197
Egyre aggasztóbb a helyzet
-
Liliomfa #157 Az emberi kapcsolatokat valóban nem lehet logikai, filozófiai úton kiépíteni olyan szinten ,hogy az meg is álljon. mert igaz így jobban belelácc a miértjébe, a struktúrájába. de más átlátni meg átélni. na elő a royal vodkával , robbanj be egy szórakozó helyre, és tiéd a világ :)))
(húha na én is jó tanácsokat osztogatok :DD) -
#156
:-) Kisebbségi komplexus, egoizmus.. egy kutya. Hogy is fogalmazzak. Egyiknél mindenkinél különbnek érzed magad, de amikor látod, hogy ettől a szomorúság megmarad, és csak távolabb kerülsz mindenkitől, akkor megpróbálod a másik utat. Ha nem tudsz másoknál legkülönb lenni, akkor legyél az átlagosak között a legátlagosabb. Ugye valami megint nem stimmel? Megint elidegenülés.
A chat és a fórumok és mindenféle filozófia, ideológia ismét az egomat táplálta. De amikor kiléptem az utcára, megint nem találtam a helyem. Hol vagyok? Nem itt kell lennem, hanem valahol máshol. Félelem, düh. Újra és újra a múlt emlékei, és a jövő képzete. Mindig kell valami, hogy fenntartsa a "boldogságot" de amint megvan, már egyből más kell. És még azt sem éltem át, ami meglett. Olyan tanításokat használtam föl az egom növelésére, amik békét hoznak, mert kimondják, hogy még véletlenül se bennük keresd az igazságot.. és egyáltalán ne is keresd. Nem maradt más belőlük, csak a logika, a vita.
"biztos vagyok benne ,hogy nem vagy egoista olyan szinten mint ahogy állítod. cask az ideál Én-képed az." -Ez biztos így van, mert mi más is lenne az egoizmus, mint maga az ideál Én-képünk? -
espfan #155 A Turul szoborról ajánlanám a következő cikket: http://igenhir.hu/friss/051227/051227a.htm
Tud újat mondani... -
Liliomfa #154 de kis goncik vagytok :)))))))) -
Liliomfa #153 szabolcs, én egy időben hasonló cipőben jártam mint te. csak én épp ellenkezőleg. kisebbségi komplexusom volt. mindenkinél kisebb rendűnek éreztem magam és elékezdtem olvasni, olvasni, és olvasni, a chatan vívtam szó párbajokat. egyet veled is :)) és egyéb eszme cseréket. gyakran én is eldurvultam és úgy érezték lenéző vagyok, holott csak olyan voltam mint egy macska. fél , mert érzi kisebb rendűségét egy nagyobb állattal szemben de mégis felvszi a legeslegijesztőbb pózát, mint ha ő lenne a vadász. persze igazi megvetés sosem volt bennem, mert belül tisztelem a hívőket akaratuk miatt. ahányszor leszedem szemfedőjüket ők annyiszor visszarakják makacsul. játékosságom miat azonban sajnos ittt a fórumon is sokan megsértődtek. nem számít. szóval én is megteltem szomorúsággal és félelemmel , mert hiányzott vmi. mégpedig egy nagyobb társaság, emberek, szeretet. a chatan megtaláltam.
szabolcs: biztos vagyok benne ,hogy nem vagy egoista olyan szinten mint ahogy állítod. cask az ideál Én-képed az. harcolsz elenne de mégsem engeded el. ne feledd ,hogy csak angy vonalakban vagy génjeid rabja. tőrd át a láncokatt változz a belső hatások befolyása által pozitív irányba. én bízok benned :)) -
Liliomfa #152 az egot ebben a ilágban ár eévetik sőt mi több letagadják , de egy ősi ösztönző erő amit nem lehet kitörölni. -
#151
hehe :) -
Thanatos #150 
ez kurvajó volt :DDDD -
#149
Egyetértek a topic lényegével. Kisebb koromban, sőt lelginkább nővérem idejébe a játszótér hogy mondjam.. olyan állapotú volt, hogy az embernek nem kellett hányingert kapnia, az eltört sörösüvegeket és a kutyaszart kerülgetni, szép tiszta volt. Na most nem azért mondom a játszóteret, mer minden vágyam az lett volna hogy ott "játszak", de tesóm idejébe nyugodt szívvelleengedték a szülők este 10-ig a gyerekeket a parkba/játszótérre. Most ez elképzelhetetlen. Ha az ember lakótelepre gondol, egyből eszébe jutnak azok a (nem mondok zenei megkülönböztetést) ""nagymenő"" srácok, akik rongálják és szétverik a parkokat, akik felgyújták a szemeteseket, és akik néha még az emberekbe is belekötnek ""békés"" sétájuk közben. Az még szörnyűbb, hogy néha a kisgyerekek példát vesznek róluk, és az az életkép lesz a szemük előtt, hogy az élet abból áll, hogy szétverjük a környezetünk, és egy rakás sz*rba élünk. Legalább elkülönítenék az ilyen eseteket, akik miatt nemzedékről nemzedékra (hátha nem) fog szállni ez a tahóság. Még arról, hogy a gyerekek példát vesznek róluk: volt osztályársamék (kiemelt barmok) kifejezetten olyanok, hogy szeretik, ha kis 5-es gyerekek velük 'haverkodnak', és mint valami kiskirályok uralkodnak...ez nem állapot... -
#148
Haver te vagy bölcsész vagy, vagy pedig kamasz. Utóbbit kinövöd. Boldog Karácsonyt és világfájdalmat :D -
#147
Én rohadtul egoista vagyok, és szinte teljesen eltávolodtam mindenkitől, mert annyira másnak éreztem magam. Elfogyott az empátiám, többé már nem volt szeretet, csak messzeség, és gyűlő düh, szomorúság és félelem. Egyszerűen nem leltem örömömet új dolgokban, mindenről azt hittem, hogy ismerem, és tudtam, hogy mikor hogy cselekszenek az emberek. Olyan felületes lettem, amilyennek csak lehet lenni. Ahogy féltettem magam másoktól, nehogy sérüljön ez a felsőbbrendűségem, az teljesen elidegenítette minden valóságtól. Úgy éreztem, hogy másoktól vagyok különb, és különleges, és ez egy szép nagy falat emelt. Egyetlen véleményem volt 5 év alatt, ami nem igazán változott, mégpedig, hogy iszonyat egoista vagyok, és hogy minden rossznak az oka az egoizmus.
Tudod, milyen félni a félelemtől, vagy kételkedni a kételyben? Sokszor, ha tenni kellett volna valamit, inkább elaludtam, nem a végeredmény milyenségétől féltem, hanem magától a megoldástól. Bele sem kezdtem. Ez ilyen tunya, léha kómás állapot, a tudatosság alja, amikor nem ott vagy, ahol épp vagy, hanem mindig vagy a múlt, vagy a jövő jár a fejedben, vagy valami egészen más...
Nincs kreativitás, nincs játékosság, vagy felszabadultság, öröm, szeretet, boldogság, csak a félelem, hogy lelepleznek, ezért nem itt kell lenned.
Sikerült magam beletemetni a filozófiába, egy rakás könyvön és íráson rágtam át magam, és csak gondolkodtam, és gondolkodtam, mindent meg kellett értenem. A csúcs a keleti filozófiák voltak. Hogy minden egy, semmiben sem különbözök mástól, egyek vagyunk. Nagyon tetszett, hogy senkit nem káromol, semmit nem vet el, mondom ez kurvajó. Vitáztam éjjel-nappal, főleg chaten, vagy írásban, arrogánsan, lenézően és még idegenebb lett az egész. Közben nem vettem észre, hogy elkerülöm az egész lényegét. A boldogságot, és a harmóniát. Helyette az egom kapott táplálékot, egyre inkább azt gondoltam, hogy tudok valamit. Lassan rájöttem, miért mondják, hogy a buddhizmus nem hizlalda, hogy hiányzik belőlem minden szeretet, és részvét, empátia a másik iránt. Csak mérgezem magam.
Aztán lassan rájöttem, hogy nem elég érteni valamit, érezni kell, és nem másoktól kell kitűnőbb lennem, mert mindenki kölönböző, és csodálatos. Úgy érzem, elég vágyam összegyült ahhoz, hogy változtassak a nézőpontomon, mert ez már tarthatatlan. Hiába ismertem eddig bármit, ha mindig boldogtalan voltam. Mit akartam még írni? Ja. Anyumnak vettem egy Osho könyvet mert sokan dícsérték, itthon jobban beleolvasva rájöttem, hogy nem értek egyet egy rakás dologgal a könyvben, ellentmondásoktól hemzseg, ráadásul elég tukmálós stílusa van, de elgondolkodtat., és vannak benne érdekes részek. A címe: EGO
És fura, hogy 1 hét alatt, mialatt tettem is a szemléletváltás érdekében, én is hasonló dolgokra jöttem rá. Sokszor hallottam a kérdést: "Nem gondolkodsz túl sokat?" Most lassan kezdem "komolyan" venni, hadd jöjjek vissza a valóságba. :-))) Ez csak a felsőbbrendűségről, és az egoról jutott eszembe. Na megyek vissza karácsonyozni. Boldog karácsonyt mindenkinek :) -
Takezó #146 Igen, ez így van, de azért azt se felejtsük el, h a túléléshez szükséges ez a "felsőbbrendűségű" érzés... Akinek nincs, azt általában depresszióval kezelik valahol:)) -
#145
Anyum azt mondja, hogy akkor lesz valaki egyenember, ha befesteti a haját, piercinget rakat, ha a külsőjével akar kitűnni. Igazából ezzel áll be a sorba.
De ezzel szerintem nem a srác áll be a sorba, hanem aki elkezd általánosítani, és kitalálja azt, hogy igazából van olyan hogy egyenember, van sor.. ezzel az egója egyből felsőbbrendűnek álltja be magát a többivel szemben.
Értitek mit írok? Ha valaki számára nem fontos a külső, akkor miért beszél folyton arról, hogy neki mennyire nem számít a külső. Olyan, mint amikor van egy fülbevalóm, és más sokkal nagyobb jelentősséget tulajdonít neki, mint saját magam, ráadásul ő mondja, hogy így meg úgy nem számít a külső. :-)) érdekes téma.
Anyukám attól függetlenül, hogy egy kutursznob, és az egyik legnagyobb műveltségű ember, akivel eddig találkoztam, soha nem tudtam neki elmagyarázni, mennyire önző a szeretete. (álszent) :-) De nagyon szeretem, és boldog karácsonyt mindenkinek! -
#144
húha :) ismerek egy jó idézetet:
"mindegy, milyen sorból lógsz ki, mert nincs sor" -
Takezó #143 no, ezt az infot meg honnan vetted? :O -
Takezó #142 hogy kifejezzem megvetésemet a kulturális globalizációval szemben, megtagadom a karácsony megünneplését... -
#141
Nekem még korai. De akkor is baromságnak tartom. Az ilyen nevelési rendszerektől leszbnek totálisan defektesek a gyerekek. -
#140
persze, de szakkönyvek olvasása hozzájárulhat a nevelés hatékonyságához -
Cat #139 
-
DJviolin #138 Amit most elmodnok az tutko nem igaz, de mivan ha mégis. Szóval Tomcat blogjában olvastam, hogy amikor felszentelték a Turul szobrot, és mikor a szenteltvíz hozzáért a szoborhoz, az eső elállt, és nem esett tovább. -
Thanatos #137 nemtom mi bajod van amig 1db csavarhuzoval piszkálja a jó oldalán :DDD énse tartomf eltétlen rosznak a jól irányzott pofont de ebben az esetben pont az a jobb ha leülsz vele szétszerelitek a konnektort és megmutatod neki mi hogy miért van mit szabad és mit nem :) -
#136
Vannak a tanárok között is defektesek, akik csak azért mentek tanárnak, hogy atyáskodhassanak. -
#135
nem tartja ellenfélnek.
csak a neveletlen suttyó a munkájában akadályozza, és mondjuk egy 20fős osztályban 17tanulna, 3bunkóskodik, akkor a 3miatt ne haladjon a maradék 17?
na ne... -
#134
Másrészt azt nagyon nem értem, hogy a tanárok egy része miért tartja a gyereket ellenségnek/ellenfélnek. -
#133
Nálunk is csak egy-két új tanárnak pofáznak vissza a bunkóbbak. Engem mindig nagyon idegesít, rosszabbul bírom, mint maga a tanár.
Egy-két gyerekre ráférne, hogy megfegyelmezzék, ha már otthon nem sikerült.
Másrészt azt nagyon nem értem, hogy a gyerekek egy része miért tartja a tanárt ellenségnek/ellenfélnek. -
#132
Én azt sem tartom rossznak, ha a tanár megpofozza a diákot. Egy nagy hátránya van: visszaélésekre adhat okot, a szadista testnevelőtanárok pl. agyonverhetik a gyereket :)
Engem egyszer-kétszer pofoztak meg tanárok általános iskolában, és utólag úgy gondolom, hogy jogos volt, mert nem bírtam abbahagyni a dumálást.
Miután tilos lett a pofozkodás, az volt a büntetés a pofázó kölköknek, hogy meg kellett tanulni pl. a Toldiból 5 oldalt stb. :)
Persze ez csak általános iskolában.
Azt viszont teljes baromságnak tartom, hogy nem lehet kiküldeni a gyereket az óráról. Lassan annyi kedvezményt kapnak a gyerekek az iskolában, hogy nem tud dolgozni a tanár. -
#131
Mert az első 8 évben ezt is lazán meg lehet tenni ugye. -
Takezó #130 nem is klel 18 évig annyira odafigyelni, elég az első 8 évben, és nem fog olyan társaságba keverendi -.- -
Takezó #129 hányat olvastál? -.- -
haxoror #128 "akinek már ütnie kell a gyerekét, annak nem tanácsolnám a ygerekvállalást alapból :)"
Ha a tanácsodat az emberek megfogadnák akkor pár generáció alatt teljesen kihalna az emberiség mert szinte senki se vállalna gyereket :)
Neked vmi extrém idealizált képed van a "jó" szülőről a világ nem így működik, mindenki eltervezi hogy hogyan fogja nevelni a gyerekét aztán menetközben rájön hogy mégsincs annyi ideje/energiája amennyi kéne, a szerencsén is sok múlik hogy ne keveredjen rossz társaságba stb
A legtöbb szülő pl csak akkor veszi észre hogy vmi baj van amikor az már megtörtént, a gyerek elkezdett cigizni, trükközött és összetörte magát biciklivel vagy lopott a boltban stb, szinte lehetetlen 18 éven keresztül mindig ott lenni és a legkissebb jelekből is olvasva megelőzni a bajt ehhez még hozzájön az is hogy minden egészséges gyerek próbálgatja a határait szal normális hogy időnként hülyeséget csinál.
Tudom most divat a liberalizmus de sztem ha évezredeken keresztül egy módszer jó volt ahhoz hogy a gyerekekből értékes felelősségteljes felnőtteket neveljünk azon nem kell feltétlenül változtatni.
Persze nem azt mondom hogy minden bizbaszért ütni kell a gyereket, az atyai frásznak pont az a lényege hogy nagyon ritkán (optimális esetben soha) használja a szülő így súlya van, ha később ér haza a megígértnél az bőven nem ok de ha pl meglátom hogy csavarhúzóval piszkálja a konnektort akkor repül a pofon mert pontosan azt akarom hogy megijedjen és féljen: "konnektor piszkálás=inkább nem csinálom mert nagyon szar lesz nekem", persze utána elmondom hogy miért kapta de nem fogom megkockáztatni hogy csak egy kultúrált elbeszélgetés önmagában esetleg ne legyen elég ahhoz hogy ne próbálkozzon újra... -
#127
"olvas szakkönyveket, hogy hogyan nevelje a gyereket, akkor nemigazán lesz olyan ilyen szituáció... "
Ezektől a nevelési szakkönyvektől, mindig elfog a nevetés :D -
Takezó #126 ehhez azért nem hiszem, h elég lenne nevelésről szóló könyveket olvasni, hanem a szülőnek magát is képeznie kell sokmindenben... tudom milyen nehéz nem megütni a kutyámat pl. néha, amikor lop, de egyszerű empátia az egész, úh. pl. ezt a képességet kell fejleszteni minden leendő szülőnek:) -
#125
igen, pontosan így van.
#113 -ból idéznék:
"és az a legjobb ha a szülőnek sohasem kell megütnie a gyerekét de ha előáll egy szerencsétlen helyzet akkor inkább egy pofon ami helyreteszi minthogy a srác rossz irányba fejlődjön szvsz"
ha tényleg JÓ a szülő, vagyis nem csak úgy csinál egy gyereket, hanem teljesen odafigyel rá, olvas szakkönyveket, hogy hogyan nevelje a gyereket, akkor nemigazán lesz olyan ilyen szituáció... (pl én esetem) -
Takezó #124 egy kis nosztalgiaparti itt is? 
hat bizony, mi votunk ott a legrosszabbak az osztalyban, aztan megis milyen kis angyalok igazabol
es szepek, meg iylesmi:dðð
-
#123
hát ha egyszer a tanár nem tud fegyelmet tartani.. sajnos a mai tanárok 99%a ilyen.. én olyan gimibe járok ahol még viszonylag sok régi tanár van, hát ott olyan fegyelmet tartanak a tanárok, még a legsuttyobb kis köcsög se mer órán megszólalni.. -
#122
pontosan.. ki nem látszik az egész topik az általánosításokból -
#121
akkor is itt valami óriási gond van ha már csak erőszakkal lehet jó irányba terelni a gyerekeket. sőt, ha ma már egy tanár megpofoz egy diákot, a diák feljelenti, aztán meg megverik a tanárt -.- szánalom -
Takezó #120 (y)
#113: akinek már ütnie kell a gyerekét, annak nem tanácsolnám a ygerekvállalást alapból :) -
#119
hát ha odaáig eljut egy szülő hogy csak veréssel tudja kivívni magának a tiszteletet (ami valójában félelem a gyerek részéről), akkor ott valamit nagyon elrontott. ha egy szülő jól neveli a gyerekét, odafigyel rá, és ami a legfontosabb , odafigyel a gyerek BARÁTI TÁRSASÁGÁRA, akkor az életben nem kell megütni a gyereket :\ -
#118
Én meg budapesti tinédzser vagyok. Nem hiszem, hogy a kulturális globalizációról vagy a helyes gyereknevelésről többet tudok, mint te.