méretben, akkior a kitobi több mint elég. Csak erre akartam utalni, nem mint tesztkép linkeltem be. <#alien2>