Tűzoltás a levegőből

Nem értem, hogy mit akarsz mondani. Én is pont azt mondom, hogy olajkutak oltására használnak robbantást, de máshol még nem hallottam ilyenrõl. Az olajkutaknál azért jó, mert máshogy nagyon nehéz eloltani (merthogy folyamatosan jön az olaj, tehát ha egy pici tûz is marad újra begyullad), másrészt a robbanás reatíve kis kárt okoz.
Viszont erdõ, vagy épület oltásánál azt pusztítaná el a robbanás, amit meg akarunk védeni.

A film cime felelem bere. Jo film

El vagy kalibralodva. Nem arrol szol a tortenet, hogy levegobe repitem az egesz bazart!😊 A robbanas mikentjebol adodoan tenyleg "elfujja" a tuzet. Amugy a kut mellett robbantottak, es hatalmas tolteteket. Volt is errol egy film, 2 teherautonyi nitrog. vittek a helyszinre, ugyanis nemvoltak biztosak benne h ha 1et kuldenek biztosan megerkezik... igy is lett😊 A te peldadat Husszein emberei hasznaltak meg az Obolhaboruban, azzal gyujtottak be az olajkutakat.

Az ilyen tûzoltásnál csak az a gond, hogy elpusztítod azt amit el akarsz oltani. Kevés esetben elfogadható ez. Pl. olajkutaknál müxik, mert az olaj maga sokkal többet ér, mint a kút, és a robbanástól védve van.

Elnézést, a hatvanas évek végén volt a robbanás...

Ajánlott olvasmány Jules Verne-tõl az "A bégum ötszáz milliója" címû regény.

Ott egy politikailag nem egészen korrekt figura csepfolyós széndioxiddal töltött ágyúgolyókat tervezett kilõni az aktuális jófiúkra. Az egy dolog, hogy nem jött be neki, de erdõtüzek ellen még bevállhat.

No persze nem lennék a közelben dolgozó tûzoltó amikor egy ilyen fagyasztó-fullasztó cucc becsap a bozótba.

Az említett baleset a répcelaki gyárban történt a hetvenes évek végén. Édesanyám pont szabadságon volt, különben most nem írnék ide kommentet...

Aha! Ez a jelenseg hasonlo lehet amit a torpedoknal hasznalnak ki, a hajok ellen, amikor a gerincuk ala lonek. A csoka valami olyasmit mondott h a robbanas utan keletkezo vakum, osszeroppant barmilyen hajotestet. Amugy reges regen, meg a nitroglicerin(without kovafold😊 idejeben azert is kenytelenek voltak hazardirozni vele, mert az olajkutak tuzet egy ilyen robbanassal tudtak "elfujni". Tehat sztem az a vakumbomba jo lenne erdotuzek ellen is.

Maxima mea culpa a rossz nickért, elgépeltem.

Az aeroszol bomba (vákumbomba, thermobaric bomb, stb.) lényege, hogy a levegõbe egy folyadékot vagy port juttat, majd egy másodtöltet berobbantja azt. A robbaóerõ fokozásának egyik része, hogy a levegõ oxigénjént használja fel. Hasonló ilyen téren pl. a szénpor berobbanása. A második része az, hogy nagyobb térfogatban zajlik le a robbanás, így igen nagy nyomást hoz, amely igen gyorsan (~3km/s) terjedõ lökéshullámot eredményez. A lökéshullám mögött drasztikusan leesik a légnyomás (emiatt hívják vákumbombának), így amikor a lökéshullám elveszti erejét, a nyomáskülönbség visszájára fordul, és még egy, de már valamivel gyengébb lökéshullám jön létre, ahogy a levegõ visszaáramlik a robbanás epicentruma felé. Magyarul egy pusztító lökéshullám a robbanás által, és egy másik a visszaáramló levegõ által - dupla pusztítás...

A katonaság nagyon "szereti", és az 1980-as évektõl kezdve egyre nagyobb mértékbe használja, mivel pusztító hatása sokkal nagyobb, mint egy azonos méretû és tömegû hagyományos robbanótölteté.

Mindig örülök, ha ennyire részletes cikket sikerül olvasnom! Gratula! <#eljen><#taps><#worship>

Hát, egy tartály légüres tér nem tud nagy vákuumot csinálni 😊
Ezért találták ki, hogy olajat permeteznek szét, és azonnal meg is gyújtják(még a levegõben).
Na az kivonja az oxigént.

Meg amugyis valaki magyarazza mar el lecci. pl.: nyilt terepen hogy muxik ez a bomba... mert igen nehezen toom elkepzelni, ha ugy muxik h csak vakumot csinal...

Ha csak rovid idore vonje el a zokszigent, a delikvensek hogy fulladnak meg ? Amugy uniu a nickem😊

A Cat és Iniu által említett aeroszol-, vagy vákumbomba hátránya, hogy csak rövid idõre vonja el az oxigént. Esetleg úgy mûködhetne a dolog, hogy aeroszol-bombát dobnak a tûz fölé, majd a robbanás után rögtön vízet/habot dobnak a területre, hogy megakadályozzák az perzselõ növényzet újragyulladását.

Nem tartom hülyeségnek, mert a tüzet ahhoz, hogy eloltsd:
- vagy el kell venni a tûztõl az éghetõ anyagot,
- vagy el kell vonni a hõt,
- vagy el kell vonni az oxigént ami táplálja.
Nos ezek közül az alapfeltételek közül megfelel(hetne) a 3.-nak. ( Bár az elvont levegõmennyiség, ami a vákuum helyére áramlana, könnyen "helyettesítõdne" (máshonnan áramlana a helyére.))Ezért nem csak egy-két másodpercre kellene fenntartani a vákuumot, hanem hosszabb ideig. De így is probléma a megmaradó hõ, aminek következtében újra fellángolhatna a tûz.

Hmm, amugy a cseppfolyositott propan-butan is fagyasi serulest okozhat, nagyon konnyen, de tuzoltasra nem javaslom😊

Es mivolna ha vakumbombakat hasznalnanak a tuz oltasara ?

Én Montenegróban láttam ilyen gépeket éles bevetésen. Ha jól rémlik 2002-ben.

hasonló elven mûködõ bomba van, az oxigént vonják ki a levegõbõl. Afganisztánban többször be is vetették a barlagok ellen, amit amúgy elég nehézkes támadni.

Nos, az egyik lehetõség egy endoterm kémiai reakció ( ezek többnyire bomlással járnak ). Ezzel szvsz az lenne a gond, hogy nagy mennyiségû anyagot kellene szállítani, lehtséges lenne, hogy a környezetre mérgezõ, eznkívül valahogyan be kellene indítani a reakciót. (bár erre még nem végeztek semmilyen vizsgálatot.)
A másik lehetõség az lenne ha vmilyen sûrített/cseppfolyósított gázt töltenének vmilyen bombába. Ennek több elõnye lenne az elõzõvel szemben:
- egyszerû "beszerzés" ( sok áll rendelkezésre belõlük, lásd: levegõ)
- kevesebb környezetszennyezési lehetõség: pl.:a nitrogén, egy kevéssé reakcióképes gáz (a könyezetben lévõ anygokkal nemigen lép reakcióba)
A hátrány viszont, hogy nehéz pl. az utántöltése a hordozóeszköznek, hiszen nagyon nagy nyomáson kell tartani vagy nagyon alacsony hõmérsékleten.
Hatásosságára bizonyíték egy ( ha jól melékszem )palackozó üzemben történt tragédia melynek során egy sûrített szén-dioxidot tároló tartály robbanásakor nagyrészt a fagyás miatt haltak meg.(Kitágult a gáz és ez hõt vont el a környzetétõl.)

Szvsz gigászi mennyiségû hõt kellene elvonni egy tûz esetén, hogy elérjék a megfelelõ hûtõhatást. Az elv azonban mûködhet, csak nem tudom, milyen úton-módon lehetne megvalósítani.

Olvastam még régebben Kurt Rieder: "Hitler titkos fegyverei" c. könyvében, hogy német kutatók megpróbáltak olyan bombát kifejleszteni, amely nem a robbanás és a felszabaduló hõ által pusztít, hanem elvonja a hõt a környezettõl. Õk úgy gondlták, hogy ez ún. "tiszta" fegyver lenne, mert csak az élõlényeket pusztíaná el - megfagyasztva õket. (Hasonló hatása lett volna mint egy neutron bombának.)
Elgondolkodtam, hogyhogy nem folytattak kutatásokat a tudósok ilyen tûzoltó berendezéssel kapcsolatban. Mert nem csak pusztításra lehetne felhasználni ( bár elõbb utóbb úgyis hadakozásra alkalmaznák mint megannyi találmányt. 😞 )Ezért kérdezném, mit gondoltok errõl, hallottatok-e már róla, és bevethetõ lenne? (Reális-e az elgondoás?)

De tisztán Urban legend, a töltõnyílás olyan kicsi, hogy azon felnõtt ember, vagy akár csak egy nagyobb gyerek sem fér be. A másik meg az, hogy ha repülõgéprõl van szó, akkor az kb. 100-120km/h-s sebességel hajtja véget a "scooping"-ot, szóval ha ott tényleg egy ember van, akkor már az is csoda, ha túléli a találkozást a töltõcsonkkal.

Helikopterek esetén a "Bambi bucket"-be való kerülés sem túl valószinû, a tömlõvel való feltöltésnél meg csak rá kell nézni az S-64E helikoptert ábrázoló képre, hogy lássuk, lehetetlen dologról van szó. 😊

Így jár, aki tiltott helyen búvárkodik ;]

Darvin-díjas...

A faszi búvárruhában égett el <#vigyor1>

Most jutott eszembe az az Urban legend, mikor egy ilyen gép felemelt egy búvárt és rádobta az égõ erdõterületre, majd fél évvel késõbb senki nem értette mit keress egy fa tetején egy búvár oszló teteme😄

A Yeloston parki eset rávilágít arra hogy az se jó ha minden tüzet alapjaiban elfolytanak mert így nagyobb a pusztító tüzek elõfordulásának a valószínûsége. Mivel az éghetõ anyag felhalmozódik és így mint egy idõzített bomba ketyeg. (kritikus állapotba kerül a rendszer)

Jó képek, a görög bozottûz nekem is ismerõs, amikor én voltam görögben, volt lehetõségem megcsodálni egyet, szerencsére messzebb, a hegyoldalon égett. De az nem volt annyira súlyos.

nah meg par kep aztan leallitom magam 😛

A-40
1

Be-200 bemaszik a medencebe 😄
2
3

Be-200 kikaszalodik
4
5

Be-12 is kijon
6
7

"Egyetlen ország számára komoly teher egy megfelelõ gépállomány felszerelése és készenlétben tartása, ezért egy közös európai tûzoltó-repülõgép flotta felállítását vizionálták több ország felsõ vezetõi."

Allitolag a horvatok berelnek tobb Be-200-ast vagy a nagyobb A-40est az oroszoktol, es kozos szolgalatot allitanak fel! (oroszoknal van ilyen szolgalat, igen jol felszerelve Be-12; A40; es Il-76-osokkal)

par kep az orosz gepekrol:

IL-76 repulonapon, bemutato kozben
2
3
Mi-26 ekson kozben ugyanazon repulonapon
2
3
Mi-17
az A-40-es
uszni megy 😊
2
Be-200 akcioban
2
Be-12 akcioban

Annyit tennek meg hozza hogy mikor gorogorszagban jartam (4-5 eve) akkor epp hatalmas erdo es bozottuz volt. A fejem felett szalltak el a gorog CL-425-osok libasorban oltani (egy kis Cessna volt a megfigyelo gep). Nos ott tudtam meg a helyiektol/idegenvezetotol, (akik megmutattak egy elotte 2 eve leegett teruletet.. melyen semmi elet nyoma nem volt), hogy nagyon nagy problema a tengervizzel valo otas is!! Mivel a sos viz hatasara a talaly oly sulyos modon szennyezodik hogy a novenyek evekig, de akar evtizedekig nem kepesek ujra birtokba venni! (meg a fi sem!) De sajnos nagy erdo es bozotuzeknel nincs valasztasuk az ilyen orszagok hatosagainak (gorog,olasz,horvat stb)...mert a tuzet muszaj megfekezni, kulomben telepulesek is aldozatul eshetnek...Tiszta holdbeli taj volt a ket eve legeeget hegyoldal....
(ugyenezt halottam korzikan is...)

Horvatorszag 2003:

és igen csak ki lett vesézve a téma 😊 jó a cikk <#eljen>

Érdekes cikk! <#eljen>