Elterelés: bolygóépítési terület!

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#27
Tök mindegy, az a lényeg, hogy kötözködjünk, amit így is, úgy is lehet

#26
Nem lenne praktikusabb a "Tudomány" rovatot "Áltudomány"-nak átnevezni? Így nem lennének gondok...

#25
igen és még katódsugárcsövekkel, szílícium alapú csipekkel, mikrohullámû sütõkkel, mobiltelefonokkal...
#24
"A szemünk elõtt zajlik le a bolygóépítés"
Ez tetszik, csak 180 fényévre van innen😊 (jó tudom, ez egy centi a csillagászatban)

#23
Ja, és ráadásul alacsony az állatkert kerítése😊)

#22
Jó nagy állatkertje is van <#nyes>

Ez itt a reklám helye! Ha szeretné, hogy az Ön hirdetése jelenjen meg ITT, nem kell mást tennie, mint küld egy 5000ft-ról kiállított csekket :)

#21
Hogy Isten miket tud ... 😊))
#20
Ezzel mire célzol?
Persze, hogy az is van, de nem csak a magfizikára gondoltam, csak egy példa volt a Bohr modell. Mert ez szemléletes. Persze akkor még nem ismerték a magerõket.

Esrohnoil
#19
pl. atombombákkal?

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

#18
Attól hogy te nem hiszel benne még hasznos sok elmélet. Pl a Bohr atommodellról már akkor is tudták hogy rossz, mégis használták és hasznos is volt, mert nem volt jobb.
Egy rossz elmélet több mint ha nem lenne elmélet.
A mostani elméleteink se tökéletesek mégis tele vagyunk rajtuk alapuló mûködõ technikai eszközökkel.

#17
Na igen, de valakinek azét meg kell tanulni az elméleteket is, azért hogy rájöjjünk valami nem kóser benne. Nem mintha én olyan nagyágyú lennék fizikából, vagy akármi másból. De szeretem, ha valamihez azért hozzá tudok szólni, és nem a legprimitívebb bunkó szintjén....

Mortigen
#16
Feyman egy dologra megtanított. KÉTKEDJ!!! Azóta nem hiszek az elméletekben.
Tök értelmetlen dolog pl: tér-dimenzió elméletekkel túl terhelni az agyamat(mert azért valjuk, be kemény dió már csak ezen elméletek elolvasásai, nem hogy felfogni) ha késõbb kiderül, hogy az egész hülyeség.

#15
Emlékszem, a suliban sokat tanultunk a régen túlhaladott elméletekrõl. Pl. a flogiszton-elméletrõl is. Ma már csak nevetni tudunk rajta, pedig akkor sokan hittek benne. Mint a vénuszi dzsungelekben is az ötvenes években.

#14
Tudod, elõször az elmélet, azután a kísérlet (odarepülés), mérések, és végül a következtetés. Elmélet jó, vagy vissza a kis buksit törni!

#13
Illetve még annyi, hogy ami a forgás síkján kívül van az nem feltétlenül a csillagba hullik, csak ha impulzusmomentuma elég kicsi. Általában a korongba hullik bele.

#12
ehh, már leírtad

#11
Forog az egész, ezért korong alakú. A korongra merõleges irányban esik csak össze az anyag, mert ott a centrifugális erõ nem tartja meg az anyagot.
A protocsillag gömb alakú, de az meg nem látszik optikai hullámhosszakon, csak infravörösben.

#10
Mert az egész forog, ezért ami a forgási síkon kívül marad, az bele esik a központi csillagba, már akkor amikor az kezd kialakulni a kezdeti porfelhõbõl.

#9
Miért korong alakban gyûlik össze a por, és miért nem gömb alakzatban?
Vagy ahol gömb alak van, azokat nem látjuk, mert eltakarja a napot?
Esrohnoil
#8
Ez is csak egy elmélet...
Úgy mint a Titán metánóceánjai ugyebár. <#vigyor3>

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

#7
Ezzel megbizonyosodhatunk affelõl, hogy valójában hogyan is keletkeznek a bolygók.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#6
király, kár hogy ilyen lassan megy 😊))

#5
elég közel van a semmihez,(persze egy csillag éetkorához képest)

Minnél több időt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.

phalanx
#4
180 év... a csillagászatban az nem sok idõ

akyyy
#3
de ez messze van, mire ide érnek a fények, addigra már lehet el is pusztult ez a naprendzser:S

&#778; &#778;&#778; &#778;&#778;&#778; &#778;&#778;&#778;&#778; &#778;&#778;&#778;&#778;&#778; &#778;&#778;&#778;&#778;&#778;&#778; &#778;&#778;

#2
Nosza rajta!
#1
ja..ja...

A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce