117
-
Caro #117 És? :)
Csak csővezetékeket kell lefektetni, és néhány 100 m3-es teret létrehozni a gépek számára.
Ez közel sem lehetetlen. -
#116
ezek többsége a víz alatt van, nem? ha ez megoldható lenne, akkor akár a tengeráramlatokra is építhetnének erőműveket, gondolom -
Caro #115 Lehetséges, hogy ez egy jó enegiatermelési módszer lesz.
A Föld egy ideig azért még meleg marad belül. Ha nem is a vulkánoknál, hanem a lemezhatárokra kéne az ilyeneket rakni, ott mindig van magma. -
#114
ez a vulkán dolog nekem is eszembe jutott, mióta itt emlegették ezeket a lefúrásokat, de kérdés lehetne e szabályozni a vulkánkiöréseket? ill. miként lehetne hasznosítani a vulkán alapból igencsak zabolázatlan energiáját? mellesleg ha ez megvalósítható, nem lehetne ugyanilyen módon hőerőművet is építeni rá? :) vagy akár mozgásit, jön ott ki anyag rendesen... -
Caro #113 Amit nyersz azon a 8 km-en elveszted a kerületi sebességben.
Hát, azért ez a vulkanikus energia felhasználása
kicsit morbidnak tűnik nekem :) Főleg egy aktív vulkán közelében(jujj....
)
Persze, ha meg tudják csinálni, hogy egy ember se dolgozzon ott, akkor nem annyira gond. Legfeljebb átlag 200 évente újra kell építeni. :)
De egy erőműhöz kell hűtővíz is(kivéve MHD, de ahhoz meg a vulkán hőmérséklete nem elég)
Szóval folyó, vulkán kéne egy helyen. -
Epikurosz #112 Ki mondta, hogy felviszem?
Helyi anyagokból építkezem (mindig az az olcsóbb), jó gyakorlat lenne a marsi telepekhez is.
Amúgy vannak jó nagy magas hegyekre épített csillagvizsgálók, azokat is építették valakik.
A Kapcsolat c. filmben/könyvben (Carl Sagan) különben az egyik féreglyukhajó úgy emlékszem hegyről indul, de megsemmisül, a másik tényleg tengerszint magasságból, Japán mellől.
Komolyra fordítva a szót: 8 km-t nyerni, asse semmi.
A Himalájára könnyebb apránkint felvinni cuccokat, és onnan indítani, mint 8 km-rel lejjebb. Nekem ez nyilvánvaló. Persze, ez csak akkor lenne az igazi, ha Az Everst hegy Amerikában lenne. Ők legfeljebb azt tehetnék, hogy bedugják a Szent Ilona vulkán tetejét, arra ráépítik a kilövőállást, és már csak azt kellene megvárni, hogy kitörjön, ill. kiprovokálni a kitörését.
ezekben a vulkánokban nagy energiák vannak, és a zöledk mindig is azt ismételgetik, hogy újratermelődő, ill. környeztbarát energiákat kell használni olaj, benzin meg ilyenek helyett. Nos? -
juzosch #111 Sztem egyszerűbb egy 8km magas csövet építeni, amiben vákum van, és végig abban mehetne a rakéta:) -
juzosch #110 Miért nem olvasol mielőtt válaszolsz? Sztem jól számoltam. 29 km az sztem 10kmes nagyságrendű. Vagy szted mennyi, centiméteres?
Vízszintes mozgást pedig egyszerű függőlegessé alakítani. Persze nem mondom, hogy nincsennek megoldandó problémák, különben most is ezzel küldenének fel mindent. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#109
Hogy viszel fel oda egy többszáz tonnás rakétát (plusz az indítóállást)? :)
Megizmosodnának a serpák, szó se róla, de el is tartana egy ideig... :D -
#108
morbid ötlet következik, szal ne nevess ki lécci:
tegyük fel, pár léghajó 8 km magasan lebegtet egy mondjuk 2 km-es (a lehető legtöbb) mágneses gyorsítót, aminek attól függen hogy embert is indít vagy sem lehetne változtatni a sebességét... mellette szólna talán, hogy (valamelyest) mobil kilövőállomás lenne, az USA pl. akár Panamából is lövöldözhetne, ami közelebb van az egyenlítőhöz, vagy akár tenger fölül is valahol az egyenlítőnél, plussz a rakátaindítás úgy 10 km magasaba lenne szükséges, illetve még magasabban, ha a scramjet majd már működőképes lesz -
#107
most meg arra gondoltam, talán az lenne a legkézenfekvőbb ha mindkét irányba lődöznénk vele, teszem azt felváltva -
Caro #106 Azt a mágneses akármit lineáris motornak hívják :)
A 8 km-el kapcsolatban:
1) Mindegy, hogy hol fúrunk le, csak ott még nehezebb is(hegytető, meg minden)
2) Azért jobb onnan, mert ott nagy a kerületi sebesség, ami hozzáadódik az űrhajó sebességéhez.
3) Javaslom tanulmányozd az aláírásomat, és döntsd el, hogy az űrrepülések magasságához képest mennyi az a 8 km :) Az Olympos Mons! Az már valami. És az nem hegycsúcs, hanem fennsík. Mellesleg a Mars légköre sokkal ritkább is ugye. Meg a pályasebesség is kisebb. -
#105
ha jól tudom a fellövés helye szempontjából az egyenlítő körüli területek, az ottani magasabb kiemelkedések a legjobbak... a Csomoglungma már azért odább esik, mondjuk Cape Canaveralhoz képest már kevesebbel.
hogy mennyire számít 8-10 km, passz, ezt Cape Canaveralban kéne megkérdezni :) -
Epikurosz #104 Vagy mondjuk fúrni a Csomolungma gyomrába a tetejétől a talpáig egy lyukat, és annak az aljáról lőni ki az űrhajót, az itt már tárgyalt mágneses akármi segítségével... -
Epikurosz #103 Mér ne lehetne a Csomolungmáról fellőni az űrhajókat? Cape Canaveralhoz képest van 8 km különbség. Ez annyira nem számít? -
#102
kötekszel? -
IoIa #101 "nincs rajtam rózsaszín szemüveg, de igen" - :) ez olyan Szalacsis volt.... -
#100
(leszámítva, hogy elgépeltem) egy repülő szerkezet
nincs rajtam rózsaszín szemüveg, de igen: a világ olyan, hogy minnél jobban ismerjük egymást annál inkább elfogadjuk, annál kevéséb lehet apróságokba belekötve támadani egyikünket-másikunkat -
IoIa #99 "SpacheShipOne" - ez milyen szerkezet?
Tessék levenni a rózsaszín szemüveget. A világ nem ilyen. -
#98
egyébként nem tudom ki hogy van vele, én időnként szoktam nézni Nasa képeket, a Földről, Marsról, bolygókról és minnél nagyobb-ban látom, annál lenyűgözőbbek. ráadásul valahogy az összetartozás érzetét növelik bennem, pl multkor Afrika-Közel Kelet képet néztem és olyan hihetetlen érzés hogy akkora különbségek legyenek ilyen egy helyen lévő dolgok közt: talán ha sokan mennek fel az űrbe (pl SpacheShipOne) az növeli az együttműködés készséget, meg az együvvé tartozás érzést... mit gondoltok? -
#97
nem tudom mekkora teherbírással lehetne egy ilyen kéttörzsű repit felruházni, ha elég naggyal és ne adj isten még 10 km fölé is emelkedne akkor még jobb is volna... azér bíztató, h már most látszik, h a jövőben lesz jobb megoldás... csak kérdés megérjük e mi még?:) -
Caro #96 Egy csomó ilyen többlépcsős rendszer volt, de egy se valósult meg. Pedig az lenne az igazi.
A scramjet tényleg nagy lökést adhat, de eddig csak 3 kísérlet volt, amiből az utolsó 2 sikerült(mondjuk az elsőnél nem a hajtómű, hanem a gyorsítórakéta hibája miatt nem működött a dolog).
A scramjetnek magasan sem kell O2, ami nehéz, és nagy sebességekre tervezik.
A léghajó szerintem hülyeség, egyszerűbb egy nagy teherbírású, akár kéttörzsű repülőgép megépítése.
Persze külön kifutópálya kell neki, de ekkora tételeknél az a legkevesebb.
Próbáld ki az Orbiter-ben, hogy mennyire megy a scramjet :) -
Caro #95 Mindegy, azért ennyi idő alatt nem túl sok hőenergia halmozódik fel. Ha jó az alaki tényező.
De ha sehogy nem megy, akkor elég simán a vízforralás, az elvonja a hőt, hogy ne süljön meg, ami bent van.
Nem ez a baj, hanem az, hogy a 4 Mach az még nagyon kevés. Ennek a hatszorosa kell kb.
Ha ennyire akarjuk felgyorsítani, 30g-vel 100 km kell! Bár az USA megtehetné, ha nagyon akarná, csak ugye kell még egy kis extra is, hogy ne lassuljon le túlságosan, amíg átszeli a Föld légkörét. Bár lehet, hogy azt egy sima rakétával lehet már tartani.
Akárhogyis, minden Mach számít, mert a kezdeti sebességeknél eszik a legtöbbet a rakéta. Egyrészt mert légkörben van, másrészt meg mert benne van még egy csomó üzemanyag, amit szintén fell kell emelni. -
#94
4-5 fokozat:) egy balonnal felszállni 8 kilóméterre, onnan rakétával fellőni 40-re, ott scramjet beindít megy amíg bír, aztán megint rakéta, végül, ha messzire megyünk a Hold-Föld Lagrange pontban egy mágneses gyorsító :) (ugye nem a legegyszerűbb?:) ) -
IoIa #93 "Bár az egész nincs egy perc, úgyhogy lehet nincs sok értelme" - erről van szó. Nincs értelme. És utána még egy ideig tovább nő a hőmérsélet! Valami egyéb (használható) ötlet? -
Caro #92 Használd a fantáziád :)
Mondjuk elhőszivattyúzzuk onnan, amivel vizet forralunk, amivel meghajtunk egy turbógenerátort, ami meg segíthet még jobban gyorsulni(erősíti a mágneses teret pl.)
Bár az egész nincs egy perc, úgyhogy lehet nincs sok értelme. -
#91
nos, a kedvedért, mert látom érted a humort: akkor palacsinatsütőt nyitunk ugyanott. -
IoIa #90 A szoláriumban nem a hő hatására barnulsz. -
#89
nyitunk egy szoláriumot az űrhajó oldalában :) -
IoIa #88 Nos, szerintem nem önmagában a hasznos rakomány gyorsul, hanem valami viszi. Ilyen megközelítéssel, ha nagyon precíz akarok lenni, akkor a rakomány burkolata.
Az efajta hőenergiát mire használnád? -
#87
hmm, nem sok ötletem van, esetleg hajtóanyagnak olyan megoldás, mint a Voyagereknek volt? vagy Lagrange pontba helyezni ezt a ketyerét? (ez utóbbi esetében mondjuk talán kevesebbet nyernénk vele, mint LEOn, tom) -
Caro #86 Nagyon földhözragadt a gondolkodásod :)
Látszik nem ismered a fizika legújabb eredményeit. ;)
Mikor egyet-kettőt meglátok én is nézek egy ideig. Az űrliftnél sokkal durvább dolgok is vannak, bár egyenlőre csak elméleti levezetés szintjén. -
Caro #85 Napvitorlával? Anélkül valami hajtóanyag mindenképpen kell.
És abból meg nagyon sok kellene egy ilyen kilövőállomáshoz. -
Caro #84 ???
A rakomány?
Talán a burkolat nem?
De semmi gond, a hőenergia felhasználható.
De simán lehet 30g-nél nagyobb gyorsulást is csinálni.
s(a) függvény:
s=a/2*t^2
t jelen esetben v/a
tehát
s=a/2*v^2/a^2=v^2/(2*a)
ebből látszik, ha növeljük a-t, azért csökken az a hossz.
De tényleg nagy kell.
A holdon kell 5g-vel 10 km a pályához. Pedig ott sokkal kisebb a pályasebesség. -
#83
és ha - mondjuk napengergiára alapozva - a kilövések után a helyére mászna, korrigálná a pályamódosulását? -
Caro #82 Egy idő után lelassulna a pálya és leesne. Ha csak az egyik irányba lődöznének vele. -
#81
ilyen mágneses gyorsító pályát nem lehetne alacsony orbitális pályára tenni és mélyűr kutatásokhoz gyorsító fokozatnak használni? -
IoIa #80 Mint írtam, a teleportálás kacsa, az erre utaló próbálkozások pedig mind szemfényvesztés. -
IoIa #79 Miért nem számolsz, mielőtt írsz valamit? Ismered a szükséges képleteket? Nem titok, még a fv. táblázatban is benne vannak.
Ahhoz, hogy 30g-vel gyorsíts valamit 4 Mach sebességre, ahhoz ~29 km hosszú gyorsítóra lenne szükség. Már csak azért is nehéz a dolog, mert komolyan izzana az egész rakomány a légellenállás miatt.
Függőlegesen illuzórikus 29 km mély gödröt csinálni, ha pedig vízszintes, és a végén enyhén ívelő a pálya, akkor sokáig megy a sűrű légkörben, és drasztikusan felhevül.
-
juzosch #78 A 2km mély lyuk felvetése miatt írtam én is 2km-ert. Valójában 10km-es nagyságrendű gyorsító-hosszon gondolkoznak. 4Mach körüli sebesség pedig már elegendő a ramjethez. Egyébként nem szükséges embereket is ezzel felküldeni, azok mennek sima rakétával, a többi cucc (egy mars-expedíció 99%-a) pedig 30g fölötti gyorsítást is simán kibír.