A SETI nem adja fel

valószínûleg a pornó lenne a legnagyobb üzlet errefelé. Hogy õk mit kaphatnak nem tudom

Mirõl társalognánk egy másik civilizációval?
Vallásról? Filozófiáról? Matematikáról??

Pipaxy: Nakvada :) :) :)

Csak úgy kíváncsiságból kérdezem szerinted milyen nyersanyagért érdemes átszelni csillagászati távolságokat? Mi van ott ami itt nincs, vagy fordítva?

Bár nem vagyok paranoid <#wilting>

A dolog ott válhat igazán érdekessé, hogy kapcsolatfelvételkor a két civilizáció versenyhelyzetbe kerülhet egymással

Ha van erõforrás, ami ütközõpont, akkor a lassabban fejlõdõ civilizáció nehéz helyzetbe kerülhet.

Ebbõl a szempontból cikis "ellenfél" lennénk, az elmúlt századokban a megismerési folyamatunk exponenciálisan gyorsult
(a társadalmunk fejlõdése mit sem)

Nekem is a rovarirtás jut eszembe

Ha meg még nálunk is fejlettlenebbek.... <#zavart2>

Vegyük Ausztrália õslakóit, nem tette õket igazán boldoggá a civilizáció

Abból indulsz ki hogy az élet feltétlenül értelmes élet, és mert egyszer kialakult, ezért szükségképpen többször is ki kell alakuljon

Veszélyes elõfeltevések

Ráadásul a kialakult civilizációk élettartama is korlátozott (feltehetõleg), így ha találnánk is kommunikációképes partnert, mire visszaüzennénk, lehet hogy almás a dolog....

Másrészt: ha fejlettebbek....
Te adnál valami bantu törzsnek a kezébe potenciális veszélyt rejtõ eszközt? (Atombombát - erõmûvet, biológiai labort, stb) vagy egymást irtanák ki vele, vagy ránk jelentenének új veszélyt.

Sokkal biztonságosabb megvárni, míg egy civilizáció magától eljut egy fejlettségi fokra, mint olyan ismeretek átadásával akcelerálni, amire esetleg nem érettek

Én biztos vagyok benne, hogy nem vagyunk egyedül, mert egy ekkora szabad teret vétek lenne csak egy fsj számára áldozni, így biztos hogy nem vagyunk egyedül az univerzum végtelen tájain.
De ha mégis amit nem tartok valószínünek akkor mi vagyunk az elsõ "generáció"akik megkezték a népesítést az ûrben. de ezt nem tartom lehetségesnek mert ha összevetjük a Földön az élet kialakulásának dátumát az ûrben lévõ többi bolygók életidejével ami persze csak bescült, de akkor nem lehetünk egyedül egy ekkora számunkra még felfeden térségben

Te valamit naygon félreértettél.

"Ez minimum egy titkos katonai programra utal."

Engedd meg, hogy bemutatkozzam, John Smith altábornagy vagyok, az amerikai védelmi minisztérium titkos alakulatánál. Igazad van, álcázzuk a dolgot. A Nem rádiójeleket dolgoznak fel a setis userek, hanem a fejlesztés alatt álló harci repülõgép aerodinamikai számításait végzik. Szuperszámítógépeink erõforrásai meglehetõsen korlátozottak, nincs pénzünk a fejlesztésre...

"Bár lehet, hogy az irányítatlan Tv adásokra gondoltál, mert annál tényleg egy fényév, vagy még kevesebb."

Igen, arra gondoltam, és azt is írtam.

"A SETI kutatások egy fajtáját másra is lehet használni. Feltérképezték már a SETI-vel például a Tejútrendszer hidrogéneloszlását, pulzárok keresésére is alkalmas."

Az eredeti kérdés így hangyott:

"Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.."

Ez minimum egy titkos katonai programra utal.
Egy csillagászati megfigyelést nem szokás álcázni.

Akkor mindent összevetve már évtizedek óta keresnek irányított nagy energiájú rádiószignálokat, de eddig nem találtak...

”A #36-ban írtam. A mai technikával, a nem direkt nekünk sugárzott, a mi adóinkhoz hasonló erõsségû sugárzást kb. 1 fényévrõl tudnánk érzékelni. Vagyis az ilyen kutatás értelmetlen (kivéve, ha az idegenek legalább 1000x erõsebben sugároznak). Jelenleg az egyetlen remény, hogy felénk irányított sokkal nagyobb teljesítményû, fókuszált jel érkezik. Mi is sok ilyet küldtök, és a SETI alapításakor mindenki azt feltételezte, hogy a "többiek" is küldözgetnek.”

Messze nem így van! A legerõsebb földi radarberendezés Areciboban mûködik. Ha lenne annak egy testvérantennája, és azt valami módon 6000 parsec, azaz több mint 18 000 fényév távolságba elvinnék, akkor a két antenna még „hallaná” egymást. Bár lehet, hogy az irányítatlan Tv adásokra gondoltál, mert annál tényleg egy fényév, vagy még kevesebb.

„Mi mást?”

A SETI kutatások egy fajtáját másra is lehet használni. Feltérképezték már a SETI-vel például a Tejútrendszer hidrogéneloszlását, pulzárok keresésére is alkalmas.

"A befektetõk közt megtalálhatjuk az ûrmegszállott Paul Allent, a Microsoft társalapítóját"

Én picit továbbmegyek. El van fordítva. Angol nyelven olvasva ehhez hasonló cikkeket mindenhol a donation szóval találkozik az ember. A jelentése: adomány, ajándék.

"És ha az adott faj csak kábeles hírközlést alkalmazott?? Az ûrbe sugárzott rádióhullámaik pedig tényleg csak pár Wattosak voltak? Mi lesz azokból, mire ideérnek?"

A #34-ben leírtam részletesen, hogy miért nagyon valószínû, hogy használnak nagyteljesítményû rádiókat.

"És ha csak mondjuk valami tényleg értelmetlen szignált küldtek ki? Amit nem arra szántak, h valaki is meghalljon?"

Az is rettenetesen sokat számít, ha bebizonyosodik, hogy nem vagyunk egyedül. Beszélgetni úgyse nagyon tudunk a nagy távolság miatt.

"Tényleg kiszámította-e valaki, hogy a Földrõl az ûrbe jutó rádióadások milyen messze jutnak el"

A #36-ban írtam. A mai technikával, a nem direkt nekünk sugárzott, a mi adóinkhoz hasonló erõsségû sugárzást kb. 1 fényévrõl tudnánk érzékelni. Vagyis az ilyen kutatás értelmetlen (kivéve, ha az idegenek legalább 1000x erõsebben sugároznak). Jelenleg az egyetlen remény, hogy felénk irányított sokkal nagyobb teljesítményû, fókuszált jel érkezik. Mi is sok ilyet küldtök, és a SETI alapításakor mindenki azt feltételezte, hogy a "többiek" is küldözgetnek.

"Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.."

Mi mást?
Meg ha titkos katonai program lenne, akkor az egészet eltennék egy szupertitkos katonai bázis végébe, és az egészet a "fekete" költségvetés egy kis darabkájából fizetnék. Ezek az amcsik akár több tíz milliárd dolláros programokat képesek teljes titokban futtatni. A SETI költségvetése ehhez képest aprópénz.

"a fizika semmit sem bíz a véletlenre....???"

Ez nem igaz. Egyrészt ugye ott a kvantumfizika, ami mindenestõl a véletlen körül forog, másrészt sok matematikai probléma megoldásához kell a véletlen. Például optimalizációs feladatoknál gyakori, hogy legalábbis a kiindulási értékek véletlenszerûek, de van amikor a további iterációk is. Aztán ahsználják még akkor, ha a kiszámíthatatlanság a cél. Például titkosításnál nagyon hasznos. De sok más algoritmusnál is szoktak betenni egy kis véletlent, hogy lehetõleg minden inputra átlagos viselkedést produkáljon, ne legyenek oylan kombinációk, amikre stabilan rossz teljesítménnyel mûködik.

Ebben az esetben szerintem valamiféle interferencia, vagy rezonancia jelenséget akarnak kiküszöbölni a véletlen elrendezéssel. Korábban is léteztek hasonló rendszerek szabályos elrendezéssel, és valószínûleg azoknál tapasztaltak ilyen jelenségeket. Vagy az is lehet, hogy a hagyományos csillagászatban jelentéktelen rezonanciák a SETI esetében hamis riasztást okoznának. Hiszen épp arról van szó, hogy a háttérzajból kiemelkedõ szabályos jelet keresnek. Egy rezonancia/interferencia pedig épp ilyet generálna.
De még azt is el tudom képzelni, hogy mechanikus rezonanciáktól tartanak, pl. amiket a szél okozna egy szabályos elrendezésben.
Még az is lehet (beindult a fantáziám), hogy az antennákat összekapcsoló szoftver igényli a véletlenszerû mintavételezést. Ez kb. oylasmi, mint a videokártyáknál (és sok más kevésbbé ismert alkalmazásnál) az antialiasing (élsimítás). Ott is a legszabályosabb mintavételezés produkálja a legrosszabb képminõséget.

"Fõleg a magántõke van itt is jelen...az pedig csak oda megy, ahol valami konkrét hasznot remél..."

Itt nem (csak) cégek fektetnek be, hanem magánszemélyek. Az pedig teljesen más kategória. Te is biztosan költessz olyasmire, amibõl nem származik (mérhetõ) hasznod (pl. elmész moziba, múzeumba, ...).
Szerencsére vannak olyan nagyon gazdag emberek is, akiknek nem az az életcéljuk, hogy a bankszámlájuk tartalmát maximalizálják.
Idézet a cikkbõl : "A befektetõk közt megtalálhatjuk az ûrmegszállott Paul Allent, a Microsoft társalapítóját"

Kicsit elhamarkodottan ítélsz nem?
Az a néhány olyan kutatási program, amely „targeted search”-al foglalkozik (foglalkozott), azaz néhány elõre kiszemelt, ígéretesnek tûnõ csillagot vizsgál, hogy is mûködik? A kutatók távcsõidõt kérnek a teleszkóp üzemeltetõitõl, hogy az õ célpontjaikra fordíthassák az antennát. Mivel bármely SETI próbálkozás sikere bizonytalan, nem is nagyon kapnak távcsõidõt! Amit kapnak, azt az évi néhány napot szét kell osztaniuk arra száz, ezer csillagra, amelyet megvizsgálni kívánnak. Nem mást tesznek, mint csillagról - csillagra rángatják az antennát, egy célpontra jut vagy 10 perc. Ilyen csekély idõtartalmú megfigyeléssel csak akkor lehet sikert elérni ha vagy oltári szerencséjük van, vagy odaát állandóan, a nap 24 órájában felénk sugároznak. Ha így van, akkor egész jó a helyzet, csupán az lehet a bibi, hogy az a teleszkóp vajon azon a frekvencián is vesz-e, amelyen odaát sugároznak nekünk. A jelenlegi kutatások az 1420 MHz környéki „mágikus” frekvenciát használják, holott nagyobb frekvencián arányosan növekszik az áthidalható távolság, így valószínû azt preferálják. Nem is feltétlen kell rádiófrekvenciát használni, használhatnak nyugodtan fényt is információhordozóként.

Ezek fényében inkább azt lehetne mondani, hogy alig tudunk valamit. Ismereteink bõvítésére pedig az egyetlen lehetõség a kutatás. Épül egy antennarendszer fõként a SETI céljaira, amely nagy szó, lévén ez idáig ez lenne az elsõ, de az nem csak SETI kutatásokat folytatna. Mellette ugyan úgy fognak ott dolgozni „normál” csillagászok is saját programjaikat csiszolgatva. A SETI és nem SETI kutatási programok nagyszerûen megférnek egymás mellett, ráadásul ezen új antennarendszer kivételes skálázhatósága lévén akár egy idõben is folyhat mindkettõ!

Gyarmatosítás veszélye? Tényleg nem túl valószínû. Szerintem inkább a "rovarírtásra" gondolnának elõször.

Ezt igazán nem tudom, h mi a ráknak bolygó olyan lényeknek, akik nem ismerik a csillagközi ûrutazás módját. Azokkal lehet rádiózgatni, várni 100-200 éveket a válaszra... Akinek meg van csillagközi ûrhajója (UFOja :) :) )az minek gyarmatosítson??? Talál üres bolygót eleget.. HA imsétlem HA igazak az UFO észlelések, és már ezer évek óta látogatják a Földet, akkor már rég azt csináltak volna velünk, amit akarnak. De még csak azt sem mondják :
bakancstalp..legalábbis hivatalosan.
Most nem szeretném (csak 1 kicsit :) ) ha megint elkezdenénk ezt a van-e UFO és ha nincs akkor mi kérdéskört feszegetni, csak arra akartam kilyukadni, h a Földet nem fenyegeti gyarmatosítás veszélye..

Persze az hogy még nem pusztultunk ki, nem azt jelenti hogy az idegenek teljesen békések, legfeljeb csak hogy ráérnek.

Mit kezdjenek egy háborúban tönkrement bolygóval. Ha összeomlik a gazdaságunk a hülyeségünk miatt, meg egy kis idegen ráhatásra, és mindenki éhen hal, akkor sokkal jobban járnak.
Mi így is eltününk õk meg nyernek egy tiszta bolygót a bingón.

De úgy néz ki, van egy szûrõ. Amelyik faj nem 'szelidül meg' az elõbb-utóbb szépen kiírtja magát mielõtt kilépne a naprendszerébõl. Mi még nem mentünk át ezen a szûrõn. <#pardon1>

Mert te az emberi norma szerint gondolkodsz.
És ez a lényeg. Nem tudod, hogy õk hogyan gondolkodnának, te magadból indulsz ki és azt hiszed más is ezek szerint viselkedik.

A magas IQ nem garantálja a könyörületességet. Nekem inkább úgy tûnik, hogy minél intelligensebb egy személy, annál hatékonyabban pusztitja el a másikat. Fel sem merül a könyörületesség. Legfeljebb a befektetés kisebb.

#39

Vagy már rég gyarmatosítottak, csak mi ezt nem vettük észre!

Az a fenyõcsopert a képen az antenák között biztosan pozitívan befolyásolja a karakterisztikát.;))))

De nem szóltam, a tudósbácsik ezt már bizpnyára rég kiszámolték, bár szerintem teheneket, bírkákat is kéne közéjük telepíteni. (természetesen az antenák közé és nem a tudósok közé,)

Már megint magunkból indulunk ki. Ha fejlettebbek, lehet, hogy több az IQ-juk, és nem akarnak minket gyarmatosítani.

Elfelejtettétek a fõ kérdést:
"Mi van, ha a terroristák kezébe kerül?" <#smile>

Egyébként elfogadnék egy ilyen antennát a kertembe valahol. Lehet nem kéne füzetnem mûholdas adásért, meg netért se. Egy ilyet meghacckel az ember, aztán lop mindent a mûholdakon keresztül. <#bee1>

"A túlélés harcról szól. Csak a gyenge alkuszik meg. Legyen az fizikai vagy mentális gyengeség"

A túlélés az együttmûködésrõl szól édeske!
(Meg a szexrõl.;))))
Nem a legerõsebb marad meg, hanem amelyik a legjobban kihasználja a környezetét, és a leghatékonyabban tud szaporodni!

Ha egy rendszerben harc van, azt úgy hívják háború, betegség, rák, AIDS. Nem valami kreatív dolgok és az erõset is legyengítik, hogy a végén egy nátha is elviszi.

Kicsit leegyszerûsítve értelmezed ezt a szociál darwinizmust.

Jó, nézzük a SETI-t a te szemszögedbõl. Melyik tábor fog túlélni? Az ahol verik a tamtamdobot és közben nem foglalkoznak a táboron kívüli erdõvel, vagy amelyikben azért közben az erdõt is figyelik - hátha máshol is tamtamoznak?

Kapcsolatfelvétel egy idegen civilizációval többféle következménnyel járhat, de egyik sem kecsegtet túl sok reménnyel:

- Jóval fejlettebbek: figyelmen kívül hagynak, vagy kihasználnak, amennyiben elérhetõvé válunk a számukra
- Jóval fejlettlenebbek: amennyiben elérhetõ távolságba kerülnek (valószínûtlen), mi haszáljuk ki õket
- Hasonlóan fejlettek: amennyiben elérhetõvé válunk egymás számára (valószínûtlen) akkor háborúba keveredünk

Meglehetõsen kellemetlen, de az elsõ eset a legvalószínûbb. Miért is erõltetjük hogy nyomra bukkanjunk?

A túlélés harcról szól. Csak a gyenge alkuszik meg. Legyen az fizikai vagy mentális gyengeség.

#51 . kérdésemmel kapcsolatban senki?????
Esetleg Bíró úr????

Amúgy nem kis pénz ezeket a lavórokat felépíteni...a kezelõ-karbantartó személyzetrõl nem is beszélve+ villanyszámla..mindez azért, hogy hátha találunk 1 olyan jelet, amire ráfogjuk, h mesterséges eredetû????
Ha az államnak nem fontos, a magántõkének miért fontos ??? és ennyire???

Emberek, hogy mennyi baromságot írtok ti.
Komolyan mondom, az elsõ hosszászólásoktól hülyét kaptam.
És pont azért mert ne vagyok egy nagy agy, a fizikához se értek sokat, de azt tudom, hogy vannak nálam okosabb emberek akik tudják mit miért csinálnak.
Gondolom megvan az okuk, hogy rádióteleszkópokat használnak.
Talán azért, mert ennél a kutatási körnél ez a leghatékonyabb, legfejlettebb eszköz.

A mai napig kést használsz ha valamit el akarsz vágni, pedig az elég régi találmány....

Félreértesz. Én hiszek abban, hogy léteznek civilizációk akár elérhetõ közelségben. Csak ez a Setizés annyira termékeny tudományos szempontból, mintha az emberi intelligencia titkára ,úgy akarnánk rájönni, hogy egysejtû amõbákat figyelünk, mondván hogy az alapoknál kell kezdeni.

A kozmoszban levõ szabályos jelforrásokból ráadásul Dunát lehet rekeszteni, ott vannak pl a pulzárok, azokat is sokáig idegen lényeknek hitték. Bár ha így nézzük szerintem még ma sem biztos, hogy nem azok;)))

Igen az Elektromágneses jeleket nevezik rádió jeleknek. <#hehe>

Így gondolkodik egy ember aki nem tudja elképzelni azt hogy valamibõl amiért tesz valamit abból ne legyen haszna, még ha az egy ilyen program.
A gondolat menetedet tovább vezetve sajnos akkor egy büdös vas sem áramolna oda ha igazad lenne, sõtt a program is rég halott lenne. Szerencsére nem így van.

500 Fényév iszonyatos távolság.
Másrészt nem hiszem, hogy valaki ezeket a viszgálatokat elvégezte volna, annál is inkáb, mert ha közvetlen közelünkben 5-10 fényévnyire lévõ bolygórendszerekrõl sem tudjuk megállapítani, akkor ezt egy 500 fényébves távolságból hogy gondoltad? :)
Max ránéznek egy két felvételre aztán látnak egy 32 v. 64 pixelbõl álló valamit, de ebbõl nem fog kiderülni, hogy él -e ott valami értelmes élet forma. De még 5-10 fényévnyire sem lehetséges az ilyen kiderítése. Mindösze feltételezik, hogy nincs. Feltételezésbõl pedig van elég :D
az egyetlen biztos tény, hogy a Galaxisunk is túl nagy ahhoz hogy egyedül legyünk.<#nezze>

Van itt valami olyan dolog is, hogy a kozmikus háttérzaj nagyon tág spektrumon oszlik el, amit viszont keresnek, ez egy szûk spektrumú jel (ami némileg kiemelkedik a háttérzajból). Az lehet, hogy megfejteni nem fogják tudni.

Ráadásul a kozmikus háttérzaj fel van térképezve, így egybõl kiugrik egy változó jelforrás ha az elég erõs/elég jók a mûszereink.

Hát azért ha az a zaj mutat némi rendszerezettséget akkor arra egybõl ugranak (nem feltétlenül idegenek, de általában valami érdekesebb jelenség).

Még Marconi bácsinak is leesne, hogy más a ZZZZZZZZZZZZ meg a KRZZZKRZZZKRZZZKRZZZ.

Mind rendben van amiket kétkedõleg írtatok, de tényleg az van ET ügyben, hogy vagy semmit nem csinálunk vagy legalább az antennáinkat az ég felé fordítjuk és hallgatózunk.
Õsi ösztön a kíváncsiság és bajunk nem lehet belõle, azt meg össze se lehetne írni, mennyi más baromságra is elszórogatnak dollármilliókat.

Nem akarom lehangolni a tisztelt fórumozókat <#ravasz1>
de a SETI nem rádió-kommunikációt figyel, hanem elektromágneses jeleket (egy szûk spektrumban).
Mi a különbség?

Inditsd be a "szgyelano b SzSzSzR" harkov villanyborotvát és meglátod a TV-n!
Elektroszmog. Ez az amit keresünk.

A kommunkiációból, ha találnának ilyen jelforrást, és mindõssze csak 100 évvel fejelttebb mint mi, (feltéve, ha használ még rádiót) csak fehér zajt hallanánk a jelsûrûség növekedése miatt.

(mitt hallana Marconi bácsi a mai WLAN hálózat lehallgatásakor? <#phone> KRRRRZZZZCSZZZZ)

Nem tudná egykönnyen elválasztani a kozmikus sugárzás háttér - fehérzajától.

Mi se vagyunk okosabbak ha párszáz évre elõrenézünk.

Hmm? <#felkialtas>

És ha az adott faj csak kábeles hírközlést alkalmazott?? Az ûrbe sugárzott rádióhullámaik pedig tényleg csak pár Wattosak voltak? Mi lesz azokból, mire ideérnek?
És ha csak mondjuk valami tényleg értelmetlen szignált küldtek ki? Amit nem arra szántak, h valaki is meghalljon?
Tényleg kiszámította-e valaki, hogy a Földrõl az ûrbe jutó rádióadások milyen messze jutnak el, és azt a földi rádióteleszkópok hány fényévrõl tudnák érzékelni?? (vagyis ha elvinnénk egy ilyen rádióteleszkópot,milyen messzirõl tudnánk venni a saját jeleinket ) és persze kiszûrni a háttérzajból????
Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.. meg "véletlen" elrendezések a lavórok között....felettéb gyanús..a fizika semmit sem bíz a véletlenre....???
Szerintem valami világméretû átb*****ás-t láthatunk...
Fõleg a magántõke van itt is jelen...az pedig csak oda megy, ahol valami konkrét hasznot remél...

5-10 fényév sugarú körben levõ civilizációval, még folytatható rádió segítségével értelmes kommunikáció.
Kérdezel valamit, oda vissza megjárja a rádiósugár, az max 20 év, ennyi idõ alatt lehet, hogy mi nem fogjuk kitalálni a választ, szal akár még valami használható infó is kijöhet. Ha eltellik 50 év (25 fényévre levõ ET esetén) lehet hogy már rég tudni fogjuk a választ a feltett kérdésre, mire megjön tõlük.

Az 500 fényév meg egy tipp, ilyen sugarú körben (gömbben 3d;))) van vagy 100 000 csillag, bár inkább több, ezek közül a Naphoz hasonlítók tudnak a sugárzási viszonyaik folytán életet fenntartani, ebbõl lehet max 1000. Az utóbbi 30 évben szerintem mindet megvizsgálták. Csodálkoznék, ha nem tették volna!

Hogy lett 5-10 fényévbõl 500? :D
Egyébént csak akkor észleltük volna, ha felénk sugároztak volna, és az égbolt azon területét vizsgáltuk volna :)
Egyébként meg nem csak síkban kéne gondolkodni.
Ugyan a mi galaxisunk laposkás, de azért nem kéne ennyire el lapítani. :)

A dolog szerintem is hordoz magában némi értelmetlenséget:

Ha értelmes közelségbe 5-10 fényév lenne velünk kb egy szinten álló civilizáció, akikkel érdemben tudunk beszélgetni rádió segítségével, akkor azt már az eddig kutatások során is észrevettük volna!!!!
Szal, szerintem kijelenthetjük, hogy legalább 500 fényév sugarú körben nincs ilyen!!!!!

Ha találunk rádióforrást valahol, akkor majd elmodhatjuk hogy teszem azt 1000 évvel ezelött létezett egy 1000 fényév távolságban levõ civilizáció, és ezer év múlva meg megtudjuk, ha kitartóan figyeljük õket, hogy éppen most mit is csinálnak.
Nem egy praktikus dolog.
Kb annyi értelme van az egésznek mint SciFit olvasni, ha már itt tartunk.
Szerintem.

Szóval qrva jó ez a rádió, de annyira haszálható civilizációk közötti kapcsolattartásra, mint a Voyager ûrszonda csillagközi ûrhajózásra. (Monnyuk a StarTrek múvi szerint tök jól;)))))
Szal ki is jár a felhõk között?
A tudós is csak ember õ is tud akkorát álmodni, ami már nem is igaz, bizony!

Inquisitor: a legegyszerûbb a rádióhullámok használata. A rádióhullám-jelenség szinte kínálja magát: mesterséges vezetõ nélkül, fénysebességgel terjed, könnyen gerjeszthetõ (elõállítható), és mivel az ismert univerzumban mindenhol elõfordul (sõt, elõ KELL forduljon), nem jelenthet veszélyt sem esetlegesen más lények számára sem. Márpedig egy fejlett civilizációnak ezt fel kell ismernie.

Egy adott környezetben kinevezhetjük alapigazságnak, de szvsz egyetemesen nem feltétlen.

Hát ja! Mit tudnának mûvelni ennyi antennával!?

Szintén sci-fi rajongó? <#alien>

Gondolj bele, ha ezt az alapvetõ feltételezést is elvetjük, oda jutunk, hogy semmit nem érdemes vizsgálni -> vagy ülünk karbatett kézzel vagy szépen visszakanyarodunk oda, hogy mégis elfogadjuk kiinduló alapigazságnak.

Eddig az a viselkedés bejött, hogy a fizikát mindenhol mûködõnek tekintettük (ahol átmenetileg nem így tûnt, ott a tudásunk volt hiányos), jobb ha maradunk is ennél.

Bocsanat asszem nemi magyarazattal tartozom amit sikerult lefelejtenem. A mosoly termeszetesen nem annak szol, hogy a kommentjeid arra adnanak okot, hanem annak, hogy van egy nagyon hires magyar szemesz foorvos akinek ugyenez a neve es mindig arra aszocialok ahogy ez az orvos szemleleteti a fizikaban es egyeb termeszettudomanyokban valo jartassagat.
A kis polihisztor szoktam mondanki. Habar ki tudja lehet o amator csillagasz vagy radios. Sot lehet, hogy TE O vagy?
Azt azert megkerdeznem a sok ketelkedotol ok vajon mire koltenek ennek a kutatasnak a penzet es vajon tudnanak-e meg egy olyan hordereju dolgot mondani ami felerne azzal, ha sikerulne bizonyitani egy idegen faj letezeset.