Már az elsõ szinten megrekedt az ûrfelvonó

Oldal 1 / 3Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#117
És? :)
Csak csõvezetékeket kell lefektetni, és néhány 100 m3-es teret létrehozni a gépek számára.
Ez közel sem lehetetlen.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#116
ezek többsége a víz alatt van, nem? ha ez megoldható lenne, akkor akár a tengeráramlatokra is építhetnének erõmûveket, gondolom

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#115
Lehetséges, hogy ez egy jó enegiatermelési módszer lesz.
A Föld egy ideig azért még meleg marad belül. Ha nem is a vulkánoknál, hanem a lemezhatárokra kéne az ilyeneket rakni, ott mindig van magma.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#114
ez a vulkán dolog nekem is eszembe jutott, mióta itt emlegették ezeket a lefúrásokat, de kérdés lehetne e szabályozni a vulkánkiöréseket? ill. miként lehetne hasznosítani a vulkán alapból igencsak zabolázatlan energiáját? mellesleg ha ez megvalósítható, nem lehetne ugyanilyen módon hõerõmûvet is építeni rá? :) vagy akár mozgásit, jön ott ki anyag rendesen...

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#113
Amit nyersz azon a 8 km-en elveszted a kerületi sebességben.

Hát, azért ez a vulkanikus energia felhasználása
kicsit morbidnak tûnik nekem :) Fõleg egy aktív vulkán közelében(jujj....<#vigyor1>)
Persze, ha meg tudják csinálni, hogy egy ember se dolgozzon ott, akkor nem annyira gond. Legfeljebb átlag 200 évente újra kell építeni. :)
De egy erõmûhöz kell hûtõvíz is(kivéve MHD, de ahhoz meg a vulkán hõmérséklete nem elég)
Szóval folyó, vulkán kéne egy helyen.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#112
Ki mondta, hogy felviszem?
Helyi anyagokból építkezem (mindig az az olcsóbb), jó gyakorlat lenne a marsi telepekhez is.
Amúgy vannak jó nagy magas hegyekre épített csillagvizsgálók, azokat is építették valakik.
A Kapcsolat c. filmben/könyvben (Carl Sagan) különben az egyik féreglyukhajó úgy emlékszem hegyrõl indul, de megsemmisül, a másik tényleg tengerszint magasságból, Japán mellõl.

Komolyra fordítva a szót: 8 km-t nyerni, asse semmi.
A Himalájára könnyebb apránkint felvinni cuccokat, és onnan indítani, mint 8 km-rel lejjebb. Nekem ez nyilvánvaló. Persze, ez csak akkor lenne az igazi, ha Az Everst hegy Amerikában lenne. Õk legfeljebb azt tehetnék, hogy bedugják a Szent Ilona vulkán tetejét, arra ráépítik a kilövõállást, és már csak azt kellene megvárni, hogy kitörjön, ill. kiprovokálni a kitörését. <#ravasz1>

ezekben a vulkánokban nagy energiák vannak, és a zöledk mindig is azt ismételgetik, hogy újratermelõdõ, ill. környeztbarát energiákat kell használni olaj, benzin meg ilyenek helyett. Nos?

Kara kánként folytatom tanításom.

#111
Sztem egyszerûbb egy 8km magas csövet építeni, amiben vákum van, és végig abban mehetne a rakéta:)

Gracie Barra

#110
Miért nem olvasol mielõtt válaszolsz? Sztem jól számoltam. 29 km az sztem 10kmes nagyságrendû. Vagy szted mennyi, centiméteres?
Vízszintes mozgást pedig egyszerû függõlegessé alakítani. Persze nem mondom, hogy nincsennek megoldandó problémák, különben most is ezzel küldenének fel mindent.

Gracie Barra

[NST]Cifu
#109
Hogy viszel fel oda egy többszáz tonnás rakétát (plusz az indítóállást)? :)

Megizmosodnának a serpák, szó se róla, de el is tartana egy ideig... :D

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

valamit
#108
morbid ötlet következik, szal ne nevess ki lécci:
tegyük fel, pár léghajó 8 km magasan lebegtet egy mondjuk 2 km-es (a lehetõ legtöbb) mágneses gyorsítót, aminek attól függen hogy embert is indít vagy sem lehetne változtatni a sebességét... mellette szólna talán, hogy (valamelyest) mobil kilövõállomás lenne, az USA pl. akár Panamából is lövöldözhetne, ami közelebb van az egyenlítõhöz, vagy akár tenger fölül is valahol az egyenlítõnél, plussz a rakátaindítás úgy 10 km magasaba lenne szükséges, illetve még magasabban, ha a scramjet majd már mûködõképes lesz

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

valamit
#107
most meg arra gondoltam, talán az lenne a legkézenfekvõbb ha mindkét irányba lõdöznénk vele, teszem azt felváltva

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#106
Azt a mágneses akármit lineáris motornak hívják :)
A 8 km-el kapcsolatban:
1) Mindegy, hogy hol fúrunk le, csak ott még nehezebb is(hegytetõ, meg minden)
2) Azért jobb onnan, mert ott nagy a kerületi sebesség, ami hozzáadódik az ûrhajó sebességéhez.
3) Javaslom tanulmányozd az aláírásomat, és döntsd el, hogy az ûrrepülések magasságához képest mennyi az a 8 km :) Az Olympos Mons! Az már valami. És az nem hegycsúcs, hanem fennsík. Mellesleg a Mars légköre sokkal ritkább is ugye. Meg a pályasebesség is kisebb.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#105
ha jól tudom a fellövés helye szempontjából az egyenlítõ körüli területek, az ottani magasabb kiemelkedések a legjobbak... a Csomoglungma már azért odább esik, mondjuk Cape Canaveralhoz képest már kevesebbel.

hogy mennyire számít 8-10 km, passz, ezt Cape Canaveralban kéne megkérdezni :)

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#104
Vagy mondjuk fúrni a Csomolungma gyomrába a tetejétõl a talpáig egy lyukat, és annak az aljáról lõni ki az ûrhajót, az itt már tárgyalt mágneses akármi segítségével...

Kara kánként folytatom tanításom.

#103
Mér ne lehetne a Csomolungmáról fellõni az ûrhajókat? Cape Canaveralhoz képest van 8 km különbség. Ez annyira nem számít?

Kara kánként folytatom tanításom.

valamit
#102
kötekszel?

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#101
"nincs rajtam rózsaszín szemüveg, de igen" - :) ez olyan Szalacsis volt....

valamit
#100
(leszámítva, hogy elgépeltem) egy repülõ szerkezet

nincs rajtam rózsaszín szemüveg, de igen: a világ olyan, hogy minnél jobban ismerjük egymást annál inkább elfogadjuk, annál kevéséb lehet apróságokba belekötve támadani egyikünket-másikunkat

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#99
"SpacheShipOne" - ez milyen szerkezet?
Tessék levenni a rózsaszín szemüveget. A világ nem ilyen.

valamit
#98
egyébként nem tudom ki hogy van vele, én idõnként szoktam nézni Nasa képeket, a Földrõl, Marsról, bolygókról és minnél nagyobb-ban látom, annál lenyûgözõbbek. ráadásul valahogy az összetartozás érzetét növelik bennem, pl multkor Afrika-Közel Kelet képet néztem és olyan hihetetlen érzés hogy akkora különbségek legyenek ilyen egy helyen lévõ dolgok közt: talán ha sokan mennek fel az ûrbe (pl SpacheShipOne) az növeli az együttmûködés készséget, meg az együvvé tartozás érzést... mit gondoltok?

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

valamit
#97
nem tudom mekkora teherbírással lehetne egy ilyen kéttörzsû repit felruházni, ha elég naggyal és ne adj isten még 10 km fölé is emelkedne akkor még jobb is volna... azér bíztató, h már most látszik, h a jövõben lesz jobb megoldás... csak kérdés megérjük e mi még?:)

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#96
Egy csomó ilyen többlépcsõs rendszer volt, de egy se valósult meg. Pedig az lenne az igazi.
A scramjet tényleg nagy lökést adhat, de eddig csak 3 kísérlet volt, amibõl az utolsó 2 sikerült(mondjuk az elsõnél nem a hajtómû, hanem a gyorsítórakéta hibája miatt nem mûködött a dolog).
A scramjetnek magasan sem kell O2, ami nehéz, és nagy sebességekre tervezik.
A léghajó szerintem hülyeség, egyszerûbb egy nagy teherbírású, akár kéttörzsû repülõgép megépítése.
Persze külön kifutópálya kell neki, de ekkora tételeknél az a legkevesebb.
Próbáld ki az Orbiter-ben, hogy mennyire megy a scramjet :)

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#95
Mindegy, azért ennyi idõ alatt nem túl sok hõenergia halmozódik fel. Ha jó az alaki tényezõ.
De ha sehogy nem megy, akkor elég simán a vízforralás, az elvonja a hõt, hogy ne süljön meg, ami bent van.
Nem ez a baj, hanem az, hogy a 4 Mach az még nagyon kevés. Ennek a hatszorosa kell kb.
Ha ennyire akarjuk felgyorsítani, 30g-vel 100 km kell! Bár az USA megtehetné, ha nagyon akarná, csak ugye kell még egy kis extra is, hogy ne lassuljon le túlságosan, amíg átszeli a Föld légkörét. Bár lehet, hogy azt egy sima rakétával lehet már tartani.
Akárhogyis, minden Mach számít, mert a kezdeti sebességeknél eszik a legtöbbet a rakéta. Egyrészt mert légkörben van, másrészt meg mert benne van még egy csomó üzemanyag, amit szintén fell kell emelni.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#94
4-5 fokozat:) egy balonnal felszállni 8 kilóméterre, onnan rakétával fellõni 40-re, ott scramjet beindít megy amíg bír, aztán megint rakéta, végül, ha messzire megyünk a Hold-Föld Lagrange pontban egy mágneses gyorsító :) (ugye nem a legegyszerûbb?:) )

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#93
"Bár az egész nincs egy perc, úgyhogy lehet nincs sok értelme" - errõl van szó. Nincs értelme. És utána még egy ideig tovább nõ a hõmérsélet! Valami egyéb (használható) ötlet?

#92
Használd a fantáziád :)
Mondjuk elhõszivattyúzzuk onnan, amivel vizet forralunk, amivel meghajtunk egy turbógenerátort, ami meg segíthet még jobban gyorsulni(erõsíti a mágneses teret pl.)
Bár az egész nincs egy perc, úgyhogy lehet nincs sok értelme.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#91
nos, a kedvedért, mert látom érted a humort: akkor palacsinatsütõt nyitunk ugyanott.

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#90
A szoláriumban nem a hõ hatására barnulsz.

valamit
#89
nyitunk egy szoláriumot az ûrhajó oldalában :)

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#88
Nos, szerintem nem önmagában a hasznos rakomány gyorsul, hanem valami viszi. Ilyen megközelítéssel, ha nagyon precíz akarok lenni, akkor a rakomány burkolata.
Az efajta hõenergiát mire használnád?

valamit
#87
hmm, nem sok ötletem van, esetleg hajtóanyagnak olyan megoldás, mint a Voyagereknek volt? vagy Lagrange pontba helyezni ezt a ketyerét? (ez utóbbi esetében mondjuk talán kevesebbet nyernénk vele, mint LEOn, tom)

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#86
Nagyon földhözragadt a gondolkodásod :)
Látszik nem ismered a fizika legújabb eredményeit. ;)
Mikor egyet-kettõt meglátok én is nézek egy ideig. Az ûrliftnél sokkal durvább dolgok is vannak, bár egyenlõre csak elméleti levezetés szintjén.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#85
Napvitorlával? Anélkül valami hajtóanyag mindenképpen kell.
És abból meg nagyon sok kellene egy ilyen kilövõállomáshoz.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#84
???
A rakomány?
Talán a burkolat nem?
De semmi gond, a hõenergia felhasználható.
De simán lehet 30g-nél nagyobb gyorsulást is csinálni.
s(a) függvény:
s=a/2*t^2
t jelen esetben v/a
tehát
s=a/2*v^2/a^2=v^2/(2*a)
ebbõl látszik, ha növeljük a-t, azért csökken az a hossz.
De tényleg nagy kell.
A holdon kell 5g-vel 10 km a pályához. Pedig ott sokkal kisebb a pályasebesség.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#83
és ha - mondjuk napengergiára alapozva - a kilövések után a helyére mászna, korrigálná a pályamódosulását?

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#82
Egy idõ után lelassulna a pálya és leesne. Ha csak az egyik irányba lõdöznének vele.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

valamit
#81
ilyen mágneses gyorsító pályát nem lehetne alacsony orbitális pályára tenni és mélyûr kutatásokhoz gyorsító fokozatnak használni?

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

#80
Mint írtam, a teleportálás kacsa, az erre utaló próbálkozások pedig mind szemfényvesztés.

#79
Miért nem számolsz, mielõtt írsz valamit? Ismered a szükséges képleteket? Nem titok, még a fv. táblázatban is benne vannak.
Ahhoz, hogy 30g-vel gyorsíts valamit 4 Mach sebességre, ahhoz ~29 km hosszú gyorsítóra lenne szükség. Már csak azért is nehéz a dolog, mert komolyan izzana az egész rakomány a légellenállás miatt.
Függõlegesen illuzórikus 29 km mély gödröt csinálni, ha pedig vízszintes, és a végén enyhén ívelõ a pálya, akkor sokáig megy a sûrû légkörben, és drasztikusan felhevül.

#78
A 2km mély lyuk felvetése miatt írtam én is 2km-ert. Valójában 10km-es nagyságrendû gyorsító-hosszon gondolkoznak. 4Mach körüli sebesség pedig már elegendõ a ramjethez. Egyébként nem szükséges embereket is ezzel felküldeni, azok mennek sima rakétával, a többi cucc (egy mars-expedíció 99%-a) pedig 30g fölötti gyorsítást is simán kibír.

Gracie Barra

#77
Az nem kacsa volt, de nem is pontosan olyan teleportálás, mint a filmekben. 1 részecske állapotát tudják átvinni egy másik ugyanolyan részecskére (az eredeti részecske állapota közben megváltozik). Ezáltal lényegében teleportálódott a részcske, de nagyobb tárgyakra nem lehet könnyen kiterjeszteni a módszert.

#76
csak azt felejtik el, hogy ez nem olyan teleportálás volt, mint a filmekben, egyszerûen a részecskék jellemzõi egyeztek meg a kvantumösszefonódás elve miatt

#75
A teleportálás olyan, mint az antigravitáció, meg az idõutazás. Egyik sem lesz soha, maximum a filmekben/könyvekben, meg a bulvársajtóban (és interneten).

"Egy néhány évvel ezelõtt arról számoltak be a hírek, hogy ausztrál tudósoknak sikerült valamilyen fény nyalábot teleportálniuk." - ez egyike volt azoknak a nagy számú kacsának, amit legfinomabban is csak csalásnak és szélhámosságnak tudok nevezni.

#74
Ennyi erõvel azt is mondhatták volna hogy nesztek levetitünk egy lézernyalábot a mûholdról oszt másszatok fel rajta

Programmieren verboten! 2004-2006: Az AMD nem jótékonysági intézmény! 2006-máig: Az Intel sem az.

#73
Nem tudom. De nekem ez az egész egy agyrémnek tûnik.
Elég elme beteg lehet az aki ezt kitalálta.
Nem azt mondom, hogy a jövõben ez nem valósítható meg, de az nem most lesz, és mikor a technológia ezekbe a magasságokba emelkedik, akkor már biztos meg tudják oldani a teleportálást is. És akkor már nincs szükség erre a liftre. Egy néhány évvel ezelõtt arról számoltak be a hírek, hogy ausztrál tudósoknak sikerült valamilyen fény nyalábot teleportálniuk.
Ezzel a liftel az a probléma, hogy nagyon sokára fognak olyan kötelet készíteni aminek a folyáshatára olyan magas, hogy elbírja saját tömegét, a rajta mászó robotér, a szállított árút, vagy embert, valamint a környezeti hatások terhelését. Szerintem ez egy nagyon jól sikerült party volt ahol a résztvevõk jól érezték maguknak. Elköltöttek egy csomó pénz, és semmi értelme nem volt az egésznek.

Nyugalom a hosszú élet ritka!

#72
hehehe :)
Biztosan így lenne, csak én nem a kõszénrõl beszéltem, hanem a szerves szénrõl, amibõl picit több van :)
Egyébként a jelenlegi szénkészletek az USA jelenlegi energiafogyasztását még 500 évig tudnák fedezni. A gáz és az olaj, úgy 50-70 év között.
Sok anyagot elõ lehet állítani tömegspektroszkóppal is, csak megint az jön be, hogy "enyhén" drága.
És a réz pl a becslések szerint a század második felében elfogy. Akkor baj lesz.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#71
Jön egy kis oldalirányú szél, és annyi... ezért kell a kábel. Ezt a lézermeghajtást elég problémásnak látom, és nem hiszem, hogy olcsóbb lenne.

#70
Nem ártana, ha számolnál is egy kicsit. 8g (ennél több nem nagyon lehet, mert az ûrhajós megsérül) gyorsulás esetén egyenes pályán (ha görbülne, akkor csak kevesebb lehet, mert oldalirányú erõ is fellépne, és az eredõben nagyobb megpróbáltatást eredményezne) 2 km utat ~7.14 mp alatt tesz meg, a végsebessége ~560 km/h lesz. Szerinted ez elég lenne? Gyakorlatilag csak annyit lehetne nyerni a dologgal, hogy az elért sebességet nem rakétahajtással érik el, vagyis 1 fokozatot meg lehetne talán sprórolni. Viszont hatalmas energia lenne szükséges olyan nagy tömeg mágneses gyorsításához, valahonnan azt is ki kell nyerni, és nem biztos, hogy gazdaságosabb, mert ugye itt még a pálya tervezésének/építésének/tesztelésének/fenntartásának/karbantartásának a költsége is hozzájön.

#69
Ja, azt elfelejtettem hozzáirni, hogy természetesen a végcél itt is ugyan az: olcsón kijutni az ûrbe.
#68
Én egy olyan rendszert láttam, ami nem kötéllel mûködik, hanem egy lézer tol felfelé egy búgócsiga szerû tárgyat, amit elõtte megforgatnak. Az alja fényes, és tényleg mûködik, olyan 30 méterre lövik fel vele "csigát". Érdekes hangja van fellövés közben, mert nem folyamatosan éri a lézer, hanem nagyon gyors impulzusokban. Ehhez mit szóltok? Még csak kötél sem kell hozzá, a robotról nem is beszélve.
Oldal 1 / 3Következő →