278
  • HUmanEmber41st
    #278
    Mégegyszer köszi a magyarázatot.!!!
  • Kryon
    #277
    Az előbbi írás speciel a Casimir-effektusra vonatkozik,de a lényeg,hogy az EM-mező fotonokból van összerakva,és ezek csinálnak nimdenféléket kölcsönhatások közben,de hogy pontosan hogyan az már egy csomó elméleti-elektrodinamikai,és kvantum-elektrodinamikai számításból adódik,szavakba önteni nem igazán lehet...,(és hát ennek a matekját se vágom annyira)...
  • Kryon
    #276
    Na,újra itt vagyok...Szóval az van,ha van 2 párhuzamos fémlap,akkor köztük csak olyan elektromágneses állóhullámok jelenhetnek meg,melyeknek a fémek felszínén csomópontjuk van(pont mint a kötélhullámok).A kvantummechanikai bizonytalanság alapján az elektromágneses tér bármely pontjának energiáját nem lehet bizonyosra megmondani egy adott időpillanatban és fordítva.(E*T>=h,(h-vonás ha jól tudom)) Az EM-tér lényegében sok-sok EM-hullámból van összesummázva,ezek lényagében bármely (a minimálisan lehetséges energiával különböző) hullámhosszal rendelkezhetnek.A kép attól bonyolódik,hogy ez akkor is így van,akkor is vannak a térben ezek az EM-hullámok,ha az EM-mező energiája 0,tehát nincs jelen EM-mező.Ahol EM-hullám van ott a részecske-hullám kettősség miatt fotonok vannak,ebben az esetben ezeket a kis ideig létező fotonokat,melyek a bizonytalanság termékei virtuális fotonoknak nevezzük,ezek tehát a teljes vákuumban is jelen vannak,és összeadódva roppant energiasűrűséget adnak>>ez a vákuumenergia.Párhuzamos fémlapok között ennek is csak megadott hullámhosszai jelenhetnek meg (csomópont a felszínen feltétel miat) így a lapok közt kisebb az energiasűrűség mint a lapokon kívül ahol bármely frekvencia megengedett (több v.foton).A fémnek ütköző foton sugárnyomást fejt ki (impulzus miatt),ha benn a lapok közt kevesebben vannak,mint kinn,akkor kívülről nagyobb sugárnyomás hat a fémre mint belülről,ezért az eredő erő befelé,egymás felé nyomja a fémlapokat...
  • HUmanEmber41st
    #275
    Nem kételkedek, tényleg szeretném tudni, hogyan magyarázza a tudomány ezt a kérdést..
  • HUmanEmber41st
    #274
    Hmm hmmm..
    akkor próbálom maganak lefordítani:
    olyasmi mozgatja a ferromágneses anyagokat, ami nincs is ott??
  • dez
    #273
    Újabb hír a szén nanocsöves megjelenítőkről:
    Az LCD-nél sokkal jobb képminőségű (és hosszabb távon olcsóbban gyártható) a Motorola új képernyő-technológiája
  • Kryon
    #272
    Ez az EM-mező kvantummechanika leításából jött ki (sok matek),Henri Casimír vezette le...Los Alamosban ki is mérték fémek között (tán 1997ben).
  • HUmanEmber41st
    #271
    Tehát virtuális fotonok "tolják egymás felé vagy taszítják az anyagokat?
    És erre hogyan jöttek rá???
  • dez
    #270
    De a #267-esre azért jöhetnek ajánlatok..
  • dez
    #269
    Ja, tényleg. Ez egy kicsit hülye kérdés volt, bocs. Asszem kicsit fáradt vagyok.
  • Caro
    #268
    A rádióhullám-fotonokat sem árnyékolja a papírlap.
  • dez
    #267
    Egy kérdésre nem tud válaszolni a fizika: a miért. Miért léteznek a különféle alap-kölcsönhatások?
  • dez
    #266
    Tavaly volt egy nagyobb rendezvényen (talán Cebit, vagy ilyesmi) bemutattak egymás mellett több új TV-t: sima CRT, projektoros, plazma, LCD, OLED, és egy ilyen SED vagy FED, már nem emlékszem, melyik. Nos, az utolsó állítólag szenzációsan jó volt, egyesítette magában az összes többi jó tulajnonságait. (Éles kép, nagy kontraszt, szép színek, nyugodt kép, gyorsaság, stb.) (Az OLED sem volt rossz.) Azt mondták, kezdetben a plazmához hasonló ára lesz, de ez később jóval lejjebb mehet.

    "1.) A mágneses erővonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerűsítik)."

    Hmm, hát, azért csak van ott valami, mert a vasreszelék is szépen kirajzolja. Legalábbis úgy emlékszem, hogy nem egyenletesen oszlott el, hanem hol sűrűbben, hol ritkábban.

    "2.) A mágneses teret nem vezető anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat."

    Inkább arra akartam célozni, hogy ha fotonokról van szó, akkor miért nem árnyékolja le pl. egy átlátszatlan papírlap?
  • DcsabaS
    #265
    "Nem győztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?"
    Mert az ilyen eszközök elterjedése szempontjából egyáltalán nem csak az számít, hogy fizikailag megvalósíthatók-e, hanem hogy mennyire van rájuk fizetőképes igény, mennyire versenyképesek.
    A piacon számos olyan termék jelenik meg, amelyik aztán eltűnik onnan (noha előzőleg sikeresen tömeggyártásba is vitték).

    "Tehát ebből vannak a mágneses erővonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezető anyaggal leárnyékolni?"
    1.) A mágneses erővonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerűsítik).
    2.) A mágneses teret nem vezető anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat.
  • dez
    #264
    "Ettől függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez."

    Nem győztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?

    "3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta)."

    Tehát ebből vannak a mágneses erővonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezető anyaggal leárnyékolni?
  • dez
    #263
    Figyu, ez is egy igencsak megkérdőjelezhető kijelentés, hogy te azt hitted, minden drognak egyforma a hatása (mégpedig semmilyen, mert te semmit sem éreztél). Ilyen kijelentések után mit gondoljak?

    Ismerd be, hogy alapvetően érdekel a dolog (ezért mást is próbáltál már...), és ne kend rám az egészet.
  • sz4bolcs
    #262
    Nekem arról, amiről te beszéltél (LSD), nem volt még tapasztalatom, de ha füves cigit lehet drognak tekinteni, akkor droggal már volt. 1x. De nem történt semmi olyan, amit előtte nem éreztem. Ennyi. Lezártam magamban. De most látva, hogy neked más tapasztalataid voltak, újra kezd érdekelni a dolog. Remélem így már tiszta. (mielőtt hazugnak titulálsz)
  • DcsabaS
    #261
    "De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?"
    Igen fontos megérteni, hogy a MEGFIGYELŐHÖZ KÉPEST. Tehát pl. nem arról a sebességről van szó, hogy két fénysugár EGYMÁSHOZ KÉPEST milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik, sem pedig arról, hogy a fénysugár egy másik mozgó testhez képest milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik.

    "A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, működnek a létező legjobb vezetőként(ami nem szupravezető), vagy ha kell félvezetőként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok."
    Ettől függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez.

    *********
    "Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan működik a mágneses tér szóval miből is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi."
    Nem fogok részletes leírást adni róla, de 3 lényeges dolgot azért leírok:
    1.) A mágneses tér tulajdonképpen az elektromos tér (Coulomb-kölcsönhatás) relativisztikus korrekciója, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ahol van mágneses tér, ott van elektromos áram (mozgás) is (noha nem feltétlenül szabad töltéshordozóké).
    2.) A kollektív mágneses jelenségek (pl. ferromágnesség) a saját mágneses momentummal ÉS spinnel rendelkező részecskék (pl. elektron) kvantumfizikai KICSERÉLŐDÉSI KÖLCSÖNHATÁSA miatt lép fel, vagyis a mágneses momentumok nem a mágneses tér miatt rendeződnek, hanem pont fordítva, a kicserélődési kölcsönhatás rendezi, a felépülő mágneses tér ellenében is. Energetikailag ezt a közönséges (sztatikus) Coulomb-kölcsönhatás teszi kedvezővé olyan módon, hágy átrendezi a töltéseloszlást.
    3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta).
  • dez
    #260
    Nono, itt nincs szükség 10000V-ra. Ha megnézed a #246-osból az alsó linket, 50V alatt van a feszültség. Különösebb por-probléma a modernebb monitoroknál sincs, szerintem itt még kevesebb lesz. A technológiának hála nem lesz olyan túlzottan drága (csak amíg nagyon új). (A TFT-LCD minden pixelében is van tulajdonképpen egy kisebb áramkör.)
  • dez
    #259
    Na ne, ezt te direkt csinálod? Vagy tényleg nem fogod fel a szavaid súlyát?

    RÁADÁSUL NEM IS MONDASZ IGAZAT.

    Idézlek #209-ből: "Csak érdeklődő. Zavar? Nekem is vannak tapasztalataim még régebbről."

    Tehát nem csak hogy érdekelt eleve (tehát megtehetted volna, hogy utána nézel információs oldalakon), hanem még tapasztalatod is van.

    Ráadásul én inkább lebeszéltelek róla, és a meditációt ajánlottam.

    A továbbiakban nem beszélek (veled) erről.
  • dez
    #258
    OK, ez igaz, LowEnd volt (#156).
  • Caro
    #257
    Aha, látom.
    Minden képpont elemi katódcső? Nem lesz olcsó az biztos.
    De ezzel mondjuk tuti kiszűrik a villogást. A kérdés, hogy a poráramot is megszünteti-e?
    Azt nem hiszem. Egy 10000V-os gyorsítófeszültség azért elég nagy. De ez tényleg inkább a monitornál probléma, a TV-től messze ülsz.
    A hatásfok nagyon jó.
    Egyszer kiszámoltam, egy képcsőben az elektronok gyorsítására 16,6 W teljesítményre van szükség. (na jó, fizika feladat volt :))
    Ehhez képest egy 60-80-100W-os fogyasztás az elég nagy.
  • sz4bolcs
    #256
    Csak annyit írtál róla, hogy sikeresen fölkeltetted az érdeklődésem iránta. ;-)
    Az első, ahol nálam szóba jött a drog az a "Drogozol?" #205
  • sz4bolcs
    #255
    Nem én hoztam szóba a drogokat.
  • Ratty
    #254
    Hát úgy nagyjából azzal lehetne elmagyarázni, hogy vannak kis dipólusok az anyagokban. Ezek alap esetben rendezetlenül állnak, úgy sokmindenben. Hő hatására persze mozgást végeznek, és úgy szoktak gyártani mágneseket, hogy ezeket melegen eprsze berakják egy szabályozott másgneses térbe, és lehűtik ezzel meg beáltak irányba a kis dipólusok:) Mivel a Maxwell egyenletek szerint nincs mágnese monopólus, vagyis divB=0, így talán magyarázható, áltisk szinten is a dolog:)
  • dez
    #253
    (Magyarázat: az OLED-et nem nagyon sikerül igazán hosszú élettartamúra csinálni, a FED és SED meg egyelőre nem lesz olcsó.)
  • dez
    #252
    Aha.
  • dez
    #251
    Az OLED-ből inkább monitort és kisebb kijelzőket fognak csinálni, a SED és a FED meg inkább nagy TV-kbe való.
  • Caro
    #250
    Jól látom? Ez tulajdonképpen olyan hidegemissziós katódcső, amiben a katód nanocső?
  • Caro
    #249
    Én úgy tudtam, hogy most az OLED lesz majd a csúcs. Úgy látszik le vagyok maradva... :)
  • dez
    #248
    (Bár azok a kristályok sem lehetnek rosszak - néha jó, ha nem világít a kép, hanem mintha nyomtatott lenne. Ha jól értem.)
  • HUmanEmber41st
    #247
    csak úgy ált.isk szinten sem tudnád elmondani? :) :)
  • dez
    #246
    "mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzőket esetleg felváltani képes kijelző eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínűleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elő a megfelelő színt, a rájuk vetülő fényből."

    Hát... nem egészen. Nanocsövet mondtam, és nanocsőre gondoltam. :) (Csak nem emlékeztem, hogy az a SED-ben vagy, vagy a FED-ben. A CNT-FED-ben.)

    Mindkettő sorozatgyártás előtt áll...

    Canon's flat-panel SED (Surface-conduction Electron-emitter Display) display - tunneling electrons...

    Carbon TVs aim to overcome the drawbacks of Plasma and LCD

    Furthering the HDTV Revolution - The CNT-FED Display (Carbon Nanotube based Field Emission Display)

    30-inch carbon nanotube based field emission display

    [URL=http://www.itron-ise.co.jp/english/nano/]nagy fényerejű "lámpa" és képernyő nanocsővel[/URL]

    LOW COST CARBON NANOTUBE FIELD EMISSION DISPLAY WITH LOW DRIVE VOLTAGE

    stb.

    Érdekes dolgok elé nézünk...
  • dez
    #245
    Nem, egyátalán nem erről van szó. De poénnak jó.
  • dez
    #244
    Hogy mennyire mentem bele 1-2 mondattal, azt nem tudom, de mindenesetre te hoztad szóba. Én még csak annyit tennék hozzá, hogy 10 évvel ezelőtt próbáltam ki. És inkább a meditációt ajánlanám. (De ha el is akarsz érni vele valamit, akkor vedd komolyan, és csináld profin.)
  • dez
    #243
    Hm, remélem, a fölényeskedő nem én voltam. De a félreértések elkerülése végett, a "felfogtad"-ot helyettesítsd be a "látod"-dal.
  • Caro
    #242
    Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás is fotonokkal írható le, de én ennél mélyebben nem vagyok benn a dologban.
  • HUmanEmber41st
    #241
    Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan működik a mágneses tér szóval miből is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi.
    Most nehogy azt mondja valaki, hogy a mágneses erővonalak! Ezt minden gyerek tudja..
  • Caro
    #240
    én csak azt tudom(legalábbis így tanították :D), hogy a spec. relativitás elméletnek két alapkoncepciója volt:
    1)olyan természeti törvények megalkotása, amik vonatkoztatási rendszertől függetlenül érvényesek
    2)a fény vákuumbeli sebessége határsebesség, és semmilyen körülmények között nem léphető át

    De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?
    A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, működnek a létező legjobb vezetőként(ami nem szupravezető), vagy ha kell félvezetőként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok.
  • TheZsenyka
    #239
    A speciális relativitás összefüggéseit elemezve a következő megállapításra jutottam:

    kutya sigma = eb delta