Repülőgépekre emlékeztetnek a pteroszauruszok

nem értek hozzá, de sztem ez a dög nem fékezhetett úgy mint a galamb, mert ahhoz a szárnycsapkodáshoz iszonyat izmokra és ekkora szárnyfelület megtartásához nagyon erõs csontok kellenének. Aztán lehet, hogy tévedek 😊

A címhez még1 hozzáfûznivalóm:

"Emberekre emlékeztetnek a tudósok"

igen, monyuk ez teccett 😄

hát nemtom h pl a galamb mivel fékez, az ok h kisebb, de gondolom láttatok már madarat fékezni. 1részt nincs olyan nagy farktola a ptweroszaurusznak ez ok. de lehet még a láai közelében lévõ lebenyekkel is.

Namármost a lényege h a szárnyaival felfele csapkod elõre, azaz mint egy negatív repülést hajt végre, de azért gondoskoi karról is h netúl gyorsan érjen földet 😄

És ha lett volna ilyen p1 része a szárnynak akor az a kitalált csont is ott lenne....
ami megintcsak
1. hülye helyen van, mert az ujjak 1 helybõl ágaznak el.
2. minek?

Sztem ez csak sokhûhó semmiért, figyelemfelkeltés, valamit azért a cikk írójának is kellet küldeni ma de a téma hát kissé gagyi.
Nem azt mondom h nem lehet igaz, csak téleg valószínûtlen.

lényegtelen. Gondolom te is a gyereket hasonlítod az apjához és nem azt mondod, hogy az apa kiköpött olyan mint a fia 😊

csak éppen nem a repülõgépekrõl van szó

off kötexik "Repülõgépekre emlékeztetnek a pteroszauruszok"
Nem lehet hogy a repülõgépek emlékeztetnek a pteroszauruszok-ra? nem azt akarom mondani hogy a tervezõk innen koppintották az az ötletet, de ha azt nézzük melyik volt elõbb..<#vigyor4>

Nemigaz mert stuka 😊

A hátsó "flaps"-eket hívják fékszárnyaknak vagy ívelõlapoknak. Az elülsõket hivatalosan segéd- vagy belépõél ívelõlapoknak nevezik (azt nem tudom, hogy ezeket is nevezték-e fékszárnyaknak, én nem hallottam). Mindkettõ feladata - ahogy te is írtad - a szárny íveltségének megnövelése - vagyis a gép kisebb sebességgel, de nagyobb légellenállással repülhet. Ha igaz a fenti cikk, akkor az állat is ilyesmire használhatta az emlegetett szervét.
Ettõl teljesen különbözik a féklap, amely az utolsó képen látható teljesen nyitva. Ezek csak az áramlás lerontására, vagyis aerodinamikai fékezésre szolgálnak.
A szárny elején látható még az orrsegédszárny, ez másként mûködik, mint az ívelõlap, de ugyanúgy a felhajtóerõt növelik kitérítve.
Vagyis a Pterosaurusok "berendezését" leginkább ívelõlapnak fordíthatjuk.

A fantáziarajzon meg úgy néz ki, mint 1 Concorde gép..

Ezek a madarak növényevõk voltak.
Megettek 10 kiló babot és máris beindult a sugárhajtómûvük..nem is kellett semmiféle segédszárny 😊 😊

szép cikk, csak valószínûnek tartom, hogy a fordítás közben igencsak vakvágányra tévedt: biológiából annyira nem vagyok otthon, de azok rajzon lévõ kékebb szárnyak nem lehetnek fékszárnyak. egyszerûen azért mert nem azokról van szó a cikkben. a felhajtóerõ növeléséhez vagy a sebességet növeljük vagy a szárny görbületét -- ez nagyobb hosszirányú keresztmetszetet eredményez -- ezáltal nagyobb légellenállást nagy sebességnél. a nagyobb légellellenállást úgy küzdik le, hogy a szárny felhajtóeerjét a sebességhez hangolják: mozgatható kisebb szárnydarabokkal. ami elõre és hátulra is ki tud siklani a szárnyból azt "flaps"-nek nevezik. hallottam már elõszárny elnevezést is, de egyik sem a fékszárnyat jelöli. a fékszárny a szárny tetején nyílik, hátulról felfelé elõre. pár kép, a különbségekrõl:

http://www.airliners.net/open.file/928607/L/ - a szárny elején a nyitott "flaps" lapok, a szárny hátsó felén pedig a felfelé(kb félig) nyílt fékszárnyak(angolul : spoilers)
http://www.airliners.net/open.file/918282/L/ - a hátsó flaps-ek (ívelõlapok?) nyitva, elõttük a visszacsukott féklapok. - tehát ott vannak a féklapok és nem elõl.
http://www.airliners.net/open.file/906278/L/ - a hátsó flaps(ívelõlapok) teljesen nyitva, a teljes szárny légellenállása így megnõ viszont a felhajtóerõ is jóval nagyobb.
http://www.airliners.net/open.file/868276/L/ - még egy utolsó kép a fékszárnyakról, teljesen nyitva.

Olvassátok el a címet!
Most képzeljetek el ilyen mély debil kissé lassú hangot: "Jéééé madár!! Szárnya vaaaaaan!"

...hasonlítanak a repülõgépekre, csak nincs sugárhajtómûvük.

Remek, már az õshüllõk is ismerték az orrsegédszárnyat.
Viszont egy hasonló méretû mai repülõgép kb 500-600kg tömegû, ehhez képest ezek a lények 'csak' 100kg körül voltak. Vagyis szép teljesítmény, de legfeljebb az ultrakönnyû gépek kategóriájában indulhatnának.
Persze ettõl még érdekes, hogy a bionika visszafelé is mûködik.

Nem kuzdott az le semmit, ugy szuletett....<#beka3>

bámulatos ...