Mégsem tévedett Einstein
Oldal 1 / 7Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#316
Ó, hát a világ egyszerû: egyszerûen nem olyan, amilyennek mi hisszük. 😄
#315
Nekem ok, csak gondoltam, leírom, persze azóta születtek elméletek, felfedezések, amik befolyásolták a szemléletet, szeretném azt hinni persze, hogy a világ nagyon egyszerû, ami igaz is lesz, vmikor, addig azomban még hátravan pár könyv és év. Kicsit iddõigényes ez az iskola. Sajna, de így tanuljhuk meg az élet egy részét.
<#ticking><#nevetes1><#ticking>
Egyszerû, mégis öszetett és végtelenül bonyolult, ez a világegyetem és az ember is. Szerintem.
<#ticking><#nevetes1><#ticking>
Egyszerû, mégis öszetett és végtelenül bonyolult, ez a világegyetem és az ember is. Szerintem.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#314
Szerintem ez nem ilyen egyszerû. A kvantumos világ alaptulajdonsága egyfajta határozatlansági állapot, a megfigyelés ebbõl zökkenti ki, egy adott határozott állapotba kényszerítve, ejtve azt lokálisan. (A materialisták nem szeretik elismerni, de ez nagyon szépen mutatja, hogy a világ nem olyan "materiális", mint amilyennek õk szeretnék tudni. Felületesen szemlélve persze olyan.)
#313
"A határozatlansági reláció bevallottan technikai probléma"
Most olvasok egy '65-ben készült könyvet, amiben benne van a határozatlansági reláció, az egész abból következik, hogy mi csak "fénnyel" figyelünk meg, vagy a behatás nagy(ha nagy az energia, kicsi a hullámhossz), vagy nagy a hullámhossz, ez meg határozatlanná teszi asszem a helyet, pontosabban pontatlanná, tehát nem nézhetjük meg kellõ pontossággal a dolgokat a kvantumok világában, mert akkor drasztikusan megváltoztatjuk a megfigyelt dolgot, érdekes, hogy manapság ez sokkal nagyobb filozófiai terhet jelent, mer ilyeneket hoznak elõ, mint megfigyelõ, a Schrödinger-féle hullámegyenlet is benne van, az is arra adválaszt, hgoy mit érzékelünk, elég érdekes, hogy pl. ott a tömegtõl függ, hogy mennyire elmosódik egy test észlelése. Na mindegy, ez már egy régi topic régi hozzászólása, szóval csak ennyi. Remélem vki megnézi és felújul a topic.
Most olvasok egy '65-ben készült könyvet, amiben benne van a határozatlansági reláció, az egész abból következik, hogy mi csak "fénnyel" figyelünk meg, vagy a behatás nagy(ha nagy az energia, kicsi a hullámhossz), vagy nagy a hullámhossz, ez meg határozatlanná teszi asszem a helyet, pontosabban pontatlanná, tehát nem nézhetjük meg kellõ pontossággal a dolgokat a kvantumok világában, mert akkor drasztikusan megváltoztatjuk a megfigyelt dolgot, érdekes, hogy manapság ez sokkal nagyobb filozófiai terhet jelent, mer ilyeneket hoznak elõ, mint megfigyelõ, a Schrödinger-féle hullámegyenlet is benne van, az is arra adválaszt, hgoy mit érzékelünk, elég érdekes, hogy pl. ott a tömegtõl függ, hogy mennyire elmosódik egy test észlelése. Na mindegy, ez már egy régi topic régi hozzászólása, szóval csak ennyi. Remélem vki megnézi és felújul a topic.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#312
kösz a tanácsot
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#311
Sztem az alsó jobb.
Kara kánként folytatom tanításom.
#310
Melyik maradjon?
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkoráltalános törvényhozás elvéül szolgáljon!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkoráltalános törvényhozás elvéül szolgáljon!"
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#309
Pironkodva kell elismernem, hogy nem emlékszem rá. Na, látod, ezért jó lenne, ha aláírásodba berittyentenéd.
Kara kánként folytatom tanításom.
#308
A kategorikus imperatívusz Kanttól jobb lenne?<#nevetes1>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#307
"hogy egyetlen fotont hogyan állítottak elõ"
Pl.: http://www.aip.org/pnu/2002/split/591-3.html
http://www.scienceblog.com/cms/device_emits_single_photon_8887
Az imént ajánlott könyv html formában:
http://felpakol.uw.hu/map/schrodinger_kiscicai.htm
Pl.: http://www.aip.org/pnu/2002/split/591-3.html
http://www.scienceblog.com/cms/device_emits_single_photon_8887
Az imént ajánlott könyv html formában:
http://felpakol.uw.hu/map/schrodinger_kiscicai.htm
#306
"Csak az utolsó mondat valahogy túlzott bizonytalanságot sugallt. Egyébként mit értettél rajta?"
Azt, hogy bár a kvantumfizika egyenletei rettentõ pontosan egyeznek a kísérleti eredményekkel, nem igazán tudjuk, hogy mit jelentenek. Sokféle értelmezés létezik, de egyik sem igazán meggyõzõ. A szerintem legjobb, viszonylag új értelmezés a már említett könyvben olvasható. Megoldja a hullámfüggvény összeomlás problémáját azon az áron, hogy idõben visszafelé terjedõ hullámokat is megenged (amiket egyébként semmi sem tilt az okság elvén kívül, de az sem sérül ez esetben).
Azt, hogy bár a kvantumfizika egyenletei rettentõ pontosan egyeznek a kísérleti eredményekkel, nem igazán tudjuk, hogy mit jelentenek. Sokféle értelmezés létezik, de egyik sem igazán meggyõzõ. A szerintem legjobb, viszonylag új értelmezés a már említett könyvben olvasható. Megoldja a hullámfüggvény összeomlás problémáját azon az áron, hogy idõben visszafelé terjedõ hullámokat is megenged (amiket egyébként semmi sem tilt az okság elvén kívül, de az sem sérül ez esetben).
#305
Na, te is.:-) Ez olyan igazi '50-es éveket idézõ szöveg.
Kara kánként folytatom tanításom.
#304
Jobb nem jutott hirtelen eszembe.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#303
Próba
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#302
Katt a személyes adatlapodra a Fórumok fejezet alatt, és ott csinálhatsz magadanak ilyen lózungokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#301
Asszem vhogy tényleg sikerült nekik, ha az emlékezetem nem csal, egy bizonyos Max Planck megalkotott olyan számokat Planck-idõ,-hosszúság. Az egyik Planck szám amit most nem írtam, mert nem emlékszem a nevére, megadja egyetlen foton energiáját, a fény legkisebb kvantumának energiáját. A kvantum csomagot jelent, ez a kvantumelmélet alapja, az energia csak bizonyos méretû csomagokban nyelõdhet el, keletkezhet, terjedhet... Nemrég megkaptam egy 11.-es fizikakönyvet, melyben bennevan egy ábra az univerzum jelentõs eseményeirõl, és a felfúvódás pl. még az anyag kvarkállapota elõtt agy elején volt mer itt 10 a -34-en másodperc van írva az õsrobbanás után, 10 a -43-on másodperc meg a felfúvódás kezdetének(hatványoztam). Érdekes. Planck nagy koponya volt.<#worship><#nevetes1>
u.i.: nem tudja valaki, hogy lehet ilyen "szlogeneket" írni a hozzászólások végére?
u.i.: nem tudja valaki, hogy lehet ilyen "szlogeneket" írni a hozzászólások végére?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#300
Igen, ezt már én is megkérdeztem egyszer egy fizikustól, de a válaszra valahogy nem emlékszem.
Szóljon valaki Kukacosnak! 😊 Vagy volt itt korábban még 1-2 fizika-hallgató.
Szóljon valaki Kukacosnak! 😊 Vagy volt itt korábban még 1-2 fizika-hallgató.
#299
Kaptam privi üzit egy eltávozott barátunktól, juhé! :-)
Nos, azt írja, hogy :
"adok neked egy tippet. Kérdezd meg az okostojásoktól, hogy egyetlen fotont hogyan állítottak elõ... És honnan voltak abban biztosak, hogy valóban csak egyetlen fotonról van szó."
Mivel nem teljesen értem a kérdést, gondoltam szószerint beidézem.
Mert a 2réses kísérletnél nem állítottak elõ fotont, hanem hullámot nyomattak rá a résekre. Legalábbis én így gondolom....
Nos, azt írja, hogy :
"adok neked egy tippet. Kérdezd meg az okostojásoktól, hogy egyetlen fotont hogyan állítottak elõ... És honnan voltak abban biztosak, hogy valóban csak egyetlen fotonról van szó."
Mivel nem teljesen értem a kérdést, gondoltam szószerint beidézem.
Mert a 2réses kísérletnél nem állítottak elõ fotont, hanem hullámot nyomattak rá a résekre. Legalábbis én így gondolom....
Kara kánként folytatom tanításom.
#298
Így vagy úgy, szerintem ez az egész csak a világ egyik szelete. És talán csak a két világ (anyagi és szellemi) csak együtt érthetõ meg igazán. Persze a tudósok a végletekig próbálják csak az egyik irányból megmagyarázni a dolgokat.
#297
Az én emlékezetem szerint is. A személyes véleményem pedig: a kvantummechanika legnagyobb relytélye, hogy a microvilágban miért a nagy számok és miért nem a logika törvényei mûködnek. A nagy számok törvényei pedig a hullámmechanikában teljesedtek ki. A kétréses kísérletet máig nem értik, néha pedig elmagyarázni se lehet rendesen, mit is jelent az hogy: ha megfigyeljük, hogy az anyaghullám melyik résen megy át, akkor már nem jelentkezik az interferenciakép csak a két valószínûség "összege". Szerintem ez nem is olyan bonyolult, nagy számok törvényei, ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévõ hullámként jelentkezik a becsapódások valószínûsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az idõben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az idõben nem ugyanazt mutatják a nagy számok, az alapvetõ kérdés viszont megmarad minden esetben: Mi minõsül megfigyelésnek? Mi omlasztja össze a hulámfüggvényt, változtatja meg a szuperpzíciót?
Ez egy filozófiai kérdés, szerintem meg csak mi, a jelenség megfigyelõi, nem tudjuk megfigyelni anélkül, hogy beleavatkoznánk. A kísérlet megszûnne paradoxonnak lenni, ha megfigyelhetnénk az átmenetelt anélkül, hogy hatnánk a részecskére. Ha nem hatunk rá, a nyagy számok törvényei változatlanul hatnak egészen a kísérlet végéig, de ez lehetetlen, ha felidézzük: minden hat mindenre.
Sajna emiatt még jóideig elvitatkozhatunk majd a kísérleten. Amíg fel nem adjuk, a részecskék sokasága csak addig terjed hullámszerûen, amíg nem hatunk rá.
Ha ez hosszú eszmefuttatás volt, bocs, ha belsõ ellentmondásokat tartalmaz, kérlek világítsatok majd rá.
A pulzáló feketelyukakról: így biztos nem található meg és, mint nemrég megtudtam, még régebben megmondta elõre a Steven Hawking, hogy találunk majd olyan feketelyukakat amelyek érzékelhetõ mennyiségû sugárzást bocsátanak ki, és nem csak az elõttük végbemenõ anyag-annihilálódás egy része az, hanem tényleg a feketelyuk belsejébõl ered, ergo a közvetítõ-horozó részecskéje gyorsabb a fénynél, állítólag a kvantummechanika ezt is megengedi. A relativitáselmélet szintén, ugyanis csak a fénysebességig beszél a világról.
"Isten nem kockajátékos"(Einstein), szerintem meg szerencsjátékmániás. Az ok-okozat is csak a valószínûtlenebb jelenségek 0-hoz tartó valószínûségébõl ered, szerintem.
Bár még mindig ott a másik lehetõség: ma még egyszerûen túl primitívek vagyunk.
Éljen a fejlõdés, még csak az utazás elején tartunk.<#eljen> George és Gene a két álmodozó, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem(-i a világ). De a tudomány mindennél jobb.<#eljen><#worship><#nezze><#eljen>
Ez egy filozófiai kérdés, szerintem meg csak mi, a jelenség megfigyelõi, nem tudjuk megfigyelni anélkül, hogy beleavatkoznánk. A kísérlet megszûnne paradoxonnak lenni, ha megfigyelhetnénk az átmenetelt anélkül, hogy hatnánk a részecskére. Ha nem hatunk rá, a nyagy számok törvényei változatlanul hatnak egészen a kísérlet végéig, de ez lehetetlen, ha felidézzük: minden hat mindenre.
Sajna emiatt még jóideig elvitatkozhatunk majd a kísérleten. Amíg fel nem adjuk, a részecskék sokasága csak addig terjed hullámszerûen, amíg nem hatunk rá.
Ha ez hosszú eszmefuttatás volt, bocs, ha belsõ ellentmondásokat tartalmaz, kérlek világítsatok majd rá.
A pulzáló feketelyukakról: így biztos nem található meg és, mint nemrég megtudtam, még régebben megmondta elõre a Steven Hawking, hogy találunk majd olyan feketelyukakat amelyek érzékelhetõ mennyiségû sugárzást bocsátanak ki, és nem csak az elõttük végbemenõ anyag-annihilálódás egy része az, hanem tényleg a feketelyuk belsejébõl ered, ergo a közvetítõ-horozó részecskéje gyorsabb a fénynél, állítólag a kvantummechanika ezt is megengedi. A relativitáselmélet szintén, ugyanis csak a fénysebességig beszél a világról.
"Isten nem kockajátékos"(Einstein), szerintem meg szerencsjátékmániás. Az ok-okozat is csak a valószínûtlenebb jelenségek 0-hoz tartó valószínûségébõl ered, szerintem.
Bár még mindig ott a másik lehetõség: ma még egyszerûen túl primitívek vagyunk.
Éljen a fejlõdés, még csak az utazás elején tartunk.<#eljen> George és Gene a két álmodozó, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem(-i a világ). De a tudomány mindennél jobb.<#eljen><#worship><#nezze><#eljen>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#296
Tulajdonképpen azt. Csak az utolsó mondat valahogy túlzott bizonytalanságot sugallt. Egyébként mit értettél rajta? (Meg azért idéztem be Epikurosz mondatát, mert félig arra is válaszoltam.)
#295
"Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok."
Miért, én mit mondtam?
Miért, én mit mondtam?
#294
most már rémlik valami...
Kara kánként folytatom tanításom.
#293
Hát az, amikor egyetlen foton két egymás melletti résen "egyszerre megy át". Valójában ilyenkor hullámként van jelen, és annak rendje és módja szerint a rések által "szétszedett" két hullám interferál egymással. Vagyis, saját magával. És a rések mögé helyetett fotólemezen, stb. egy interferenciakép jön létre. (Persze, amikor eléri a rés mögé helyezett fotólemezt, akkor mint részecske nyelõdik el, mivel csak így tud. És ezek az egymás utáni elnyelõdési pontok rajzolják ki az interferenciaképet.)
Ez volt talán az elsõ nagyobb meglepetés. Utáná még jött egy pár.
Ez volt talán az elsõ nagyobb meglepetés. Utáná még jött egy pár.
#292
Az ÉT pedig köszönje meg nekem az ingyen reklámot.<#papakacsint>
Kara kánként folytatom tanításom.
#291
Mi a túró ez a kétréses kísérlet?
Lehet, hogy ismerem amúgy, csak ezen a néven nem ugrik be...?
A foton egy furcsa jószág, az tény. Az, hogy nem lehet megállítani, nem biztos, hogy igaz, mert nem is olyan rég olvastam valami olyant, hogy sikerült egy kísérletben megállítani a fotont. Az Élet és Tudományban volt a cikk, valamely ez évi számban. A legutolsó számot (2005/49) is érdemes megvenni, mert épp a témánkról van benne egy cikk (1540. old.):
Tételesen is igazolódik "Einstein legnagyobb tévedése"?
A cikkhez kapcsolódóan ad egy linket is.
Engem egyébként a sötét energiáról szóló cikkekel biztosan el lehet bûvölni.
Olyan ez nálam, mint a reklámokban a kisgyerek vagy a kutyus. :-)
Lehet, hogy ismerem amúgy, csak ezen a néven nem ugrik be...?
A foton egy furcsa jószág, az tény. Az, hogy nem lehet megállítani, nem biztos, hogy igaz, mert nem is olyan rég olvastam valami olyant, hogy sikerült egy kísérletben megállítani a fotont. Az Élet és Tudományban volt a cikk, valamely ez évi számban. A legutolsó számot (2005/49) is érdemes megvenni, mert épp a témánkról van benne egy cikk (1540. old.):
Tételesen is igazolódik "Einstein legnagyobb tévedése"?
A cikkhez kapcsolódóan ad egy linket is.
Engem egyébként a sötét energiáról szóló cikkekel biztosan el lehet bûvölni.
Olyan ez nálam, mint a reklámokban a kisgyerek vagy a kutyus. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#290
Amúgy, ha maga a tér lehet néhol sûrûbb, néhol "hígabb", akkor hullámok is terjedhetnek benne. Már csak azt kellene tudni, mibõl van a tér... 😛
#289
" "A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."
Ettõl még mûködik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés."
Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok.
Ettõl még mûködik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés."
Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok.
#288
"szerintem meg beigazolódott az éter léte. Ugyanis a vákuum mint olyan nincs, helyette anyag és antianyag részecskék folyamatosan keletkeznek és elpusztulnak."
Az nem az éter. És semmi köze az részecskék hullámtulajdonságaihoz. Az éter fogalma egyébként nem teljesen halott, de a mai elképzelések egyáltalán nem oylanok, mint a 100 évvel ezelõttiek. Ha jól rémlik az említett könyvben is van szó errõl.
Az nem az éter. És semmi köze az részecskék hullámtulajdonságaihoz. Az éter fogalma egyébként nem teljesen halott, de a mai elképzelések egyáltalán nem oylanok, mint a 100 évvel ezelõttiek. Ha jól rémlik az említett könyvben is van szó errõl.
#287
"Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás."
Ezt nem egészen értem. Ez mire válasz?
"Pulzáló feketelyukak, mond vmit?"
Sajnos nem. A google-nek sem.
Ezt nem egészen értem. Ez mire válasz?
"Pulzáló feketelyukak, mond vmit?"
Sajnos nem. A google-nek sem.
#286
"ép ésszel elképzelhetetlen, hogy valami, aminek nyulla a nyugalmi tömege olyan heves kölcsönhatásba lépjen az anyaggal"
A foton esetén a nyugalmi tömeg csak elvi jelentõsségû, mivel soha nem lehet nyugalomban. Amikor mozog (vagyis mindíg) van tömege (az energiája és a sebessége alapján könnyen kiszámolható).
"Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton"
Nem tudod megállítani, csak ha valami elnyeli, akkor meg megsemmisül.
"A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."
Ettõl még mûködik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés.
A foton esetén a nyugalmi tömeg csak elvi jelentõsségû, mivel soha nem lehet nyugalomban. Amikor mozog (vagyis mindíg) van tömege (az energiája és a sebessége alapján könnyen kiszámolható).
"Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton"
Nem tudod megállítani, csak ha valami elnyeli, akkor meg megsemmisül.
"A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."
Ettõl még mûködik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés.
#285
szerintem meg beigazolódott az éter léte. Ugyanis a vákuum mint olyan nincs, helyette anyag és antianyag részecskék folyamatosan keletkeznek és elpusztulnak. Vákuumenergia is létezik, most az más kérdés, hogy kinyerhetõ-e vagy sem és mennyi. Semmibõl pedig nem lehetne energiát nyerni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#284
Hallottál már a kétréses kísérletrõl, és elég érdekes következményierõl? Az éter létét már megcáfolták, bár most nem jut eszembe a cáfolás menete.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#283
Nyereg alatt puhított dimenziók, mi? Jó! :-)
Nos, annyira azért hülye nem vagyok, hogy ne ismerném a fény kettõs természetét. Csak a hullámtermészet kiéléséhez közvetítõ közeg kell. Mondjuk, mivel tökéletes vákuum nincs, akkor a közeg is (éter) adott. Igen, éter.
Nos, annyira azért hülye nem vagyok, hogy ne ismerném a fény kettõs természetét. Csak a hullámtermészet kiéléséhez közvetítõ közeg kell. Mondjuk, mivel tökéletes vákuum nincs, akkor a közeg is (éter) adott. Igen, éter.
Kara kánként folytatom tanításom.
#282
Nem tudnál megadni egy oldalt, ahol elolvashatnám?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#281
<#nevetes1>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#280
részecske-hullám, bocs nem tudok írni
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#279
A fény és minden más részecske is kettõs természetû, fény-hullám. Szintén Einstein, ha jól emlékszem. Az 1905-ös 3 cikk egyikében.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#278
Az ábrázolás csak vkinek szólt, aki nemrég belekötött a dimenziókba, meg a görbültségbe.
A nyereg alak mellé ha jól emlékszem odaírtam, hogy pongyola.
Végre vki elmagyarázta a relativitás elméletét, kösz.
A nyereg alak mellé ha jól emlékszem odaírtam, hogy pongyola.
Végre vki elmagyarázta a relativitás elméletét, kösz.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#277
Olvastam
Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás.
Pulzáló feketelyukak, mond vmit?
Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás.
Pulzáló feketelyukak, mond vmit?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#276
Bandi!
Ezt én is tudtam, amit írsz, de ép ésszel elképzelhetetlen, hogy valami, aminek nyulla a nyugalmi tömege olyan heves kölcsönhatásba lépjen az anyaggal, mint a foton. Gondolok itt arra, hogy fénnyel (fotonokkal) pld. gerjeszteni lehet nem sugárzó anyagokat, hogy maguk is sugárzóvá váljanak (felmelegedjenek, no).
Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton, akkor mindjárt keletkezik egy másik, amely folytatja a "nyugalmi helyzetbe került foton" (energiaként elnyelõdött foton) pályafutását.
A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját.
Ezt én is tudtam, amit írsz, de ép ésszel elképzelhetetlen, hogy valami, aminek nyulla a nyugalmi tömege olyan heves kölcsönhatásba lépjen az anyaggal, mint a foton. Gondolok itt arra, hogy fénnyel (fotonokkal) pld. gerjeszteni lehet nem sugárzó anyagokat, hogy maguk is sugárzóvá váljanak (felmelegedjenek, no).
Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton, akkor mindjárt keletkezik egy másik, amely folytatja a "nyugalmi helyzetbe került foton" (energiaként elnyelõdött foton) pályafutását.
A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját.
Kara kánként folytatom tanításom.
#275
"A foton tömege miért nem végtelen, he?"
Mert nulla a nyugalmi tömege.
Mert nulla a nyugalmi tömege.
#274
"A fény nem azért hajlik, mert a távolságok változnak, hanem a fény terjedése közben a fényhullám különbözõ irányú fázis komponenesei idõben elcsúsznak! (Valszeg erre van fizikaibb megfogalmazás is) Olyan ez mint a fénytõrés!!!! Szal attól hogy törik a fény egy pohár falán áthatolva, még hülyeségnek tartod, azt hogy a pohár belsõ méretei mások lennének mint amit kivülröl mérsz!
Einsein ugye nagyon is tisztában volt a fény hullám természetével!"
Lehet értelme annak, amit írsz. De nem cask a fénnyel kell ennek történnie, hanem minden anyaggal.
Einsein ugye nagyon is tisztában volt a fény hullám természetével!"
Lehet értelme annak, amit írsz. De nem cask a fénnyel kell ennek történnie, hanem minden anyaggal.
#273
Apró javítások:
"1. a relativitáselmélet Bolyai-féle negatív görbületû térrel manipulál, ami pngyolán nyereg alakú, nem euklideszivel"
Nem euklídeszi a geometria, az addig stimmel. De nem is nyereg, hanem annál sokkal bonyolultabb.
"3. a fénynél észleltek, közvetetten, gyorsabb részecskéket is már, tachionok"
Én úgy tudom, hogy nem észlelték õket, csak elméleti lehetõség a létezésük.
"7. a határozatlansági reláció nem elméleti fogalom, hanem technológiai hiányosság"
Ebben tévedsz. Lásd: EPR paradoxon, Bell egyenlõtlenség.
Ajánlott olvasmány : John Gribbin - Schrödinger kiscicái
"1. a relativitáselmélet Bolyai-féle negatív görbületû térrel manipulál, ami pngyolán nyereg alakú, nem euklideszivel"
Nem euklídeszi a geometria, az addig stimmel. De nem is nyereg, hanem annál sokkal bonyolultabb.
"3. a fénynél észleltek, közvetetten, gyorsabb részecskéket is már, tachionok"
Én úgy tudom, hogy nem észlelték õket, csak elméleti lehetõség a létezésük.
"7. a határozatlansági reláció nem elméleti fogalom, hanem technológiai hiányosság"
Ebben tévedsz. Lásd: EPR paradoxon, Bell egyenlõtlenség.
Ajánlott olvasmány : John Gribbin - Schrödinger kiscicái
#272
"Sajnos a féreglyukaknak a rel elmmmel történõ magyarázása eléggé pongyolaság. Mert ha a téridõ görbülete elér egy határt és a rajz szerint ugye átmegy függõlegesbe, akkor az azt jelenti, hogy az idõ megáll, vagyis soha nem esik át semmi a féregjáraton. Mint ahogy az esemény horizonton is végtelenül lelassul az idõ!"
Ez csak a külsõ megfigyelõ számára van így. Az "utazó" csak a szingularitásban pusztulna el, amit viszont ki lehet kerülni, ha a feketelyuk forog. A visszaérkezésnél viszont mindenképpen idõutazás is történik, ami elég nagy elvi probléma jelenleg.
Ez csak a külsõ megfigyelõ számára van így. Az "utazó" csak a szingularitásban pusztulna el, amit viszont ki lehet kerülni, ha a feketelyuk forog. A visszaérkezésnél viszont mindenképpen idõutazás is történik, ami elég nagy elvi probléma jelenleg.
#271
"A rel elm (és az õsrobbanás is) egy euklidészi simaságú térrel dolgozik"
Nem. Éppen a ált.rel.elm. vezette be a fizikába a görbült tér fogalmát.
"Én viszont inkább híve vagyok annak, hogy a világegyetem egésze is önmagába záródó teret alkot."
Nincs sok variáció, vagy végtelen, vagy önmagába záródó. Régebben a zártra szavaztak a fizikusok, de a legújabb mérések nagy léptékben síknak mutatják a teret, ami nyitva hagyja a kérdést, mert a nagyon nagy sugár miatt is láthatjuk síknak. Nem tudom, hogy most mi a hivataos álláspont.
Nem. Éppen a ált.rel.elm. vezette be a fizikába a görbült tér fogalmát.
"Én viszont inkább híve vagyok annak, hogy a világegyetem egésze is önmagába záródó teret alkot."
Nincs sok variáció, vagy végtelen, vagy önmagába záródó. Régebben a zártra szavaztak a fizikusok, de a legújabb mérések nagy léptékben síknak mutatják a teret, ami nyitva hagyja a kérdést, mert a nagyon nagy sugár miatt is láthatjuk síknak. Nem tudom, hogy most mi a hivataos álláspont.
#270
"A matematikában a dimenziók száma tetszõleges, a való világtól nem függ, mert absztrakt tudományról van szó."
Persze. De a dimenzió fogalmára voltál kíváncsi. Egyébként a matematika megmondja azt is, hogy hogyan tudjuk meghatározni a világunk dimenzióinak számát.
"A tér háromdimenziósként való leírása egy konvenció, hisz a tér leírása megoldható lenne több dimenzióval is, de akár kettõvel is, attól függõen, hogy milyen koordinátarendszert választok."
Nem. A tér pontosan 3 dimenzióval írható le. Többel mondjuk lehetne, csak értelmetlen, mert csak 3 koordináta lenne független. Kevesebbel, viszont nem lehet leírni. 2 dimenzió az sík, nem tér.
"Poláris koordinátarendszer - mond valamit?"
Két szög és egy sugár, az pontosan 3 dimenzió. Az, hogy konkrétan hogyan jelöljük ki az irányokat nem számít, mindíg pontosan 3 irányra van szükség.
Persze. De a dimenzió fogalmára voltál kíváncsi. Egyébként a matematika megmondja azt is, hogy hogyan tudjuk meghatározni a világunk dimenzióinak számát.
"A tér háromdimenziósként való leírása egy konvenció, hisz a tér leírása megoldható lenne több dimenzióval is, de akár kettõvel is, attól függõen, hogy milyen koordinátarendszert választok."
Nem. A tér pontosan 3 dimenzióval írható le. Többel mondjuk lehetne, csak értelmetlen, mert csak 3 koordináta lenne független. Kevesebbel, viszont nem lehet leírni. 2 dimenzió az sík, nem tér.
"Poláris koordinátarendszer - mond valamit?"
Két szög és egy sugár, az pontosan 3 dimenzió. Az, hogy konkrétan hogyan jelöljük ki az irányokat nem számít, mindíg pontosan 3 irányra van szükség.
#269
"Ha viszont elfogadják az õsrobbanás elméletet miért keresik a magyarázatot a gyorsuló tágulásra?"
Egy dolog az õsrobbanás, és egy másik a gyorsulva tágulás. Az õsrobbanás önmagában csak tágulást jósol, ami nem feltétlen gyorsul. És más dolog elfogadni valaminek a létezését, és megérteni annak okát.
Egy dolog az õsrobbanás, és egy másik a gyorsulva tágulás. Az õsrobbanás önmagában csak tágulást jósol, ami nem feltétlen gyorsul. És más dolog elfogadni valaminek a létezését, és megérteni annak okát.
#268
A foton tömege miért nem végtelen, he?
Kara kánként folytatom tanításom.
#267
Elkéstél!😉
Általában az általad leírt módon ábrázolják a relelm 4 dimenziós tér-idejét.
A rel elm viszonylag egyszerû elmélet, minden középiskolás megérthetné ha vennék a fáradtságot, hogy rendesen elmagyarázzák nekik.
A spec rel alapja kb az, hogy a tömeggel rendelkezõ tárgyak állapotának megváltoztatásához a fénysebesség közelében történõ haladás esetében sokkal több energiára van szükség, mint alacsonyabb sebességen. Az energia viszont maga is tömegként szerepel, vagy is miközben a test állapotát a még nagyobb energia bevitellel megváltoztatom, annál nagyobb lesz a tömege, vagy is további változtatásra még nagyobb energiára lesz szükség. Ez a két egymást erõsítõ dolog a fénysebességnél éri el a végtelent. Fénysebességre történõ felgyorsításhoz, bármilyen kicsiny nyugalmi tömeggel rendelkezõ testtel végtelen energiát kell közölni.
A tömeg viszont lelassítja az idõt, a reakciók sebességét, ezt úgy is értelmezzhetjük, hogy ugyan annyi energia, a megnövekedett tömeg miatt csakk jóval kisebb változást fog a paraméterekben okozni, ahogy egy nagyobb tömegû test sepessége ua energia közlés hatására is csak kevéssé növekszik.
Az elõbbiek miatt a nagy nyugalmi tömeggel rendelkezõ testek úgy mûködnek, hogy szinte lokálisan csökkentik a fénysebesség nagyságát, pongyolán megfogalmazva. De mivel az adott területen minden reakciót illetõen "csökkentik" a
fénysebességet ezért lokálisan ebbõl semmit nem érzékelsz. Úgy mond a téridõ maga görbül el, "sûrûbbé válik".
Röviden és pongyolán kb ennyi, de azért nem árt kalasszikusokat eredetiben is elolvasni😉))
Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a rel elm is leíró elmélet és nem megmagyarázó. Hogy miért történik mindez, milyenek a téridõ görbületet közvetítõ részescskék, (ha ugyan vannak) azzal nem foglalkozik.
Általában az általad leírt módon ábrázolják a relelm 4 dimenziós tér-idejét.
A rel elm viszonylag egyszerû elmélet, minden középiskolás megérthetné ha vennék a fáradtságot, hogy rendesen elmagyarázzák nekik.
A spec rel alapja kb az, hogy a tömeggel rendelkezõ tárgyak állapotának megváltoztatásához a fénysebesség közelében történõ haladás esetében sokkal több energiára van szükség, mint alacsonyabb sebességen. Az energia viszont maga is tömegként szerepel, vagy is miközben a test állapotát a még nagyobb energia bevitellel megváltoztatom, annál nagyobb lesz a tömege, vagy is további változtatásra még nagyobb energiára lesz szükség. Ez a két egymást erõsítõ dolog a fénysebességnél éri el a végtelent. Fénysebességre történõ felgyorsításhoz, bármilyen kicsiny nyugalmi tömeggel rendelkezõ testtel végtelen energiát kell közölni.
A tömeg viszont lelassítja az idõt, a reakciók sebességét, ezt úgy is értelmezzhetjük, hogy ugyan annyi energia, a megnövekedett tömeg miatt csakk jóval kisebb változást fog a paraméterekben okozni, ahogy egy nagyobb tömegû test sepessége ua energia közlés hatására is csak kevéssé növekszik.
Az elõbbiek miatt a nagy nyugalmi tömeggel rendelkezõ testek úgy mûködnek, hogy szinte lokálisan csökkentik a fénysebesség nagyságát, pongyolán megfogalmazva. De mivel az adott területen minden reakciót illetõen "csökkentik" a
fénysebességet ezért lokálisan ebbõl semmit nem érzékelsz. Úgy mond a téridõ maga görbül el, "sûrûbbé válik".
Röviden és pongyolán kb ennyi, de azért nem árt kalasszikusokat eredetiben is elolvasni😉))
Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a rel elm is leíró elmélet és nem megmagyarázó. Hogy miért történik mindez, milyenek a téridõ görbületet közvetítõ részescskék, (ha ugyan vannak) azzal nem foglalkozik.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Oldal 1 / 7Következő →