68
-
plamex #68 amikor irtam még semmi nem volt róla ... -
Yv@n #67 Jah, ezek a jó hírek a rádióban, mert pl most szerintem egyikünk sem indul el venni a repülőjegyet, hogy odautazzon és megnézze a saját szemével. -
#66
NASA page: Ami a Deep Impactet illeti már két hír is megjelent róla, egy a becsapódásról, a másik az azóta tett felfedezésekről, az űrsiklóról szóló írások pedig általában alig érdekelnek valakit. -
Derapo #65 Hurrá!!!! Végre valami érdekes Bulvár SG:-) -
#64
Nyugi, az általános megfázásnak még mindig nincs gyógyszere, és nem tudjuk, hogy kapjuk el. ;) -
babajaga #63 Na az oroszoknál már a spájzban vannak! -
HUmanEmber41st #62 Akkor tanulmányozhatnák egyszer a metastabil állapotot is.
Az szerintem sokkal érdekesebb, mint az olvadás :) :) -
HUmanEmber41st #61 Nah bemondták a Kossuth rádióban, hogy Oroszország ázsiai részén (pontosan nem emlékszem hol) találtak egy "gabonakört".
Csak ez a "gabonakör" éppen 10-20 éves fákból állt, gyönyörűen mértanilag elrendezve.
Traktor és egyéb nyomot persze nem találtak.... -
babajaga #60 Nem.
-
SirLord #59 és ezt tuti nekem szántad? :DDDDD -
Mice #58 na mert a mobiltelefonos cikkeknél mindig aktuális a fotó... nem kiba...ul mindegy??? -
Caprioli #57 Mi ebben a meglepő, h kis pontokból indul ki az olvadás? A többi (vízzel) kapcsolatos halamzatállapotváltozások is kis pontokból indulnak ki: mikróban állítólag 100 fok fölé lehet melegíteni a tiszta vizet, de ha vmi szennyeződést raksz bele, elforr; a zúzmara és a kondenzcsíkok kialakulásához vmilyen lebegő szemcsék kellenek; a fagyás is először pontokon indul meg, később ezek egyenesek mentén kapcsolódnak, majd ahogy a csíkok szélesednek, összekapcsolódnak és hártyát alkotnak. Legalábbis én így láttam otthon.
Pontokon persze nem kiterjedés nélküli matematikai pontokat értek, hanem nem találtam jobb szót. -
babajaga #56 "levenger nevű természetfotós 1999-es munkája, és nem valódi fotó"
Nevezzük egyszerűen hamisításnak. Ez olyan mintha valakinek a fejét egy body bilder testére tennék. -
billgates #55 A kép lehet, hogy látványos de nem eredeti.
Idézet a http://urbanlegends.freeblog.hu/ oldalról:
"A kép egy Ralph A. Clevenger nevű természetfotós 1999-es munkája, és nem valódi fotó, hanem négy kép digitális összecsúsztatásával készült. A jéghegy tetejét az Antraktisznál, az alját pedig Alaszkában kapta lencsevégre a fotós. -
BiroAndras #54 Miért, kinek mondjam?
Egyébként lehet, hogy valamit félreértettem. Nem volt egészen egyértelmű számomra, hogy mit akartál mondani. -
babajaga #53 Ezeket most nekem mondod? -
BiroAndras #52 "Itt van pld egy érdekes dolog mennyi idő tellett el az első atombomba és a maghasadásos atomerőmű hasznosítása között."
Tulajdonképpen egyidőben volt a kettő. Főleg, mert a bombákhoz plutoniumot is használtak, és az kizárólag atomreaktorban állítható elő. Az első civil reaktorok (ha jól rémlik), az '50-es évek elején épültek.
"És a hidrogénbomba mikor volt először és jelentős áramot magfúziós reaktor még mindig nem termel."
A fúzióval az a gond, hogy minimum 100 millió fok kell hozzá. A bombákban ez nem gond, hiszen ott van az atombomba, ami képes ennyit előállítani.
Egy erőműben viszont nem lenne praktikus nukleáris robbantással fűteni. Szabályozható módon meg nem olyan 1xű 100 millió fokos plazmát üzemeltetni. A kísérletek a '60-as évek óta folynak, tehát ilyen értelemben nincs nagy lemaradás. -
babajaga #51 Ha az igen vastag falú tartályt hűtöd a víz tágulni próbál és megnő a nyomás. Viszont a vastartály meg zsugorodik a hűtés hatására és még jobban nő a belsőnyomás. Van olyan állapot mikor egyensúly lép fel -
plamex #50 Szerintem a jégolvadás helyett inkább írhatnának végre az aktuális hírekről
Kicsit le van maradva az SG
Ajánlom a honlapfejlesztőknek:
Nasa
:) -
dez #49 Ha jól tudom, a kerti csapot is azért kell(ene) télire vízteleníteni, mert az acélcsövet is szét tudja feszíteni. De az lehet, hogy egy megfelelően erős tartályban meg egyszerűen nem alakul jéggé, mert nem tud. -
babajaga #48 "víz fagyása közben szétfeszít, deformál-e egy igen vastag acéltartályt és tudtam hogy nem mert víz térfogatnövekedése nyomásnövekedést hoz létre "
Elkerülte a figyelmedett az igen vastag, ez 10cm falvastagságot jelent. -
asdefge #47 Babajaga: egy +4 fokos vízzel tele töltött és zárt tartály, ha elkezdem hűteni simán szétpukkan. Persze megúszhatja maradandó alakváltozással is :-) -
plamex #46 persze ... ez egyértelmű
nem matematikai fraktálokra gondoltam ... -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#45
Nem valószínű, bizonyos nagyítás után már nem tudsz jobban ráközelíteni, mondjuk atomi szinten túl, tehát nem fraktál :) Csak a szép matematikai fraktálok végelenek ... -
#44
Ha elég nagy hatásfokú a hőgép, ami a hőmennyiséget kivonja az acéltartályból, azaz előbb utóbb a víz/jégből is, akkor szépen szétfeszítheti. Tudod, már a sörösüvegeet se érdemes a mélyhűtőbe tenni. Persze a számításoknál a körülmények mindig ideálisnak mondhatóak :) -
babajaga #43 " míg egy 300 fokos vízgázt "
Nem keverem ám a dolgokat300 fok körül gőznek is meg gáznak is nevezik. -
babajaga #42 A 41-eshez még hogy ezért használnak a turbinákhoz 420fokos túlhevített gőzt hogy ne vízesedhessen el a turbina, míg a gőz áthalad rajta. -
babajaga #41 "Amikor a víz jég és víz halmazállapot között van akkor kritikus állapotban van ?"
Nem mert a kritikus állapot az amikor semilyen ráhatással nem lehet halmazállapotváltozásra rábírni, ez pedig a víznél 374,2 Celsius foknálkövetkezik be.(a víz ekkor gáz halmazállapotú és semilyen nyomásnövekedéssel nem lehet vízzé alakítani, míg egy 300 fokos vízgázt igen.) -
plamex #40 Kérdés ... Amikor a víz jég és víz halmazállapot között van akkor kritikus állapotban van ?
kialakulnak fraktálok mikorben a víz kezd megfagyni ? -
plamex #39 mi ez ? Stereogram ? :) -
#38
A jeg azert olvad mert sut a nap.... 
a kep tenyleg jo....
-
SirLord #37 "ne csak a csökkent látási képességű"
azért van ez ahol most irsz, meg ez:
http://akadalymentes.sg.hu
használd egészséggel
vgy simán kiba roszzul fogalmaztál...szük látokörű, nem csökkent látási képességü, segítek... -
rolika #36 a kép nagyon jó
a cikk meg érdekes :) -
M2 #35 Ezúton kérem az SG.hu Hírmagazin szerkesztőit, hogy ne csak a csökkent látási képességű olvasókra legyenek tekintettel... -
dez #34 Ez nem ugyanaz. -
babajaga #33 "Tudtuk például azt, hogy a szilárd anyagoknak vannak folyékony részei is"
Pld a vas is folyik szobahőmérsékleten bizonyos nyomáson, 100 éve ismert és van is ilyen vasmegmunkálási eljárás. -
M2 #32 A jéghegyes kép meg gyönyörű, de szemléletesebb ami a linken található: kristály. -
M2 #31 Szerintem semmi baj nincs azzal, ha már ismert és elterjedt feltételezéseket korszerűbb technikával újra megvizsgálnak.
Tudtuk például azt, hogy a szilárd anyagoknak vannak folyékony részei is?
Érdekes lehet pl. egy tökéletesen rendezett kristályszerkezetű jég olvadásának kísérlete is, más szilárd anyagokról nem is beszélve...
Vagy: mikor tűnik el végleg ez a "folyékony rész" az anyagból, talán még abszolút nulla fok közelében is megvan? -
dez #30 Semmire nem jó annak tudása?? Ilyen alapon hol lennénk...? Még a cikk is ír egy fontos területet, ahol ez hasznos lehet. Nem dolgozhat mindenki egy problémán. Vannak ennél sokkal jelentéktelenebb kutasások is. -
babajaga #29 "viszonylag stabil kristályrácsok "
Hát azért nem olyan stabilak a víz kristályrácsai.Pont kaptam egy ilyen kérdést hogy a víz fagyása közben szétfeszít, deformál-e egy igen vastag acéltartályt és tudtam hogy nem mert víz térfogatnövekedése nyomásnövekedést hoz létre ami olvadást idéz elő de még ott van a tartály összehúzódása ami tovább növeli a nyomást.Ha a gőzt nyomás alá helyezem akkor is vízet kapok ha a jeget nyomom össze akkor is. Persze 374,2 Celsiusig.