Már az elsõ szinten megrekedt az ûrfelvonó
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#67
igaz
Kara kánként folytatom tanításom.
#66
Nem feltétlenül kell 2km mély, elég ha 2km hosszú. Jól felgyorsítják vízszintesen, aztán az elhajlított pályán kilövik. Persze elég nagy görbület kell, hogy ne roppanjon össze.
Egyébként 2km mély gödröt sem nehezebb megépíteni, mint több km magas kilövõállást ami a kötelet tartja az ûrfelvonóhoz, létezik is ilyen mély bánya.
Oxigén meg nem hogy nem kell, hanem egyenesen zavaró, ha van, hiszen csak lassítja a szerkezetet, ezért ki is kell szivattyúzni. Az ûrhajót pedig mágnesesen gyorsítják fel, utána jöhet a ramjet, scramjet majd a rakéta.
Egyébként 2km mély gödröt sem nehezebb megépíteni, mint több km magas kilövõállást ami a kötelet tartja az ûrfelvonóhoz, létezik is ilyen mély bánya.
Oxigén meg nem hogy nem kell, hanem egyenesen zavaró, ha van, hiszen csak lassítja a szerkezetet, ezért ki is kell szivattyúzni. Az ûrhajót pedig mágnesesen gyorsítják fel, utána jöhet a ramjet, scramjet majd a rakéta.
Gracie Barra
#64
a hegybe epitheto magnesagyuval mi van...?? "fillerekert" lehetne utanpotlast feljutattni az urbe...?
#63
Ez nem igaz.
A rakéta a lendületmegmaradás elvén mûködik, a Földre semmilyen hatással nincs egy kilövés.
Akkor lenne, ha gyorsítópályát alkalmaznánk de a Föld tömege 5.9e+24 kg, úgyhogy még fel lehet lõni párezer milliárd tonnát. míg a nap hossza 1 mp-vel megváltozik.
De attól sem kell tartani, mert lehet a másik irányba is lõni(igaz nehezebb).
Inkább attól kéne tartani, hogy elfogynak a nyersanyagok.
Nem lehet akármeddig kitermelni aztán mehet a szeméttelepre! Az soha az életbe nem fog újra összegyûlni, aztán lehet menni részecskegyorsítóba szénbõl vasat elõállítani párszázezer $/kg-ért.
A rakéta a lendületmegmaradás elvén mûködik, a Földre semmilyen hatással nincs egy kilövés.
Akkor lenne, ha gyorsítópályát alkalmaznánk de a Föld tömege 5.9e+24 kg, úgyhogy még fel lehet lõni párezer milliárd tonnát. míg a nap hossza 1 mp-vel megváltozik.
De attól sem kell tartani, mert lehet a másik irányba is lõni(igaz nehezebb).
Inkább attól kéne tartani, hogy elfogynak a nyersanyagok.
Nem lehet akármeddig kitermelni aztán mehet a szeméttelepre! Az soha az életbe nem fog újra összegyûlni, aztán lehet menni részecskegyorsítóba szénbõl vasat elõállítani párszázezer $/kg-ért.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#62
Válasz | #52-re
#61
van fogalmad mennyi 2km mély gödör?? az országunkban hegy nincs ekkora!! nemhogy gödör
másik fele, hogy nagyon mélyet ásni nem lehet, csak fúrni, fúrásnál meg csak nagyon keskeny lyuk lehetséges, amiben az esetleges rakétának nem lenne elég oxigénja sem a tökéletes égéshez, illetve gyorsuláshoz
másik fele, hogy nagyon mélyet ásni nem lehet, csak fúrni, fúrásnál meg csak nagyon keskeny lyuk lehetséges, amiben az esetleges rakétának nem lenne elég oxigénja sem a tökéletes égéshez, illetve gyorsuláshoz
#60
méretes egy Hortobágy lesz az, ahol ilyen ostorral csattogtatnak majd :)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#59
Es mivan ha elszakad a kabel?
Szerintem egy nagy ostor lesz belole, es valakire lecsap:)
Szerintem egy nagy ostor lesz belole, es valakire lecsap:)
#57
viszont a nem emberes missziókat indíthatnák így (mûholdak, ISS részegységek, mars kutató roverek, ellátmányok... ma még amúgy is talán ez a többsége)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#56
Akkor meg a centripetális gyorsulásba pusztul bele.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#55
mehet az vízszintesen is több száz km-t utána felkanyarodik a végén és elszáll.
Gigabyte GA-P35-DS3L, Intel Core 2 Duo E6550 @ 3,4 GHz, 4x1GB 1066 DDR2, Galaxy 9600GT OC 512MB
#54
Csak a gyorsulást lehet nem bírná ki az ember, a kisebb gyorsuláshoz meg túl hosszú kilövõ gödör kéne szerintem.
#53
Ilyen terv is van, nem sokkal lemaradva az ûrlift mögött. Az ûrlift egyetlen elõnye sztem hogy ltványosabb.
Gracie Barra
#52
Azért ez elég agyament ötlet, valamelyik marha olvasott az égig érõ paszulyról? Már ott sem sült ki jó dolog, hogy fölmászott a felhõk közé <#wow1>
Kíváncsi lennék nem lenne-e gazdaságosabb egy olyan rendszer, hogy mondjuk 2 km mély gödörbõl mágneses gyorsítással indítani egy rakétaszerûséget, ami ha kilép a gödörbõl, rakétahajtással, vagy esetleg torló hajtómûvel folytatná a levegõbe.
Kíváncsi lennék nem lenne-e gazdaságosabb egy olyan rendszer, hogy mondjuk 2 km mély gödörbõl mágneses gyorsítással indítani egy rakétaszerûséget, ami ha kilép a gödörbõl, rakétahajtással, vagy esetleg torló hajtómûvel folytatná a levegõbe.
SWTOR: Dee'Greg, Conqueror of the Dread Fortress, lvl 55 commando - The Red Eclipse
#51
Ahogy elnézem, itt egyeseknek fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent a geostacionárius pálya, mennyi a Föld felszínétõl a 90 ezer km, mekkora a légkör "vastagsága", stb. Elõször ezeknek nézzetek utána, és akkor talán nem születne ennyi vad hozzászólás.
#50
No. Kicsit utánanéztem a Wikipédián, és ott azt mondják, hogy valóban az ellensúlytól függ, hogy merre szeretne majd mászni a rendszer.
Abban igazad van lola, hogy ahhoz, hogy a kábel feszes legyen, kell némi feszítõ erõ, tehát nem balanszírozhatják ki pont nullára a rendszert. Így valóban el fog mászni kifele, de ha valami aktív rendszer van a kábel végén, akkor megoldható, hogy visszanavigálják a felszínre a közeli végét.
Egyébként meg a feszítés sem biztos, mert vannak -figyelem!- mobil földi állomástervek is, hajón meg levegõben, hogy elkerülhessék vele a viharokat. Tyûha!
Érdekes bónusz fícsör, hogy a kábel messzire nyúló végére elvíve a terhet azt ki lehet parittyázni "ingyé'" akár a Szaturnusz pályájáig is, mert helyre kis kerületi sebességet ad hozzá az a pozíció.
Abban igazad van lola, hogy ahhoz, hogy a kábel feszes legyen, kell némi feszítõ erõ, tehát nem balanszírozhatják ki pont nullára a rendszert. Így valóban el fog mászni kifele, de ha valami aktív rendszer van a kábel végén, akkor megoldható, hogy visszanavigálják a felszínre a közeli végét.
Egyébként meg a feszítés sem biztos, mert vannak -figyelem!- mobil földi állomástervek is, hajón meg levegõben, hogy elkerülhessék vele a viharokat. Tyûha!
Érdekes bónusz fícsör, hogy a kábel messzire nyúló végére elvíve a terhet azt ki lehet parittyázni "ingyé'" akár a Szaturnusz pályájáig is, mert helyre kis kerületi sebességet ad hozzá az a pozíció.
#49
Nem, nem, az más tészta!
Ott áramot nyomatnak egy hosszú drótba, oszt' ahogy a mûhold átszeli a Föld mágnese terét, a jó öreg Lorentz-erõ húzza lefelé az eszközt... Tudod, jobbkézszabály, merre mutat az erõ, ha a mágnese tér ilyen-olyan, etc...
Na, ez például egy elegáns megoldás, ilyenkor nyerem vissza a bizlamam a mérnökökben.
Ott áramot nyomatnak egy hosszú drótba, oszt' ahogy a mûhold átszeli a Föld mágnese terét, a jó öreg Lorentz-erõ húzza lefelé az eszközt... Tudod, jobbkézszabály, merre mutat az erõ, ha a mágnese tér ilyen-olyan, etc...
Na, ez például egy elegáns megoldás, ilyenkor nyerem vissza a bizlamam a mérnökökben.
#48
Egyszer azt hallottam hogy az elöregedett mûholdakat úgy akarják megsemisíteni, hogy pár tíz méteres kábelt endedne ki, ami aztán felelé mutatna így az valahogy lefékezné a mûholdat, leesne és elégne.
Szerintem ugyen az a mehazizmus jönne létre, ha elszakadna a kábel.
Szerintem ugyen az a mehazizmus jönne létre, ha elszakadna a kábel.
#47
A nanocsövekkel jelenleg az a baj, hogy az elemi szálak azok nagyon stabilak, csak nehéz õket stabillá összegyúrni.
Ezért kísérleteznek, hogy az elemi szálak között gyémántkötéseket alakítsanak ki, és akkor sokkal jobb lesz.
A gond szerintem inkább a rezonancia. Egyes helyekre kioltó egységeket kéne telepíteni, hogy ha elkezd rezegni, akkor ellentétes amplitúdóval befolyásolják az egészet.(pl valamilyen tömeget lóbáló motor)
Kompozit anyagokból elméletileg 130 km magasat lehet építeni.
A nanocsõ szakítószilárdsága ezeket több 10x-esen meghaladja, és az SWNT-k is már bõven elegek az ûrlifthez.
Ezért kísérleteznek, hogy az elemi szálak között gyémántkötéseket alakítsanak ki, és akkor sokkal jobb lesz.
A gond szerintem inkább a rezonancia. Egyes helyekre kioltó egységeket kéne telepíteni, hogy ha elkezd rezegni, akkor ellentétes amplitúdóval befolyásolják az egészet.(pl valamilyen tömeget lóbáló motor)
Kompozit anyagokból elméletileg 130 km magasat lehet építeni.
A nanocsõ szakítószilárdsága ezeket több 10x-esen meghaladja, és az SWNT-k is már bõven elegek az ûrlifthez.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#46
Biztos vagy az elso pontban? Ez az urlift nem olyqan, mintha lenne egy olyan geostac allomasunk, ami egyszeruen lelog a foldre, meg kifele is ugyanannyit? Miert repulne el? A muholdakat sem kell kikotni madzaggal, oszt' megsem allnak nap koruli palyara. Nem kotekedni akarok, de ezt tenlyeg nem ertem.
Nem akkor van csak igy ha nagyobb tomeget pakolok a kulso vegpontra?
A nyiro igenybeveteles megjegyzesed viszont teljesen jogos, mea culpa.
Nem akkor van csak igy ha nagyobb tomeget pakolok a kulso vegpontra?
A nyiro igenybeveteles megjegyzesed viszont teljesen jogos, mea culpa.
#45
"A foldi vegallomas mar kenyesebb tema, de ha az megserul, akkor sem fog osszeomlani, hisz ne felejtsuk el, hogy nem lift ez, hanem lelogatott kotelletra." - ezt nagyon rosszul gondolod. Akkor lehetne lelógatott kötéllétráról beszélni, ha a másik végpont stabil helyen lenne.
"Egy kicsit elmaszik majd a lenti vege mielott befogjak, ami biztos maceras dolog lehet." - ha a kábel elszakad, az ellensúly a hozzá rögzített kábellel elrepül. Azt nem fogják már be, mert nem is lenne értelme.
"Csak gondoljatok bele azonban, hogy mekkora egy cucc lenne ez. Egyszeruen nem latom modjat, hogy vegzetesen meg lehessen rongalni." - a kábelnek nagyon nagy szakítószilárdságúnak kéne - többek között - lennie. Ha oldalirányból kap valamit, az nyíróhatás lenne, és minél vékonyabb a kábel (a kis önsúly miatt), annál nagyobb az esélye, hogy elnyíródik/elszakad.
"Egy kicsit elmaszik majd a lenti vege mielott befogjak, ami biztos maceras dolog lehet." - ha a kábel elszakad, az ellensúly a hozzá rögzített kábellel elrepül. Azt nem fogják már be, mert nem is lenne értelme.
"Csak gondoljatok bele azonban, hogy mekkora egy cucc lenne ez. Egyszeruen nem latom modjat, hogy vegzetesen meg lehessen rongalni." - a kábelnek nagyon nagy szakítószilárdságúnak kéne - többek között - lennie. Ha oldalirányból kap valamit, az nyíróhatás lenne, és minél vékonyabb a kábel (a kis önsúly miatt), annál nagyobb az esélye, hogy elnyíródik/elszakad.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#44
Bocsi, de ez rossz példa volt. Rémlik valami, hogy valamikor az 1980-as évek végén a vörös téren landolt egy német egyetemista egy kisrepülõgéppel. Akkoriban pedig azért még jobb állapotok uralkodtak arrafelé...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43
Jobb lenne ha inkább a még felderitetlen enerigaforrásokat probálnák meg alkalmazni.Vákumenergia, nullponti energia és tsai
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#42
Na ja, nagysagrendekkel erosebb es konyebb kotel kell hozza, ezert is kerul szoba allandoan a szen-nanocso. Mihelyt sikerul olyan anaygot talalni, ami egyaltalan elbirja a sajat sulyat, akkor megvan a fonyemereny, hiszen ahhoz a par ezer/tizezer/millio tonnahoz kepest bakfitty lesz a rajta szaladgalo nehany kabinbolha a maga esetleg 100 tonnajaval. Csak ugye meg nem tudunk ilyen materiat ipari meretekben gyartani. Egyelore...
Ha viszont sikerul egy kis vekony allando kabelt lelogatni az orbitalis palyarol, aqkkor azon mar fel lehetne kuldeni azt, ami az allando allomas epitesehez kell, ahogy a kabelhidak epitesenel is csinaljak.
Fentiekbol kiindulva, nem hinnem, hogy egy mezei utasszallito veszelyt jelentene a kabelre. Ugy szelne kette, hogy maximum egy kis pengest lehetne hallani, ahogy megremeg mint a hur. A foldi vegallomas mar kenyesebb tema, de ha az megserul, akkor sem fog osszeomlani, hisz ne felejtsuk el, hogy nem lift ez, hanem lelogatott kotelletra. Egy kicsit elmaszik majd a lenti vege mielott befogjak, ami biztos maceras dolog lehet. Csak gondoljatok bele azonban, hogy mekkora egy cucc lenne ez. Egyszeruen nem latom modjat, hogy vegzetesen meg lehessen rongalni.
Na ja, legfeljebb urszemettel, mert az tenyleg problema.
Nezzetek meg alaposan Cifu abrajat, azert gondolom latszik, hogy nem egy nyomorult ISS volumenu dologrol van szo, hanem valoban a kozeli vilagur meghoditasarol. Nem szeretem, ha ilyenkor evtizdekrol beszlenk, csak annal nagyobb lesz a csalodas. Nezegetem neha a U.S. Army holdbazis terveit 1960-bol es elszorul a szivem.
Ha az ukunokam meg meglatja az elso kabel leengedeset, mar boldog leszek... Ha nem kopognak be a menyorszagba, mert arra morcos leszek. :)
Ha viszont sikerul egy kis vekony allando kabelt lelogatni az orbitalis palyarol, aqkkor azon mar fel lehetne kuldeni azt, ami az allando allomas epitesehez kell, ahogy a kabelhidak epitesenel is csinaljak.
Fentiekbol kiindulva, nem hinnem, hogy egy mezei utasszallito veszelyt jelentene a kabelre. Ugy szelne kette, hogy maximum egy kis pengest lehetne hallani, ahogy megremeg mint a hur. A foldi vegallomas mar kenyesebb tema, de ha az megserul, akkor sem fog osszeomlani, hisz ne felejtsuk el, hogy nem lift ez, hanem lelogatott kotelletra. Egy kicsit elmaszik majd a lenti vege mielott befogjak, ami biztos maceras dolog lehet. Csak gondoljatok bele azonban, hogy mekkora egy cucc lenne ez. Egyszeruen nem latom modjat, hogy vegzetesen meg lehessen rongalni.
Na ja, legfeljebb urszemettel, mert az tenyleg problema.
Nezzetek meg alaposan Cifu abrajat, azert gondolom latszik, hogy nem egy nyomorult ISS volumenu dologrol van szo, hanem valoban a kozeli vilagur meghoditasarol. Nem szeretem, ha ilyenkor evtizdekrol beszlenk, csak annal nagyobb lesz a csalodas. Nezegetem neha a U.S. Army holdbazis terveit 1960-bol es elszorul a szivem.
Ha az ukunokam meg meglatja az elso kabel leengedeset, mar boldog leszek... Ha nem kopognak be a menyorszagba, mert arra morcos leszek. :)
#41
Menj be Moszkva légterébe egy vitorlázó géppel, és ha túléled akkor lehet beszélni terrorista veszélyrõl. Egy 100 km-es buborék kell az indítóállomás köré, ami azon belül kerül és nem szerves anyag arra kilõnek egy 10 nagyhatótávolságú rakétából álló légelhárító csomagot, majd felveszik vele a rádiokapcsolatot, hogy van x másodperce hogy a 100 kmen kívül keveredjen, mert 100kmnél lép mûködésben a rakéták önmegsemmisítõ mechanizmusa. Amit akarnak, azt úgy építenek, hogy meg lehessen védeni nem csak holmi terorristáktól, hanem ellenséges államok támadásától is (kivéve nukleális csapás).
#40
"És szó sem volt arról, hogy az 590kg lenne a végcél"
Ez meg sem fordult a fejembe.
Az erteket a cikkbol vettem es csakis a problema illusztralasara hasznaltam, tehat, hogy egysegnyi kotelhossznal mekkora az a minimalis koteltomeg ami a feladatra megfelel. Nyilvan erre kell, hogy legyen egy arany ami alkalmazhato lehetne barmilyen megkovetelt teherbirasra.
Ez meg sem fordult a fejembe.
Az erteket a cikkbol vettem es csakis a problema illusztralasara hasznaltam, tehat, hogy egysegnyi kotelhossznal mekkora az a minimalis koteltomeg ami a feladatra megfelel. Nyilvan erre kell, hogy legyen egy arany ami alkalmazhato lehetne barmilyen megkovetelt teherbirasra.
#39
amit a NASA mostanában használ annak ha jól tudom pár gramm csak a tömege méterenként:
"... egy Los Angeles-i gyár ilyen drótkötelek készítésére specializálódott. Egy ilyen kábel vastagsága valamivel kevesebb mint 1 mm, teherbírása kb. 100 kg.
Nagyon vékonyak, könnyûek, ugyanakkor igen erõsek, így tökéletesen megfelelnek az ûrben való használatra. A végleges formájukban a kábelek a 2 cm-es vastagságot is elérik (a vékony szálak össze vannak fonva) és képesek kolosszális terheket is kibírni."
"... egy Los Angeles-i gyár ilyen drótkötelek készítésére specializálódott. Egy ilyen kábel vastagsága valamivel kevesebb mint 1 mm, teherbírása kb. 100 kg.
Nagyon vékonyak, könnyûek, ugyanakkor igen erõsek, így tökéletesen megfelelnek az ûrben való használatra. A végleges formájukban a kábelek a 2 cm-es vastagságot is elérik (a vékony szálak össze vannak fonva) és képesek kolosszális terheket is kibírni."
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#38
Pont az a lényeg, hogy elég erõs kötelet akarnak kifejleszteni. És szó sem volt arról, hogy az 590kg lenne a végcél, vagy hogy mennyi volt annak a referencia kötélnek a tömege (szerintem messze nem 1kg).
Ha jól tudom sima acél huzallal 800m-t lehet elérni, márpedig az messze nem csúcstechnika.
Ha jól tudom sima acél huzallal 800m-t lehet elérni, márpedig az messze nem csúcstechnika.
#37
Azt elfelejtettem hozzatenni, hogy ettol en meg nem vetnem el az otletet, de a probleman sztem erdemes lenne elgondolkodni.
#36
Ez nagyon ócska duma. Az nem bizonyíték valami megvalósítására, hogy bezzeg x évvel ezelõtt sem gondolták volna, hogy... Mert ilyen alapon bármi megvalósítható lenne.
Elvileg az elképzelés persze mûködhetne, de a gyakorlatban soha nem fogják tudni kivitelezni, ráadásul gazdaságtalan is, és rendkívül sérülékeny.
Az ellensúlynak olyan nagy tömegûnek kellene lennie, és olyan nagy magasságban, hogy állandóan feszítse a kábelt. Ez az állandó húzóerõ egy idõ után esetleg a kábel szakadásához vezethetne. A Hold hatása ráadásul erõs lengéseket idézhet elõ, ami a stabilitást is erõsen veszélyeztetheti.
Elvileg az elképzelés persze mûködhetne, de a gyakorlatban soha nem fogják tudni kivitelezni, ráadásul gazdaságtalan is, és rendkívül sérülékeny.
Az ellensúlynak olyan nagy tömegûnek kellene lennie, és olyan nagy magasságban, hogy állandóan feszítse a kábelt. Ez az állandó húzóerõ egy idõ után esetleg a kábel szakadásához vezethetne. A Hold hatása ráadásul erõs lengéseket idézhet elõ, ami a stabilitást is erõsen veszélyeztetheti.
#35
Nos, nem vagyok en sem fizikus, igy a hozzaszolasom inkabb kerdes-jellegu lenne.
Emlitettek a cikkben, hogy a tomeg amit a kotelnek ki kell birnia az legalabb 590 kg. Pontos erteket nem tudok, de egy egyszeru mezei kotel ami ekkora tomeget kepes elbirni, az lehet vagy 1-2kg/m. No mar most, ha a legjobb esetet nezzuk es az 1 kg/m -rel szamolunk ez a kotel az 590. meternel 590kg koteltomegnek megfelelo szakitoeronek van kiteve. Vagyis ha nincsen tulmeretezve es feltetelezzuk, hogy idojarasi tenyezoknek sincs kiteve, akkor elvileg 590 meternel megallt a tudomany, hiszen a kotel sajat tomege elszakitja a kotelet megpedig elvileg a legmagasabb pontjanal. Ennel nyilvan hosszabb kotelre lesz szukseg.
Persze az 1 kg/m csak egy hasracsapott szam es nyilvan ezt megfeleloen konnyu, hajlekony nagy szakitoszilardsagu anyagnal is oriasi tavolsag, amire elernek olyan hosszusagot ahol mar a gravitacios erokkel nem kell szamolni. Csak talalgatni tudok, ez lehet kb 100 km, de ez a kotel az 1kg/m -es tomegevel meg az egy kilometert sem eri el. Az igaz, hogy a foldtol ha tavolodunk, ugy a gravitacios ero is csokken. Aztan az urben is fognak ilyen-olyan erok hatni a kotelre, nem is beszelve a kotel masik vegen levo uralomasra, amelynek ezt a kotelet illene legalabb annyira feszesen tartani, hogy a "lobogo" kotel le ne dobja a robotocskat, ill. az oriasi tomegu kotel le ne razza az uralomast a masik vegerol. Aztan erre jon meg a robot tomege, ami szinten nagyobb is lehet mint a cikkben levo "versenyrobote" valamint a min 1m/s sebesseg kovetkezteben ez akarva-akaratlanul is himbalozni fog. (emlekezzunk csak vissza a testneveles orakra) Mivel az idojarasi tenyezoket meg nem vettuk szamitasba, eso, ho, jeg, nap, szel, vihar, stb. meg ezek is szamitasba johetnek.
Szerintem, miutan ezt kiszamoljuk es pontos szamok vannak arrol, hogy mekkora a kotelnel az a hosszusag/tomeg arany amit "uresjaratba" ki kell birnia, valoszinu, hogy aranyaban hasonlo ertek jonne ki, mintha egy hajszalat szeretnenk ruhaszaritokotelkent kifesziteni.
Most jonnek a kerdeseim:
1. A kotellel mekkora hasznos terhet lehet kijuttatni a vilagurbe?
2. Mekkora uralomas kell ahhoz, hogy egy ilyen oriasi tomegu kotelet feszesen tartson, ugy, hogy a kotel el ne szakadjon?
3. Hogyan fogjak megepiteni?
4. Ha pl. a talajtol 20. - 21. kilometernel azt tapasztaljak, hogy 1km hosszu kotel eloregedett/megrongalodott, hogyan fogjak kicserelni az adott szakaszt?
5. Csak mellekesen, milyen vastag ruhaszarito kotel kell ahhoz, hogy egy Margit sziget, Lagymanyosi hid tavolsagon ki tudjuk fesziteni koztes poznak nelkul, valamint mekkora erovel kell fesziteni, hogy ha rateritek egy polot a kotel kozepere, akkor azt le razza onnet egy szel?
Emlitettek a cikkben, hogy a tomeg amit a kotelnek ki kell birnia az legalabb 590 kg. Pontos erteket nem tudok, de egy egyszeru mezei kotel ami ekkora tomeget kepes elbirni, az lehet vagy 1-2kg/m. No mar most, ha a legjobb esetet nezzuk es az 1 kg/m -rel szamolunk ez a kotel az 590. meternel 590kg koteltomegnek megfelelo szakitoeronek van kiteve. Vagyis ha nincsen tulmeretezve es feltetelezzuk, hogy idojarasi tenyezoknek sincs kiteve, akkor elvileg 590 meternel megallt a tudomany, hiszen a kotel sajat tomege elszakitja a kotelet megpedig elvileg a legmagasabb pontjanal. Ennel nyilvan hosszabb kotelre lesz szukseg.
Persze az 1 kg/m csak egy hasracsapott szam es nyilvan ezt megfeleloen konnyu, hajlekony nagy szakitoszilardsagu anyagnal is oriasi tavolsag, amire elernek olyan hosszusagot ahol mar a gravitacios erokkel nem kell szamolni. Csak talalgatni tudok, ez lehet kb 100 km, de ez a kotel az 1kg/m -es tomegevel meg az egy kilometert sem eri el. Az igaz, hogy a foldtol ha tavolodunk, ugy a gravitacios ero is csokken. Aztan az urben is fognak ilyen-olyan erok hatni a kotelre, nem is beszelve a kotel masik vegen levo uralomasra, amelynek ezt a kotelet illene legalabb annyira feszesen tartani, hogy a "lobogo" kotel le ne dobja a robotocskat, ill. az oriasi tomegu kotel le ne razza az uralomast a masik vegerol. Aztan erre jon meg a robot tomege, ami szinten nagyobb is lehet mint a cikkben levo "versenyrobote" valamint a min 1m/s sebesseg kovetkezteben ez akarva-akaratlanul is himbalozni fog. (emlekezzunk csak vissza a testneveles orakra) Mivel az idojarasi tenyezoket meg nem vettuk szamitasba, eso, ho, jeg, nap, szel, vihar, stb. meg ezek is szamitasba johetnek.
Szerintem, miutan ezt kiszamoljuk es pontos szamok vannak arrol, hogy mekkora a kotelnel az a hosszusag/tomeg arany amit "uresjaratba" ki kell birnia, valoszinu, hogy aranyaban hasonlo ertek jonne ki, mintha egy hajszalat szeretnenk ruhaszaritokotelkent kifesziteni.
Most jonnek a kerdeseim:
1. A kotellel mekkora hasznos terhet lehet kijuttatni a vilagurbe?
2. Mekkora uralomas kell ahhoz, hogy egy ilyen oriasi tomegu kotelet feszesen tartson, ugy, hogy a kotel el ne szakadjon?
3. Hogyan fogjak megepiteni?
4. Ha pl. a talajtol 20. - 21. kilometernel azt tapasztaljak, hogy 1km hosszu kotel eloregedett/megrongalodott, hogyan fogjak kicserelni az adott szakaszt?
5. Csak mellekesen, milyen vastag ruhaszarito kotel kell ahhoz, hogy egy Margit sziget, Lagymanyosi hid tavolsagon ki tudjuk fesziteni koztes poznak nelkul, valamint mekkora erovel kell fesziteni, hogy ha rateritek egy polot a kotel kozepere, akkor azt le razza onnet egy szel?
#34
Szerintem ehhez nem így kéne hozzáállni!
Ha valakinek azt mondták volna pár száz évvel ezelõtt, hogy majd bazinagy gépmadarak fognak repkedni felette, amik több száz embert tudnak szállítani, mit válaszolt volna?
Kb ilyeneket:
-minek, a szomszéd faluba elég a ló is
-ha meglenne a technika, akkor is egy ilyen gép a reptérrel együtt a királyság több évi bevétele.
-mi lesz akkor, ha a szomszéd királ átjön, azt az egész több éves munkánkat szétkapja 1 nap alatt.
- a vas nehéz, leesik a földre
Ezt nem holnapra, vagy a jövõ évre akarják megcsinálni, de mi sem tudnánk pl. repülni se, ha nem lett volna pár ember, akik az ellenvetések ellenére is nem próbálkoztak volna megoldani így vagy úgy. Pedig mai szemmel tényleg gagyinak tûnhetnek pl. a XX. század eleji próbálkozások.
Ha valakinek azt mondták volna pár száz évvel ezelõtt, hogy majd bazinagy gépmadarak fognak repkedni felette, amik több száz embert tudnak szállítani, mit válaszolt volna?
Kb ilyeneket:
-minek, a szomszéd faluba elég a ló is
-ha meglenne a technika, akkor is egy ilyen gép a reptérrel együtt a királyság több évi bevétele.
-mi lesz akkor, ha a szomszéd királ átjön, azt az egész több éves munkánkat szétkapja 1 nap alatt.
- a vas nehéz, leesik a földre
Ezt nem holnapra, vagy a jövõ évre akarják megcsinálni, de mi sem tudnánk pl. repülni se, ha nem lett volna pár ember, akik az ellenvetések ellenére is nem próbálkoztak volna megoldani így vagy úgy. Pedig mai szemmel tényleg gagyinak tûnhetnek pl. a XX. század eleji próbálkozások.
#33
Sokkal valósabb probléma pölö az, hogy meteor/ûrszemét/bármi repülõ dolog elszakítja. Az idõjárásról meg nem is beszélve.
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésû Ketchup.
#32
Szerintem a terrorizmuson aggódni hülyeség. Ezzel az erõvel azon is aggódhatnánk, hogy az ûrsiklókat támadják meg. A terroristák sem "hülyék", nem rombolnak le bármit. Ha így lenne, asszem sokkal nagyobb bajban lennénk.
Egyébként mindig is a legkorszakalkotóbb dolgokat ellenezték a legjobban, azokra mondogatták legtöbbször, hogy hülyeség, meg megvalósíthatatlan. Ha annyira az lenne a NASA nem áldozna rá dollár milliókat a szûkös költségvetésébõl.
Egyébként mindig is a legkorszakalkotóbb dolgokat ellenezték a legjobban, azokra mondogatták legtöbbször, hogy hülyeség, meg megvalósíthatatlan. Ha annyira az lenne a NASA nem áldozna rá dollár milliókat a szûkös költségvetésébõl.
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésû Ketchup.
#31
Meg lehetne védeni a terroristáktól. Pl. repülési útvonalaktól messze kell rakni, és akkor nyugodtan le lehet lõni bármit, ami felé közeledik. Sõt, lehet katonai légtérben is, oda úgyse repülhet be akárki.
#30
Ez egy zsakutca
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#29
A terrorizmusveszély igen sarkallatos probléma. Ha többszáz milliárd dollárt akarsz beruházni abba, amit egy részeg, félvak terrortata elintéz egy laza kézmozdulattal, akkor van min elgondolkodni. Ha nem tudod megvédeni, akkor nincs is értelme megépíteni sajna, ma ez a nagy büdös helyzet. Ezt meg egy vitorlázó repülõvel is szét lehet tríbolni...
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#28
Nem számoltam ki, ez igaz. AZ is igaz, hogy mértéktelen pénzt emésztenek fel az ûrhajók, de ez nem (csak) a mérnökök hibája.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#27
OFF: zsebmûholdak
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#26
Olvassatok Arthur C.Clarkot jo sokat urak... :)
Ez a rangatas dolog erdekes gondolat. Nomarmost egy ilyen urlift azert nem kotheto ki egy vegyesbolt meretu kis goestac allomashos, hanem eleg tekintelyes tomoeget kellene felvinni az urbe mar elso lepeskent is. A efnti allomoasnak ugyanis csak a tomegkozeppontja lenne geostac palyan, es az urlift tomegevel egyezo anyag kellene a "merleg" masik felere is. Egy igen-igen vekony kabelnek is szep sulya van, ha par tizezer km hosszura nyutjuk.
Azert ugye nem gondoja komolyan barki is, hogy a raketaknal gazdasagtalanabb lenne, ha magaval vinne az energiat? Csak nem akkumultorokban kell gondolkodni... lehetne mondjuk egy jofajta atomreaktor is a villanymotor masik vegen, amivel felmaszik a kabelen. Ussetek! :)
Terrorizmusveszely miatt lefujni azt, hogy meg csak gondolkodjunk egy ilyen terven... hat az nagy bajra utal a vilagban es a fejekben.
Tenyleg, honnan szedik egyesek az ilyen infokat, hogy "dragabb lenne fenntartani", etc.., kiszamoltak roptiben?
A kabelen tovabbitott energia vezetot tetelez fel. Tudja valaki mekkora Loentz-ero keletkezne egy ilyen hosszu droton ahogy keresztulszeli a Fold magnese teret? Nem a kabel "rangatasa", hanem ez lassithatja le a Foldet piszkusol par millio ev alatt.
Elnezest az ekezetek hianyaert, de innen nem megy mashogy.
Ez a rangatas dolog erdekes gondolat. Nomarmost egy ilyen urlift azert nem kotheto ki egy vegyesbolt meretu kis goestac allomashos, hanem eleg tekintelyes tomoeget kellene felvinni az urbe mar elso lepeskent is. A efnti allomoasnak ugyanis csak a tomegkozeppontja lenne geostac palyan, es az urlift tomegevel egyezo anyag kellene a "merleg" masik felere is. Egy igen-igen vekony kabelnek is szep sulya van, ha par tizezer km hosszura nyutjuk.
Azert ugye nem gondoja komolyan barki is, hogy a raketaknal gazdasagtalanabb lenne, ha magaval vinne az energiat? Csak nem akkumultorokban kell gondolkodni... lehetne mondjuk egy jofajta atomreaktor is a villanymotor masik vegen, amivel felmaszik a kabelen. Ussetek! :)
Terrorizmusveszely miatt lefujni azt, hogy meg csak gondolkodjunk egy ilyen terven... hat az nagy bajra utal a vilagban es a fejekben.
Tenyleg, honnan szedik egyesek az ilyen infokat, hogy "dragabb lenne fenntartani", etc.., kiszamoltak roptiben?
A kabelen tovabbitott energia vezetot tetelez fel. Tudja valaki mekkora Loentz-ero keletkezne egy ilyen hosszu droton ahogy keresztulszeli a Fold magnese teret? Nem a kabel "rangatasa", hanem ez lassithatja le a Foldet piszkusol par millio ev alatt.
Elnezest az ekezetek hianyaert, de innen nem megy mashogy.
#25
ja egy off az ûrszemétrõl: most dobálnak fel majd rakásra egy csomó olcsón feljuttatható 10×10 cm-es kockaalakú minimûholdat kutatási célokra, amit persze nem lehet manõverezni.
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#24
Nem beszélve a napszélrõl, a mikrometoritokról és a bazi sok ûrszemétrõl amivel elárasztottuk az orbitális pályát az utóbbi negyven évben !
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#23
"Amúgy ez az energia probláma szerintem halálra itéli a rendszert"
Be kell ültetni a kis kosárba pár néger csávókát, majd õk felhúzzák megukat a cuccal együtt.
Vacakolnak itt a fénnyel...
Be kell ültetni a kis kosárba pár néger csávókát, majd õk felhúzzák megukat a cuccal együtt.
Vacakolnak itt a fénnyel...
#22
Az ûrliftet úgy kell elképzelni, hogy egy hihetettlenül hosszú (~100.000km-es) kábel köti össze a Föld felszinét és egy pontosan felette keringõ ellensúlyt (ez lehet aszteroida vagy ûrállomás is). A kábelen pedig liftszerûen lehetne embereket és hasznos terhet feljutattni az ûrbe. Persze probléma van garmadával, nincs olyan anyag jelenleg, amely megfelelne a kötéllel kapcsolatos elvárásoknak. A remények szerint majd talán a szén nanocsövek megoldják ezt a problémát. Probléma, hogy védjék meg a kötélpályát a természeti erõktõl. Az egyik elmélet szerint igen magas (több km-es!) indítóépület kell, amelynél a kötélpálya nincs kitéve a legerõsebb szeleknek. De lehetne még sorolni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#21
Ez az egész egy agyrém. Soha nem fogják tudni megcsinálni a végcélt.
#20
Arról is szoktak beszélni, hogy a sok rakátakilõvés csökkenti a föld forgási sebességét, mert a rakétákat olyan irányba lõvik fel, hogy kihasználják a föld forgási energiáját, de szerintem ezek olyan kicsik, hogy nem kell velük számolni. Hamarabb lesz itt vörös óriás a nap.
#19
no igen, mondjuk a lnyeget nem írtam <#idiota>, de aztán rájöttem hogy talán érdemes elvetni, de nem biztos.
Nem számoltam utána, de nem is ismerem az adatokat, meg nem is vagyok fizikus.
Elsõre biztos mindenki lehülyéz, ha azt mondom hogy mivan ha ez a rendszer ami egyik végén a földhöz van kötve, másik végén egy adott tömeghez. Ami tegyük fel hogy egy geostac. ûrállomás, amit annyira pontosan nem lehet beállítani hogy korrekció nélkül megálljon sokáig a Föld egy pontja fölött, szóval erõs idézõjelek között ez a tömeg fönt "rángatni" fogja a Földet a madzagnál fogva.
Nyilván a kötél annyira nem erõs hogy meg tudja változtatni a Föld forgását mert sokkal hamarabb elszakadna hogy ez bekövetkezzen.
Azt sem tudom megmondani hogy ez az ûrállomás mekkora tömegû és mekkora erõk hatnak ebbõl kifolyólag a kötélre.
DE úgy gondolom egy "egyszerûbb" fizikusi vénával megáldott fórumozó tehetne egy kósza számítást arra vonatkozóan hogy mennyi idõ alatt mennyire befolyásolná a bolygónk forgását egy ilyen "eszközrendszer", vagy esetleg több.
Sok kicsi sokra megy (egy flakonnyi freon se csinál ózonlyukat, de most mégis ki van lyukadva)
Nem számoltam utána, de nem is ismerem az adatokat, meg nem is vagyok fizikus.
Elsõre biztos mindenki lehülyéz, ha azt mondom hogy mivan ha ez a rendszer ami egyik végén a földhöz van kötve, másik végén egy adott tömeghez. Ami tegyük fel hogy egy geostac. ûrállomás, amit annyira pontosan nem lehet beállítani hogy korrekció nélkül megálljon sokáig a Föld egy pontja fölött, szóval erõs idézõjelek között ez a tömeg fönt "rángatni" fogja a Földet a madzagnál fogva.
Nyilván a kötél annyira nem erõs hogy meg tudja változtatni a Föld forgását mert sokkal hamarabb elszakadna hogy ez bekövetkezzen.
Azt sem tudom megmondani hogy ez az ûrállomás mekkora tömegû és mekkora erõk hatnak ebbõl kifolyólag a kötélre.
DE úgy gondolom egy "egyszerûbb" fizikusi vénával megáldott fórumozó tehetne egy kósza számítást arra vonatkozóan hogy mennyi idõ alatt mennyire befolyásolná a bolygónk forgását egy ilyen "eszközrendszer", vagy esetleg több.
Sok kicsi sokra megy (egy flakonnyi freon se csinál ózonlyukat, de most mégis ki van lyukadva)
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#18
gondolom ûrállomáshoz vagy mûholdhoz, ami geostacionárius pályán kering a Földdel együtt (elnézést ha rosszul írtam a kifejezést, rég láttam már leírva)