48
-
#48
jah mikor nrkrm lesz 20 millo felesleges dollarom en is felmegyek majd...
-
Achilles #47 Lehet nem véletlen volt :D
Arra voltam kiváncsi ő mit ért gravitáció alatt. -
BiroAndras #46 Nagyjából meg is válaszoltad a saját kérdésedet.
Az alap gondolatkísérlet úgy szól, hogy ha egy zárt liftben vagy nem tudod eldönteni, hogy egyhelyben állsz s gravitációs erő hat rád, vagy gyorsulsz, és nincs gravitáció.
Ebből Einstein arra következtetett, hogy amikor egy testre csak a gravitáció hat, akkor valójában nem gyorsul semerre, csak a tér görbültsége miatt látszik úgy. Amikor pedig gravitációs térben valami megtartja a testet, akkor az valójában folymatosan gyorsul, és ezt lehet gravitációs erőként érzékelni. -
Achilles #45 Mit értesz gravitáció alatt? Az erőt vagy a gyorsulást?
A gravitációs gyorsulást "érezni" mert hisz épp emiatt zuhan a föld felé. Amit nem érezni az a gravitációs erő mert hogy "se nem huzza se nem nyomja az alátámasztást". Amugy szerintem a gyorsulást közvetlenül nem is érzékelheted, inkább az abból keletkező erőt. -
BiroAndras #44 "Úgy tudtam, hogy mikrogavitációs kísérleteket is folytatnak az ISS-en..."
Ha pályán van azu állomás, akkor belül nem érzékelhető a gravitáció. Lényegében folyamatosan zuhan a Föld felé, csak mindíg elvéti. Erre a jelenségre alapozta Einstein az általános reativitás elméletet (miszerint gyorsulás=gravitáció). -
Achilles #43 Tényleg naív vagy! :) Tény hogy hülye neve van és könnyen félreérthető. De tényleg csak nagyon durván számolj egy kicsit.
Ha a tömegközéppontra kiszámolod 'g'-t akkor kb 9,81 et kapsz. Igen ám de a föld felszine kb6700km re van a közééponttól(sac nem tom pontosan mennyi) na már most szerinted ez 150-200km-er alatt ez mennyire fog lecsökkeni?(3% os magasság változás szerinted mennyi 'g' változást okoz?)
Atom: bocsi nem a jószándékodban kételkedem csak elegem van a képmutatásból, hogy "mennyire aggódom a szegények miatt" miközben ül a tv/számítógép elött és chips-et majszol. No nem mintha én sokat tettem volna a szegényekért de legalább nem azzal foglalkozom, hogy ki mire költi a pénzét.
Anteris nek azért egy valamiben igaza van nem kajára kell nekik a pénz mert az nem old meg semmit.
Bocsi de egy kicsit bosszant az a hozzállás hogy ne csináljunk addig semmit mig a világon minden szegénységi kérdést meg nem oldunk, meg hogy mennyivel hasznosabban el lehet költeni a pénzt.
A tudománynak fejlődnie kell (márpedig az űrturizmus, a magántőke bevonásával talán kirángathatja az űrkutatást a több mint 25éve tartó stagnálásból), és a fejlődés megoldja/megoldhatja a szegénységet. Azon viszont el lehet vitatkozni, hogy hol van az egyensúly a kettő között. -
#42
Jó a hozzáállásod, hallod-e?:)
De azért ez nem egészen így van...
Kicsit elgondolkozhatnál mélyebben is, másokra is gondolva...
-
Cat #41 Kapcsold össze ezt a kettőt:
Moszkva, 2005. október 3., hétfő (MTI/Reuters) - Oroszország nyersolaj kitermelése napi 9,53 millió hordóval, 40 ezer hordós emelkedéssel augusztushoz képest újabb rekordot ért el a Szovjetunió felbomlása utáni években. Az energetikai minisztérium hétfői közlése szerint a termelés 0,4 százalékkal nőtt augusztushoz képest, amikor szintén (napi 9,49 millió hordóval) rekordot állított fel.
---------------------------
Moszkva, 2005. szeptember 28., szerda (MTI/Reuters) - Oroszország jövőre 15 milliárd dollár küladósságot készül visszafizetni határidő előtt, bár ehhez néhány hitelező országgal még meg kell állapodni a feltételekben, mondta az orosz pénzügyminiszter szerdán. Ez 5 milliárd dollárral több annál, mint amit Oroszország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti ülésén bejelentett.
[...]
Az orosz kormányfő ugyanakkor a konferencián hangsúlyozta: Oroszország a napi állami kiadások fedezésére nem fogja kiüríteni stabilizációs alapját, amelyben immár 30 milliárd dollárnyi összeg halmozódott fel az óriási olajjövedelmek nyomán. Mihail Fradkov ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy néhány képviselő infrastruktúrális korszerűsítésekre szeretné felhasználni az alapban felhalmozódott pénzt.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#40
Az az "ennyi" pénz az nem túl sok. Gyakorlatilag évi ~600 millió dollárból élt eddig az orosz űrkutatás - Ennyit a NASA esetén egy komolyabb űrszondára költenek el. Egy Progresz felküldése ~22-25 millió dollár, egy Szojuz felküldése cirka 40-50 millió dollárjukba kerül. Szóval a helyzet az, hogy az ISS-el kapcsolatos személyzettel ellátott küldetéseken kívűl semmire sem volt pénzük. Orosz tudományos műholdak nem nagyon vannak. Nincs rá pénz. A különféle, szovjet érából maradt dolgokat igyekeztek megőrizni, vagy tovább vinni, de a pénzhiány erre is rányomta a bélyegét - az orosz űrsikló program gyakorlatilag szétrohadt, ami pedig még megmaradt, azt egy roskatag tetőszerkezet nyomta agyon. A hajdan volt félelmetes Enyergia hordozórakéta senkinek sem kellett, és az új hordozórakéták (Angara, Onega, Bajkal) megépítésére és fejlesztésére évek óta nem sikerült elég pénzt összekalapozni.
A Kliper űrsikló esetén is az ESA beszállását valóságos csodaként értékelték, pedig az amerikai űrprogramokhoz hasonlítva a fejlesztése nevetséges összegbe kerül (mintegy 200 millió dollárba - becslések szerint).
Szóval hogy folyamatosan fejlesztenek, az túlzás. Vagy egy csomó tervük, és csinálnak újabb terveket - aztán megpróbálnak valahogy támogatókat, befektetőket keresni, általában kevés sikerrel... -
Kryon #39 1-Annyira azárt nem kapkodják el....
2-Oroszország gyakorlatilag a kőolajból él,aminek az árfolyama az elmúlt öt évben kb. 3-4 szeresére emelkedett..... -
Kryon #38 Az egy dolog,hogy az állandó szabadesés miatt ("körbeesi a földet") súlytalanság van,de szerinted mi tartja őket pályán...? -
RogueGigi #37 Te Cifu, szerinted honnan a rákból van ennyi pénzük a ruszkiknak az űrhajózásra? Tudtommal volt ottan nekik egy csomó válságuk, most pedig szinte egyedülállóak mennyit birnak költeni rá, folyamatosan fejlesztenek, épitenek, engem ez frankón elképeszt, hogy hogyan is csinálják :P -
Epikurosz #36 lásd lent. -
Epikurosz #35 "szerintem azon a magasságon max a felére csökken"
Én naív. Úgy tudtam, hogy mikrogavitációs kísérleteket is folytatnak az ISS-en... -
Kryon #34 Az viszont,hogy letettek az Onegáról nekem új.... 
-
Kryon #33 Hát bizony az Onega a Szojuz továbbfejlesztett változata.Eccer láttam róla egy képet,hogy fog kinézni,és lényegében annyiban tér el a Szojuztól,hogy van rajta +1 fokozat.... -
#32
Az Onega-indítórakéta talonba került, jelenleg Zenyit hordozórakétában gondolkodnak, később Angara-3 vagy Szojuz-3 hordozórakétában. Erről többet itt olvashatsz.
A Szojuz esetén nem olyan meglepő a dolog - minimális változtatásra lesz csak szükség, mivel az egyenlítőről fog indulni, az ESA Kourou-i űrközpontjából és nem Bajkonurból. Így pedig a jó öreg R-7-es család bizony még egy jó ideig szolgálatban lesz... :) -
Thrawn #31 Azt ugyan bajosan lövik fel a Szojuz hordozórakétájával, ugyanis majd' kétszer olyan tömegű, mint a Szojuz.
Egyébként egy Onyega nevű hordozórakétát fejlesztenek hozzá. -
Anteris #30 mi lenne? semmi. Eyg pár napig kajálnának belőle aztán ugyanolyan szegények lennének mint előtte voltak.
-
#29
ezt a "fejlődés" szócskát nyugodtan idézőjelbe tehetjük:)
mások az európai és mások pl az afrikai szegények...
nah mindegy, végül is úgysem tudjuk megállítani a világ körforgását, de beletörődni akkor sem fogok és legalább néha kieresztheti az ember a gőzt, ha már mást úgysem tud tenni... -
#28
nem hülyeségből amit írtam, amit írtam, szerinted leírom, ha én nem gondolkoznék el rajta? nap, mint nap ezen töröm a fejem, hogy hogyan és miért így működik a világ...
talán épp az baj, hogy én elgondolkozom rajta... -
Kryon #27 Alig csökken valamicskét addig a magasságig a gravitáció.Majdnem 8km/s a pályamenti sebességük,alig tér el attól amennyi a felszínen lenne.... -
Kryon #26 Soknak tűnik ebben a viszonylatban,de egyfelől a világ szegényeihez képest csepp a tengerben,másfelől fejlődésre (mert az űrturizmus is az) is költeni kell,mert valljuk be manapság szegénynek lenni azért nem ugyanaz mint pl a középkorban...
Másrészt ezt a pénzt a kilövés finanszírozására költik,amin a rakéta és a hozzávalók legyártásától kezdve az előkészületekig,és az űrközpont karbantartásáig,takarításáig sok-sok ember dolgozik,és hát arrafelé nem veti fel őket a pénz.....
Tehát,ha úgy vesszük a szegények kapják.... -
Kryon #25 Majd ha lesz Kliper akkor mondjuk lehet olcsóbb lesz,elvégre azt is szojúz rakétával lövik,így árban gondolom ugyan ennyi,de ott hatan mennek.... -
Kryon #24 Viszont nem is kerül 20 millió dolcsiba.... -
Achilles #23 Kiváncsi vagyok ha elmész szorakozni és elköltesz 10e fornitott akkor elgondolkozol e azon hogy ezzel a penzzel más országokban 1hétig jól lakik egy család... Vagy ha teszem fel elmész nyaralni és 100 ezret költesz el.
Szerintem te sem gondolkozol el ezen, és őksem teszik. Most mondhatod hogy de ez mennyivel több pénz, de ők meg ennyivel többet keresnek.
Rohadt egy világ ez igaz, de nem biztos hogy minden baj forrása a gazdagoknál van, mert bár kicsiben de nagyon sok ember ugyanigy gondolkodik.
Képmutató ez a világ.
Epikurosz: "Vagyis 9 (kilenc) perc alatt itthagyod a Föld gravitációját.."
Hát a gravitációt nem hagyod ott mert ott is elég jelentős, most nincs kedvem kiszámolni de szerintem azon a magasságon max a felére csökken.
-
#22
20 millió dollár...
a szívem fáj, mi lenne, ha ezt a szegények kapnák... sajnos ilyen ez a rohadt világ... -
#21
A kornak kevés köze van hozzá. Egyfelől megfelelő kiképzés kell, ami sok ideig tart, másfelől rengeteg űrhajósjelölt van, tehát van bőven miből válogatni. Egy 45 éves, rutinos, évektizedek óta űrhajósprogramokban dolgozó ember pedig jobb választás, mint egy huszonéves, akinek képletesen a tojáshéj még a fenekén van. -
#20
Ez húzós, már a tatákat kell fellőni, mert az ifik be vannak szarva??? -
#19
Láttam olyan képet (lehet montázs), hogy az asztronauta űrséta közben föltartott egy táblát "For sale" felirattal :-))) -
mrzool #18 3-400km között -
#17
Űrtészta LoL 
de azért belegondolni is rossz hogy mi lesz itt..
az egész kezdődik egy reklámfilmmel..
cégek bérelnek helyet az űrálomáson..
aztán jön a sikló-parkolásidíj..
..űr-hirdetőtáblák (ha jóltom fel is vetették az 5letet már korábban
)
"Van elképzelés egy Atlanti óceánalatti vonatra, amivel a Párizs-New York út csak 1 óra lenne. Persze nem holnapra lesz megvalósítva."
Aki anno nézte a SeaQuest című sorozatot..az egész ötlet ott merült fel először kb 10 évvel ezelőtt
)
-
BiroAndras #16 "Ehhez képest Budapest-New York - ha jól tudom - több, mint 8 óra repülőút."
Van elképzelés egy Atlanti óceánalatti vonatra, amivel a Párizs-New York út csak 1 óra lenne. Persze nem holnapra lesz megvalósítva. -
Epikurosz #15 Hoppá. Mindjárt adódik a kérdés: hány kilométerrel van a fejünk felett az ISS?
Én úgy tudom, hogy 600 km, de erre nem vennék mérget. -
Cat #14 ha a budapest - new-york utra sok ember képes lenne 20 millió dollárt fizetni, akkor az se lenne sokkal több, hisz ez piaci lehetőség
de még azt a néhány condorde-ot se tudták nyereségesen üzemeltetni... -
Caro #13 höhöhöhöhööhö
Hát ja :)
Azért a rakéta gyorulása picit más nagyságrend, mint a repülőgép.
De azért azt is számold bele, hogy az űr csak 150 km.
New York messzebb van.
Igaz, ottkint a pályasebesség már 7,9 km/s, úgyhogy New Yorkba is elég hamar elérne. -
#12
Engem meglep az űrutazók kora, de örülök neki ha minél többen feljutnak -
Epikurosz #11 Ebben az egészben a legcsodálatosabb az, hogy "Rakétájuk kilenc perccel a kilövés után állt földkörüli pályára, miközben három gyorsító fokozatot hagytak maguk mögött."
Vagyis 9 (kilenc) perc alatt itthagyod a Föld gravitációját, és már kint is vagy az űrben. Ehhez képest Budapest-New York - ha jól tudom - több, mint 8 óra repülőút. -
burninhell #10 űrtészta :) -
#9
gondolom az a tészta reklám is fedezte a költség egy részét :)