Új módszer a csillagközi morzézásra
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#52
"Na ja, megtalálható benne az infravöröstõl az UV-ig minden, ráadásul nem is igazán egyirányú. Kis méretekben? Mennyire kicsiben? Mikrométer(?) nagyságrendben? És csak kis idõtartalmra?"
A látható fény spektruma tényleg elég széles, de a fény zöme egy nem túl széles tartományban érkezik (pont ezért is szelektálódott rá az állatok látása), a zöldessárga színû fény körül. Interferenciát a hullámhosszal összemérhetõ távolságokon lehet észlelni (max. néhány mikronon), mondjuk mikroszkópokban, vékony (olaj)hártyáknál, stb.
Ha nem napfényt, vagy izzólámpa fényét, hanem kisülési lámpák fényét használjuk (amelyek fénye általában spektrálisan néhány vonalra korlátozódik), sokkal nagyobb méretekben is lehetséges interferenciát észlelni/kimutatni, akár iskolai demonstráció céljára is. Pl. a 2-lyukas interferencia kísérletet is meg lehet vele csinálni, vagy akár még holografikus képet is (bár ezt már nehéz).
A manapság fillérekért vehetõ félvezetõs lézer pointerekkel pedig másodpercek alatt lehet kísérletezni az interferenciával.
Az idõbeli koherencia azt fejezi ki, hogy maximum mennyi idõkülönbség jöhet létre a különbözõ utakon haladó fénysugarak között, hogy az egyesülésnél még látható (idõben állandó) interferencia lépjen fel. Ez voltaképpen azzal függ össze, hogy mekkora tartományra terjed ki a fény, és ott milyen gyorsan, és mennyire szórásmentesen terjed (lásd törésmutató).
A látható fény spektruma tényleg elég széles, de a fény zöme egy nem túl széles tartományban érkezik (pont ezért is szelektálódott rá az állatok látása), a zöldessárga színû fény körül. Interferenciát a hullámhosszal összemérhetõ távolságokon lehet észlelni (max. néhány mikronon), mondjuk mikroszkópokban, vékony (olaj)hártyáknál, stb.
Ha nem napfényt, vagy izzólámpa fényét, hanem kisülési lámpák fényét használjuk (amelyek fénye általában spektrálisan néhány vonalra korlátozódik), sokkal nagyobb méretekben is lehetséges interferenciát észlelni/kimutatni, akár iskolai demonstráció céljára is. Pl. a 2-lyukas interferencia kísérletet is meg lehet vele csinálni, vagy akár még holografikus képet is (bár ezt már nehéz).
A manapság fillérekért vehetõ félvezetõs lézer pointerekkel pedig másodpercek alatt lehet kísérletezni az interferenciával.
Az idõbeli koherencia azt fejezi ki, hogy maximum mennyi idõkülönbség jöhet létre a különbözõ utakon haladó fénysugarak között, hogy az egyesülésnél még látható (idõben állandó) interferencia lépjen fel. Ez voltaképpen azzal függ össze, hogy mekkora tartományra terjed ki a fény, és ott milyen gyorsan, és mennyire szórásmentesen terjed (lásd törésmutató).
#51
Azt hiszem lassan nem marad félreértés.
Huygens-Fresnel elve: Egy adott pontban a fényhatást az elemi hullámok interferenciája alakítja ki.
Tehát amit mi korábban rárezgésnek neveztünk, az is interferencia tulajdonképpen.
Amit pedig megfigyelhetünk, az a látható interferencia jelenség. Korábban az interferenciát erre a jelenségre azonosítottam –helytelenül.
Megjegyzem, hogy normál fénynél is láthatóvá lehet tenni az interferenciát, de csak kisebb méretekben, minthogy kisebb a térbeli és az idõbeli koherenciája.
Kisebb a térbeli, idõbeli koherenciája… Na ja, megtalálható benne az infravöröstõl az UV-ig minden, ráadásul nem is igazán egyirányú. Kis méretekben? Mennyire kicsiben? Mikrométer(?) nagyságrendben? És csak kis idõtartalmra?
Huygens-Fresnel elve: Egy adott pontban a fényhatást az elemi hullámok interferenciája alakítja ki.
Tehát amit mi korábban rárezgésnek neveztünk, az is interferencia tulajdonképpen.
Amit pedig megfigyelhetünk, az a látható interferencia jelenség. Korábban az interferenciát erre a jelenségre azonosítottam –helytelenül.
Megjegyzem, hogy normál fénynél is láthatóvá lehet tenni az interferenciát, de csak kisebb méretekben, minthogy kisebb a térbeli és az idõbeli koherenciája.
Kisebb a térbeli, idõbeli koherenciája… Na ja, megtalálható benne az infravöröstõl az UV-ig minden, ráadásul nem is igazán egyirányú. Kis méretekben? Mennyire kicsiben? Mikrométer(?) nagyságrendben? És csak kis idõtartalmra?
#50
Csak hogy ne maradjon félreértés:
A fény terjedési módja az interferencia (a hullámtér minden pontjából elemi hullámok indulnak ki és ezek interferenciája adja a következõ pillanat hullámterét), ezért világos, hogy mindig interferál. (Az egyenesen haladó lézerfény útját is az interferencia határozza meg.)
Szûkebb értelemben azt nevezzük interferenciának, amikor az interferencia láthatóvá is válik (pl. speciális álló hullámoknál). Ehhez az kell, hogy az összetalálkozó elemi hullámok frekvenciája eléggé pontosan megegyezzen (és így elég hosszú idõkre állandókká váljanak a fáziskülönbségek). Ezt a pontosságot eredendõen úgy lehet elérni, ha nem is 2 különbözõ, hanem ugyanazon fotonhoz tartozó fényhullámot osztottuk ketté, majd egyesítjük újra. De pl. az indukált emisszió révén lehetõség van arra is, hogy sok és különbözõ eredetû fotonhoz tartozó fényhullám is képes legyen látható interferenciára.
Megjegyzem, hogy normál fénynél is láthatóvá lehet tenni az interferenciát, de csak kisebb méretekben, minthogy kisebb a térbeli és az idõbeli koherenciája.
A fény terjedési módja az interferencia (a hullámtér minden pontjából elemi hullámok indulnak ki és ezek interferenciája adja a következõ pillanat hullámterét), ezért világos, hogy mindig interferál. (Az egyenesen haladó lézerfény útját is az interferencia határozza meg.)
Szûkebb értelemben azt nevezzük interferenciának, amikor az interferencia láthatóvá is válik (pl. speciális álló hullámoknál). Ehhez az kell, hogy az összetalálkozó elemi hullámok frekvenciája eléggé pontosan megegyezzen (és így elég hosszú idõkre állandókká váljanak a fáziskülönbségek). Ezt a pontosságot eredendõen úgy lehet elérni, ha nem is 2 különbözõ, hanem ugyanazon fotonhoz tartozó fényhullámot osztottuk ketté, majd egyesítjük újra. De pl. az indukált emisszió révén lehetõség van arra is, hogy sok és különbözõ eredetû fotonhoz tartozó fényhullám is képes legyen látható interferenciára.
Megjegyzem, hogy normál fénynél is láthatóvá lehet tenni az interferenciát, de csak kisebb méretekben, minthogy kisebb a térbeli és az idõbeli koherenciája.
#49
Egyetértünk, szerintem is.
#48
A 2. esetben az irányuk is eltérõ lesz... Vagy ha véletlenül épp nem, a fáziseltérések is változatosak lesznek. És az ebbõl kialakuló, adott pontokon állandósult, de minden ponton más eredõ amplitudót tartalmazó interferencia-kép rögzül a lemezen.
Az 1. esetben meg egyszerûen elexponálódik a film. Számára olyan, mintha egy egyszerû monokróm fénnyel világították volna meg (ha az nem verõdik vissza semmirõl). (Szerintem.)
Az 1. esetben meg egyszerûen elexponálódik a film. Számára olyan, mintha egy egyszerû monokróm fénnyel világították volna meg (ha az nem verõdik vissza semmirõl). (Szerintem.)
#47
Nézzük, mi történik, ha két egyforma irányú és hullámhosszú, de más fázisú hullám interferál: itt hiába keresel interferencia-képet, az nem lesz, hanem egyszerûen csak erõsítik vagy gyengítik egymást ezek a hullámok.
Tehát azonos a hullámhossz, állandó a fáziskülönbség. Véleményed szerint ekkor nincs interferenciakép.
Abban igazad van, hogy a lézer-nyaláb ön-interferál, hiszen éppen azon alapul a dolog, hogy sok egyforma hullámhosszú és fázisú sugár van összegyûjtve egy nyalábba. De, interferencia-képet (amit a fotólemez rögzít) csak akkor tudsz vele létrehozni, ha megosztod, és az így létrejövõ két sugárnyaláb közül az egyik hosszabb-rövidebb utat tesz meg, mint a másik, mielõtt újra találkoznak a fotólemezen. (Az egyik közvetlenül rávetül a fotólemezre, a másik meg a tárgyról visszaverõdve.)
Ez esetben pedig a hullámhossz szintén megegyezik, de az egyik sugár rövidebb utat tesz meg, ebbõl pedig az következik, hogy fáziskülönbség lesz a két sugár között, ami állandó. Véleményed szerint ekkor már van interferenciakép.
A két eset megegyezik, ám egymással ellentétes következtetést vonsz le belõlük.
???
Tehát azonos a hullámhossz, állandó a fáziskülönbség. Véleményed szerint ekkor nincs interferenciakép.
Abban igazad van, hogy a lézer-nyaláb ön-interferál, hiszen éppen azon alapul a dolog, hogy sok egyforma hullámhosszú és fázisú sugár van összegyûjtve egy nyalábba. De, interferencia-képet (amit a fotólemez rögzít) csak akkor tudsz vele létrehozni, ha megosztod, és az így létrejövõ két sugárnyaláb közül az egyik hosszabb-rövidebb utat tesz meg, mint a másik, mielõtt újra találkoznak a fotólemezen. (Az egyik közvetlenül rávetül a fotólemezre, a másik meg a tárgyról visszaverõdve.)
Ez esetben pedig a hullámhossz szintén megegyezik, de az egyik sugár rövidebb utat tesz meg, ebbõl pedig az következik, hogy fáziskülönbség lesz a két sugár között, ami állandó. Véleményed szerint ekkor már van interferenciakép.
A két eset megegyezik, ám egymással ellentétes következtetést vonsz le belõlük.
???
#46
1. Nos, én is nézelõdtem kicsit, hogy felfrissítsem az emlékeimet, és azt találtam, hogy van némi inkonzisztencia az interferenia definiciójában... Sok helyen éppen azt a bizonyos "egymásrarezgést" hívják interferenciának (ami persze különbözõ frekvenciájú hullámok között is megtörténik), máshol az így létrejöhetõ interferencia-képet, harmadik helyen meg ugyanezt, de csak akkor, ha fix helyen maradnak a hullámhegyek és -völgyek, azaz amikor állanndósul az interferenciakép, és akkor itt van az általad idézett meghatározás, ami szerint csak koherens hullámok interferálhatnak. Hmm...
Interferencia -> két hullám kölcsönhatása.
Egyidejûleg sok hullám haladhat bármely közegben, melyek egymásra "rakódhatnak"
Interference is the superposition of two or more waves resulting in a new wave pattern.
Nézzük, mi történik, ha két egyforma irányú és hullámhosszú, de más fázisú hullám interferál: itt hiába keresel interferencia-képet, az nem lesz, hanem egyszerûen csak erõsítik vagy gyengítik egymást ezek a hullámok.
2. Abban igazad van, hogy a lézer-nyaláb ön-interferál, hiszen éppen azon alapul a dolog, hogy sok egyforma hullámhosszú és fázisú sugár van összegyûjtve egy nyalábba. De, interferencia-képet (amit a fotólemez rögzít) csak akkor tudsz vele létrehozni, ha megosztod, és az így létrejövõ két sugárnyaláb közül az egyik hosszabb-rövidebb utat tesz meg, mint a másik, mielõtt újra találkoznak a fotólemezen. (Az egyik közvetlenül rávetül a fotólemezre, a másik meg a tárgyról visszaverõdve.)
Interferencia -> két hullám kölcsönhatása.
Egyidejûleg sok hullám haladhat bármely közegben, melyek egymásra "rakódhatnak"
Interference is the superposition of two or more waves resulting in a new wave pattern.
Nézzük, mi történik, ha két egyforma irányú és hullámhosszú, de más fázisú hullám interferál: itt hiába keresel interferencia-képet, az nem lesz, hanem egyszerûen csak erõsítik vagy gyengítik egymást ezek a hullámok.
2. Abban igazad van, hogy a lézer-nyaláb ön-interferál, hiszen éppen azon alapul a dolog, hogy sok egyforma hullámhosszú és fázisú sugár van összegyûjtve egy nyalábba. De, interferencia-képet (amit a fotólemez rögzít) csak akkor tudsz vele létrehozni, ha megosztod, és az így létrejövõ két sugárnyaláb közül az egyik hosszabb-rövidebb utat tesz meg, mint a másik, mielõtt újra találkoznak a fotólemezen. (Az egyik közvetlenül rávetül a fotólemezre, a másik meg a tárgyról visszaverõdve.)
#45
Volt egy fizika tanárom, aki egy az egyben azt mondta, hogy a lámpafény nem interferál önmagával. És hogy is tehetné, hiszen a hullámhosszuk különbözõ, nincs állandó fáziskülönbség. Amit a lámpafény csinál, az inkább egyszerû rárezgés, kb. olyan, mint a zenei, azaz nem tiszta hang.
Belelapoztam egy fizikakönyvbe, idézem:
A fáziskülönbségnek (ill. az útkülönbségnek) az idõtõl való függetlensége feltétele az interferenciának. Azokat a hullámokat, amelyek között állandó fáziskülönbség van interferenciaképes, másként koherens hullámoknak nevezzük
Belelapoztam egy fizikakönyvbe, idézem:
A fáziskülönbségnek (ill. az útkülönbségnek) az idõtõl való függetlensége feltétele az interferenciának. Azokat a hullámokat, amelyek között állandó fáziskülönbség van interferenciaképes, másként koherens hullámoknak nevezzük
#44
Ejj, az önmagával interferálás hiánya természetesen nem azt jelenti, hogy visszaverõdés után sem interferál magával. :) (Pontosabban ekkor már nem magával, mert az már egy más irányú, azaz másik sugárnyaláb lesz). Éppen azért lehet a lézer-fénnyel interferenciaképeket (hologramokat, ugye) létrehozni, mert a fényképlemeznél keresztezõdõ két lézer-nyaláb egyenként önmagával nem interferál, csak egymással.
A sima lámpafény meg természetesen egyfolytában interferál magával (ki mondta, hogy más hosszúságú hullámok nem interferálnak?), ez okozza azt is, hogy ezeket a sugarakat nem lehet olyan tökéletesen párhuzamosítani, és hogy fókuszáláskor nem lehet olyan intenzitású energia-átadást létrehozni, mint a lézerrel: a hullámcsúcsok véletlenszerûen terülnek szét idõben, és az ön-interferencia miatt gyengítik egymást, miközben a lézernél éppen egymást erõsítik! (Kb. folyamatos lanyha kopogtatás vs. ütemes nagy kalapács ütések). Ezért nem egyszerû izzó vagy sima LED van a CD és DVD írókban... És azért nem lehet hologramot sem csinálni egyszerû fénnyel, mert a véletlenszerû ön-interferencia által folyamatosan máshol lesznek a hullám-csúcsok, és elexponálódik az egész film.
A sima lámpafény meg természetesen egyfolytában interferál magával (ki mondta, hogy más hosszúságú hullámok nem interferálnak?), ez okozza azt is, hogy ezeket a sugarakat nem lehet olyan tökéletesen párhuzamosítani, és hogy fókuszáláskor nem lehet olyan intenzitású energia-átadást létrehozni, mint a lézerrel: a hullámcsúcsok véletlenszerûen terülnek szét idõben, és az ön-interferencia miatt gyengítik egymást, miközben a lézernél éppen egymást erõsítik! (Kb. folyamatos lanyha kopogtatás vs. ütemes nagy kalapács ütések). Ezért nem egyszerû izzó vagy sima LED van a CD és DVD írókban... És azért nem lehet hologramot sem csinálni egyszerû fénnyel, mert a véletlenszerû ön-interferencia által folyamatosan máshol lesznek a hullám-csúcsok, és elexponálódik az egész film.
#43
Mintha kicsit keverednének a dolgok.
Éppen a lézer általad említett tulajdonságai miatt lehet a lézerrel interferenciaképeket, diffrakciós kisérleteket végezni, s kis pontba fókuszálni.
A sima lámpafény meg nem interferál magával, lévén különbözõ hullámhosszó összetevõbõl áll. És ez csak egy dolog.
Éppen a lézer általad említett tulajdonságai miatt lehet a lézerrel interferenciaképeket, diffrakciós kisérleteket végezni, s kis pontba fókuszálni.
A sima lámpafény meg nem interferál magával, lévén különbözõ hullámhosszó összetevõbõl áll. És ez csak egy dolog.
#42
"Normál" fényt nem lehet ennyire párhuzamosítani, a lézert épp a koherencia + a monokromatikusság miatt lehet: így nem interferál magával, és ezért tud egy ponton leadni nagy energiát. Mellesleg a lézer nem kötelezõen párhuzamos! Azt már csak egy lencserendszerrel csinálják adott esetben - más esetben meg összetartó sugarakként fókuszálják (pl. a CD- és DVD-írókban).
#41
Remélem, nem gondolod komolyan, hogy az a hozzászólás komoly volt... Ajánlom figyelmedbe a szmájlit a végén... :) <- ez is egy szmájli.
#40
"Üzenni szeretnél a földönkívülieknek"
Itt vannak egy köpésre, pár fényév az nem is távolság.
Itt vannak egy köpésre, pár fényév az nem is távolság.
#39
"úgy "készül" a lézer (= "felerõsített" fénynyaláb"
A lézer elsõsorban párhuzamosított fénynyaláb ezért tud koncentrálódni az energiája.
A lézer elsõsorban párhuzamosított fénynyaláb ezért tud koncentrálódni az energiája.
#38
"És hogy mûködik a laserkard "
Azt remélem nem gondolod komolyan hogy a lézerkarddal össze lehet csapni mint az acélkarddal.Két lézersugár nyaláb átmegy egymáson ha keresztezõdnek.A Star Wars-ban nem a valóságot látod a film fikció.
Azt remélem nem gondolod komolyan hogy a lézerkarddal össze lehet csapni mint az acélkarddal.Két lézersugár nyaláb átmegy egymáson ha keresztezõdnek.A Star Wars-ban nem a valóságot látod a film fikció.
#37
"Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
Már a nevében benne van az erõsítés, azonban általában e tulajdonságát nem használják ki."
Tulajdonságát? A fenti szöveg azt jelenti, hogy úgy "készül" a lézer (= "felerõsített" fénynyaláb), hogy egy adott közeget oly módon stimulálnak (gerjesztenek), hogy az egy adott frekvenciájú és fázisú fényt sugározzon ki magából.
"Egy hasonlat: Van egy gitárerõsítõd. Ha minden jó, akkor erõsíti a hangszedõ jeleit. Ha viszont rosszul építetted meg, vagy esetleg tervezési hiba van a konstrukcióban, akkor jól begerjed, akkor is ad ki jelet magából, ha nincs bemenõ, átmegy generátorba."
Talán oszcillátorba... :)
A MASER ugyanaz, mint a LASER, csak más frekvencián dolgozik...
Már a nevében benne van az erõsítés, azonban általában e tulajdonságát nem használják ki."
Tulajdonságát? A fenti szöveg azt jelenti, hogy úgy "készül" a lézer (= "felerõsített" fénynyaláb), hogy egy adott közeget oly módon stimulálnak (gerjesztenek), hogy az egy adott frekvenciájú és fázisú fényt sugározzon ki magából.
"Egy hasonlat: Van egy gitárerõsítõd. Ha minden jó, akkor erõsíti a hangszedõ jeleit. Ha viszont rosszul építetted meg, vagy esetleg tervezési hiba van a konstrukcióban, akkor jól begerjed, akkor is ad ki jelet magából, ha nincs bemenõ, átmegy generátorba."
Talán oszcillátorba... :)
A MASER ugyanaz, mint a LASER, csak más frekvencián dolgozik...
#36
És hogy mûködik a laserkard ? <#idiota>
#35
Arról nem tudok, hogy erõsítené-e, régen foglalkoztam vele, de ez ugye ellentmondana az energiamegmaradás törvényének.
Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
Már a nevében benne van az erõsítés, azonban általában e tulajdonságát nem használják ki.
Egy hasonlat: Van egy gitárerõsítõd. Ha minden jó, akkor erõsíti a hangszedõ jeleit. Ha viszont rosszul építetted meg, vagy esetleg tervezési hiba van a konstrukcióban, akkor jól begerjed, akkor is ad ki jelet magából, ha nincs bemenõ, átmegy generátorba.
A fényceruzánál is errõl van szó, úgy lett megtervezve, megépítve hogy alapból „gerjedjen”.
Az erõsítõ funkciót inkább a MASER-eknél alkalmazzák, mikrohullámú technikában, mint ahogy a neve is sugallja.
Microwave Amplification By Stimulated Emission of Radiation
Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
Már a nevében benne van az erõsítés, azonban általában e tulajdonságát nem használják ki.
Egy hasonlat: Van egy gitárerõsítõd. Ha minden jó, akkor erõsíti a hangszedõ jeleit. Ha viszont rosszul építetted meg, vagy esetleg tervezési hiba van a konstrukcióban, akkor jól begerjed, akkor is ad ki jelet magából, ha nincs bemenõ, átmegy generátorba.
A fényceruzánál is errõl van szó, úgy lett megtervezve, megépítve hogy alapból „gerjedjen”.
Az erõsítõ funkciót inkább a MASER-eknél alkalmazzák, mikrohullámú technikában, mint ahogy a neve is sugallja.
Microwave Amplification By Stimulated Emission of Radiation
#34
Tehát akkor nem erõsíti, hanem a sajátfrekvenciáján bocsát ki elektromágneses hullámokat, amihez az energiát a "kósza"(tehát különbözõ frekvenciájú) egyéb elektromágneses sugárzásból szerzi.
Így már érthetõ.
De erõsít, mivel ha a pulzár sugárzásában lévõ 1720 Mhz-es komponens nem indítaná a folyamatot, akkor a felhõ egyéb úton adná le az energiát. A pulzár 1720 Mhz környékén lévõ rádióhullámai bemennek a felhõbe, és
7%-al erõsebben jönnek ki, ez esetben.
Így már érthetõ.
De erõsít, mivel ha a pulzár sugárzásában lévõ 1720 Mhz-es komponens nem indítaná a folyamatot, akkor a felhõ egyéb úton adná le az energiát. A pulzár 1720 Mhz környékén lévõ rádióhullámai bemennek a felhõbe, és
7%-al erõsebben jönnek ki, ez esetben.
#33
Azért nem írták, mert a naprendszerben nincsen:P
#32
A címzést úgy tûnik kiszûrte... ;)
#31
bocsi... illetve ezt miért nem szûri a fórum engine...
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#30
a térben elhelyezkedõ ismert gravitációs tartományokkal elferdítve a jeledet, megfelelõ jel erõsség esetén eljuttathatod tetszõleges célpontra egy megadott pontossággal. Tudunk beszélgetni a csillagköd másik végébe szakadt barátainkkal. Ulyan ez mint az URH, csak ez nem visszapattan, hanem kanyarodik :))
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#29
a térben elhelyezkedõ ismert gravitációs tartományokkal elferdítve a jeledet, megfelelõ jel erõsség esetén eljuttathatod tetszõleges célpontra egy megadott pontossággal. Tudunk beszélgetni a csillagköd másik végébe szakadt barátainkkal. Ulyan ez mint az URH, csak ez nem visszapattan, hanem kanyarodik :))
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#28
(Mellesleg ott sem egyszerû "be- és kikapcsolódó impulzushalmazról van szó", hanem különféle analóg modulációs eljárásokat használnak.)
#27
" "Ha megnézzük a TV vagy a rádiójeleket, akkor láthatjuk, hogy egy gyorsan be- és kikapcsolódó impulzushalmazról van szó" - magyarázta a Science magazin legfrissebb számában megjelent tanulmány szerzõje, Joel Weisberg professzor, a CSIRO ausztrál csillagásza."
Náluk már bizonyára csak digitális mûsorszórás van... :P
Náluk már bizonyára csak digitális mûsorszórás van... :P
#26
(A #4-esrõl volt szó.)
#25
De a nap rendszeren kivül van. Azt nem irták hogy a naprendszerben lévöt használták. Tehát valószinüleg azt ami kivül van.
#24
Hát, én pl. úgy gondolom (megint csak), hogy "elvárható", hogy mindenki (10-12 éves kor felett) legalább alapszinten ismerje a csillagászatot is, és tudja, hogy a naprendszerben nincs pulzár.
#23
A lézer nem csak monokróm, hanem koherens is (egyforma fázisú fényhullámok). Ez is kell ahhoz, hogy ne interferáljon magával (csak ha visszaverõdik valahonnan).
#22
Tehát akkor nem erõsíti, hanem a sajátfrekvenciáján bocsát ki elektromágneses hullámokat, amihez az energiát a "kósza"(tehát különbözõ frekvenciájú) egyéb elektromágneses sugárzásból szerzi.
Így már érthetõ.
Így már érthetõ.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#21
Azt hiszem úgy mûködik ez a dolog, hogy ez a hidroxil-felhõ a rá esõ sugárzás egy részét elnyeli. Úgymond töltõdik, de a pulzár másodpercenként kétszer stimulálja, így az addig felvett energiát a hidroxil ion saját frekvenciáján, szûk sávba koncentrálva, 1720 Mhz-en leadja. Kommunikációra úgy lehetne ezt használni, hogy mi másodpercenként egyszer ráirányítanánk egy erõs rádióadást, így a felhõ az egy másodperc alatt begyûjtött energiát a mi hatásunkra adná le, így az eredetinél sokkal erõsebb adás hagyja el a felhõt. Kicsit pongyolán fogalmazva.
#20
Csak nehogy a terroristák kezére jusson<#banplz>
LED= Light Emission Dioda
(ezt csak azért írtam, nehogy má' én itt kimaradjak valamibõl <#wave><#wave><#vigyor2>)
(ezt csak azért írtam, nehogy má' én itt kimaradjak valamibõl <#wave><#wave><#vigyor2>)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#18
A diódás lézernél elektromos áram indukálja a fényt, ugyanúgy, mint a gázlézereknél.
A gázlézert fogd fel úgy, mint egy speciális neoncsövet, aminek az elektródái nem a két végén, hanem az oldalán vannak a végén, az egész felülete tükör, és egy ponton jön ki a lézerfény (egész pontosan a teljes felületet 95-98%-os tükör fedi, kivéve, ahol kijön a fény, ott féligáteresztõ 60-85%-os tükröt használnak).
A szilárdtest lézer szintén hasonló tükörrendszerrel van ellátva, a különbség annyi, hogy egy vaku is van a rendszeren belül, ami az indikátor fényt szolgáltatja (a vaku miatt a szilárdtest lézerek impulzuslézerek, míg a gáz- és félvezetõlézerek képesek a folyamatos mûködésre). A félvezetõ lézerrõl annyit, hogyha utána nézel, hogy mûxik a LED, akkor tudod, hogy mûködik (csak más anyagok felhasználásával).
A gázlézert fogd fel úgy, mint egy speciális neoncsövet, aminek az elektródái nem a két végén, hanem az oldalán vannak a végén, az egész felülete tükör, és egy ponton jön ki a lézerfény (egész pontosan a teljes felületet 95-98%-os tükör fedi, kivéve, ahol kijön a fény, ott féligáteresztõ 60-85%-os tükröt használnak).
A szilárdtest lézer szintén hasonló tükörrendszerrel van ellátva, a különbség annyi, hogy egy vaku is van a rendszeren belül, ami az indikátor fényt szolgáltatja (a vaku miatt a szilárdtest lézerek impulzuslézerek, míg a gáz- és félvezetõlézerek képesek a folyamatos mûködésre). A félvezetõ lézerrõl annyit, hogyha utána nézel, hogy mûxik a LED, akkor tudod, hogy mûködik (csak más anyagok felhasználásával).
#17
Az általános lézer úgy mûkodik, hogy egy külsõ (általában fehér) impulzus fény hatására a reakciótest monokromatikus fényt bocsát ki. Arról nem tudok, hogy erõsítené-e, régen foglalkoztam vele, de ez ugye ellentmondana az energiamegmaradás törvényének. Úgy gondolom, azért nevezhetjük erõsítésnek, mert a bevitt fény fehér (tehát kevert), míg a kijövõ monokróm (azaz minimális eltéréssel ugyanaz a hullámhossz), ezért nem interferál össze-vissza saját magával, nem gyengül, ezáltal nagyobb energiát tud átadni.
Ennél a mézer-nél is valami hasonlót feltételezek: nem erõsíti, hanem rendezi mint egy szûrõrendszer a jelet, de a "felhangokból" eredõ zajt nem eldobja, hanem a hasznos sugárba ágyazza.
Ennél a mézer-nél is valami hasonlót feltételezek: nem erõsíti, hanem rendezi mint egy szûrõrendszer a jelet, de a "felhangokból" eredõ zajt nem eldobja, hanem a hasznos sugárba ágyazza.
#16
:)
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
#15
inkább löjünk ki egy csomó telefont a világûrbe és ugy telefonálhatunk !!!
A T-mobile ugyis mindenhol ott van
A T-mobile ugyis mindenhol ott van
#14
Szerintem õ arra gondot hogy mitõl erõsödik fel... Lézer hmm, valaki magyarázza már el nekem pls hogy a lézer hogy erõsíti fel a fényt? (nem az ami a "lézertollból jön ki"? nekemaz egyhén egy önálló fénynek tûnt mert sötétben is egész szépen mûkõdött).
Gondolom itt ezzel arra céloztak hogy a felhõbe belesugározzák az adást és akkor az megy el mindenfelé...
Gondolom itt ezzel arra céloztak hogy a felhõbe belesugározzák az adást és akkor az megy el mindenfelé...
#13
"hogy ne fikázza, amihez nem ért"
Igen, pont errõl van szó.
Igen, pont errõl van szó.
#12
A pulzártól, ha jól értelmeztem a cikket.<#ticking>
Gigabyte P67A-UD4-B3,I5-2500K, Corsair DDR3 8GB 1866 Mhz CL9, Sapphire ATI HD 6950 2 GB GDDR5, SB X-FI Gamer, Samsung BX 2431, Logitech MX 5500
#11
Persze, majd fognak egy nagy pokrócot, aztán mehetnek a füstjelek<#idiota>
Egyébként hogyan tud egy felhõ jelet erõsteni?
Honnan szerzi hozzá az energiát?
Egyébként hogyan tud egy felhõ jelet erõsteni?
Honnan szerzi hozzá az energiát?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#10
Azért ez egy elég esetleges kommunikációs csatornának tûnik a cikk alapján. Egy vonalban kell lennie a pulzárnak, a felhõnek, meg a célbolygónak. Ez eléggé leszûkíti a "használat" lehetõségét.
Tényleg és a pulzár által kibocsátott mikrohullámokra hogy ültetik rá a jelet, amit továbbítani akarnak?
Tényleg és a pulzár által kibocsátott mikrohullámokra hogy ültetik rá a jelet, amit továbbítani akarnak?
#9
Nem akarok beleszólni, de aki nem tanulta, annak nem feltétlenül kell tudni, hogy mit jelent a világûrben a "messze", és, hogy mi is az a pulzár. Bár, ami meg akyyy ellen szól, hogy ne fikázza, amihez nem ért.
#8
Nekem még most is fáj. Csinálok majd egy fórum botot: sztenderd hülyeségeket fog beírogatni és mindenhez odaírja hogy 'L0L', meg hogy 'bazz'.
#7
Azért ez most fájt...<#wilting>
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
#6
tudtommal a naprendszerünkben ez annyira nem kivitelezhetõ dolog.
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#5
Lehet csak én nem vagyok formában, de nem értem a hozzászólásod. Mióta van a Naprendszerben pulzár?
#4
ÉS ezeket miért nem használják pl egy távoli bolygó kutatásaiban, mint pl Jupiter vagy MArs, esetleg már a Titán? gondolom mert sok zaj is lesz benünk meg ilyenek! L0L , akkor ez nem is ér semmit!
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
#3
ööö De ettõl nem lesz gyorsabb a mikrohullám. ez is vagy 1000 év, mire eljut tisztes távolságokba. Jó, igaz. Ez legalább eljut.
Oldal 1 / 2Következő →