Bemutatta űrjármű-tervét a Northrop-Boeing páros
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#139
Mert ahhoz,hogy legyen más irány is,elõbb ki kell építeni az alapokat az új helyen.Az "ûrgyarmatosítás" nem olyan mint a nagy földrajzi felfedezések korszaka,hogy akárhová vetõdött is a hajós,szinte mindenütt volt élelem,víz,fa,munkaerõ stb. ami megkönnyítette a hídfõállás hiépítését.
A Marson vagy a Holdon lényegében nincs semmi amit közvetlenül fel lehetne használni,csak a nyeranyagok adottal,ezek hasznosításához pedig ipart kell telepíteni,ami se nem egyszerû,se nem olcsó mulatság.....
A Marson vagy a Holdon lényegében nincs semmi amit közvetlenül fel lehetne használni,csak a nyeranyagok adottal,ezek hasznosításához pedig ipart kell telepíteni,ami se nem egyszerû,se nem olcsó mulatság.....
#138
Áve!
Még mindig csak abban gondolkodtok, hogy a Földrõl kell mindent elküldeni...
A marsra küldött automata akár küldhetne az emberes expedíció elé is üzemenyagot, oxigént, stb...
Ezt nem értem igazán a Hold expedícióknál sem. Miért csak egy irányról van mindig szó?
Csürsz!
Én
Még mindig csak abban gondolkodtok, hogy a Földrõl kell mindent elküldeni...
A marsra küldött automata akár küldhetne az emberes expedíció elé is üzemenyagot, oxigént, stb...
Ezt nem értem igazán a Hold expedícióknál sem. Miért csak egy irányról van mindig szó?
Csürsz!
Én
#137
A CNN-en most olvastam, hogy a kínaiak egy évvel az amcsik elött akarnak holdraszállni és kifejezetten a z ott levõ H izotóp vizsgálatáért.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#136
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Sajnos a politika és az túlzott önzés ezt szinte teljesen reménytelenné teszi. Az ESA és az Oroszok illetve a Kínaiak és az Oroszok sem azért mûködnek együtt, mert "közös célért dolgoznak", hanem mert az oroszoknál van megfelelõ tapasztalat, az ESA-nál illetve a Kínaiaknál meg pénz...
Sajnos a politika és az túlzott önzés ezt szinte teljesen reménytelenné teszi. Az ESA és az Oroszok illetve a Kínaiak és az Oroszok sem azért mûködnek együtt, mert "közös célért dolgoznak", hanem mert az oroszoknál van megfelelõ tapasztalat, az ESA-nál illetve a Kínaiaknál meg pénz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#135
Akkor legyen kompromisszum!
Lõjenek fel egy mentõûrhajót, meg vigyenek magukkal sok üzemanyagot, h ne kelljen tehetetlenségi pályán vacakolni, hanem végig gyorsulva/lassulva tehessék meg rövidebb idõ alatt az utat.
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Egyedül bevállalni hatalmas költség és nagy rizikó is egyben (sztem )
Aztán ne felejtsenek el vinni magukkal egy nagy hatótávolságú wlan routert sem ! 😊 😊 ( net nélkül 1 lépést se ! )
Lõjenek fel egy mentõûrhajót, meg vigyenek magukkal sok üzemanyagot, h ne kelljen tehetetlenségi pályán vacakolni, hanem végig gyorsulva/lassulva tehessék meg rövidebb idõ alatt az utat.
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Egyedül bevállalni hatalmas költség és nagy rizikó is egyben (sztem )
Aztán ne felejtsenek el vinni magukkal egy nagy hatótávolságú wlan routert sem ! 😊 😊 ( net nélkül 1 lépést se ! )
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#134
Igen, de így nem csak évente 1 alkalommal lehetne ûrhajót indítani.
Lehetõség lenne mentõakciót is felküldeni ha baj van. Pl ha nem tudnak valami meghibásodás miatt vissza indulni. Így talán még az elött odaérhetne egy mentõexpedíció, hogy a készleteik kifogynak.
Mondom, ha csak zászlót akarnak kitûzni akkor aláíropm, hogy felesleges, de ha rendszeres kutatást, ne adj isten kolonizálni akarnak akkor nem!
Amúgy ha megnézed
ezt az oldalt, akkor láthatod, hogy az L pointok, nem csak pár százezer km távolságra vannak. Másrészt a több lépcsõs rakéta elve is az, hogy gazdaságosabb, jobb, olcsóbb, nagyobb teherbírású jármûvet lehet készíteni, ha nem cipelsz magaddal olyan tömeget, ami nem kell. A tankolásos koncepció is ezt az elvet követi.
Lehetõség lenne mentõakciót is felküldeni ha baj van. Pl ha nem tudnak valami meghibásodás miatt vissza indulni. Így talán még az elött odaérhetne egy mentõexpedíció, hogy a készleteik kifogynak.
Mondom, ha csak zászlót akarnak kitûzni akkor aláíropm, hogy felesleges, de ha rendszeres kutatást, ne adj isten kolonizálni akarnak akkor nem!
Amúgy ha megnézed
ezt az oldalt, akkor láthatod, hogy az L pointok, nem csak pár százezer km távolságra vannak. Másrészt a több lépcsõs rakéta elve is az, hogy gazdaságosabb, jobb, olcsóbb, nagyobb teherbírású jármûvet lehet készíteni, ha nem cipelsz magaddal olyan tömeget, ami nem kell. A tankolásos koncepció is ezt az elvet követi.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#133
Itt is az a gond hogy a jóval több üzemanyagra ezen L pontok miatt lenne szükség.
Egyszerûen felesleges macera.
Ugyanis ezen L pontok csak párszázezer km-re vannak a Marstól, tehát a Földrõl indítva szinte ugyanannyi üzemanyag kell a Mars eltalálására mintha ezen (egyébként valójában Nap-Mars L3 és L4) pontokat akarnánk elérni.
Mindezek persze kémiai hajtómûre vonatkoznak.
Tisztán elektromos (ion,plazma)meghajtás esetén az ûrhajónak nem okoz gondot a megfelelõ üzemanyagmennyiség magával vitele, ami feleslegessé tesz mindenfajta utántöltést.
Egyszerûen felesleges macera.
Ugyanis ezen L pontok csak párszázezer km-re vannak a Marstól, tehát a Földrõl indítva szinte ugyanannyi üzemanyag kell a Mars eltalálására mintha ezen (egyébként valójában Nap-Mars L3 és L4) pontokat akarnánk elérni.
Mindezek persze kémiai hajtómûre vonatkoznak.
Tisztán elektromos (ion,plazma)meghajtás esetén az ûrhajónak nem okoz gondot a megfelelõ üzemanyagmennyiség magával vitele, ami feleslegessé tesz mindenfajta utántöltést.
#132
Feltételezve hogy a forgás irány ez ->
A bolygó állások pedig:
------------(L1)-----MARS-----(L2)------
/
/
-----FÖLD------------------------------
Látható, hogy egy viszonylag kedvezõtlen helyzetbõl is indítható ûrhajó a Mars L1-es pontjába, úgy hogy oda 0 sebességgel érkezzen onnan pedig feltankolva tovább mehessen a Mars felé.
Az L pontok rendelkeznek egyfajta befogó képességgel is, ami az ottani manõverezést nagyban megkönnyíti.
Az L pontokban levõ "benzinkutak" több expedíónak elegendõ üzemanyagot tárolnának.
A Marsról való visszaút pedig szintén történhetne 2 lépcsõben , vagy egy fordulattal késõbb hasonló bolygóállásnál az L1 pontot érintve. Vagy még egy fordulaton belül sokkal töb üzemanyagot felhasználva az L2 pont érintésével.
A bolygó állások pedig:
------------(L1)-----MARS-----(L2)------
/
/
-----FÖLD------------------------------
Látható, hogy egy viszonylag kedvezõtlen helyzetbõl is indítható ûrhajó a Mars L1-es pontjába, úgy hogy oda 0 sebességgel érkezzen onnan pedig feltankolva tovább mehessen a Mars felé.
Az L pontok rendelkeznek egyfajta befogó képességgel is, ami az ottani manõverezést nagyban megkönnyíti.
Az L pontokban levõ "benzinkutak" több expedíónak elegendõ üzemanyagot tárolnának.
A Marsról való visszaút pedig szintén történhetne 2 lépcsõben , vagy egy fordulattal késõbb hasonló bolygóállásnál az L1 pontot érintve. Vagy még egy fordulaton belül sokkal töb üzemanyagot felhasználva az L2 pont érintésével.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#131
Akkor ugyan is nem tehetetlenségi pályán fog menni!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#130
Na ja, de mi van ha folyamatosan üzemelõ ion hajtómûvel megy???!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#129
lehet, hogy igazad van. mivel az ûrben nincs légellenállás, a kezdõlökés után tökmindegy, hogy mennyi üzemanyag van a hátizsákodban.
Kara kánként folytatom tanításom.
#128
A probléma ezen Napkörüli pályával az hogy az utántöltõegység küldése a Földrõl és az összekapcsolódás jóval több üzemanyag küldését igényelné, mintha eleve az ûrhajót szerelnéd fel annyi üzemanyaggal hogy ugyanazt a menetidõt fussa.
#127
Jól nem erre gondoltam!
A benzinkút nem minimum energiás Föld-Mars, hanem egy Nap körüli pályán lenne.
Az L pontok meg még jobbak. Pl ha nagyobb mennyiségû üza lenne az L pontokban (többen is), akkor akár több ugrással is meg lehetne oldani a Mars utazást. Kisebb tömegû üzát gyorsabban lehetne égetni, ergó nagyobb sebességgel rövidebb idõ alatt lehetne oda érni.
Nem kellene mindíg a megfelelõ Föld-Mars együttállásra várni. Ráadásul több alternetív/vész útvonal is létezne.
Ha egy 500 km-es kirándulásra a legrövidebb úton de lovaskocsival indulsz (mert nincs közben töltõ állomás) akkor kajából is jobban fel kell készülnöd, mint ha autóval mész, és 150 km-enként ki tudsz szálni pisikélni, meg kólázni a benzinkúton!
Asszem télleg ez lenne a jó megoldás, persze csak ha komolyan gondolják azt a Mars expedíció(ka)t és nem csak azért mennek hogy a csillagos sávosat kitûzzék!
A benzinkút nem minimum energiás Föld-Mars, hanem egy Nap körüli pályán lenne.
Az L pontok meg még jobbak. Pl ha nagyobb mennyiségû üza lenne az L pontokban (többen is), akkor akár több ugrással is meg lehetne oldani a Mars utazást. Kisebb tömegû üzát gyorsabban lehetne égetni, ergó nagyobb sebességgel rövidebb idõ alatt lehetne oda érni.
Nem kellene mindíg a megfelelõ Föld-Mars együttállásra várni. Ráadásul több alternetív/vész útvonal is létezne.
Ha egy 500 km-es kirándulásra a legrövidebb úton de lovaskocsival indulsz (mert nincs közben töltõ állomás) akkor kajából is jobban fel kell készülnöd, mint ha autóval mész, és 150 km-enként ki tudsz szálni pisikélni, meg kólázni a benzinkúton!
Asszem télleg ez lenne a jó megoldás, persze csak ha komolyan gondolják azt a Mars expedíció(ka)t és nem csak azért mennek hogy a csillagos sávosat kitûzzék!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#126
"librációs pontjai"
látszik, hogy ki az okos. én még csak nem is hallottam, ezeket a varázsigéket, vagy nagyon rég, és elfelejtettem.
látszik, hogy ki az okos. én még csak nem is hallottam, ezeket a varázsigéket, vagy nagyon rég, és elfelejtettem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#125
Lehet hogy minimum energiás(Hohmann) pályán elindítasz egy ûreszközt, majd két hónap múlva indítasz egy másikat gyorsabb pályán. Ekkor a segességkülönbség miatt a két cucc akár többszáz m/s-al suhan el egymás mellett. Szinkronizáni kell a pályákat, dokkolni, tölteni, plusz pályakorrekciókat végezni. Tehát gyakorlatilag felzabálni azt a hajtóanyag mennyiséget amit áttankolnánk. Ez így egyszerû pazarlás. Az utántöltõegység pedig mindenképp egyszerhasználatos lesz.
Összekapcsolódásra elsõdlegesen alkalmas pontok Mars ûrhajó esetén, a Földkörüli pálya, a Föld-Hold rendszer egyes librációs pontjai, a Föld-Nap rendszer egyes librációs pontjai és a Marskörüli pálya. Ekkor az üzemanyagigény minimális.
Másodlagosan alkalmas lehet még a Holdkörüli pálya is de ez már eléggé üzemanyagigényes.
Összekapcsolódásra elsõdlegesen alkalmas pontok Mars ûrhajó esetén, a Földkörüli pálya, a Föld-Hold rendszer egyes librációs pontjai, a Föld-Nap rendszer egyes librációs pontjai és a Marskörüli pálya. Ekkor az üzemanyagigény minimális.
Másodlagosan alkalmas lehet még a Holdkörüli pálya is de ez már eléggé üzemanyagigényes.
#124
Szerintem lehetne olyan pályát találni (pl egy elnyúlt elipszis), illetve az utazások idejét úgy idõzíteni, hogy a cammogóval való találkozás biztosítva legyen.
Másrészt a rengeteg ûreszköz viszont jelentõsen növelné pl a meteor veszély kockázatát.
Amíg 1 jármû csak egy helyen tartózkodik, addig ez a rengeteg eszköz összeviszza szálldos, sokszorosára növelve egy meteor találatot!
Ráadásul bármelyik eszköz elvesztése katasztrófához vezetne.
És azért még mindíg az ember a legjobban használható univerzális javító eszköz. Ha baj van nem árt ha kéznél van!
(Repgép szerelõk beceneve: beszélõ szerszám😉))
Szal gáz esetén az ûrhajósok mindíg tudnak valamit tenni.
Mi lett volna, ha az Apollo programot is ennyire szétbontják. Az Apollo-13 biztos katasztrófa lett volna, ott elég sok múllott az ûrhajósokon.
Másrészt a rengeteg ûreszköz viszont jelentõsen növelné pl a meteor veszély kockázatát.
Amíg 1 jármû csak egy helyen tartózkodik, addig ez a rengeteg eszköz összeviszza szálldos, sokszorosára növelve egy meteor találatot!
Ráadásul bármelyik eszköz elvesztése katasztrófához vezetne.
És azért még mindíg az ember a legjobban használható univerzális javító eszköz. Ha baj van nem árt ha kéznél van!
(Repgép szerelõk beceneve: beszélõ szerszám😉))
Szal gáz esetén az ûrhajósok mindíg tudnak valamit tenni.
Mi lett volna, ha az Apollo programot is ennyire szétbontják. Az Apollo-13 biztos katasztrófa lett volna, ott elég sok múllott az ûrhajósokon.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#123
ellentmondásos, amit írsz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#122
Epikurosz, a több hajóból álló Mars misszió ellen szól szerintem az eddigi küldetések sikeressége. Ha megnézed, majd minden második Marsra indított járgány így vagy úgy a feledata teljesítése nélkül végezte.
A Nasa szerintem jót húz azzal, hogy a Hold és a Mars engergiáira épít. Persze akkor, ha ezt a továbbiakban is tervezi. Azaz, mind a Hold, és fõképp mind a Mars lehetne egyfajta benzinkút az ûrjármûvek számára. Másrészt, ha képesek lennénk helyi energiatermelésre, az rövid távon is lehetõséget adhatna Hold és Mars telepek kialakítására, persze elõször csak ember nélkül, robotokkal. Ezek meg kialakíthatnák azt, hogy késõbb már az ember is ellehessen ott.
A Nasa szerintem jót húz azzal, hogy a Hold és a Mars engergiáira épít. Persze akkor, ha ezt a továbbiakban is tervezi. Azaz, mind a Hold, és fõképp mind a Mars lehetne egyfajta benzinkút az ûrjármûvek számára. Másrészt, ha képesek lennénk helyi energiatermelésre, az rövid távon is lehetõséget adhatna Hold és Mars telepek kialakítására, persze elõször csak ember nélkül, robotokkal. Ezek meg kialakíthatnák azt, hogy késõbb már az ember is ellehessen ott.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#121
😊
A vízbontás eléggé egyszerû dolog 😊
De feltétlen az kell?
Miért nem jó a Hold pora? Azt felgyorsítani, és kilõni hátrafele. Persze mondjuk csak a pályakorrekciókhoz, mert a Mars pályát már a Holdon gyorsulva is meg lehet neki adni.
A vízbontás eléggé egyszerû dolog 😊
De feltétlen az kell?
Miért nem jó a Hold pora? Azt felgyorsítani, és kilõni hátrafele. Persze mondjuk csak a pályakorrekciókhoz, mert a Mars pályát már a Holdon gyorsulva is meg lehet neki adni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#120
Kösz a linket!
"A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómû esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az ûrhajót. "
Ezzel az a gond, hogy a Holdra kell vinned mindenféle gyártási technológiát, amely itt a Földön alapértelmezésben rendelkezésre áll.
Én nem hiszek a Hold ilyetén hasznosításában. A holdbányászatnak az ott létrehozandó kolónia szempontjából lehet jelentõsége.
"A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómû esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az ûrhajót. "
Ezzel az a gond, hogy a Holdra kell vinned mindenféle gyártási technológiát, amely itt a Földön alapértelmezésben rendelkezésre áll.
Én nem hiszek a Hold ilyetén hasznosításában. A holdbányászatnak az ott létrehozandó kolónia szempontjából lehet jelentõsége.
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
Sacc per kábé erre akartam felhívni a figyelmed - feltaláltad a spanyol viaszt. A legtöbb marsûrhajó elképzelés esetén az ûrben építenének össze a jármûvet. Volt egy olyan elképzelés, ami hasonló a tiédhez, ebben a Mars felé egy egész flottányi ûrhajó haladt volna, és a nagy részük csak üzemanyagot cipelt volna magával. Ez volt Von Braun elsõ Mars-utazás elképzelése.
Mielött további elképzelésekben törnél ki, javaslom nézd meg Mark Wade gyûjteményét az elmúlt 60 év marsûrhajó-terveirõl.
Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegõben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.
Eredetileg nem annyira a vadászok, mint inkább a nagy hatótávolságú bombázók számára találták ki a légi utántöltést. Viszont a hasonlat meglehetõsen fals - sokkal nehezebb egy Föld-Mars viszonylatban a megfelelõ pontokra üzemanyagutántöltõ állomásokat v. ûrhajókat telepíteni, mint a levegõbe emelni pár légi tankert.
A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómû esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az ûrhajót. Ez persze nem az én ötletem, csak egy a sok elképzelés közül.
Mielött további elképzelésekben törnél ki, javaslom nézd meg Mark Wade gyûjteményét az elmúlt 60 év marsûrhajó-terveirõl.
Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegõben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.
Eredetileg nem annyira a vadászok, mint inkább a nagy hatótávolságú bombázók számára találták ki a légi utántöltést. Viszont a hasonlat meglehetõsen fals - sokkal nehezebb egy Föld-Mars viszonylatban a megfelelõ pontokra üzemanyagutántöltõ állomásokat v. ûrhajókat telepíteni, mint a levegõbe emelni pár légi tankert.
A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómû esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az ûrhajót. Ez persze nem az én ötletem, csak egy a sok elképzelés közül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#118
Itt különben azt hiszem, hogy nyitott kapukat döngetek, mert nincs olyan izmos rakéta tudtommal, amely a legénységes marsutazáshoz való ûrhajót, a teljes üzemanyagmennyiséggel együtt fel tudja juttatni földkörüli pályára...
Kara kánként folytatom tanításom.
#117
A lényeget nézd.
Az elvem az, hogy egyrészt atomenergiával mûködõ telepet használok a marson, a másik meg, hogy elválasztom a terhet és a legénységet. Sõt, mivel a Marsra menet sok üzemanyag kell, azt nem a legénységet szállító ûrhajóval juttatom fel az ûrbe, hanem külön. Ezen van a lényeg: a fiúknak nem kell puskaporos hordó tetején ülniük. Mert ugye a reszkír a fel/leszálláson van; ha egyszer kijutottál az ûrbe, a napkitöréseket és esetleg kóborló kõdarabokat leszámítva, nyugodtan hátradõlhetsz a fotelben.
A cammogóra lehet nincs is szükség, ha kapsz innen földkörülrõl jó nagy lendületet, akkor meg sem állsz a Marsig. Modnjuk annyi logika lenne benne, hogy ha sokáig tart az út, esetleg beüthet a krach, és akkor jó ha van egy menhely. A cammogó mozgását meg nyilván összehangolom minden más cucc (Föld, Mars, ûrhajó) mozgásával, így minden ott van a kellõ pillanatban, ahol lennie kell.
(Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegõben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.)
Az elvem az, hogy egyrészt atomenergiával mûködõ telepet használok a marson, a másik meg, hogy elválasztom a terhet és a legénységet. Sõt, mivel a Marsra menet sok üzemanyag kell, azt nem a legénységet szállító ûrhajóval juttatom fel az ûrbe, hanem külön. Ezen van a lényeg: a fiúknak nem kell puskaporos hordó tetején ülniük. Mert ugye a reszkír a fel/leszálláson van; ha egyszer kijutottál az ûrbe, a napkitöréseket és esetleg kóborló kõdarabokat leszámítva, nyugodtan hátradõlhetsz a fotelben.
A cammogóra lehet nincs is szükség, ha kapsz innen földkörülrõl jó nagy lendületet, akkor meg sem állsz a Marsig. Modnjuk annyi logika lenne benne, hogy ha sokáig tart az út, esetleg beüthet a krach, és akkor jó ha van egy menhely. A cammogó mozgását meg nyilván összehangolom minden más cucc (Föld, Mars, ûrhajó) mozgásával, így minden ott van a kellõ pillanatban, ahol lennie kell.
(Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegõben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#116
Nem, a bolygók nem állnak, de a "cammogód" sem. Ha odaúton "félúton" lesz, akkor visszaúton már bizonyosan nem lesz félúton, sõt, a Mars-Föld útvonal közelébe se nagyon.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#115
Felesleges az ISS-t erõltetni, a pályája miatt nem érdemes ilyen célra használni (legalábbis Kennedy-rõl nem gazdaságos bármit is az ISS-re juttatni), túl sok plusz erõforrást igényelne.
#114
Aszed én úgy gondoltam, hogy a két bolgyó áll egy helyben? Na, ne!
Lényeg, a lényeg: különbözõ feldadatokat érdemes különválasztani.
A Földrõl való felszállás, a bolgyóközi út, a Marsra való leszállás, az onnan való felszállás, a Földre visszatérés ezek olyan feladatok, amelyek más-más igényeket támasztanak. Érdemes modulárisan gondolkodni, és felhasználni a meglévõ erõforrásokat.
Az üzemanyagot könnyebb mondjuk 3-4 fuvarral felvinni az ISS mellé, ott dokkoltatni, majd utána legénységet. Az tény, hogy ha elég nagy lökést adsz innen az ûrhajónak, nem kell közbensõ benzinkút.
Ott orbiterek vannak, tehát ez megspórolható.
A leszállás-felszállás nem gond, sima ügy. Nincs olyan sûrû atmoszféra.
Lényeg, a lényeg: különbözõ feldadatokat érdemes különválasztani.
A Földrõl való felszállás, a bolgyóközi út, a Marsra való leszállás, az onnan való felszállás, a Földre visszatérés ezek olyan feladatok, amelyek más-más igényeket támasztanak. Érdemes modulárisan gondolkodni, és felhasználni a meglévõ erõforrásokat.
Az üzemanyagot könnyebb mondjuk 3-4 fuvarral felvinni az ISS mellé, ott dokkoltatni, majd utána legénységet. Az tény, hogy ha elég nagy lökést adsz innen az ûrhajónak, nem kell közbensõ benzinkút.
Ott orbiterek vannak, tehát ez megspórolható.
A leszállás-felszállás nem gond, sima ügy. Nincs olyan sûrû atmoszféra.
Kara kánként folytatom tanításom.
#113
1.Nem igazán érdemes az ISS-tõl indulni.
2.A "félúton" elnevezést pontosítani kéne. A bolygóközi tér ugyanis felejtõs.
Mindezek beláthatóak némi égimechanikai alapismeretek birtokában...
2.A "félúton" elnevezést pontosítani kéne. A bolygóközi tér ugyanis felejtõs.
Mindezek beláthatóak némi égimechanikai alapismeretek birtokában...
#112
Na, jövõ héten összedobjuk õket a garázsba'? 😄
De hegesztõt hozzál 😊
De hegesztõt hozzál 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#111
Nézd, nekem egy ember egyszer azt mondta, hogy nekem a NAZÁ-nál lenne a helyem. (Na, jó, õ pszichológus volt, de akkor is.)
Nem megyek a NAZÁ-hoz, mert én itt a K. medencében szeretnék villogni.
Most akkor mondom a lényeget:
A marsi utazást nem lehet csak úgy, mindent egybe elv alapján lebonyolítani. Az amcsik ha engem kérdeznének, én a következõt mondanám:
1. Vegyél egy teherûrhajót, tegyél bele egy atomreaktort, olyant, amilyen az atomtengeralattjárókákon van, de kicsiben, és lõdd neki a Marsnak. Most, hogy elõre ott legyen. Legyen rajta kaja, pia, cigi. Pakolj ebbe egy holdjárót is Nem olyan pici Pathfingert, hanem nagy, holdon használt járgányt. Legyen ennek a neve Gézengúz.
2. Vegyél egy másik ûrhajót, legyenek napelemei, pakolj bele oxigént, kaját, hidrogént, miegymást, és lõdd neki a Marsnak. Legyen ennek a neve Keljfeljancsi. Ez szálljon le a másiktól kb. 20 kilométerre. Kezdjék el a munkát a Marson, szántsanak, vessenek.
3. Vegyél egy másik ûrhajómodult, legyen a neve Csupaszem, lõdd neki a Marsnak, és hagyd Mars-körüli pályán. Õ majd a távközés terén fog tüsténkedni, de legyen a fedélzetén oxigén, víz, kaja, pia, cigi, - vészhelyzetre.
4. Vegyél egy negyedik transzportert, amely üzemanyagot, kaját, piát visz magával,. Legyen a neve Cammogó. Õ félúton marad a Mars és a Föld között. Amolyan benzinkút lesz.
5. Vegyél egy ötödik ûrhajót, pakolj bele 4 embert, esetleg ötöt, kaját, piát, cigit, csajt, oxigént, üzemanyagot mérsékelt mennyiségben, és lõdd fel Föld körüli pályára. Legyen a neve Móricka. Õ üzemanyagot vesz fel az ISS-en, majd elindul a Mars felé. Félúton tankol a Cammogotól, és leszáll a Marson.
Ott várja a teljes panzió (Gézengúz és Keljfeljancsi). Sétálj egyet, szívd tele a tüdõd a marsi levegpvel, csinálj néhány fotót, tegyél a zsákodba marsi kõzeteket, ha lehet gyémántot, aranyat, més ha kipihented magad a Valle Marinerist csodálva, szállj fel, tankolj Csupaszemtõl, majd megint Cammogótól, és végül az ISS-nek integetve <#wave> gyere vissza a Földre. Ennyi. <#taps>
Nem megyek a NAZÁ-hoz, mert én itt a K. medencében szeretnék villogni.
Most akkor mondom a lényeget:
A marsi utazást nem lehet csak úgy, mindent egybe elv alapján lebonyolítani. Az amcsik ha engem kérdeznének, én a következõt mondanám:
1. Vegyél egy teherûrhajót, tegyél bele egy atomreaktort, olyant, amilyen az atomtengeralattjárókákon van, de kicsiben, és lõdd neki a Marsnak. Most, hogy elõre ott legyen. Legyen rajta kaja, pia, cigi. Pakolj ebbe egy holdjárót is Nem olyan pici Pathfingert, hanem nagy, holdon használt járgányt. Legyen ennek a neve Gézengúz.
2. Vegyél egy másik ûrhajót, legyenek napelemei, pakolj bele oxigént, kaját, hidrogént, miegymást, és lõdd neki a Marsnak. Legyen ennek a neve Keljfeljancsi. Ez szálljon le a másiktól kb. 20 kilométerre. Kezdjék el a munkát a Marson, szántsanak, vessenek.
3. Vegyél egy másik ûrhajómodult, legyen a neve Csupaszem, lõdd neki a Marsnak, és hagyd Mars-körüli pályán. Õ majd a távközés terén fog tüsténkedni, de legyen a fedélzetén oxigén, víz, kaja, pia, cigi, - vészhelyzetre.
4. Vegyél egy negyedik transzportert, amely üzemanyagot, kaját, piát visz magával,. Legyen a neve Cammogó. Õ félúton marad a Mars és a Föld között. Amolyan benzinkút lesz.
5. Vegyél egy ötödik ûrhajót, pakolj bele 4 embert, esetleg ötöt, kaját, piát, cigit, csajt, oxigént, üzemanyagot mérsékelt mennyiségben, és lõdd fel Föld körüli pályára. Legyen a neve Móricka. Õ üzemanyagot vesz fel az ISS-en, majd elindul a Mars felé. Félúton tankol a Cammogotól, és leszáll a Marson.
Ott várja a teljes panzió (Gézengúz és Keljfeljancsi). Sétálj egyet, szívd tele a tüdõd a marsi levegpvel, csinálj néhány fotót, tegyél a zsákodba marsi kõzeteket, ha lehet gyémántot, aranyat, més ha kipihented magad a Valle Marinerist csodálva, szállj fel, tankolj Csupaszemtõl, majd megint Cammogótól, és végül az ISS-nek integetve <#wave> gyere vissza a Földre. Ennyi. <#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
#110
De tényleg mit csinálnak ott a Holdon?
Hoznak még 1-2 kavicsot.
Ezekbõl a kavicsokból aztán megint jól hangzó elméletek 100ait építik fel.
Mivel 1 kis expedíció Holdraszállítása is manapság nagyon költséges, ilyen tempóban soha sem lesz holdbázis..anélkül meg hogyan szednek össze annyi H3-t, hogy azzal gyorsan el lehessen jutni a Marsra?
Hoznak még 1-2 kavicsot.
Ezekbõl a kavicsokból aztán megint jól hangzó elméletek 100ait építik fel.
Mivel 1 kis expedíció Holdraszállítása is manapság nagyon költséges, ilyen tempóban soha sem lesz holdbázis..anélkül meg hogyan szednek össze annyi H3-t, hogy azzal gyorsan el lehessen jutni a Marsra?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#109
Egyetértek, és ez a legantipatikusabb vonás Griffin hozzáállásában. Mit nekünk ISS, mit nekünk nemzetközi együttmûködés... Majd mi megmutattjuk, hogy vissza tudunk menni a Holdra, és el tudunk jutni a Marsra...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#108
Hát ha már a dumánál tartunk, legalább légy következetes. Elõször jössz a hõvédõ téglák problémájával, majd a teher + személyzetszállítás elvének hibájával. Ha már kritizálsz valamit, akkor nem árt logikusan tenni... 😊
A ruszkik legalább ennyit megtanultak.
Tényleg? Mond, a Buran akkor miért rendelkezett raktérrel? <#ravasz1>
Az, hogy az oroszok a Progresz és a Szojuz megoldáshoz folyamodtak, egyszerû költséghatékonyságból és az egyszerû megoldásra való törekvésbõl fakadt. Volt egy személyszállító ûrhajójuk, a Szojuz, és csináltak az alapján egy teherszállító változatott, a Progreszt, amelynek a feladata kizárólag az ûrállomások ellátása.
Az ûrsiklók teljesen más filózófia szerint készültek. Az ûrsikló legyen képes ne csak személyzetett felvinni, de akár mûholdat vagy egy ûrállomás részegységét is. Akkoriban ez alapjában véve elõremutató gondolkodás volt, hiszen egyetlen eszközzel lehet elvégezni mindent. Lehet ûrállomást építeni, a személyzetett és az ellátmányt elvinni egy ûrállomásra, de lehet mûholdakat pályára állítani, sõt, pályán keringõ mûholdakat szervizelni, vagy adott esetben visszahozni. Ilyen fokú rugalmasságra csak az ûrsikló képes.
Az egy más tészta, hogy gazdasági és biztonsági oldalról bebukták a dolgot...
A ruszkik legalább ennyit megtanultak.
Tényleg? Mond, a Buran akkor miért rendelkezett raktérrel? <#ravasz1>
Az, hogy az oroszok a Progresz és a Szojuz megoldáshoz folyamodtak, egyszerû költséghatékonyságból és az egyszerû megoldásra való törekvésbõl fakadt. Volt egy személyszállító ûrhajójuk, a Szojuz, és csináltak az alapján egy teherszállító változatott, a Progreszt, amelynek a feladata kizárólag az ûrállomások ellátása.
Az ûrsiklók teljesen más filózófia szerint készültek. Az ûrsikló legyen képes ne csak személyzetett felvinni, de akár mûholdat vagy egy ûrállomás részegységét is. Akkoriban ez alapjában véve elõremutató gondolkodás volt, hiszen egyetlen eszközzel lehet elvégezni mindent. Lehet ûrállomást építeni, a személyzetett és az ellátmányt elvinni egy ûrállomásra, de lehet mûholdakat pályára állítani, sõt, pályán keringõ mûholdakat szervizelni, vagy adott esetben visszahozni. Ilyen fokú rugalmasságra csak az ûrsikló képes.
Az egy más tészta, hogy gazdasági és biztonsági oldalról bebukták a dolgot...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#107
Ez a mostani helyzet kissé hasonlít Baxter Voyage c. regényében felvázolt szitura, melyben a 70-es évek elején mindent (holdutazások, shuttle, ûrállomás) a kukába dobnak egyetlen marsutazásért cserébe.
#106
lehet ûrsiklani, de az ne vigyen személyzetet, hanem rakományt. arra jó.
ott fent, az égben, az ûrhajósok meg ha összekapcsolódtak, a tágas teret ki tudják használni. de a sikló maradjon fent.
Ha az amcsik ezzel a filozófiával indultak volna neki, 6 ûrsiklóból már egy izmos ûrállomásuk állt volna össze.
ott fent, az égben, az ûrhajósok meg ha összekapcsolódtak, a tágas teret ki tudják használni. de a sikló maradjon fent.
Ha az amcsik ezzel a filozófiával indultak volna neki, 6 ûrsiklóból már egy izmos ûrállomásuk állt volna össze.
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
jaj, ez a sok duma.
miért nem tetszik már elfogadni, hogy az legénységet és az terhet külön kell választani.
kell egy kapszula, amellyel felmennek a fiúk és lányok, és a rakományt vigye egy másik raketta. A ruszkik legalább ennyit megtanultak. Ott fent aztán össze lehet kapcsolódni, nem gond. Lejönni meg megint külön kell.
Minek összevegyíteni a pisit, a kakát, a széndioxidot a mûszerekkel, drága laborberendzésekkel? Hát nem kár értük?
miért nem tetszik már elfogadni, hogy az legénységet és az terhet külön kell választani.
kell egy kapszula, amellyel felmennek a fiúk és lányok, és a rakományt vigye egy másik raketta. A ruszkik legalább ennyit megtanultak. Ott fent aztán össze lehet kapcsolódni, nem gond. Lejönni meg megint külön kell.
Minek összevegyíteni a pisit, a kakát, a széndioxidot a mûszerekkel, drága laborberendzésekkel? Hát nem kár értük?
Kara kánként folytatom tanításom.
#104
Teljesen másról beszélünk.
A hõszigetelés problémájára is több tanulmány készült, többek között nagyobb részegségekbõl álló rendszerre való áttérés - abból se lett semmi. Volt terv az SRB-k lecserlésére, folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazására - ez is elsikkadt. Az STS nem volt gazdaságos, ez tény, viszont ahelyett, hogy elõre lépnének, most gyakorlatilag visszalépnek. Nem emlegeti senki fel a Venture Star esetén alkalmazni kívánt rendszert. A Venture Star laposabb szögben lép be a légkörbe, így kevésbé melegszik fel, és nagy modulos, egyszerûbb szerkezetû hõpajzsa volt.
A NASA mostani "biztonság-mániája" szvsz többet árt, mint használ...
A hõszigetelés problémájára is több tanulmány készült, többek között nagyobb részegségekbõl álló rendszerre való áttérés - abból se lett semmi. Volt terv az SRB-k lecserlésére, folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazására - ez is elsikkadt. Az STS nem volt gazdaságos, ez tény, viszont ahelyett, hogy elõre lépnének, most gyakorlatilag visszalépnek. Nem emlegeti senki fel a Venture Star esetén alkalmazni kívánt rendszert. A Venture Star laposabb szögben lép be a légkörbe, így kevésbé melegszik fel, és nagy modulos, egyszerûbb szerkezetû hõpajzsa volt.
A NASA mostani "biztonság-mániája" szvsz többet árt, mint használ...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#103
Az ûrsiklóknál lehetett tudni, hogy nem lesz egy sikeres program. sok benne a kockázati tényezõ.
nem tudnm neked pontosan megmondani, de ha jólt emlékszem több ezer (tízezer) kerámialap biztosítja a hõszigetelést. statisztikailag ezekbõl egy--kettõ nagy valószínûséggel 10 repülésbõl 1-ben meghibásodik. ez Murphy törvénye.
A kapszula nem ennyire kockázatos.
nem tudnm neked pontosan megmondani, de ha jólt emlékszem több ezer (tízezer) kerámialap biztosítja a hõszigetelést. statisztikailag ezekbõl egy--kettõ nagy valószínûséggel 10 repülésbõl 1-ben meghibásodik. ez Murphy törvénye.
A kapszula nem ennyire kockázatos.
Kara kánként folytatom tanításom.
#102
Griffin egy marharépa szerintem (már elnézést). Az nem zavarja, hogy a hordozórakéták terén politikai szélkakast kell játszania, és hogy technikai megoldások terén nem lép igazán elõre a CEV-el...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#101
Itthon is lehet, csak megfelelõ engedélyeket kell szerezni hozzá. A probléma az, hogy az USA-ban van olyan hely, mint pl. az Arizoniai sivatag, ahol 30km-en belül nincs lakott terület, és nem kell amiatt aggódni, hogy egy balul elsült indítás embereket veszélyeztett. Itthon ilyen terep nincs, tehát egy fokkal rosszabb a helyzet. De ha a rakéta és a visszatérõ rendszer (ejtõernyõ) elég normális, akkor szvsz a légügyi hatóságtól lehet engedélyt kérni, csak itthon ugye le kell zárni a légteret azon a részen...
Egyébként az USA-ban sem fenékig tejfel az élet, mert tilos bármiféle irányítórendszert beleszerelni a rakétába (akkor már ugyanis fegyvernek minõsül).
Egyébként az USA-ban sem fenékig tejfel az élet, mert tilos bármiféle irányítórendszert beleszerelni a rakétába (akkor már ugyanis fegyvernek minõsül).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#100
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) rosszul választott az 1970-es években, amikor programjait az ûrsiklóra és a nemzetközi ûrállomásra (ISS) összpontosította - jelentette ki Michael Griffin, a NASA igazgatója a USA Today címû napilap szerdai számában megjelent interjúban.
Griffin szerint ma már elfogadott nézet, hogy nem ez volt a helyes út az amerikai ûrkutatásban, és jelenleg a NASA olyan irányváltáson dolgozik, amely a lehetõ legkevesebb kárt okozza. Az igazgató az ûrsiklóprogramot "rendkívül agresszívnek és alig kivitelezhetõnek", ezért hibásnak nevezte. Ami pedig a Nemzetközi Ûrállomást illeti, Griffin kijelentette, hogy "ha rajtam múlt volna a döntés, nem építettük volna meg".
Griffin szeptember 19-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok négy ûrhajóst kíván küldeni a Holdra 2018-ban egy olyan rakéta által felvitt ûrkabinban, amelyet az ûrsikló helyett kell megépíteni.
http://www.hirado.hu/archivum.php?id=14&page=3
Griffin szerint ma már elfogadott nézet, hogy nem ez volt a helyes út az amerikai ûrkutatásban, és jelenleg a NASA olyan irányváltáson dolgozik, amely a lehetõ legkevesebb kárt okozza. Az igazgató az ûrsiklóprogramot "rendkívül agresszívnek és alig kivitelezhetõnek", ezért hibásnak nevezte. Ami pedig a Nemzetközi Ûrállomást illeti, Griffin kijelentette, hogy "ha rajtam múlt volna a döntés, nem építettük volna meg".
Griffin szeptember 19-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok négy ûrhajóst kíván küldeni a Holdra 2018-ban egy olyan rakéta által felvitt ûrkabinban, amelyet az ûrsikló helyett kell megépíteni.
http://www.hirado.hu/archivum.php?id=14&page=3
Kara kánként folytatom tanításom.
#99
Na az utánégetõ az nem valami takarékos megoldás... 😊
Figyelj, én csak azt mondtam, hogy a hõmérséklettõl függ.
Szerintem az uránnal is meg lehetne csinálni a 4000K-t, bár lehet hogy nem.
Abban az esetben jó.
Én csak azt mondtam, hogy a hidrogén egy hõmérséklet felett nem éghetõ.
Pontosan ez mennyi, azt nem tudom, de létezik, és ilyen ezres nagyságrendû.
Figyelj, én csak azt mondtam, hogy a hõmérséklettõl függ.
Szerintem az uránnal is meg lehetne csinálni a 4000K-t, bár lehet hogy nem.
Abban az esetben jó.
Én csak azt mondtam, hogy a hidrogén egy hõmérséklet felett nem éghetõ.
Pontosan ez mennyi, azt nem tudom, de létezik, és ilyen ezres nagyságrendû.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#98
Azér' nem ilyen eccerû.
engem rég kísért a gondolat, hogy kísérletezzem, de robbanószerrel való visszaélés miatt rövid távon lecsuknának.
apropó: láátam a tévében, hogy amerikában a rakétamodellezõk minden évben csinálnak dzsemborit a sivatagban, és lõdözik fel a házikészítésû rakettákat. Náluk hogy van ez? Amit lehet ott, itt nem lehet? Hátha vki ebben okosabb nálam...
Mer' érdekelne a dolog...
engem rég kísért a gondolat, hogy kísérletezzem, de robbanószerrel való visszaélés miatt rövid távon lecsuknának.
apropó: láátam a tévében, hogy amerikában a rakétamodellezõk minden évben csinálnak dzsemborit a sivatagban, és lõdözik fel a házikészítésû rakettákat. Náluk hogy van ez? Amit lehet ott, itt nem lehet? Hátha vki ebben okosabb nálam...
Mer' érdekelne a dolog...
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
Most tényleg, most egyetlen egy dolgot mondjon el nekem valaki. Adott egy ország, ami olyan pici, hogy nagyobb atlaszokon nem is jelölhetõ. Ûrkutatásra fordított összeg stagnál a nullához, ám ennek ellenére egyetlen cikk hozzászólásiból össze lehet rakni egy ûreszközt. Kérdés:
A NASA-nak akkor ebben mi ennyire bonyolult?
A NASA-nak akkor ebben mi ennyire bonyolult?
#96
Kara kánként folytatom tanításom.
#95
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=157230
lehet pályázni
lehet pályázni
Kara kánként folytatom tanításom.
#94
Ismerem a nukleáris meghajtási módokat, de uránnal(plutóniummal stb) teletömni egy szerkezetet, amik közül minden 100. felrobban nem kicsit aggasztó. Túl sok szintén jó hatásfokú de sokkal biztonságosabb terv létezik, hogy ezt használják, jónéhányukról itt is olvashatsz.
Gracie Barra
#93
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=16624
Itt van szó ilyenrõl,hirtelen ezt találtam,de csak mert valamiért nem jön be a Google,ha beírod hogy nukleáris/atom/reaktoros rakétahajtómû,vagy ehhez hasonlót,te is találsz bõven cikkeket errõl....
Mostmár viszont tényleg megyek....
Itt van szó ilyenrõl,hirtelen ezt találtam,de csak mert valamiért nem jön be a Google,ha beírod hogy nukleáris/atom/reaktoros rakétahajtómû,vagy ehhez hasonlót,te is találsz bõven cikkeket errõl....
Mostmár viszont tényleg megyek....
#92
Ez így nagyon nem jó.
Ugyanis: ha van egy egy irányba áramló gázod, akkor ha begyújtod, a mozgása ismét kaotikussá válik. Ha meg már az égéstéren kívül ég, akkor semmit nem ér, csak egy látványos lángcsóva lesz, de a tolóereje=0!
Nézd meg ezeket a képleteket. Ezek nem hazudnak.
A wikipedián is egy _csomó_ eljárás jön be a "spacecraft propulsion"-re, de ilyen nincs. Pedig ott tényleg minden van. És nem véletlenül.
Ugyanis: ha van egy egy irányba áramló gázod, akkor ha begyújtod, a mozgása ismét kaotikussá válik. Ha meg már az égéstéren kívül ég, akkor semmit nem ér, csak egy látványos lángcsóva lesz, de a tolóereje=0!
Nézd meg ezeket a képleteket. Ezek nem hazudnak.
A wikipedián is egy _csomó_ eljárás jön be a "spacecraft propulsion"-re, de ilyen nincs. Pedig ott tényleg minden van. És nem véletlenül.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#91
Na én most elvonulok 1-2 napra....<#wave>
#90
A rakéta mérete egyáltalán nem lényegtelen,ugyanis a kilövés költségei még atomhajtással is magasak lennének (de azért lényegesen olcsóbb mint ma).
Minden egyes kg költségnövekedést okozna,és egy nagyobb rakéta bizony igen nagy túlsúlyt jelentene,nomeg a hidrogén is egy költséges üzenanyag,úgyhogy nem árt vele takarékoskodni.....
A légkörön áthaladáskor valóban rengeteget számít a légellenállás,ezt abszolút jól látod.
Mellesleg a Saturn V tényleg bazi nagy volt,de nagyon drága is,pont ezért vonták ki a forgalomból....
Minden egyes kg költségnövekedést okozna,és egy nagyobb rakéta bizony igen nagy túlsúlyt jelentene,nomeg a hidrogén is egy költséges üzenanyag,úgyhogy nem árt vele takarékoskodni.....
A légkörön áthaladáskor valóban rengeteget számít a légellenállás,ezt abszolút jól látod.
Mellesleg a Saturn V tényleg bazi nagy volt,de nagyon drága is,pont ezért vonták ki a forgalomból....
Oldal 1 / 3Következő →